Szabad Nép, 1946. február (4. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-01 / 27. szám
fllÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP f# \ pénteki »»t^pségf^Strejniei rendjes hé,t órakor\fagy .Ferenc, a,4*éfozet|R,ü!és elnöke a parlament lépcsőiérdKfyeffiftutijf £a yjiwnialf]I köztársaság megala 25 tagú küldöttség indul ---------C, hdjjf köztársaság megalakulását. A pártok Tildy Zoltánért, a köztársaság elnökéért. A négy politikai párt szónoka üdvözli, majd ő maga mond beszédet. Déli egy órától három óráig a Belvárosban szünetel a villamosközlekedés. Este díszünnepség lesz az Operaházban, ahol a Bánk bán kerül színre. A házfelügyelők szakszervezete kéri tagjait, hogy a házakat lobogózzák fel. ( A MA GY A R K OM M UN IS TA PÁRT KÖZ P 0 N TI LA P JA IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA 2000 rengő PÉNTEK, 19. FEBRUAR I A nemzetgyűlés elfogadta az 1946. évi 1. törvénycikket. Magyarország - köztársaság . A nemzetgyűlés egyhangúanmegszavazta a törvényt a magyar köztársaságról. Törvényerőre emelkedett új államformánk: Magyarország az európai köztársaságok porába lépett. Történelmi lépés ez, melyet évszázados harcok előztek meg, akár a másik harcunkat, amelyet egy évvel ezelőtt vívtunk győzelmesen a földreformért. Aföldreform a földet juttatta, a népkezére, a köztársasági törvény pedig az országot. A törvény fontosságát tükrözik a kemény harcok, melyek születését kísérték. Még a nemzetgyűlés tegnapi ülése is a köztársaságot védő és támadó szenvedélyes szónoklatokkal volt terhes. .A régi urak és főpapok köztársaságellenes hangja is megszólalt egyik szónok szavaiban, aki jónak látta a történelmi tradíció — az ő szavai szerint — ,,festői öltözékével“ utolsó kétségbeesett kísérletet tenni a királyság intézményének népszerűsítésére. De soha nem mutatkozott meg ennyire, mint most, hogy a nép igazi képviselői ülnek a nemzetgyűlésben- Munkás- és parasztképviselők egy-egy mondata elsöpörte az ósdi Habsburg-propánalutát. A nép történelmi hagyományai élőbbek, mint a díszmagyaros, vitézkötéses, palástos, úri-papi történelem, mely ma már a könyvek sárgult lapjaira kívánkozik. Amikor a szentségről, trónról és királyról beszélt, egy parasztképviselő odavágta: „Ne a Habsburgokról, hanem Dózsa tüzes trónjáról és vaskoronájáról beszéljen nekünk“. A nemzetgyűlés történelmi ülését nem jellemezte hideg, hivatalos fény, sok pompa és formalitás. De a hangulat emelkedettségét épp a harc tüze idézte elő. Harc kísérte a magyar köztársaság születését és e harc füzében ös-szekovácsolódott a nemzetgyűlés demokratikus többségének szilárd egysége. Igaza volt annak a kisgazdapárti képviselőnek, aki kihangsúlyozta, hogy épp az ünneprontó szónoklatokkal és kísérletekkel szemben mutatkozik meg legszilárdabban a nemzetgyűlés demokratikus egysége. Az ünneprontás tehát visszafele sült el. Túlontúl ismeri népünk a Habsburg-királyság 400 éves elnyomását s annak méltó örökösét, Horthy terroruralmát. Nincs paraszt és nincs munkás, aki, ne állva keményen új törvénye mellett, melynek első mondata végre nálunk is törvénybe iktatja egyik legfontosabb demokratikus vívmányunkat: „Az államhatalom kizárólagos fonása és birtokosa. a magyar nép“. Tegnap megszavaztuk, ma ünnepeljük a köztársaságot. Holnap a hétköznapok jönnek, „a köztársaság 1000 éve“ — ahogy egy közbeszóló mondta tegnap a nemzetgyűlésen. Népünknek élnie kell a hatalommal, melyet kezébe vett. Élnie kell a demokratikus szabadságjogokkal, melyeket kivívott magának, hogy emelt fejjel, egyenjogú társai lehessünk a világ szabad népeinek. Ma ünnepeljük a magyar köztársaságot, de egy pillanatig sem feledkezik meg arról, hogy ezt az előre tett történelmi lépést nehéz harcok előzték meg és kemény küzdelmek fogják követni. Ha a nehézségekre a demokratikus erők olyan tömörülésével fogunk válaszolni, ahogy tegnap tettük a nemzetgyűlésen, akkor a legnagyobb magyar szabadsághősök álma, a demokratikus magyar köztársaság jövője biztosítva van. A nemzetgyűlés vitája A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Schlachta Margit volt az utolsó felszólaló. A saját nevében szólva síkraszállt beszédében a királyság és a Habsburg-ház érdekei mellett, a nemzetgyűlés valamennyi pártja osztatlan felháborodással fogadta kijelentéseit. A Ház minden oldaláról felkiáltások nyomták el a szónok hangját: mi Kossuthot követjük és nem Ferenc Jóskát! Kis Gergely kisgazdapárti képviselő hangja kihallatszik a zajból: Még Dózsa Györgyöt, is! Egy hang a Kisgazdapárt középső soraiból: ,,Ez a beszéd azért jó, mert mutatja, milyen egységes a nemzetgyűlés“. Ezután Schlachta Margit arról beszélt, hogy ha visszalapozunk a történelemben, azt látjuk, hogy a királyság hagyományai jelentik a nemzet erkölcsi tökéjét. Erre újra felzúdult a vihar. ,,A munka adja az erkölcsi tökét,“ kiáltotta az egyik kisgazdia: párri paraszt,"képviselő, már csak előre'szózunk a történelemben", mondta Kéthly elvtársnő. Marosán György elvtárs, a Szoci&demokrata Párt legszorgalmasabb közbeszólója, gúnyosan kiáltotta a beszélő felé: ,,Ezelőtt botot kért, most királyt kár. Mit akar? Úgyse tesz udvarhölgy!“ A továbbiakban Schlachta kifejtette, hogy a köztársasági elnök pártokat képvisel és a király a népet, képviseli. Erre természetesen újra felzúdult a nemzetgyűlés. „Foglalkozzunk komoly dolgokkal. Hagyja már abba!“ hangzott a Kisgazdapárt soraiból. (Schlachta ugyanis beszédét állandóan a kisgazdapárti képviselők felé fordulva a munkáspártoknak háttal állva mondotta el.) Az egyik parasztképviselő rá is szólt: „A túlsó oldalt tennék már firtatni, ne csak minket!" Végül arról akart, beszélni, hogy a királyság hatalmát a legfőbb erőktől kapja, de hangját ismét elnyomták a kommunista frakció felől felzúgó, „Éljen a köztársaság!“ kiállások, amit az egész nemzetgyűlés átvett. Nagy Ferenc elnök szavazásra tette fel a kérdést: Elfogadja-e a Ház Schlachta Margit, javaslatát az államformáról való döntés elhalasztásáról? A Ház a javaslatot elvetette. Elítéljük a nagytőkét és az őserholdasokat véden legitimismust Ezután megkezdődött a törvényjavaslat részletes vitája. Elsőnek Parragi György kisgazdapárti képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy ebben a törvényjavaslatban az emberi jogokat olyan pártok és olyan képviselők iktatják törvénybe, akik valamennyien anízfasiszták, ami annyit jelent, hogy harcolnak a fasizmus intézményei, szelleme és minden hagyatéka ellen. Elítéljük azokat - mondotta Parragi akik a szentkorona mögé sompolyogva a nagytőke és az ezerholdzsok érdekeit védik ,a magyar köztársaságban, a demokratikus pártok együttműködése változatlanul történelmi szükségszerűség, a magyar sors parancsa és a magyar jövő záloga. Szabó Imre MKP, akik a földrel* A következő felszólaló a Magyar Kommunista Párt nevében Szabó Imre elvtárs volt. Mind pártom, mind pedig a földhözjuttatottak nevében üdvözlöm a tárgyalás alatt álló javaslatot — kezdte beszédét Szabó elvtárs. üdvözlöm elsősorban azért, mert pontot tesz egy olyan történelmi korszak végére, meyben talán egyetlen dolgozó rétegnek sem jutott osztályrészül annyi szenvedés, nyomor és megaláztatás, mint nekünk, volt cselédeknek és zselléreknek. És mi évszázadokon keresztül ve.„ellékeltünk nyolcan a grófi és bárói tízezer holdakon, amelyeket sok esetben a királyoktól kaptak tulajdonosaik azért, mert a. király „őfelsége,’ érdekébe’) hátba támadták a■ magyar nép szabadságharcai. Az iskolában arra tanítottak bennünket, hogy szeressük hazánkat és királyunkat. De vájjon szerethettük e a királyt, amikor idegen volt a magyar néptől és két kézzel osztogatta a magyar földet azoknak, akik a monarchia iránti hűségből a magyar parasztság százezreit gyilkoltatták le? A Horthy-rendszer is azért rertolta, fenn a királyság államformáját, mert így tudta elodázni a földreformot, így tudott kedveskedni a reakciót mindig hűen kiszolgáló nagybirtokos ek- Hlynak. - - Mikor a köztársasági államforma kérdése napirendre került, egyesek azt rebesgették, hogy a parasztság, főleg a dunántúli parasztság idegenkedik a köztársaságnak még a gondolatáról is. ím, aki a Dunántúl. Víg mrgyében zsellérkedtem és ma is parasztok között élek, bizonyságot teszek amellett, hogy a dunántúli parasztság, ha egy évvel ezelőtt még idegenkedett volna is a köztársaságtól, "ám, amikor a maga földjén szánt-vet, már nagyon jól tudja, kiknek érdeke a királyság emlegetése nem igaz, hogy királyt Tűnjenek el ások,rmot támadják vár a parasztság. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a földreformot állandónak tekinti és az özös munkák során három millió holdat vetett be. Ebből a munkából a dunántúli parasztság is kivette a részét. — Megmondom, mit vár a parasztság a köztársasági államformától. Azt várjuk, hogy a köztársaság megszilárdítsa azokat a vívmányokat és eredményeket, amelyeket eddig a demokráciának sikerült elérnie. Azt várjuk, hogy eltűnjenek a közéletből és a közigazgatásból azok, akik elősegítik a kiosztott földek elleni támadásokat. ...nem a császár képe... A következő felszólaló Kisházi Ödön elvtárs, a szociáldemokrata párt nevében örömmel üdvözölte az emberi jogok kinyilatkoztatását. A magyar munkásság mondotta saját börém tapasztalta, mit jelent jog nélkül élni. A királyság alatt a magyar dolgozók a királyi ház és a nemesség játékszerei voltak. A királyság idején mindenütt több joga volt a magyar munkásságnak és parasztságnak, mint saját hazájában. Ezért is örömmel fogadja a magyar munkásság a köztársaságot. A köztársaság fogja biztosítni, hogy a munkásság Szabadon építhesse a saját hazáját. Kisházi után Hegyesi János, a Nemzeti Parasztpárt képviselője szólalt fel. Amikor én beszélek " - mondotta - csak a hang az enyém, de a szavak az egész magyar parasztság véleményét mondják el. A magyar parasztság tiszteli a hagyományokat, de helyes jogérzékével felismeri: melyek azok a hagyományok, amelyek megérdemlik a tiszteletet. Sokan még azt, állítanák itt. hogy a parasztnak király kell. Én jártam sok magyar parasztházban, ott láttam a falon Kossuth, Rákóczi és a 48-as szabadságharc vértanúinak képét, de nehol a császárét vagy a királyét. Vannak, akik visszakívánnák a Ferencjóskás jó időket. Ezek a „jó idők“ a magyar parasztságnak csak nyomort és szegénységet hoztak, nincs okunk rá, hogy visszakívánjuk. Beszéde végén Schlachta Margittal szállt vitába. ..Nagyon csodálkozom azon mondotta , hogy az egész magyar néppel ma olyan mer ezám beszállni, aki az ellenforradalom idején a borbüntetés bevezetését alkai"t®. A magyar nép a köztársaságot akarja és azért a javaslatot pártom nevében elfogadom. A vita további telén Drózdy Győző, a Kisgazdapárt képviselője, kifogásolta a mostani pártrendszert, amely szerinte akadálya a demokratikus fejlődésnek. Ezután a rendőrségtől és egyéb, a tárgyhoz nem tartozó kérdésekről kezdett el beszélni, mire többen kiáltották felé: ...A köztársaságról beszéljen! Felelőtlen ünneprontó!“ B. Tóth kisgazdapárti képviselő annak a néhány sornak a javaslatból való törléséért szállt síkra, amely a múlt rendszert megbélyegzi. kollektív felelősség ! Faragó László elvtárs a Szociáldemokrata Párt nevében sajnálattal állapította, meg, hogy az ünnepélyes vitát néhány meggondolatlan kijelentéssel megzavarták. Ezután Révei József elvtárs szólalt fel. Leszögezte, hogy minden modern demokrácia, a szabad pártrendszeren alapul. Ez ellen a pártrendszer ellen eddig is hadakoztak a fasiszták. De csodálkozik azon, hogy a nemzetgyűlés legnagyobb kormánypártjának egyik képviselője az, aki ezt a demokratikus pártrendőt,ki k"fogásolja. Ami egyes intézmények monopolizálása.t illeti, demokratikus fejlődésünkben épp ott jelentkeznek bajok és nehézségek a közigazgatásban és a gazdasági élet vezető pozícióiban, ahol a demokratikus pártok nem tudják kellő mértékben szavukat érvényesíteni a reakcióval szemben. Az emberi jogokról szólva Révai elvtárs kijelentette, hogy nem osztja Parragi György képviselőnek véleményét, amely szerint a kollektív felelősség elvét el kell vetni. A mitt rendszer bűneiért igenis kollektíven kell felelességre vonni innek a rendszernek legfőbb támaszait, a feudális nagybirtokosokat, a Horthy, ki kiért és a németek bérenceit. A törvényjavaslat világosan mondja, hogy az emberi jogokat csak a demokratikus állam, rend határon bálul kívánja biztosítani a demokratáknak és nem a fatisztáknak. Ezt a jogkinyilatkoztatást nem szabad úgy értelmezni, hogy ezzel csorbítsuk a demokrácia kardját. Az emberi jogok nem gátolhatják a de Kossa elvtárs, a Ház alelnöke, iktatásáról szóló törvényjavaslatot, kihirdetettnek jelentette ki. Valamennyi képviselő felállva a magyar köztársaság kikiáltását. A nemzetgyűlés pénteken délelőtt fél 12 órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen ünnepélyes keretek dokraták harcát a nép ellenségei ellen Sulyok Dezső előadó sajnálattal állapította meg, hogy az első szakaszhoz hozzászóló saját pártjabeli, képviselők, felszólalásukkal egyáltalában nem mozdították előre a kérdést, de megrontották azt az ünnepélyes hangulatot, amelyet pártközi megegyezés alapján a Nemzetgyűlés tagjai fenn kívántak tartani. A kisgazdapárti szónokok által tett módosító indítványokat, nem fogadta, el is kérte a szövegnek eredeti formában való elfogadását. A nemzetgyűlés si előakcó javaslatát elfogadta. Révai elvtárs ezután a 13. paragrafus módosítását, kérte, olyan értelemben, hogy a végrehajtó hatalom írd. nyitása és ellenőrzése ne a köztársasági elnök, hanem a nemzetgyűlés kezében legyen. Sulyok Dezső előadó elvben egyetért Révai elvtárssal. De szerinte, a javaslat eredeti szövegezése is megfelel ennek a követelménynek. Kérte a nemzetgyűlést, hogy ezzel az elvi megállapítással, a végrehajtó hatalmat a nemzetgyűlésnek felelős kormány és nem a köztársasági elnök gyakorolja - fogadja el a javaslat eredeti szövegét. A Ház hozzájárult az előadó indítványához. A 14. paragrafusnál a nemzetgyűlés elfogadta azt a módosítást, amelynek értelmében az összes ítélőbírákat, fizetési osztályra való tekintet nélkül a köztársasági elnök nevezi ki. A javaslat összes többi paragrafusát változtatás nélkül fogadta el a nemzetgyűlés és így a köztársasági államiformáról szóló törvényjavaslat részletes vitája is befejeződött. a magyar köztársasági törvény Irénylt az 1948. évi I. törvénycikket. Magyarország köztársasággá lett tartó viharos tapssal ünnepelt között megválasztják a magyar köztársaság elnökét, aki leteszi az esküt e nemzetgyűlés előtt. Ezzel percekig t Két hét múlva adnak Budapest védőgátjai Dolgoznak a Vörös Hadsereg dunai jégtörői A főváros árvíz veszedelmének hárítására megtörtént minden emberileg lehetséges intézkedés. Vas Zoltán elvtárs, volt polgármester még szeptemberben utasítást adott, hogy az árvízvédelmi felé tereléseket a lehetőséghez képest pótolják és ugyancsak ő nyújtott segítséget a védőgátok felépítéséhez és megerősítéséhez. A helyzet most az, hogy két hét nylra 6 hárométeres szakaszon, a. • Római fürdőtől a Műegyetem környékéig, továbbá az Erzsébet-híd és Ferenc- József-híd között készen lesz 10 méteres megerősített védőgát. A lánchídi vízmérce szerint a víz jelenlegi állása 10 méter. Ha a vízszínt eléri 1, 7-es vonalat, a Duna, elönti az alsó rakpartot. 10 méteres gátak mellett tehát, pillanatnyilag, nincs ok aggodalomra. A Vörös Hadseregtől értékes segítséget is kaptunk. Trainin ellentengernagy utasítására két jégövet és több kisebb hajót állítottak ön a Duna jenének feltörésére. Egy hét alatt a Boráros-téri hídtól, a Mungii-hídig vágtak folyosót a Duna jegében a Vörös Hadsereg műszaki plakmaai. A cél az, hogy még mielőtt a bajai budapesti szakaszon is befagy a víz, robbantásokkal és jégtörő hajókkal hasított csatornán lehetővé tegyék a jégtáblák elvonullását. i . -