Szabad Nép, 1946. május (4. évfolyam, 97-121. szám)
1946-05-02 / 97. szám
SZERDA, 194« MAJléá i SZABAD NÉP .................IMII ..Imin ........* ■"T”T"HÜTTT—1,tJ " u“* '^*'**'‘"T~ZETWTBWrP^WBW»TITTKrT7nTll(inTi1WinKIRlBirinriiBriiiirA|i|i|i|||i||iiH|)||||iii|i imi i| i , Egy „demokrata“ főispán színváltozásai VIDOVITS FERENC útja lopásoktól, sötét máramarosi üzletekől, MÉP- tagságtól, szovjet - gyalázó és Horthy-rajongó cikkektől — Somogyország kisgazda-kiskirályságáig Mintha Somogyország külön világ volna, ki a reakciós állam a demokrata államban. Minden úgy folyik itt, mintha az országházban Gömbös hagymázas szelleme uralkodnék s helyén ülne minden botos népnyúzó főszolgabíró és kakastollas csendőr. Ennek a „régi világnak“ látható feje, ura és mindenhatója Vidovits Ferenc kisgazdapárti főispán. Különös dolgok történnek ebben a megyében: lefoglalnak munkásélelimszerszállítmányokat, az elkobzott javakat gyanús módon osztják fel, a „mezőőrök“ alól — ha megkaparják őket — kibújik a volt csendőr, Vidovitsék külön vámokat szednek, a községek nyakán „régi jó jegyzők“ ülnek s ők olyanok mint a főnök, a mindenható főispán. Hiába feljelentés, tiltakozás, panasz, Vidovits tovább fűzi kisded játékait, úgy ahogy a Horthy rezsim iskolájában talpnyaló vidéki sajtófenegyerekként kiszolgálta Bárdossytól Sztójayig az összes MÉP-ista miniszterelnököket, noha kisgazdapárti tag volt. Hogy milyen felfogása volt abban az időben a pártbőségről, azt majd látni fogjuk. A máramarosszigeti folt Ma már csak kevesen ismerik Vidovits Ferenc eseménydús pultjának legjellemzőbb 191,1—1,1,-es szakaszát. Mi most felelevenítjük a hiteles tanúvallomások és kihallgatási jegyzőkönyvek alapján. Erdély egy részének visszacsatolása után a kétes „anyaországbeli” egzisztenciák egész raja szállta meg a visszatért friss vadászterületeket. Máramarosszigeten 1941 elején tűnt fel Vidovits Ferenc „szerkesztő úr”. Azzal jött, hogy lapot, természetesen kormánypárt lapot kell „gründolnia". Tárgyalni kezdett a hírhedt népnyúzó Jurka Flávius akkori főispánnal, a rezsim hű szolgájával és dr. Batky Béla polgármesterrel, a kormány mündenreképes exponensével. Vidovits, a „pesti” gyorsan végzett: bérbevette a Román Közművelődési Nyomdát és „Új Máramaros” címen megjelentette a MEP lapját, amelynek felelős szerkesztője és vezércikkírója volt. Nos, nem hisszük, hogy a „kisgazda” Vidovits most nagyon fog örülni, ha idézgetünk MEP-ista ujjongásaiból és uszító ultrafasiszta cikkeiből. Vidovits Ferenc szerkesztő a lap megindulása után sorra látogatta a hivatalosokat és Jurka főispán barátjára hivatkozva nyomtatványok rendelésére „ösztönözte” azokat. Igen ám, de a helybeli Kaufman-féle nyomda olcsóbban szállított és így Vidovits elesett az üzletektől. Hirtelen azonban minden megváltozott. A kémelhárító 1941 július 19-én kommunista szervezkedés miatt letartóztatta Kaufman Imrét, a nyomda egyik tulajdonosát és a garanyi internálótáborba zárta. Pár nap múlva megvonták a Kaufman-nyomda iparengedélyét. Újabb két nap múlva Vidorits megbízottja megjelent Kauftma Sándornál, a nyomda másik tulajdonosánál és felajánlotta a lendülést, „mert az iparengedélyt egyilyen kommunista nyomda úgyse kapja vissza soha, tehát nem dolgozhatna”. Októberben meg is kötötték a megállapodást és Vidovits strómantként betársult a nyomdába, áthozta lapját, közben eladott néhány gépet Kaufmannnak, de később az eladott gépeket egyszerűen ellopta és Pesten eladta. Kaufman Imre, a társ mukkani sem mert. Fokozta bizalmatlanságát Vidovitssal szemben, hogy megtudta: a Szerkesztő úr a városban pénzeket vesz fel, szubvenciókat vág zsebre a várostól, a MÉP-től és a megyétől, de társának egy szót sem szól. Később egy közönséges sikkasztás mellett Kaufman feljelentette Vidovitsot az ellopott gépek miatt is, de Vidovits összeköttetései érvényesültek s az ügyet elkérték, elhúzták. Vidovits, hogy a kellemetlen társtól szabaduljon, mindent elkövetett, hogy Kaumant internálják, de ez nem sikerült, mert még a Vidovits-hű hatóság is látta, honnan fúj a szél. Vidovits, aki nyúzta a nyomdai munkásokat, nem fizetett nekik és folyton pereskedett velük, miközben ő nagylábon élt, ekkor egyszerűen kidobta a nyomdából a Kaufman családot, a családtagok közül Adolfot és nővéreit durván tettleg inzultálta. S míg Vidovits úr kifelé hangos antiszemita volt, itt van Papp Imre esperes hásos vallomása arról, hogy hajlandó az általa üldözött Kaufman család ügyében a minisztériumban eljárni, „de ehez pénz kell”. Minthogy nem ugrottak be neki, sorra feljelentette é Új lapjában denunciálta a Kaufman család férfi tagjait a kassai hadtestnél és behívatta, őket ,.mint gazdaságilag káros Személyeket.” munkaszolgálatra. Másokkal sem volt izgalmasabb. Kaufmanék mégis viszszakapták iparengedélyüket és Vidovitsnak mennie kellett a nyomdából. Ekkor a ■ berendezés és gépező 60 százalékát eltulajdonította és Pesten eladta. Végül 1943 február 5 én nyolc fegyveres rendőr vette körül Kaufmanék lakását, a család tagjait bevitték a rendőrségre és ott Fehér felügyelő főleg Kaufman Sándort véresre verte. A család több üldözött tagja elpusztult táborokban és Ukrajnában. A munkások és polgárok vallomásainak tömege bizonyítja, hogy Vidovits miként garázdálkodott Máramarosszigeten. Titkárnője, Stadler Istvánná, született. Sarlós Olga, akit Vidovits pénzéből kiforgatott, vallja: Egy alkalommal megkérdeztem Vidovicsot: hogyan lehet az, hogy kisgazdapárti tag létére a MÉP-ben és a kormány uszító lapjánál tevékenykedik? Így felelt: ,,Nem az a fontos, hogy az ember milyen politikai pártban van, hanem mit lehet keresni, az üzleten’". Majd hozzátette: „Az ember arra hajlik, amerre szükséges”. Ezt a „hajlékonyságát” Vidovitsnak az Új Mármarosban megjelent épületes cikkel is igazolják, ha nem mondaná, akkor is. SXf thus'Jdflz dlfw annyi fe ERZSÉBET KÖRÚT 5. Mindenkit kiszolgálni a demokráciák ellen Ez lehetne Vidovits cikkeinek gyűjtőcíme. Kezdte 1942 március 10-én egy Bárdossyt magasztaló vezércikkel. Undorító szirupos ömlengés arról, hogy a miniszterelnök „nemes Balzacl alakja őrködik a magyar nép boldogulása felett”. Tudjuk, hova vezetett ez az „őrködés“. A Mi vezérünk" címen ezután Horthyról ír: „régen volt, mikor a tiszaparti ellen forradalmárok közt megjelent kemény katonás alakja... Mikor aztán megdőlt Kun Béla vörös janicsárjainak uralma a budai oldalon megjelent fehér lován ..Vidovitsnak nem voltak akkoriban sem gátlásai. Antal Istvánról oldalas dicshimnuszt zengett s ez jó alkalom, hogy Gömbös Gyula „művét“ méltassa és a gömbösi szellem architektúrájáról puffogtasson lelkes frázisokat. Másnap „Egy honvéd panaszkodik” címen a „modern vörös népvándorlás dzsingiszkáni hordáiról" cseveg s biztosítja a magyar népet, hogy „sohasem fogják átlépni a Kárpátok gerincét“. Vidovítynak mindenkiről van egy jó szava, akitől remélhet valamit: „Közéleti partizánok“ címen Tisza Istvánt glorifikálja s közben jól odamondogat a „partizánoknak". A Szovjetunió ellen uszító cikkeknek se szeri, se száma. Mikor Káliny kerül uralomra, feledi Bárdossyt, Gömböst, Antalt és az egész garnitúrát. „Nemzeti felemelkedés útja“ című vezércikkében beajánlja magát az új kormányelnöknek. A teljesség kedvéért lepocskondiázza Rooseveltet 1941 szeptember 12-én * szembeállítja vele Hitlert Horthy látogatása kapcsán. Ez a cikk sűrített uszítás a Szovjetunió ellen s felhívás „keresztes háborúra“ az istentelenség és pusztítás démonával szemben. Kár folytatni a háborús izgatásnak, fasiszta rajongásnak, a reakció, rezsim felmagasztalásának és a szabadsága vezető népek küzdelme ócsárlásának ezeket a megdöbbentő bizonyítékait. Ezek a cikkek és Vidovitsnak a háború alatt tanúsított fregoli-viselkedése elég lenne ahhoz, hogy más „halandót" legalább is népbíróság elé állítsanak. Vidovits Ferenc, „demokrata“ főispán Somogyban. Életvágy! • Küzdelem! Karrier! • Szerelem! Claudette Colbert világfilmje : Emlékszel még? SCALA FORUM Díszbemutató csütörtökön! A 20th Century For Min 1946.évi új produkciója A Gazdasági Főtanács a kalória megváltásának ellenértékét április 29-től Nagybudapesten és mindazokban a helységekben, amelyekben az üzemek a budapesti készpénzbérek 100 százalékát kötelesek fizetni, 3000 pengőben, azokban a vidéki helységekben, amelyek a budapesti készpénzbérek 95 százalékát fizetik, 2700 pengőben, ahol 90 százalékát, 2400 pengőben, ahol 85 százalékát, 2100 pengőben állapította meg. A Gazdasági Főtanács az április 28. után teljesített munkáért a t.a. nőnénk részére200, a segédmunká sok részére 175, a többi munkávalglaló részére 150 százalékkal magasabb árért állapított meg. * Kalória:3000peried Április 28-tól 150-200 százalékos fizetésemelés 9 Menetirányunk csak balra lehet — mondotta a Kisgazdapárt főtitkára A Független Kisgazdapárt jászberényi nagygyűlésén Kovács Béla, a párt főtitkára mondott beszédet, amelyben a magyar demokrácia legfőbb biztosítékának a koalíció megszilárdítását mondotta. A Független Kisgazdapárt baloldali volt az elmúlt 15 esztendőn át és az új demokráciában i, az akar lenni. Ha pártprogram és világnézet szerint akarjuk a demokratikus pártokat elhelyezni, akkor nyilvánvaló, hogy a Kisgazdapárt a sor jobbszélére kerül, azonban így is csak úgy lehet minket elhelyezni, hogy arcra balfelé álljunk és menetirányunk csak balra lehet. Tiszta népi magyar demokráciát akarunk. A tömegmegmozdulásokról Kővári Béla kijelentette, hogy * Kisgazda*párt is gondot Audit, a demokrácia megerősítésére és nemzetünk külpolitikai tekintélyére, és ezért a jövőben a tömegtüntetéseken kénytelen lesz mi lakozni a munkáspártokhoz. Ünnepélyesen kiosztották a Kossuth-emlékérmeket Nagy Ferenc miniszterelnök és Gerö elvtárs méltatták a hídépítők teljesítményét Kedden délelőtt a nemzetgyűlés épülete előtt osztotta ki Nagy Ferenc miniszterelnök és Gerö Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszter mintegy ezerfőnyi tömeg előtt azokat az emlékérmeket, amelyeket a magyar kormány alapított a Kossuth-híd építői számára. Az ünnep, a jégen megjelent Trainin ellentengernagy, Kossa István és Kisházi Ödön elvtársak, Kővágó polgármester, valamint Katona és Bechtler alpolgármesterek a főváros részéről. Nagy Ferenc miniszterelnök rövid beszédében üdvözölte a Kossuth-híd mérnökeit és munkásait. Hangsúlyozta, hogy Európában ez az első új végleges felépített híd a háború befejezése óta. A magyar dolgozóknak ezt a nagy teljesítményét a nemzet sohasem felejtheti el, ezért alapította a kormány a Kossuth-emlékérmet. Az első érmet, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszternek nyílt tomát, — mondotta a miniszterelnök — aki nemcsak megálmodója, hanem első munkása is volt a Kossuth hídnak. Gerő elvtárs a hídépítők nevében köszönetet mondott a miniszterelnöknek azért, hogy a kormány kellően tudta értékelni azt az erőfeszítést, amelyet a munkásság végzett. A fiatal magyar demokrácia akkor fog megszilárdulni, ha többet és jobbat produkál, mint a múlt rendszer. Ezután Massik szovjet ezredesnek nyújtották át az érmet, aki a szovjet műszaki csapatokat vezette. Trainin ellentengernagynak Nagy Ferenc a magyar nép nevében megköszönte azt a segítséget, amelyet a Vörös Hadsereg csapatai nyújtottak a hídépítéshez. Majd átnyújtotta neki a szovjet katonáknak adományozott emlékérmeket. Ezután 84 ezüstérmet és 1160 bronzérmet osztott ki a miniszterelnök és Gerő elvtárs a hídépítő munkások között. Az ünnepség Kossa elvtárs Szavaival ért véget. Pénz én ruha a bányászoknak A VI. kerületi Nemzeti Bizottság és a MNPSz VII. kerületi csoportja ünnepélyes keretek között átadták a bányászok szakszervezetének kerületi gyűjtéseik eredményét: az NB 36.500.000 adópontot, a Nöszövetség pedig 40 kiskabátot adott át, amelyeket maguk kötöttek és 10X10 centiméteres kockákból állítottak össze. AZ OTI biztosítottjai és ezek víralárólagjai részére a budapesti kerületi pénztár területén bevezeti a Gyógyszerti fidelégi Nyilvántartó lap kötelező használatát. Május 15-től az Intézet orvosai csak úgytelhetnek gyógyszert, ha a biztosítottak az igényjogot igazoló okiraton felül a gyógy- Bernyilvántartó lapot is felírt irtatják. Dreher élesztő nemesítve e Dreher Antal - Richter Gedeon eljárással