Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. szeptember
1998-09-22
Film készül ki / • / • \ //\ a Tapio-vidékről Filmet forgatnak a Tápió-vidékről. A kistérség természeti kincseit, épített emlékeit, kulturális hagyományait és gazdasági adottságait bemutató dokumentumfilmet külföldi, főként német természetvédő szervezetek és idegenforgalom-szervező társaságok számára készítteti a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány. Ugyanis tőlük - no meg hazai, környékbeli látogatóktól - remél segítséget egy tápióvidéki természetvédelmi központ megépítéshez. Csenterics Ágnes rendező és Szabados Tamás, az első aranytollas tévéoperatőr már jól ismeri Nagykáta környékét. Ők kísérték el tavaly Chilébe a Tápiómente Táncegyüttest, s ők készítettek filmet az együttes 30 éves fennállásának évfordulójáról is. Mostani filmjük első kockáit április elején vették fel az 1849-es tápióbicskei csatát felidéző hagyományos történelmi játékokon. Az elkövetkező napokban az operatőr és Urbán Sándor, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet titkára, a Tápió-vidék kutatója hőlégballonba ül, hogy madártávlatból is megörökítsenek néhány érdekességet. Szeptember végére elkészül minden felvétel, s a szerkesztés után még az őszszel küldhetik a tekercseket a németországi Ludwigsburgba. A német járás vezetői elmúlt őszi nagykátai látogatásuk alkalmával ugyanis azt ígérték Bodrogi Györgyné polgármesternek és Nagy Szabolcs alapítványi elnöknek, hogy Németországban szereznek támogatókat egy tápióvidéki természetvédelmi központ megépítéséhez. A tervezett központ megépítése ugyanis több tízmillió forintba kerül. A 311-es út mellett, a Nagykáta és Farmos közötti Göbölyjáráson a farmosi természetvédelmi területen - az alapítvány már megvásárolta a másfél hektáros telket is, ahová a mintegy 300 négyzetméteres alapterületű, szolgálati lakással ellátott épületegyüttest építik. A leendő építmény környéke a védett növények gazdag tárháza: itt nyílik a kései szegfű, a homoki vértő, s még legalább öt ritka, szinte már csak itt élő védett növényfaj. A központ információs bázisa lesz, egyben élő múzeum, ahová mégis főként a turistákat, laikusokat várják. Tóth Ferenc NÉPSZABADSÁG 1998. SZEPTEMBER 22., KEDD PEST MEGYEI KRÓNIKA A legnagyobb teher a távfűtés díja Az emelés a gáz árától függ A kinnlevőségek behajthatósága kétséges Ahogy közeledik a fűtési szezon kezdete, egyre többen kezdenek aggódva számolgatni, mibe kerül majd a téli meleg. Néhány távfűtőműnél érdeklődtünk az aktuális és várható díjakról. MUNKATÁRSAINKTÓL A 2700 váci lakást fűtő Váci Távhő Kft. 1998. január elsejével több mint 17 százalékkal emelte fel a fűtési és több mint 13 százalékkal a meleg víz alapdíjait, ugyanakkor mintegy 5 és fél százalékkal növelte meg a hődíjakat. Aztán - történetében először - július elsején csökkentette a hődíjakat, igaz, nem egészen két százalékkal. A érvényben lévő fűtési hődíj évente és légköbméterenként 279 forint, a meleg víz hődíja 169 forint köbméterenként, a fizetendő összes alapdíj pedig 195 forint évente és légköbméterenként. Arról, hogy lesz-e a közeljövőben változás a díjakban, Csendes Csaba ügyvezető igazgató nem tudott határozott választ adni. Mint elmondta, a díjak változása a földgáz árának módosulásától függ, az árváltozást építik be a díjakba. Az valószínűnek látszik, hogy az alapdíjak növekedni fognak, de ez csak a következő év elején várható. A Váci Távhő Kft. kinnlevősége eléri a 20 millió forintot, s egyelőre még találgatásokba sem bocsátkozik senki, hogy mekkora összeg megtérülése várható az új kormányrendelet és a lakhatással kapcsolatos adósságterhek enyhítéséről szóló helyi rendelet bevezetésével. Azon nincs vita, hogy a távfűtés költsége magas, sok család számára már megfizethetetlenné növeli a lakás rezsijét. A kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az általuk fűtött 2700 lakásból csak 500-ban van helyi mérés. Csendes Csaba már régen szorgalmazza az erre való áttérést a központi mérésről, ugyanis akkor van mód a takarékoskodásra, és akkor érdemes is. Segítséget is nyújtanának a fűtőeszközök takarékos kezelésének elsajátításához. Erről a Váci Távhő Kft. már a közös képviselőket is igyekezett meggyőzni, sőt több olyan cég is jelentkezett, amely egy hitelkonstrukció keretében végezné el a beruházást, a helyi mérők felszerelését. A szakember érvei még akkor is helytállónak tűnnek, ha valószínűnek látszik, hogy a lakhatási támogatásban részesülők akárhogy is takarékoskodnának, nem nélkülözhetnék az önkormányzat segítségét. És nincsenek is kevesen, mivel a Váci Távhő Kft. jelenleg kétszáz váci lakosnak „írja jóvá” a lakhatási támogatást. A Szentendrei Városi Szolgáltató Rt. fűtőműve 1500 lakásban biztosítja a meleget. Reményi András, a fűtőmű vezetője elmondta, hogy ez év január elsejétől az alapdíj 199 forint légköbméterenként évente, a hődíj pedig február elsejétől 244 forint köbméterenként. A meleg vízért 223 forintot kell fizetni köbméterenként. A fűtőmű kinnlevősége jelenleg 20 millió forint, amelynek behajtására meglehetősen csekély a remény. A lakóépületekben élők a városban átalánydíjat fizetnek a fűtésért, mérővel eddig csak az intézményeket szerelték fel. Mike László, az érdi ÉVÁÉP Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a fűtésért a szolgáltatásba bekapcsolt 1044 lakás tulajdonosának köbméterenként 232 forintot kell fizetni, a hődíj pedig 259 forint köbméterenként. Díjemelést egyelőre nem terveznek. A városi önkormányzat döntésén múlik, hogy a 14 millió forint kinnlevőségből mennyit segít megtéríteni az adósoknak nyújtott támogatás révén. Szigetszentmiklóson 1020 lakást fűt az ARIES Kft. Zalaváriné Székely Ildikó, a fűtőrészleg főkönyvelője elmondta, hogy az idén január közepén emelték az árakat, ám a gáz árának mérséklődése nyomán a nyár folyamán csökkentették a díjakat. A fűtés alapdíja jelenleg 234 forint légköbméterenként, a hődíj pedig 943 forint. Ha az energiaárak nem növekednek, a fűtési díjak sem emelkednek már az idén. A lakók a tényleges fogyasztást fizetik, a településen ugyanis 11 hőközpont működik, s méri a fogyasztást. Mindemellett 11,2 millió forintra rúg a társaság kinnlevősége. Két éve indítanak peres eljárásokat a tartozások behajtására - több-kevesebb sikerrel. Előfordul az is, hogy az adós eladja a lakását csak azért, hogy ne kelljen a hátralékot kifizetnie. A társaság saját díjbeszedőt alkalmaz és ügyfélszolgálati irodát is működtet, hogy jobb kontaktust építsen ki az ügyfelekkel. Kérésre részletes felvilágosítást adnak arról, hogy milyen részletekben lehet törleszteni az elmaradt fűtési díjakat. Készülnek a szezonra a dunakeszi fűtőműben HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Közlekedési folyosók csomópontjában Fővárosi tervek: metró, körgyűrű, új körutak és hidak DBR-Metró, M0-ás, körvasútsor menti körút, két új Duna-híd - a szakember szerint ezek a legsürgetőbb beruházások, amelyek enyhítenék Budapesten az állandó közlekedési gondokat. Annál is inkább, mert a magyar fővároson több nemzetközi közlekedési folyosó halad keresztül. Több mint egy éve elkészült Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve, de még nem került a Fővárosi Közgyűlés elé, ugyanis az általános rendezési tervvel (ART) együtt akarták tárgyalni. Az ART azonban szakmai és politikai viták kereszttüzébe került, és csak idén augusztusban sikerült elfogadni. Ezzel a városatyák egy füst alatt áldásukat adták a közlekedési terv legfontosabb elemeire, elveire is. Utóbbiról azonban még egyszer, külön is dönteniük kell. Ráadásul a fejlesztési terv egyes részei felett az elmúlt bő egy évben eljárt az idő, illetve változtak a feltételek is. Mindezek figyelembevételével átdolgozásra szorul a fejlesztési terv. A közlekedési terv körvonalazza Budapest húsz-harminc éves jövőjét - mondta Molnár László, a Főmterv Rt. igazgatója. Az igazgató szerint a fővárosiak jelenleg rengeteg fölös utazásra kényszerülnek. Többek között azért, mert a hetvenes-nyolcvanas évek legnagyobb lakótelep-építkezései és a munkahelyteremtés nem volt összehangolva. A közlekedési terv a budapesti fejlesztéseknek több súlypontját határozta meg: a legfőbb cél a városközpont zsúfoltságának enyhítése. Ezt követi a budai hegyvidék közlekedésének javítása. Egyre nő Buda szerepe a fővároson belül, ez csápszerűen az agglomerációba is kinyúlik. Az igazgató szerint e folyamat nem kedvező, hiszen csak súlyosbítja a városrész zsúfoltságát. Budán elterelő, párhuzamos utak kiépítése szükséges - hangsúlyozta. A hegyvidékről csúcsidőszakban óránként nyolcezer autó indul útnak, és hatvan százalékuk halad át valamelyik Duna-hídon. Ehhez tartozik, hogy a főváros nyugati kapuját - főként a budaörsi környéket - tehermentesíteni kell, illetve a haránt irányú átjárhatóságot megteremteni. Ezt elősegíti majd a 4-es metróvonal - amely várhatóan 2003-ban készül el a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar között -, de később majd nyugati irányba, a budaörsi virágpiac felé feltétlenül bővíteni kell. Az átjárhatóságot a Pestre induló elkerülő utak segítik, amelyekhez - a Lágymányosi hídon kívül - még három átkelőt kell kiépíteni: az északi M0-ás hídját, az Aquincum-Újpest és az Albertfalva-Csepel közötti hidat. A fejlesztés súlypontjai közé tartozik a közlekedés északi-déli széthúzása a Duna mentén. Az igazgató úgy véli: ha a fejlesztési terv most rögtön megvalósítható lenne, megszűnnének a főváros közlekedési problémái. Molnár szerint a legsürgetőbb beruházások közé tartozik a 4-es metró, a körvasút menti körút, a külső keleti körút, a budai rakpart kiszélesítése, egy észak-déli tömegközlekedési rendszer - amelynek egyik markáns eszköze lehetne a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV-vonalak öszszekötése -, valamint a Szilágyi Erzsébet fasor tengelyén kialakított, gyorsforgalmú közlekedési vonal, amelyet Pestre is átvezetnének. Utóbbi az igazgató szerint két módon is megoldható: vagy az 56-os villamos fejlesztésével és meghosszabbításával, vagy a kelet-nyugati metró egy oldalágának megépítésével. Az igazgató megjegyezte: az M0-ás a tervek szerint nem lesz egységes kiépítésű körgyűrű. A nemzetközi közlekedési folyosók ugyanis az M1-M7 és az M3-as autópálya közötti szakaszon haladnak át, ezért ezt a részt érdemes autópályává fejleszteni. Az egyébként markáns változás miatt sok szempontból kell a fejlesztési tervet átdolgozni. Az északi szakaszon - a 10-es út és az M3- as között - elegendő a városi gyorsforgalmú út is, a nyugati szektorban pedig csak helyi közlekedést levezető útra van szükség. Schmidt Gábor A LEGSÜRGETŐBB FŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSI BERUHÁZÁSOK Roma újság Nagykátán Nagykátán PoDrom - Az úton címmel a helyi cigány kisebbségnek most először jelent meg saját újságja. A magát függetlennek tartó lap havonta jelentkezik a kisebbségi önkormányzat kiadásában. Az ingyen és személyesen, az önkormányzat tagjai által terjesztett PoDrom első száma négyoldalas, 220 példányban jelent meg. A romák képviselő-testülete a jövőben szeretné legalább 300 példányban kiadni, mivel hozzávetőlegesen enynyi cigánycsalád él Nagykátán. A roma lapkiadók hangsúlyozzák: nemcsak a romáknak készítik az újságot, hanem a magyaroknak is, mondván: Nagykátán közérdekű kérdésekben a többség ugyancsak kevés információhoz jut. A bemutatkozó Pogromban olvasni lehet a strandügyről, ami dióhéjban arról szól, hogy a nyár elején több lopás miatt sok volt a panasz az új nagykátai strandon. A vádak szerint néhány roma fiatal volt a tettes. A kisebbségi önkormányzat kérte a strand üzemeltetőjét, alkalmazzon egy roma közmunkást, aki majd gondoskodik a nem kívánatos vendégek távoltartásáról. Az ötlet bevált, a főszezonban nem fordult elő több lopás. Ugyancsak eredményesen lépett fel a cigányság képviselete azért, hogy működjön Nagykátán egy, a város által megbízott koordinátor az iskolák és a cigány szülők között. Feladata, hogy csökkenjen a cigány gyerekek iskolától való távolmaradása. A felállás új, kézzelfogható eredményekről még nem tudott beszámolni a lap. Arról viszont igen, hogy elkészült a jelenlegi helyi roma vezetés választási programja, s a cigányság annak a polgármester-jelöltnek adja szavazatait, aki ennek a programnak a megvalósítását a következő évi költségvetésből garantálja. T.F.