Szabad Nép, 1945. november (3. évfolyam, 181-204. szám)

1945-11-13 / 189. szám

A Versgfitf tárgyalási hirdelmésig A Magyar Államvasutak Iigaarafá­ló­ság*1. 37.674/ltHlv. öt. a­latt k­ül­önféle lámpatestek szállítójára nyilvános ver­senytárgyalást, hirdet.. A pályáitok benyújtási határideje f. év­­vember hó 1*0. A pályázat feltételei iránt a MÁV Igazgatóság G TIT. osztályánál (VT. Ardássy­ út 76, III. 305) lehet érdek­lődni. Budapest, évi október h­ó 30 én. AZ IGAZGATÓSÁG. 2 Nyilatkozat a tőzsde bezárásáról A Szabad Nép jelentette elsőnek, hogy Gerő elvtárs kereskedelmi mi­niszter elrendelte az értéktőzsde azonnali bezárását. A miniszteri rendelettel kapcsolat­ban a kereskedelmi minisztérium ille­tékes osztályán a következő felvilá­gosítást kaptuk: — A gazdasági rendőrség jelentése serint a tőzsde épületében vakéta­­fejzleletbe ütköző kihágások történ­tek. A nyomozó hatóságok nagy mennyiségben találtak a tőzsde folyó­, sem­ tartózkodó egyéneknél idegen valutákat és aranyrudakat, amelye­­­ket nem jelentettek be. Gerő minisz­ter úr a jelentés alapján elrendelte az értéktőzsde bezárását.­­ A kereskedelmi minikatér­ium no­­veróber 10-én kelt hivatalos átiratban közölte a Budapesti Áru- és Irm­ék­­töznede elnökségévé­, hogy a miniszté­rium a tőzsde alapszabályaink 1. és 25. §-ába­n biztosított főf­el ügy­ele­ti joga alapján a­ 71 értéktőzzsde azonnali hatállyal való bezárását további in­tézkedésig elrendeli. „Elléph­etetlen gyökereket eresztettünk Magyarország minden községeiben“ Gera elvtárs beszéde a szolnoki kommunista aktíván Vasárnap délelőtt a szolnoki Vá­rosi Színházban a Magyar Kommu­nista Párt aktívája ülést tartott, amelyen megjelent Gerő Ernő elv­­társ, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a Magyar Kommunista Pártnak itt több mint másfélzázezer szavazatot kapott listájának vezetője. Gerő elvtár, volt az első nemzetgyű­lési képviselő, aki megjelent a vá­lasztók körében és megköszönte azt a bizalmat, amelyet a szolnokmegyeiek szavazataikkal a kommunisták iránt tanúsítottak. Beszédében rámutatott arra, hogy a választások a demokrá­cia tartliszárnyának győzelmét jelentik. — A Kommunista Párt —­­ mon­dotta ezután —, amelyet negyedszá­zadon keresztül rendőrség, csendőr­­sály, iskola, sajtó és mozi üldözött és­­rágalmazott, ezen a választáson olyan sikereket ért el, amelyeknek a­ jelentőségét nem lehet lebecsülni. Megállapíthatjuk, hogy a Kommu­nista Párt nyolchónapos legális mun­kával az ország második legnagyobb tömegpártja lett. Senki sem tagad­hatja, hogy nyolc hónap alatt ilyen nagy befolyást gyakoroltunk a dol­gozók legszélesebb tömegeire és el­­téphetetlen gyökereket eresztettünk Magyarország csaknem minden köz­ségében és helyiségében. A győze­lem után­ sem szaka­dzhatjá­k el ezek a kötelékek, a munkát tovább foly­tatjuk és nem szűnünk meg igazun­kat hirdetni. Teljes biztosítékot kö­vetelünk arra, hogy már csírájában elfojthassuk a reakció mind­en pró­bálkozását. Erélyes rendszabályokat követelünk, mert a megkezdett har­cot végig akarjuk vívni. Az ország nehéz helyzetében élő­, demokra­tikus és cselekvőképes kormányra van szükség és biztosak lehetünk abban, hogy aznnek a kormánynak motorja továbbra is a Magyar Kom­munista Párt­ lesz. ESSY évforduló elé 1918 december hírrmucskán lesz nyolc esztendeje, hogy József Attila, a század Ady Endre mellett legna­gyobb magyar költője meghalt. De­cember harmadikáa lesz nyolc esz­tendeje, hogy a balatonszárszói pá­lyaudvaron, egy tehervolat elé ve­tette magát az a költő, aki kortársai közt a legtöbb joggal mondhatta ■magáról: „Engem sejdít a munkás teste a két félszeg mozdulat kö­zött .. .* Nyolc év. A szokások szerint vem, ünnepi évsodom, mint a tíz, az ötven vagy a száz. De ezt a nyolcadik év­fordulót József Attila életéhez és szelleméhez méltó megemlékezésnél nagyobb ünneppé teszi, hogy először ünnepelhetjük szabadon nagy köl­tőnk emlékét. József Attila, költészete, az ő em­léke, az e./c'i- magyar népé, de első­sorban a szellem és a munka, párt­jáé, a Magyar Kommunista Párté. Mert a­zt a kd­.-vhrt, amelyet ez a cso­­dálatos form­aérzőké és páratlan nyelvtudása jelentett, a munkásság és parasztság szenvedése, harcai és cél­jai telítették csordultig. 8 nem holmi ködös, mindenre ráhúzható cé­lok, hanem ugyanazok, a­ mel.yfkre a Magyar Kommunista Párt céljai vol­tak és maradtak. 6, aki olyan mélyre ásott a lélek legalsó, legsejtelmesebb rétegeiben, mint senki előtte, ő volt az, a­ki először tudta a költészet nyelvén m­egfogalmazzni a marxista tárnokot is, és aki először szólt „Pa­pok, polgárok, katonák után”­ az „Új nép, prpáfájta raj“ nevében. 8 minden költők közt az ő költészeté­ben vált először szintézissé a városi bérmunkás és a párásotok közös sorsvállalása. A­z ő félsikoltó hazofi­­sága azonos a kommunisták hazasze­retetével. De hiszen, emlékezhetünk, nem­­csak költészete, „magánélete" is ilyen idori. S nemcsak a Horthy-pri­­békek által kivégzett Sallai és Fürst érdekében irt kiáltványra gondolok, ont igét néhány fzitár ad­val együtt irt alá és terjesztett s amelynek ő volt a kezdeményezője és megfogal­­mazója, hanem az 1929-eg és 19-­-as évekre is. A föld alá szorított kom­munista munkásmozgalom egyik fel­legvárában, a dunakeszi-gödi parton, a fák sűrűjében uly sovány fiatal, ember illegális szemináriumokat tar­tott ezekben az években, s részt vett a földalatti munkásmozgalom me­g­­•­szen verésében, —­e~ a sovány fiatal­­ember József Attila. Volt. az ak­­kor megjelent ./Külvárosi éj" és a „Döntsd a tőkét, ne siránkozz" szer­zője. Érthető tehát, ha a Magyar Kom.,­miniáta Párt tömegei arra készül­nek, hogy méltóan áldozzanak a magyar nép nagy költője emléké­nek. Ezért zarándokolunk majd de­­cember 6-án József Attila sírjához a dolgozók tömegei és ezért emlé­­keznek meg a... évfordulóval egybe­­eső párt napon a Magyar Kommu­nista Párt szemezeid a „Hazám" költőjéről. Hogy valóra váljék en­nek az életében annyi mépatlatsá­­htot szenvedett nagy költőnek jós­­lata, a. ..Mondd, mit érlel“ című ver­sének utolsó két sora: ,,s élete, ha van élte még egy, a proletár utókoré!" ZELK ZOLTÁN A Magyar Kommunista­ Párt (Jfse­■eiőatlás? keretében adózik József Attila emlékének. Pár ezer pengős üzletbérek — milliós üzle­forgalom Hz­épépítés céljaira fel kell emelni az üzlethelyiségek bérét A 7. üzlethelyiségek bérét, mitlti­­b­esae 400, a kávéháziakét 1000 szá­zalék újjáépítési pótlékkal emelték. Ezek a százalékok már túlhaladó ré­tek. Külvárosi kis üzleteik is mind­össze 400­—1600 pengős helységbért fizetnek. De neon a külvárosi kis­bol­tosról van szó, az hajnaltól-estig dol­gozik­, hogy munkás vevője beszerzési nehézségein könnyítsen. A belvárosi ülethelyiségek és luxunsüzletek csil­lagászati önjegy forgalma és pis­­kély helyisé­g­ bérük között azonban kirívó az aránytalanság. A Vörösmarty­ téri rudaikereskedő ts 71 pengőt­, a főváros legelőkelőbb ingkészítő-szalonja 2000 pengőt fi­zet, a My Dear elszpresasó emeletes luxushelyiségének bére havi 21.000 pengő vitt és a Károly­ körút 3/a számú háziban arany- és ékszert**»­­út lakbére: 1­000 pengő! Ezek ss alacsony bérek magyaráz­zák azt­ a rohamot, amely az üzlet­­helyiségekért megindult.. A keres­kedők minden árat megfizetnek egy társas bérletért. Csak egy jellemző adat: a Rákóczi-utcn teljesen ki­égett a Forgách-féle szőnyegü­z­et. Három kirakatát bérbeadta utcai árusoknak, egy cémásnak, egy gyü­mölcsösnek és egy gyárfásnak, napi 300 pengőért. Szeptemberben egyik új kirakat bérlőjétől már 500 pengőt kért, úgyhogy havonta több mint 10.000 pengőt kap havi 700 pengős üzlete kirakatainak bérbeadásáért. Az ü­zletbérek tehát semmiképpen nem arányosak a boltok közismerten nagy jövedelmével. Ezért javasoljuk, hogy az­ üzlethelyiségek bérét pro­gresszív kulcs segítségével, emeljék fel. A progresszivitás az üzlethelyiség nagysága és köz­érdeke, vagy nem közérdekű volta szerint változzék. A helység­bérek felemeléséből származó összeget pedig az állam kapja meg és használja fel az i­nfláció ellen­es intézkedéseinél. A Szabad Népnek ezt a javaslatát a Magyar Kommszu­nista Párt a megfelelő helyen elő fogja terjeszteni. G. P. Üzemi híradó A Magyar Acélár­ugyár, amely a Váci- Orti gyárak kööatti elsőne­k állott talpra, ter­­melését állandóan bővíti. A jóvátételi­ és újjáépítési nau­ká-­atomrai végző ü­lom ma a nutgénipar rémévé is jelentős termelést végez. Cszigafúró ürmének megindí­tásán kivü­l új típusú ola­jpréseteet gyárt A 320 lé^kői­ n.rorná^l dolgozó olajütők rendíti güi aagry 8J^-igáW.ofc&t teezoerk a könelátás* natr. A gry&r m­unkiii­rtása esenikivül t­úl­­munk^kn \ s»o®rwraéa los Orion-gyár gépi­itek javítását is elvállalta. A Tudor Akkumulátorgyár élére &x ipar­ügyi m mi39térium­ aase«»kr elején kormány- Ibi­ztó­st nevezett ki Működése nem volt ki­elégítő, mert egyes reakciók fosai viselők a gyárvezetésben szerepet kaptá­k. A rmm­­fetosási sztrájkkal i­s kényszeritette a kor­­mánybiztos távozását. Most úgy tudjuk, hogy az iparügyi minisztérium a munkás­ság* kérését méltányolva, a munkások bevo­náséval új i­gre aga­tó­ságot nevez ki a* üzem élére. A Gikvtz Hajógyárban többhónapos mim-ka utá­n ettrétszol'H a József Attila 100 tonnás áasódaru. A daani-t már ki is p­róbálták és a köpetlovo-for-n megkezdik vele a hídron* esők kiemelését SZAK­SZERVEZETI MSÍtgSC _ A nyomda«*, *7.»ks*ervescet Sándor-tér 4. mám alatti helyiségében jogi és köz­igazgatási szpminérium indul. Előadások: mt’ban és pénteken délután­­/gő-tól 3 -igr­ Érdeklődők j­el­ent k ez n e nek Sándor-bér 4. «t. alatt Húsipari munkások, dobozható sesféd«««ti­lt­ásfok és m­unkásn­ók, akik hús comer v­­gyárakba« d­olgosahak. munka^kahély er-és vé­sett anomn&l jelen­tkezz­enek a Húsipari Munkások Szakszervezetében, Beniv^ky­ u. 3 Eliatón biztositva. A Fodrinmunkások­na­k»*er vertében (»Tűz &ábet-*kCtT út 9.) élelmesítei ügyben sem­­­ jelenjenek meg m­é^­ etbi*ahn­ak A Magán­alkalmazo­ttak SíBikszervezeté­­nek gyógyszeréöB osztálya során fél 5-kor taggyullás­t tart (Eötvös­ u. 25/a.) A vegyiparban dolgozó ifjúság rész­ére a Bp.sk szervezet csütörtök­­ki fél 5 kor ifjúsági aktíva illést tart. (Az»dcáft»y­ út 23.) A Szak­szervezeti Tanista, Párt és Svndiademokrata Párt népbíráinak aktíváját 15-én, csü­törtökön d­r. 5 ómkor járják a Szaktanács épületében. (Fiaméi­­nt 4 ) F.Kiadók: dr Jíojor László elvtár*, m iffazsitváay mínisztérium népbíróság;! Ofr*illívánttl; vehetője és dr. Feri Simdo« elvtár­a. az SfRP jo*t­anács'0,i­». A véd nökök estitől tőkön * er#tkejt h \rß®as-hódban I. emn. 9 alatt szakmai erte­ik­et tartanak. A X kerületi bádogosak és ^erekek «ser­dán. 14 én 4 emkor a (Vasasoknál), föld­szint 13 szám alatti’ helyiségében talál­­kosnak. Nyomdászok, figyelem! Az anyaegyesülét­i illet­ékek 1945 november 17-én már a kö­vetik­ezőképpen fizetendők: Szakrrm­un­kasok: 1400 ?. Mun­kásosok: 600 V. Segédmunkások: 651­ . Más foglalkov.árja ...Rkmunkások: 1400 P. Tagsági jog fennntartá­si díj: 400 P. Pelratasi dij: 600 P. B1MMI«C£JmJBES5aS*10H8B019«S^^ KEDD, 1945 NOVEMBER IS A M­ÁV fasiszta igazgatóhelyettesét igazolta a Képb­íróság A Népbíróság Ger­end­ay-t­a­n­ács­a tárgyalta dr. Vély Róbert, MÁV igaz­gatóhelyettes ügyét.. Vély megkapta Mussolinitól az olasz Koronarend tiszti keresztjét, Horthytól eller,forra­dalmi tevékenységéért a Nemzetvé­delmi Keresztet és 199 4-ben a Sztó­­jay-kormány alatt elvállalta a MÁV- nál működő háromtagú igazgatósági igazoló bizottsági tagságot. Hivatali szolgálatát odaadással látta el a fa­siszta kormány, sőt még Ir­á­­­s­i rémuralma alatt is. A Gerenday-tanács azonban, amely­nek enyhe bíráskodása már néhány­szor felháborította a demokratikus közvélemény most is kitett magáért. A fasiszta, vélyt mindössze „fed- zésre’’ ítélte. Verssny tárgyalási hirdetmény A BeSKikárt nyilvános verseny tárgya, tsápifc bu­xtet különféle kályhák, tű«­­helyek és tartozésca­k Szállítás»ról. Az a­já­nlati fel­t­ételek a Beszkárt Anyag-be&zeryA Sankosztá­lyÁná­l (TH, Vká/efa utca Ifi, IV, 4Sz. azim) Sze­relhet­­ik be. A mu­nkásegységet ünnepelték a kommunista és szociáldemokrata újságírók Vasárna­p délután a kommunista újságírók vend­ágül látták szociál­demokrata elvtársaikat, a Népszava és a Vilá­gozság munkatársait. A ta­lálkozón megjelentek a két párt veze­tőségének t­agjai is, köztük: Szako­síts, Kéthly, Rákosi, Retxzi és Hor­váth elvtársak. A mindvégig bensőséges barát­i légkörben lezajlott összejövetelen az első pohárköszöntöt, mint házigazda, Rév­­á elvtárs mondotta. Kiemelte, hogy a két­ munkáspárt választási sikere elsősorban annak a véd- és dacszövetségnek köszönhető, ame­lyet a két párt és a pártsajtó egy­mással kötött. Ennek az együttmű­ködésnek a jövőben még jobban ki kell mélyülnie. Révai elvtárs sza­va­ira a Világosság főszerkesztője, Kéthly elvtársnő válaszolt. Hangsú­lyozta, hogy a magyar demokrácia jövője azokban a tömegekben van lehorgonyozva, amelyek a két mun­káspárthoz tartoznak. A Szociálde­­mokrata Pártra és a Kommunista Pártra vár az a feladat, hogy meg­védjék a történelmi események bár­milyen alakulása közben is az igazi magyar demokrácia bel- és külpoli­tikai érdekeit. Elsősorban a mun­káspártok felelősek a magyar de­mokráciáért, ebben a felelősségben természetesen osztozik az egész ma­gyar szocialista sajtó, a Szociálde­mokrata Párté épúgy, mint a Kom­munista, Párté. Szakosíts elvtárs kiemelte, hogy a munkát egy cég az elmúlt választások során ténnyé szilárdult. Ha sikerülne éket verni a mu­nkapártok közé, ez nemzeti katasztrófát fejen­­ne, ez fórja lenne az egész magyar demo­kráciának és vele együtt az egész országnak. A két munkáspárt útja hosszú-hosszú időn át elválaszthatat­­lanuul egymás mellett vezet. A két párt sajtójának is ezt az együttmű­ködést kell szolgálnia. Rákosi elvtárs a választatok érté­kelésénél elmondta, hogy a két munkáspártnak a­lzó szoros értel­mében ár ellen kellett úsznia. Egész sereg Súlyos tényező dolgozott elle­nünk. A magyar demokrácia jövője a két munkáspárt együttműködésén fordul meg, ezért a legszorosabb együttműködésre kell törekednünk. Rákosi elvtárs felszólította az új­ságírókat, hogy a két párt össze­fogására, a munkásegységre mindig legyenek tekintettel és tartsák köz­ponti kérdésnek. Végül Horváth Márton elvtárs­­szó­lalt fel és kifejtette, hogy m­idon kezdeti nehézségünk melett, olyan eredményekről is beszá­molh­atunk, amelyek nemzetközi viszonylatban is példaképül szolgálhatnak és ez­ a munkáspártok és a munkáass­­zó ma­ros együttműködése. Ezt az együtt­­működést még szorosabbra, kell fogni és akk­or nagy szolgálatot tesünk nemcsak a két pártnak hanem a ma­gyar demokráciának. Készült a­ MiXDSse a fr­it nők v­i­lágkongresszu­sára A Rzniks­zervezetek és a MaDISz után a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is felveszi a külfotói kap­csolatokat. November 26 án nyítik meg Parisban a nők vlá­g­kongresz­­szust, amelyre a MNDSz-t is meg­hívták. A kongresszus programja: a nők harca a fasizmus ellen, a nők munkája a demokrácia felépítéséért, a nők társadalmi jogai és gazdasági helyzet®, végül a gyermek és a ne­­vel­és. Valamennyi országban lázasan ké­szülődnek a párisi k­on­grea ■ szusrs.. A Szovjetunióban, Belgiumban, Fran­ciaországban gyűléseket gyűlések után tartanak, országos nőken gretz­­atusi rendinek, amelyeken az asz­­szonyok tízezrei tesznek hitet a de­mokrácia mellett. A Szovjetunió ki­küldöttei 100, a franciák 3, a­z ola­szok 1, a jugoszlávok 3, a csehek 2 millió asszonyt fognak képviselni­ A spanyol asszonyok is résztves­znek a kongresszuson, de természetesen ezek az asszonyok az entigiáncokb­ól te­vődnek össz­e. Az elkövetkező napokban Erdei Ferenc, Gyöngyösi János, Rákosi Mátyás és Rulik László elvtársa­k­ tartanak előadást a belpollikai és b­ülpolitikai helyzétről az MNDSz Pá­riába induló kiküldötteinek. Ezenkí­vül a népjóléti minisztérium, a fővá­ros IX. ügyosztálya, a­ pedagógusok szakszervezete stb. minden rendel­kezésre álló eszközzel támogatja a napirend kidolgozását, amelyet még a kongresszus előtt kikül­denek pá­riába. A delegációban résztvevők kö­zül nyolc személynek lesz —­ Magyaror­szág lakosságának megfelelően — szavazati joga. Az ország négy de­mokratikus pártja, a szakszerveze­tek, az MNDSz vezetősége és kerü­leti szervezetei, értelmiségiek és munkásnők jutnak képviselethez 1­i küldöttségben. IV Weesenmayer vallomása a síró és követelődik pojáca Szálasiról A politikai rendőrség most hall­­gatta ki Weesenwmayer követet és Winkelchan SS-generánst, akik kor­látlan hatalommal rendelkeztek an­nak idején Magyarországon. Weesen­­mayer kihallgatásából kiderült, hogy már 1943 decemberében érintkezésbe lépett Imrédyvel, Rajnissal és má­­sokkal. Megállapították, hogy német segítség kell a nyilasok uralomra­­jutásá­hoz. Szoros kapcsolat kezdődött Sz­ál­a­si és Veesenmayer között szeptember elején. Szálasi valóságos pojáca volt —­ folytatta vallomását Veesen­mayer. Egyszer alázatos volt, máskor pökhendi. Mulatságosan biz­tosított bennünket arról, hogy haj­­landó átvenni a­ hatalmat. Máskor könyörögve siettetett bennünket. Amellett félt és amikor a vihar szele már közeledett Budapest felé s a po­litikai hangulat nyomasztó volt, snt­­gedélyt kért arra hogy,a német kö­vetség védelme alá helyezze magát. A németek végül is a Werbőczy­­utcai SS-főhardiszálláson adtak Szá­­lasinak helyet. Szálasi egészen októ­ber 15-ig ki sem mozdult onnan és géppisztolyos őrök között, remegve várta a nagy fordulatot. Itt kereste fel Veetenmayer és idejöttek bizal­masai is. Veesenmayer elmondotta, hogy az úgynevezett Nemzeti Szövetség né­­met kezdeményezésre jött létre. Az októberi eseményekben a vezét fezé­re , Wim­kiss­iané volt, aki megsze­rezte a budai vár tervrajzát, titkos alapgátjaival és átjáróival együtt, hogy lehetetlenné tegye a testőrség védekezését. Winkelman­n parancsára sváb érzelmű tisztek a vezérkar­ban leváltották a hadtestparancs­­nokság megbízható embereit. Az úgynevezett Szálasi-honvédek kerül­tek a fontosabb helyekre. Október 13-án már minden utasító­ ki volt adva és csak az alkalomra vártak. Gyöngyösi kü­lögyminisztert meg­hívták Prágába Gyöngyösi János magyar kül­ügyminisztert meghívták Prágába, hogy megbeszéléseket folytasson a Magyarország­­és Szlovákia kö­zötti önkéntes lakosságcseréről. A külügyminisztert a napokban vár­ják Prágába. Mint­ jelentik, a magyarok ki­utasítása Szlovákiából folytató­dik. A magyarországi Joint Bizottság 75 millió pengős adománnyal és 75 millió pengős kölcsönnel já­rult hozzá az OTI Uzsoki­ utcai kórházának helyreállítási és be­rendezési költségeihez.

Next