Szabad Nép, 1945. október (3. évfolyam, 155-180. szám)
1945-10-27 / 177. szám
Ma hirdeti ki első ítéletét a statáriális bíróság A rögtönbíráskodásról szóló rendelet megjelenése óta pénteken ült össze először a statáriális bíróság dr. Szűcs Gábor László, a büntetőtörvényszék vezetőjének elnöklete alatt, hogy ítélkezzék egy betörő felett Fegyőrök állították az öttagú statáriális tanács elé Halmi Ferenc napszámost, aki ellen az a vád, hogy október 21-én este fél 11 órakor betört a Visegrádi utca 38 b. számú házban levő Deutsch-féle Waissertdrba. A házmester észrevette, hogy az Üzletben betörők járnak, a betörők is rájöttek, hogy megfigyelték őket s menekülni próbáltak. Kettő megszökött, a harmadikat, Halmit elfogták. A bíróság előtt Halmi tagadta bűnösségét. Azzal védekezett, hogy ő az utcán találkozott két emberrel, akik eldobtak egy zsákot és abból kivett néhány üveg kölnyvizet. A bíróság több tanút hallgatott ki, majd a tárgyalás folytatását szombatra halasztotta, amikor ítélethozatalra is sor kerül. Gömbös igazságügyminisztere a Kereskedelmi Bank élén Húszezer csepeli munkás és mögötte felsorakozva az egész magyar munkásság követeli az ország legnagyobb ipartelepének, a Weiss Manfred üzemeknek az államosítását. Nem lehet tűrni, hogy a munkásság hősies erőfeszítésével újjáépített üzemek értékeit kicsempésztessék az országból a Weiss-, Chorin- és Kornfeld-családok magyarországi megbízottai. Nem, lehet tűrni, hogy a magyar nép érdekein kívül más érdekek irányítsák a magyar termelésének ezt a kulcsvállalatát. Pártunk és a munkásság követelése nyomán a Függetlenségi Front is programjába iktatta a kulcsüzemek államosítását. Meg kell állapítani, hogy jogons követeléssel szemben olyan erőket látnunk, amlyek a múltból felbukkanva ismét jelentkeznek a gazdasági élet legfontosabb őrhelyein. Az ország egyik legnagyobb pénzintézete, a Kereskedelmi Bank éppen most választotta igazgatóságába azt a Lázár Andort, aki egyik irányítója a Weiss Manfréd-üzemeknek, igazgatósági elnöke a WM-vállalatok bizalmi csúcsszervezetének, a Labor R.T-nek, aki tulajdonképpen egyik leghívebb képviselője a csepeli üzemek külföldre távozott tulajdonosainak. Ugyanaz a Lázá Andor ez, aki a magyar fasizmus egyik legkárosabb alakjának, Gömbös Gyulának volt az igazságügymigisztere 1932-től és aki híven szolgálta ki Darányi Kálmánt is. Lázár Andor szerepe a WM-üzemek vezetésében és mostani megjelenése a Kereskedelmi Bank igazgatóságában azt bizonyítja, hogy a gyáripari és banktőke szervezett hadállásokat épít ki a dolgozók jogos követeléseinek, a kulcsüzemek államosításának megakadályozására. Mindenesetre a szándékokat leleplezték és nyilvánvalóvá vált: kik azok akik szövetkeznek a mai politikai élet mozgatásában bizonyos oldalon nem jelentéktelen szerepet játszó Fellner Pállal, a Kereskedelmi Bank tulajdonképpeni vezetőjével, a gyáripar legfontosabb képviselőjével. Aki eddig nem látott tisztán, az előtt most lehull a lepel. Most már legalább nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezek az urak nagyon tévednek.Ma nem ugyanaz a helyzet, mint a 30-as években és a 40 -es érték elején. A dolgozók tudják, mit akarnak és akaratukat minden ilyen szövetkezéssel szemben végrehajtják: az ország kulcsüzemeit államosítani fogjuk és így a csepeli gyártelepet is. A szénkormánybiztos feladata A tegnapelőtti minisztertanács valóban utolsó órában intézkedett a szénkormánybiztos kinevezéséről és a széngazdasági iroda létesítéséről. A már eddig is katasztrófálisan csekély termelés októberben napi átlagban újra csökkent. Az augusztusi 1620 és a szeptemberi 1600 vagon napi teljesítménnyel szemben októberben alig több, mint 1500 vagont termelnek szénbányáink naponta. Az iparügyi minisztérium és az újjáépítési minisztérium felállították a szénszükséglet jegyzékét, iparágak és egyéb felhasználási területek szerint. Az egyik 5, a másik 4 millió tonnában jelölte meg a minimumot 1945 második felére. Ezzel szemben a mai tempó mellett az idei második félévben nem számíthatunk többre, mint 1,7 millió tonna szénre. A részletek aligha érdeklik a nagyközönséget, csak annyit jegyzünk meg, hogy az 1943. évben kereken 2 millió tonna háztartási fogyasztás volt. A mostani előirányzatok 1.000.000, illetve 657 000 tonnával számolnak, ha a termelés eléri az 5, illetve 1, millió tonnát. De az adott körülmények között a mai termelés ütemmel aligha marad szén a háztartások számára. A kormánybiztos, illetve a széngazdasági hivatal az egyes bányakörzetekbe teljhatalmú megbízottakat küld. Munkáját az érdekelt minisztériumok, a MÁV, a külkereskedelmi igazgatóság, a bányászszakszervezet és a bányavállalatok képviselőiből álló tanácsadó szerv segíti. A legfontosabb feladat a bányák anyagszükségleteit ellátó szervezet létrehozása, amelyet a bányaigazgatóságok, enyhén szólva, elhanyagoltért gondoskodni kell bányafáról, karbidról, robbanóanyagokról, egyéb fizeianyagokról és a munkások ellátásáról. Külön szervezet gondoskodik új munkaerők bekapcsolásáról. Fontos feladat a munkafegyelem helyreállítása. Elsősorban a munkaidő pontos betartásáról van szó, de szükséges a termelés racionalizálása is. A munkafegyelemre a kormánybiztosi megbízottak, a bányász-szakszervezettel, az üzemi bizottságokkal és a bányakapitánysággal egy®tértöleg ügyelnek fel. A MÁV rendszeresen gondoskodik a szállítás zökkenésmentes lebonyolításáról. Az elosztást a különböző hatóságokkal egyetértésben rendezik. Természetesen a legjobb rendeletek és szervezeti intézkedések sem érnek semmit, ha azok végrehajtását nem ellenőrzik a legszigorúbban. A jövőben a termelés, a szállítás, az anyagbeszerzés minden mozzanatát nap°nta fogják ellenőrizni, hogy a hiányokat és hibákat gyorsan ki lehessen küszöbölni. Ezekkel az intézkedésekkel az összes magyarországi bányák központi irányítás alá kerültek. Szervezéstechnikai szempontból ez nem jelent semmi rendkívülit, mert hiszen mindössze hét szénbányavidék munkájának összeegyeztetéséről van szó. Magyarország szénbányái mindössze négy-öt nagyvállalat kezében vannak. Most a nagyvállalatok helyett központilag intézkedő kormánybiztos vezeti az ügyeket, tehát olyasvalami létesült — de csupán technikai szempontból—, mint a bányák államosíása. Mert a bányák államosításának is célja a termelés tervszerű vitele, a szervezett elosztó, a munkaerő és a nyersanyag biztosítása révén az ország elsőrendű gazdasági szükségleteinek ellátása. Miért késik tehát a bányák végleges és jog szerint való , államosítása-a Markos György Tervszerű termelés Központi igazgatás Szervezett elosztás Szigorú ellenőrzés fl. M. kontra demokrácia Mit véd a honvédelmi minisztérium ? Helyesbítéssel kezdjük. Tegnapi Számunkban megírtuk, hogy Vörös János miniszter egyik kedvencének, Filöp József ezredesnek egyik álláspontja : a katonák ne politizáljanak. A valóság ezzel szemben az, hogy az ezredes úrnak csak a kommunista irányú politizálás ellen van kifogása- Filöp József letiltana és elkoboztatta a Magyar Kommunista Párt egyik röpcédulájának terjesztését. „Lázítónak” találta azt az igazságnak teljesen megfelelő kitételt, hogy „a komédiává süllyedő igazolások következtében a tisztikar jórésze még ma is reakciós”. Ugyanakkor azonban hadosztály parancsban utasította a nevelőket az általa szétküldött kisgazdapárti röpcédulák és propagandaanyag terjesztésére. Az I. honvédkerület nevelői alosztálya a nyugatról visszatért» hadifoglyok számára röpcédulát nyomatott, amelyben örömmel üdvözlik a hazatérő honvédeket és nyíltan feltárják előttük az ország romlásának okait. A bátor hangú röpirat miatt több reakciós tiszt panaszra ment és csak Platthy altábornagy erélyes fellépésének köszönhető, hogy a röpirat mégis megjelenhetett. A honvédelmi miniszter minap kiadott rendeletének értelmében az összes tartalékos tiszeteket és tiszthelyetteseket le kell szerelni. Ez részben már meg is kezdődött Ugyanakkor azonban a honvédség alakulatainál egyre nagyobb számban foglalnak helyet a most hazaérkezett, sebtében leigazolt tisztek és ludovikások, akik tiszti fizetéssel, tiszti beosztásban folytatják munkájukat, mintha mi sem történt volna. Néhány nappal ezelőtt Pápán az I. hadosztály alakulatainak közös nevelőóráján Hetesy Ferenc szakaszvezető, nevelő tiszt rámutatott a visszaszivárgó tisztikar újrafelvételének következményeire és kifejtette, milyen veszély fenyegeti a hadsereget, ha a demokratikus érzelmű tiszteket a Németországból hazatérőkkel váltják le. A hallgatóság osztatlan helyesléssel fogadta ezeket a szavakat. Másnap Fülöp ezredes azonnali hatállyal leszereltette Hetesy Ferencet. Az ilyen és ehhez hasonló esetek csak azt bizonyítják, hogy a honvédelmi minisztérium vezető egyéniségei nem a demokratikus hont, hanem a reakciót védik. Friss vért a közigazgatásba ! Büntessék meg az adócsalókat! Oz »előtti beszélgetés a közigazgatási tanfolyam munkáshallgatóival ,ítilig fékezni a pénz további romlását, mindenekelőtt a gazdagokra kivetett fokozott adózás... útján.“ (A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártjának kiáltványából.) Az óra megkezdésérenem piperkőc dzsentriifjak várakoznak, hanem a nép fiai, akik az egyetemre most jutottak be először. A két éves közigazgatási képesítést nyújtó tanfolyam hallgatóinak többsége fiatal munkás, ruhájukon látszik, hogy egyenesen a gyárból jöttek ide, a lónák alatt vagy késükben füzetet szorongatnak. K. J. elvtára épen azt a tisztviselőt szapulja, aki harmadszor utasítja el lakásügyi kérvényét, mindig más ürügyet keresve. „Pedig kell valami szoba, amióta kibombáztak, a nővéremnél lakunk, heten egy szobakonyhában” — mondja. „De ezeknek csak pénz és protekció számit, nem törődnek a szegény ember bajával.’ — Ha maguk fognak ott ülni az Íróasztaloknál, jobb lesz? — vetjük közbe. — Nem kétséges — válaszol Gy. K. elvtárs. — Azok többségének, akik ma még ott vannak a Horthy úr alatt megszolgált hivatali tisztségekben, a kisebb gondjuk is nagyobb a nép bajánál. Sőt, soknak közülük egyáltalán nem tetszik ez a demokrácia és szántszándékkal igyekeznek zavart kelteni. Mi pedig éppen azért tanulunk, hogy jó szándékunk mellé megszerezzük a tudást és képesítést is. Valaki átveszi a szót: — Nem feledjük el ott sem, kik vagyunk, ki az apánk, ki az anyánk. A józan eszünk sem fog cserbenhagyni. Megtanuljuk a paragrafusokat, de nem azért, hogy sokat csűrjünk, csavarjunk, — hanem, hogy gyorsan és jól intézzük el az ügyeket. — Tegyünk egy próbát, — kapacitásuk a beszélők köré gyűlő hallgatókat. — Hogyan oldanák meg az adókérdést ? Alig egy pillanatnyi csend után Gy. K. elvtárs szólal meg először. — Elsősorban jó rendeletekre van szükség. (Ujjain sorolja.) Progreszszív jövedelmi és vagyonadókat kell kiróni a gazdagokra. Számolnunk kell azzal, hogy infláció van, és be kell vezetni az előzetes adózást. Meg kell állapítani a drágaság növekedésének arányát és az előzetes adót annak megfelelően a hónap végén kiegészíteni. Természetesen a következő hónapra már előre ezt a magasabb összeget kellene lefizetni. 8. M. elvtárs veszi át a szót. — Nem elég a rendeleteket meghozni, sokan ki akarják majd húzn magukat a teher alól. Ezért be kel vonni a lakosságot is a bevallásod ellenőrzésébe. Ki kell függeszten a kapuk alatt az adóbevallásokat de aztán vizsgálják is meg a feljelentéseket, nem úgy, mint a közmunka vakságnál K. J. elvtárs az adók behajtásának elakadásától tart. Szerinte éppen elég tisztviselő van, de mégsem jut a legfontosabb feladatokra Persze ez a természetes akkor amikor úgy kímélik az adócsalót mint a hímes tojást,. Törvény kel rá, hogy börtönbe zárhassák őket hiszen „tolvajok azok, mindnyájunkat meglopnak." Ha lenne egy egyszerű paragrafus, amelyik lehetővé tenné, hogy azonnal végrehajthassák, akinél adóhátralékot találnak . Végrehajtani kell, nem pedig betáblázni a házakra, meg ingatlanokra! Vigyék el ingóságaikat. Horthyék idején a munkásnak meg a parasztnak húzták ki a feje alól az utolsó párnát. Ma meg a gazdagok, hái olyan tapintatosak, mintha kímélni kellene őket. Ha van elég erőt rendelet, akkor aztán adóbehajtó csoportokat kell szervezni, ahol csapjanak le az adócsalókra, hajtsák rögtön végre rajtuk az elmaradt adót, de mindjárt valorizálva, a drágaság szerint. Ráadásul meg csukják le őket, vagy vigyék követ törni, ismerjék meg hogyan dolgozik az a munkás, akire ráraknák az állam egész terhét. - fejezi be K. J elvtárs. A hozzászólások, özön«- Indul meg mindenkirek van egy-egy gyakorlat észrevétele. Már az óra kezdődik mikor Gy. K. elvtárs újra megszólal . Azt is hozzáteszem krég, hogy a spekulációs nyereségek elkobzésára is hoznék törvényt és nem kímélném meg a nagyvagyonúakat egy progresszív megváltságolástól sem. Azt hisszük, most is fején találd, a szöget, mint az elején, amikor azt mondta „nem kétséges, hogy minden másképpen lesz, ha majd ülünk az íróasztaloknál.“ — Tízmilliós lopás. Az éjszaka betörtek Abonyi Géza üzemvezető Pannonia-utca 26. alatti lakására ahonnét tíz millió értékű ékszert és ruhaneműt vittek el. — Egy Akácfa-utcai trafikból hat millió pengő értékű holmit vittek el a betörök. WllinillllMlllllllHHIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllltlIIIIIIHIIIIIIIUIIIIllHItlIlllllll'llllloiniMlIflIMlllwillllliiimiiililiiiiiii w -w .....................................mi.ni "hhhihihhhh in mii .mini Mimiiül u iiiiinnmiiiiumiu Kenyeret, jó pénzt és rendet! J Ezért küzd a Magyar Kommunista Párt £M -e* Tedd a keresztet a W kockába! Ki felelős az inflációért? Gazdasági helyzetünk a mélypontra jutott. Mindenki tudja, és ehhez igazán nem kell pénzügyi szakértőnek lennie, hogy a gazdasági élet középponti kérdése az infláció, a pénz elértéktelenedése. A helyzet súlyosságára mi sem jellemzőbb, minthogy több hónapos ,, jelentőségteljes“ hallgatás utalt végre az illetékes pénzügyminisztérium is hozzászól (7. kérdéshez. Egyik lapunkban az az államtitkár nyilatkozik, aki az adóügyek ■irányítója. Nyilatkozatából kiderül, hogy mindaz, amit mi hónapok óta hirdetünk száz százalékig helytálló. Adóbehajtó apparátusunk rossz és demokratizálásra szorul. A minisztérium nem képes megfékezni a pazarlást. Szövevényes és elavult adórendszerünk nem tudja megfogni a spekulációs jövedelmeket. A gazdagoknak több adót kell fizetniök. Mindezt váltottuk és követeltük mig. Sőt, túlmentünk ezen. Konkrét példákkal mutattunk rá, hogyan mozdítja elő a pénzrontást a pénzügyminisztérium ahelyett, hogy gátat igyekeznek vetni az inflációs folyamatnak. A pénzügyi kormányzat valósággal elárasztotta pénzzel a bankokat, amelyeknek állami befizetésekből eredő betétjei hatalmasan felduzzadtak.. A pénz a termelés helyett a spekulációhoz jutott. Megmutattuk, hogyan szabotál adóközegeink egy része és kiáltó példákkal bizonyítottuk, hogy adórendszerünk csak a dolgozókat sújtja. Most, amikor végre hivatalosatt, is beismerik a hibákat, joggal várhatnánk el, hogy az igen óvatos önkritikát, a következmények félreérthetetlen levonása, töredelmes bűnbánat és határozott javulási készség kövesse. De erről szó sincsen. A nyilatkozat — jól bevált módszer szerint — mindenért a sajtóra, a pártokra és a tömegekre próbálja áthárítani a felelősséget, mert szerinte ezek csak jelszavakat hirdettek, elkendizték a valódi problémákat és nem növelték az adófizetési készséget. A közvélemény vádat emelt a szabotáló pénzpolitika, ellen és most a pénzügyminisztérium köreiből megpróbálják visszafordítani a vádat. Hiába. Minden ezres és tízezres bankó, amelyért nem lehet vásárolni , őket vádolja. Erőss János lemondott Erőss János szabolcsi főispán lemondott állásáról. Helyére a Független Kisgazdapárt dr. Arésvási Dániel nyíregyházi ügyvédet terjesztette elő főispánnak. Sor kerülhet az ipari áram általános korlátozására Az iparügyi minisztérium gyári ipari osztályát az elmúlt héten a legsúlyosabban érintette a főváros energiaellátásában szénhiány miatt bekövetkezett sok nehézség. Különösen a csepeli Weisz Manfrédgyár aluminiumkohóinak munkájában okozott ez zavarokat. A gyáripari osztály ezeknek a nehézségeknek az áthidalására a szükséges lépéseket az energia°sztállyal és szénosztállyal együtt megtette, haz aluminiumkohóüzem számára csak néhány nappal meghosszabbító megoldást tudott találni. Ha a széntermelés és felhozatal nem javul, általános korlátozásokra lesz szükség az ipari áram fogyasztásánál. Mégis megy a MADISZ Londonba •Az angol hatóságok a világ ifjúsági szervezeteinek közben járására megváltoztaták eddigi álláspontjukat és 12 vízumot adtak ki a londoni ifjúsági világkongresszusra utazó magyar küldöttség tagjai számára-