Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. április

1999-04-16

NEPSZABADSAG J 1999. ÁPRILIS 16. PEST MEGYEI KRÓNIKA Virágos városok szezon előtt A parlagfű irtása is a főkertészek feladatai közé tartozik Májusig várni kell arra, hogy teljes pompájukban díszelegjenek a városi virágágyások, most még csak az átte­lelő tulipánokban, nárciszokban le­het gyönyörködni. A munkák azért természetesen egész évre elhúzód­nak, a parkok fáinak metszését a leg­több helyen már elvégezték, a nyári virágok ágyásait a napokban készítik elő a palántáknak. Vácott az idén is barokk virágágyást telepítenek a Fő térre, mert ennek évek óta nagy a sikere. Kasnya Sándor váro­si főkertész ötlete volt, hogy a barokk épületek közé a Fehérek templomának díszítő motívumait csempészi a kanna, bársonyka, agerátum, lobéba, amaran­­tusz - magyarul bikavér - ültetési rend­jébe. Hogy a különféle virágok hányfé­le képet mutathatnak, arra most lehet példát látni a Széchenyi utcai tulipá­nosban, amelyet hatféle színből, mintá­ból absztrakt formára alakítottak. Mun­ka közben lehet tetten érni a dóm mö­götti Báthory utcában a várossal szer­ződött Ottó Kft. munkatársait, éppen az ostorfák megújító metszését végzik. Vácnak a város szépítésére 44 millió fo­rintja van az idén, amelyből hárommil­liót fordítanak a parlagfű irtására, de sajnos a hároméves eredményes mun­kába beleszólnak a város határán kívüli gondozatlan földek is. A főkertész munkakörébe tartozik még, hogy elvégeztesse a szúnyog­­irtást, a temetők és a hatszázezer négy­zetméternyi zöldterület, park rendben tartását, a permetezést, a sövények met­szését, a rózsatövek kapálását, s persze, hogy idén is benyújtsa a Virágos Ma­gyarországért versenyre a város pályá­zatát. Vácott is egy helybéli kertésznél ne­velkednek a nyári virágok, bár Kasnya Sándor azt mondja, az Európai Unió­ban minden városnak saját kertészete van, amelyik gondoskodik a palánták­ról, a gyakran ellopott virágok utánpót­lásáról. Vácott ez a saját kertészet meg-Vácott a Széchenyi utcai tulipánost hat színből állították össze szűnt, így előre nem tudni, lesz-e olyan szép a petúnia, hogy a város tereire ke­rüljön, vagy inkább a begóniát választ­ják-e. A virágokra az idén 1,5-2 millió forintot tudnak fordítani, de a szépésze­ti munkák közé tartozik az is, hogy az idén újabb tíz játszóteret kerítenek el a kutyáktól. Szentendre szintén készül a Virágos Magyarországért versenyre, de Gacsá­­lyiné Rédei Erika, a város főkertésze nem ápol hiú reményeket. Bár a város ’97-ben különdíjat, ’98-ban szponzori díjat nyert, az idén összesen 20 millió forintjuk van az ezer négyzetméternyi virágos területre, s a négyszázezer négyzetméternyi füves, cserjés, parkos területekre. Ebből a pénzből a fűnyírás, a gallyazás, a szeméttakarítás, a geszte­nyefák permetezése mellett mindössze 25 ezer darab virágra, petúniára, bár­sonykára, begóniára futja. Ráckevén a városgazdálkodási iroda {Ihász Tibor vezetésével) és az önkor­mányzat saját kft.-je végzi a parkgon­dozási munkákat, az idén már könnyeb­ben, hiszen több nagy teljesítményű fűnyírógépet, úttisztító járművet vásá­roltak. A hat főállású, s a körülbelül ugyanennyi közhasznú munkás éves ütemterv alapján végzi a városi parkok intenzív gondozását, illetve a szem elé ritkábban kerülő külső, zöld területek gondozását. Az idei keretből arra is jut félmillió forint, hogy a játszóterek be­rendezéseit fölújítsák, s hogy a tavaszra elkészült új, korszerű közvilágítás mel­lett a díszkivilágításról is terveket sző­jenek. Az utcai lámpák takarékosra cse­rélése a villanyszámla összegét 70 szá­zalékkal csökkentette, s olyan hangula­tossá tette a várost, hogy most már a négy torony éjszakai díszkivilágítása kerülhet napirendre. A régi városháza tornyát eddig is megcsodálhatták a tu­risták és a holdkórosok, de nyáron már a református, a katolikus és a műemlék szerb templom is kiemelkedik a sötét­ségből, ha a képviselő-testület áldását adja a pénzügyekre. Jakubovits Anna Vág-Duna-Ipoly eurorégió alakul Pénzt is remélnek a határon átnyúló együttműködéstől Vác és Järvenpää az uniós programban A Helsinkitől mintegy negyven kilomé­terre fekvő kisvárost, Järvenpäät egykori lakója, Sibelius tette híressé, s a viszony­lag fiatal településnek ma is élénk a zenei élete. Nemrégen Vác küldöttsége látoga­tást tett a finn városban, hogy a követke­ző két évben megvalósítandó programok­ról tárgyaljanak. A két város kapcsolata 1984-ben öltött hivatalos formát, s eleinte hároméven­ként, majd kétévenként kötöttek megálla­podásokat az együttműködés formáiról, gyakorlati feladatairól. A testvérvárosi kapcsolat a kulturális, sport- és ifjúsági cserelátogatásokra épült, s Vácról első­sorban kórusok, művészek, ifjúsági dele­gációk utaztak Finnországba. Az elmúlt években a kapcsolattartás a gazdasági életre is kiterjedt, a két város evangélikus egyházai között pedig már korábban is szorossá vált a kapcsolat. Az 1999. év együttműködési program­jában kiemelt helyen szerepel, hogy a két város részt vesz a finnországi Keski- Uudenmaa Területi Együttműködési Tár­saság által indított programban. Ez az Eu­rópai Unió által támogatott projekt a he­lyi szervezetek felkészítését célozza a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érde­kében. Vác és Järvenpää egyébként más olyan programokban is megpróbál részt venni, amelyek EU-támogatást élveznek. Mint korábban is, ebben az évben is je­len lesz a finn testvérváros küldöttsége a Váci Világi Vigalom rendezvényein, előt­te azonban a váci Árpád Fejedelem isko­la ötödikesei utaznak Finnországba. Az idén Vácra várják a Finn-Magyar Baráti Társaság harmincfős csoportját és egy if­júsági kosárlabdacsapatot is. A 2000. év­ben váci fiatalok csoportja utazik Järven­­pääbe, sor kerül kórusok kölcsönös utaz­tatására, sportolók látogatására. A finn város küldöttsége részt vesz a váci mil­lenniumi rendezvényeken, s a Duna-parti város bemutatkozási lehetőséget kínál testvérvárosának a váci expón. B. J. G. Az első határon átnyúló eurorégió lét­rehozásáról szóló szándéknyilatkozat­ról tárgyalt T. Mészáros András, a Pest megyei és Lázár Mózes, a Komárom- Esztergom megyei közgyűlés elnöke, illetve Fehér Miklós, a szlovákiai Nyit­­ra kerület képviselője. Az úgynevezett Vág-Duna-lpoly régióról csütörtökön folyt tanácskozás Szentendrén. A szán­déknyilatkozat szerint július 3-án kötik meg az önálló jogi személyiséggel bíró eurorégióról szóló szerződést, a döntés­ről pedig tájékoztatják a brüsszeli Eu­rópa Tanácsot. Magát a szándéknyilat­kozatot május elején, a Dunán egy ha­jón, a két ország közötti hídverés szim­bolikus szándékával írják alá. Grószné Krupp Erzsébet, a Pest Me­gyei Közgyűlés régiós ügyekkel foglal­kozó alelnöke szerint az összefogásnak nem titkolt célja, hogy európai uniós, illetve PHARE-támogatásokra együtt pályázzék a három terület, amelyeket főként a szlovák és magyar lakosság erős keveredése, közös hagyományaik és számos közös gond köt össze. T. Mé­száros András szerint közös érdek, hogy a határ menti települések együttes területfejlesztési elképzeléseihez közös anyagi forrásokhoz jussanak. Mégsem csak a pénz fontos, hanem a közös feladatok, programok kidolgozá­sa is. Vonzóvá kell tenni a Vág-Duna- Ipoly régiót az idegenforgalom és a be­fektetők számára, együtt kell működni a területfejlesztésben és a közlekedés fej­lesztésében (például az észak—déli autó­pálya kialakításában), az oktatási, tudo­mányos központok kapcsolatteremtésé­ben, a természetvédelem és a katasztró­faelhárítás, illetve a humanitárius, szo­ciális kérdések területén. A konkrét lé­pések a szándéknyilatkozat aláírása után kezdődnek egy közös munkaszer­vezet megalakításával. A régió kialakítását az ülésen Balsay István által képviselt Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezte, és az előkészí­tésben részt vesznek a közigazgatási hi­vatalok is, így a kormányközi együtt­működés is megvalósul külön egyez­mény aláírása nélkül. A tanácskozáson ott volt az Ipoly menti kistérségi tanács vezetője, Durján Miklós is. A Pest Me­gyei Közgyűlés elnöke szerint e határo­kon átnyúló kistérségi kezdeményezé­sek fölé ernyőként borul majd az eurorégió koordináló szerepével, pá­lyázati lehetőségeivel. Lapunk kérdé­sére az elnök elmondta, nem jelent gon­dot az, hogy Szlovákia egyelőre nincs az EU-hoz csatlakozó országok között. Előbb-utóbb egységes Európa lesz, és ha most segíthetünk Szlovákiának, azt szívesen tesszük - mondta az elnök. Nehézségeket, igaz, áthidalhatóakat okoz azonban Magyarország és Szlová­kia eltérő államigazgatási és önkor­mányzati rendszere. Az európai régiók feladatközpontú struktúrája lehetővé teszi azt is, hogy Pest megye egyszerre legyen tagja a közép-magyarországi és a Vág-Duna- Ipoly régiónak, mivel a megye külön­böző területeinek érdekei másféle kap­csolódásokat is kívánnak. Nyitott kér­dés maradt Nógrád megye csatlakozá­sa, amely az előzetes dokumentumok­ban még szerepelt, ám a nógrádi köz­gyűlés elnöke nem volt jelen a találko­zón. PÉNTEK Isten tudja Lesznek-e szép virágok, petúniák, begó­niák és muskátlik Szigetszentmiklóson? — kérdeztük a polgármesteri hivatalban az illetékestől. A mezőgazdász végzettsé­gű úr azonban nem tartotta magát elég illetékesnek a válaszadásra, azt javasol­ta az újságírónak, hogy fölsőbb helyről kérjen engedélyt. Vajon ki a szigetszentmiklósi petúniák fölsőbb főnöke ? J. A. Az abonyi csóküzem keserű gondjai A nyolcvanas évek elején, a fogtörő szeletcsokoládék korszakában valódi szenzációnak számított az abonyi Új Világ Tsz gyártotta négercsók. Félgömb formájával, pehelykönnyű, omlós gyü­mölcsízbelbecsével egy harapás erejéig az édes életű Nyugatot idézte. A gépekről négy műszakban leömlő csóközön mutatós karriert sejtetett. Bár a tamáskodók már akkoriban elhibázott beruházást és nem létező piacokat emle­gettek, a tsz édesüzeme jó ideig napjá­ban 2 ezer kartonnyit készített az egzo­tikus süteményből. A vásárlóerő jelentős csökkenésével és a multinacionális édesipari cégek be­­szüremkedésével 1992 táján torpant meg az abonyi kísérlet. Most is 2 ezer kartonnal termel ugyan az üzem, de nem naponta, hanem hetente. Ma - Mi­hály József elnök tájékoztatása szerint ­­éppúgy 300 millió forint az édesüzem esztendős árbevétele, mint annak ide­jén. Csakhogy közben eltelt másfél évti­zed. A négercsók minden erénye ellenére külföldön eladhatatlan portéka. Mint az elnök mondja, a Nyugat szóba sem ke­rülhet, hiszen minek vizet hordani a ten­gerbe. Az abonyi négercsók mintája és gépsora Franciaországból származik. És a Kelet? ígéretes tárgyalások folytak például Romániával. Am a szomszédos ország halasztott fizetéssel venné a por­tékát, ami túl nagy kockázatot jelente­ne. Csupán egyetlen szállítmány értéke felér az abonyi üzem éves nyereségével. Ráadásul idehaza fölütötte a fejét a né­met, osztrák és szlovák konkurencia. Itthon inkább csak a Duna—Tisza kö­zén és a Tiszántúlon akad vásárlója a négercsóknak, az országnak több mint fele kiesik a terjesztési körből. A Bala­­ton'-part még a nyári főszezonban is el­lenáll a kísértésnek. Így aztán nem csoda, hogy csak alka­lomadtán működik a csókos szájú gép, és a bruttó 30 ezer forintos átlagkerese­tű dolgozók munkaidejének egyharma­­da nincs lekötve. Lassan huszadik születésnapjához ér a négercsók. Ez idő alatt a portékát rej­tő műanyagkarton-göngyöleg észreve­hetetlenné kopott a boltok polcain. Épp ideje volt, hogy szembeötlővé váljon a külcsín. A tsz-iroda asztalán fekvő min­tapéldányokon már látható az a többszí­nű fóliabevonat, amelyben a négercsók hamarosan megjelenik az üzletek gon­doláin. Varga Sándor Új autót kaptak a rendőrök Új, Volkswagen Golf 4 típusú személy­­gépkocsival gyarapodott a Váci Rendőr­­kapitányság. A szalonból frissen kike­rült, vadonatúj autót két váci cég, a BM Trans Szállító és Szolgáltató Kft., vala­mint a Lukács és Tamás Volkswagen Autószalon adományozta a kapitányság­nak, ráadásul ez utóbbi három évig in­gyen vállalja a teljes szervizelést és a casco kifizetését is. A rendőrkapitány­ság gépkocsiállományát tekintve ez igen jelentős gyarapodásnak számít, hiszen legutóbb egy éve kaptak új autót a váro­si önkormányzattól, de az sem volt ilyen jól felszerelt és korszerű. M. H. T. H. P. DUDÁS DÉNES FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék