Szabad Nép, 1945. október (3. évfolyam, 155-180. szám)

1945-10-27 / 177. szám

Ma hirdeti ki első ítéletét a statáriális bíróság A rögtönbíráskodásról szóló ren­delet megjelenése óta pénteken ült össze először a statáriális bíróság dr. Szűcs Gábor László, a büntető­törvényszék vezetőjének elnöklete alatt, hogy ítélkezzék egy betörő fe­lett Fegyőrök állították az öttagú statáriális tanács elé Halmi Ferenc napszámost, aki ellen az a vád, hogy október 21-én este fél 11 órakor be­­tört a­ Visegrádi­ utca 38 b. számú házban levő Deutsch-féle Waissertdr­­ba. A házmester észrevette, hogy az Üzletben betörők járnak, a betörők is rájöttek, hogy megfigyelték őket s menekülni próbáltak. Kettő meg­szökött, a harmadikat, Halmit el­fogták. A bíróság előtt Halmi tagadta bűnösségét. Azzal védekezett, hogy ő az utcán találkozott két emberrel, akik eldobtak egy zsákot és abból kivett néhány üveg kölnyvizet. A bíróság több tanút hallgatott ki, majd a tárgyalás folytatását szom­batra halasztotta, amikor ítélethoza­talra is sor kerül. Gömbös igazságügyminisztere a Kereskedelmi Bank élén Húszezer csepeli munkás és mö­götte felsorakozva az egész magyar munkásság követeli az ország leg­nagyobb ipartelepének, a Weiss Man­fred üzemeknek az államosítását. Nem lehet tűrni, hogy a munkásság hősies­­ erőfeszítésével újjáépített üzemek értékeit kicsempésztessék az országból a Weiss-, Chorin- és Korn­­feld-családok magyarországi meg­bízottai. Nem, lehet tűrni, hogy a magyar nép érdekein kívül más érdekek irányítsák a magyar ter­melésének ezt a kulcsvállalatát. Pár­tunk és a munkásság követelése nyo­mán a Függetlenségi Front is pro­gramjába iktatta a kulcsüzemek ál­lamosítását. Meg kell állapítani, hogy jogon­s követeléssel szemben olyan erőket látnunk, amlyek a múltból felbuk­kanva ismét jelentkeznek a gazda­sági élet legfontosabb őrhelyein. Az ország egyik legnagyobb pénzinté­zete, a Kereskedelmi Bank éppen most választotta igazgatóságába azt a Lázár Andort, aki egyik irányí­tója a Weiss Ma­nfréd-üzemeknek, igazgatósági elnöke a WM-vállalatok bizalmi csúcs­szervezet­én­ek, a Labor R.T-nek, ak­i tulajdonképpen egyik leghívebb képviselője a csepeli üze­mek külföldre távozott tulajdonosai­nak. Ugyanaz a Lázá­­ Andor ez, aki a magyar fasizmus egyik leg­károsabb alakjának, Gömbös Gyulá­­nak volt az igazságügymigisztere 1932-től és aki híven szolgálta ki Darányi Kálmánt is. Lázár Andor szerepe a WM-üz­e­­mek vezetésében és mostani meg­jelenése a Kereskedelmi Bank igaz­gatóságában azt bizonyítja, hogy a gyáripari és banktőke szervezett hadállásokat épít ki a dolgozók jo­gos követeléseinek, a kulcsüzemek állam­osításának megakadályozására. Mindenesetre a szándékokat leleplez­ték és nyilvánvalóvá vált: kik azok akik szövetkeznek a mai politikai élet mozgatásában bizonyos olda­lon nem jelentéktelen szerepet játszó Fellner Pállal, a Kereskedelmi Bank tulajdonképpeni vezetőjével, a gyár­ipar legfontosabb képviselőjével. Aki eddig nem látott tisztán, az előtt most lehull a lepel. Most már leg­alább nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezek az urak nagyon tévednek.­­Ma nem ugyanaz a helyzet, mint a 30-as években és a 40 -es érték elején. A dolgozók tudják, mit akarnak és akaratukat minden ilyen szövetke­­zéssel szemben végrehajtják: az or­szág kulcsüzemeit államosítani fog­juk és így a csepeli gyártelepet is. A szénkormánybiztos feladata­ ­A tegnapelőtti minisztertanács va­lóban utolsó órában intézkedett a szénkormánybiztos kinevezéséről és a széngazdasági iroda létesítéséről. A már eddig is katasztrófálisan cse­kély termelés októberben napi átlag­ban újra csökkent. Az augusztusi 1620 és a szeptemberi 1600 vagon napi teljesítménnyel szemben októberben alig több, mint 1500 vagont termelnek szénbányáink naponta. Az iparügyi minisztérium és az újjáépítési minisztérium felállították a szénszükséglet jegyzékét, iparágak és egyéb felhasználási területek sze­rint. Az egyik 5, a másik 4 millió tonnában jelölte meg a minimumot 1945 második felére. Ezzel szemben a mai tempó mellett az idei második félévben nem számíthatunk többre, mint 1,7 millió tonna szénre. A részletek aligha érdeklik a nagyközönséget, csak annyit jegy­zünk meg, hogy az 1943. évben ke­reken 2 millió tonna háztartási fo­gyasztás volt. A mostani előirányza­tok 1.000.000, illetve 657 000 tonná­val számolnak, ha a termelés eléri az 5, illetve 1, millió tonnát. De az adott körülmények között a mai termelés­ ütemmel aligha marad szén a háztartások szá­mára. A kormánybiztos, illetve a szén­­gazdasági hivatal az egyes bánya­körzetekbe teljhatalmú megbízotta­kat küld. Munkáját az érdekelt mi­nisztériumok, a MÁV, a külkereske­­delmi igazgatóság, a bányászszak­szervezet és a bánya­v­álla­la­tok kép­viselőiből álló tanácsadó szerv segíti. A legfontosabb feladat a bányák anyagszükségleteit ellátó szervezet létrehozása, amelyet a bányaigazgató­­ságok, enyhén szólva, elhanyagoltért gondoskodni kell bányafáról, kar­bid­ról, robbanóanyagokról, egyéb fiz­ei­­anyagokról és a munkások ellátásá­ról. Külön szervezet gondoskodik új munkaerők bekapcsolásáról. Fontos feladat a munkafegyelem helyreállí­tása. Elsősorban a munkaidő pontos betartásáról van szó, de szükséges a termelés racionalizálása is. A munka­fegyelemre a kormá­nybiztosi megbí­zottak, a bányász-szakszervezettel, az üzemi bizottságokkal és a bánya­­kapitánysággal egy®tértöleg ügyel­nek fel. A MÁV rendszeresen gondoskodik a szállítás zökkenésmentes lebonyo­lításáról. Az elosztást a különböző hatóságokkal egyetértésben rendezik. Természetesen a legjobb rende­letek és szervezeti intézkedések sem érnek semmit, ha azok végrehajtását nem ellenőrzik a legszigorúbban. A jövőben a termelés, a szállítás, az anyagbeszerzés minden mozzana­tát nap°nta fogják ellenőrizni, hogy a hiányokat és hibákat gyorsan ki lehessen küszöbölni. Ezekkel az intézkedésekkel az összes magyarországi bányák köz­ponti irányítás alá kerültek. Szerve­zéstechnikai szempontból ez nem je­lent semmi rendkívülit, mert hiszen mindössze hét szénbányavidék mun­kájának összeegyeztetéséről van szó. Magyarország szénbányái mind­össze négy-öt nagy­vállalat ke­zé­­ben vannak. Most a nagyvállalatok helyett köz­pontilag intézkedő kormánybiztos ve­zeti az ügyeket, tehát olyasvalami létesült — de csupán technikai szem­pontból­­—, mint a bányák államosí­­ása. Mert a bányák államosításának is célja a termelés tervszerű vitele, a szervezett elosztó, a munkaerő és a nyersanyag biztosítása révén az or­szág elsőrendű gazdasági szükségle­teinek ellátása. Miért késik tehát a bányák végleges és jog szerint való , államosítása-a Markos György Tervszerű termelés Központi igazgatás Szervezett elosztás Szigorú ellenőrzés fl. M. kontra demokrácia M­it véd a honvédelmi minisztérium ? Helyesbítéssel kezdjük. Tegnapi Számunkban megírtuk, hogy Vörös János miniszter egyik kedvencének, Fi­löp József ezredesnek egyik állás­pontja : a katonák ne politizáljanak. A valóság ezzel szemben az, hogy az ezredes úrnak csak a kommunista irányú politizálás ellen van kifogása- Fi­löp József letiltana és elkoboztatta a Magyar Kommunista Párt egyik röpcédulájának terjesztését. „Lázító­­nak” találta azt az igazságnak tel­jesen megfelelő kitételt, hogy „a ko­médiává süllyedő igazolások követ­keztében a tisztikar jórésze még ma is reakciós”. Ugyanakkor azonban hadosztály parancsban utasította a nevelőket az általa szétküldött kis­­gazdapárti röpcédulák és propaganda­­anyag terjesztésére. Az I. honvédkerület nevelői alosz­tálya a nyugatról visszatért» hadi­foglyok számára röpcédulát nyoma­tott, amelyben örömmel üdvözlik a hazatérő honvédeket és nyíltan fel­tárják előttük az ország romlásának okait. A bátor hangú röpirat miatt több reakciós tiszt panaszra ment és csak Platthy altábornagy erélyes fellépésének köszönhető, hogy a röpirat mégis megjelenhetett. A honvédelmi miniszter minap ki­adott rendeletének értelmében az összes tartalékos tiszeteket és tiszt­­helyetteseket le kell szerelni. Ez részben már meg is kezdődött Ugyanakkor azonban a honvédség alakulatainál egyre nagyobb szám­ban foglalnak helyet a most haza­érkezett, sebtében leigazolt tisztek és ludovikások, akik tiszti fizetéssel, tiszti beosztásban folytatják munká­jukat, mintha mi sem történt volna. Néhány nappal ezelőtt Pápán az I. hadosztály alakulatainak közös ne­velőóráján Hetesy Ferenc szakasz­­vezető, nevelő tiszt rámutatott a visszaszivárgó tisztikar újrafelvételé­­nek következményeire és kifejtette, milyen veszély fenyegeti a hadsere­get, ha a demokratikus érzelmű tisz­teket a Németországból hazat­érők­kel váltják le. A hallgatóság osztat­lan helyesléssel fogadta ezeket a szavakat. Másnap Fülöp ezredes azonnali hatállyal leszereltette Hetesy Feren­cet. Az ilyen és ehhez hasonló esetek csak azt bizonyítják, hogy a hon­védelmi minisztérium vezető egyéni­ségei nem a demokratikus hont, ha­nem a reakciót védik. Friss vért a közigazgatásba ! Büntessék meg az adócsalókat! Oz »előtti beszélgetés a közigazgatási tan­folyam mu­nkáshallgatóiv­al ,ítilig fékezni a pénz további romlását, mindenekelőtt a gaz­dagokra kivetett fokozott adó­zás... útján.“ (A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártjának kiáltványából.) Az óra megkezdésére­­nem piper­­kőc dzsentriifjak várakoznak, hanem a nép fiai, akik az egyetemre most jutottak be először. A két éves köz­­igazgatási képesítést nyújtó tanfo­lyam hallgatóinak többsége fiatal munkás, ruhájukon látszik, hogy egyenesen a gyárból jöttek ide, a lónák alatt vagy késükben füzetet szorongatnak. K. J. elvtára épen azt a tisztvise­lőt szapulja, aki harmadszor utasítja el lakásügyi kérvényét, mindig más ürügyet keresve. „Pedig kell valami szoba, amióta kibombázta­k, a nővé­remnél lakunk, heten egy szoba­­konyhában” — mondja. „De ezeknek csak pénz és protekció számit, nem törődnek a szegény ember bajával.’­ — Ha maguk fognak ott ülni az Íróasztaloknál, jobb lesz? — vetjük közbe. — Nem kétséges — válaszol Gy. K. elvtárs. — Azok többségének, akik ma még ott vannak a Horthy úr alatt megszolgált hivatali tiszt­ségekben, a kisebb gondjuk is na­gyobb a nép bajánál. Sőt, soknak közülük egyáltalán nem tetszik ez a demokrácia és szántszándékkal igyekeznek zavart kelteni. Mi pedig éppen azért tanulunk, hogy j­ó szán­dékunk mellé megszerezzük a tudást és képesítést is. Valaki átveszi a szót: — Nem feledjük el ott sem, kik vagyunk, ki az apánk, ki az anyánk. A józan eszünk sem fog cserben­hagyni. Megtanuljuk a paragrafu­sokat, de nem azért, hogy sokat csűrjünk, csavarjunk, — hanem, hogy gyorsan és jól intézzük el az ügyeket. —­ Tegyünk egy próbát, — kapa­citásuk a beszélők köré gyűlő hallgatókat. — Hogyan oldanák meg az adókérdést ? Alig egy pillanatnyi csend után Gy. K. elvtárs szólal meg először. — Elsősorban jó rendeletekre van szükség. (Ujjain sorolja.) Progresz­­szív jövedelmi és vagyonadókat kell kiróni a gazdagokra. Számolnunk kell azzal, hogy infláció van, és be kell vezetni az előzetes adózást. Meg kell állapítani a drágaság növekedé­sének arányát és az előzetes adót annak megfelelően a hónap végén kiegészíteni. Természetesen a követ­kező hónapra már előre ezt a ma­gasabb összeget kellene lefizetni. 8. M. elvtárs veszi át a szót. — Nem elég a rendeleteket meg­hozni, sokan ki akar­ják majd húzn magukat a teher­ alól. Ezért be kel vonni a lakosságot is a bevallásod ellenőrzésébe. Ki kell függeszten a kapuk alatt az adóbevallásokat de aztán vizsgálják is meg a felje­lentéseket­, nem úgy, mint a köz­munka vakságnál K. J. elvtárs az adók behajtásá­nak elakadásától tart. Szerinte ép­pen elég tisztviselő van, de mégsem­ jut a legfontosabb feladatokra Persze ez a természetes akkor amikor úgy kímélik az adócsalót mint a hímes tojást,. Törvény kel rá, hogy börtönbe zárhassák őket hiszen „tolvajok azok, mindnyájun­kat meglopnak." Ha lenne egy egy­szerű paragrafus, amelyik lehetővé tenné, hogy azonnal végrehajthas­­sák, a­kinél adóhátralékot találnak . Végrehajtani kell, nem pedig betáblázni a­ házakra, meg ingatla­nokra! Vigyék el ingóságaikat. Hor­­thyék idején a munkásnak meg a parasztnak húzták ki a feje alól az utolsó párnát. Ma meg a gazdagok, hái olyan tapintatosak, mintha kí­mélni kellene őket. Ha va­n elég erőt rendelet, akkor aztán adóbeh­ajtó csoportokat kell szervezni, ahol csapjanak le az adócsalókra, hajt­sák rögtön végre rajtuk az elma­­radt adót, de mindjárt valorizálva, a drágaság szerint. Ráadásul meg csuk­ják le őket, vagy vigyék követ törni, ismerjék meg hogyan dolgozik az a munkás, akire ráraknák az állam egész terhét. - fejezi be K. J elvtárs. A hozzászólások, özön«- Indul meg mindenkir­ek van egy-egy gyakorlat észrevétele. Már az óra kezdődik mikor Gy. K. elvtárs újra megszólal . Azt is hozzáteszem k­rég, hogy a spekulációs nyereségek elkobzé­sára is hoznék törvényt és nem kí­mélném meg a nagyvagyonúakat egy progresszív megváltságolástól sem. Azt hisszük, most is fején találd, a szöget, mint az elején, amikor azt mondta „nem kétséges, hogy min­den másképpen lesz, ha majd­­ ülünk az íróasztaloknál.“ — Tízmilliós lopás. Az éjszaka betörtek Abonyi Géza üzemvezető Pannonia-utca 26. alatti lakására ahonnét tíz millió értékű ékszert és ruhaneműt vittek el. — Egy Akácfa-utcai trafikból hat millió pengő értékű holmit vittek el a be­török. WllinillllMlllllllHHIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllltlIIIIIIHIIIIIIIUIIIIllHItlIlllllll'llllloiniMlIflIMlllwillllliiimiiililiiiiiii w -w .....................................mi.ni "hhhihihhhh in mii .mini Mimiiül u iiiiinnmiiiiumiu Kenyeret, jó pénzt és rendet! J Ezért küzd a Magyar Kommunista Párt £M -e* Tedd a keresztet a W kockába! Ki felelős az inflációért? Gazdasági helyzetünk a mély­pontra jutott. Mindenki tudja, és ehhez igazán nem kell pénzügyi szakértőnek lenni­e, hogy a gaz­dasági élet középponti kérdése az infláció, a pénz elértéktelenedése. A helyzet súlyosságára mi sem jellemzőbb, minthogy több hónapos ,, jelentőség­teljes“ hallgatás utalt végre az illetékes pénzügyminisz­térium is hozzászól (7. kérdéshez. Egyik lapunkban az az államtit­kár nyilatkozik, aki az adóügyek ■irányítója. Nyilatkozatából kiderül, hogy mindaz, amit mi hónapok óta hirdetünk száz százalékig helyt­­álló. Adóbehajtó apparátusunk rossz és demokratizálásra szorul. A minisztérium nem képes meg­fékezni a pazarlást. Szövevényes és elavult adórendszerünk nem tudja megfogni a spekulációs jö­­vedelmeket. A gazdagoknak több adót kell fizetniök. Mindezt váltot­tuk és követeltük mi­­g. Sőt, túl­mentünk ezen. Konkrét példákkal mutattunk rá, hogyan mozdítja elő a pénzrontást a pénzügymi­nisztérium ahelyett, hogy gátat igyekeznek vetni az inflációs fo­lyamatnak. A pénzügyi kormány­zat valósággal elárasztotta pénzzel a bankokat, amelyeknek állami be­fizetésekből eredő betétjei hatalma­san felduzzadtak.. A pénz a termel­­és helyett a spekulációhoz jutott. Megmutattuk, hogyan szabotál adóközegeink egy része és kiáltó példákkal bizonyítottuk, hogy adó­rendszerünk csak a dolgozókat sújtja. Most, amikor végre hivatalosatt, is beismerik a hibákat, joggal vár­hatnánk el, hogy az igen óvatos önkritikát, a­ következmények félreérthetetlen levonása, töredel­mes bűnbánat és határozott javu­lási készség kövesse. De erről szó sincsen. A nyilatkozat — jól be­vált módszer szerint — mindenért a sajtóra­, a pártokra és a töme­gekre próbálja áthárítani a fele­lősséget, mert szerinte ezek csak­ jelszavakat hirdettek, elkend­izték­ a valódi problémákat és nem nö­velték az adófizetési készséget. A közvélemény vádat em­elt a szabo­táló pénzpolitika, ellen és most a pénzügyminisztérium köreiből meg­próbálják visszafordítani a vád­at. Hiába. Minden ezres és tízezres bankó, amelyért nem lehet vásá­­rolni , őket vádolja. Erőss János lemondott Erőss János szabolcsi főispán lemondott állásáról. Helyére a Független Kisgazdapárt dr. A­rés­vási Dániel nyíregyházi ügyvédet­ terjesztette elő főispánnak. Sor kerülhet az ipari áram általános korlátozására Az iparügyi minisztérium gyár­i ipari osztályát az elmúlt héten a legsúlyosabban érintette a főváros energiaellátásában szénhiány miatt bekövetkezett sok nehézség. Külö­nösen a csepeli Weisz Manfréd­­gyár alum­iniumkohóinak munkájá­­ban okozott ez zavarokat. A gyár­ipari osztály ezeknek a nehézségek­nek az áthidalására a szükséges lépéseket az energia°sztállyal és szénosztállyal együtt megtette, ha­z aluminiumkohóüzem számára csak néhány nappal meghosszabbító megoldást tudott találni. Ha a széntermelés és felhozatal nem ja­vul, általános korlátozásokra lesz szükség az ipari áram fogyasztá­sánál. Mégis megy a MADISZ Londonba •Az angol hatóságok a világ­ ifjú­­sági szervezeteinek közben járására megváltoztaták eddigi álláspontju­kat és 12 vízumot adtak ki a londoni ifjúsági világkongresszusra utazó magyar küldöttség tagjai számára-

Next