Szabad Nép, 1945. október (3. évfolyam, 155-180. szám)

1945-10-21 / 172. szám

VAL.13ENTAP. IMS OKTOBER 21. 87MIP HÉP Komoly eredményeket ért el a gazdasági rendőrség — mondja Erdei belügyminiszter Felülvizsgálják az internálásokat — A mulatókat mind bezárták, ankét az eszpresszók és cukrászdák ügyében A Szafzod Kép munkatársa fel­kereste Erdei Ferenc belügymi­nisztert és megkérdezt­e, hogy van megelégedve a gazdasági rendőrség működésével ? —A gazdasági rendészeti osztályt W&y tervezttük meg, hogy annyi al­osztályra tagozódjék, ahány gazda­sági ág területére tevékenysége ki­terjed. /S8 főnyi létszámmal műkö­­döt e* *a osztály, de felha­talmazásrt kaptam a minisztertanácstól, hogy ezt a számot­­szükség szerint emel­hessem. Ez a fiatal szervezet eddig is igen komoly eredményeket ért el. Leleplezett több liszt-feketézést, szén-­­iámián körüli visszaélést és igen eredményesen lépett, fel valutaü­gyek­­be­­la. Átlagban turpi 8—10 ügyben fejezi ki a vizsgálatot. Különös gond­oot fordítok arr­a, hogy a gazdasági rendészeti osztály mielőbb átadja a bűnösöket az ügyészségnek a bírói eljárás gyors lefolytatása végett Ba­r bűncselekmény­­­ket nem követi gyorsan a bírói eljárás és az ítélért, ezért nem a gazdasági rendőrség fe­lelős. A régebben elkövetett politikai jel­legű csele­kmén­yekért történt inter­nálások általános felülvizsgálatát r­endeltem el és ezeknél bizonyos méltányossági szempontokat fogunk érvénes­íteni. A gruzdasági jellegű bűncselekményeikben továbbra is a legszigorúbban fogunk el­járni. Munika társunk n­egtpésrdezite a briügyitozettert: mikorra várható a fényűző vendéglátó ipari üzemek bezárásáról szóló kormányrendelet végrehajtása. — A mulatókat rögtön a rendelet megjelenése utáni napon kivétel nél­kül bezárattam, — mosódta Brnel belügymfedisszter. Az eszpresszóik és cukrászdáik bezárásának végrehaj­tása rendkívül bonyolult é­s nehéz kérdés. Éppen ezért ezek bezárására még nem adtam ki a végrehajtási utalshibást. Olyan komoly szempontok vetődtek fel, amelyek szükségessé tették, hogy az érdekelt tárcák kép­viselőiből egy ankétet hívtak össze, amely épp most folytatja tárgyalá­sait. Az ankéten részt vesz Budapest polgármzstőjének kiküldötte is, má­nián Budapesten a rendeletet Vas Zoltán polgám­esternnelk kell végre­hajtani.★ terteszt­ésőnk szerint az interná­lások felül­vizs­gálása a helyszínre kiszálló belügyminiséOteri bizottsá­gok útján történik. Az 50 éven felü­l nőket, a 6O észen felüli fér­­fiakat és azokat a munkás és pa­raszt származású internáltakét, akik ellen súlyosabb vádat nem emeltek, szabadon engedik. Kibo­csátják az internálótáborból ao­­ka­t a szakembereket is, akiknek munkája szükséges az újjáépítés ütemének meggyorsítás­ára. Lövöldözés, lincselés,véres verekedés a népfelfosáson Az egyik elsőteneleti tárgyaló­teremben tárgyalták Bziagyi Ivészió Géza bűnügyét, aki mint egy munk urásszázad keretlegénye kegyetlenke­­d­ett a minka­szolgála­tosokkal. A Népít­őség nyolcévi kényelemmú­­lsával sújtotta. Amikor az ítélet­­hirdetés után a vádlottat elvezették, a felháborodo­tt közönség neki akart ér­ni, hogy megtincselje. Az udvaron a fogházőrök ráktöltéssel riasztó­­lö­véseket adtak le, hogy a tömeg abbahagyja elitélt és őrzői üldö­zését. Alig ültek el az izgalmak, amikor a második emeleten tört ki a bot­rány. Itt Bajla Sándor szolgálatvezető őrmester ügyét tárgyalták, aki szin­­tén munkaszolgáltatosokkal kegyet­­l­nkedett. Menő kocsikoz kötötte büntetésből az embereket, halálos be­tegeket véresre vert, éheztette őket, úgy hogy sokan elpusztultak. Az el­vetemült ember beismerő vallomást tett. A tárgyalóterem közönsége a felháborodás meg-megismétlődő kitö­rései közben halgatta az ügy hát­­borgongató résszeteiről valló tanukat, úgy hogy a hallgatóság sorából töb­beket el kellett távolítani. Baflát a Népbíróság kötél általi halátra ítélte. Megkezdik ez egyszemély­es, nagyteljesítményű, olcsó szántó- és vontatótraktorok szériagyártását A Danu­­via fegyver, és lőszergyár részvénytársaság igazgatósága és seemi bizottsága szombat délután a sajtó képviselőinek jelenlétében mu­tatta be Takács István elvtárs, gép­lakatos maga szerke­ztette egyszemé­lyes, motoros szántó- és vontató­gépét, Takács elvtárs tervét Borbély Béla elvtárs, mérnökigazgató és az Igazgatóság, valamint az Üzemi bi­zottság segítségével két hónapi túl­­órai munkával valósította meg. A traktor szántási teljesítőképessége óránkénti 2 kataszteri hold. A trak­tor alkalmas kukoricatörő, fűrész, kisebb cséplőgépek ,törömalmok haj­­tására is és pótkocsival, 15 mázsa teher szállítására. Keasleee egyszerű, nem kíván különös szakképzettséget. A nagyfontosságú, olcsó találmány szériagyártása, ami a mai nehéz kö­rülmények között is lehetséges, az iparü­gyi és földművelésügyi minisz­tériumok döntése után a napokban valószínűleg megkezdődik. Említésre­­méltó, hogy sem Takács elv­társ, sem a gyár vezetősége nem ragaszkodik az úgynevezett „szabadalmi védett­ségihez, a köznek adják, hogy az új kisgazdákon, általában mezőgaz­daságunkon segítsenek a mai trak­tor és igásállatban szűk világban. Cukor-, szén- és gyufa-panamisták az uzsorabiróság előtt Szombaton öt nagy árdrágítás­ és árurejt­egetési bűnügyben nyújtottak be soronkívüli vádiratot az Uzsora­­birósághoz: Éger Imre szénkereskedő és Kabos Endre tisztviselő, össze­játszva Dubszky Péterrel, a Magyar Vöröskereszt alkalmazottjával, a Vö­röskereszt részére kiutalt szenet fe­ketén eladták a mulatóknak és a presszóknak. Mindhármukat letar­tóztatták. Süvegh Géza, a Chinois-g­yógyszer­­tár anyagbeszerzési ügyeinek inté­zője a gyógyszerkészítésre kiutalt SOOn kg cukorból csak 250 kg-ot szolgáltatott be­ a gyárnak, a többit feketepiacon akarta értékesíteni, de a rendőrség nyomban lefülelte. Vádiratot adtak be a Práger-féle milliós gyufapanama, Vágó Gábor lisztdrágítest és Kuba Sándor ár­drágítása ügyében is. Az uzsorabiró­ság csütörtökre tűzte azt az első bün­­per főtárgyalását. Szabotálják a földreform végrehajtását Alsótanyán A Szeged melletti Alsót­anya egyes régi földbirtokosai nem mennek el a tőlük elvett tanyákból, nem adják ki az új birtokokat a® új tulajdono­soknak és megkezdték a földeken az öszi szántást. A kiosztott földek fel­mérése is lassan halad, mert a föld­osztó bizottsággal csak egy mérnök dolgozik. A szegedi politikai rendőr­ség most megvizsgálja az ügyet. A salgótarjániak a miniszterelnöknél Oczei János vezetésével a salgó­tarjáni iparmedence munkásainak küldöttsége kereste fel a miniszter­­elnököt. Közölték vele, hogy amíg a termelés emelkedik (már 273 vá­gón a napi széntermelés) addig az élelem egyre kevesebb. A bányászok kidőlnek a munkából, a tárnából úgy kell őket felszállítani és kór­házba vinni, a munkások elkesere­désükben tüntetni kénytelenek. A miniszterelnök, amikor Salgótarján­ban járt, sok ígéretet tett, de az ellátás nem javul. Salgótarján me­gyei város is előadta panaszait. A miniszterelnök válaszában meg­említette, hogy kormánybiztost ne­veztet ki a­hány evidétt, h­átlátásá­­nak biztosítására őb beszámolt eg­yéb készült kormányrendeletekről te. Szabok elvtárs, közellátási államtit­kár közölte, hogy több vágón élelem van úton Salgótarján felé. Értékét vesztett fiszfonisíi, f elsün­yesztett akta Június elején a Pedagógus Szak­­szervezet egyetemi tagozatának a közben­járására Vág Zoltán polgár­­mester 200­ 000 pengős ösztöndíjat ajánlott fel négy kivégle pályamun­kának. Azóta négy hónap telt el és az ösztöndíjak ügyében nem tör­tént döntés. A pénz közben sokat vesztett értékéből. Júliusban a fia­tal tudósok egy csoportja kért egy nagyobb összegű belföldi kutatási ösztöndíjat. Bereczky államtitkár úr és Moravek tanácsos úr kezein át hó­napokig tartott, míg a beadvány véle­ményezés végett eljutott — fölöslege­sen — az ösztöndíjtanácsba. Az ösz­töndíjtanács több mint egy hónapja kevezteti a beadványt az aktái kö­zött! E két eset magyarázataképpen kell megismételnünk, hogy az ösz­töndíjtanács tagjainak jelentékeny részét nem igazolták. ­ Leleplezett feketézők és árurejtegetők A gazdasági rendőrség lankadatlan eréllyel folytatja munkáját a főváros árurejtegetői, spekulánsai és feketé­zői ellen vívott harcban. A szombati razzia során a rend­őrség emberei elfogták Valézi Olgát, aki a Teleki-téren nagymennyiségű szalonnát és zsírt árusított kilónként 14.000 pengőért. Házkutatást tartot­tak Fiala György terménykereskedő­nél, akinek lakásán 100.000 cigaret­tát találtak. Ezután az Uszály­ utca 6. szám alatti ház felügyelőjénél tett látogatást a gazdasági rendőrség. Itt szekrényekben elrejtett nagymennyi­ségű­ textitanyagra bukkantak. A Murányi­ utca 15. szám alatti gyü­mölcsüzletben több zsák cukrot fog­lalt le a rendőrség. Fischer József Eötvös­ utca 23. szám alatti bútorüz­letben pedig 20 mázsa liszt volt el­rejtve. A gazdasági rendőrség valamennyi feketézőt előállítottta a főkapitány­­ságon, a talált árukat pedig lefoglal­ták. »­i* Élelmiszer felhozatalt vállaltut­nk teherautóinkkal az ország bármely részéből részesedés mellett Ajánlatok ..Magállapodás szerint" jeligére MOI-SK hirdetőirodába, VTI.. Erzsébet-kotrát SS. 9 Újabb pontonhidat épít a­ Vörös Hadsereg a Ferenc József-hídtól délre Néhány nappal azután, hogy a Vörös Hadsereg utászai felépítet­ték a Boráros­ térnél lévő ponton­­hidat, a szovjet katonai parancs­nokság jóvoltából újabb kellemes hírrel lephetjük meg a főváros közönségét. A Vörös Hadsereg parancsnok­sága részéről Trajnin ellentenger­nagy és Ma­szik ezredes hivatalo­san közölték Vas Zoltán elvtárs, polgármesterrel, hogy néhány nap múlva a szovjet utászok újabb pontonhidat építenek a Dunán. Azonnal megindultak a tárgyalá­sok: hol építsék fel? Illetékes helyről szerzett értesülésünk sze­rint a két városrész közlekedése szempontjából olyannyira fontos második pontonhidat a Ferenc Jó­zsef-hídtól délre építik meg, hogy a túlterhelt Ferenc József-híd for­galmának egy részét azon át bo­nyolíthassák le. A Vörös Hadsereg újabb aján­dékát, a több mint négy méter széles hidat néhány nap múlva már át is adják a forgalomnak. Gyötrő anyagi gondok között is alkotnak a magyar írók A Magyar Írók Szövetsége kollektív szerződéssel segít az írók helyzetén A felszabadulás óta különböző megbeszéléseken és a sajtó ha­sábjain több nem hangzott el a vád, hogy a magyar író nem al­kot s éppen most, amikor sza­badon hallathatná szavát, elhall­gat. A magunk részéről nem osz­tottuk ezt a nézetet, mert tud­tuk, h°gy a magyar írót külső körülmények gátolják abban, hogy eljuttassa az olvasóhoz mondanivalóját. Elvünk, hogy minden főbenjáró ügyben a m­á­sik felet is meg kell hallgatni. Éppen ezért felkerestük a Ma­gyar Írók Szövetségének egyik vezetőjét, ak­i a következőkben tájékoztatott bennünket írótár­sadalmunk életkörülményeiről és legégetőbb problémáiról: Az írók — írnak — Igazságtalan * vád, hogy a ma­gyar író elhallgatott — mondta in­formátorunk. — A* Írók, noha a legmostohább viszonyok közt élnek, nagy buzgalommal és energiával folytatják a* alkotó munkát. Nem az ő hibájuk, hogy írásaik javarésze egyelőre nem láthat napvilágot, leg­nagyobb bajunk, hogy nincs­ meg­felelő színvo­nalos irodalmi folyóira­tunk. Ennek kellene közölni* azokat a* írásokat, amelyek tárgyuknál és terjedelmüknél fogva nem helyez­hetők el a 4—6 oldalas napilapok­ban és a képes hetilapokban. Ugyan melyik lap közölhet ma rendszeresen novellát és verset, regényről már nem te szólván? Téved, aki azt hiszi, hogy a magyar író nem dolgozza fel * közelmúlt és a jelen súlyos problémáit, mivel nem rendelkezik még a művészi alkotáshoz állítólag elengedhetetlen távlattal. Ezt sza­bályként leszögezni nem lehet. Igaz, hogy Tolsztoj Napóleon oroszországi hadjárata után 75-—80 évvel írta meg a Háború és béké­t, viszont más mű­vek, például az amerikai Steinbrock és az orosz Fagyejev könyvei arról tanúskodnak, hogy az író vagyon is gyorsan tud reá is a PH a döntő esemé­nyeiére. Tudjuk, hogy nem egy ma­gyar író dolgozik olyan munkán, amely a Hon­thy-uralomról, a nyilas időkről, a háborúról, a felszabadu­lásról szól. A kiadók — nem adnak ki — A könyvkiadók tevékenysége egyre észrevehetőbben lanyhul.­ Míg közvetlenül a felszabadulás után egyre-másra hozták ki az irodalmi szempontból kevésbé igényes doku­­mentáris beszámolókat , kiadtak né­hány komolyan latbaeső szépirodalmi munkát is, újabban alig-alig jelentet­nek meg könyvet. A kiadókat, saját. Ak­it ősük szerint­, nemcsak a papír­­hiány gátolja a munkában, hanem az a körülmény is, hogy a szállítási és postanehézségek miatt nem tud­ják eljuttatni vidékre kiadványaikat és képtelenek idejekorán elszámolni vidéki bizományosaikkal. Már­pedig a késedelem a mai inflációs időkben éslásd anyagi veszteséget jelent a könyvkiadók számára. Ellenőrizhe­tetlen állítások szerint olyan kiadó se akad, aki készakarva heverte­­ a könyveket, hogy nemódon valori­zálja befektetett tőkéjét. — Az írók igen rossz anyagi vi­szonyok között élnek. Vannak köz­tük olyanok, akiknek — fix állásuk nem lévén — egyáltalában nincs rendszeres jövedelmük. Ismerünk nem egy országos nevű írót, akinek havi jövedelme ma nem haladja meg a 10—12 ezer pengőt. A kultuszmi­­nisztérium júniusban 3 ezer pengős havi ösztöndíjakat szavazott meg egész sor írónak. Ezeket az összege­ket három-négy hónapi késedelemmel folyósítják, úgyhogy a pénz, mire a 3. íróhoz jut, teljesen elértéktelenedik. Sok író komoly lakásgonddal küzd. A régi lakás romokban hever, új pe­dig nincs. Könyvtáraik javarésze el­pusztult A honoráriumok rendkívül alacsonya­k. Említésre méltó például, hogy a magyar rádlió még az elmúlt héten­te 600—1000 pengős tisztelet­­díjat ajánlott fel jónevű írók 6­—8 oldalas novelláiért és cikkeiért. Az írók nagy része csak a legnagyobb kínnal tudja előteremteni a legszük­ségesebb élelem és ruházat beszerzé­séhez szükséges anyagi eszközöket­. Mi a teendő? — De nemcsak anyagi bajok nyom­ják az írót, hanem — és még na­gyobb mértékben — az az érzése is, hogy kiszorul a közéletből. A magyar író, aki minden erejével és képessé­gével be akar kapcsolódni a demo­kratikus Magyarország felépítésének munkájába, tudni akarja végre, szük­sége van-e rá a társadalomnak. A Magyar Írók Szövetsége mindent el­követ, hogy enyhítsen az írók anyagi helyzetén. Hamarosan megkötik az írók és kiadók közötti kollektív szer­ződést, amely az eddiginél jóval na­gyobb honoráriumot biztosít a szer­zőknek. Megindultak a honoráriumok emelése iránti tárgyalások a lapkia­dókkal és a rádió vezetőségével is. Rövidesen írói csoportok alakulnak, amelyek ellátogatnak a vidéki váro­sokba, hogy felvegyék a közvetlen kapcsolatot az olvasókkal. Talán se­hol nincs oly komoly szükség az ol­vasónevelésre, mint a fasizmus méte­lyével megmérgezett Magyarorszá­gon. Válogatott írócsoport utazza be nemsokára a nagyobb erdélyi városo­kat, amelyek szeretettel és érdeklő­déssel várják a magyar irodalom munkásait.­­ Röviden: a magyar író alkot és a társadalomtól, az erre illetékes szervektől elvárja, hogy elviselhetővé tegyék anyagi helyzetét és eljut­tas­sák műveit a magyar olvasóhoz. F­ELHÍVÁS! A Macsvar­ofszet Szövetség Elnöki Tanácsa 1945 október 5-én (hét­­főn) délután 4 órára resistavii közgyűlést hív itousa a Szövetség Budapest, V.. Értéé­­ke Kér 14. I. emeleti .tanácstermében*. A köz­g­yűlés tárgya: Tiszti újítás. Ezúton felkérjük a jogegyesetleteket és érdekelteket a közgyűlésen való posztoél megjelenésre. fotócikket weszelt Erzsébet-krt 30 HOVA fotó Nagyvállalat kezen papírb­eszerzői szakembert fő ti­­z­tv­i­se­lőnek Ajánlatok. ..információképes" jeligére New York-hirdető­­irodába, Erzsébet­ körút 9—11

Next