Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. szeptember

1997-09-15

35 NÉPSZABADSÁG Szuggesztív képek a Gellértben A művészet gyógyító ereje A tekintetek és a kezek Teőkéné Montvai Rozália festményeinek súlypontjai. „Nem vagyok ter­mékeny festő - mondja elő­fordul, hogy hónapokig festek egy szemet, amíg elérem azt a kifejezést, amit elképzeltem.” Egy festő egyébként is a sze­mét és a kezét félti a legjobban - hiszen legfontosabb munka­eszközei. Amikor Rózsika nyugdíjba vonult a Városépíté­si Tudományos és Tervező Inté­zetből, ahol harmincöt évig grafikusként dolgozott, boldog volt, hogy végre minden idejét a festészetnek szentelheti, így búcsúzott kollégáitól: „csak a szemem és a kezem legyen egészséges...” A sors azonban nem volt kegyes hozzá. Két hó­nap múlva megbetegedett, majdnem elveszítette a látását, majd ízületi bántalmak kezd­ték gyötörni. Ennek ellenére al­kotói kedve töretlen maradt. Amikor jobban érzi magát, azonnal a festőállványa elé ül, szinte minden idejét budaörsi műtermében tölti. Számára a festészet varázs­lat. Nem rejti stílusgyakorlatok és avantgárd kísérletek mögé szakmai tudását - de nem is kérkedik vele. A kép belső tör­vényei határozzák meg, mikor bánik precízen vagy nagyvona­lúan az ecsettel. A nézőt az ala­kok, arcok, tájak szuggesztivi­­tása fogja meg először, csak utóbb figyel a mesteri techniká­ra. Montvai Rozália minden festménye felér egy lélektani ta­nulmánnyal. Nagyon sok tárlaton vett már részt, mégis minden újabb alka­lomra olyan izgalommal készül, mintha első bemutatkozása len­ne. Ezúttal tizedik önálló kiállí­tását tekinthetik meg­ az érdek­lődők a Gellért Szállóban. P. E. Gyermekportré PEST MEGYEI KRÓNIKA 1997. szeptember 15., hétfő Bús Igor, victor Papageno Először mutatkozott be önálló koncerttel közönség előtt Szent­endrén, a Vujicsics Tihamér Ze­neiskola nagytermében egy fia­tal operista. Málnay B. Levente harmincesztendős, hat éve éne­kel. Most indul tehát pályáján. A pódiumon Igor drámája - Oroszföld rabságban sínylődő fejedelme szabadságáról álmo­dik. Vergődés és vágyakozás, az embersors tragikus pillanatai és egy nagy egyéniség méltósága. Málnay B. Levente jeleníti meg mindezt a kamarahangverseny hallgatósága előtt. Borogyin súlyos drámaiságát a műsorkompozíció szerint Mo­zart hivatott oldani - ám az iménti hangulatra korántsem csap rá holmi homlokegyenest ellentétes vidorság. Bár a Don Giovanni Pezsgőáriája maga az elsöprő, fergeteges vivace, a fel­fokozott életigenlésben már a közeledő pusztulás előérzete bujkál: a főhős az őt pokolba ragadó kőszobor-szellemet vár­ja vacsorára. A mélybarna bari­tonban a végzettel szembesze­gülő dac és keserű hahota hul­lámzik. Málnay B. Levente előadónak sem utolsó: délceg termet, dús fekete fürtök, tüzes tekintet - tragikus nagyoperába illő alkat. Ő maga is tudja, hogy egyénisé­géhez a fenti műfaj áll legköze­lebb, most azonban a lehető leg­többet akarja megcsillantani tehetségéből. Nem vall szégyent a Varázsfuvola ugri-bugri Pa­­pageno-áriájával, Caccini lágy szerelmi dalával (Amarilli), de a Gounod Faustjából választott, fennkölten érzelmes-nyugodt Valentin-imával sem. Érzékeny és megbízható kísé­rője akadt Bauernfeind Éva személyében. A pihenőszünetek a fiatal zongoristának is teret adnak az önálló produkcióhoz: J. S. Bach Olasz koncertjét játssza. Bauernfeind Éva színe­sen és fegyelmezetten építi fel hangszerén a dallamában sza­badon áradó, egyszersmind szi­gorú szerkezetet. Rados Virág Hulladékgyűjtő udvarok Budapesten Utca%'tmon XV. kér Károlyi S. u. 119. GOOOLU X. kér Fehér köz 2, »fan.»«) XIII. kér Tatai út 96. BOOROI Scs-d­: IX. kér Ecseri u. 9. Útin sziarr* SZCNTMBK^OS Szeméb­e vetheti ... a felhalmozódott és feleslegessé vált papíro­kat, fehér ill. színes üvegeket, szárazelemeket és fém italdobozokat. Nem kell mást tennie csak felkeresnie az FKF Rt. által üzemeltetett budapesti hulla­dékgyűjtő udvarokat, ahol díjmentesen le­rakhatja a fenti szemétfajtákat. Ezeken a helyeken az FKF Rt szelektív hulladékgyűj­tést alkalmaz, így az udvarok felkeresésével Ön is elő­segítheti a hasznosítást és környezetünk védelmét Ha további információra van szüksége a lakossági hulladékgyűjtő udvarokkal kapcsolatban, akkor hívja az FKF Rt. közönségszolgálati irodáját. (telefon: 312 5490) Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. Mindig tiszta nappal indulunk A zebegényi szabadiskolának van jövője Dániel Kornél a harminc évről Volt egyszer egy szabadiskola - kezdődhetne a három évtizedes fennállását ünneplő zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművé­szeti Szabadiskola története, ha megszervezője és első igazgatója, Dániel Kornél nem tiltakozna ez ellen. Szerinte van és lesz is, mert mindig vannak álmodozók, akik teremteni akarnak... Szőnyi István zebegényi há­zából, kertjéből 1967-ben mú­zeum lett. Első igazgatója, Dá­niel Kornél élő múzeumot akart teremteni, nem olyat, ami „az elmúlás illatát” leheli magából. Ezért szervezte meg a múzeum mellett a szabadiskolát. Har­minc év alatt nyolcvan tanár fordult meg itt, oktatva-tanítva a magyar növendékek mellett német, francia, amerikai tanít­ványokat is. A tanárok között voltak olyan ismert művészek, mint Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Gorka Géza kerami­kus, Gyémánt László, Hincz Gyula festő, Somogyi József szobrász. Dániel Kornél szerint voltak ott nagy művészek, de a meg­újulás mindig a fiatalokon múlt. Az elfáradt, reményt vesztett tanárok helyett újak jöttek, akik megérezték a fiata­lok kimondott és ki nem mon­dott vágyait, s így a szabadis­kola harminc éve alatt kötött­ségektől mentes, szabad ma­radt. Olyan volt Zebegény, mondja Dániel Kornél, ahol semmi nem volt tilos, ahol meg­volt a vizsgálódás szabadsága. És a szabadiskolának már biz­tos helye van a magyar kultúr­történetben... A Szőnyi István Képzőművé­szeti Szabadiskola fennállásá­nak harmincadik évfordulójára művészettanárainak alkotásai­ból nyílt kiállítás Vácon, a Ma­dách Imre Művelődési Központ Kassai Vidor Galériájában. A szeptember 24-ig látható ran­gos tárlaton Hincz Gyula egy művétől Gorka Géza kerámiá­ján keresztül Somogyi József szobráig és Szabó Imre plakett­jéig sok neves művész alkotása megtalálható. És tablókon több, a szabadiskola életét megörökítő fénykép is, külön érdekességként pedig Csípős Antal grafikus idén készített montázsa, a Zebegényi emlék­lap... Ez a tárlat azonban nem em­lékkiállítás. Dániel Kornél fes­tőművész emlékbeszédében szenvedélyesen hangoztatta, hogy a jövőről való lemondás megbocsáthatatlan bűn. A munkát folytatni kell, mert a művészet - ha csak egy része is az életnek - maga a boldogság. És szerencsére mindig vannak álmodozók, akik teremteni akarnak... B. J. G. Keramikushallgatók foglalkozása HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Ócsa műemlék temploma Szentegyház négyszögletű faragott kövekből Ócsa neve ótörök személynév­ből származik. Fényes Elek Magyarország geográfiai szó­tárában, 1851-ben - többek kö­zött - ezt írta a faluról: „Van egy felette régi reform. Szent­egyháza, mellynek falai 4 szög­­letű faragott kövekből vannak. Kerítése alatt találtatott egy pecsét is ilyen felírással: Sigil­­lum Civit. Um. Ocsa 1620, ami mutatja, hogy a község jól vé­szelte át a török uralmat.” A „felette régi szentegyház” nem csupán a Duna-Tisza kö­ze, hanem az egész Alföld leg­szebb román stílusú műemléke. A premontrei katolikus szerze­tesrendiek emelték 1230 körül az azóta eltűnt kolostorral egyetemben. Az ócsai premont­rei monostor a török megjele­néséig működött, akkor a szer­zetesek elmenekültek. A falu áttért a református hitre, és prédikátorukkal, Szokolyai Lőrinccel elfoglalták az elha­gyott templomot. Hogy a rend­ház köveit mikor és kik hord­ták szét, nem tudjuk. A katoli­kusok két templom-visszafog­lalási kísérlete balul ütött ki, így 1774-ben építettek maguk­nak egy újat, barokk stílusban. A premontrei szerzetesren­det (kanonokrendet) Szent Norbert alapította az észak­franciaországi Laon melletti Prémontre-völgyben, 1120- ban, innen a rend elnevezése. A pápa kivette a rendet a püspök joghatósága alól, tagjainak jo­got adott egyházi javadalmak elfogadására, és sok kiváltság­ban részesítette őket. Hogy Magyarország mennyire része volt Európának, mennyire hoz­zátartozott az európai kultúr­­közösséghez, arra mi sem jel­lemzőbb, mint hogy még Szent Norbert életében, alig egy évti­zeddel a rend megalakulása után, 1131-ben - II. Endre ki­rály uralkodása idején - meg­alakultak az első premontrei kolostorok hazánkban. A templomot többször resta­urálták, ám ezek a munkák nem változtattak úgy az épüle­ten, mint számtalan román vagy gót stílusú templomun­kon, amelyek a XVIII. század­ban barokk köntöst kaptak. Ócsán csak a két tornyot maga­sították meg egy emelettel az 1922-24. évi javításakor. Maga a templom megmaradt három­hajós, kereszthajós baziliká­nak, nyugati homlokzatán két toronnyal. Az épület faragott kövekből rakott monumentális tömbjét alig néhány ablak töri át, azok is emeletnyi magas­ságban, ami­­ a szűk bejárati ajtókkal együtt - azt mutatja, hogy felépítésének idejében még védelmi célra is szánták az építtetők. A templom belsejében a bol­tozott szentélyek és oldalha­jók, valamint a szentségház már a korai gótika stílusjegyeit hordozzák. A pillérek levéldí­szesek és figurálisak. A főszen­télyt és a szentélynégyszög fa­lának egy részét korabeli fres­kók borítják Szent László éle­téből vett jelenettel, Szent György és Miklós alakjával és az apostolokkal hármas cso­portban. Dr. Csonkaréti Károly Az Alföld legszebb román stílusú épülete MTI-FOTÓ

Next