Szabad Nép, 1946. április (4. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-28 / 95. szám

4 Jászf­elsőszen­tgyörgy népe még Z. Nagy Ferenc kisgazda­­képviselővel is szembeszáll Semmiben nem engedünk, egy talpalatnyi földet sem adunk vissza! — ezt írták Jászfelsőszentgyörgy földigénylői az Országos Földbirtok­­rendező Tanácshoz benyújtott emlék­iratukban. A beadványon 200 alá­írás szerepel, de — mint a küldött­ség tagjai elmondják — nem 200, hanem a környék 10 ezer szegény­parasztja áll készen, hogy feljöjjön a fővárosba, ha a bizottság­ nem volna elég erős érvényt szerezni a nép követeléseinek. Jászfelsőszentgyörgyön április hó 19-én a Nemzeti Bizottság elnöke egybehívta a földhözjuttatottak és földigénylők értekezletét. Tárgy: az Országos Tanács 47.322 1946. III. sz határozata, amellyel Z. Nagy Ferenc, az Országos Tanács kisgazdapárti tagja a Községi Földigénylő Bizott­ságot hamis indokok alapján tör­vény- és jogellenesen feloszlatta. Z. Nagy Ferenc fasiszta úribirtokoso­­kat­­ támogat a szegényparasztság védelme helyett. A gyűlésen a régi földigénylő bizottság szabályszerűen lemondott. A nép az új községi föld­igénylő bizottságot azonnal megala­kította és tagokul egyhangúlag a volt földigénylő bizottság tagjait választották meg, mivel — mint az emlékirat leszögezi — a régi föld­igénylő bizottsággal szemben sem­miféle politikai kifogás nem mutat­kozott, helyes úton haladt, minden lépése a demokrácia és a nép érde­két szolgálta. Hangsúlyozza a bead­vány: Jászfelsőszentgyörgy összes földhözjuttatottjai és földigénylői, mint a dolgozó parasztság képvi­selői, egyértelműleg és egy akarat­tal állanak a népi magyar köztár­saság alapján és minden olyan tá­madást, amely a nép­szuverenitás megsértése és lábbal tiprása, határo­zottan visszautasítanak. Z. Nagy Ferenc fasisztamentő tevékenysége, a jogtalanul hozott feloszlató hatá­rozat zavart keltett, akadályozta a termelő munka folytonosságát, a föld megművelését. Fecske Sándor ma­­lom tulajdonon, Szekonya Rozália és László szabó, Bancsa szű­cs és a Z. Nagy Ferenc által támogatásba vett lobbi volt birok­osok egy része különben is súlyos népellenes bűnös — és nem, poroszt. Az új földigénylő bizottság húsz­tagú küldöttsége felkereste Veres Pétert, majd Donáth Ferenc elvtárs földművelésügyi államtitkárt, aki megígérte a legmesszebbmenő támo­gatását és az ügy azonnali letár­­gyalását ígérte meg. Az Országos Tanács úgy döntött, hogy ebben az évben birtokon belül maradnak a szegénypar­asztok a vi­tás földeken. A megyei tanács fogja később új vizsgálattal végérvényesen eldönteni az elkobzások ügyét. A földigénylő bizottságot pedig ugyan­csak a megyei tanács jelenlétében kell újra megválasztani. A küldöttség megnyugvással vette tudomásul a döntést. SZAKSZERVEZETI HÍREK A BUDAPESTI HIRLAPSZEDŐK KÖRÉ áp­­rilis 28-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja évi közgyűlését. A tagok pontos megjelenését kéri az­ elnökség. 28- án: (jverisvari taggyűlés Istur Kó­sa­ u. 23. sz­.lám MÉMOSz építés vezet­ő 10-kor taggyűlés. 29- én: Bádogosok, és szerelők u. ’b. és bi­­smal­mi ülés 4-kor, Vasasoknál. A Famunkások tagsági járuléka • á­prili­s 29-tőil: I. oszf­. 2 millió, II. oszt 1,600.000, III. oszt. 1,300.000. iiiiimb­aiKflk. v. betegjár. 100.000, özvegy- árva járulék a 30. haláles­et­­től IOU.OOO, beírat­ás 4IUUXM. i:»gVági könyv BOOIOOO fien.ge. A forgalotmiban les­ő bélyeg«-k átértékeléséről és utáni fizet­ésekröl küiy­vét tájé­koztat. A Mag'áiu-l­kalmazottak grafik­ai osztá­lya nmju'Shai' tanfolymot in­dit könyvkiadó és könyvkereske­d­ő alkalm­azottak­ részére. Je­­lentkezés a sz­.-i-vezési osztályon. NYOMDÁSZOK. FIGYELEM! A/ anyargye- Bü­leti illetékek 1946 május 4-én már » kö­vetkezőképpen fizetendők: S«km. 7.000.000, mnok 3.100 (KM)„ sgin. IM­rtUHM. Másfog l] 111, 7.000.000 H Tagsági jog fenntart. ill. 3.400.000 P. Beír. díj: P. lvézisze­dők KÖ*.­ 700.000 P. korr. Körb­sio­uOO P. Gépmn. Kö, 2.4(HMNMI P. Köalap 140.000 pengő, melyet evak a budapesti s­aktárs­­iuha ligetnek a Jót. Körbe — A bányászok részére szerkeszttségünk­­höz a következő adományok érkeztek: Tócsán András (Csömör,­út, 34/b.) 150 mil­lió, MK­P, 1*est,szent lörinc, Erzsébeti­elep húsvéti táncmulatság- bevétele lOMáO.tKX), H­ Jltér és Lever alk­­ór­iaetés 6,02( OH), Villamos­ipari és Kér. r. t. alk. gyűjtése 57.'­.590.000. igazgatósága 260 millió. MKP Ár­pádföldi szin­v. műsoros est jövedelme SOO.OtHiO.OOO. M. szellöző­­ művek és Gépgyár e heti egy nmukaó/a (4. 1/,. gyűjtés) 260.000. 000. MKP Tabosd műsoros est jüv. 75.000. 001). Textíliáim r­ t. ak. 12.k­ev.WHJ, igazgatóság udi 12.286 t­OO. Crista selyem­ével# vár kft alk. 13.5412.OUO, igazgatósága 13.484.000. Schlesin­ger gépgyár munkásai 39.140.000 2 óra ■mmnvkabér. MKP. Allbért­f­alva mufimm­A est jöv. 360.000.000. MKP XIV. ker. kiss­.uglói körlet: Tógh Vidor Já­nos és Schulek János 6. sk. gyüjtiés 20 mil­lió. Szf. kér és száll. r.­­ munkásai 34,580 000, Ganz hajógyár asztalos midiért 46.000*000. .MXDSz 82.400.000, Vecsés község gyűjtése a vecsési MKP kvízdém­ény v­égére 1.967.242.ICO. P. Havas és Kard . 200 millió MÁV bpesti üzletv. s/.aks/.eiv. csop. 7.380.000, E!nök-u. poig fiúiskola 16.4­9rt.OOO. VI.. Izabella,­vér 5. s­z. ház lakói 11.060.000. VII.. Dohány-u. giol-gy. leányisk. TIT. c. oszt., 1.430.000. Tóth Kálnán-u. poig leányisk. 27.100.000. Vafosz (2. sz. gyűjtés) 50 mi­lió, MNDSz 33.815.500. Elektromos Gépip. szöv. heti egy óra 71.721 000. Vorstcher C. A. Pál 34.910.000. Telepi­ u. 1zolg. f.kisk. (2 .?.. gyűjtés) 24 millió. Sármány Dénes túlórás összege 35.883.050 BeiTex crdölízem delg. gyűjtése (3. s? ) *53 000.000. MKP XIII. ker. XII. körzet lakói között rendezett gyűjtés 1i.110.000. (2 sz.) 50,050 000. (?­. sz. tyj­­tés) XIII. kér. 16. körzet. Streit Dezső gyíijtáss 339 595.000 XIII. ker. 1­i. körzet nov.0OO 00«». XIII. kér. 12 kö­rzet 166^520.000. Szf kertészet városiig. csop. alk. (5. gyűj­tés) 22,080 000. Bp. szf. kertészet dunabalp. északi sétányok csop 37.530.000. Bp. szf. kertészet dimadalp. fasorok csop. április 14—20ig terjedő hét egy óra munkabér 53.720.000 igyz­ő. November Jenő, a Sarnum­­ré­g igazgatója április 6­.in 1 JOU.OOO.OUO pengőt n­ított a bány.iszak javára. Jelentkezzenek mindazok, akik a 12.­I. kmszd-ban teljesí­tettek szolgálatot és Fere­nczi István úr mesternek kegyetlenkedéseiről tudomással bírna.., a H. M. katonapolitikai osztályánál. Budapest, V., Nádor-11. 9. II. 7. sz. b­elvi­­v­sévében. Párthírek .4 Nagybudapesti Pártbizottság oktatási versenyének állásai 1. \. ken 2 BS:KI­­T. 3 U­«»s.­ Mun­fréd. k. Csepel. :­ Pestszentlőrinnc. fi. Pe­st­­u­jhely. 7. AIII kér. 8. Pesterzsébet. 1/. (imnz. W­­ioldbei­jer. ti. Budafok. 12. VII. kér. l.II­I kér. U IX. kér. I.1. X. kér. Pi­lispest, 17. XI. ker­ .4 p­ropagandaosztá­ly felkéri az oktatási megbízottakat, hogy heti versenyjelentései­­ke­t csüt­örtökig juttassák ki. MOZIK MI­SORA: ADY: Dalol a flotta. 3. 5. 7.­­ BETHLEN (2&5-n)kD : Saer elem ' .kikötője 1­­4. *-g6. 'Ám 8. BELVÁROSI- • 8«ám'um (amerikaij, V2J. J i5. Xi%1 v i 1 ■/1. 'zö. 4. f«*l 5. KM é­­s fél 7-kor. — BODOGRAF i.ló/aef-k 11 1. Eg'V szoknya, egy nadrág Ha 18 bor. fél 4. fél' k i. fél 8 van. fél 2 is. — CITY­. Vad­­„viigani bofívs/n s. 5. 7.' CORSIO (Váci­mé* 9 T: 16-28-18): Csahan a r.sók (­•:{. r.,5 » .7. Az v dlnii 1i is — ISÉC81 (T: 121-3­4.2) (cilUll a csők. Lt. 'Vili VgI, vas és V. 1/n 2 is — DÓZSA: Alvilági S/n/., Lfi. lön! yasiikl­i Boádéit 1 a UuUmli utfifiiUi­f­H­in e­k fii uv­i, Jön! '.o. V. is — EL­DO­K A Dó:An­gyalok a Ifr/vöirtjb.tn, 4­6, 8 vas 2-tor \» — KÖRÚTI H­Í­R A D­ó- Ili ra d­ók. fi/Aue& film a Vft/uvK1 Orvosok a világiál­ Ot úbön. Reakció küyliivalakikban. Folylatólagos egyórás előadások re­ggel 9-t­ől ale 10- g. RÁKÓCZI-N­TI HÍRADÓ: Hiradók. Ke*'' ringó-szi­nifői :ia Reakció & kü?hivatalok­ban Oi vidok & világháborúban. Folyt. egyórás 01 dadátok regg­el D-töl i*.*te 10-ik­. FLÓRIAN IJaj­ali őrjárat. V-4 1 -„18 HOMOKOS- Gikcsó-iv/ei en ul Sfcöv. híradó :t. 5. 7. — HUNNIA (Tt-1.: 2 1)9 1411. Sequoa —Stan és Pan: Ni-Velő bomba. '•••4. üli. /IliS. vas fél 12 és fél 2-kor is. — IPOLY: Női.­ ednmei torongoi. 3. 5 7. vas 2 4.6. — JÓZSEF ATTIL­A: Aiél- Viktor Francon, Harry Baur, Annie Dureaux FEKETE EMBER Kizárólag STÚDIÓ karaván. V*4. VI*6. ‘58 Vft-s. f'l 2 j« — KAMARA: Öten voltak :1. 5, 7, v fél 12 »s. KOSSUTH (Ma­fitt- mozi, VI, Váci­ út 14.1 : Jég hátán is megélünk. Iá4.. La6, Vá8, v. v­ 2. 4,6.8 — KtT/nMt Bagdadi tolvaj. V*\, '•ifi. ’.v8 vas. és iitui. 11. Vs’i is. — MARX: New Orleans angyala. V4. »/y6 viu?. fél 2 is. — OMNI­A (Vili. K­ölese­y-utca): Csati,au­a esők Iü4 V26. vas. és finn. 2. 4. «. 8. — OTTHON: Gyere velem 11 yo. irtózni 1 -4 1 jó. 158. — PALACK: Várfyak a viharban. 1. 3. 5.7. vas 11 i«. PATRIA: Zene varázsa, 1­/4. '56. L8. — PH­ÖN­IX: Téli H­erszinád. H 1. 3 5­7.— ROYAL A­POLLO: Volga-Volga. 4. 6. 8, vas 2 is — RADAY: Uj sheriff, Turyan heve 154. 'vő V28. — SÁG VARI: Hét szerelmes kislány, vé4. lí­6. vas. 2. 4 .6. 8 — SCA­LA : Iréné 4. 1í 8. vas. 2 s. SZABADSÁG: Csinitatlan lányok, '­A. LG, 158. vas. R/2 is. — TINÓDI I. (Nagy­­mozii~u. 8. T: 42­0-172): Téli a­fjanád. 1-54. ’jé T'18. — TINÓDI II. (Nagymo'o­­uk­a 8. T: 4­20-172): Minden dél előd 4 folyó tatólag' 10­ 2-ig. Tinódi-hiatiné: Amerikai hiradó. rajzfilm letiltnifilm és bús b­árk. Kevséges 1.elváruk — I­I BÁN (T: 125-578): En­Hi zene. *i 12 vit'2. 1 1. L.S-kin. — TATRA (ÜlKw-út I13) : Dunápar­ti randevú H4. VIII. '58. vas. fed 2 is. — URÁNIA: Bűn és szerelem 4. 6­8. vas. 2 is. — VÁROST SZÍNHÁZ (T. 187-OIK)): Csak_ té­ged &z­erellek (Mon­a Goya, fr.). 3, 5. SZABAD VASÁRNAP, 1946 APRÍTÁS 20 HMM Megszűnik az Auguszta­ és Mária Valéria­nivo­mi­ íírtelep Az Auguszta, és Mária Valéria­­nyom­ortelep harminc éve szégyen, foltja a városnak. A legerősebb épít­kezések idején sem jutott lakás má­sutt az­oknak, akik egyszer ide kény­­szerültek. Vályogból, fából készült falak, bomba­sérült tetők között, ab­­laknélküli ,,szobának” nevezett lyuk­ban lakik egy-eg­y család. Konyha nincs. A lakásokba befolyik a víz és tele vannak féreggel, patkánnyal, egérrel. A legtöbb odúban nincs vil­lanyvilágítás, sem vízvezeték, sem csatornázás. A vizet kilométernyi tá­volságból vödrökben hordják. A la­kók legtöbbje gyári munkás, kisipa­ros. A lakók nagy része szégyenli, hogy a telepen lakik. Horváth I­­szobafestő elmondta, hogy tíz éve dolgozik egy, helyen, de nem meri elmesélni, hol van a lakása, mert el­­küldenék. Katona János elvtárs alpolgár­mester elnöklésével értekezletet tar­­tottak a HM, az újjáépítési minisz­­tér­ium, a rendőrhatóságok és a fő­város illetékes ügyosztályainak kép­­viselői a két nyomortelep megszün­tetése ügyében. Megállapít­ották, hogy a telepek veszélyeztetik a fővá­ros közönségének egészséget és bár ma a főváros nincs olyan pénzügyi he­lyzetben, mint az előző években volt, és két telepet sürgősen fel kell számolni. Több terv vetődött fel, le­hetséges, hogy üres kaszárnyákat, esetleg a fővárosi kislakásokat hasz­nálják fel a telep lakóinak elhelyezé­sére. Mindenesetre ez is egyike azoknak a súlyos feladatoknak, amiket az előző­­rendszer nem akart, vagy nem tudott,­­ de a demokrácia meg fog oldani. Köl­esy — Kroiker Az Egység" című Svájc, lapban írja Békeffy Lászlót 19:I0 nyarán egy banketten megismerkedtem Kriiker Aladár debreceni egyetemi tanánál. Beszélgetésünk közben többek között kijelentA kis népek csak úgy biztosíthatják em­beri létüket, ha felszívilnak egy nagy nemzet, mondjuk a német bi­rodalom testében. Mikor megdöb­benve kérdezt­em meg től.., hogy ezt a magyar népre is helyesnek gon­­dolju-e, így felelt: Ig­i, a magyar nép emberi szempontjaiból helyes­nek tartanám­. Hogy csak egy pél­dát mondjak, képzelje el Ön, ha ■Jókai, Petőfi, Arany vagy Mikszáth nemetül írt volna, akkor ma is­­merné őket az egész világ. De­­ilyen elszigetelt kis nyelvvel, mint a ma­gyar, csak­ helyi irodalmi nagytul jók lehette­k. Nem tudom, mi történt azóta ki siker tanár úrről ! — kérdezi Békeffy László. — Remélem, meg­felelő helyen ül. De a Magyaror­­szágról érkező hírek alapján az is lehet, hogy a demokrácia vihar emu. B­ékeffy Svájcból küldött, demo­kráciánkat féltő, aggódó kérdésére nem tidunk megnyugtató választ adni. Kreiker professzor urat iga­zolták és Krttésy néven ma is a debreceni egyete­em tanít. Nevén kiv­­­ül semmi sem változott. Ma is né­m­et szellemin­n tanítja diákjait, a fasis­must dicséri és legkedvesebb foglalkozása a fasisztamentus. Leg­utóbb Orsós Imre professzort igye­kezett megmenteni és nem ő rajta múlott, hogy nem sikerült. De illat­­szü­k, hogy Szettesy-Kroiker úr már nem sokáig mentheti a fasisztákat. A SZÍNHÁZAK vasárnapi ÉS HÉTFŐI MŰSORA: Opera Icái: vasárnap: Aida (H), hétfő: I'ncue Isami­ (K. , cl). — Nemzeti: va­sárnap: Sári bíró Csill: hétfő: A revizor Ilije . '-Hl. --- Nemzeti kamara: vasárnap: A hetvenkedő katona (­!), Vészébe, for­duló d­íz); hétfő: Veszélyes forduló (U7) — Via: vasárnap. ('.e l ,-7), hétfő i'-Ty: A esályás -- IV-d­i: vasárnap; (r.l, '*7), hétfő ('*;): Váljunk el. — t­elvárosi: va­sárnap ('-4, e-l), hétfő i'-T): A Conway­­család. — Művész : vasárnap (l-1, ' , 7), hétfő CzT):­­Makrajica: hölgy. — .Madách: vasárnap ti-j-t, 1 v7), hétfő (1 -.-7): Megtört szívek h.i­.a. — Magyar: vasárnap (8, ht, hétfő )ög :­­­lg­őzver. v —- Fővár­dai Operett : vasárnap C-3. Hj. hétfő (6): Klarentin ka­lap. - Kéke: vasárn­ap: Francia .-.- ,K­alány Ciftányháró (fli. hétfő: Mézeskalács 161. — Medgyanaay: vasárnap (i­l­i. 1..7), hétfő (tv7): Kiadó felesé­g — rádium: vasárnap (4, 7), hétfő (7); l­ö­lünk ma­radjon. — Imim­: vasárnap l:1. 61. hétfő Ül­: Egymillió dollár. — Vidám: vasárnap 11 v4, 1 a­ 7); hétfő (‘­Ti: .Szegény férfiak — Kamara Varieté: vasárnap I ' i, r.,7, hétfő, 11 r7); l’aradia-revil. — Royal: vasárnap 11 le A­­, 7), hétfő ( F-7): ly - kis Ame­rika­— l:p­árisi Nag­i­ cirkusz.: vasárnap, hétfő (1 71, 1 c7): Megnyíló műsor. Magyarország és Trieszt Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi, Rákosi elvtárs miniszterelnökhelyet­tes békéscsabai beszédében szögezte le a kormány­ álláspontját Trieszt kérdésében. Magyarország a nagy adriai kikötőhöz fűződő gazdasági érdekeit legjobban akkor látná biz­tosítottnak, ha Triesztet egy harma­dik hatalom közben jötte nélkül hasz­­nálhaná, vagyis, ha Triesztet a Jugoszláv Népköztársaság hetedik szövetségi államaként déli szomszé­dunknak ítélnék. Ezt az érzékeny világpolitikai kérdést minden oldalról megvilágít­ja dr. Szántó György tanulmánya, amely ,,A trieszti kérdés” címen a Cserépfalvi ,,Kék Könyvek” soroza­tában most hagyta el a sajtót. A magyar közvélemény figyelme a kormányférfiak nyilatkozatai után különösen azért fordul e probléma felé, mert a párisi külügyminiszteri értekezletnek az olasz békekötés során a trieszti vita helyes meg­oldásával kell kiállnia az első nagy erőpróbát. Felvetődik a kérdés: milyen föld­rajzi, néprajzi, közlekedési és egyéb érvek támogatják a jugoszláv igényt. Az első világháborút befe­jező békék nagyszámú tévedéseinek egyike volt, hogy ezt a délszlávok, tót lakótt területet Julijska Kraji­n-­­ olasz uralom alá kényszerítet­­ték. A kiindulópont az 1915-ös lon­doni szerződés, amelyben Anglia és Franciaország az olaszok hadbalé­­pése ellenében Olaszországnak ígér­ték ezt a területet. Wilson később a jugoszlávok oldalára állt, de nem tudta megvalósítani akaratát. Köz­vetlen tárgyalások kezdődtek a két ország közt. Az 1920. évi rapallói szerződés megkötésénél az akkor keletkező, szervezetlen jugoszláv ál­lam az olasz tengeri és szárazföldi haderő ,,csendes fenyegetése” miatt kénytelen volt deferálni. A három­negyed részében szláv (szlovén és horvát) lakosságú terület Trieszt­tel együtt olasz uralom alá került. Fiumét, amely Jugoszláviának ju­tott, D’Annunzio ismert csínyjével ragadta el. Jugoszláviának ezt a ki­hívást is el kellett tűrnie. Trieszt és Fiume is csak ugró­deszkául kellett a mohó olasz impe­rializmusnak a Balkán és Közép­­európa felé. A fasizmus ennek a politikának továbbfejlesztése volt. A későbbi éles olasz-jugoszláv ellen­téteknek ez és az isztriai szlávok féktelen üldözése adja a magyará­zatát. Vitathatatlan, hogy az olasz népesség csak Julijska Krajinában a keskeny nyugati partsávban és az Isztriai félsziget déli csücskében, Póla körül van többségben, egyéb­ként az egym­illiónyi lakosságból 10,0.000 a szláv. Trieszt városban némi olasz többség van, a hozzátar­tozó gazdasági hát terület azonban délszláv. Lényegében az olaszlakta városok kivétel nélkül mindenütt szlávlakta területek közepén fek­szenek és semmiféle összefüggésben nincsenek olasz nyelvterülettel. A városlakók (455.000 lélek) kéthar­mad része olasz, egyham­ada szláv, míg a vidék 585.000 lakosából 455.000 a szláv. Olaszország Trieszt forgalmában elenyésző helyet foglalt el. A Szük­ségleteket a velencei kikötő bőven kielégítette, úgyhogy az­ olaszok nyilván nem azért követelik Triesz­tet, mert szükségük van rá mint kikötőre, hanem hogy Trieszt for­galmát megbénítva, Velencét leg­nagyobb versenytársától megszaba­dítsák. Kétségtelen, hogy Trieszt jugoszláv szövetségi államként egész Julijska Kraj­inával együtt hatalmasan fellendülne: ez nyilván nincs a­z olasz imeperialisták ínyére. Közismert tény, hogy a 25 éves olasz Uralom alatt Trieszt elsor­vadt. A negyedszázados kísérlet be­bizonyította, hogy Olaszország nem képes, sőt, talán nem is akarja, többi kikötője lovasára Triesztet felvirá­goztatni. A kikötő felren­dílése Ma­­gyarország, Csehszlovákia, Ausztria bekapcsolásával Jugoszlávia létér­deke. Földrajzi, néprajzi, kulturális és közlekedési szempontból nyilván,­való, hogy ezt az" egész területet, mint egységet kell kezelni. Kis nyelvszigeteket kiszakítani nem lehet. Figyelemreméltó J. P. Taylorturk, az oxfordi Magdalene College tag­jának álláspontja. Megállapítja, hogy Trieszt birtoklása az olaszokat imperialista külpolitikára késztette és tulajdonképpen minden szeren­csétlenségének okozója volt. Trieszt elvesztése az olasz fasiszták és im­perialisták szemében — mondja — az összes olasz imperialista tervek végét jelentené Közép-Európában és a Balkánon. A görcsös ragaszko­dásnak ez az egyik, jellegzetes ma­gyarázata. Triesztet olasz kézben ha­gyni — hangzik az angol véle­mény — annyit jelentene, hogy a várost halálra ítélik, Jugoszlávia természetes gazdasági fejlődését bi­lincsbe verik és szomszédait: Ma­gyarországot, Ausztriát, továbbá Csehszlovákiát, amelyek ide gravi- tálnak, arra­ kényszerítik, hogy Né­metország északtengeri kikötőire, lei­­gyeitek utalva. Trieszt „szabad vá­ros" danzigi üggyé fajulna és a­zt a célt szolgálná, hogy az örökös olasz-jugoszláv feszültség mellett Olaszország megismételje követelé­sét abban az időpomban, amikor jobban felkészül, hogy ennek súlyt is adjon. Az a megoldás, amelyet Európában mindenütt elfogadtak, érvényesítené azt az elvet, hogy a vitás terület sorsának eldöntésénél a területnek, mint egésznek nemze­tiségi többsége a döntő szempont. A határt ott kell megvonni, ahol a szlovén nyelvterület végetér és az olasz kezdődik. A városok osztoz­nak a hátországok sorsában. Szántó György mindenesetre olyan szempontokat vet fel és olyan összefüggésekre mutat rá, amelyek közvéleményünk nagy része előtt Trieszt kérdésében ismeretlenek voltak. Ez a tanulmány­­ egyik értéke­­sze. Mindenki megveheti a legdrágább könyvet is a Szikra könyvbonok segítségével Kis pénzen nagy értékeket gyűjthet össze értékcsökkenés nélkül. Vásároljunk 0.50, 1.0, 2— P alapáru SZIKRA könyvbonokat az alábbi könyvesboltokban SZIKRA KÖNYVESBOLT Budapest VIII. József­ Körút 5. SZABADSÁG KÖNYVESBOLT Budapest, IV Kossuth l­ajos-u. 17. 16­.SEE ATTILA KÖNYVESBO­­­T Budapest VI. Terp­.-körút 19. ADY KÖNYVESBOLT Budapest, XIV Thököly-út 89. SAGVÁRI KÖNYVESBOLT Budapest, VIII. Nagyfuvaros-u. 14. SZABAD NÉP KÖNYVESBOLT Budapest, II. Mártírok útja 73. PETŐFI KÖNYVESBOLT I. Szent János uiér- 4 SZABADSÁG Rákospalota. BUDAI NÉPKÖNYVTÁR Budapest, XI. Bartók Béla­ út. 39. M­A­RT­I­NO­VICS KÖN­Y­V­ESBOLT Budapest XII. Alk­otás­ utca 1. PETŐFI KÖNYV­ESBO­LT Kispest, Kossuth Lajos­ tér. D­E út­OK­R­A­T­IK­US KÖN­Y­V­ESBOLT Pestszentlőrinc, Üllői­ út 113. SZABAD NÉP KÖNYVESBOLT Csepel Rákóczi Ferenc-utca 30. SZABADSÁG KÖN­YV­ESBOLT Postszenterzsébet Kossuth Lajos-u. Kovács ernő könyvesbolt Újpest, Árpád-utca 68. KÖNYVESBOLT Ba­j­c­s­y-Z.Hilmn,S­ky-út 4. lehűlt? Náthás ? Id^, tthán? Influenzás^P ifluenzás? Fáj a feje? Meglelt? N ighűlt? Náthás? lufin­á hós? Influenzás?I ’f­uenzás? Bevonják az ezerpengősöket A pénteki minisztertanács elhatá­rozta, hogy az ezerpengős és annál kisebb címletű bankjegyeket bevon­ják a forgalomból. A bankjegyeket május 18-ig váltja be a Nemzeti Bank. Bezárják a mulatókat A kormány elhatározta, hogy a demokratikus társadalmi szervezetek részére igénybe lehet venni mind­­azokat a­ helyiségeket, amelyek csak szórakozási célokat szolgálnak, sér­­tik az ország gazdasági érdekeit és amelyeknek további működését a belügyminiszter szerint a közérdek nem indokolja. A rendelet értelmé­­ben azonnal bezárják az Arizona, Copil, Palois de Danse és Casanova című mulatókat.

Next