Szabad Nép, 1946. július (4. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-02 / 145. szám

VILÁG MQLETABJAIEGYESÜLJETEK? SZABAD NÉP ...**»*, Q ^ a . Kedden délután 7 oraish ^f^osiejj^ar^ „NYUGAT eiiten előadást tart swatthingtoni, londoni és párisi útjáról a Zeneakadémián meghívott közönségnek Az előadást a rádió is közvetíti 7 óra 10 perckor MAG Y A R NM M U N I S T A' P A' Rt K OZ P ONTI LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ARA 50 BILLIÓ PENGŐ KEDD, 1946 JULIUS 2 Felkötjük, aki a szilárd pénz megteremtése után is spekulál!“ Gerő elvtárs beszéde az első állandó jellegű vasúti híd avatásán Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszter, Tiszafüreden, Péter. Pál napján, ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak Magyarország első, újjáépített, állandó jellegű tiszai vasúti hídját. A teljesen jégbizto® hídon a szerelvények óránkint 60 kilométeres sebességgel haladhatnak. A hídavató ünnepségen megjelent a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről Pavlenko szovjet őrnagy, a MÁVAG és a MÁV hídépítő munkásai, Varga László MÁV elnök, Borbély Kálmán dr., a MÁVAG Vezérigazgatója, Kökény Mihály mniszteri osztálytanácsos és Bartha Aladár MÁV üzletvezető. Az üdvözlések után Gerő elvtárs miniszter a következőket mondotta: — Most, hogy hídavatásra összegyűltünk, nem szabad elfelednünk: úgy kell hidat építenünk, hogy soha többé senki fel ne robbanthassa. A múltban épített gyönyörű hírt fajukat a reakciós, népellenes politikusok épúgy tönkretették, mint az egész országot. Azok, akik az országot katasztrófába sodorták, a demokrácia ellenségei, most sem nyugszanak. — Az ország népe a hosszú háborútól, sok szenvedéstől elfáradt. Most már békésen, nyugodtan akar a nép építeni és munkája gyümölcsét élvezni. Ezért nem tűrheti a magyar demokrácia, hogy itt bárki is megkísérelje megzavarni a békés, alkotó munkát. Gerő elvtárs elmondotta, hogy a tél beálltáig három teljesen biztos, állandó jellegű tiszai vasúti és közlekedési hidat adnak át a forgalomnak. Ebben az évben elkészül még a Szabadság-hídon kívül a "tél összekötő vasúti pici is. — Néhány héttel vagyunk a pénz stabilizációja előtt. Elvagyunk szánva arra: megteszünk minden intézkedést, hogy véget vessünk az infláció segítségével folyó szabad rablásnak. Vannak, akik hátulról akarják megfúrni a stabilizációt. Erre az a válaszunk, hogy ezt a jó pénzt — és Gerő elvtárs, viharos éljenzés és taps között felírni latta a forint egyik első darabját — minden eszközzel megvédjük. Nem vagyunk egyáltalában vérszomjasak, de ha a dolgozók kenyerének biztosítása megköveteli, hogy felkössünk néhány embert, aki a szilárd pénz megteremtése után is dollárral, arannyal spekulál, meg vagyok győződve: a magyar nép ezt jóváhagyja. Gerő elvtársnak pillanatokra félbe kellett szakítania beszédét, mert egy megrakott szerelvény teljes sebességgel keresztülrobogott az új, zászlókkal, zöld gályákkal feldíszített hídon és az ünneplő tömeg szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadta. Gerő elvtárs ezután a magyar kormánydelegáció külföldi útjának célját ismertette, majd megállapította, hogy a határainkon túl élő magyar véreink teljes egyenjogúságát biztosítani kell. Ehhez azonban szükséges, hogy végezzünk a felszabadítóinkra, a Vörös Hadsereg tisztjeire és katonáira orvul támadó fasiszta merénylőkkel. A magyar dolgozó teljes odaadással csak akkor fog hidakat, építeni, ha tudja, hogy ez az ország nem lesz többé az úri bitangok országa, hanem a magyar dolgozó népé. A lelkes éljenzéssel és nagy tapssal fogadott beszéd után Gerő elvtárs a hídépítésben különösen kitűnt 3t munkás között államfői és miniszteri kitüntetést osztott ki, majd elismerését és köszönetét fejezte ki a dolgozók nagyszerű teljesítményéért. Aki a forinthoz nyúl, annak pusztulnia kell — mondotta Farkas elvtárs Miskolcon Szombaton este Farkas Mihály elvtárs a jó pénzről beszélt Miskolcon. — A tomboló infláció napjai már is vannak számlálva— mondotta. — Augusztus elején, de lehet hogy már július második felében jó, értékálló pénze lesz ennek az országnak. De az infláció utolsó heteiben is olyan rendszabályokra van szükség, amelyek megvédik és biztosítják számunkra az élelmet, a megélhetéshez. Ezért az MKP javaslatokat dolgozott ki, amelyeket, a kormány részben már el is fogadott és a jövő héten további javaslatainkat fogjuk előterjeszteni. Nem helyeseljük, hogy az adópengőt a munkások nem az aznapi adópengő szorzószám szerint kapják meg és követeljük ennek megváltoztatását. El kell kezdeni a munkások, hivatalnokok bérének adópengőjegyekben való fizetését. — Fontos a jó pénz megteremtése szempontjából az a tény is, hogy az Egyesült Államok visszaadták arányunkat. De ezzel még nem kaptunk vissza mindent. Résen kell lennünk és nem szabad addig megnyugodnunk, amíg az utolsó tehén, az utolsó ló is vissza nem tér Magyarországra. — A reakció már most szítja a hangulatot a jó pénz ellen. Egyes képviselők is mondogatják már, hogy a forint sem lesz jó pénz. Ebben a kérdésben nem ismerünk tréfát. Aki a forinthoz nyúl, annak pusztulnia kell. A forintot csak akkor tudjuk megvédeni, ha annak ellenségeit azonnal felkötjük. Az a feladatunk, hogy minden erőt összepontosítsunk a jó pénzmegteremtésére. A Kisgazdapárt reakciós elemei jól tudják, hogy az ország milyen nehéz helyzetben van és hogy a stabilizáció csak akkor sikerülhet, ha mindenki szívvellélekkel ennek az érdekében dolgozik. A magyar nép azt kívánja ezekben a súlyos időkben, hogy ne az foglalkoztassa a Kisgazdapártot, hány rendőri pozíciója van Nem ez a döntő most a magyar parasztságszámára. A magyar paraszt azt akarja, hogy búzáját már jó pénzért adhassa el. Halálraítélte a NOT Sziójayi és társait A Népbíróságok Országos Tanácsa Bojta Béla dr. államtitkár ellökletével hétfőn hirdetett ítéletet Szupi Döme volt miniszterelnök, Rátz Jenő, Reményi-Schneller Lajos, Szász Lajos és Hunder Antal volt miniszterek háborús bűnügyében, a NOT bűnösnek mondotta ki a vádlottakat háborús bünteteett, és ezért valamennyieket golyóáltali halálra ítélte. Kunder Antalt első fokon életfogytiglani fegyházra vélték, de a NOT megváltoztatta a népbíróság ítéletét és Kunder Antalt is golyóáltali halálra ítélte. Az elítéltek kegyelemért folyamodtak. A NOT úgy határozott, hogy a kérvényeket felterjeszti a köztársasági elnökhöz. Tildy Zoltán és Nagy Ferenc a szegedi aratóünnepen „Mindenkinek teljesítenie kell beszolgáltatási kötelezettségét“ A mezőhegyesi állomás zászlódíszében, virágokkal díszítve várta pénteken délután Tildy Zoltánt, a magyar köztársaság elnökét, aki eljött az itteni több mint 30.000 holdas állami mintagazdaság megtekintésére. Az állomáson a Baloldali Blokk pártjai és a szakszervezetek küldöttsége várta a köztársasági elnököt, a Kisgazdapártnak nincs szervezete a községben. Tildy Zoltán a gazdaság keskenyvágányú vasútján körutat tett a birtokon. Este fél 7-kor érkezett meg Tildy Zoltán és kísérete Szegedre. A Széchenyi téren a Városházával szemben állott a díszemelvény. Tildy Zoltán és a vasárnap reggel Gyöngyösi külügyminiszter társaságában megérkezett Natty Ferenc miniszterelnök kíséretükkel onnan nézték végig a díszes felvonulást. Szekerekkel, lovasbandériummal, az iparosok a régi céhládákkal vonulnak fel, 11 órára összegyűlt mintegy 50.000 ember. Szép a felvonulás, de vannak különös vonásai. Az egyik csoport előtt hatalmas zászlót visznek, rajta hímzett betűkkel: „Csonka Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország.’ Az üdvözlő szónokok még véletlenül sem mondják: ,,Köztársasági elnök” — csak „államelnök”, egyszer: „államfő”. Az egész ünnepélyen csak Nagy Ferenc nevezte beszédében köztársasági elnöknek Tildy Zoltánt. Ezek után nem is csodálkoztunk, amikor a beszédek során, a békekötéssel kapcsolatban kétszer is bekiáltottak a hallgatóságból, ,M mindent vissza.'” , amikor Budapesten agyonlőnek két tisztet a felszabadító Vörös Harisereg katonái közül. A kormánynak és a magyar társadalomnak mindent el kell követnie, hogy ilyesmi elő ne forduljon és törekednünk kell arra is, hogy a termelés további fokozása mellett az ország belső békéjét is megteremtsük. Ezen a nagygyűlésen, ahonnan messze hangzik a szó, hadd mondjam meg, hogy a magyar demokráciának békességre, belső nyugalomra van szüksége és árulást követ el a magyar fejlődéssel szemben az, aki ezt a belső békességet és nyugalmat veszélyezteti. Rövidesen tanácskozások indulnak meg a pártok vezetői között az ellentétek megszüntetésére. Legalább a legnehezebb időkre meg kell teremtenünk a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges belső politikai békét.“ Nagy Ferenc miniszterelnök azzal zárta beszédét: A magyar parasztság, munkásság és haladó értelmiség együtt meg tudják teremteni azt a boldog életet, amelyért az a magyar munkás és értelmiségi is dolgozik, akiknek most a parasztság felajánlotta az új kenyeret. A nagy taps és éljenzés elülte után népi táncokat mutatott be a környék parasztsága, délután pedig a sportpályán és a Nemzeti Színházban ■akozott Szeged, gazdatársada’me. Tildy Zoltán ellátogatott a szegedi paprikabeváltóba is és megtekintette a szegedi tanyavilágot. Szeged Felső, központban az ünnepi ebéden pohár, köszöntőt mondott a köztársasági elnek. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a föld népének vannak panaszai, a bányászok és ipari munkások még sokkal súlyosabb bajokkal küszködnek. Az ország sorsa csak akkor van biztosítva — mondotta —, ha a dolgozó milliók tartják kezükben sorsának intézését. Azt kívánom, hogy a magyar föld népe találkozzék az ipari munkássággal, e két nagy réteg megismerje egymást és egyesült erővel dolgozzék a magyar jövőért". . Ellenségek , soraink között Vasárnap Kecskemétre utazott a köztársasági elnök és kísérete. Az ünnepélyes fogadtatás után megtekintette a barackünnepséget, a város főterén rövid beszédben a demokrácia jövőjében való hitre buzdította Kecskemét dolgozó népét. Az ünnepségen valamennyi párt megjelent és teljes egyetértésben, lelkesen éltette Tildy Zoltánt és a magyar köztársaságot. Délután az elnök és kísérete Kecskemét mezőgazdasági ipari üzemeit tekintette meg, majd ünnepi vacsorán vett részt, ahol a pártok, a szakszervezetek és az újgazdák nevében egész sor pohárköszöntővel ünnepelték a harmadik magyar köztársaság első elnökét. Tildy Zoltán válaszában megköszönte a minden oldalról megnyilvánuló bizalmat és többek között a következőket mondotta: — Tartsuk tiszteletben egymás meggyőződését, miska vannak az országban új eszmék, az új eszméknek lelkes harcosai, ne tekintszunk rájuk ellenségesen, mert őket is a nemzet ügyét szolgáló szent cél hevíti. Dolgozzunk azon, hogy közelebb jussunk egymáshoz, mert még nem vagyunk túl minden veszedelmen. Ellenségek leselkednek reánk a soraink mögött és a soraink között is, akik szeretnék visszahozni azt a régi világot, amelyet mi örökre lezártunk. Tildy: Kirekesztjük a dolgozó magyarok ellenségeit Tildy Zoltán megszegi az új kenyeret, majd a Kisgazdapárt elnökének üdvözlő szavai után maga lép a mikrofon elé. A munka és a munkás megbecsüléséről beszél, a parasztság nehéz, küzdelmes harcáról az új kenyérért. „Ma a városi ember gondja, bányák és üzemek dolgozóié is kint volt, veletek a mezőkön. Am mi, magyar világ meg fogja becsülni azokat, akik dolgoznak a felépítésén. Meg fogja becsülni a dolgozókat és csak a dolgozókat fogja megbecsülni. A kenyéreket kirekesztjük a kenyér áldásából. Sóvárgunk az után, hogy békessége is legyen az új kenyér mellé minden magyarnak. Mi, magyarok a többi szabad néppel együtt kiáltjuk: Soha többé háborút ezen a földön! Békességet a népek között és idebent is, az országban. Kieresztjük a nemzet közösségéből a dolgozó magyarok, egyetértésének bujtogató ellenségeit. Ifj és szabad világot teremtünk, amelybe a letűnt, bűnös világ semmiféle sötét szelleme vissza nem tért két“. Nagy Ferenc: Igazságosabb, egyenlőbb kenyérelosztás Felcsattan a taps, felhangzik az „Srjén“. Senki sem vonhatta ki magát Tildy Zoltán beszédének lelkesítő, felemelő hatása alól. Nagy taps fogadja az emelvényre lépő Nagy Ferenc miniszterelnököt, a nagygyűlés következő szónokát. A miniszterelnök az új kenyér jelentőségéről beszél, megköszöni a földmíves nép munkáját, amellyel az átlag 80—85 százalékos európai vetésterülettel szemben a magyar föld 93 százalékát bevezette. „Megígérem — folytatja emelt hangon Nagy Ferenc — Magyarország dolgozó társadalmának, hogy ebből az új kenyérből igazságosabban, egyen, többen és nagyobb mértékben fog részesülni az ország minden dolgozója!“ . Taps és éljen hallatszik, de a tömegben nincs meg az igazi lobogó lelkesedés. A Kisgazdapárt szegedi szervezete kisajátította magának Péter-Pál ünnepét, a Baloldali Blokk pártjai és tömegei nem vettek részt az ünnepélyen. Már a felvonuláson furcsa kijelentések hangzottak el: ,,A mi vidékünkön jónak ígérkezik a termés” — mondja egy parasztember. —■ „Nálunk is jó lesz, de mégse lesz jó” — mondja egy „független ifjú” és ravaszul kacsint hozzá. Úgy látszik, van néhány hallgató, aki nem fogadja osztatlan tetszéssel Nagy Ferenc ígéretét az új kenyér igazságos elosztásáról. — Még egy nagy feladat vár az magyar föld népére — folytatja beszédét a miniszterelnök. — Az új kenyeret vonakodás nélkül, szeretettel és megértéssel fel kell ajánlania a társadalom minden dolgozó rétegének és teljesítenie kell azt a kötelességét, amelyet a beszolgáltatás ró rá. Viszont a beszolgáltatás — ezt a magyar kormány nevében kijelenthetem — ma már nem olyan feltételekkel történik, mint a múltban. Az új kenyérrel együtt megjelenik az új pénz, az értékálló forint is. Augusztus 1-vel megszűnik pénzromlás okozta szörnyű bizonytalanság. A beszolgáltatott termények egy részét adóba számoljuk el, a többit pedig értékálló pénzben fogjuk kifizetni a magyar gazdaközönségnek. (Nagy taps.) Minden erővel a reakció ellen A miniszterelnök ezután részletesen beszámolt a washingtoni, londoni és párisi út eredményeiről, majd hangsúlyozta: az eredményes külpolitikához a magyar demokrácia belső megszilárdulása szükséges.• Végképp le kell számolnunk országunk bűnös politikai múltjával. Ma ,a múlt bűneiért, a háborús öszszeomlás okozta nehézségekért is szeretnék egyesek a demokráciát felelőssé tenni. De a demokrácia azt fogja jelenteni, hogy ez a nép valósban, tulajdonjogilag is magának építi fel az országot. A népnek ma lehetősége van arra, hogy biztosítsa: ne kerüljön még egyszer a kizsákmányolás állapotába. Azért, hogy ezt elérjük, el kell viselnünk a demokráia kezdeti nehézségeit. Az akadályokat leküzdeni ezután is csak a koalícióval, a nemzet egész, erejének összefogásával lehet. Ezért vigyázzon minden párt és minden felelős személy arra, hogy ne sodorja túl Ságba a koalíció. A koalíció válsága olyan visszaesést jelentene minden téren, amit ma még sokan el sem tudnak képzelni, de amelynek szenvedését és felelősségét akkor majd szeretnék magukról elhárítani. Ezért minden erőnkkel küzdenünk kell a reakció elleni, a társadalomnak is mindent el kell követnie, hogy idejében fojtson el minden törekvést, amely a fejlődő demokrácia ellen irányul. Irtózatos kár származik minden magyar dolgozóra abból. Nagy Ferenc a csehszlovák kérdésről Nagy Ferenc miniszterelnök Debrecenben, a Kisgazdapárt aratóünnepén beszédet mondott a külpolitikai kérdésekről megállapította: nagyon nehéz lemosni azokat a bűnöket, time. Igéket az elmúlt rendszerek vezetői varrtak a nyakunkba. — Mi békét akarunk — mondotta a miniszterelnök —, de távol kívánjuk tartani magunkat minden olyan kérdéstől, amelyben a háború lehetőségei rejlenek. Meg kell ezért mondani: nem lehet nyugodt és tiszta béke a Duna völgyében, ha 8 és fél millió határainkon belül élő és három millió határainkon kívül élő magyar lelkében megmarad az örökkévaló keserűség. Miközben mi a világ ve.