Szabad Nép, 1946. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-11 / 9. szám
MAG PROLETÁRJAIy y^ 10 €T.C ./ Újra meg n a 11 ár a tok — A MaDiSz*ilfalt Trolam munkája jelentékenyen emelte a tatai széntermelést — Végrehajtották a halálos ítéletet Bárdossyn — Botrányos korrupció a kispesti városházán— Teljes egyetértés az atomkérdésben ARA 500 PENGŐ PÉNTEK. líWi JANIJA! 11 IV ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Éljen a köztársasági! A rövidesen összeülő nemzetgyűlés egyik legfontosabb feladata lesz dönteni Magyarország államformájáról. A munkáspártok ebben a kérdésben már leszögezték álláspontjukat: Magyarország államformája nem lehet más, mint a köztársaság. Vannak, akik nem akarnak köztársaságot. Földjüket vesztett nagybirtokosok, vérbeli arisztokraták és a pénz arisztokratái, sokan a magas klérusban királyságról álmodoznak, Habsburgkirályságról. Nekik nem volt elég négy százéves Habsburg-uralom. A királyság visszaállítását azért akarják, hogy a trón mögé bújva saját uralmukat állíthassák viszsza. „Szent István koronájáról" beszélnek és arra gondolnak, hogy: vissza a földet! A grófi és főpapi legitimisták, maroknyi csoportja gyűlöli a demokráciát, de önmagában nem veszélyes. Veszélyessé azzal válik, hogy szövetkezik a pénz uraival és együtt megkísérlik kiterjeszteni befolyásukat a Dunántúl politikailag elmaradtabb, történeti okoknál fogva inkább jobbágyszellemű, a reakciós földesúri és egyházi hatásoktól inkább fertőzött parasztságának egy részére. A legitimisták főgondja az, ami a magyar reakcióé általában: megakadályozni a magyar demokrácia konszolidációját, meghoszszabbítani az ideiglenességet, elhitetni a néppel, hogy a magyar demokrácia rendje ideiglenes rend. Hogy a Habsburg-királyságot visszá állltani nem kiedett, a legitimisták is tudják. De számukra nem is annyira a királyság visszaállítása a fontos, mint inkább a köztársság törvénybeiktatásának megakadályozása. Segítenek ebben a Habsburg- sirásoknak azok, akik el akarják „halasztani" a köztársaság kikiáltását a békekötés utáni időre. A magyar demokrácia államformájának végleges rendezése ezeknek az uraknak nem sürgős! Csak ne siessük el a dolgot! Ráérünk a döntéssel! Hátha időközben történik valami! Nyilvánvaló, hogy ezek az urak mire spekulálnak. Arra, hogy a külföldön akadnak reakciós körök, melyeknek nem tetszenek, ha a magyar demokrácia előremegy a végleges berendezkedés felé. Azt hiszik, hogy a békeértekezleten Magyarországnak nem használni, hanem ártani fog, ha minél határozottabban és következetesebben kiépíti és megszilárdítja a maga demokratikus rendjét. Azért nem akarnak „elsietett" döntést az államforma kérdésében, mert nyitva szeretnék hagyni a Visszavonulás útját a demokráciából a régi rendhez. Szinte bizonyítani sem kell, hogy a dolog éppen megfordítva áll. Minél inkább elzárjuk az utat visszafelé, annál jobbak az esélyeink a békekonferencián. A köztársasági államformát törvénybe kell iktatni haladéktalanul, hadd lássa a demokratikus külföld, hogy komolyan vesszük saját demokráciánkat, hogy előre akarunk menni a magyar demokrácia fejlesztésében és megszilárdításában, nem pedig hátra. A köztársaságot törvénybe kell iktatni még a nemzetgyűlés januári ülésszakán, hadd lássa a magyar nép, hogy a magyar demkrácia komolyan veszi önmagát és véglegesen berendezkedik. Mi, kommunisták, meggyőződéses republikánusok vagyunk, de illúziók nélkül. Petőfi Sándor még mondhatta: „Respublica, szabadság gyermeke — a szabadság anyja, világ jótevője. — Ki bujdosol, mint a Rákócziak - Köszöntelek a távolból előre ?‘ Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar demokratikus forradalmár, száz évvel ezelőtt még hihette, hogy a köztársaság a nép szabadságát és jólétét egyszerre biztosítja, bennünket száz esztendő tapasztalatai megtanítottak rá, hogy a köztársasági államforma egymagában még korántsem jelent igazi szabadságot, még kevésbé jólétet a dolgozó nép számára. A köztársaság lehet a nép demokráciájának államformája, de lehet a vagyonos osztályok „demokratikus" módszerekkel biztosított uralmának államformája is. A harc, a társadalmi erőviszonyok döntik el, hogy milyen demokráciáról, milyen köztársaságról lesz szó. Magyarországon sem dőlt még el, hogy az a köztársaság, melyet a nemzetgyűlésnek törvénybe kell iktatnia, Petőfi Sándor „dicső Tespublicája" lesz-e, olyan köztársaság, melynek ,,szilaj kezében" ,,halálos résznek kardja villog" a nép ellenségeire, vagy pedig olyan, mint volt a megboldogult weynari köztársaság, mely véd pajzsa volt a porosz reakciónak és melynek a néptömegek joggal fordítottak hátat. Mi azért küzdünk, hogy a második magyar köztársaság megfeleljen Petőfi Sándor republikánus eszményének. A nagy magyar forradalmár költő nemcsak azért volt köztársasági, mert a királyokat gyűlölte, hanem azért is, mert gyűlölte a nép minden rendű és rangú ellenségét. Petőfi nemcsak arra hívott fel, hogy „akasszák fel a királyokat", hanem azt is helyeselte, hogy „Lamberg szívében kés Latour nyakán kötél" s arra szólította fel a népet, hogy folytassa az ellenségeivel való leszámolást, így vagyunk mi is republikánusok. A köztársaság megvalósítása előbbre viszi a fiatal magyar demokrácia fejlődését, a reakciót megfosztja egy reményétől, tehát egy lépést jelent előre a reakció elleni harcban. De tudjuk azt is, hogy ez az egy lépés magában véve még nem elegendő a népi demokrácia győzelmének biztosítására. A kommunista párt síkra száll azért, hogy Magyarországnak minél előbb köztársasági elnöke legyen. De újból hangsúlyozzuk, amit már nagy budapesti pártértekezletünkön leszögeztünk: a köztársasági elnök személyének kijelölésénél nem lehet bennünket megkerülni vagy befejezett tények elé állítani. A munkáspártoknak, a magyar demokrácia balszárnyának is kell, hogy szava legyen az új magyar államfő kijelölésénél. A magyar demokrácia továbbfejlesztéséért, a reakció ellen folytatótt, harcunk szellemesen kiáltjuk Petőfivel: Éljen, éljen a köztársaság! Újra kell választani az üzemi bizottságokat A Szakszervezeti Tanács felhívja a dolgozók figyelmét, hogy a kereskedelmi törvény ala ta kkivételével az összes üzemi bizottságokat február 1-étől 28-igújra kell választani. A Szakszervezeti Tanács ezzel kapcsolatosan a napokban külön felhívást is ad ki. Hősi küzdelem a dunai jéggel Végső roham Buda és Pest összeköttetésének biztosítására 2000 csepeli dolgozó önként jelentkezett híd-munkára A felszabadulás után, a nyári hónapokban, amíg ott ideiglenes portonhkiak és egyéb lehetőségek úgy-ahogy biztosították a kapcsolatot Pest és Buda között , a náciktól felrobbanott hidak látványa leginkább ott emlékezés sóhaját csalta ki azemberekből. „A mi gyönyörű hidjáink”, mondogatták elnédázva a múlt időkön s ezzel pontot is tettek az ügy végére. Most, amikor csikorgó hidegben tízezrek dideregnek a parton átkelő alkalmatosságra, várva, csak most eszmél rá a, pesti és a budai lakos a náci és nyilas gonosztevők hidrobbantó hitványságára és a hidak roncsai előtt fagyoskodott az országpusztítás, de ugyanodakor vele szemben vis építés méreteire. A fasiszták lerombolták a hidakat s most, amikor a pusztítás következményét mindenki a saját bőrén érzi, tízezrek áthozzák a fasiszta gonosztevőket és tízezrek ügyelik visszafojtott izgalommal a parton a demokrácia hőseinek, a magyar munkásoknak és mérnököknek egyedülálló versenyfutásait s téllel, a jéggel, az idővel a Kossuth-híd szélmarta voszraveizei közt. Amikor nyugodt békeévekben is évek ketlettek volna, az termetés kiválósága, elsősorban Góró égvtárs közlekedési miniszter akadályt nem ismerő energiája, a dolgozók rohammunkát vádoló fegyelme, lelkesedése és önfeláldozása nyolc hónap alatt létrehozta, ak roncsokt teszt az új, állandó híd jelképe a nemzet élniakarásának, a dolgozók összefogásának és a felemelkedésbe vetett hitének. Néhány nap még és megindul a Kossuth-hídon a forgalom s megszűnnek azok a súlyos zavarok, amelyeket a dunai jégzajlók megindulása a közlekedésben okozott. Köszönetet nagyszerű munkáért a magyar dolgozóknak, akik a fasiszta rombolás helyén építenek! Jeges viharban épül a Kossuth-Híd Buda csütörtökön elszakadt Pesttől. A Dunán egyre hatalmasabb és vastagabb jégtáblák úsznak lefelé. A főváros lakossága létükzetviaszafojtva v igyeli a Kossuth hídon az elemekkel ttöbeT küzdelmét folytató munkások emberfeletti harcát. A pesti résben »•/, aszfaltozás utolsó simításait végjük. Most van a váltás. A dermesztő hidegben verejtéke®, csapzott hajjal, elcsigázottan hagyja abba a munkát egy 200-as csoport: 24 órát dolgoztak egyhuzamban. — Észre sem vette is, mikor nagy éjszaka — mondja az egyik. — Mikor híre jött, hogy bontják a Ferenc József hudat, önkéntesen elhatároltuk, hogy: nincs megállás! Mind a kétszáz munkásnak rongyává vált a ruhája 87, embertelen éjszakai küzdelemben, jeges viharban. A 78-as vasszerkezeten a járdaszerelést, útburkolást és a végső hegesztéseket végzik. A budai , 55-ös nyíláshoz most 30 ember érkezik. Egy pilanatért: megáll a munka. Éljenzés zúg végig a hídon, a 'pestszentlőrinci ipartelepek munkásai ' érkeztek vissza: 30 órát dolgoztak megállás nélkül, néhány órát pihentek és most újra itt vannak. Gerő előtárt is egész éjjel közöttünk volt— mondják —, mi sem. ■pihenhetünk'. . . Ennek a harminc embernek oroszlánrésze van a sikerben. A főtartók és kereszttartók összeállítását kellett a legsürgősebben elvégezni. A két napi munkát, egy nap alatt befejezték. A budai oldalon elkészült a faszerkezet és szerelik a korlátokat. A Duna közepén, az égbenyúló vastraverzeken, a több emelet magasságban himbálódzó vékony palákon légtornászokat megszégyenítő ügyességgel és erővel, egy pillanat szünet nélkül dolgosak 80 ember. Alattunk a mélységben az E. 18. és 19. uszályon munkások és szovjet katonák. Hatalmas póznákkal „rendezik" a jégtáblákat. Hatalmas jégtábla közeledik: a szovjet katona riasztó jelt ad, lehasalnak az uszály orrába, meghúzzák a zsinórt, hatalmas dörrenés és sk óriási jégtábla ezer darabba törve úszik el az uszály mellett. A budai hídszerkezetet csütörtökön helyére süllyesztik és péntekre kész. Ha jégzajlás el is vinné most már az uszályt és a fa-,szerkezetet. — a híd már egyedül is állna! mondják a munkások. Ha kell, mindnyájam önként válatkoztunk ** vagy 30 órás munkára, de a hídnak egy hét alatt készen kell lennie, ugyanott, ahol az ostrom után is volt. A budai közigazgatási kirendeltség vezetésével a polgármester dr. Némethy Károly székesfővárosi tanácsnokot bízta meg. Nem s*ünet©i a távbeszélőösszeköttet©* A posta közti, hogy január 10-én Buda és Pest között a távteszélőösszeköttetés szünetel. Jamtdr K-től azonban tesztben ismét helyreáll, de jastuár 10-ig a távbeszélőhálózat csak mérsékelt forgalmat bír el. A posta kéri a közönséget, hogy január 11- től 16-ig a budai távbeszélőállomásokat csak a legszükségesebb esetekben és akkor is csak rövid ideig használja. Január 17-től a budai távbeszélőállomások előreláthatóan korlátozás nélkül használhatók lesznek. Nem fenyegeti veszély a déli összekötő vasúti hidat A déli összekötő vasúti híd maradt az egyedüli átkelési lehetőség Buda és Pest között, amelyet a jégzajlási veszély nem fenyeget. A hídnál újonnan megépített jégfogók kiállták a próbát. A hídtól délre a pesti oldal első pilléreinél az állandó apadó vízállás miatt eddig nem látható roncsok bukkantak fel és ezeken a jég feltorlódott. Szovjet műszaki alakulatok felrobbantották ezeket a jégtorlaszokat. A roncsok eltávolítására rohammunkásokat rendeltek ki. Az előzetesn megtett óvintézkedések beváltak és így a déli összekötő nemzúti hidat semmféle veszély sem fenyeget. Hídjelentés és fontos tudnivalók A közlekedésügyi minisztérium január 18-én a Kossuth-híd építéséről a következő jelentést adta ki: Az összes munkák zavartalanul és tervszerűen haladnak a befejezés felé. A Kossuth-híd munkáit kedvezően befolyásolja, hogy a margitszigeti híd a jégroncsokat felfogja és így a jégzajlás nem akadályozza a Kossuth-híd építését.. A BSzKRT közli, hogy a felencvárosi pályaudvar és Kelenföld között közlekedő kisegítő MÁV-vonatok Pesten a Boráros-térről Mesterutcán át közlekedő különjáratokkal, Budán pedig az 5-ös és 13-es jelzésű járatokkal közelíthetők meg. A Budáról a ferencvárosi pályaudvarig közlekedő vonatokhoz csatlakozó autóbuszjáratot állított be a BSKKRT 1-es jelzéssel Boráros tér, Kálvin-tér, Ferenciek-tere, Erzsébet-tér Szabadság-tér útvonalon. A Ganz gyár péntek reggeltől kezdve Óbuda és a pesti oldal között személyszállításra két nagy dereglyét helyez üzembe, amelyek a szükségletnek megfelelően ingajáratokat tanának fenn. A MABI Budán lakó biztosítottjaival közli, hogy amíg Buda és Pest között összeköttetés nincsen, ha szakrendelésre szorulnak, az OTBA budai rendelőintézetét (XI., Orlay utca 8) keressék fel délelőtt 9 12-ig. Ideiglenes budai közigazgatás. A hidak lezárása miatt Kővágó József polgármester úgy intézkedett, hogy a budai közigazgatás központja a Krisztina-városi iskolában lesz. Küzdelem a Ferenc József-Hid fenntartáséért Buda és Pest összeköttetésének felvi.M.ttác-1. 1 utániMii. harc folyik ú jt elemekkel A közlekedésügyi minisztérium mindenáron tartani szeretné ezt a hidat. Csütörtökön délben olyan jelentések érkeztek, hogy a Győrnél csak 20 százalékos a jég. Ennek a kedvező jelentésnek a hatása alatt Gerő elytárs úgy rendelkezett, hogy a hiti botitást egyelőre ne kezdjék meg. Időközben minden óvintézkedést, megtesznek a híd megerősítésére, hogy az esetlega® súlyosbodó jégzajlás sem okozhasson zavart. A híd ennélfogva csak ideiglenesen, bizony, talán időre van nyitva és hs a jégviszonyok kedvezőtlenül alakulnak, újból lezárják. A magyar-szfflirig gazdasági egyezmény okiratainak kicserélés® január 10-én Budapesten Gvóngyőri János magyar külügyminiszter és Puskin Georgij Maximovics, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott követe kicserélték a Magyarország és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában 1945 augusztus 27-én gazdasági együttműködés tárgyában aláírt, és a Magyar Nemzeti Főtanács által 1945 december 28-án és a»■ Szovjetunió Legfelső Tanácsa által 1945 december 28-án megerősített egyezmény megerősítő okiratait. Javult a gabonafelhosatal Decemberben Budapestre átlagosan napi 17.6 vagon gabona érkezett, ami 1.0.4 vagonnal kevesebb, a szükségletnél. A Gizella-ntalom decemberben csak 313 vagont őrölt a novemberi COl-el szemben. Január első hetében a gabonafelhozatal jelentősen javult, de ezt a mennyiséget pótlásra használták és ebből a nagyobb üzentek dolgozóinak a decemberi kenyérjegyét váltották be. Az újonnan érkező gabioalamennyiségek a szükségletet már fedezik.