Népszabadság - Pest Vidék melléklet, 2001. augusztus

2001-08-21

Várossá avatták Gyomrot A tegnapi Szent István-napi ünnepséget különösen emlékezetessé tette Gyomron, hogy ekkor volt a városavató is a telepü­lésen. Legalább háromezren voltak a vá­rosközpontban a délelőtti eseményen. A július 1-jén városi rangot kapott Gyömrő meghatározó szerepet tölt be a környéken - emelte ki ünnepi beszédé­ben Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. Az infrastruktúra is olyan szintre jutott, hogy nem lehetett akadálya a városi cím elnyerésének. A csatorná­zottság, a telefon- és gázhálózat is teljes egészében kiépült a tizenhárom és fél ezer lélekszámú agglomerációs települé­sen. A miniszter hangsúlyozta, hogy Gyömrő előnytelen földrajzi helyzete el­lenére sokat fejlődött az utóbbi tíz eszten­dőben. Ez a gyarapodás csak a lakosság áldozatvállalásával vált lehetségessé. Ez­után Eiselt György, a Belügyminiszté­rium államtitkára átadta a város kulcsát Rádóczi Gusztáv polgármesternek. Felavatták Pál Mihály, a helyben lakó Munkácsy-díjas szobrászművész dísz­­kútját, amely a négy településrész (Erzsé­­bet-telep, Krotild-telep, Mária-telep és a falu) egybetartozását hivatott jelezni. A szomszéd város, Monor polgármestere, Pogácsás Tibor, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte az ifjú várost, s egészséges rivalizálásra szólította fel a gyömrőieket. Külön köszöntötték a város első újszülöttjét, a 2001. július 1-jén vi­lágra jött Juraszik Kristófot és szüleit is. Számos színes program jutott a gyöm­­rőieknek az ünnepélyes aktus alkalmá­ból, hiszen háromnapos volt a rendez­vénysorozat. Az Eskü téren óriási sikerrel mutatták be a helyi színjátszók az István, a királyt. Tegnap a városavató után a szín­padon egymást váltották a fellépők. Min­denkit ingyenebéd várt a parkban, este tíz órakor pedig látványos tűzijátékkal feje­ződött be a városavató ünnepség. G. J. népszabadság PestVidék 2 0 0 1. A U G U S Z T U S 21., KEDD Véget ért a kéthetes Linum fesztivál Nagykovácsiban máris a jövő évi programokon gondolkodnak Vasárnap a nagykovácsiak napjával ért véget a kéthetes idei Linum művé­szeti fesztivál. A volt Tisza-kastély parkjában tartott rendezvényen - ha­sonlóan a fesztivál korábbi eseményei­hez - változatos produkciókat láthat­tak az érdeklők. A szervezők bizakod­nak, és jövőre tovább bővítik a prog­ramkínálatot. A helyi zeneiskola növendékei énekes és zenei műsorszámokon kívül dzsesszbalett- és néptáncbemutatót is tartottak. Az ifjú tehetségek mellett a Linum fesztivál vasárnapi zárónapján színpadra lépett az Irka-firka ír zene­­együttes, valamint a szintén fiatalokból álló Barokk kürtszextett is, majd a Benkó Dixieland Band adott nagy sikerű koncertet. Mint Gulyás Dénes, a fesztivál művé­szeti vezetője elmondta, eseményeiken évről évre több látogató vesz részt, ezért folyamatosan bővítik a programkínála­tot. Terveik szerint a helyi művészeti csoportokon kívül jövőre az eddiginél több országosan ismert művészt is meg­hívnak majd. Céljuk, hogy megismertessék a fiata­lokkal a klasszikus kulturális értékeket, lehetőséget adva tudásuk nyilvánosság előtti bemutatására. Az idén számos ko­molyzenei koncertet és opera-előadást is rendeztek. Nem várt érdeklődés övez­te többek közt Mozart és Palenc operái­nak bemutatóját és a templomban ren­dezett zongoraesteket, amelyeken Brahms valamint Beethoven művei csendültek fel neves művészek tolmá­csolásában. Gulyás Dénes hozzátette, hogy elkép­zelésük szerint jövőre a zene mellett balettestek és filmvetítések, valamint olyan előadások is szerepelnek majd a programok közt, amelyeken a vetítések után a filmes szakma nagyjait látják majd vendégül. Ebben az évben először rendeztek iro­dalmi esteket, és tervezik, hogy jövőre prózai színházi előadásokkal bővítik a palettát. A nagyobb termet igénylő prog­ramok helyszíne lehet a szomszédos Amerikai Nemzetközi Iskola három­százhatvan személyes színházterme a már kezdetektől sokat ígérő együttmű­ködésnek köszönhetően. A rendezvény szervezője, Szomolányi Attila szerint a tavaly a Linum fesztivállal egy időben megnyílt nemzetközi iskola lehetőséget ad arra, hogy az ott tartott eseményeken a hazánkban élő külföldiek is megismer­hessék kulturális értékeinket. A már lassan hagyományosnak te­kinthető művészeti programok mellett több tudományos előadással is bővítik majd a kínálatot. Az érdeklődők szak­emberek segítségével szerezhetnek is­mereteket, például a drogfogyasztás je­lentette veszélyekről, az egészség meg­őrzésének módszereiről. Zách Dániel Jó hangulatban zárult az eseménysorozat fotó: domaniczky tivadar Emlékszoba Iklad kutatójának XVIII. századi honfoglalás MUNKATÁRSUNKTÓL Államalapító királyunk ünnepén egy sajátos, XVIII. századi honfoglalás ku­tatójára emlékeztek vasárnap a Galga menti Ikladon. Az ott élők őseinek többsége ugyanis a német birodalom tartományaiban született, és az 1700-as években népesítette be a török kiűzése után kiüresedett, Ráday I. Gedeon bir­tokába került falut. Egy részük telepes­ként érkezett, másokat evangélikus hi­tük miatt űztek ki az osztrák örökös tar­tományokból. Az 1908-ban született Brandtner Pál atyai és anyai ősei is a községet megte­lepítő családokból származtak. Az ifjú Brandtner az aszódi gimnázium tanuló­jaként kezdte kutatni a német anyanyel­vű lakosság eredetét, és dokumentum­kincsekre talált az akkori községháza padlásán. Most ugyanabban a — ma már a könyvtárnak és az orvosi rendelőnek otthont adó­­ épületben nyitották meg az emlékszobáját. A kiállított tárgyak­r­a felvillantják a tavaly Hochdorfban el­hunyt helytörténész regényes életútját. Brandtner Pál orvosegyetemi tanul­mányai idején került kapcsolatba a ma­gyarországi német nemzeti mozgalom­mal, majd a második világháborúban a német hadsereg katonája lett, és Graz­ban védte meg orvosi diplomáját. Ame­rikai fogság után Németországban tele­pedett le. Minden szabadidejét az ikladi múlt felkutatásának szentelte. Rengeteg le­véltári anyagot és tekintélyes könyvtá­rat gyűjtött össze ennek érdekében. 1979-ben ismerkedett meg az aszódi Petőfi Múzeum igazgatójával, Asztalos Istvánnal, és közös munkájukként 1991-ben jelent meg az Iklad — egy ma­gyarországi német falu története című kötet. Élete nagy vágyát, az Ikladi csa­ládok története című munkáját már nem tudta könyvalakba formálni, ám az emlékszobát megnyitó Asztalos István közreműködésével várhatóan jövőre megjelenik gyűjtésének ez az eredmé­nye is. Brandtner Pált idézi a berendezés fotó: Balázs Gusztáv Lampionos felvonulás volt a Dunán Három Pest megyei város, Ráckeve, Tököl és Százhalombatta hosszú évek óta rendez augusztusban, a Szent Ist­ván-napi ünnepségekhez kapcsolódva folklórfesztivált. Az idén nyolcadik al­kalommal közösen rendezett esemény­nek ebben az évben először volt egysé­gesen Summerfest Nemzetközi Folklór­fesztivál a neve, de a három város a kö­zös programok mellett megtartotta ha­gyományos programjait is, mint Rác­keve a lampionos csónakfelvonulást. A ráckevei Savoyai-kastély előtt, a Duna-parton vasárnap este fél nyolc tájban még csak tucatnyi ember álldo­gált a parton, s a folyón is csupán egy­két ladik himbálódzott. Néhány száz méterre a gyülekezőhelytől valami rin­gott a vízen, hangszóróiból Erkel áriája zengett: „Hazám, hazám, te minde­nem...”. Lassan közeledett, egyre több csónak társaságában. Nemsokára a par­ton bámészkodók már tisztán kivehet­­ték, hogy a csónakok vontatta tutajon fehér ruhába öltözött leány - olaj ágat magasra tartva - a Gellért-hegyi sza­badságszobrot eleveníti meg. Mögötte lévő társai pedig élőképekben játszot­ták el az államalapítást. A szaporodó csónakok között kisvár­tatva kikötött a rendezőség hajója, s mi­vel a felvonulás egyben verseny is volt, az érkezők egymás után közelítettek, hogy átvegyék rajtszámaikat. Az elsők — egy fiatal házaspár és hároméves kis­lányuk — a Süsü, a sárkány mesejáték jelmezeibe öltöztek, fejük fölött a bal­­dachinon maga a sárkány trónolt. Há­rom fiatal fiú lapátolt utánuk, fejük fö­lött lécekből, fóliából készített, kivilágít A Summerfest ráckevei igazgatója, Budai Gábor kérdésünkre elmond­ta, hogy az idén is sikeres volt a nyári ünnep, a hozzá kapcsolódó rendezvények, a komolyzenei kon­certek éppúgy, mint a szarvasi Weöres Sándor Színház művészei­nek produkciója, Sík Sándor István király című tragédiájának szabad­téri előadása, tott, két méter hosszú léghajóval. Rajta a felirat: Zeppelin. A következő két csó­nakból kialakított tutajon megszólalt a zene: az őszidő nyugdíjasklub tagjai ci­gánydalokra táncolva vették át a sorszá­mot, őket római ifjak bárkája követte egy heverésző, farmernadrágba öltözött hetérával. Voltak, akik májusfával, má­sok pálmafával díszítették csónakjukat. Nagy tapsot kaptak a kalózzászlóval a fedélzeten csujjogatva érkező kenusok, és a vitorlájukat futófénnyel díszítő vi­kingek is. Mire besötétedett, negyven-ötven csónak és tutaj gyűlt össze. A ráckevei hídról százak figyelték a strand felé tar­tó felvonulást. A híd alatt nem sokkal kilenc óra után csillantak meg a víztük­rön a fürgébb kis csónakok fáklyáinak és lampionjainak fényei. A parti fövenyen több mint ezer em­ber tapsa fogadta a kikötőket. Szinte va­lamennyi résztvevőt díjazták, a győztes a millenniumi életképet bemutató tutaj lett. Az eredményhirdetés után pedig megszólalt a tánczene, s elkezdődött a vízparti bál. Duna-Ipoly Nemzeti Park: támogatás a térség településeinek MTI-JELENTÉS Programot dolgoz ki a környezetvédel­mi tárca a Duna-Ipoly Nemzeti Park te­rületén fekvő, nehéz helyzetben lévő fal­vak fellendülésének előmozdítására - jelentette ki Turi-Kovács Béla környe­zetvédelmi miniszter vasárnap Pilis­­szentlászlón, a jubileumi zászló átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Kifejtette: a hatvannégyezer hektár­nyi nemzeti park speciális helyzetben van, hiszen a főváros közelsége és a Du­nakanyar nagy forgalma miatt fokozott védelem illeti meg az itt lévő természeti értékeket. Emiatt jó néhány falu elesik az iparfejlesztés nyújtotta előnyöktől. A tárca a Pilisi Parkerdő Rt.-vel közösen igyekszik kompenzálni ezeket a telepü­léseket, különféle támogatásokkal segíti az ott élők foglalkoztatását, a falvak fel­zárkózását. A pilisi falvak - mint például Pilis­­szentlászló, Pilisszentkereszt, Pilisszán­tó - jó adottságokkal rendelkeznek ah­hoz, hogy a falusi és a kirándulóturiz­mus bázisaivá váljanak. Eddig azonban ezek a települések nem éltek a Széche­­nyi-terv kínálta előnyökkel. A tárca most melléjük áll, és szakmai segítséget nyújt pályázati terveik elkészítéséhez, a fejlesztéseket lehetővé tevő anyagi for­rások előteremtéséhez - húzta alá a mi­niszter. A tárca is ad pénzeket ezekre a felada­tokra, Pilisszentlászlón például az ille­gális szemétlerakó felszámolását finan­szírozta, most pedig a falu közelében fekvő eliszaposodó tó megtisztításához nyújt támogatást. Lapszél Alsónémedi A Monor Telefon Társaság mozgó ügy­félszolgálata ma 9-től 14 óráig a polgár­­mesteri hivatalban fogadja előfizetőit. Péteri A Szent István-napi községi ünnepségen a Földváry-Boér Kertben felavatták a tár­sadalmi összefogással épült játszóteret. Tápiószecső Az általános iskola ingyen kapta meg a Monor Telefon Társaságtól az internet­hozzáférést. Vác A város általános iskoláiban idén vég­zettek közül a továbbtanulók nyolcvan­nyolc százaléka helyi iskolát választott.

Next