Szabad Nép, 1945. április (3. évfolyam, 7-30. szám)

1945-04-08 / 12. szám

Különös jelenet Igen, 1945 márciusában Budapestem kötle. U­8 jelenet volt ez már külsőségeiben is. A főigazgató Úr ül a kar­ossz­ékében, és előtte Iliának a harmadik kerület iskolaügyi meg­­azottja és az egyik iskola igazgatója. A Foi­gazgató Úr nyilván azért ül, mert az előző ü­lésekben elfáradt és a harmadik, kerületiek nyilván azért állnak, mert még csak nyolc ütőmésért gyalogoltak. De ha már ez a néma kép is meglepő a­emokratik­us fővárosban, még meglepőbb a­örténet. Az óbudai megbízottak ugyanis ar­ól számolnak be, hogy ott egész Budán első­­ek megnyíltak az iskolák. Az Árpád-reál­­imnáviumban, polgári­ és elem­i iskolákban n­agyrészt folyik a tar­tás. Természetesen a­örü­lményekhez alkalmazkodva, az óraszámo­­­t csökkentették, a német nyelv tanítása elyett ,,önkényesen” az oroszt vezették be s így tovább. Ezek azonban a Főigazgató Urat nem ér­ekük, és pusztán az a tény érdekli, hogy ki nevezte ki az iskolák új vezetőit ?” — „A Nemseti Bizottság és az elöljáró.” — „Mi az Nemzeti Bizottság és kik a tagjait Én csak a­ hai Nemzeti Bizottságról halottam, került­­ékről nem tudok!” A Főigazgató Urat megint csak nem érdekli, hogy a régi igaz­­atók reakciósak voltak és az idők nem nyúj­­ottak alkalmat utasításokat kérni, mert cse­­kedni kellett. Semmi köze ahhoz, hogy mit­­indítok a­z iskolák,­­ csak a régi igazgatókk­al, vagy az általa most kibocsátott rendelet, érelmében vezetésre kijelölt személlyel tar­­ifái. — Így gagyog s ragyog F­odor Ferenc , és még azt sem mulasztja el hozzáfűzni­ h­ogy a Nemzeti Bizottság és az elöljáró térkedése ,­inomália" és „anarchia'', íme, ez történt. Karosszékében trónolva el­érte a Főigazgató Úr a nemzeti bizottságé­it, amelyekről még nem is hallott és ázo­tt, akik az iskolákban megkezdték a t­aní­­tást, meg sem várva az ő intézkedéseit. Persze, elismerjük hogy majdnem anarchia­erű dolog orosz nyelvet, tanítani a német duet­t és leváltani a reakciós igazgatókat,­lismerjü­k, hogy anomália, ha egy demokrá­­kus szerv intézkedik a köz életében és nem ír utasítást, —­ különösen, akkor, amikor a trcok miatt magára utalva, nem is kaphat. Igaznak tartjuk­­azt a döbbenetet, amelyet a ig­az­ga­tó úr mindezek hallatára érez és­­ is lehetetlennek tartjuk, hogy a jól bevált tézkedést­­ most már megerősítse, illetve a nilffyi kormányzat szempont­jaival össge­­■yeztesse. Mindent méltányolunk és mindent elértünk, csak azt, nem, hogy miért ülhet Ódor Ferenc Főigazgató Úr még ma is a lyén ! Hat pengő egy kiló! Soha ilyen áresést tőzsdén nem lát­­­ni, mint szombaton a budapesti burgo­­yapiacon­ Csak a híres „fekete péntek“ megnyúlt arcai hiányoztak. Helyettük ■osolygott, örömtől zsibongott a vásár­­ár­nők népe, amikor a közellátási kor­ánybiztossá­g burgonyaszállí­­­má­nyár egérkeztek. Az emberek alig akarták mi, hogy a burgonya, amiért tegnap még­­—22 pengőt is fizettek, egyszerre 6 mgc lett. — Kijöttem, egy kiló burgonyát venni,­­ volt többre pénzem. Most négy kilót ihetek­ — számolgatja egy nénijéé.. Igen. Fa.? Zoltán elvtárs, Budapest­­ős kezű közélelmezési kormánybiztosa még közbelépett a pesti nép érdekében, lábolcsi burgonyát hozatott fel és meg­­lált a zöldség meg a hagyma is a főváros­­é. öt teherkocsi burgonyát mertek ki fővárosban 6 pengőért kilónként. Öt lót, de­ helyenként hatot, nyolcat adtak e mély­enként. A kiskereskedők öt pén­zért kapták és így hatért tovább adhat­­ó ők is. Vas Zoltán fel­jelentette:­­úgy amazt gjuk csinálni egy egész sor áruval, mint­ burgonyával!“ A budapestiek úgy bíz­ik benne, mint katonák a jó hadvezér­en. A burgonya-csatát már megnyerte is ■zej áttörte a zugkereskedelem-frontot, tudjuk, hogy meg fogja nyerni, az egész elmézési háborút is. . . dr. Hagy tízfet Váci­ úton el adó • esetleg háromszobás lakással együtt. IQ szobás iroda kiadó­központban. FELLNER iroda, üzem, üzlet ,közvetítő, S'sint István­ körút 50. k­ávéházz, vendéglő­, espresso berendezések és felszerelések nagy választékban 1 E­X M­E­R Király­ utca 25 szám. IBUSZ R.-T. Nemzetközi Szállítmányozási Osztály, Budapest, V. Akadémia­ utca 10. Értesíti t. ügyfeleit, hogy működését­ újból megkezdte. Mindennemű szállítmányozási ügyben , készséggel ad felvilágosítást. rán­i Beraktározást, fuvaro­zást, áruközve­tési Hivatalos idő: 8­­2-ig. Svájc, az áldemokrácia hazája Személyenként egymillió frankot fizetteti Weiss Manfred­ék, hogy Svájc menedékjogát élvezhessék A vagyontalan menekültek előtt lezárult a határsorompó . A „demo­krácia“ hazája a háború tartama alatt a fasisztákat támogatta Az illúziók károsak. Elvezetnek felada­taink helyes megoldásától, hamis példa­képeket állítanak elénk. A „szabad, de­mokratikus“ Svájcról is él még köztünk néhány illúzió. Állítsuk velüik szembe a tényeket.* önszántukból szövetkezett, egyenlő jogú kisállamokból alakult föderatív ál­lamberendezésével, demokratikus törvé­nyeivel valamikor az európai országok élén járt. Független fejlődéséért vívott harcairól a szabadság hazájának hívták, nemzeti hőse, Tell Vilmos után szabad­sághősök alakját mintázták. Kis­ma — a reakció bástyája, kis, el­szigetelődő, idegen folt az újjászülető Európa testén. A hegyiparasztok de­mokráciája a legreakciósabb nagyipar, a finánctőke kezébe került is ez megtartotta vázát, formai törvényeit, amíg azok uralmát nem veszélyeztették, de kiszívta a demokrácia igazi tartalmát, a nép uralmát, a nép jogainak minden fölé helyezett védelmét, ami nélkül a tit­kos választójog, a szövetséges kisállamok önkormányzata, a szabad iskolázás, a szó­A svájci munkásmozgalom viszonylagos gyengesége tette a svájci és nemzetközi nagytőkének lehetővé, hogy reakciós céljai, elsősorban a szovjet­­ellenes politikai hadjárat faltörő ko­sául használja fel Svájcot. A ,,demo­kratikus*" Svájcban 1923-ban meggyil­kolták Worowslot a Szovjetunió köve­tét, a Népszövetségnél, majd felmentették a gyilkost, fontos politikai személyiségekből megalakult a Szovjetellenes Liga, a külügy­­miniszter, Motta, 1935-ben tiltakozott a Szovjetuniónak a Népszövetségbe való fel­vétele ellen. Máig sincs Svájcnak a Szov­jetunióval diplomáciai kapcsolata. Hasonló szerepet játszott Svájc az emberiség sorsá­nak többi nagy harcterén is. A fasiszta államokon kívül ő volt az első, amely el­ismerte­ Francot Spanyolország képviselő­jének, s a köztársasági Spanyolországnak még bukása előtt sietett kiutasítani a kö­vetét. A svájci hazafiakat, akik a spanyol köztársaság, a Nemzetközi Brigádok soraiban harcoltak, súlyos börtönbün­tetésekre ítélték. Ugyanakkor, amikor Motta a Szovjetunió­nak a Népszövetségbe való felvétele ellen tiltakozott, a „semlegességre” való álszent hivatkozással tagadta meg az Olaszország ellen Abesszínia megtámadása miatt java­solt rendszabályokhoz a hozzájárulását. A mostani háborít alatt is a „semlegesség” jelszava alatt termelt a békés Svájcban az egész nehézipar a németeknek, „semleges” csomagolásban pénzelték hatalmas kölcsö­nökké­ a fasiszták háborúját, „semlegesen” hunytak szemet a náci üzelmek felett. Íás és írás joga és a többi szinte puszta játékszabály csak, jó a folyton vesztő felet, a népet, a játékasztalhoz kötni. A tényleges hatalmat, a kül- és belpo­litika valamennyi fontos állását e „de­mokratikus“ módszerekkel úgy kezében tudta a svájci nagypolgárság tartani, akár terrormetódusaival bármelyik fa­siszta állam. A demokrácia karuikat­úrája, hogy a svájci nép titkos választásokon dönt pél­dául a kerületi elemi iskolai igazgató sze­mélye felől, vagy az egyik vagy másik nyilvános illemhely felállításáról, de az állam vezetőinek megválasztásába, a kö­vetendő politikai irány meghatározásába gyakorlatilag alig van beleszólása. A svájci demokrácia a pénz uralma. Ez az az állam, ahol a nemzeti jövedelemből a kamat és járadék aránya a legmagasabb a világon. Kilenc milliárd svájci franknyi tőke van idegen államokba exportálva. Ennek a külföldön befektetett tőkének a jövedelmé­ből a svájci munkásosztály is kapott egy­­egy morzsát, s így kifejlődött a munkás­­arisztokrácia, amely eladta néhány fillérért politikai hatalmát, lemondott vezető szere­péről a nemzet életében. A Kommunista Párt leplezte le a svájci nép előtt e fasiszta-barát politikát, míg a kormánynak, 1939-ben rendeletileg kel­lett betiltania a Szocialista Ifjúsággal és egy sereg más munk­ásszervezette­l — pél­dául a munkásnők kötő­körével — együtt, ezzel formailag is megszegve és félre­dobva a svájci alkotmányt. Öt éven át harcolt a svájci Kommunista Párt az ille­galitásban, s amikor 1944 tavaszán a franciasvájci Szocialista Párttal — az ú. n. Nicole-párttal — és a Szociáldemokrata Párt baloldalával együtt új, legális pár­tot, a Munkáspártot megalakította, e pár­tot a kormány már nem merte betiltani. A még alig egyéves Munkáspárt a nagy ipari központokban m­­ár ma a legerősebb párt és jelentősége napról,-napra­ nő. A háború kitörése óta a háborús profit és az eső bérek között az ellentét egyre tarthatatlanabbá vált. Egyre gyakoribbak lettek a nagy sztráj­kok, így a Zürich-Ötnikoni vasmunkásoké, a genfi bádogos-sztrájk, melyeket a Párt szervezett. Ő szervezte meg a nyomorgó svájci hegyiparasztokat­ is, akiket olyan ügyesen rejtettek el a nagy hotelek az angol és amerikai vendégek szeme elől. A reakciós külügyminiszternek, Pilet- Golaznak, Molotov jegyzékére, amelyben kijelentette, hogy a Szovjetunió nek­i ve­szi fel a fasisztabarát kormánnyal a dip­lomáciai kapcsolatot és az egész nép ál­­­­lásfoglalására le kellett mondania. A Kommunista Pártot és a többi betiltott munkásszervezetet néhány hete újra en­gedélyezték, a Munkáspártnak megjelen­het a lapja: mindez hosszú harcok ered­ménye. denkorra a parasztoknak osztotta föld­jüket. Akik -­ zsidók vagy nemzsidók­­- a fa­sizmust, támogatták, akik most kivonják magukat a nemzetépítés munkájából, hiába várnak, örök emigránsok marad­nak, senki sem fogja őket a magyar nép ellen segíteni. Svájc a hanyatlás útján Időközben már sorakozik Svájc határára a menekültek harmadik fajtája, a „leg­­méltóbbak a Ribbentropok, a Göringek. De svájci barátaiknak a minisztériumok­ban nem lesz könnyű dolguk becsempé­szésükkel. Nemcsak a svájci nép tiltako­zása erős, a demokratikus nagyhatalmak, a fel­szabaduló európai népek sem fogják megtűrni, hogy a fasiszta rablóhadjárat főbűnösei hotelekben húzódjanak meg. Az ilyen ele­mek befogadása csak még ronthatja Svájc nemzetközi helyzetét, amely már ma is erősen izolált az új Európától. Mert ma a svájci kormányban még mindig azok a miniszterek ülnek, akik 1940- ben, a németek győzelmeinek idején, a fasiszta Németországhoz való teljes alkalmazkodást hirdették, önként ki­szolgáltatták nekik a francia fegyve­reket és ünnepélyesen fogadták a svájci szélső­­jobboldal képviselőit. Nem kétséges az­ sem, hogy németbarát politikája követ­keztében a svájci­­ipar nem egy piacát el fogja veszíteni­­.— Stettinius amerikai külügyi államtitkár tett is már erre vo­­nakozólag határozott kijelentést. Ezért a svájci nép magas életszínvonala és a mun­­kásság előnyös helyzete meg­szűnő­félben van. A fasisztabarát külpolitikai eredmé­nye többek között az is lesz, hogy Svájc nem fog többé mint diplomáciai tárgyalóhely szerepelni, Svájc útja a hanyatlás, az elszigetelődés, a kitaszítottság felé vezet, ha nem tudja a nép uralmának élő tartalmával megtöl­teni demokratikus alkotmányának kiszik­­kadt edényeit, egységes táborba tömö­rülve a fasisztabarát, nemzetellenes fi­nánctőke ellen, ha nem fog arra az útra lépni, amelyen a felszabadult Európa halad. Anyagi támog­atás­a a fasisztáknak Kik voltak a „méltó" menekültek A fasiszta gyilkosok elől menekülve, egyszerre ezrével jelentek meg az üldözöt­tek, szabadságharcosok, zsidók Svájc ha­tárán, az életüket jelető bebocsátást kérve. Bíztak e hotelország sokat... hirdetett­ idegenszeretetében, a csábító idegenforgal­­­mi plakátokban, a béke, a semlegesség vé­­d­elm­e alá reméltek kerülni. Hanem amint a gazdag angolok helyett ron­gyos menekültek álltak a határokon, egyszerre megváltozott a svájci hiva­talos vélemény az idegenekről. Elzárkózást, visszaküldetésüket ajánlotta a kormány, sőt az egyik miniszter, ma államelnök, von Steiger, arról beszélt, hogy várjunk, amíg ma­jd a menedékre mél­tóbbak fognak bebocsátást kérni. A „méltóbbakon“ a reakció e lovagja, az antibolsevista liga alapító tagja félre­érthetetlenül a fasisztákat értette, akik majd népük elől fognak menedé­­ket keresni. A munkáspártoknak, a­ Svájci nép leg­szélesebb rétegeinek tiltakozására a me­nekültek egy részét mégis befogadták. Az egész világ üldözöttei között magyarok is jöttek: antifasiszták, zsidók rongyos, kiéhezett csapatai. Jöttek azután 19 nyarán másféle­n menekültek akik nem a határsorom­póknál, hanem a repülőtérre érkeztek meg német repülőgépeken.. A Treiss Man­fred és Chor­in­ családok, akik 25 éven át készséggel szolgálták ki a magyar reak­ciót és négy­ évig hűségesen gyártották a fegyvereket, hogy a németek zsidókat­ nem­ zsidókat kivégezhessenek, most külföldön letétbehelyezett vagyonukért kivásárolták magukat a magyar zsidó­ság sorsa alól. Az SS védelme alatt elrepültek s a néme­tek folytathatták a háborút a váltságdíj­­jal adott milliókkal. Útjuk végcélja nem Svájc, hanem Portugália volt, de a svájci közbeeső leszálláson két asszony kijelen­tette, hogy nem tudnak tovább utazni. Hogy ottmarad­hassanak, a svájci fegyver­ipar egyik mágnása — egyébként hírhedt németbarát és antiszemita — tett le értük fejenként egymillió frank biztosítékot. A németeket kiszolgáló Weiss Manfred család és társaik hiába pislognak a semle­ges államok védőszárnyai alól gyáraik, földbirtokaik felé, hiába remélnek fordula­tot, talán angol-amerikai segítséget, a csepeli munkások nem nekik mentet­ték meg a­­gyártelepeket a r­­ei pusz­títók elől, a demokrácia egyszersnüu- Gázt kap Pest A visszavonuló német csapatok annak­idején romboló dühükben levegőbe röpí­tették az összes budapesti hidakat. A hi­dakkal együtt tönkrementek a gázcsőveze­­tékek is, amelyeken a Gázművek Óbudán­ról Pestre továbbította a gázt. A Boráros­ téri híd helyreállításával le­hetőség nyílt arra, hogy ezen a hídon, ideiglenes gázvezetéket fektessenek le. A polgármester felhívta a Gázműveket, hogy a lehető legrövidebb idő alatt építse ki a Boráros­ téri hídon a gázvezető főcsövet és vezesse át a gázt a­ pesti oldalra. Értesülésünk szerint egyébként a Gáz­művek a Margithíd pillérein állandó jel­­legű­ függőhidat készül építeni, amelyen, az időjárási viszonyoktól függetlenül el lehet helyezni a gázcsöveken kívül a­z Elektromos Művek és a posta vezetékeit is. Hétfőn, 9-én 1 1-1-kor az, OPE­­AHÁZBAN Filharmóniai zenekar!­ver. Kom­or, Beethoven, Csajkovsassy V. megismételve vasárnap. Id-én d. e. 11. refegsre kaphatók:­­ Operahét­ pénztárában, New York jegyirodákban: Ersssébet-kö­rút 9/11., ________ Szent István-köret 29. Paulette fonalbolt IV, Régiposta­ utca 2, m­e­g­n­y­í­rt, árusítás 9—3 óráig. TibAfiód­átaU, i/assztercexetek, iV/eg,beten készítése és javítása MÁRKUS LAJOS R. T. ______• XIIf., Hang utca 4 szám |

Next