Szabad Nép, 1946. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-01 / 1. szám

­J VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABA A M­A­G­Y­A­RO K­­O­M­M­U­N­I­S­T­A PÁ­R­T­K­Ö­Z­IP­O­N­T­­­LAPJ­A IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 500 PENGŐ Szombaton és vasárnap tartja a Magyar Kommunista Párt nagybudapesti pártértekezletét jt Rákosi Mátyás elv társ nyilatkozata: 1946 békét, kenyeret, jó pénzt, köztársaságot hoz a magyar népnek fí-C*l(ttel‘h&g fhhne­pek Után aok *‚=-h &?•'■‹?& P?l kézéi*, dg alytmHn-i és re­­ménn-pei telve tekintenek a ma­­(eper m­inkások, parajotok és értelmiségi dolgozók a# új esz­­tmáá felé. A gazdasági nehéz­ségek, a belpolitikáé, étet a­ hib­v- t­iga, a ne­mzetközi helyzet a kérdések tömegét veti felszín­­­­re. A sok kérdés közül kivá­­lasztattunk­ néhányat, amelyet különösen időszerűnek teertet­­tünk és megkértük Rákosi Má­tyás eddário­t, a­­Nemzeti Kor­mány miniszter­eln­ök-helyeüte­­■*­­é a Magyar Kommunista Párt főtitkárát, kokig a Szabad Kép hasábjain beszéljen róluk a magyar népnek. Első kérdésünk természtte­vágó gazdasági helyzetre vo­natkozott. Megkérdeztük a fő­titkár élvtársát, kép ’ mit tart na újév küszöbén .a­z ország láp­­­os tovább és hegéin­yl,b gaz­dasági kérdéseinek ? — A válasz erre nem nehéz. A közellátás megjavítását és a to­vábbi pénzromlás meg­akadály­osá­gát. Ami az élelmezés megjavítását vagy legalábbis a meglévő kész­letek egyenletesebb és igazságo­sabb elosztását illeti, arra nézve a nemzeti kormány tett már egy gór intézkedést. Ezek az­­intézke­dések, bár külön-külön nem­ átü­tő­­erejűek, együttesen és más termé-­sz­etű rendszabályokkal együtt al­kalmasak arra, hogy az­ ellátás eddigi formáján változtassanak.­ Változtassanak olyan módon, hogy a meglévő kevés elsősorban az ipari munkásoknak jusson, akik erre legjobban rászorulnak és akikre az ország újjáépítése szempontjából is a legnagyobb súlyt kell helyezni. Mikor­ ezt megállapítom, hozzá kell tennem, hogy az, amit e téren tettünk, még csak a kezdet és lé­nyegében csak a már begyűjtött élelmiszermennyiségek elosztására vonatkozik. Meg kell változtatnunk azonban a begyűjtés rendjét is, amely eddig tulajdonképpen csak­ az önkéntességen alapult. Ez a mi viszonyaink mellett, amikor, saj­nos, a közerkölcs laza, természe­tesen nem adhatott megfelelő eredményt. A gazdáknál lévő, a városok és iparvidékek ellátására igénybevehető készleteket, elsősor­ban az árucsereforgalom emelésé­vel és az eddiginél nagyobb, job­ban megszervezett iparcikk jutta­tással kell igénybevenni. Ameny­­nyiben az így kapott mennyiség nem volna elegendő, akkor más eszközökkel is gondoskodni kell arról, hogy az üzemek és bányák dolgozói megkapják azt a mini­mumot, ami munkájuk elvégzésé­hez feltétlenül szükséges. Milyennek látja Rákosi (Ívtárs a fiatal mag!»■« e demo­krácia esélyeit, n. •inflária el­leni hírt'cbon t­örtént­­esi'­csomó rendszabály és intézkedés. Köztük a legszélesebb és legköz­ismertebb a bankjegyek fel­­bélyegzése. Ez utóbbi intézkedés hatása kétségkívül, azonnal mutat­kozott az árak és a valuták esé­sében. Természetesen tartós és gyökeres változást a pénzf­el­­bélyegzés magában véve nem hoz­hat. Ki kell egészíteni olyan rend­szabályokkal, melyek emelik az állam jövedelmét, csökkentik az állam kiadásait. Ezenkívül fo­kozni kell azokat az intézkedése­ket, amelyek elsősorban a speku­lációs jövedelmet és azokat a va­gyonokat sújtják, amelyek a pénzromlásból keletkeztek. Ez utóbbiaknál a legkíméletlenebb eszközökhöz kell folyamodni. A dolgozó tömegek a háborús rom­lásból és a rossz termésből folyó legsúlyosabb nélkülözéseket és ál­dozatokat is nyugodta­r vának iík, na. iht.a­t.iv, mg- valóban meg van a közteherviselés és az ő nyomo­rukból és nélkülözésükből senki nem gyűjthet vagyont és nem folytathat fényűző, dőzsölő élet­módot. A dr­­udu­bbi apákba,í­gy­ egész sor drákói büntetés lé­pett hatályba a gazdasági re­akció letörésére. Kden­g­osta­­v a feketézőkét lehetett hálá­­ra­ ítélni, most ezt na orgazdáikra is kiterjesztették, és adócsa­lókra az eddiginél is sokkal szigorúbb büntetéseket rónak ki. Mi a Véleménye, Rákosi elvtársitok 11. büntetések vá­r­­­­ha­tó végrehajtásáról és holu­­­sáról ?­­ Ezeket a büntető intézkedéseket természetesen helyeslem. Meg kell azonban mondanom, hogy az eddigi bírói gyakorlat tapasztala­tai alapján nem látom annak biz­tosítékát, hogy ezek az intézkedé­sek nem maradnak-e papíron. Tény az, hogy bár a nagy feke­tézőket halállal lehetne büntetni, és egy sor felháborodást keltő ilyen feketézési esetet lepleztek le, a komoly megtorlás minden eset­ben elmaradt. Hasonló a helyzet az adócsalással is, ahol a for­galmi adónál naponta milliárdok­­kal károsították meg az államot. Itt is feltűnést keltő visszaélések­ről rántották le a leplet, de az ígért megtorlás elmaradt. He­lyette lépten-nyomon tapasztal­ható, hogy a bíróságok, különö­sen a rendes bíróságok, nagyon enyhén kezelik nemcsak azokat a bűnöket, amelyek gazdasági éle­tünk alapjait ássák, alá és a dol­gozók nyomorát fokozzák, hanem méginkább a politikai természetű, népellenes bűnöket. Ezen a­­ téren a rendes bíróságok és különösen az ügyészségek szabótázsa annyira nyilvánvaló, hogy fel kell vetni a kérdést, nem volna-e jobb a Horthy, és a fasiszta rezsimtől ör­ökös­t bírákat és ügyészeket — tiszteletreméltó kevés kivétellel — felfüggeszteni és kizárni, azoknak az intézkedéseknek végrehajtásá­ból, melyek fiatal demokráciánk gazdasági és politikai alapjainak megvédését célozzák Ha nem tudjuk biztosítani, hogy rendelkezéseink és intézkedéseink végrehajtását célzó büntető rend­szabályokat a legkíméletlenebbül alkalmazzák, akkor legfontosabb és legjobb indulatú határozataink is csak papíron fognak maradni. A tetejébe pedig fokozzák a dol­gozó tömegek jogos elégedetlen­ségét és aláássák ahelyett, hogy megszilárdítanák fiatal demokrá­ciánk rendjét. Ezen a téren feltét­lenül gyors és gyökeres változásra van szükség. . Y. ■—• Az ország demokíra-tikaA közévész­ményébe­n m­i u­­l g­ya­k­rabban beszélnek az á­fa/i­­­forma re­pi­ezé­sé­nek kérdésé­ről. Mi az állás­pontja ezzel kapcsolatban • A Magyar Kommunista Párt te­mészetese. a demokratikus ..i *i!ii .,jH .-.s '. u ságának a Nemzetgyűlés legutóbbi ülésén hangot, is adott. Ugyancsak a köztársaság mellett nyilatkozott meg a Nemzetgyűlésen testvér­pártunk, a Szociáldemokrata Párt. Nem kétséges, hogy a Pa­­rasztpárt is a demokratikus köz­társaság híve. A Kisgazda Párt­ban akadnak egyesek, akik a ma­gyar nemzetre annyi romlást, hozó Habsburg-ház hívei. Hallottunk olyanokról­­is, akik az államforma kérdésének rendezését a legköze­lebbi hónapokban nem tartják időszerűnek. Az eddig elhangzott hivatalos megnyilatkozások azon­ban nem hagynak kétséget afelől, hogy a­ Független Kisgazdapárt zöme ugyancsak a köztársaságot követeli. Számolni lehet vele, hogy a magyar demokratikus köz­társaságot a Nemzetgyűlés hama­rosan törvénybe iktatja és ezzel hazánk harmonikusan beilleszke­dik a szomszéd államok köztársa­sági gyűrűjébe. A köztársaság törvénybe iktatása az Amerikai Egyesült Államok demokráciájá­nál is bizonyára meleg helyeslés­sel fog találkozni. Mit tart a moszkvai meg­ál­lapod­á­sok mag­y­a­rors­psr­y­ kihatásáról ? Ezek a kihatások m­inden te­kintetben fontosak. A külügymi­niszterek szeptemberi londoni ér­tekezletének sikertelensége után a magyar reakció már úgy látta, hogy meghasonlás áll be az angol­szászok és a Szovjetunió között. Azt hitték, hogy régi vágyálmuk, a demokratikus nagyhatalmak összeveszése, melynél a reakció lenne a nevető harmadik, a meg­valósulás stádiumába lépett. Ez a reményük a moszkvai konferencia után semmivé foszlott. Bebizonyo­sodott, amit a demokrácia követ­kezetes hívei nem szűntek meg hangoztatta, hogy a döntő kérdé­sekben a három győztes nagy­hatalom megtalálja a közös és célravezető megoldást. A mosz­kvai megegyezés ennek megfele­lően a magyar reakciónak is sú­lyos veresége és­ fiatal demokrá­ciánk erősödését fogja eredmé-'­ nyezni. Rendkívül örvendetes számunk­ra, hogy a moszkvai konferencia megállapítja többek között a ha­zánkkal kötendő békeszerződés időpontját. Ezzel eltűnik egy bi­zonytalansági tényező: most már tudjuk, hogy néhány hónapon be­lül hazánk újabb jelentős és döntő lépést fog tenni függet­lensége és szuverenitása helyre­­állításának útján. Az esztendő első felében jelentős mértékben ki fog küszöbö­­dni országunknak az a függősége, amely a megdőlt fasiszta rendszernek egyik súlyos hagyatéka volt. Számunkra a moszkvai konfe­renciának az a döntése is fontos, amelyben az Egyesült Államok és Anglia elismerik a romániai Gróza.­ kormányt és ezzel erőteljesen alá­támasztják a romániai demokrá­ciát. A magyar reakció egyik tit­.„•'••.'yV • .. . ' zenei t­anság volt, amely a Gróza­­kormánynak az angolszászok ré­széről való el nem ismeréséből „következett. A bizonytalanságot itt is a demokratikus megoldás váltotta fel és mi magyarok, akik ismerjük a román miniszterelnök hazánk iránt táplált őszinte jóin­dulatát, csak örülhetünk a mosz­kvai értekezlet e határozatainak. —­ A békekötés új korszakot nyit meg a magyar nemzet életében. Hogyan javíthatluk Rákos elvtárs véleménye sze­rint legjobban,, kilátásainkat a béke­kötésre ? Elsősorban azzal, hogy erősítjük demokratikus intézményeinket és megkezdjük végre minden téren, gazdaságin csak úgy, mint politi­káin, a reakció ellen azt a kérlel­hetetlen harcot, amelyről sokat, beszéltünk ugyan, de sajnos, elég keveset tettünk. Minél demokra­tikusabb lesz belső berendezkedé­sünk, annál jobb kilátásokkal nézhetünk a béketárgyalások elé és megfordítva. A reakció minden erősödése itthon, lerontja kilátá­sainkat és eshetőségeinket a béke­­tárgyaláson. Különösen lerontja kilátásainkat az utolsó két-három hónapban lábrakapott felelőtlen és reakciós agitáció. Ez nyíltan vagy elken­dőzve azt a régi Horthysta reví­ziót hirdeti, amely egyik fő oka volt annak, hogy Hitlerért olyan könnyen taszíthatták hazánkat a szörnyű következményekkel járó háborúba. A reakciós soviniszta propaganda, mellyel szemben még nem léptünk fel a szükséges erély­­lyel, már eddig is igen súlyos ká­rokat okozott és kezdi megmér­gezni egészségesen és jól induló viszonyunkat Jugoszláviával, sőt részben Romániával is. A közeledő békekonferencia kilátásainak meg­javítása céljából a magyar demo­krácia legsürgősebb teendője, hogy ezeket a Horthysta, reakciós követeléseket, melyek csak árta­nak hazánk érdekének, erélyesen és félreérthetetlenül elutasítsa. — é - ..j físz'e­ndö­lg­ gbe­n a maijyn-e hadság második esztönéletét is jele­nt Mit írre hoz a nemzet n­­áj. demokra­tikus életének második élétől? Elsősorban a gazdasági helyzet alapos javulását. Hála a falu és a város együttes erőfeszítésének, 3 millió holdunk van őszi baboná­val bevetve. Ezenfelül több mint­ félmillió hold már a tavaszi veté­sek alá van szántva. Rendes ál­­lagtermést feltételezve, a 3 millió hold ős­zi vetés egyedül kiadja azt a gabonamennyiséget, amely az ország lakosságának normális, békebeli kenyérellátására elegendő. Előre lehet látni, hogy az aratás­sal egy csapással megszűnnek az annyi­ra nehéz élelmezési gondok. Az élemezés megjavulása egész gazdasági életünkre kihat és lé­nyegesen megkönnyíti az infláció leküzdését. A szabadság második éve m­eg'ho-.'/n a magyar i ■ s én elmúló. .)-• j *•»»«■. * Politikai téren meghozza a de­mokratikus köztársaságot és az annyira áhított békét. Mindezek a tényezők természetesen meg fogják erősíteni a demokrácia alapjait, is. A demokrácia erősö­désének, min­t a múltban, úgy az új esztendőben is elengedhetetlen előfeltétele a nemzeti erők össze­fogása. A nemzeti összefogás leg­fontosabb oszlopának mi elsősor­ban testvérpártunkkal, a Szociál­demokrata Párttal való még szo­rosabb és még eredményesebb együttműködését tartjuk. Ezen túlmenőleg rajta leszünk, hogy a Független Kisgazdapárttal és, a Parasztpárttal szintén szorosabbra fűzzük a magyar Nemzeti Függet­lenségi Front minden téren helyes­nek bizonyult és egyedül célra­vezető politikáját. Remélem, hogy ez a szándékunk meg is valósul és a második szabad esztendő sokat szenvedett hazánk száz égő sebét begyógyítja s hogy a magyar nép hatalmas lépéseket tehet azon az úton, mely újra visszavezet­ a szabad, boldoguló nemzetek kö­zösségébe. Jók befejezésül még csak azt szeretnék­ megkér­de­zni: mit elír Rákosi Mátyás elv­tá­rs, a Magyar Ko­m­­mu­n­ide Párt főtitkára, az új esztérá de- Ijen a többi elctársuktól, ,­ sa­ját pártjától? Remélem, hogy a Magyar Kom­munista Párt az új esztendőben a megnövekedett feladatoknak meg­felelően még egyöntetűbb, még összekovácsoltabb, fegyelmezet­tebb és áldozatkészebb lesz, mint az 1945-ös esztendőben. Mindenütt ott kell lennie, ahol példát kell mutatni, ahol kezdeményezni kell és ahol tettekkel kell igazolni, hogy megérdemeljük a kommu­nista nevet. Meg vagyok győ­ződve róla, hogy pártunk meg is felel ennek a várakozásnak és még mélyebben ereszti gyökereit a magyar nemzet döntő rétegei­nek, a munkásoknak, a parasztok­nak, a haladó értelmiségnek egészséges és nemzetfenntartó ta­lajába. P­rival vi­stikion KFIM*, I94K JANKÁK 1

Next