Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. október
1999-10-02
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. OKTÓBER 2., SZOMBAT 39 Hasonló üzletek egy kupacban A város egyes területeinek specializálódása mindenkinek jó? Budapesten is terjed a nyugati nagyvárosokban már megszokott jelenség, egyes településrészek specializálódása. A Belváros közelében például az antikvitás- és műtárgyüzletek telepedtek meg, a XIII. kerület egyik szegletében bútoráruházak nyíltak egymás mellett, a Liszt Ferenc téren kávéházak várják a vendégeket. Egy település fejlődésével általában kialakul a belső munkamegosztás is - vázolta a specializálódás hátterét Nagy Béla városépítész, a Mű-Hely Rt. vezérigazgatója. Létrejöttek az úgynevezett monofunkcionális területek, azaz olyan részek, amelyekre egyfajta tevékenység, használati mód jellemző. Ilyenek a lakó-, valamint intézményi övezetek, a gyárak környéke és a pihenőterületek. Korábban ezt tartották az ideális városszerkezetnek, hiszen így az üzemek nem zavarják a lakónegyedeket, a zöldet, és tiszta, átlátható a város szerkezete. Mára kezd elavulni ez a gondolkodás. Időközben a várostervezők felismerték az így, blokkokból építkező város hátrányait. Ilyen például a hatalmas lakónegyedek - lakótelepek, kertvárosok - üressége, mivel csak aludni járnak haza az emberek. Ennek fordítottja az intézményi terület, ahol viszont a munkaidő végeztével ürülnek ki az utcák. Fontos ellenérv az idő- és pénzpazarlás, hiszen az óriási lakónegyedekből többet utaznak az emberek a távolabbi gyárak, munkahelyek felé, és egyre több időt kell közlekedésre fordítani. A monofunkcionális egységek kezdenek hígulni, ugyanakkor egyes területek megőrzik sajátosságaikat, vagy éppen átalakulnak, hogy jobban megfeleljenek a város változó szerkezetéből fakadó helyzetnek. Így jönnek létre a kisebb területekre koncentrálódó, speciális tevékenységi körben működő egységek. Budapesten ide sorolható a city, azaz a kormányzati és banknegyed is, valamint a városból kivezető utak mentén egymás mellé települt benzinkutak sokasága, sőt a Duna-parti szállodasor is. Általában jellemző, hogy adott területen a legalkalmasabb tevékenység terjedt el, ami a városnak is megfelel. Az ilyen típusú kisebb egységek ugyanis a monofunkcionalitás és az összetettség között helyezkednek el, nem sajátítják ki teljesen a környéket, csak erősen meghatározzák. Szükségesek, de nem mindegy, hol vannak. Egy városszerkezetileg fontos csomópontnak mindig sokszínűnek kell lennie, a hálózat többi elemét pedig ilyen egységeknek kell kitölteniük. Hogy melyik tevékenység mennyire messze telepszik meg a központtól, azt mindig az üzleti érdek befolyásolja, a műtárgyutca nyilván nem lehet messze a belvárostól. A kisebb speciális területek ellenpontjai a bevásárlóközpontoknak, ahol a lehető legtöbbféle árut igyekeznek kis helyre tömöríteni. A speciális kínálatú környékeken azonos jellegű, árban és minőségben mégis eltérő termékeket, szolgáltatásokat kínálnak. Emiatt az egymás mellé települt üzletek nem is jelentenek konkurenciát a többieknek, inkább erősítik, kiegészítik egymást. Megerősíti ezt Mókusz Szilveszter, a Liszt Ferenc téren elsőként nyitt kávéház tulajdonosa is. Elmondta, kifejezetten olyan helyet keresett, amely alkalmas arra, hogy később más, hasonló jellegű kávézók nyíljanak körülötte. Ma már fél tucat kávézó működik a téren. A többiekkel nem tekintik egymást konkurensnek, mert mindnek megvan a maga törzsközönsége, ha pedig új vendég érkezik, valahol biztos talál magának helyet. 1983- ig egy monopolhelyzetben lévő bizományi működött a Körút és a Néphadsereg (ma már Fálk Miksa) utca sarkán. Mellette nyitott régiségkereskedést Kruj Andor. Később mind több hasonló profilú bolt nyílt. Ezt azonban az első fecske egyáltalán nem, bánja, kezdetektől fogva azt akarta, hogy sok, hasonló profilú üzlet legyen a környéken, igaz, ma azt szeretné, hogy jobban szakosodjanak. A környék kínálatából ugyanis még hiányzik például egy kereskedéssel és javítással is foglalkozó arany- és egy ezüstműves, érmebolt, bélyegüzlet, antikvárium. A. G. Kávéházi hangulat a Ráday utcában GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE :2 ^ 'S* § m M 'S ,» O ,g 5 I ® ÜJÉS 'S, T' 'o o. (^TOYOTA Y/\m már 2195 000 Ft-tól 20% önerő befizetésével 3 év vagy 100 000 km garanciával Toyota Autókereskedelmi Kft. Központi telephely: MO körgyűrű Csepel-Halásztelek lejárónál Tel/fax: 24/455-444 Belvárosi TOYOTA Autószalon, Budapest Vill., József krt. 14. Telefon/fax: 303-9170 g zecepi CS () FO R T Rosszul kalkulált villamosok ______________MUNKATÁRSUNKTÓL______________ Akár ötven gyártó is jelentkezhet a BKV nemzetközi pályázatára, amelyet új villamosok beszerzésére írnak ki a közeljövőben. A Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott tizenkétmilliárd forintból a társaság a körúti villamosokat akarja korszerű járművekre cserélni. Azt, hogy a vásárlásra szánt pénzből mennyi új szerelvényre futja, csak később, a győztes árajánlatának ismeretében lehet megtudni. A tizenkétmilliárd forintból - a tegnap megjelent információnkkal ellentétben, ahol rosszul kalkuláltunk , százméternyinél jóval több, esetleg néhány tucatnyi szerelvényt is megvehet majd a BKV. A kameruni király Tudják önök, miért volt fekete a kameruni király? Egy régi reklám szerint azért, „ mert nem ismerte doktor Spitzer gyógykészítményeit. Az arczkenőcsöt, a mosdóvizet, a Salvator szappant, a lyoni rizsport, kiváltképp a Rosenfeld kézpasztát”. Melytől az említett hirdetés szerint „ még egy zulukaffer is hófehér kezet kap!” Manapság nem lenne nehéz dolga doktor Spitzernek, hirdetését feltenné az internetre, a kameruni király napokon belül csutakolhatná magát a pompásan habzó Salvator szappannal, de rendelhetne Stanekféle jégsarkantyút, esetleg újfajta „closet-üléseket” egyenesen Wolf Somától. Van a korabeli reklámok bukdácsoló mondataiban, ügyetlen vicceiben, suta grafikáiban valami gyermeki báj, amitől elhisszük, hogy őszinte, és amitől azt is elhisszük, hogy „ Veritas teával a pokol is mennyország!”, továbbá, hogy szép bajusz csak „Mussacher balzsammal pödörhető”. A mai reklámokban ezzel szemben harsány rádumálás van, behízelgő ajánlkozás, a mai reklám álomvilágot füllent, bizonygat és kecsegtet, a mai reklám tökéletességével lenyűgöz, a digitális technika segítségével a halottakat is feltámasztja, ha éppen arra van szüksége, meghökkent, megbotránkoztat, de mindenekelőtt rabszolgává tesz. A mai reklám gátlástalan: ha kell felköltözik a századfordulós budapesti bérházak falára, műemlékházak tetőnyergére. Kis reklámcédulák formájában elénk tolakszik a metrókijáratnál, óriásplakátokról vigyorog le, az újságok hasábjairól úgy pattan elénk, mint a viccboltban kapható, dobozba rejtett rugós bokszkesztyű. Ömlik ránk a televízióból, rádióból, az utcán megalázottan totyogó szendvicsembereken olvashatjuk, ha pedig a természetben próbálunk elbújni előlük, akkor léghajón vagy repülőgépek farkára kötözött szalagcsíkon úsznak elénk. Nincs menekvés. A reklámszakemberek egyáltalán nem találják bántónak mindezt. Ők finom stratégiákat látnak, meggyőzést, eleganciát, jól adagolt ínycsiklandozást, technikai bravúrokat, humort, korszellemet, tökélyt és persze üzletet, méghozzá óriásit. Ebben mellesleg igazuk van: tavaly - az előző évi százmilliárdhoz képest - a hirdető cégek száznegyvenmilliárd forintot költöttek reklámra Magyarországon. Ahogy közhelyszerűen mondják: dagad a reklámtorta. Dagad. Akkorára, hogy kiszorít minket a saját lakásunkból, aztán a közterületekről is, miközben megállás nélkül pusmog a fülünkbe, vibrál a szemünk előtt, tiltakozni is felesleges, hogy köszönjük, ezt mi nem kértük, a reklám süketen és vakon törtet előre. Budapesten állítólag ez már olyan nyugat-európai. Olyan világvárosi. Olyan jelenkori. Mindezek tetejébe a héten éppen Budapest adott otthont a Reklám Világszövetség 2. Európa-konferenciájának, ahol a szakemberek biztosan kitalálták a még nagyszabásúbbat, a még nagyvonalúbbat, a még bombasztikusabbat, a még viccesebbet és a még ravaszabbat. Rettegek, mondanám utolsó haragommal, ám ekkor valaki csendesen megkocogtatja a hátamat, és azt kérdezi: hát az újságírók miből élnek? És miből élnek a kereskedők? A szolgáltatók? A kisebb cégek és a nagyobbak? Nem érdeke-e mindenkinek, hogy mozogjon az élet? Rendben van, gondolom ekkor, nem értem a korszerű világot, ostoba vagyok és maradt. Ideje hát, elmennem vásárolni egy Salvator szappant, hogy lemossam vele a rám kevesetlen idealizmust, a barátságosabb múlt tiszteletét. Végtére is ha még a kameruni királynak is segít, nekem miért ne segítene. Éljen doktor Spitzer! Trencsényi Zoltán Nincs olaj a Mammut II. alatt Nincs olaj a Széna térre tervezett Mammut I. alatti talajban és közvetlen környékén sem - állítja egybehangzóan a környezetvédelmi hatóság és az összes többi érintett. Laptársunk értesülései szerint azonban jelentős menynyiségű olaj kerülhet a bevásárlóközpont alá a Ganz Villamossági Művek területéről. Szakértők ezt valószínűtlennek tartják. A Ganz Villamossági Művek működése során több tízezer köbméter olajat és nehézfémet juttatott a talajba. A Napi Magyarország értesülései szerint ebből jelentős mennyiségű olaj kerülhet az egykori iparvállalat mellé, a II. kerületi Széna térre tervezett Mammut II. bevásárlóközpont alá is. A környezeti károk megszüntetése a Ganz felszámolóját terheli - korábbi számítások szerint ez 627 millió forintba kerülne. A szennyezés felszámolását 1996- ban kezdték el, az 1998-ig tartó első ütemben a Mammut által megvett területen és annak közvetlen környékén is elvégezték a talajtisztítást. Olaj tehát nincs a Mammut II. alatt, a környező területek talajvizét is rendszeresen vizsgálják, a legutóbbi mérések sem mutattak ki szennyeződést. A kármentesítés ezeken a területeken befejeződött - mondja Gömöri Edit, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség illetékes előadója. (A Mammut II. mintegy 12000 négyzetméteres összterületéből csak 2400 négyzetméternyi a volt Ganz-terület, tehát csak ennyiről kellett az olajat eltávolítani. A többi területen sosem volt szennyezőanyag.) Most folyik a szórakoztató- és bevásárlóközpont környezetvédelmi engedélyeztetése, ezt követi az építési tervek engedélyeztetése, ebből majd kiderül, hogyan befolyásolhatja a beruházás a talajvíz szennyezettségét. A Mammut Kft. irodavezetője, dr. Takács Ernő azt mondja, az említett 2400 négyzetméteres részen nem lesz mélygarázs, nem bolygatják meg a talajt, vagyis nem kell a talajvíz károsodásától tartani. A most elkészült, ezt bizonyító építési engedélyezési dokumentációt pedig várhatóan a jövő héten mutatják be a felügyelőségnek. A telek alatt pedig nincs olajszennyezés - szögezte le. A Mammut II. környezetvédelmi hatástanulmányával kapcsolatban a szakhatóságok eddig semmilyen kizáró tényezőt nem találtak. A Mammut Kft. tervei szerint várhatóan másfél hónap múlva megkapják a környezetvédelmi engedélyt, a II. kerülettől pedig még az idén az építési engedélyt. Vagyis november-decemberben megjelenhetnek a munkagépek a környéken. Az építkezés várhatóan másfél évig tart majd. A Ganz Villamossági Művek területein folyamatosan számolják fel az olajszennyeződést, fél év elég volna az ártalmatlanítás befejezéséhez. Hátráltatja viszont a munkát, hogy a D. épületben - mely alatt a legnagyobb a szennyezés - még jogellenesen bent van a Ganz Ansaldo. A cég költözéséről hamarosan tárgyalnak az érintettek — mondta Zsiga László, a GVM felszámolóbiztosa, V. M. P. Megmarad a Csobánka téri rendelő Nem lesz hajléktalanszálló a Csobánka téri szakrendelőből, viszont megépül a szintén a térre tervezett református templom - így lehet összefoglalni a meglehetősen indulatos csütörtök esti, békásmegyeri lakossági fórum eseményeit. Pár napja röpcédulák és plakátok jelentek meg a városrészben, hogy hajléktalanszállóvá alakítják át a szakrendelőt. A tervezett templom építése is vitákat váltott ki: a helyiek egy része és a Humanista Párt nevű szervezet nem helyesli, hogy újabb zöldterületeket építenek be. A szakrendelőt nem zárják be, a helyén nem lesz sem hajléktalanszálló, sem más intézmény - nyugtatta meg a békásmegyerieket Tarlós István III. kerületi polgármester. Megerősítette ezt a rendelő fenntartója, a Szent Margit Kórház főigazgatója, dr. Gusztonyi Ágnes is. Tarlós hozzátette: rémhírterjesztés miatt büntetőfeljelentést tett az önkormányzat a plakátok ismeretlen készítői, terjesztői ellen. A Csobánka téri templom körüli vitát folyamatos bekiabálások zavarták. Valamennyi résztvevő egyetértett ugyan abban, hogy kell a templom, de többen kifogásolták, hogy emiatt újabb zöldterületet áldoznak fel. Szerintük új helyszínt kellene kijelölni az épületnek. Többen pedig azt nehezményezték, hogy a lakók feje felett döntöttek a templom helyéről. (A Humanista Párt júniusban tiltakozó tüntetést is szervezett ez ügyben.) A templom építéséről 1993-ban döntött a kerület a fővárossal együtt, a pénz viszont csak most gyűlt össze adakozásból, az óbuda-békásmegyeri önkormányzat támogatásával. Sarlós István ismertetőjében hozzátette, az önkormányzat minden törvényi előírást betartott az előkészítő eljárás során, a lakosság véleményét is kikérte. Ezek után nem érti, kinek áll útjában most a beruházás, amely mindössze kétezer négyzetmétert, tehát az érintett zöldterület alig pár százalékát foglalja majd el. (A templom csupán hatszáz négyzetméteres lesz.) Ráadásul bárhol máshol építenék fel, ott is zöldfelületet kellene feláldozni érte. Mivel az önkormányzat minden előírást betartott, ezért a templom - várhatóan jövőre - felépül - fejezte be Saolós István. Mucska Péter