Szabad Nép, 1946. július (4. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-02 / 145. szám

VILÁG MQLETABJAIEGYESÜLJETEK? SZABAD NÉP ...**»*, Q­­ ^ a . Kedden délután 7 oraish ^f^osiejj^ar^ „NYUGAT eiiten előadást tart swatthingtoni, londoni és párisi útjáról a Zene­­akadémián meghívott közönségnek Az előadást a rádió is közvetíti 7 óra 10 perckor MAG Y A R NM M U N I S T A' P A' Rt K OZ P O­N­T­I L­A­P­J­A IV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ARA 50 BILLIÓ PENGŐ KEDD, 1946 JULIUS 2 Felkötjük, aki a szilárd pénz megteremtése után is spekulál!“ Gerő elvtárs beszéde az első állandó jellegű vasúti híd avatásán Gerő Ernő elvtárs, közlekedés­ügyi miniszter, Tiszafüreden, Péter. Pál napján, ünnepélyes keretek kö­zött adta át a forgalomnak Magyar­­ország első, újjáépített, állandó jel­­legű­ tiszai vasúti hídját. A teljesen jégbizto® hídon a szerelvények órán­­kint 60 kilométeres sebességgel ha­ladhatnak. A hídavató ünnepségen megjelent a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről Pavlenko szovjet őrnagy, a MÁVAG és a MÁV híd­építő munkásai, Varga László MÁV elnök, Borbély Kálmán dr., a MÁVAG Vezérigazgatója, Kökény Mihály mniszteri osztálytanácsos és Bartha Aladár MÁV üzletvezető. Az üdvözlések után Gerő elvtárs minisz­ter a következőket mondotta: — Most, hogy hídavatásra össze­gyűltünk, nem szabad elfelednünk: úgy kell hidat építenünk, hogy soha többé senki fel ne robbanthassa. A múltban épített gyönyörű hírt fajukat a reakciós, népellenes politikusok épúgy tönkretették, mint az egész országot. Azok, akik az országot katasztrófába sodorták, a demokrá­cia ellenségei, most sem nyugsza­nak. — Az ország népe a hosszú hábo­rútól, sok szenvedéstől elfáradt. Most már békésen, nyugodtan akar a nép építeni és munkája gyümölcsét él­vezni. Ezért nem tűrheti a magyar demokrácia, hogy itt bárki is meg­kísérelje megzavarni a békés, alkotó munkát. Gerő elvtárs elmondotta, hogy a tél beálltáig három teljesen biztos, állandó jellegű tiszai vasúti és közle­kedési hidat adnak át a forgalomnak. Ebben az évben elkészül még a Sza­­badság-hídon kívül a "t­él összekötő vasúti pici is. — Néhány héttel vagyunk a pénz stabilizációja előtt. El­­vagyunk szánva arra: megteszünk minden intézkedést, hogy véget vessünk az infláció segítségével folyó sza­bad rablásnak. Vannak, akik há­tulról akarják megfúrni a stabilizá­ciót. Erre az a válaszunk, hogy ezt a jó pénzt — és Gerő elvtárs, viha­ros éljenzés és taps között felírni latta a forint egyik első darabját — minden eszközzel megvédjü­k. Nem vagyunk egyáltalában vérszomjasak, de ha a dolgozók kenyerének bizto­sítása megköveteli, hogy felkössünk néhány embert, aki a szilárd pénz megteremtése után is dollárral, arannyal spekulál, meg vagyok győ­ződve: a magyar nép ezt jóvá­hagyja. Gerő elvtársnak pillanatokra félbe kellett szakítania beszédét, mert egy megrakott szerelvény teljes sebes­séggel keresztülrobogott az új, zász­lókkal, zöld gályákkal feldíszített hídon és az ünneplő tömeg szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fo­gadta. Gerő elvtárs ezután a magyar kormánydelegáció külföldi útjának célját ismertette, majd megállapí­totta, hogy a határainkon túl élő magyar véreink teljes egyenjogúsá­gát biztosítani kell. Ehhez azonban szükséges, hogy végezzünk a felsza­badítóinkra, a Vörös Hadsereg tiszt­­jeire és katonáira orvul támadó fa­siszta merénylőkkel.­­­­ A magyar dolgozó teljes oda­adással csak akkor fog hidakat, építeni, ha tudja, hogy ez az ország nem lesz többé az úri bitangok or­szága, hanem a magyar dolgozó népé. A lelkes éljenzéssel és nagy taps­sal fogadott beszéd után Gerő elv­­társ a hídépítésben különösen kitűnt 3­t munkás között államfői és mi­niszteri kitüntetést osztott ki, majd elismerését és köszönetét fejezte ki a dolgozók nagyszerű teljesítmé­nyéért. Aki a forinthoz nyúl, annak pusztulnia kell — mondotta Farkas elvtárs Miskolcon Szombaton este Farkas Mihály elvtárs a jó pénzről beszélt Mis­kolcon. — A tomboló infláció napjai már is vannak számlálva­­— mon­­d­otta. — Augusztus elején, de lehet hogy már július második felében jó,­ értékálló pénze lesz ennek az országnak. De az infláció utolsó heteiben is olyan rendszabályokra van szükség, amelyek megvédik és biztosítják számunkra az élelmet, a megélhetéshez.­­ Ezért az MKP javaslatokat dolgozott ki, amelyeket, a kormány részben már el is fogadott és a jövő héten további javaslatainkat fogjuk előterjeszteni. Nem­ helyeseljük, hogy az adópengőt a munkások nem az aznapi adópengő szorzó­­szám szerint kapják meg és köve­teljük ennek megváltoztatását. El kell kezdeni a munkások, hivatalno­kok bérének adópengőjegyekben való fizetését. — Fontos a jó pénz megterem­­tése szempontjából az a tény is, hogy az Egyesült Államok v­issza­­adták arányunkat. De ezzel még nem kaptunk vissza mindent. Résen kell lennünk és nem szabad addig megnyugodnunk, amíg az utolsó te­hén, az utolsó ló is vissza nem tér Magyarországra. — A reakció már most szítja a hangulatot a jó pénz ellen. Egyes képviselők is mondogatják már, hogy a forint sem lesz jó pénz. Eb­ben a kérdésben nem ismerünk tré­fát. Aki a forinthoz nyúl, annak pusztulnia kell. A forintot csak ak­­kor tudjuk megvédeni, ha annak ellenségeit azonnal felkötjük.­­ Az a feladatunk, hogy minden erőt összepontosítsunk a jó pénz­­megteremtésére. A Kisgazdapárt reakciós elemei jól tudják, hogy az ország milyen nehéz helyzetben van és hogy a stabilizáció csak ak­kor sikerülhet, ha mindenki szívvel­­lélekkel ennek az érdekében dolgo­zik. A magyar nép azt kívánja ezekben a súlyos időkben, hogy ne az foglalkoztassa a Kisgazda­­pártot, hány rendőri pozíciója van Nem ez a döntő most a magyar pa­rasztság­­számára. A magyar pa­raszt azt akarja, hogy búzáját már jó pénzért adhassa el. Halálraítélte a NOT Sziójayi és társait A Népbíróságok Országos Taná­­csa Bojta Béla dr. államtitkár el­­lökletév­el hétfőn hirdetett ítéletet Szu­­p­­i Döme volt miniszterelnök, Rátz Jenő, Rem­ényi-Schneller Lajos, Szász Lajos és Hunder Antal volt miniszterek háborús bűn­ügyében, a NOT bűnösnek mon­dotta ki a vádlottakat háborús bünteteett, és ezért valamennyieket golyóáltali halálra ítélte. Kunder Antalt első fokon életfogytiglani fegyházra vélték, de a NOT m­eg­­változtatta a népbíróság ítéletét és Kunder Antalt is golyóáltali halálra ítélte. Az elítéltek kegyelemért fo­­lyamodtak. A NOT úgy határozott, hogy a kérvényeket felterjeszti a köztársasági elnökhöz. Tildy Zoltán és Nagy Ferenc a szegedi arató­ünnepen „Mindenkinek teljesítenie kell beszolgáltatási kötelezettségét“ A mezőhegyesi állomás zászlódíszé­ben, virágokkal díszítve várta pén­teken délután Tildy Zoltánt, a ma­­gyar köztársaság elnökét, aki eljött az itteni több mint 30.000 holdas állami mintagazdaság megtekinté­­sére. Az állomáson a Baloldali Blokk pártjai és a szakszervezetek küldött­sége várta a köztársasági elnököt, a Kisgazdapártnak nincs szervezete a községben. Tildy Zoltán a gazdaság keskenyvágányú vasútján körutat tett a birtokon. Este fél 7-kor érkezett meg Tildy Zoltán és kísérete Szegedre. A Szé­­chenyi­ téren a Városházával szemben állott a díszemelvény. Tildy Zoltán és a vasárnap reggel Gyöngyösi kül­ügyminiszter társaságában meg­érkezett Natty Ferenc miniszterelnök kíséretükkel onnan nézték végig a díszes felvonulást. Szekerekkel, lovasbandériummal, az iparosok a régi céhládákkal vonulnak fel, 11 órára összegyűlt mintegy 50.000 ember. Szép a fel­vonulás, de vannak különös vonásai. Az egyik csoport előtt hatalmas zászlót visznek, rajta hímzett betűk­­kel: „Csonka Magyarország nem or­szág, Nagy-Magyarország menny­­ország.’­ Az üdvözlő szónokok még véletlenül sem mondják: ,,Köztársa­sági elnök” — csak „államelnök”, egyszer: „államfő”. Az egész ünne­­pélyen csak Nagy Ferenc nevezte beszédében köztársasági elnöknek Tildy Zoltánt. Ezek után nem is cso­dálkoztunk, amikor a beszédek so­rán, a békekötéssel kapcsolatban kétszer is bekiáltottak a hallgató­ságból, ,M mindent vissza.'” , amikor Budapesten agyonlőnek két tisztet a felszabadító Vörös Harise­­reg katonái közül. A kormánynak és a magyar társadalomnak mindent el kell követnie, hogy ilyesmi elő ne forduljon és törekednünk kell arra is, hogy a termelés további fokozása mellett az ország belső békéjét is megteremtsük. Ezen a nagygyűlé­­sen, ahonnan messze hangzik a szó, hadd mondjam meg, hogy a magyar demokráciának békességre, belső nyugalomra van szüksége és árulást követ el a magyar fejlődéssel szem­ben az, aki ezt a belső békességet és nyugalmat veszélyezteti. Rövidese­n tanácskozások­ indulnak meg a pár­­tok vezetői között az ellentétek megszüntetésére. Legalább a leg­nehezebb időkre meg kell teremte­nünk a munka elvégzéséhez feltét­­lenül szükséges belső politikai bé­két.“ Nagy Ferenc miniszterelnök azzal zárta beszédét: A magyar parasztság, munkásság és haladó értelmiség együtt meg tudják teremteni azt a boldog életet, amelyért az a magyar munkás és értelmiségi is dolgozik, akiknek most a parasztság felaján­lotta az új kenyeret. A nagy taps és éljenzés elülte után népi táncokat mutatott be a kör­nyék parasztsága, délután pedig a sportpályán és a Nemzeti Színházban ■akozott Sz­eged, gazdatársada’me. Tildy Zoltán ellátogatott a szegedi paprikabeváltóba is és megtekintette a szegedi tanyavilágot. Szeged Felső, központban az ünnepi ebéden pohár, köszöntőt mondott a köztársasági el­­nek. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a föld népének vannak panaszai, a bá­­nyászok és ipari munkások még sok­kal súlyosabb bajokkal küszködnek. Az ország sorsa csak akkor van biz­­tosítv­a — mondotta —, ha a dolgozó milliók tartják kezükben sorsának intézését. Azt kívánom, hogy a ma­gyar föld népe találkozzék az ipari munkássággal, e két nagy réteg megismerje egymást é­s egyesült erő­­vel dolgozzék a magyar jövőért". . Ellenségek , soraink között Vasárnap Kecskemétre utazott a köztársasági elnök és kísérete. Az ünnepélyes fogadtatás után megte­kintette a barackünnepséget, a város főterén rövid beszédben a demokrácia jövőjében való hitre buzdította Kecs­kemét dolgozó népét. Az ünnepségen valamennyi párt megjelent és teljes egyetértésben, lelkesen éltette Tildy Zoltánt és a magyar köztársaságot. Délután az elnök és kísérete Kecs­kemét mezőgazdasági ipari üzemeit tekintette meg, majd ünnepi vacsorán vett részt, ahol a pártok, a szakszer­vezetek és az újgazdák nevében egész sor pohárköszöntővel ünnepel­ték a harmadik magyar köztársaság első elnökét. Tildy Zoltán válaszá­ban megköszönte a minden oldalról megnyilvánuló bizalmat és többek között a következőket mondotta: — Tartsuk tiszteletben egymás meggyőződését, mis­ka vannak az or­szágban új eszmék, az új eszméknek lelkes harcosai, ne tekint­szunk rájuk ellenségesen, mert őket is a nemzet ügyét szolgáló szent cél hevíti. Dol­gozzunk azon, hogy közelebb jussunk egymáshoz, mert még nem vagyunk túl minden veszedelmen. Ellenségek leselkednek reánk a soraink mögött és a soraink között is, akik szeret­nék visszahozni azt a régi világot, amelyet mi örökre lezártunk. Tildy: Kirekesztjük a dolgozó magyarok ellenségeit Tildy Zoltán megszegi az új kenye­ret, majd a Kisgazdapárt elnökének üdvözlő szavai után maga lép a mikrofon elé. A munka és a munkás megbecsüléséről beszél, a parasztság nehéz, küzdelmes harcáról az új ke­nyérért. „Ma a városi ember gondja, bányák és üzemek dolgozóié is kint volt, veletek a mezőkön. Am mi, magyar világ meg fogja becsülni azokat, akik dolgoznak a felépítésén. Meg fogja becsülni a dolgozókat és csak a dolgozókat fogja megbecsülni. A kenyéreket kirekesztjük a kenyér áldásából. Sóvárgunk az után, hogy békessége is legyen az új kenyér mellé minden magyarnak. Mi, ma­gyarok a többi szabad néppel együtt kiáltjuk: Soha többé háborút ezen a földön! Békességet a népek között és idebent is, az országban. K­iereszt­jük a nemzet közösségéből a dolgozó magyarok, egyetértésének bujtogat­ó ellenségeit. Ifj és szabad világot te­remtünk, amelybe a letűnt, bűnös vi­lág semmiféle sötét szelleme vissza­­ nem tért két“. Nagy Ferenc: Igazságosabb, egyenlőbb kenyérelosztás Felcsattan a taps, felhangzik az „Srjén“. Senki sem vonhatta ki magát Tildy Zoltán beszédének lel­kesítő, felemelő hatása alól. Nagy taps fogadja az emelvényre lépő Nagy Ferenc miniszterelnököt, a nagygyűlés következő szónokát. A miniszterelnök az új kenyér jelen­tőségéről beszél, megköszöni a föld­­míves nép munkáját, amellyel az átlag 80—85 százalékos európai ve­tésterülettel szemben a magyar föld 93 százalékát bevezette. „Megígé­rem —­ folytatja emelt hangon Nagy Ferenc — Magyarország dol­gozó társadalmának, hogy ebből az új kenyérből igazságosabban, egyen, többen és nagyobb mértékben fog részesülni az ország minden dol­gozója!“ . Taps és éljen hallatszik, de a tö­megben nincs meg az igazi lobogó lelkesedés. A Kisgazdapárt szegedi szervezete kisajátította magának Péter-Pál ünnepét, a Baloldali Blokk pártjai és tömegei nem vettek részt az ünnepélyen. Már a felvonuláson furcsa kijelentések hangzottak el: ,,A mi vidékünkön jónak ígérkezik a termés” — mondja egy paraszt­­ember. —■ „Nálunk is jó lesz, de mégse lesz jó” — mondja egy „füg­­getlen ifjú” és ravaszul kacsint hozzá. Ú­gy látszik, van néhány hall­gató, aki nem fogadja osztatlan tet­széssel Nagy Ferenc ígéretét az új kenyér igazságos elosztásáról. — Még egy nagy feladat vár az magyar föld népére — folytatja be­szédét a miniszterelnök. — Az új ke­nyeret vonakodás nélkül, szeretettel és megértéssel fel kell ajánlania a társadalom minden dolgozó rétegének és teljesítenie kell azt a kötelességét, amelyet a beszolgáltatás ró rá. Vi­szont a beszolgáltatás — ezt a ma­gyar kormány nevében kijelenthetem — ma már nem olyan feltételekkel történik, mint a múltban. Az új ke­nyérrel együtt megjelenik az új pénz, az értékálló forint is. Augusztus 1-vel megszűnik pénzromlás okozta szörnyű bizonytalanság. A beszolgál­tatott termények egy részét adóba számoljuk el, a többit pedig értékálló pénzben fogjuk kifizetni a magyar gazdaközönségnek. (Nagy taps.) Minden erővel a reakció ellen A miniszterelnök ezután részletesen beszámolt a washingtoni, londoni és párisi út eredményeiről, majd hang­súlyozta: az eredményes külpolitiká­hoz a magyar demokrácia belső meg­szilárdulása szükséges.­­• Végképp le kell számolnunk országunk bűnös politikai múltjával. Ma ,a múlt bűneiért, a háborús ösz­­szeomlás okozta nehézségekért is szeretnék egyesek a demokráciát fe­lelőssé tenni. De a demokrácia azt fogja jelenteni, hogy ez a nép valós­ban, tulajdon­jogilag is magának é­píti fel az országot. A népnek ma lehetősége van arra, hogy biztosítsa: ne kerüljön m­ég egyszer a kizsákmá­nyolás állapotába. Azért, hogy ezt elérjük, el kell viselnünk a dem­okrá­­­ia kezdeti nehézségeit. Az akadá­lyokat leküzdeni ezután is csak a koalícióval, a nemzet egész, erejének összefogásával lehet. Ezért vigyáz­zon minden párt és minden felelős személy arra, hogy ne sodorja túl­ Ságba a koalíció­. A koalíció válsága olyan visszaesést jelentene minden téren, amit ma m­ég sokan el sem tudnak képzelni, de amelynek szen­vedését és felelősségét akkor majd szeretnék magukról elhárítani. Ezért minden erőnkkel küzdenünk kell a reakció elleni, a társadalomnak is mindent el kell követnie, hogy idejé­ben fojtson el minden törekvést, amely a fejlődő demokrácia ellen irányul. Irtózatos kár származik minden magyar dolgozóra abból. Nagy Ferenc a csehszlovák kérdésről Nagy Ferenc miniszterelnök Deb­recenben, a Kisgazdapárt aratóünne­­pén beszédet mondott a külpolitikai kérdésekről megállapította: nagyon nehéz lemosni azokat­ a bűnöket, time. Igéket az elmúlt rendszerek vezetői varrtak a nyak­unkba. — Mi békét akarunk — mondotta a miniszterelnök —, de távol kíván­juk tartani magunkat minden olyan kérdéstől, amelyben a háború lehető­­ségei rejlenek. Meg kell ezért mon­­dani: nem lehet nyugodt és tiszta béke a Duna völgyében, ha 8 és fél millió határainkon belül élő és három millió határainkon kívül élő magyar lelkében megmarad az örökkévaló keserűség. Miközben mi a világ ve.

Next