Szabad Nép, 1946. március (4. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-24 / 69. szám

^AgffRXAr, 1946 MAHCU­S 71 SZABAD NÉP ­JiiLm­yan­dák HOLLYWOOD—MOSZKVA—BUDAPEST Már volt alkalmunk megbizonyo­sodni afelől, hogy a forgóisztolyt mesterien kezelő garázda ifjú far­mer kockás flanellingje alatt nemes és istenfélő szív dobog. A jelek sze­­rint a kacér Lilian sem az a ledér nőszemély, akinek kezdetben véltük s vágyai netovábbja: a hitvesi hiva­tás. Újra megismerkedtünk a derék isheriffel, aki méltó őrzője a jog­rendnek, amellyel a gondviselés és a kongresszus ajándékozta meg az Ál­lamok gyermekeit. Túl vagyunk egy szédítőiramú lovashajszán, amely, mi tagadás, a vadnyugati filmek leg­szebb férfikorára emlékeztetett. Pontosan, a bevált recept szerint kotyvasztották a filmet a kaliforniai boszorkány­­konyhán Látszólag minden helyén van, de va­­lahol mégis hiba csúszott a számí­­tásba. Régebben a mozidarab vég­kifejlete előtt izzó szempárok lestek a vászon csodáit s most, hogy kö­rülnézek, azt látom: jobboldali szom­szédom unott mozdulatokkal do­bálja nyitott szájába a pattogatott kukoricát és a baloldali — eskü­szöm! — szundikál. A külvárosi moziban, ahová az eső kergetett, megállapíthatom, hogy Pesten megtört a hollywoodi varázs, amely évtizedeken át silány illúziók­kal próbálta csillapítani a világ kis­embereinek fény- és boldogságszom­­ját. A jelenség nemcsak a moziban észlelhető, hanem a színházban, a hangversenyteremben, a kabaréban, a könyvkereskedésben is. A magyar közönség egyre növekvő biztonság­gal utasítja vissza a giccset, ame­lyet kalmárok kínálnak neki, a mű­­vészetfogyasztó egyre öntudatosab­­­­an negligálja az álművészetét, ame­lyet fondorlatos m­űvészettermelők akarnak nyakába varrni. Miközben ankétokat rendelünk az írók nyomoráról, a könyvpiac for­galmának élénkítésére, a színházak látogatottságának fokozására tö­rekszünk, miközben azon törjük a fejünket, mint küszöbölhetnék ki, mint hidalhatnák át azokat a nehéz­ségeket, amelyeket az ország példát­lanul súlyos gazdasági helyzete Iro­dalmi és művészeti életünkben oko­zott, ne feledkezzünk meg egy pozi­tívumról, arról, hogy a felszabadu­lás óta a magyar olvasó, a magyar színház, és moziközönség ízlése lé­nyegesen javult, szellemi színvonala észrevehetően emelkedett. Nem vitás, hogy a moziközönség ízlésének fejlesztésében jelentős sze­rep jutott a szovjet filmeknek, látogatottságuk Pesten ma talán még nem vetekszik a hollywoodi da­rabok­éval. Megállapítható azonban, hogy míg a bussines jegyében ké­szült amerikai filmek vonzóereje csökken, a lélek megmozdítására tö­rekvő, nevelő beálítottságú szovjet­filmek egyre több embert hódítanak meg. Nem csoda, ha a művészi értékek átértékelésének nagy folyamata el­érte az egyébként is átrétegeződő moziközönséget. A vágyálmaikhoz tárgyi alapot kereső úriasszonyokat és a mozipáholy mélyén egyszerűen sötétséget kereső szerelmespárokat mindinkább az igazság, az igazi mű­vészet iránt fogékony munkásközön­­ség váltja fel. A pesti mozik új kö­zönsége, nem utolsósorban politikai iskolázottsága révén, felismeri a hollywoodi filmek rejtett célját, a polgári társadalmon belüli osztály­ellentétek elkenését, ami leggyak­rabban oly otromba formában je­lentkezik, hogy a kapitalista vállal­kozó különböző bonyodalmak u­tán magához és osztályához emeli a szegény, de platinaszőke gépírókis­­asszonyt, vagy elárusítónőt. Az új mozilátogatók a kendőző hazugsággal szemben a művészi for­mában kifejezett valóságra szomja­zik. És ezt kapja a hollywoodi szel­­lem­­abrakon nevelkedettek számára talán nehezen emészthető, de a szo­cialista realizmus tiszta eszközeivel dolgozó szovjet filmektől, amelyek egy nagy társadalmi átalakulás ne­hézségeiről és eredményeiről, egy új embertípus munkájáról és harcai­ról számolnak be. A szovjet film nálunk is erősbödő hatásának magyarázata, hogy film­színházaink látogatóinak sorában egyre növekszik azok száma, akik egyéni és kollektív problémáik meg­oldását, tehát az igazi „happy endet“ nem a délceg bonvivant és a csinos fruska mindent feloldó össze­­borulásától, hanem a történelem leg­igazságosabb társadalmi küzdelmé­nek győzelmétől várják. A magyar film a múltban, tudjuk, sokat vétett az igazság és a művészet ellen. Annak okát, hogy vétke ma kevesebb, ne eszmei és művészi színvonalának emelkedésében, hanem a hazai film­­termelés sajnálatos gyérülésében ke­ressük. Az a két, egész estét betöltő ma­gyar film, amely a felszabadulás óta készült ,a Tani­ónő és az Aranyóra, sem elgondolásánál, sem megreformálásánál, sem kivite­lénél fogva nem kéviselheti az új Magyarország teljesítőképességét a művészet e fontos területén. Azok­nak, akik a Tanítónő filmváltozatát forgatták, tudniok kellett volna, hogy egy 40 esztendős életkép té­tova és túlhaladott társadalomszem­léletével nem nyúlhatnak ma a ma­gyar demokratikus átalakulás leg­­időszerűbb s már meg is oldott kér­­déséhez, a nagybirtok és a paraszti földéhség problémájához. A másik „demokratikus“ magyar film, az Aranyóra, ugyanebben a szervi kór­ban szenved: a múlt kellemetlen örökségét hordja magában, nem mond igazat, kieszelt bábukat s nem embereket mozgat, a kávéházi törzs­asztal megbocsátó távlatából nézi Horthy-Magyarország életének azt a förtelmes időszakát, amelyet új magyar filmnek nem szabad simo­gató kézzel érintenie, hanem megve­téssel és gyűlölettel kell megkorbá­csolnia. Ezekhez a művészi kivitel szem­pontjából is gyatra mozidarabokhoz járul a MAFIRT két-három úgyne­vezett rövidfilmje, a „Munka után“, a „Lánchíd“ stb., amelyek viszont a „baloldaliság“ álruhájában, filléres krómnyomatokra emlékeztető, tangó­zenével aláfestett torzképet ad a munkásról és az újjáépítésről s épp olyan távol vannak a valóságtól, a művészettől, akár a vitézkötéses, ci­gányzenés, helyzetgutyutyus jobb­­oldali giccsek. Moziközönségünk ízlése javul, filmgyártásunké annál kevésbé. A demokrácia számára nem lehet közömbös, mi történik nálunk a mű­vészet legkorszerűbb kifejezőeszközé­vel, napjaink egyik leghatásosabb propagandalehet­ősé­gével, a demo­kratikus magyar tömegeknek szánt magyar filmmel. Vozári Dezső • A MaDTSZ-felállításon (VI., Bötros-utca a.) a MaDISz filmközpontja állandó kes­­kenyfilm-besmutatót rendez. „Egy nap a Szovjetunióban” című film bemutatása: március 24-én. Só-én VIS-kor és 28-áti LS-kor „Elnyomatás“ című francia­­ parti­zán fim és kísérő műsor március 24-én d. e­­l-kor és d. v. Lé-kor. 25-én­­-kor. 26.án d. e 11 -t­ or. 27-én d. u. LS-kor. Belépés díjtalan. * A Nyom­dás/dalkör vegyeskara ismét megkezdi működését. A hal­órák minden csütörtökön 5—7 óra­kor tartatnak meg. Dr. 1.087.16 Oyerfry, szülész és nőgyó­gyász szakorvos, a West AHce-kórház orvosa, rendel délután 4—5 órakor.I­V., Si­eniers-u. 9. III. 3. Telefon: 123­—846. Új Vjságszállító személyautó Debrecen - Hüs­egyten újra megindult MAHK-autójárat Prima csukott 4 autós személyautó összes papírokkal eladó Nem érheti csalódás! Ita rádióját Kincsesnél javíttatja vagy cseréli Kincses István RÁDIÓT, CSÖVE aki rádiótech­nika.­ Bp., Vill. Futó­ u. T. ALKATRÉSZT laboratóriuma, 29/a üzlet, VIII. Práter utca MAGAS ÁRON VESZEK. n. A mmkkássstad fttoMéméidí­­es&M Umahtvhe­m A napokban érkezett vissza jugo­szláviai útjáról Kocsia István elv­társ, aki munkatársunknak elmon­dotta: ahogy a szakszervezeti kap­csolatok nemzetközi kiépítésére a legnagyobb súlyt helyezi, egyidejű­leg gondoskodni kíván arról, hogy a munkássport nemzetközi kapcsolatai is kimélyüljenek. — Tervbe vettem, hogy a szak­­szervezeti kiküldöttekkel a Munkás Sport Központ megbízottja is el­menjen külföldre, hogy ott a mun­kássportolókkal felvegye az érint­kezést ... Kossa elvtárs párisi látogatásá­nak köszönhető többek között az április 13 és 14-én Párisban leját­szásra kerülő francia—magyar mun­kásválogatott labdarúgómérkőzés is. — És csak egyik állomása annak az útnak, amelyet a magyar mun­kássportolók megtesznek a munkás­sport nemzetközi kapcsolatainak ki­építése érdekében — mondotta Kossá elvtárs. A szakszervezeti tanács főtitkára nagy érdeklődéssel kíséri azokat az előkészületeiket, amelyeket a Mun­kás Sport Központ végez a május 1-i nagyszabású sportünnepségek si­kere érdekében. Kossa elvtárs hatal­mas ezüstserleget ajánlott fel annak az egyesületnek, amely a legnagyobb számú versenyzőgárdával jelenik meg az ünnepségeken. Az amatőr és profi kérdés kényes problémáit világosan látja, különben régi sportban lesz, már fiatal korától résztvett versenyeken és rajongója a turisztikának. Intézkedésére a munkás válogatott játékosai va­donatúj felszerelést kapnak. _ Remélem, nemcsak tudásukat mutatják be a magyar munkás fut­ballisták Párisban, hanem viselke­désükkel és fellépésükkel jó elisme­rést szereznek — fejezte be nyilat­kozatát. Az Újpest—7. MaDISi Idézésre két tavasszal még veretlen jól találkozik. Nagy küzdelem lesz-h az estnek meg kell drogátnia a ért A Ferencváros Budafokra randul­t bajnoki pontért ért. Az MTK a Pécsi 1 ellen küzd nem sok eséllyel. A ti mérkőzések során »Csepel ” TE­ét, a Krspist — az ErSo-t, győzi le ,den bizonnyal. Nyílt az Elektromos é­sgyőr mérkőzés. Az EMTK kemény m­­elet kap a Szolnok csapatában A ■kőzós mindkét csapat szempontjából­­ fontossággal bír. A jó formában 1 SzAC-al szemben nincs sok esélye Józsinak. A K. Barátság—Haladás ■közésen a kőbányai csapat győzelme jutó — Vidéken a következő mérkőzé­st játsszák le: ETO—Dorog, Szeged— as DVSC—SalETC, B. Törekvés—Tőrek­­■L A Bratislava csapata hétfőn d-1- 1 fél 4 órakor játszik a Ferencvárossal f Éled a turisztika 10 . 1. A felszabadulás előtti években a munkás összetartás egyik legna­gyobb keretét a turisztika nyújtotta. A munkás sportolók különös szere­tettel keresték fel a természetet, ahol ellenőrzés nélkül beszélték meg azokat a szervezkedési lehetőségeket, amelyeket a diktatórikus rendszer ellen terveztek. Sok túra és kirándulás volt fedő­szerve a munkás mozgalmaknak, amelyekre azután felfigyelt a fa­siszta rendszer. Ennek eredménye volt azután a Természetbarátok TE- nek és a Munkás TE-nek feloszla­tása. Természetesen most már nem meghirdetett túrákon, hanem hó­labda rendszer alapján illegálisan folytatódhatott a turista elvtársak mozgalma. A felszabadulás után turistáink azonnal hozzákezdtek az újjáépítés munkájához. A kifosztott menedék­házak berendezése most a legna­­gyobb problémája a turista egyesü­leteknek. — A rombolás és a fosztogatás következtében az anyagi károk igen nagyok — mondotta munkatársunk­nak a vándorsport egyik vezetője — a menedékházak 90% -a hasznavehe­tetlen ... A kevélynyergi, a csúcs­ hegyi, a kőhegyi és frankhegyi me­nedékházakat már sikerült újból megnyitnunk .. Az ország többi menedékházának rendbehozatala már nagyobb áldo­­zatokat kíván. A fasiszta turista­egyesületeket feloszlatták. Reméljük azok vagyona rövidesen átszáll a Vándorsport Szövetségre, amellyel, úgy, ahogy pótolni tudják a veszte­ségeket. Az igazi turista nem törődik a "komforttal" és a hiányosságok el­lenére is a tavaszi idény kezdetén hatalmas tömegek indulnak el egy­előre a főváros környékére, hogy a dolgozók hódolhassanak a legegész­ségesebb és legnemesebb sportnak, a szabad ország, szabad turisztiká­jának... Atlétikában eszteliko me-e,’ versennek forrnak. A nacv ömeszek 6- a vrr,,ír­ók ’elke."-ilése arra musat. im­py atlétikánk is rövidb­en újra a rési lesz. 11 A magyar kultúra sikere a Szov Jő tíz esztendő előtt meglátogat­tam a Komi Köztársaság főváro­sát, Szik­tik­várt. A komik, akiket a magyar tudósok még ma is csúf­­nevükön zürj éneknek neveznek, a legközelebbi rokonai a magyarság­nak. A sziktikvári Nemzeti Múzeumban magyar terem van. A terem falait Rákóczi, Petőfi, Kossuth és Rákosi Mátyás képei díszítik. A múzeum könyvtárában megtaláltam Petőfi és Arany összes költeményeit, Madáchot, Katonát, néhány kötet Jókait, Mikszáthot és Ady Endre két első kiadású könyvét. A komi iskolák­ban részletesen tanítják a magyar történelmet. Komi nyelven olvas­ható Petőfinek, Aranynak és Ady­­nak jónéhány költeménye. Néhányezer kilométerrel Szik­­tikvártól délkeletre, Tafeendben (az ottani múzeumban) látható egy szoba, amelynek ugyancsak magyar vonatkozása van. Ebben a szobában Vámbéri Ármin munkáit őrzik és térképeket, rajzokat, melyek Vámbéri útját mutatják. A világjáró magyar tudósnak igen nagy tekintélye van Szovjet- Közép-Ázsiában. És nemcsak ott. Az egyik legnagyobb orosz író, Nikolaj Tihonov (a Szovjetunió írószövetségének elnöke) regényt írt Vámbéri Árminról. Pár héttel a háború kitörése előtt jelent meg orosz nyelven, új, tömegkiadásban (150.000 példányban) Vámbéri Ármin önéletírása. Ugyancsak 1941-ben jelent meg a nagy szovjet matematikusnak, E. Kormannle „A két Bolyai“ című tanulmánya. A szovjet egye­temeken azt tanítják, hogy a két Bolyai vetette meg a modern matematika alapjait. Az egyetemi tankönyvek részletesen foglalkoz­nak Fejér Lipót magyar mate­matikus munkáival is. A magyar orvostudomány kiválóságai közül elsősorban Sem­melweis Ignácot ismerik, de a szakemberek előtt a Korányi név sem ismeretlen. Ha mindaz, amit itt felsorol­tunk, csak egy-egy vidéket, vagy egy-egy „szakmát“ foglalkoztat, a magyar kultúra egyik-másik képviselője az egész Szovjetuniót meghódította. Mindenekelőtt Petőfi Sándor. Petőfi már a múlt század hetvenes évei­ben ismert, sőt népszerű költő v­olt orosz földön. Az akkori demokra­tikus mozgalmak költői egymással versenyezve ültették át orosz nyelvre Petőfi forradalmi verseit. A Gorkij nevét viselő Világ­irodalmi Intézet könyvtárában az „Egy gondolat bánt enger­iet“ című költeménynek tizenhét nyom­tatásban megjelent orosz fordí­tása található. A múlt század nyolcvanas éveiben, amikor a cári cenzúra kegyetlenül üldözte a haladó értelmiséget, nagyon sok orosz és ukrán forradalmi költe­mény csak úgy jelenhetett meg, hogy e költeményeknek szerzője elhall­gatta nevét és szerzőként­­ Petőfi szerepelt. Petőfi neve alatt forgott közkézen mintegy félszáz orosz és ukrán forradalmi költemény. A nagy Októberi Forradalom győzelme után Petőfi Heineval és Byronnal versenyezve terjedt el az egész Szovjetunióban. A pol­gárháború idején egy kis füzetnyi Petőfi-vers orosz nyelven Lenin­­grádban jelent meg, ukránul pedig Odesszában. Petőfiről ■ 1920-ban Peter Kogan akadémikus írt tanulmányt, amely a Moszkvai Állami Könyvkiadó kiadásában jelent meg. Kogan e tanulmány­ban kitért Petőfi kortársaira is és főleg Arany János balladáiról adott pozitív értékelést. Petőfit a világirodalom egyik legnagyobb költőjének nevezte. Három évvel később Szovjet- Oroszország közoktatásügyi nép­biztosa, Anatol Lunacsarsskij írt tanulmányt Petőfiről és ugyan­csak ő fordította oroszra Petőfi hatvankét költeményét. Luna­csarszkij (Petőfit Heine fölé emelve) előadást tartott Petőfiről és koráról a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiáján. Ukrán nyelvre Petőfi váloga­tott költeményeit Leonid Pervo­­majszkij fordította le. Ugyancsak ő írt tanulmányt Petőfi életéről, párhuzamot vonva Petőfi és a nagy ukrán forradalmár költő, Tarász Sefcsenko között. Pervo­­majszkij Petőfi-könyve 1938-ban jelent meg. Azóta — három új kiadást ért meg. Egyetlen magyar író sem aratott olyan hatalmas sikert A Szovjetunióban, mint Petőfi. A magyar festők közül — a múlt század végén és a XX. század első évtizedében — népszerű volt Oroszországban Munkácsy Mihály és Zichy Mihály. Munkácsyt a szakkörök ma is megbecsülik. Zichy nevét a róla szóló anekdoták őrzik. Anekdoták arról, hogy Zichy milyen aljasul tagadta meg a közösséget minden­nel — ami magyar. Liszt Ferenc már egy évszázada nagy név Oroszországban. A modern magyar zenészek közül Bartók Bélának van komoly súlya a szovjet zeneéletben. Nép­szerű orosz földön Reinitz Béla néhány dala. Reinitzet alighanem jobban ismerik Moszkvában, mint Budapesten. A magyar építészet remekei sem ismeretlenek a Szov­jetunióban. Az Erzsébet-híd képe és leírása például megtalál­ható több építészeti tankönyvben. A fegyverszünet megkötése után újra nagy érdeklődés mutatkozik a Szovjetunióban a magyar kul­túra iránt. Szent-Györgyi Albert működésével a Tudományos Akadémia foglalkozik. Fejér Lipót munkáit Kolman matematikus tanulmányozza. Rövidesen meg­jelenik a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kiadásában a magyarok eredetéről végzett kutatások eredménye, amely nagyon sok­ új adatot hoz nyilvá­nosságra , de felhasználja a magyar kutatók munkásságának eredményeit is. Az Állami Könyvkiadó tervezi a legjelentősebb ma élő magyar írók egy-egy munkájának kiadását. Ebben a sorozatban jelenik meg Illyés Gyulának, Heltai Jenőnek, Zilahi Lajosnak, Kárpáti Aurél­nak, Darvas Józsefnek és Kovár Lőrincnek egy-egy könyve. Szándékosan nem emlékeztem meg azokról a magyar tudósok­ról, írókról, festőkről és zenészek­ről, akik az utolsó 25 esztendőben a Szovjetunióban éltek. Ezek közül egyik-másiknak munkáit az egész Szovjetunió ismeri. A Szovjetunióban emigrált tudósok és írók nagyon sokat dolgozta­k azon, hogy a progresszív magyar irodal­mat és tudományt ott népszerűsít­sék. Nem kismértékben nekik köszönhető, hogy a Szovjetunió népei olyan nagy érdeklődéssel várják a magyar írók munkáit. Mivel a Szovjetunióban a tudo­mány irodalom és művészet nem­csak egy kis réteg magánügye, hanem egy-egy jó könyvet milliók és milliók olvasnak és a tudomány eredményei is milliókat érdekel­nek, a magyar tudósok és magyar írók szovjetunióbeli sikerei nagy­­jelentőségűek Magyarország szem­pontjából. Petőfi ma a magyar ügy legjobb ügyvédje, a legdön­tőbb érv amellett, hogy az utolsó 25 év bűneiért nem a magyar nép fiai felelősek, hanem a magyar nép ellenségei. Minden egyes magyar könyvsiker erősíti a Szov­jetunió népeinek a magyar nép iránti barátságát, erősíti a magyar demokrácia nemzetközi helyzetét. Ezért a magyar tudósok és írók szovjetunióban sikere­s. nemzeti ügy. Illés Béla

Next