Szabad Nép, 1946. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-10 / 8. szám
CSÜTÖRTÖK, 1946 JANUAR 10 S£AEA3 MSP* n ne mán jmmm Nyolc héten átáHC©Sfak hat vagon gázgyári kokSZós Miért került a 21 ezer pengős koksz 150 ezer pengőbe? A gazdasági rendőrségnek feltűnt az egyik újságban egy apróhirdetés, három vagon eladó kokszról. Egy titkosrendőr kiment a megadott címre, Boros Józsefhez és vevőként mutatkozott be. Boros száz mázsa kokszról szóló gázgyár, utalványt kínált eladásra A titkosrendőr megvette az utalványt és azután megtudta, hogy Boros Lantos Miklósnéval társulva egy Radó nevű mérnöktől vásárolta az utalványt, még pedig úgy, hogy száztízezer pengőt, fizetett a kokszért mázsánként. Az utalványt Százötven ezer peng mázsánkénti áron akarta továbbadni. Felkutatták Radó mérnököt, aki közölte, hogy az utalványt Tamási Viktor géptechnikustól vásárolta és a kokszért mázsánként 85 ezer pengőt fizetett. Tamásihoz egy dr. Markos nevű ügyvédtől került az utalvány és ő 78 ezer pengőt adott a koksz mázsájáért. A detektív továbbment és megtudta, hogy dr. Markos Mink Ferenctől az Unió kereskedelmi vállalat alkalmazottjától vette az utalványokat, 48 ezer pengős mázsaárban. Mink, akit ugyancsak kihallgattak, azt állította, hogy az utalvány tulajdonképpen egy Boros Imre nevű textilkereskedőé volt és ő csak közvetítette az ügyletet Boros és dr. Markos között. Úgy adja, hogy Boros 36 ezer pengőért adta a koksz mázsáját. Elővették Borost, aki beismerte, hogy összesen 6 vagon kokszot adott tovább. Az utalványt Petrucz György szénkereskedőtől vásárolta és 29 ezer pengőt fizetett a koksz mázsájáért. Felkutatták Petruczot, aki bevallotta, hogy az utalványt a gázgyártól vásárolta és 21 ezer pengőt fizetett a koksz mázsájáért, de az árut 29 ezer, illetve később 67 ezer pengért adta tovább, így lett tehát a 21 ezer pengős kokszból 8 kézen keresztül 150 ezer pengős koksz. A lánc vége és utolsó szeme Török Árpád, a gázgyár igénylési osztályának felügyelője. Török ellentétben azzal az utasítással, hogy csak üzemeknek adhat kokszot, magánosoknak és kereskedőknek nem, mégis kiutalt kokszot magánosoknak és magánosok nevében jelentkező kereskedőknek is, arra hivatkozva, hogy „az idén sok a koksz,” a gazdasági rendőrség a nyomozást folytatja. Csütörtökön reggel kivégzik Bárdossyt Szerdán délelőtt háromnegyed 10 órakor Major Ákos, a Népbíróság elnöke kihirdette Bárdossy László volt miniszterelnök előtt a Nemzeti Főtanács döntését. Bárdossyt elsőfokon a Népbíróság november 2-án kötélhalálra ítélte. A NŐT az ítéletet december 28-án jogerőre emelte. A kegyelmi kérés január 7-én került a Nemzeti Főtanács elé, amely a kegyelmi kérvényt elutasította. Major elnök közölte Bárdossyval, hogy az ítéletet 24 óra alatt végrehajtják. Bárdossy kegyelmi kérvénye elutasítását tudomásul vette. A Népbíróság intézkedésére az ítéletet csütörtökön reggel fél 8 órakor hajtják végre Bárdossy Lászlón, a háború egyik főbűnösén. flírfánk író fasiszta összeesküvőt is Letartóztatták és internálták Szentirmai Sándort Szentirmai Sándort, a Bilkey— Fapp-féle szervezkedés utolsó szabadlábon levő tagját, miután a Szent Imre kollégiumban levő lakására nem tért vissza és vidékre távozott, a politikai rendőrség körözte. A rendőrség most Szakolón, Tolna megyében elfogta, letartóztatta, és internálta. Imrédyt, Rajnisst, Bodinszkyt és Pálffy Fiáért is fel lehet akasztani Az amerikai katonai misszió Key altábornagy előírásával levelet intézett Tildy Zoltán miniszterelnökhöz, amelyben arról értesítette, hogy a szövetséges nagyhatalmak a halálraítélt Imrédy Bélát, Rajniss Ferencet, Budinszky Lászót és Pálffy Fidélt nem kívánják a nürnbergi tárgyaláson kihallgatni és így ,az ellenük hozott halálos ítélet végrehajtásának annak jogerőre emelkedése után akadálya nincs. fl mugyiarország! délszlávok és illésén a népek közötti megértés! hirdették Az Antifasiszta Szlávok Magyarországi Frontja néhány nappal ezelőtt népes gyűlést tartott Pécsett. Az első szónok dr. László Martin, a Front baranyai kerületének elnöke, hangoztatta, hogy az itteni szlávok egyenlőséget kérnek: mindazt megkövetelik, ami a többi, állampolgároknak jár. A hazai délszlávok lojális polgárai az országnak s mindössze annyi jogot kérnek, mint amennyit a demokratikus Szövetségi Jugoszlávia magyar nemzetiségű lakosai kapnak. Lasszics Szvetozár dr. a Front főtitkára ismertette a tömörülés célját: a fasizmus és a reakció elleni harcot. Visszautasította az antifasiszta szlávok ellen elhangzott vádakat és ezek között is különösen nyomatékosan azt a rágalmat, mintha a Front egyik célja a baranydobácskai terület elszakítása volna Magyarországtól. Most szabadságnak és megértésnek kell uralkodnia a népek között. Egyik nemzet nem nyomhatja el a másikat. A megértést — folytatta — már tapasztaljuk a magyarság egy részénél, különösen azoknál, akik megismerték a délszlávokat és annálaz ifjúságnál, akik, mint partizánok, a jugoszlávokkal együtt, küzdöttek a fasizmus ellen. A gyűlés végül határozati javaslatot fogadott el, melyben kéri a mai,gyar kormánytól a teljes jogegyenlőséget, a szervezkedés szabadságát és azt, hogy a megígért jogokat a kormány mielőbb adja meg a szlávoknak. A jelenlévők üdvözlő táviratot küldtek Tildy Zoltán miniszterelnöknek és Tito marsalnak. Szetm METROPOL, RÁKÓCZI-ÚT 58. Kitűnő uzsonna tea (édes és ízes), Szendviccsel P4.800 Fehérkátté (tojásos), kakaó- és csokoládé (tojásos) Délután 5 órától HALMOS ISTVát, magyar nótaénekes felléptével Szutfofa Ede zenekara játszik, MOREIT! énekel KÖZISMERTEN OLCSÓ EBÉD- és VACSORAMENÜI 1! Kiváló ételek! Kitűnő márkás és házitöltéső borok hősiessél ! Szétski Imre! MR ! Ságvári •fon ,jó állapotban gőzgép L.JL' sry. új Colimar<n k azán 'újhevítövel, 1 darab lénervetélyen BW. 177-1 40 m2 2 darab Cornwal-I 70+27 m2 tran^iamásS^iók, e* a. iotorok. stb. Messzeresések: „TULAJDONOSTOL^ jeligére Y ANDOR HIRDETŐBE, Budapest, II. Bem Jóssef utca 24. / 3 A magyar föld kincse ■*“ a brauxiLibsTM néhány magyar és külföldi nagytőkés kezében Államosítani kell a bauxitbányákat is A „Bauxit" nemcsak a budapesti tőzsde vezető részvénye, amellyel spekulálva, ma békeidőben is milliókat lehetett keresni, hanem a magyar föld legdrágább kincse is. Szegények vagyunk vasban, rézben és aranyban, aránylag kevés a szenünk, de mindenért kárpótolhatná az országot az alumínium nyersanyaga, a bauxit. Magyarország bauxitérő vagyonát kereken ,100 millió tonnára becsülik A Bauxit Tröszt és társai A legnagyobb magyar bauxit, illetve aluminiumtröszt a svájci-züjrchi Bauxit Tröszt, amelynek igaz ’ gatóságában ott találjuk a Weiss ’ Chorin család, pl. a Kereskedelmi Bank képviselőit, valamint a Hitel- bank és a MÁK embereit. Mellettük szerepel néhány svájci bankár, azok, akik főrészvényesei a Hitelbanknak és a MAIC-nak is. Teljessé teszi a névsort a német nagytőkének néhány képviselője, az Egyesült Alumínium művek és a Birodalmi Hitelintézet igazgatói, a német gazdasági háborús bűnösök.A Bauxit-tröszt érdekeltségei az Aluminiumércbánya és Ipar r. t., a Dunavölgyi Timfölipar (részben a kincstáré) és a Bauxitipar r. t. Mindenütt ugyanazok a nevek: Schroeder Hang Georg, Reimann Ernő, Weiss Jenő és Alfonz, Chorin Ferenc, Hitler József, Rehling Konrád, Romfeld Pál, gróf Edelsheim- Gyulay Lipót, Schalta Alajos és a többi. A vezérigazgató Hitler József ügyvéd német érdekek szolgálatában s akadályozta meg a bauxit magyar-országi feldolgozását. Ezért Magyarország , csak a nyersanyagot, szállíthatta a németeknek, ahelyett, hogy magyar munkáskezekkel dolgozták volna fel aluminiurp-iparcikké a bauxitot. De hiába szolgálta ki a németeket, végül mégis Mauthausenban halt meg. Utóda dr. Schalta Alajos, korábban Hitler titkára, mindenben méltó elődjéhez. A magyaróvári timföldgyár nem dolgozik még máig sem. Az almásfüzitői gyár berendezését Németországba szállították. A vezetés csak a tőke magánérdekeivel törődik és nem siet, hogy a termelést megindítsa, noha erre megvan a lehetőség. Az ő kezükben vannak a gánti és iszkaszentgyörgyi bányák, a timföldgyárak és idetartozik a MÁK felsőgallai , alummmunkohója és a Weiss Manfréd-vállalat csepeli alumíniumkohója. Mindezek a gyárak és bányák most a legelhanyagoltabb állapotban vannak. Mindenütt teljes szervezetlenség, sőt tudatos Szabotázs. Ezek azurak, akik végsőkig kiszolgálták a németeket, nem hajlandók dolgozni a magyar demokráciának. a rosszemlékű Kozma Miklós volt Horthy ,belügyminiszter, MTI elnök stb. stb. fia. Hanyady Ferenc gróf, Dessewffy Aurél gróf, Andrássy, Esterházy, Nádasdy éa Hardy—Dreher-családok. A volt vezérigazgató Zsilinszky Gábor, közismert németbarát. A vállalat egy részét német kezekre játszotta át. A vállalat felszereléséhez tartozó platina-csészéket, amelyeknek értéke 5 millió békepenge, nyugatra „mentette át", saját magával együtt. Debreceni Sándor a vállalatnak jelenleg is vezetője. Legfontosabb ténykedése volt, hogy a székesfehérvári könnyűfém hengermű felszereléseit a németek kezére játszotta át. A méltóságos úr háromszor állt igazolóbizottság előtt és csak nagy üggyel-bajjal sikerült átjutni a boldog igazoltak táborába. De érdemes volt harcolni ezért a pozícióért, hiszen tiszteletdíját előrelátó módon nem pengőben állapította meg, hanem 30 tonna alumíniumban. A klikk többi tagja szintén szinaluminiumbam számítva kapja a tiszteletdíjakat. Ne csodálkozzunk, hogy a Stühmer-gyár cukorpanamáival kapcsolatban Dessewffy Aurélné is szerepet játszott, mert a földbirtokát ugyan elvették, de férjének alumíniumértékben felvett tiszteletdíja bőséges módot és alkalmat nyújtott a legkülönbözőbb panamákra, spekulációkra és a feketézésre. Hiszen egy kitogram alumínium ma 6—8000 pengő. Bauxitbányáink, timföldgyáraink és aluminiumkohóink állapota ma a lehető legsiralmasabb. Az üzemek vagy egyáltalán nem dolgoznak, mert a tulajdonosok szétzüllesztették, vagy csak egészen csökkent mennyiséget termelnek. A bauxitbányákból a munkások szétszéledtek, mert nem törődtek ellátásukkal. Semminemű komoly munka nem folyik, mert hiányzik az egységes munkaterv, nem gondoskodtak robbanóanyag beszerzéséről, elmulasztottak mindennemű ellenőrzést, nem tároltak készleteket. A timföldgyárakban hiányzik a szén és a marónátron. Az aluminiumgyárakban, a MÁK és a Weiss Manfrád gyárakban nincs timföld, sem kriolit, a Magyar Bauxitbánya ajkai gyárában áramellátási zavarok és kriolithiány miatt akadozik, vagy áll a munka.. A Magyar Bauxit rt. sürgős átszervezésre szorulna, de Debreceni úr erre nem hajlandó. Tűri a könyvelési adminisztráció hanyagságát és hiányosságait, nem távolítja el a meg nem felelő vagy reakciós munkaerőket, ami érthető is, mert hiszen elsősorban önmagát kellene eltávolítania. Sok szó esett mostanában a szénről, annál kevesebb a bauxitéról. A nagy tömegek a szén hiányát közvetlenül érzik, de ,a bauxit és alumínium körül tapasztalható rabló, gazdálkodás is felmérhetetlen károkat okoz a magyar gazdasági életnek. Tűrhetetlen, hogy a Horthy- rendszer ittmaradt csatlósai, tízezerholdas birtokaikból kiebrudalt megonások, külföldre szökött nagytőkések és itthonmaradt bizalmi embereik elherdálják az Ország Vagyonát. A magyar bauxitbányászat és alumíniumgyártás éppúgy megérett az államosításra, mint a szénbányászat és a vele kapcsolatos iparágak. Markos György Magyar Bauxitbánya rt. — a mágnás klikk kezében A másik nagy vállalat a Magyar Bauxitbánya rt., amely jellegzetes alkotása a Horthy-rendszer gazdaságpolitikájának. Tekintve, hogy a magyar kincstár bauxittelepeit használja ki,, gondoskodtak arról, hogy a rendszer megbízható emberei üljenek benn az igazgatóságban. A vállalat lelke Debreceni Sándor ügyvéd és méltóságos úr s az ő klikkjéhez tartozik Kozma Sándor. Textilgyárosok, bornagykereskedők elűzik ki vadászföldekről a dolgozókat A Saabad Nép rámutatott azokra az üzemekre, amelyek — a vadásztársaságok alakításáról szóló rendelet alapján — az elmúlt rendszer kívott fegyverviselést engedélyez, vadászterületekhez juttatják, — a dolgozókat pedig árveréssel kisimmítik a vadászföldekből. A vadászterületek körüli vissznérések meggátlására azóta sem történt semmi. Diósjenőn két községi vadásztársaság alakult. Tagjai — csupa vagyon talam, kétkezi dolgozók — utolsó filléreiketszedték össze a drága vadászkupák megvételére. Elérkezett az árverés napja. Midőn diósjenői elv ácsaink kiadós gyalogtúra után az esemény színhelyére, Rettegra érkeztek, már ott várták őket autóikon a nagypénztárcájú nagyurak. Budai-Goldberger textilfejedelem 57 millió pengőért orozta el a 9000 hold erdei területet a diósjenői munkások elől. Az „Arma vadásztársaság’’ fedőnév alatt rejtőző pesti bornagykereskedő 81 milliót fizetett ki a nógrádi 20-as és a szendehelyi 21-es számú vadászföldért. Nemzetes és vitéz Prónay József 32 és fél milliót adott Alsópetény és Legénd— Romhány 8000 katasztrális holdja bérletéért. Lontai—Reiner úr nyilván bolnagykereskedés heyett ezentúl szintén csak vadászni kíván. .— máskép hogyan adhatott volna a berkenye—udvarhelyi 9500 katasztrális hokiért 105 millió pengőt.. A rétsági 5500 holdas vadászföldet a Hombár magtáraiból jól ismert urak egyike vette meg 6 és fél millióért. A felsorolást folytatni lehetne. Diószyemői elvársaink a vadászföldek ilyen szétosztását felháborítónak és demokrácia ellenesnek tartják. De mivel nem akarnak továbbra is pesti vitéz urak és nagykereskedők hajtói maradni. — Nógrád község Nemzeti Bizottságának, községi elöljáróságának, négy demokratikus pártjának és két, községi dolgozókból alakult vadásztársaságának nevében beadvánnyal fordultak a földmívelésügyi miniszterhez, a Rétságon, 1945 december 17-én megtartott vadászati árverés ellen, a területek szabadkézből való kiadása iránt. Várlak Várlak CHARLES BOYER IRÉNÉ DUNNE Várlak Várlak Várlak Várlak Várlak Várlak fiapremier. ROYAL APOLLO