Szabad Nép, 1946. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-11 / 9. szám

MAG PROLETÁRJAIy y^ 1­0 €T.C ./ Újra meg n a 11 á­r a tok — A MaDiSz*ilfalt Trolam munkája jelentéke­nyen emelte a tatai széntermelést — Végre­hajtották a halálos ítéletet Bárdossyn — Botrányos korrupció a kispesti városházán­­— Teljes egyetértés az atomkérdésben ARA 500 PENGŐ PÉNTEK. líWi JANIJA! 11 IV ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Éljen a k­öztá­rsasági! A rövidesen összeülő nemzet­­gyűlés egyik legfontosabb fel­adata lesz­ dönteni Magyarország államformájáról. A munkáspártok ebben a kérdésben már leszögez­ték álláspontjukat: Magyarország államformája nem lehet más, m­int a köztársaság. Vannak, akik nem akarnak köz­társaságot. Földjüket vesztett nagybirtokosok, vérbeli ariszto­kraták és a pénz arisztokratái, sokan a magas klérusban király­ságról álmodoznak, Habsburg­­királyságról. Nekik nem volt elég négy százéves Habsburg-uralom. A királyság visszaállítá­sát azért akarják, hogy a­ trón mögé bújva saját uralmukat állíthassák visz­­sza. „Szent István koronájáról" beszélnek és arra gondolnak, hogy: vissza a földet! A grófi és főpapi legitimisták, maroknyi csoportja gyűlöli a de­mokráciát, de önmagában nem veszélyes. Veszélyessé azzal vá­lik, hogy szövetkezik a pénz urai­val és együtt megkísérlik kiter­jeszteni befolyásukat a Dunántúl politikailag elmaradtabb, törté­neti okoknál fogva inkább job­bágyszellemű, a reakciós földes­úri és egyházi hatásoktól inkább fertőzött parasztságának egy ré­szére. A legitimisták főgondja az, ami a magyar reakcióé általában: megakadályozni a magyar demo­krácia konszolidációját, meghosz­­szabbítani az ideiglenességet, el­hitetni a néppel, hogy a magyar demokrácia rendje ideiglenes rend. Hogy a­ Habsburg-királysá­­got visszá állltani nem k­iedett, a legitimisták is tudják. De szá­mukra nem is annyira a király­ság visszaállítása a fontos, mint inkább a köztársság törvénybe­ikt­atásának megakadályozása. Segítenek ebben a Habsburg- sirásoknak azok, akik el akarják „halasztani" a köztársaság ki­kiáltását a békekötés utáni időre. A magyar demokrácia államfor­májának végleges rendezése ezek­nek az uraknak nem sürgős! Csak ne siessük el a dolgot! Ráérünk a döntéssel! Hátha időközben tör­­ténik valami! Nyilvánvaló, hogy ezek az urak mire spekulálnak. Arra, hogy a külföldön akadnak reakciós körök, melyeknek nem tetszenek, ha a magyar demokrá­cia előremegy­ a végleges beren­dezkedés felé. Azt hiszik, hogy a békeértekezleten Magyarország­nak nem használni, hanem ártani fog, ha minél határozottabban és következetesebben kiépíti és meg­szilárdítja a maga demokratikus rendjét. Azért nem akarnak „el­sietett" döntést az államforma kérdésében, mert nyitva szeretnék hagyni a Visszavonulás útját a demokráciából a régi rendhez. Szinte bizonyítani sem kell, hogy a dolog éppen megfordítva áll. Minél inkább elzárjuk az utat visszafelé, annál jobbak az esé­lyeink a békekonferencián. A köz­­társasági államformát törvénybe kell iktatni haladéktalanul, hadd lássa a demokratikus külföld, hogy komolyan vesszük saját de­mokráciánkat, hogy előre aka­runk menni a magyar demokrácia fejlesztésében és megszilárdításá­ban, nem pedig hátra. A köztár­saságot törvénybe kell iktatni még a nemzetgyűlés januári ülés­szakán, hadd lássa a magyar nép, hogy a magyar dem­krácia komo­lyan veszi önmagát és véglegesen berendez­k­edik. Mi, kommunisták, meggyőződé­ses republikánusok vagyunk, de illúziók nélkül. Petőfi Sándor még mondhatta: „Respublica, szabad­ság gyermeke — a szabadság anyja, világ jótevője. — Ki buj­dosol, mint a Rákócziak - Kö­szöntelek a távolból előre ?‘ Pe­tőfi Sándor, a legnagyobb magyar demokratikus forradalmár, száz évvel ezelőtt még hihette, hogy a köztársaság a nép szabadságát és jólétét egyszerre biztosítja, ben­nünket száz esztendő tapasztalatai megtanítottak rá, hogy a köztár­sasági államforma egymagában még korántsem jelent igazi sza­badságot, még kevésbé jólétet a dolgozó nép számára. A köztársa­ság lehet a nép demokráciájának államformája, de lehet a vagyo­nos osztályok „demokratikus" módszerekkel biztosított uralmá­nak államformája is. A harc, a társadalmi erőviszonyok döntik el, hogy milyen demokráciáról, milyen köztársaságról lesz­ szó. Magyarországon sem dőlt még el, hogy az a köztársaság, melyet a nemzetgyűlésnek törvénybe kell iktatnia, Petőfi Sándor­ „dicső Tespublicája" lesz-e, olyan köztár­saság, melynek ,,szilaj kezében" ,,halálos résznek kardja villog" a nép ellenségeire, vagy pedig olyan, mint volt a megboldogult weynari köztársaság, mely véd pajzsa volt a porosz reakciónak és melynek a néptömegek joggal fordítottak hátat. Mi azért küzdünk, hogy a má­sodik magyar köztársaság megfe­leljen Petőfi Sándor republikánus eszményének. A nagy magyar for­radalmár költő nemcsak azért volt köztársasági, mert a királyokat gyűlölte, hanem azért is, mert gyű­lölte a nép minden rendű és rangú ellenségét. Petőfi nemcsak arra hí­vott fel, hogy „akasszák fel a ki­rályokat", hanem azt is helyeselte, hogy „Lamberg szívében kés­ La­­tour nyakán kötél" s arra szólí­totta fel a népet, hogy folytassa az ellenségeivel való leszámolást, így vagyunk mi is republikánu­sok. A köztársaság megvalósítása előbbre viszi a fiatal magyar demo­krácia fejlődését, a reakciót meg­fosztja egy reményétől, tehát egy lépést jelent előre a reakció elleni harcban. De tudjuk azt is, hogy ez az egy lépés magában véve még nem elegendő a népi demokrácia győzelmének biztosítására. A kommunista párt síkra száll azért, hogy Magyarországnak mi­nél előbb köztársasági elnöke le­gyen. De újból hangsúlyozzuk, amit már nagy­ budapesti pártérte­kezletünkön leszögeztünk: a köz­­társasági elnök személyének kijelö­lésénél nem lehet bennünket meg­kerülni vagy befejezett tények elé állítani. A munkáspártoknak, a magyar demokrácia balszárnyának is kell, hogy szava legyen az új magyar államfő kijelölésénél. A magyar demokrácia tovább­fejlesztéséért, a reakció ellen foly­tatótt, harcunk szellemesen kiált­juk Petőfivel: Éljen, éljen a köz­társaság! Újra kell választani az üzemi bizottságokat A Szakszervezeti Tanács fel­hívja a dolgozók figyelmét, hogy a kereskedelmi törvény ala ta k­­kivételével az összes üzemi bizottságokat február 1-étől 28-ig­­újra kell választani. A Szakszer­vezeti Tanács ezzel kapcsolatosan a napokban külön felhívást is ad ki. Hősi küzdelem a dunai jéggel Végső roham Buda és Pest összeköttetésének biztosítására 2000 csepeli dolgozó önként jelentkezett híd-munkára A felszabadulás u­tán, a nyári hónapokban, amíg ott ideiglenes por­tonhkiak és egyéb lehetőségek úgy-ahogy biztosították a kapcsolatot Pest és Buda között , a náciktól felrobban­­ott hidak lát­vá­nya legink­ább ott emlékezés sóhaját csalta ki az­­emberekből. „A­ mi gyönyörű hidjáink”, mondogatták elnédázva a múlt időkön s ezzel pontot is tettek az ügy végére. Most, amikor csikorgó hidegben tízezrek dideregnek a parton átkelő alk­almatosságra, várva, csak most eszmél rá a, pesti és a budai lakos a náci és nyilas gonosztevők hidrobbantó hitványságára és a hidak roncsai előtt fagyoskod­ott az ország­pusztítás, de ugyanodakor vele s­zem­­ben vis építés méreteire. A fasiszták lerombolták a hidakat s most, amikor a pusztítás kö­­vetkezmény­ét mindenki a saját bőrén érzi, tízezrek áthozzák a fasiszta gonosztevőket és tízezrek ügyelik visszafojtott izgalommal a parton a demokrácia hőseinek, a magyar munkásoknak és mérnököknek egyedül­álló versenyfutásait s téllel, a jéggel, az idővel a Kossuth-híd szélmarta voszraveizei kö­zt. Amikor­ nyugodt békeévekben is évek ketlettek­ volna, az t­e­rmetés kiválósága, elsősorban Góró égvtárs közlekedési miniszter akadályt nem ismerő energiája,­ a dolgozók rohammunkát vádoló fegyelme, lelkesedése és önfeláldozása nyolc hónap alatt létrehozta, ak­­­ roncsokt teszt az új, állandó híd­ jelképe a nemzet élniakarásának, a dolgozók összefogásá­nak és a felemelkedésbe vetett hitének. Néhány nap még és megindul a Kossuth-hídon a forgalom s megszűnnek azok a súlyos zavarok, a­me­­lyeket a dunai jégzajlók megindulása a közlekedésben okozott. Köszönet­et nagyszerű munkáért a magyar dolgozóknak, akik a fasiszta rombolás helyén épít­enek! Jeges viharban épül a Kossuth-Híd Buda csütörtökön elszakadt Pesttől. A Dunán egyre hatalmasabb és vas­tagabb jégtáblák úsznak lefelé. A főváros lakossága létükzetviasza­­fojtva v igyeli a Kossuth­ hídon az elemekkel ttöbeT küzdelmét folytató munkások emberfeletti harcát. A pesti résben »•/, aszfaltozás utolsó simításait végjük. Most van a váltás. A dermesztő hidegben verejtéke®, csapzott hajjal, elcsigázottan hagyja abba a munkát egy 200-as csoport: 24 órát dolgoztak egyhuzamban­. — Észre sem vette is, mikor nagy éjszaka — mondja az egyik. — Mikor híre jött, hogy bontják a Ferenc József hu­dat, önkéntesen elhatároltuk, hogy: nincs megállás! Mind a kétszáz munkásnak rongy­­ává vált a ruhája 87, embertelen éjszakai küzdelemben, jeges viharban. A 78-as vasszerkezeten a járda­­szerelést, útburkolást és a végső hegesztéseket végzik. A budai , 55-ös nyíláshoz most 30 ember érkezik. Egy pilanatért: megáll a munka. Éljenzés zúg végig a hídon, a 'pest­szentlőrinci ipartelepek munkásai ' érkeztek vissza: 30 órát dolgoztak megállás nélkül, néhány órát pi­hentek és most újra itt vannak.­­ Gerő előtárt is egész éjjel kö­zöttünk volt­­— mondják —, mi sem. ■pihenhetünk'. . . Ennek a harminc embernek oroszlánrésze van a sikerben. A főtartók és kereszttartók összeállí­tását kellett a legsürgősebben el­végezni. A két napi munkát, egy nap alatt befejezték. A budai oldalon elkészült a fa­szerkezet és szerelik a korlátokat. A Duna közepén, az égbenyúló vas­­traverzeken, a több emelet magasság­ban himbálód­zó vékony palákon lég­tornászokat megszégyenítő ügyes­séggel és erővel, egy pillanat szünet nélkül dolgosak 80 ember. Alattunk a mélységben az E. 18. és 19. uszá­lyon munkások és szovjet katonák. Hatalmas póznákkal „rendezik" a jégtáblákat. Hatalmas jégtábla kö­zeledik: a szovjet katona riasztó jelt ad, lehasalnak az uszály orrába, meghúzzák a zsinórt, hatalmas dör­renés és sk óriási jégtábla ezer da­rabba törve úszik el az uszály mel­lett. A budai hídszerkezetet csütörtö­kön helyére süllyesztik és péntekre kész.­­ Ha jégzajlás el is vinné most már az uszályt és a fa-,szerkezetet. — a híd már egyedül is állna! mondják a munkások. Ha kell, mind­­nyájam önként­ válatkoztunk ** vagy 30 órás munkára, de a hídnak egy hét alatt készen kell lennie, ugyanott, ahol az ostrom után is volt. A budai közigazgatási kirendeltség vezetésével a polgármester dr. Né­­methy Károly székesfővárosi tanács­nokot bízta meg. Nem s*ünet©i a távbeszélő­­összeköttet©* A posta­ közti, hogy január 10-én Buda és Pest között a távt­eszélő­­összeköttetés szünetel. Jamtdr K­-től azonban tesztben ismét helyreáll, de jastuá­r 10-ig a távbeszélőhálózat csak mérsékelt fo­rgalmat bír el. A posta kéri a közönséget, hogy január 11- től 16-ig­ a budai­ távbeszélőállom­á­­sokat csak a legszükségesebb esetek­ben és akkor is csak rövid ideig használja. Január 17-től a budai táv­­beszélőállo­mások előreláthatóan kor­látozás nélkül használhatók lesznek. Nem fenyegeti veszély a déli összekötő vasúti hidat A déli összekötő vasúti híd maradt az egyedüli átkelési lehetőség Buda és Pest között, amelyet­ a jégzajlási veszély nem fenyeget. A hídnál újonnan megépített jégfogók kiállták a próbát. A hídtól délre a pesti ol­dal első pilléreinél az állandó apadó vízállás miatt eddig nem látható roncsok bukkantak fel és ezeken a jég feltorlódott. Szovjet műszaki alakulatok felrobbantották ezeket a jégtorlaszokat. A roncsok eltávolítá­sára rohammunkásokat rendeltek ki. Az előzetesn megtett óvintézkedések beváltak és így a déli összekötő nemz­úti hidat semmféle veszély sem fe­ny­eget. Hídjelentés és fontos tudnivalók A közlekedésügyi minisztérium ja­nuár 18-én a Kossuth-híd építéséről a következő jelentést adta ki: Az összes munkák zavartalanul és tervszerűen haladnak a befejezés felé. A Kossuth-híd munkáit kedve­­zően befolyásolja, hogy a margit­szigeti híd a jégroncsokat felfogja és így a jégzajlás nem akadályozza a Kossuth-híd építését.. A BSzKRT közli, hogy a felenc­városi pályaudvar és Kelenföld kö­zött közlekedő kisegítő MÁV-vona­­tok Pesten a Boráros-térről Mester­­utcán­ át közlekedő különjáratokkal, Budán pedig az 5-ös és 13-es jel­zésű járatokkal közelíthetők meg. A Budáról a ferencvárosi pályaudvarig közlekedő vonatokhoz csatlakozó autóbuszjáratot állított be a BSKKRT 1-es jelzéssel Borá­ros­ tér, Kálvin-tér, Ferenciek-tere, Erzsébet-tér Szabad­­ság-tér útvonalon. A Ganz­ gyár péntek reggeltől kezdve Óbuda és a pesti oldal között személyszállításra két nagy dereglyét helyez üzembe, amelyek a szükséglet­nek megfelelően ingajáratokat taná­nak fenn. A MABI Budán lakó biztosítottjai­val közli, hogy amíg Buda és Pest között összeköttetés nincsen, ha szak­­rendelésre szorulnak, az OTBA budai rendelőintézetét­ (XI., Orlay utca 8) keressék fel­ délelőtt 9 12-ig. Ideiglenes budai közigazgatás. A hidak lezárása miatt Kővágó József polgármester úgy intézkedett, hogy a budai közigazgatás központja a Krisztina-városi iskolában lesz. Küzdelem a Ferenc József-Hid fenntartáséért Buda és Pest összeköttetésének felvi­.M.ttác-1. 1 utániMii. harc folyik ú jt elemekkel A közlekedésügyi minisz­térium mindenáron tartani szeretné ezt a hidat. Csütörtökön délben olyan jelentések érkeztek, hogy a Győrnél csak 20 százalékos a jég. Ennek a kedvező jelentésnek a hatása alatt Gerő elytárs úgy rendelkezett, hogy a hiti botit­ást egyelőre ne kezdjék meg. Időközben minden óvintézke­dést, megtesznek a híd megerősítésére, hogy az esetlega® súlyosbodó jégzaj­lás sem okozhasson zavart. A híd ennélfogva csak ideiglenesen, bizony, talán időre van nyitva és h­s a jég­­viszonyok kedvezőtlenül alakuln­a­k, újból lezárják. A magyar-szfflirig­ gazdasági egyezmény okiratainak kicserélés® január 10-én Budapesten Gvón­­győri János magyar külüg­yminiszter és Puskin Georgij Maximovics, a Szovjetunió rendkívüli és meghatal­mazott követe kicserélték a Magyar­­ország­ és a Szocialista Szovjet Köz­társaságok Szövetsége között Mosz­kvában 1945 augusztus 27-én gaz­dasági együttműködés tárgyában aláírt, és a Magyar Nemzeti­ Főta­nács által 1945 december 28-án és a»■ Szovjetunió Legfelső Tanácsa által 1945 december 28-án megerősített egyezmény megerősítő okiratait. Javult a ga­bon­a­fel­hosa­tal Decemberben Budapestre átlagosan napi 17.6 vagon gabona érkezett, ami 1.0.4 vagonnal kevesebb, a szükség­letnél. A Gizella-ntalom decemberben csak 313 vagont őrölt a novemberi COl-el szemben. Január első hetében a gabonafelhozatal jelentősen javult, de ezt a mennyiséget pótlásra hasz­nálták és ebből a nagyobb üzentek dolgozóinak a decemberi kenyérje­gyét váltották be. Az újonnan érkező gabioalamennyiségek a szükségletet már fedezik.

Next