Szabad Nép, 1946. május (4. évfolyam, 97-121. szám)
1946-05-30 / 121. szám
Rágalmazzák Magyarországot és fasisztákat csempésznek Htodat exdildamaták pattodálkodása hammméfim SS-legények, és más re-A háború befejezése után a franciaországi magyar emigráció nagyrésze előkészületeket tett, hogy visszatérhessen Magyarországra. A közlekedési és engedélybeszerzési nehézségek ellenére sokan már haza is tértek. Helyüket az új „emigránsok", az Olaszországból, de főleg Németországból átszökött magyar nyilasok, önkéntes fasiszta katonatisztek akciós elemek foglalták el. Egyrészük az ismeretlenség homályába, burkolózva, különböző francia városokban igyekszik gyökeret verni, a többiek számára azonban Franciaország csak átmeneti állomás biztosabb, távolibb menedékhelyek: Spanyolország, Portugália és Délamerika felé. Az új emigráció megbízható segítői az úgynevezett „diplomata ellenállók", a Sztójay vagy Szálasi alatt disszidált franciaországi, továbbá a régi párisi magyar követség és más hivatalos magyar intézmények még mindig tevékenykedő elemei. A szakadár-diplomaták és barátaik működése abban merül ki, hogy egyrészt „extfitáMTiQric“ az új Molvai országnak, amelyet a legkülönbözőbb rágalmakkal és rémmesékkel igyekeznek befeketíteni a külföld előtt, másrészt engedélyek kijárásával, útlevélszerzéssel és pénzzel is támogatják a Franciaorzágban letelepedni kívánó, vagy tovább igyekvő fasiszta elemeket. Hol a 94,000 000 frank? Vezérük báró Bakách-Bessenyey volt magyar követ, aki ezelőtt Svájcban fejtett ki élénk és káros tevékenységet a magyar demokrácia ellen " és most is együttműködik a svájci , ,központtal". Székhelyét a közelgő béketárgyalásokra való tekintettel nemrégiben tette át Páriába, ahol a magyar külpolitika ellen ágál. Titkárnője a pesti lapokban annak idején napvilágot látott Hitlert és Mussolinit dicsőítő cikkek szerzője, báró Doblhoff Lili, a svájci központ és a Parisban tevékenykedő Horthy- diplomaták összekötő ügynöke. A díszes társaság egyik főtagja, Walter volt követségtanácsos, Petain és a vichyi kormány őszinte híve, aki mindenáron kezei közé akarta kaparintani a Franciaországban zárolt magyar pénzt. Bizonyára az ő ,,érdeme", hogy ebből a százmillió frankot kitevő összegből ma már csak hatmillió maradt. Külön fejezetet érdemel Binder Károly, a volt párisi magyar főkonzul, aki annak idején Pétain náci propagadaminiszterétől, Henriot-tól megkapta a francia becsületrend szalagját Binder nyílt levelezőlapokon tudatta a franciaországi magyar zsidókkal és baloldali emigránsokkal, hogy „önt megfosztották magyar állampolgárságától.. A levelezőlapok nyomán a címzetteknél megjelentek a Gestapo ügynökei és deportálták őket őket felfüggesztették ugyan állásától, de utóda, Kovács úr folytatja a fasiszták útlevélellátását, azonkívül a hozzá tanácsért forduló, a franciaországi viszonyokkal nem tájékozott magyarokat a francia idegenlégióhoz irányítja. „Mindszenti párisi követe" A fasisztamentésben tevékenyen működik közre Szalay Jeromos főtisztelendő úr. „Mindszenti párisi követe“, a franciaországi magyar katolikus misszió vezetője, aki az „otthoniak rabságáról“ prédikál, a magyarországi állapotok ellen agitál és Németh Ferenc lelkésztársával együtt a szószéken jelenti ki: „öszszeszorul a szívünk, de az öklünk is, ha hazánkra gondolunk". A főtisztelendő úr titkárnője és lelkes segítőtársa, Tergina Irén misszióshölgy, a Franciaországba menekülő fasiszta magyarok „őrangyala". A garnitúrához tartozik Lajthy Lajos, a párisi Magyar Tudományos Központ vezetője. Francia ösztöndíjakat szerez a Németországból átszökött fiatalabb fasisztáknak, gáncsolja a párisi MaDiTSz működését. Francia oldalról eljárás folyik ellene, mert a „tudós úr" az Értelmiségiek Nemzetközi Intézetét a nácik kezére akarta átjátszni. Közel áll a társasághoz a habzószájú, szovjetellenes propagandájáról hírhedt Fábián Béla volt képviselő, aki Párisban tartózkodik, mert nem mer hazajönni. Fábián németországi deportált táborból érkezett Franciaországba. Számos tanú bizonyítja, hogy a birkenaui haláltáborban Fábián kapanyéllel ütötte, kínozta zsidó társait, mint tömbfőnök, kíméletlenül fellépett a barakok lakói ellen, hogy az SS-nél behízelegje magát és az amúgy is nyomorúságos élelmiszeradagok javát ellopta. Tömbfőnöki „tisztségét“ kihasználva, a gázkamrákba szántak közül kiszabadította azokat, akik pénzzel, arannyal, vagy egyéb értéktárggyal meg tudták fizetni, helyettük gyerekeket írt fel a listára. Itt az ideje, hogy a magyar külügyminisztérium illetékes szervei felszámolják a diplomataútlevéllel sürgó-forgó, magukat félhivatalos, vagy hivatalos személyiségeknek kijátszó Horthy—Sztójay-diplomaták szemétdombját. Ezek az urak mérhetetlen károkat okoznak a magyar demokrácia ügyének. De erélyesen utána kell nézni az újonnan Pakisba kiküldöttek tevékenységének is. A párisi demokratikus magyarok részéről számos panasz hangzik el dr. Nemestóthy követségi titkár ellen. Szemére hányják, hogy a magyar köztársaság népszerűsítése érdekében semmilyen tevékenységet nem fejt ki, a „diplomata ellenállókkal" Doblhoff bárónő révére, szoros kapcsolatokat tart fenn, a demokratikus magyar mozgalom részére minden anyagi támogatást megtagad s ugyanakkor költséges dáridókat rendez. Baló László Binder úr is „ellenáll“ Az 1944 júniusi szövetséges partraszállás után Binder nagyot fordított köpönyegén és „csatlakozott" a franciaországi magyar ellenállási mozgalomhoz. Egyidejűleg másirányú tevékenységre képezte át magát. „Hadifogolybizottságot’’ alakított Sípossal, a magyar követség volt katonai attaséjával, Bobrik volt követtel és dr. Benkővel, az útlevélosztály elmozdított vezetőjével. A bizottság működése abban állott, hogy a franciaországi magyar hadifoglyokat lebeszélte a hazatérésről, a fasiszta beállítottságukról ismert tiszteket kiemelte a táborból, útlevéllel és pénzzel látta el őket, hogy bztosabb területeken üthessék fel sátorfájukat. Irányvonalának megfelelően a főkonzul úr hetekig rejtegette lakásán Szilassy László fasiszta színészt és nyiltan kiállt a közismerten fasiszta dr. Benkő érdekében, aki a náci uralom idején a baloldaliakat és a zsidó származásúakat önkényesen megfosztotta útlevelüktől, ami egyet jelentett a szerencsétlenek deportálásával. A párisi magyar függetlenségi mozgalom nyomására Ben- Mázsaszámra csempészték ki külföldre az élelmiszert, feketéztek, valutáztak 77 most szemetet lapátol báró Podmaniczky, fát fűrészel a nyilas Piatnik kártyagyárossal báró Fiath Cseper gróf Cziráky és tésztát dagaszt gróf Festettek a A budapesti gazdasági, rendőrség, mint jelentettük, leleplezte négy aranyifjú-arisztokrata veszedelmes csempészbandáját. Báró Podmaniczky Félix, gróf Festetich Ernő, gróf Cziráky és báró Fiath Pál részben önálóan, részben egy nirhedt román csempésbandával szövetkezve, mázsaszámra csempészte Ausztriába a zsírt, a szeszt, különféle élelmiszereket és dohányneműeket, olyan cikkeket, amelyet az ország dolgozói nélkülöznek. A csempészárut dollárért, aranyért és luxus gépkocsikért adták el, ezeket visszacsempészték az országba és tovább üzérkedtek. Billiós összegeket kerestek egyegy csempészúton és a könyen szerzett pénzből pesti éjszakai mulatókban dőzsöltek. A gazdasági rendőrség már régen figyelte az arisztokraták fényűző életét és aztán lecsapott rájuk. Flash bárót a Café de Parisban tartott razzián fogták el. A fényűző helyiség egyik asztala alatt a detektívek nyolc üres pezsgős üveget találtak. A vendég nem volt sehol. A razzia hírére általában egyszeriben üres lett a hangulatfényekkel díszített helyiség. A ruhatárban a kabátok alól szedték ki báró Fiath Pált, a lokál bőkezű törzsvendégét. Egy közeli dunaparti szállodában ugyanezen az éjszakán kézrekerült Podmaniczky Félix báró, aki baráti körével éppen azt ünnepelte, hogy ép bőrrel szabadult a bécsi rendőrség kezéből. A két báró a rendőrségen beismerte, hogy gróf Festetich Ernővel (a nyilas gróf fiával és gróf Cziráky Lászlóval, „a gömbölyű Lacival" hosszú idő óta csempészésből élnek. Eleinte társuk volt egy Gosztonyi nevű gyárigazgató (tapasztalt régi csempész), de csakhamar önállósították magukat, majd szövetkeztek három hírhedt román csempésszel, akiknek a vezetője gróf Potoczky román háborús bűnös, Antonescu bizalmasa volt. Legutóbb fogva tartotta. Ezt az alkalmat a pesti mulatók négy züllött ingyenélője arra használta fel, hogy román csempésztársaik teherautóját eladták Gundelfingen Elemérnének, egy bécsi nagyfeketézőnek, akit Budapesten nyilas múltja miatt köröznek. A gépkocsiért kétszáz dollárt, harminc fontot és egy Opel luxuskocsit kaptak. Ezzel a pénzzel tértek vissza Budapestre és elkezdték ünnepelni önmagukat. A razzia azután véget vetett a gyöngy életnek. A négy főúr, köztük Podmaniczky báró a toloncházban várja sorsa alakulását. Munkatársunk megnézte őket a Mosonyi utcában. Az udvarra melegen tűz a déli nap. Podmaniczky báró kissé gyűrött nadrágban, de pompás cipőben most szemetet lapátol. Arcán végig csorog a hajából kiolvadt pomádé. Félix báró elkeseredetten mutatja a tenyerét: — Aki nem szokta meg ezt a munkát — mondja —, annak így feltörik a tenyere, így igaz. El kell ismerni, hogy a báró eddig sokkal könnyebben kereste meg a mindennapi pezsgősvacsorára valót. Megtudjuk, hogy ez a pesti „társaságbeli“ szélhámos régebben egy koros hercegnőnek volt a magántitkára. Ez sem volt nehéz foglalkozás. Beutazták az egész világot és jól éltek. Podmaniczky báró azután filmstrómann lett. Ő adta a nevét, más írta a filmszöveget és a báró vágta zsebre a honorárium nagy részét. Ebből is jól élt. Azután jött a csempészés. Nem tudja elmondani, hányszor tízmázsa zsírt, lisztet, cigarettát és egyéb árut csempésztek ki az országból. Félix báró eldicsekszik, hogy Eckhardt Tibor a nagybátyja. És az életében van még egy sötét pont: a báró meggyilkolta Kovács István filmest, felesége állítólagos udvarlóját. Ennek ellenére szabadlábra került és csempészett. Aztán egy kellemes emlék: kiszabadulása után Graumann Viktor és Rév Erzsi pezsgős murit rendeztek a tiszteletére. Az estélyen jelen volt Matiszfalvy népügyész úr is. 700 kiló zsírt, 800 liter pálinkát, 2 hordó szeszt, több százezer cigarettát, nagyobb tétel kokaint szállítottak Bécsbe. Itt kapcsolatban voltak a Bucsinszki— Peschl „céggel”, az osztrák feketepiaci fejedelmeivel. Az áru értékesítése után három napig dorbézoltak Bécsben, amikor „lebuktak". Hogy, hogynem, a bécsi rendőrség másnap szabadlábra helyezte a csempésző arisztokratákat, míg a románokat Iparvállalat bérelne komplett, 100 m csúcstávolság esztergapadot kifogástalan állapotban, néhány hónapra, Ajánlatok „Kölcsöndíj“ jeligére Hansenstein és Vogler r. t. hirdetőirodába VI., Podmaniczky u. 13. ■ CSÜTÖRTÖK, 1946 MÁJUS SO SZABAD NÉP Festetich gróf a toloncház konyhájában selyemingben tésztát dagaszt. Undorral nézi a tésztát is és lisztes, petyhüdt karját is. Panaszkodik, hogy Félix báró beszélte rá a csempészésre, de ő alig keresett. Mindössze a Váciutcai Kis Kék Duna-éttermet „kaparta össze“ vezetékes csempészéssel. Az udvar másik végében Fiath báró fát fűrészel Piatnikkal, a nyilas kártyagyárossal. Fiath báró jól izzad. Azt meséli, hogy Bádenba üdülő feleségét látogatta meg és az utat összekötötte egy kis csempészéssel. Ezért került ide. Fehér shortban, napszemüveggel, tornacipőben, kezében szemétkosárral és seprővel , egy gömbölyű jelenség közeledik . Gróf Cziráky elmondja, hogy pénzestárs volt a csempészüzletekben. Elképesztő számokat sorol fel, hogy útjaikon mennyi dollárt, fontot, aranyat sze±reztek. Most méltatlankodik, hogy szemetet kell hordania. Egyébként a négy jeles arisztokrata nem érzi bűnnek, hogy a pezsgős éjszakák költségeinek előteremtése céljából tonnaszámra vonták el a dolgozók elől a fontos élelmiszereket. Most a bíróságon a sor, hogy felvilágosítsa ezt a négy ingyenélőt és még szabadon mászkáló társaikat. A dolgozó népet nem lehet fosztogatni. gyi 200 százalékos fizetésemelés május 26-tól A kalóra 200.000 pengő A Gazdasági Főtanács a kalória megváltásának ellenértékét május 26-tól Nagy-Budapesten és azokban a helységekben, amelyekben az üzemek a budapesti készpénzbérek 100 százalékát kötelesek fizetni, 200.000 pengőben, azokban a vidéki helységekben, amelyben a Budapesti készpénzbérek 95 százalékát 180.000, ahol 90 százalékát 160.000, ahol 85 százalékát 140.000 pengőben állapította meg. A Gazdasági Főtanács a kollektív szerződés hatálya alá tartozó valamennyi munkavállalónál a május 24-e után teljesített munkáért 200 százalékos béremelést állapított meg. Ugyancsak 200 százalékos béremelésben részesülnek a közalkalmazottak is a május 31-e után teljesített munkáért. Ugyancsak 200 százalékos béremelést kapnak a közalkalmazottak és a nyugdíjasok május 31-től. Csökkent a fővárosban a csecsemőhalandóság Dr. Bakács Tibor elvtárs, Budapest tiszt főorvos helyettese, most, tette közzé legújabb helyzetjelentését a főváros közegészségügyéről. A főváros lakossága már megközelíti a háború előtti létszámot: 1.024.486 ember él Budapesten. Az élveszületések száma meghaladja a halálozások számát. A céltudatos egészségvédelmi munka eredménye a csecsemőhalandóság leszorítása. Amíg 1946 februárjában még 13,8% volt, addig áprilisban már csak 12,2% a csecsemőhalandóság. Ez a szám vetekszik a legjobb háború előtti évek adataival. Barcács Tibor elvtára azonban megállapítja azt is, hogy a csecsemőhalandóság elsősorban még mindig a munkásnegyedekben pusztít s ezért mindent el kell követni, például a Valéra- és Auguszta-telep mielőbbi felszámolására. Hevenyfertőző és más járványos megbetegedések terén megnyugtató a helyzet, ami a jó megelőző munkának tulajdonítható. Az Orsolya zárda lakot a rémmesék híresztelői közt Hajdúhadháza községben is elterjedt a vérvád rémmeséje. A nyomozás megállapította, hogy Kovács Gyuláné 45 éves mindenes indította el a rémhírnek a terjesztését. Kovács Gyulánét egy fasiszta felbujtó beszélte rá a hír terjesztésére. Ugyanazon a napon két másik asszony is megjelent a hajdúhadházai rendőrségen és kétségbeesetten panaszolták, hogy kislányaikat elrabolták. Két nyomozó azonnal kiment a lakásukra és húsz perc leforgása után jelentették, hogy az „elrabolt gyermekek“ megkerültek, tanítás után játszani mentek a térre. Sopronban is felbukkant annak a híre, hogy a zsidók a gyermekeket összeszedik és kolbászt készítenek belőlük. Megállapította a nyomozás, hogy a rémhíreket Kiéli Lászlóné sváb asszony terjesztette, a nyomozás szálai a Orsolya-zárda lakóiig vezettek, ahonnan — a nyomozás adatai szerint — olyan „figyelmeztetéseket“ bocsátottak ki, amelyek csak növelték a zsidóellenes hangulatot. A vidéki főkapitányság leleplezései után, amelyek megcáfolták a hazug rémhír propagandát, a hangulat megnyugodott és a lakosság követeli a rémhírterjesztők legszigorúbb megbüntetését. Viharos szenvedélyek, élet-halál küzdelem az égő városban. Igazi férfiak! Hős asszonyok! Lángoló szerelmesek! HA PREMIER S C A L A Mafirt>Szovexport*fiJm TUZZEL-UASSOl Az igazi szerelem és a férfias bátorság filmje. Főszerepben Amerika híres férfisztárja: Clive Mrock és John Clement» angol világfilm Bemutatja CSÜTÖRTÖKTŐL: I'le„ H,rmou,..tilm f ^ JO