Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. október

1997-10-01

1997. október 1., szerda PEST MEGYEI KRÓNIKA Lopott juhokkal a halálba Apaj külterületén K. Dezső és Gy. József Örkényi lakosok, au­tóikban lopott élő birkákkal, nem tudtak ráhajtani a Kunsá­gi-csatorna hídjára, mindketten a csatornába zuhantak. K. Dezső a helyszínen meghalt, míg Gy. József súlyos sérüléseket szenve­dett. A baleset okait és a lopás körülményeit a ráckevei rendő­rök vizsgálják. (Tudósítónktól) Vérfürdővel végződött táncestély Egyszer volt Budán kutyavá­sár, Inárcson pedig cigánybál. Igaz, az engedélyt most sem bál rendezésére, hanem kisebbségi közgyűlés megtartására kérték a szervezők, új vezetők válasz­tására, majd azok megünneplé­sére. Ehhez adta áldását az ön­­kormányzat, s a helyi klub használatához, ahol éjszaka el­szabadult a pokol. Lajosmizsei, Örkényi, kakucsi és inárcsi ci­gányok estek egymásnak, hogy régi sérelmeiket rendezzék. A verekedők nem válogatták az eszközöket, a kések is előke­rültek. A klub kicsinek bizo­nyult, a verekedés kiterjedt az utcára, s fél falun keresztül kergették, üldözték egymást a „vitába keveredett” felek. A faluvédők rendteremtési szándéka eredménytelen ma­radt, mint ahogy a helyszínre riasztott községi orvos sem tu­dott semmit sem csinálni. A megkéselt, összevert sérülteket saját barátaik, hozzátartozóik betuszkolták a kocsikba, s ló­halálában elszáguldottak velük Lajosmizsére, Örkénybe és Ka­­kucsra. Mire a rendőrség kiért, már nem volt kit felelősségre vonni. A történtek alapján az inárcsi képviselő-testület úgy döntött, hogy belátható időn belül nem ad ki engedélyt ha­sonló rendezvényekhez. (K. I.) Hét év alatt huszonkét új postahivatal Az idén 125 milliót költenek az épületekre Amikor a közelmúltban beszámoltunk arról, hogy Piliscsabán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületében postahivatalt avat­tak - nem gondoltuk, hogy a jó hír indulatokat is kiválthat. A me­gye több településéről - például Érdről - jelentkező telefonálók azt kifogásolták: nem luxus-e az egyetemnek postát adni, amikor a megyei települések egy részén olykor életveszélyes állapotúak, máskor a megnövekedett forgalom ellátására alkalmatlanul ki­csik és szűkek a hivatalok. A Pest megyei postahivatalok állapo­táról Bor Sándor igazgatót, a Magyar Posta Budapest-vidéki Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük. piliscsabai. Az átadott postahi­vatal egyébként nemcsak az it­teni 2200 egyetemi hallgatót szolgálja ki, hanem Piliscsaba Klotild-ligeti részét is. Ahhoz, hogy ez az új postahivatal vi­szonylag gyorsan megszülessen, persze segítségre is szükség volt: az egyetem az úgynevezett szolgáltató épületében helyet biztosított hivatalunknak. Az együttműködés egyébként min­dig gyorsíthatja a beruházáso­kat.­­ Ez a mondata úgy hangzott mint egy „felhívás keringőre”. - Ezen, azt hiszem, már rég túl vagyunk. Az önkormányza­tok képviselői és a polgármes­terek jól tudják, hogy a rendel­kezésünkre álló összegekből akkor tudunk sok helyen látvá­nyosan fejlődni, ha közműves telkeket vagy csereingatlano­kat ajánlanak fel építkezése­inkhez. Az utóbbi időben át­adott beruházásaink többségé­nél már így együttműködtünk. A további fejlesztések alapja is ez lehet. - Hol épül jelenleg új postahiva­tal? - Ebben az évben adjuk még át az üllői és taksonyi hivatalo­kat. Ezek építése folyik. Több településsel kapcsolatban van­nak elképzeléseink, sőt folynak tárgyalásaink, de a szerződések aláírása előtt nem akarok nyi­latkozni. A legelőrehaladottabb tárgyalások a biatorbágyi új postával kapcsolatosak. - Érd nem szerepel a tervekben? - Ismertek előttünk az érdi gondok. Különösen az ottani fő­postát kellene sürgősen új épü­lettel, vagy bővítéssel korszerű­síteni. A tervek elkészültek, s folyamatosan kapcsolatban ál­lunk a polgármesterrel, de ez a beruházás megközelítőleg 150 millió forintot igényelne, s eh­hez már a vezérigazgatóság döntése és anyagi támogatása szükséges. A korábban említett, 2000-ig szóló fejlesztési prog­ramnak az érdi korszerűsítés is része. De ami erőnkből telik, azt magunk is megcsináljuk, így tudtuk felújítani éppen Érden a 2-es postát.­­ Igazgató úr, hány postahivatal működik a megyében, s milyennek minősíti ön a hivatalok átlagos álla­potát? - A 2000-ig tartó beruházási program részekén 1990 óta összesen 22 postahivatalt épí­tettünk vagy újítottunk fel. Ezek építési költsége összesen meghaladta a 433 millió forin­tot. Ebben az évben a belső, technikai fejlesztésekkel együtt több mint 220 milliót fordítunk a megyében levő hivatalok kor­szerűsítésére. Az említett beru­házások közül csupán egy volt .­­ Összesen 236 postahely van Pest megyében. Számuk egyéb­ként a postatörvény elő­írásainak megfelelő. A törvény előírja, hogy minden hatszáznál nagyobb lélekszámú település­nek postahivatallal kell rendel­keznie, a nagyobb települése­ken pedig húszezer lakosonként kell egy-egy postahivatalt léte­síteni. Természetesen az adott település igényei határozzák meg a postahivatalok nagysá­gát. Csak példaként említem, hogy a megye két településén Telkiben és Lóréven magánpos­ta, azaz ügynökség dolgozik, ugyanakkor a most alakuló ipa­ri parkok, növekvő városok tér­ségében pedig az előírtnál is több postahivatalunk van. Ami az állapotokat illeti: az új pos­ták mindegyike korszerű és megfelelő. A felújítási program célja is ez: megfelelni a kor kö­vetelményeinek. Vannak persze még szűken elhelyezett és rossz műszaki állapotú hivatalaink, ezek felújításának sorrendje a fontosságon, azaz a forgalmon, s az állapoton múlik. Ezzel együtt hivatalaink többsége már a jobbak közé tartozik. De hogy szélsőségeket is említsek: idén év elején még volt olyan hi­vatalunk, ahol hagyományosan kályhával fűtöttek, s a technika is fejletlen volt, ugyanakkor új postáink mindegyike már lég­kondicionált.­­ Az adott helyzetben ez nem túl­zás? - Többszörösen nem. Rész­ben mert a kulturált ügyfélfo­gadáshoz ma már ez is hozzá­tartozik, másrészt viszont a már meglevő és soron következő számítógépesítés, a kártyaleol­vasó rendszerek már ezt a kör­nyezetet igénylik. De hogy a belső környezetet említettem, úgy gondolom, hogy a külső környezetről is szólnunk kell. Az új épületek tervezésekor együttműködünk az önkor­mányzatokkal, s a részletes te­lepülési rendezési terveknek megfelelően alakulnak a posta­épületek. Van ahol ez jól, sőt példamutatóan sikerül. Tökö­lön sokan a település legszebb épületének tartják a postát, Szigetszentmiklóson pedig egyenesen „postapalotának” becézik. A pilisi térségben az egyik település főterén előbb készült el az új posta, mint a tervezett polgármesteri hivatal. A testület döntése nyomán a mi épületünk formája lett az irány­adó minta. De jó értelemben te­lepüléskép-meghatározó a pos­ta épülete Törökbálinton, Po­­mázon is. S. Boda András Az érdi főposta Kancsovszki János felvétele O UNIQUELYINTF­R«(:ONTI­FNTAL Ö l'UNQI'ELY INTERCONTINENTAL 0 Gasztronómiai utazásra hívjuk Önt az Inter-Continental világába... FINOM ÍZEK, AROMÁS BOROK A rhfQria. ÉTTEREMBEN minden szerdán Porhanyós sültek minden hétfőn Olasz specialitások minden pénteken Keleti finomságok Kedvező ár: 2800 Ft/fő Asztalfoglalás: 327-6393 12 éves korig féláron Nyitva: déltől éjfélig Az étterem vendégeinek a garázs használata ingyenes! M­­W HOTEL INTER­CONTINENTAL BUDAPEST 1052 Budapest, Apáczai Csere J. u. 12-14. (korábban Forum Szálloda) Z io zHrn «■ •J UNIQUELY INTERCONTINENTAL 0 UNIQUELY INTERCONTINENTAL 0­­Q NÉPSZABADSÁG 27 Százezres drogtábor Pest megye a legveszélyeztetettebbek között Valamikor a hetvenes években kezdődött, a nejlonzacskóba tett ragasztók gőzének felszippantásával. A szipuzás jelentette a kábí­tószeres korszak hajnalát. A rendszerváltás után a drogok birtok­lását valamelyest liberalizálták. A szakemberek szava - miszerint a bélyegnyalogatóból előbb-utóbb heroinista, kokainista lesz - nem hallatszott az égig. Következménye, hogy nem­rég két fiatal halt meg kábító­szer-túladagolásban, Buda­pesten óvodások kerültek kór­házba drogfogyasztás miatt, mintegy százezerre tehető a kokainnal, heroinnal, amfeta­­minokkal (speed, extasy) rend­szeresen élők száma, és egy­­egy hétvégén 200 ezer drogtab­lettát adnak el a különböző szórakozóhelyeken. A statisz­tikák szerint évente megkét­szereződik a kábítószer-fo­gyasztók száma. Ez azt jelenti, hogy a mai százezerrel szem­ben 1990-ben csak körülbelül ezerötszázan használtak kábí­tószereket. Ijesztő mértékű a növekedés. Rohamosan nő az úgynevezett kemény drogokat használók (ezek az ópiátok és kokainfélék) száma. A drog az iskolák után elérte az óvodát, azaz mind fiatalabb gyereke­ket ismertetnek meg a kábító­szerekkel. Megbízható becslé­sek szerint a fiatalok tíz száza­léka már kipróbált valamilyen anyagot. A lányok általában korábban kezdik, ám a fiúk közül többen próbálkoznak meg vele, és főként a kemé­nyebb drogokkal. Rendszerint valamilyen kábítószerrel át­itatott bélyeggel, könnyű por­ral kezdődik az úgynevezett beetetés. A középiskolások, egyetemisták és a velük azonos korú fiatalok körében az ópiá­tok, illetve a marihuána és a hasis használatos. Nem felté­telezés tehát, hogy a kábító­szer-fogyasztás elterjedése ve­szélyezteti ma leginkább a ma­gyar ifjúságot. A szakemberek többsége a családok gazdasági és érzelmi meggyöngülését, esetenként szétesését tekinti a drogve­szély fő forrásának. Az ország minden pontjáról éjjel-nappal ingyen hívható Drog-stop Egyesület súlyos pénzhiánnyal küszködik, bármelyik nap be­zárhat. A Népjóléti Minisztéri­um, a Nemzeti Egészségvédel­mi Intézet, a Mentálhigiénés Programiroda iskolai megelő­zési programjai még nem ju­tottak el minden iskolába, a pedagógusok közül sokan nin­csenek felkészítve a kábító­szer-fogyasztás megelőzését elősegítő technikák alkalma­zására, idevágó, főként a dro­gokkal kapcsolatos ismereteik pedig esetenként elmaradnak a gyerekekéi mögött. Ennek tudható be, hogy az oktatási intézmények gyakran rend­őrért kiáltanak, ha „bélyege­­zésen” kapnak valakit, akár első alkalommal is. Ahelyett, hogy a drogmegelőzési köz­pontok valamelyikéhez fordul­nának segítségért, Magyarország drogtérképét nézve Budapest, Borsod-Aba­­új-Zemplén és Pest megye a legfertőzöttebb. Nyilvánvaló, hogy ezekben a régiókban na­gyobb sebességre kell váltani a megelőzési programokat ille­tően. Novák Gábor Talpra áll a váci Senior Az a jó, ha megrendelésre termel a gyár A napokban mutatta be a jövő tavaszi-nyári kollekcióját a Se­nior Váci Kötöttárugyár. A száztíz éves textilgyár túl­élte az első világháborút, majd a nagy gazdasági válságot, a második világháborút, ám a ki­lencvenes évek legelején a rend­szerváltásba kis híján belepusz­tult. A korábban 3500 dolgozót foglalkoztató Senior pénzügyi­leg összeomlott, 1992-ben a fel­számolás fenyegette. A hetvenes-nyolcvanas évek­ben a vállalat termékeinek egy­­harmadát belföldön, egyhar­­madát a KGST-országokban, egyharmadát pedig a nyugat­európai piacon­­értékesítette. Aztán nemcsak keleti piac om­lott össze, hanem az import li­beralizálása révén még belföldi piacait is elveszítette a gyár. Amikor a viharos privatizáció és a csődegyezség után, 1992 legvégén megalakult a rész­vénytársaság - ahogy Janko­­vitsné dr. Varró Veronika ügy­vezető igazgató mesélte -, szin­te a nulláról kellett elindulni­uk, újra kellett kezdeniük a pi­acépítést. A kelmegyártással és -festés­sel, alsó- és felsőruházati kötött­áruk készítésével egyaránt fog­lalkozó gyár fő terméke a sport- és szabadidő-ruházat lett. For­galmuk 1994-ben már 600 mil­lió forint volt,­­s ez 1996-ra 1,4 milliárdra nőtt. Erre az időre a részvények többsége banki tu­lajdonból átkerült az alkalma­zottak kezébe. 1994-ben új márkanevet ve­zettek be, és ettől kezdve a Fibri-termékek értékesítése minden évben megkétszerező­dött. Gyártmányaikat elsősor­ban belföldön adták el, s a sportruházati cikkeknek egyre jobb volt a forgalma. Az idén szállítottak Németországba, Franciaországba, Amerikába is. A részvénytársaság stratégiai elképzeléseiben az szerepel, hogy az össztermelésen belül növeli a Fibri-termékek ará­nyát. De, ahogy Jankovitsné dr. Varró Veronika mondta, lénye­gesen egyszerűbb a gyár számá­ra, ha legyártja a vevő által megrendelt tételt, amit az rög­tön el is szállít. B. J. G. Elérhető éves átlaghozam: 1 , . ■ ...rf h 24 % E 20 /p t­­(EBKM: 19,88) 50-100eFt között a kamat 1%-kal alacsonyabb. " KAMAT-LÉTRA" BETÉT 2. hónapra évi 15 % 71 Ghcezier f.-től 1. hónapra évi 14 |­g nyitva tárták hétfőtől péntekig 8.00-18.00 TAKARÉKSZÖVETKEZET Budapest, V Balassi B. u. 9-11. Tel: 302-2244 Kispesti Centrum Áruház Tel: 281-1940 Solymár, Várhegy Üzletház Tel: 06-26-363-467 Gödöllő Dózsa Gy. út 1-3. Tel: 06-28-419-789

Next