Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. december
1998-12-21
1998. DECEMBER 21. , PEST MEGYEI KRÓNIKA Ünnepi mise Márianosztrán A kegytemplomban találkoztak a kiválasztott elítéltek családjukkal A templom padjában ülő négy ember, a férfi, ölében négy-öt év körüli gyerekével, anyja és felesége akár a szeretet ünnepére készülő család példája lehetett volna. Az ideális család képét csak egyetlen dolog zavarta: a férfi az elítéltek szürke ruháját viselte. Tegnap, advent utolsó vasárnapján, néhány kiválasztott elítélt jutalomként vehetett részt a márianosztrai kegytemplomban rendezett ünnepi misén, családjával együtt. Az alapításának száznegyvenedik évfordulójáról megemlékező Márianosztrai Fegyház és Börtön, a pálosok rendjének kegytemplomával és a község önkormányzatával közösen ünnepi szentmisét rendezett, amelynek celebrálására Karl-Josef Räuber érseket, pápai nunciust kérték fel. A Nagy Lajos király által 1352-ben alapított templommal egybeépült kolostorból száznegyven évvel ezelőtt lett börtön. A csaknem egy évszázadon át egyházi kezelésben lévő és a vincés nővérek által irányított női fegyintézet lakói számára természetes, sőt, kötelező volt az istentiszteleteken való részvétel. Most talán első ízben jelentett kiváltságot - és valószínűleg nem is remélt jutalmat - a misén való jelenlét néhány elítélt számára. Összesen húszan vehettek részt a kegytemplomban tartott eseményen, mégpedig családjuk társaságában. Olyanok, akik hamarosan szabadulnak, és olyanok is, akiknek súlyos bűncselekményért még éveket kell eltölteniük az egykori kolostor falai között. Miközben a meghívott vendégek megnézték a börtön múzeumát és kápolnáját - ahol Gyulai Endre szegedcsanádi megyés püspök egy eredeti ikont adott át a jelen lévő néhány fogva tartottnak, hogy az majd a kápolna falát díszítse, a nevelők által arra érdemesnek tartott húsz elítélt a templomban találkozott családjával. Feleségek, gyerekek, szülők érkeztek már reggel hatkor a Szobról induló autóbusszal, s miután leadták a hozzátartozóiknak szánt csomagokat, várták a találkozást. De anynyira talán nem, mint az a fiatal férfi, aki hosszú idő után látta csak újra gyerekét, mivel a rendszeres beszélőkön erre nem volt lehetősége. Kisfiúk és kislányok ültek apjuk ölében, s a feleségek pedig a templomban kissé szokatlanul - szorosan bújtak férjükhöz. Bár még a templomban is szigorú biztonsági intézkedések voltak, a büntetés-végrehajtás őrei ezúttal engedékenyebbnek bizonyultak. A Karl-Josef Räuber érsek által celebrált mise után - amelyen Keszthelyi Ferenc váci és Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök segédkezett —, a vendégek megemlékezésen vettek részt az intézet rabtemetőjében, ahol a börtönben elhunyt elítélteken kívül szerzetesek és nővérek is nyugszanak. Az ünnepség annál a keresztnél zajlott le, amelyet egy már szabadult elítélt faragott a börtönben. A húsz - jó magaviselete és jó munkája alapján kiválasztott - elítélt pedig egy kétórás ünnepi és családi beszélőn lehetett együtt szeretteivel. Ezzel véget ért a márianosztrai fegyház és börtön létesítésének száznegyvenedik évfordulójára szervezett rendezvénysorozat is, a fogva tartottak pedig mehettek vissza zárkájukba. Ki rövidebb, ki hosszabb időre. Borgó János Volt olyan elítélt, aki hosszú idő után most látta viszont gyermekét DUDÁS DÉNES FELVÉTELE Iskolabuszt kaptak a tápiószelei gyerekek Önkormányzati iskolabuszon járnak iskolába december eleje óta a tápiószelei gyerekek. A helyi járat indítását a településrészek közötti nagy távolságok és az iskolaépületek elhelyezkedése tették szükségessé. A Tápión túli gyerekek, főként a Dózsa-telepiek és a Szolnoki, valamint a Pesti út környékén lakók eddig több kilométert kerékpároztak vagy gyalogoltak, esetleg igénybe vették a ceglédi Volánbusz járatait, mire eljutottak a falu másik felén lévő új Makovecz-iskolába. A 311-es út azonban egyre forgalmasabb, főként a nap iskolakezdési és tanításvégi időszakában, azaz nem kis balesetveszély fenyegeti a közlekedőket. Kiesik a vasútállomás környéke és a Jászberény végi Pelenkatelep is. Az új önkormányzat két reggeli járatra kötött szerződést a buszos vállalkozóval: az első a felső tagozatos tanulókat viszi hét órakor, a második negyed nyolckor indul az alsósokkal az Ibolya úttól. Az útvonal: Szolnoki út-Bartók Béla út-Blaskovich tér-Új iskola- MÁV-állomás-Vörösmarty út-Új iskola. Hazafelé fél egykor indul az iskolabusz. A kezdeményezés bevált, eddig 120- an váltottak havibérletet. Ennek az ára oda-vissza 500 forint, csak reggeli igénybevétel esetén 300 forint. Az önkormányzat másfél millió forintot tesz hozzá az iskolabusz üzemeltetési költségeihez. Balázs Ferenc, Tápiószele pedagógus polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta, hogy egy másik falurészből, az úgynevezett Kisfaluból is érkezett kérés az ott lakó iskolások szállítására. Pontosan felmérik az igényt, s ha valóban többeket érint, akkor januárban már arrafelé is kerül egyet a tápiószelei iskolabusz. T. F. NÉPSZABADSÁG Szlovák karácsonyt tartottak Vácon A nyelvet is őrzi a kisebbségi önkormányzat Ember az embernek ajtót nyit, tartja a szlovák mondás, s ezt idézte a váci szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke, amikor megnyitotta az általuk rendezett Szlovák karácsonyestet. Vácon nincsenek szlovák hagyományok,mégis mintegy ötezer szavazattal választották meg az öttagú kisebbségi önkormányzatot a városban. Alt Gyula, az önkormányzat elnöke is tudatában van ennek, de mint elmondta, legalább félezer szlovák származású ember költözött be a környékről a városba, s az önkormányzat értük alakult. Bizonyítva azt is, hogy a papjaikkal együtt érkező szlovákok utódai még mindig megvannak, ha nyelvük és önazonosság tudatuk háttérbe is szorult. A kisebbségi önkormányzat a hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát - az identitást - akarja erősíteni. Februártól már megkezdi a nyelv oktatását a felnőttek számára, és felmérést készít arról, hogy abban a három váci középiskolában, ahol a legtöbb vidéki diák tanul, milyen lehetőségei lennének a szlovák nyelv oktatásának. Segíteni kíván a város és az Ipoly szlovák oldalán fekvő települések közötti gazdasági és egészségügyi kapcsolatok erősítésében, és élénkíteni akarja a Vác és Dubnica között már kialakulóban lévő együttműködést. Azaz részt vesz a város társadalmi, gazdasági és kulturális életében, beleértve az önkormányzat bizottságainak munkáját is. És természetesen sok hasonló rendezvényt is szeretnének szervezni, mint azt Alt Gyula, a váci Madách Imre Művelődési Központban megrendezett Szlovák karácsony megnyitásakor mondta. Először szlovák, azután magyar nyelven, bizonyítandó azt, hogy igenis beszélnek szlovákul a kisebbségi önkormányzat tagjai, s hogy a vendégek mindegyike is értse. Ugyanis Besztercebányáról eljött a művelődési központ igazgatója, ajándákokat is hozva a városnak. A legszínesebb ajándék azonban a besztercebányai Urpin folklóregyüttes fellépése volt. A szlovák népviseletbe öltözött öt fiatal zenésznek és az általuk kísért két énekesnek óriási sikere volt a meglepően nagyszámú közönség körében. B. J. G. A besztercebányai Urpin folklóregyüttes dudás dénes felvétele Hétfő Vekni Panaszolják a nagy bevásárlóközpontok biztonsági főnökei, hogy hihetetlen leleményekre és furfangokra képesek napjaink áruházi tolvajai. A budakalászi Corában például valaki egy jó előre kivájt vekni kenyér belsejében akart apró cikkeket kicsempészni. A nagy szabadulóművészek összes fortélya kismiska ehhez képest. Monte Christo gróf is csak szégyellné szegényes képzelőerejét, ha ezt látná. Kenyérbe sütött ráspoly? Az is valami? Lárifári. Bár jól jöhet még ez a szerény klasszikus megoldás a mai tolvajoknak is. Később. S.L. Függetlenség van, pénz nincs Hiába mondja ki a törvény a kisebbségek autonómiáját, ha a kisebbségi önkormányzatok anyagilag függőségi viszonyban vannak a településiektől - mondta Kóthyné Herczeg Mária, a budakeszi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke azon az ünnepségen, amelyet december 18-án, a kisebbségek napján rendeztek a községben. Akár szimbólumértéke is lehet annak a kulturális bemutatkozónak, amelyet a budakeszi cigány és német kisebbségi önkormányzat karöltve rendezett december 18-án, a kisebbségek napján - hiszen a cigányság és a németség nemcsak Budakeszinek, de az egész országnak is a két legnagyobb nemzetisége. Az ünnepi hangulatot azonban befelhezte, hogy mindkét kisebbségi önkormányzat komoly anyagi gondokkal küszködik. A kisebbségi törvény kimondja ugyan a kulturális autonómiát - fejtegette beszédében Kóthyné Herczeg Mária, a helyi német kisebbségi önkormányzat elnöke -, de sok esetben nem világos, hogy ezt az érintettek miképpen finanszírozzák. Berki Zsolt, az idén először megalakult cigány kisebbségi önkormányzat elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a település képviselő-testülete mindössze 600 ezer forintot juttat nekik az előzetes költségvetésükben megjelenített 2 millió 300 ezer helyett. Mint mondta, visszautasítják azt az érvet, hogy az itt élő cigányság lélekszáma (mintegy 200 fő) csupán a tizedét teszi ki a helyi németségének. A német kisebbségi önkormányzat 2 millió 400 ezret, tehát annyit kapott, amennyit a cigány önkormányzat megjelölt - ám az ő céljaik valóra váltásához ez nem elegendő. Mint azt Kóthyné Herczeg Mária elmondta, még egy olyan helyiséggel sem rendelkeznek, ahol az öt képviselő kényelmesen láthatná el teendőit. Hiába juttatott ugyanis a törvényben előírtakhoz híven a települési önkormányzat nekik egy szobát, az használhatatlan - így aztán otthon dolgoznak. Természetesen ez érthető körülmény - fejtegette Kóthyné Herczeg Mária -, hiszen maga a polgármesteri hivatal is kicsi, ám a problémát úgy is meg lehetne oldani, hogy a települési önkormányzat átad egy ingatlant a kisebbséginek. Az áldatlan állapotok orvoslása pedig az lehetne, hogy a települési önkormányzat az anyagi forrásokkal együtt átadná nekik a hozzájuk tartozó feladatokat is. A cigány kisebbségi önkormányzatnak is távlati célja támogatni az oktatás ügyét, azon belül is segíteni a cigány fiatalokat a felsőoktatásban - mondta Berki Zsolt. Ám a költségvetési számok ismeretében a közvetlen cél most az anyanyelv, a kultúra, a hagyományok ápolása lehet, amiben Budakeszi két kisebbségi önkormányzata szívesen szövetkezik. Egyelőre olyan közös rendezvények által, mint a december 18-i - ahol volt képzőművészeti kiállítás élő kortárs német és cigány festőtől-szobrásztól, német és cigány folklórzene hagyományőrző együttesektől, valamint komolyzenei darabok klaszszikus szerzőktől, a helyi zeneiskola jóvoltából. Ennek a napnak az első rendű szerepe az - mondta Berki Zoltán -, hogy ízelítőt adjon a kisebbségek kultúrájából a többségi társadalomnak, hiszen az ilyen rendezvény lényege - szemben például a sváb traccspartival vagy a cigánybállal kifelé is megmutatni önmagukat. R. V.