Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. szeptember
1997-09-15
35 NÉPSZABADSÁG Szuggesztív képek a Gellértben A művészet gyógyító ereje A tekintetek és a kezek Teőkéné Montvai Rozália festményeinek súlypontjai. „Nem vagyok termékeny festő - mondja előfordul, hogy hónapokig festek egy szemet, amíg elérem azt a kifejezést, amit elképzeltem.” Egy festő egyébként is a szemét és a kezét félti a legjobban - hiszen legfontosabb munkaeszközei. Amikor Rózsika nyugdíjba vonult a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetből, ahol harmincöt évig grafikusként dolgozott, boldog volt, hogy végre minden idejét a festészetnek szentelheti, így búcsúzott kollégáitól: „csak a szemem és a kezem legyen egészséges...” A sors azonban nem volt kegyes hozzá. Két hónap múlva megbetegedett, majdnem elveszítette a látását, majd ízületi bántalmak kezdték gyötörni. Ennek ellenére alkotói kedve töretlen maradt. Amikor jobban érzi magát, azonnal a festőállványa elé ül, szinte minden idejét budaörsi műtermében tölti. Számára a festészet varázslat. Nem rejti stílusgyakorlatok és avantgárd kísérletek mögé szakmai tudását - de nem is kérkedik vele. A kép belső törvényei határozzák meg, mikor bánik precízen vagy nagyvonalúan az ecsettel. A nézőt az alakok, arcok, tájak szuggesztivitása fogja meg először, csak utóbb figyel a mesteri technikára. Montvai Rozália minden festménye felér egy lélektani tanulmánnyal. Nagyon sok tárlaton vett már részt, mégis minden újabb alkalomra olyan izgalommal készül, mintha első bemutatkozása lenne. Ezúttal tizedik önálló kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Gellért Szállóban. P. E. Gyermekportré PEST MEGYEI KRÓNIKA 1997. szeptember 15., hétfő Bús Igor, victor Papageno Először mutatkozott be önálló koncerttel közönség előtt Szentendrén, a Vujicsics Tihamér Zeneiskola nagytermében egy fiatal operista. Málnay B. Levente harmincesztendős, hat éve énekel. Most indul tehát pályáján. A pódiumon Igor drámája - Oroszföld rabságban sínylődő fejedelme szabadságáról álmodik. Vergődés és vágyakozás, az embersors tragikus pillanatai és egy nagy egyéniség méltósága. Málnay B. Levente jeleníti meg mindezt a kamarahangverseny hallgatósága előtt. Borogyin súlyos drámaiságát a műsorkompozíció szerint Mozart hivatott oldani - ám az iménti hangulatra korántsem csap rá holmi homlokegyenest ellentétes vidorság. Bár a Don Giovanni Pezsgőáriája maga az elsöprő, fergeteges vivace, a felfokozott életigenlésben már a közeledő pusztulás előérzete bujkál: a főhős az őt pokolba ragadó kőszobor-szellemet várja vacsorára. A mélybarna baritonban a végzettel szembeszegülő dac és keserű hahota hullámzik. Málnay B. Levente előadónak sem utolsó: délceg termet, dús fekete fürtök, tüzes tekintet - tragikus nagyoperába illő alkat. Ő maga is tudja, hogy egyéniségéhez a fenti műfaj áll legközelebb, most azonban a lehető legtöbbet akarja megcsillantani tehetségéből. Nem vall szégyent a Varázsfuvola ugri-bugri Papageno-áriájával, Caccini lágy szerelmi dalával (Amarilli), de a Gounod Faustjából választott, fennkölten érzelmes-nyugodt Valentin-imával sem. Érzékeny és megbízható kísérője akadt Bauernfeind Éva személyében. A pihenőszünetek a fiatal zongoristának is teret adnak az önálló produkcióhoz: J. S. Bach Olasz koncertjét játssza. Bauernfeind Éva színesen és fegyelmezetten építi fel hangszerén a dallamában szabadon áradó, egyszersmind szigorú szerkezetet. Rados Virág Hulladékgyűjtő udvarok Budapesten Utca%'tmon XV. kér Károlyi S. u. 119. GOOOLU X. kér Fehér köz 2, »fan.»«) XIII. kér Tatai út 96. BOOROI Scs-d: IX. kér Ecseri u. 9. Útin sziarr* SZCNTMBK^OS Szemébe vetheti ... a felhalmozódott és feleslegessé vált papírokat, fehér ill. színes üvegeket, szárazelemeket és fém italdobozokat. Nem kell mást tennie csak felkeresnie az FKF Rt. által üzemeltetett budapesti hulladékgyűjtő udvarokat, ahol díjmentesen lerakhatja a fenti szemétfajtákat. Ezeken a helyeken az FKF Rt szelektív hulladékgyűjtést alkalmaz, így az udvarok felkeresésével Ön is elősegítheti a hasznosítást és környezetünk védelmét Ha további információra van szüksége a lakossági hulladékgyűjtő udvarokkal kapcsolatban, akkor hívja az FKF Rt. közönségszolgálati irodáját. (telefon: 312 5490) Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. Mindig tiszta nappal indulunk A zebegényi szabadiskolának van jövője Dániel Kornél a harminc évről Volt egyszer egy szabadiskola - kezdődhetne a három évtizedes fennállását ünneplő zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola története, ha megszervezője és első igazgatója, Dániel Kornél nem tiltakozna ez ellen. Szerinte van és lesz is, mert mindig vannak álmodozók, akik teremteni akarnak... Szőnyi István zebegényi házából, kertjéből 1967-ben múzeum lett. Első igazgatója, Dániel Kornél élő múzeumot akart teremteni, nem olyat, ami „az elmúlás illatát” leheli magából. Ezért szervezte meg a múzeum mellett a szabadiskolát. Harminc év alatt nyolcvan tanár fordult meg itt, oktatva-tanítva a magyar növendékek mellett német, francia, amerikai tanítványokat is. A tanárok között voltak olyan ismert művészek, mint Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Gorka Géza keramikus, Gyémánt László, Hincz Gyula festő, Somogyi József szobrász. Dániel Kornél szerint voltak ott nagy művészek, de a megújulás mindig a fiatalokon múlt. Az elfáradt, reményt vesztett tanárok helyett újak jöttek, akik megérezték a fiatalok kimondott és ki nem mondott vágyait, s így a szabadiskola harminc éve alatt kötöttségektől mentes, szabad maradt. Olyan volt Zebegény, mondja Dániel Kornél, ahol semmi nem volt tilos, ahol megvolt a vizsgálódás szabadsága. És a szabadiskolának már biztos helye van a magyar kultúrtörténetben... A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola fennállásának harmincadik évfordulójára művészettanárainak alkotásaiból nyílt kiállítás Vácon, a Madách Imre Művelődési Központ Kassai Vidor Galériájában. A szeptember 24-ig látható rangos tárlaton Hincz Gyula egy művétől Gorka Géza kerámiáján keresztül Somogyi József szobráig és Szabó Imre plakettjéig sok neves művész alkotása megtalálható. És tablókon több, a szabadiskola életét megörökítő fénykép is, külön érdekességként pedig Csípős Antal grafikus idén készített montázsa, a Zebegényi emléklap... Ez a tárlat azonban nem emlékkiállítás. Dániel Kornél festőművész emlékbeszédében szenvedélyesen hangoztatta, hogy a jövőről való lemondás megbocsáthatatlan bűn. A munkát folytatni kell, mert a művészet - ha csak egy része is az életnek - maga a boldogság. És szerencsére mindig vannak álmodozók, akik teremteni akarnak... B. J. G. Keramikushallgatók foglalkozása HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Ócsa műemlék temploma Szentegyház négyszögletű faragott kövekből Ócsa neve ótörök személynévből származik. Fényes Elek Magyarország geográfiai szótárában, 1851-ben - többek között - ezt írta a faluról: „Van egy felette régi reform. Szentegyháza, mellynek falai 4 szögletű faragott kövekből vannak. Kerítése alatt találtatott egy pecsét is ilyen felírással: Sigillum Civit. Um. Ocsa 1620, ami mutatja, hogy a község jól vészelte át a török uralmat.” A „felette régi szentegyház” nem csupán a Duna-Tisza köze, hanem az egész Alföld legszebb román stílusú műemléke. A premontrei katolikus szerzetesrendiek emelték 1230 körül az azóta eltűnt kolostorral egyetemben. Az ócsai premontrei monostor a török megjelenéséig működött, akkor a szerzetesek elmenekültek. A falu áttért a református hitre, és prédikátorukkal, Szokolyai Lőrinccel elfoglalták az elhagyott templomot. Hogy a rendház köveit mikor és kik hordták szét, nem tudjuk. A katolikusok két templom-visszafoglalási kísérlete balul ütött ki, így 1774-ben építettek maguknak egy újat, barokk stílusban. A premontrei szerzetesrendet (kanonokrendet) Szent Norbert alapította az északfranciaországi Laon melletti Prémontre-völgyben, 1120- ban, innen a rend elnevezése. A pápa kivette a rendet a püspök joghatósága alól, tagjainak jogot adott egyházi javadalmak elfogadására, és sok kiváltságban részesítette őket. Hogy Magyarország mennyire része volt Európának, mennyire hozzátartozott az európai kultúrközösséghez, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy még Szent Norbert életében, alig egy évtizeddel a rend megalakulása után, 1131-ben - II. Endre király uralkodása idején - megalakultak az első premontrei kolostorok hazánkban. A templomot többször restaurálták, ám ezek a munkák nem változtattak úgy az épületen, mint számtalan román vagy gót stílusú templomunkon, amelyek a XVIII. században barokk köntöst kaptak. Ócsán csak a két tornyot magasították meg egy emelettel az 1922-24. évi javításakor. Maga a templom megmaradt háromhajós, kereszthajós bazilikának, nyugati homlokzatán két toronnyal. Az épület faragott kövekből rakott monumentális tömbjét alig néhány ablak töri át, azok is emeletnyi magasságban, ami a szűk bejárati ajtókkal együtt - azt mutatja, hogy felépítésének idejében még védelmi célra is szánták az építtetők. A templom belsejében a boltozott szentélyek és oldalhajók, valamint a szentségház már a korai gótika stílusjegyeit hordozzák. A pillérek levéldíszesek és figurálisak. A főszentélyt és a szentélynégyszög falának egy részét korabeli freskók borítják Szent László életéből vett jelenettel, Szent György és Miklós alakjával és az apostolokkal hármas csoportban. Dr. Csonkaréti Károly Az Alföld legszebb román stílusú épülete MTI-FOTÓ