Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. január

1999-01-22

NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1999. JANUÁR 22., PÉNTEK 25 Afrikai madárvárta Dr. Csörgő Tibor, az ELTE állatszer­­vezettani tanszék oktatója, tudományos kutató. Pesten tanít, de Pécelen él, az ilyenekről mondják, hogy kétlaki ember. Csakhogy Csörgő doktor az év jelentős részét Európa, Afrika vagy Ázsia vala­melyik országában tölti kutatómunkával. Dr. Csörgő fő szakterülete a madarak vonulásának tanulmányozása. Hazai bá­zisa az Ócsai Tájvédelmi Körzetben ki­épített madárvárta, amit a hazai ornitoló­gusokon kívül a külföldiek is szívesen felkeresnek. Tavaly több turnusban 300 profi és amatőr madarászt fogadtak, en­nek tíz százaléka Afrikából, Japánból, az USA-ból és Európa számos országá­ból érkezett. Az Európából Afrikába tartó madarak egy része átkel a Kárpát-medencén, s a visszafelé vezető úton úgyszintén. Ezek­nek egy részét Ócsán befogják, gyűrű­zik, testméreteinek adatait mérik és fel­jegyzik, így nyomon követhető az útjuk, s az út folyamán bekövetkező elváltozá­suk. Négy évvel ezelőtt egy Magyaror­szágon gyűrűzött énekes poszátát Ke­nyában fogtak be, s ugyanonnan Belgi­umban, Hollandiában és Svédországban megjelölt madarakról adtak hírt a nairo­bi kollégák. A nemzetközi kutatások azt a célt szolgálják, hogy majdan, kiépítse­nek egy olyan természetvédelmi hálóza­tot a vonulás útvonalán. Ezeket a pihe­nőterületeket kellő szakfelügyelet vi­gyázná. Itt a madarak megfelelő meny­­nyiségű táplálékot találnának. Csörgő Tibor az elmúlt húsz évben számos expedíciót vezetett. Járt Olasz­országban, Görögországban, Törökor­szágban, Romániában, Bulgáriában, Szerbiában, Horvátországban, Grúziá­ban, Szíriában, Tunéziában, Szenegál­ban és Kenyában. Az utóbbi országban kétszer végzett adatgyűjtést, összesen több hónapot töltött a sivatagokban, ten­gerpartokon, mocsarakban és szavanná­kon. A legutolsó expedícióról, Kenyából a napokban tért meg. Különböző alapítványok, tudomá­nyos társaságok, külföldi és hazai ma­gánszemélyek biztosítják az anyagi hát­teret, másrészt az expedíció tagjai meg­takarított pénzüket áldozzák fel. A ke­nyai expedíció lehetőségét egy bostoni cég közvetítésével a Nairobi Természet­­tudományi Múzeum ajánlotta fel Csörgő doktornak a West Tsavo Nemzeti Park területén, Nairobitól 600 kilométerre a Ngulia-fennsíkon. Ez az a terület, ahol az Adamson házaspár is tevékenykedett évtizedekig, innen datálódik a nagy könyvsiker, az Elza és fiai. És itt gyil­kolták meg máig tisztázatlan körülmé­nyek közt Joy Adamsont, majd 1996- ban a férjét is. Az ötven-száz évvel ez­előtti Afrikában számos veszélyforrás volt, mindenekelőtt a vadállatok és a be­tegségek. Ma eggyel több van: a vador­zók. Ez utóbbiak a veszélyesebbek. Mert ellenük kíméletlen hadjáratot indí­tott a legtöbb afrikai ország kormánya. A rezervátumok őrei felszólítás nélkül tüzet nyitnak az orvvadászokra, s ugyan­ez fordítva is érvényes. Ez a terület már Kittenberger Kálmán idején is hírhedt volt az emberevő oroszlánokról. A vadászati tilalom foly­tán a macskafélék nemcsak elszaporod­tak, de nem is félnek az embertől, jóval agresszívabbak mint régen. Hol vannak már azok az idők, amikor Hemingway sátrait egy szem bóbiskoló bennszülött őrizte éjjel?! Manapság géppisztolyos biztonsági őrök vigyázzák a tábort, en­nek ellenére 1996-ban egy helyi kutatót felfalt az oroszlán, csak a bakancsa ma­radt meg. A szavannának az a csücske, ahol Csörgő doktor dolgozott, egy leopárd felségterülete. Sűrű, tüskés bozót, köze­pén egy kiszáradt fával. A madarak a bozót közt tanyáznak, a leopárd a fán meglapulva lesi a terepet, várja a zsák­mányt. Ha a madarász ebben a helyzet­ben rakná ki a madárfogó hálóit, talán belőle is préda lenne. Ezt elkerülendő, esténként kivittek a fához egy birkacom­bot, amit a leopárd kegyesen felfalt. Éhét elvervén hagyta dolgozni a kutató­kat, közelről figyelte, miként fogják be és gyűrűzik meg a temérdek madarat. Volt olyan nap, hogy 2500 különféle nagy és kis szárnyast vettek lajstromba, ezek többségét le is fotózták. A madárfotók közt akad egyéb is. Dü­höngő elefánt, békés víziló, bámész kaf­­fertehén, rohanó zebra- és antilopcsorda, no meg egy pávián több pozícióban. Ez a majom a tábor tolvaja, csínytevője, bosszúságforrása, de egyben kedvence és udvari bolondja volt három héten át. Önként adódik a kérdés, a mecénások miért a magyar kutatókat részesítik előnyben? Csörgő Tibor kapásból vála­szol.­­ Egy angol azzal kezdi, ha felké­rik: van-e hideg-meleg folyóvíz, hány csillagos a szálloda, mennyi a munka­idő. Mi viszont nem kérdezünk semmit, beérjük sátorral, állott vízzel, száraz koszttal, s még a temérdek szúnyogot is elviseljük, csak hagyjanak bennünket dolgozni. Matula Gy. Oszkár Valahol Afrikában, segítőivel a virágzó bozótosban DR. CSURGŐ TIBOR FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNYÉBŐL A BÉG RAKTÁRTECHNIKAI ÉS LOGISZTIKAI RT. magyarországi vezető raktártechnikai vállalata TERÜLETI KÉPVISELŐKET keres Budapest és Közép-Nyugat-Dunántúl körzetébe. Elvárások: - vállalkozói igazolvány - saját gépjármű - műszaki képzettség -jó kapcsolattartó képesség. Amit kínálunk:­­ versenyképes forgalmi jutalék - szakmai képzés - technikai háttér. A fényképes pályázatokat az alábbi címre várjuk: BÉG Raktártechnikai és Logisztikai Rt. Kereskedelmi igazgató 1087 Bp., Könyves Kálmán krt. 76. A tervek véletlenül se találkoznak Az „aranyháromszög" fejlesztési koncepciója 1997 decemberében Pest megye ön­­kormányzata területfejlesztési támo­gatást nyert közigazgatási határokon átnyúló térségeket érintő fejlesztési koncepciók, programok, tanulmá­nyok készítésére. A teljes, több térsé­get és témakört érintő program egyik önálló alternatívájaként a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudo­­mányos Intézetének szolnoki társada­lomkutató osztálya kapott megbízást a Kecskemét—Monor—Szolnok kiemelt térség, az úgynevezett aranyhárom­szög közös fejlesztési koncepciója el­készítésére. A koncepció elkészült, november kö­zepéig véleményt is mondhattak róla az érintettek, legfőképpen annak a hét vá­rosnak és tizennégy településnek a veze­tői, amelyeket az anyag közvetlenül érint. A héten pedig Cegléden összejöt­tek az „aranyháromszög” önkormányza­tait képviselők, hogy élőszóban is tol­mácsolják mindazt, ami a koncepció ta­nulmányozásakor megfogalmazódott bennük. Lelkesedést nemigen lehetett érezni. Már az előtérben is arról folyt a szó, hogy „Pest környéke nincs sehol”. Nyársapát polgármestere három fejlesz­tési koncepcióról is beszélt, amikkel mostanában találkozott, csak épp úgy tű­nik neki, mondta, hogy ezek az elképze­lések nem találkoznak egymással, sehol. Csemő polgármester asszonya Barta Alajosné pedig a rossz sejtelmeit emle­gette, amiket később, felszólalásában már konkrétan meg is fogalmazott. Ne­vezetesen, hogy egy tőkeerős vállalkozó megkérdezte tőle csak úgy barátilag, mi a csodát akarnak az Alföldön, amikor a közlekedési viszonyok olyan rosszak, hogy az ország határa a tőke számára a Duna. A tanulmány készítői közül Szobosz­­lai Zsolt szociológus, témavezető Zor­­bát idézte, aki, lám, nekiállt zene nélkül járni a szirtakit. Ilyen ez a térségi fej­lesztés is, magyarázta a szociológus. Táncolni kell, aztán a zene majd jön magától. Ez idő szerint azonban a táncosok még azt sem igen tudják, hogy a kályha hol van, amitől indulni kéne. A tanul­mányt ugyan a legtöbben dicsérték, sőt Pilisen bizottságot is alakítottak, amely komoly anyaggal egészítette ki a kuta­tók összeállítását, de régióban, „arany­háromszögben” gondolkodni mégsem olyan egyszerű. Mert van ugye mindjárt a statisztikai meg a funkcionális régió. Az aranyháromszögből az utóbbi válhat­na. Vagyis, területi elhelyezkedésénél fogva egymást segítve fejleszthetne, fej­lődhetne Lajosmizse, Abony, Monor, Nagykőrös, Cegléd, Szolnok és Kecske­mét, mint városok, s Mikebuda, Kőröstetétlen, Pusztavacs, Nyársapát, Kocsér, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Nyáregyháza, Csemő, Törtei, Cegléd­­bercel, Tószeg, Pilis és Albertirsa, mint a térség települései. A tanulmány készítői szerint ez a régió az átlagosnál sokkal jobb erőforrásokkal rendelkezik, tér­­szerkezetében pedig roppant szerencsés módon van egy központi város, Cegléd, amelynek máris érezhető a belső irányú sugárzása. Monor viszont, épp az agglo­meráció kapujában helyet foglalva, mintegy folyosót kínál Pest felé. Folyosókról szólva természetesen ki­kerülhetetlen a 4-es műút gyorsforgal­mivá alakításának terve s a leendő M8- as emlegetése. Emlegették is a jelenlé­vők sűrűn mindkettőt, mint alapvető feltételeit a fejlődésnek. Bár utóbbiról beszélni most végképp nem aktuális, annyit azért mégis csak hozzátett Cso­­hány Klára megyei főépítész, hogy ez a leendő dunaújvárosi híddal együtt Fejér megyének borzasztóan fontos, tehát Pest megyének csak Fejér mögé kell teljes mellszélességgel felsorakoznia, s már nem reménytelen az ügy. A 4-es műúttal pedig az a helyzet, hogy terve­zés alatt áll, nem végleges a Nagykáta felé elkanyarodó nyomvonal, amely miatt e térség erőteljesen tiltakozik. Hozzátette még a megyei főépítész, hogy a települések azt gondolják, ha egy befektető megtalál egy kis telepü­lést - főképpen ha út is van hozzá - ott már megoldódnak a gondok. Holott kisvállalkozásokkal is lehet olyan kel­lemes életteret teremteni, amely vonzó­vá teszi. Erről beszélt a tanulmányt készítők közül Ladosné Varga Irén is, aki a hu­mán erőforrások szempontjából taglalta a térséget, mondván: sokan előbbre he­lyezik a gazdaság fejlesztését, holott e kettőnek egymást kell erősítenie. Attól is vonzó egy település, hogy ott milyen a hangulat. Ahonnan elvándorol az értel­miség, ott nincsenek egyletek, helyi la­pok, a civil szervezeteket senki nem „vi­szi a hátán”. A gazdasági fejlődés a térségben, az utak függvényében az élelmiszer-gazda­ság. Egy sor üzemben, mondta dr. Veres Lajos, a Dél-Pest Megyei Vállalkozói Egyesület elnöke, a Dél-Pest Megyei Térségi Tárasul­ás programjának kidol­gozója, az élelmiszer-feldolgozás már olyan szinten van, amelyre építeni lehet. A struktúrát kell kiépíteni, egészen az értékesítésig, tehát az ő programjukban a képzés és a vállalkozásfejlesztés került első helyre. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy ez az összejövetel csak a kezdet, folytatni kell az eszmecserét. Sós János, Cegléd polgármestere fel is ajánlotta, hogy a város legyen a találkozók min­denkori helyszíne. Már-már úgy látszott, rövidesen kez­dődhet a tánc, amikor Kecskemét város polgármestere elmondta, hogy neki alapvetően csak egy problémája van a tanulmánnyal. Hogy a kormányzat nem óhajt változtatni azon a régiófelálláson, ami a koncepcióba s a brüsszeli jelentés­be bekerült. Három tárca miniszterével volt alkalma beszélni erről, információja egészen friss. Ezzel az anyaggal tovább lépni tehát nem nagyon lehet. Amúgy lenne egy egész sor program, amit el le­hetne indítani, például a tanyák villamo­sításának ügyét, de fentről erre is azt mondják, hogy lent ne kutyulják bele az új, funkcionális régiókat. Ettől azonban a jelenlévők nem csüg­gedtek. Bár nem is villanyozódtak fel. Elmentek ebédelni. Hogy tehát zene lesz-e előbb vagy tánc, azt még nem tud­hatjuk. K. Zs. Forrás: MTA RKK ATI- Szolnoki Társadalomkutató Osztály NÉPSZABADSÁG-grafika AMATROM­ Az NCH, egy 1919-ben alapított, a speciális karbantartási anyagok területén piacvezető multinacionális vállalat, amely a világ több mint 70 országában rendelkezik képviselettel. Az általa kifejlesztett termékeket saját értékesítési csatornáin keresztül juttatja el a végfelhasználókhoz. Állandó és stabil növekedését munkatársai folyamatos továbbképzése, állandó motiválása, termékeinek, szolgálta­tásainak minősége biztosítja. Leányvállalata az NCH Hungary, mely szintén rendelkezik hazai gyártási kapacitással, 10. éve tevékenykedik a magyar piacon, jelenleg 5 divízióból áll. Az Amatron divízió világszínvonalú kötő­tömítőanyagokkal, speciális elektródákkal és az ezekhez szükséges segédberendezések értékesítésével foglalkozik. Dinamikusan fejlődő csapatunkban most egy TERÜLETI KÉPVISELŐI állás betöltésére nyílik lehetőség Budapesten. Ideális pályázónk legalább középfokú végzettségű, nagy munkabírású, kreatív és erős személyiség. Az angolnyelv-tudás előny. Verbális kommunikációja kiemel­kedő, könnyen és gyorsan tanul, valamint a hosszan tartó üzleti kapcsolatok híve. Feladatai közé tartozik az új vevők felkutatása, hosszú távú üzleti kapcsolat kialakítása, szakmai tanácsadás a kiemelt fontosságú Vevők számára a Technikai Szolgálat segítségével. Az új kollégát magas színvonalú, folyamatos tréningek és egy multinacionális cég biztos pénzügyi háttere támogatja. A jövedelem színvonala a feladat fontossá­gát tükrözi. Biztos anyagi hátteret a magas alapfizetés­i jutalék biztosítja. Kérjük, amennyiben csapatunk és sikereink részese kíván lenni, küldje el szakmai önéletrajzát az alábbi címre, vagy hívja fel Streit Györgyöt 1999. január 27-én a 216-4066-os telefonszámon. NCH-Hungary Kereskedelmi KFT., 1476 Budapest, Pf. 296 _________________e-mail:nchhusales@mail.datanet.hu Web site: WWW.MCA1.COM:80/NCH

Next