Szabad Nép, 1946. december (4. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-15 / 285. szám

12 AZ ANYA Részletek Maxim Gorkij regényéből Az anya" talán a legszebb regénye Grk nak, a nagy orosz írónak. Az anya egyszerű munkásasszony, aki ijedten és tájékozása túl áll szemben a fenyegető világgal és saját élete szenvedésével. A fia, Pavel, forradalmár, a munkásmozgalom egyik vezetője. És az anyát a fia iránt érzett szeretete vezet a társadalom nehéz kérdéseinek megértéséhez és végül a forradalmi tevékenységhez Az anya az első világháború előtt már megjelent magyarul, de csonkított, cenzúrázott fordítóban. A Szikra, most újra kiadta és a magyar olvasóközönség ezúttal kapja először kézbe a nagyszerű regény teljes szövegét. Az alábbi részlet Pavelnek a bróság előtt elmondott védőbeszédéből való. »...Mi azt mondjuk: az a társadalom, amely az embert csak a meggazdagodáseszközének tekinti — embertelen. Ellenségünk, nem tudunk megbékélni vele, mert kétszínű és hazug. Gyűlöljük cinizmusát és kegyetlenségét amellyel az egyéniséget elnyomja. Harcolni akarunk és harcolni fogunk az ember fizikai és erkölcsi rabságánakminden formája, minden módszere ellen, amely az embert a haszonlesés prédájául veti oda Mi, munkások, akiknek erőkifejtéséből keletkezik minden — a hatalmas gén csakúgy, mint a gyermekek játékszerei, a kékről megtagadják a jogot hogy küzdjünk emberi méltóságunkért és akiket mindenki saját céljainak elérésére használ ki, — szabadok akarunk leírni, önök lelkileg rabok, mi csak testüreg. Nem szabadulhatnak az előítéletek és szokások nyomása alól, amelyek szellemileg gúzsba kök önöket , minket semmi sem gátol belső szabadságunkban. A mérgek, amelyekkel megmérgeznek, gyengébbek, minaz ellenmérgek, amelyeket akaratlanul belénk oltanak, öntudaunk ne szüntelenül fejlődik, egyre gyorsabb ütemben és felszárnyalva magával, ragadja az önök soraiból is a legjobbakat, a szellemileg egészségeseket. Nézzenek körül - önök között nincs már ember, aki szellemi fegyverekkel tudna küzdeni a hatalomért. Kipuffogtátják összes érveiket, nem tudnak már védekezni a történeti igazságszolgáltatás ellen, nem tudnak újat teremteni a szellem birodalmában. Terméketlenné váltak. A mi eszméink gyarapszanak, egyre fényesebbek, egyre jobban megragadják a nép tömegei, és előkészítik a szabadságharcra. A munkásság nagy szerepének tudata elönti a világ öszszes dolgozóit és egy lélekbe forrasztja őket. Hiába próbálják felartóztatni az élet megújulásának folyamatá. Csak kegyetlenséggel és cinizmussal tudnám szembeszállni vele. De a cinizmus nagyon is szembeszökő, a kegyetlenség pedig vérlázító. Azok a kezek, amelyek ma még fojtogatnak bennünket, rövidesen barát kézszorítással fogják meg a mi kezünket. Az önök energiája a kibányászott arany gépies energiáia, '"visíti önöket, de olyan csoportokba, amelyek kölcsönösen felfalják egymást. A mi energiánk élő erő, a vHp,?mu"1. ?.$£■ í ® ,Trn r-" ~ ~ egyre növekvő ereje. Mindaz, amit önök tesznek, bűn, mert az emberek leigázását szolgálja. A mi munkánk felszabadítja a világot a rémek és szörnyetegek hatalma alól, amelyeket a hazugság, a gonoszság és a kapzsiság szült, önök elszakítoták az embert az élettől és összetörték. A szocializmus egyesíti ezt az összetört világot, míg egyetlen nagy egész nem lesz belőle. És ez beteljesedik. 14 gondolatnál tett Waszewska: Szivárvány (Szikra) Vercors: A tenger csendje (Pantheon) ,egy eletéti nép, egy legázolt nem, set lelkét rázta fel... ez a könyv” — mondja „A tenger csendje".Től az előszó. Nehéz elhinni. A történet három műveit és finom úriemberről szól, egy idősebb franciáról, — aki nem dolgozik, de mégis eszik és iszik, tehát feltételezhetően rentier (töké járadékból élő magánzó) — unokahugáról, aki a háztartást vezeti és este a tűz előtt hímez — és a lakásukba bekvártélyozott név,set katonatisztről,— aki zeneszerző volt, mélységesen tiszteli a francia kultúrát és szerelmes a lányba. 1940 szeptemberét írjuk. A német katonatiszt belátja, hogy a franciáknak gyűlölniök kell őt, ugyanakkor kötelességének tartja, hogy az ellentéteket megszüntesse és a maga módján elősegítse a franca szellem é a német erő házasságát. Ezért hat hónapig minden este levonul házigazdáiéihoz a konyhába és ott beszél. .Beszél magáról, Franciaországról, a németekről, az emberi szellemről, a két nép egyesüléséről és így tovább. A két francia pedig ellenáll, némán hallgatják. Tavasszal a tiszt látogatást tesz Parisban, rájön arra, hogy felettes hatóságai nem éppen ,// francia szellem és a német erők házasságát tervezik, összeomlott lélekkel tér viszsza házigazdáihoz és bejelent, hogy elmegy a pokolba — a keleti frontra. A francia lány szívének sarkóssága erre felenged és a német egy halk ,Isten veled"-m vihet magával útravalóul. Vége. Az egész ügyes írás, ám elejétől végéig hazug. A nemeslelkű német, a finom franciák, a néma ellenállás — az egészből nem igaz egy szó sem. Különösen feltűnő a Vercors-festette kép valószerűtlensége, ha olyan hiteles beszámolóval hasonlítjuk öszsze, mint Wanda Waszewska „Szivárvány”-t. Ebből megtudhatja — aki nem tapasztalta saját bőrén — hogy milyenek voltak a németek és milyen volt a szabadságszerető népek ellenállása. A regénynek tulajdonképen nincsen meséje. A németek elfoglalnak egy orosz falut, gyilkolnak, kegyetlenkednek, aztán jön a Vörös Hadsereg és megöli,kiűzi, elfogja a betolakodókat. A megszállás napjai alatt a falu lakosai ádáz, engesztelhetetlen gyűlölettel állnak ellen a németeknek. Áruló is akadközöttük, számszerűtz kettő, — el is éri őket a megérdemelt büntetés. Ennek az egyszerű történetnek minden sora igaz. Igaz először a Szó mindennapi értelmében. A németek valóban ilyenek voltak, a szovjetnép pedig valóban így fogadta őket, fia igaz a regényművészi szempontból. Alakjai — német katonák és orosz parasztok — pszichologizálás nélkül, tetteikkel jellemzett, valóságos, élő emberek. Mindegyik hős a maga módján: az anya, aki életét kockáztatja, hogy fiát eltemethesse, a kocsis és társai, akik az áruló bírót megbüntetik, a partizánnő, akit a legembertelenebb kínzás nem tesz árulóvá, fis közben egy percig sem merevednek a hős pózába. Zsörtölődnek, sírnak, reménykednek és elcsüggednek.. Vercors novellájában a hajaszála sem görbül meg senkinek, a,Szivárvány”-ban bőven arat a halál. A tenger csendjéből mégis a halál dermedtsége érződik a lengyel-orosz írónő regényéből, pedig az élet legyőzhetetlen ereje. a. M. Vratinevska Karikagyűrűt továbbra is BÁLINT ÉS FÜLÖP ékszerészeknél vásároljon Andrissá út 24. [Párisival szemben) , ám karácsonyi vásár FAIPARI GÉPEK szalagfűrész,nyilógépek, szalajkiszörgépek, marógép, fúrógép, gáttér gép, továbbá ezen gépekhez szükséges szerszámok, fűrészlapok legjobb m nőségben kaphatók Frojimovics Bpest, V. Sz'get-u. 11 ieri»aayt»!»b SrS^t h»rVsen«a mmOFONésLEMEZ Of. A. O difii 04 mj, j.i . Ha játéiban ZaLA i eröA-körűt 2« Szaot taiván-körút 24. Felelem t 420-12*1, 125 97 i S? * w " n Kin VASAFNAF, 1948 flKCFMRFR 15 HŐSKOR Buchinger Manó: Küzdelem a szocializmusért Nem lehet meghatottság nélkül olvasni Buchinger Manó beszámolóját a magyar munkásmozgalom kezdeti nehéz évtizedeiről. A munkásegyletek növekedése és szakszervezetekké való átalakulása, a sztrájkmozgalom megerősödése, az országos szervezés megindulása, — mindezulajdonképpen Magyarország igazi története a 19. század végén és a 20. század elején. A rengeteg adat és emlék, amellyel Buchinger elvtárs a kor és a mozgalom törénetének megismeréséhez hozzájárul, a személyes barát jellemrajza a Szociáldemokrata Párt akkori vezetőiről, Weltnerről, Garamiról, Kvánfiról, Bokányiról, rendkívül értékes kortörténeti munkává teszi a könyvet. Nagy kár azonban, hogy Buchinger nem gyakorol kritikát a múlttal szemben. Nem bírálja a Szociáldemokrata Párt tisztán a választójog kiharcolására irányuló taktikáját, nem kárhoztatja és nem magyarázza meg a NI- Inter, nádoraié tehetetlenségét az első világháború idején. A művet a Népszava adta ki. ízni fi koa Jnvala gyenieHiadster I csecsemők mesterséges táplálására. Krompcher tápszergyár, Budapest. 111ECCL a csaknem íztelen és szagosan Krompcher tápszergyár, Budapest. Híszi és mezei írnob'ír’ és aynez8-le mira«*lih ti fin »eszmologjai XIV., Gizella út M. BIO BELI VmZAT&R. lsm°t elárasztotta Budapestet a nonxvaregény A REGÉNYEK a földön hevernek, ötven fillértől két foryitig. Tessék válogatni. A címek sokat ígérőért: Csákos halál. Lasszós Jack. Vágtában a szakadék fölött. Cowboy forradalom. A revolverhős. A vililámöklü. Felülm a „B. B. visszatért" című remekművet. íme, az első fejezet bevezetése: „Három Musztáng a levegőben lelövöldöz két Bálnát, azután eltűnik. Sebaj. Cowboy ruhában is szép az élet, főleg akkor, ha érdekes kalandok kínálkoznak!" Izgalommal olvasom tovább a művet, amelynek minden második sora: „Boys“, „Morning, chief“, „All right“, „Lara, fiúk, — mondotta Allstem ezredes és előrántotta Coltját.“ Nem tudom, mi az a „Colt". AZ OLVASÓ tizenötéves fiú, aranyműves tanonc, heti tizenötforntos jövedelméből vásárlja az „irodalmat”, ő mondja meg, hogy a „Colt" a cowboyok revolvere és „B. B." teljes nevén Big Bill. — Persze, olvasnék mást is — mondja —, például most is kölcsönkaptam a „Légy jó mndalálig”-ot, és nagyon tetszett. Nincs pénzem drága könyvre. Mikor kisebb voltam, olvastam a Gulner utazásait, meg a Tamás bátya kunyhóját, Szép Volt. — Nem tudnád megmondani, miért voltak Szebbek ezek a könyvek a cowboy regényeknél? Gondolkodás nélkül válaszol: Mert utána maradt bennem valami. A TERJESZTŐ húsz-huszonöt százalékot kap a könyv árából. A ponyvaregény a világ legdrágább könyve. Egész terjedelme egy újságoldal. Minden költséggel együtt nem kerülhet többe húsz fillérnél. Minden ponyvaregényen két-háromezer forintot keres a kiadó és naponta jelennek meg újabb és újabb szemetek! A KIADÓ címét egyszerűen megnézem a telefonkönyvben. Szívesen fogad. — Hozhat regényt, húsz gépest oldal legyen. Mit kér értet — Száz forintot. — Szó sem lehet róla, ezért a félórás munkáért! Negyven forint! — Negyven forintért akarnak maguk irodalmatt — Irodalmat?! Mit képzel, mi es, tudományos akadémia? Azt adjuk, ami ezeknek az analfabétáknak kell. Cowboyregényt, sok gyilkossággal. Ha irodalmat akar írni, nyugodtan éhenhalhat. —■ Talán ha megpróbálnánk, nevelni őket... jó, olcsó könyvet adni! — Hát mi vagyok én?! Tanítót! Én keresni akarok. Próbáltam szépirodalommal. Háromszáz példány fogyott el belőle összesen. Nézze meg ott azt a , Halálarcú gyilkos-t, egy hét alatt elment ötezer darab. AZ ÍRÓ a József-utcáiba® lakik, csúnya, romos házban. Fred Thompson álnéven ír, gyomorbajos, kétgyerekes családapa. — Harminc éve dolgozom ennek a kiadónak. Az ember mindig ugyanazt írja: A sheriff hülye, a cow Kiraki Muhi kalandjai A KARÁCSONYI JÁTÉK ÉS MESEKÖNYVPIAC SZENZÁCIÓJA mesekönyv -f- 100 kirakós figura a hozzávaló dobozban. A gyermek saját maga életre kelti a játék alakjait ráff*txat.hangra 28'0 forint. Kapható minden jobb könyv* e» jukkuztetben vogok remek fickók, pár jó angol név, gyilkosság — valamiből élni kell. — Nem gondol arra, hogy a maguk írásain nevelődtek fel a betörők, gyilkosok, dunaparti kísérők? Sose volt még lelkiismeretfurdalása? — Jin azt írom, ami a közönségnek kell. Ez a foglalkozásom, máshoz nem értek. Nevelje az olvasók ízlését, az, akinek ez a dolga. A KULTUSZMINISZTÉRIUM, akire a nevelés tartozik, eddig füle botját se mozgatta. Tankönyv nem jelenik meg a nagy papír, hiány miatt, de a Vörös Jack és a Pampák bosszújaeljut az ifjú Sághoz. Fehér Klára Tamás Aladár: Megsebzett ifjúság Mint az exotikus halak a rosszul világított akvárium félhomályában, úgy mozognak Tamás Aladár regényének alakjai — ők biztosan tudják, hogy mit, miért tesznek, de a néző vagy az olvasó idegenkedve és értetlenül áll a látvány előtt. Tamás Aladár a huszas évek értelmiségi ifjúságának regényét írta meg. sis ezzel két baj van. Az egyik: a kor alakjai hihetetlenül idegenné váltak számunkra. Ezek a vitatkozó, új utakat kereső írók és festők — agyagi gondjaik és a háttérben leskelődő rendőrség ellenére — teljes biztonságban élnek. Bizonyíték: a regény hőse, Balogh Imre festőművész eljut a munkásmozgalomhoz, „lebukik”, hat hónapot ül vizsgálati fogságban. Aztán kieresztik. Közben egyszer sem verték meg. A mai olvasó a maga külön poklára gondolva, ezt kénytelen paradicsomi állapotnak tartani önmagában véve az, hogy a regény a nagy fordulat, a fasizmus uralma előtt játszódik, még nem volna ok erre az idegenségre. De Tamásnak nem sikerül alakjait életrekelteni, valószínűvé tenni, nem sikerül a haladó művészek kis csoportja mögött a tömegei életét és világát, az egyre élesülő osztályharcot érzékeltetni, bár ez a szándéka és a regény egyes részeinek és jeleneteinek nyilvánvalóan ez a célja. (A könyvet a „Szikra" adta ki.) g. m. □ Vajda Zoltán József: Lehullott egy csillag. Tulajdonképen csak azért említjük ezt a silányságában is jelentéktelen könyvet, mert új „műfej“-t ismertünk meg benne: a műkedvelő ponyvát. □ Magyar írók a szovjet népről. (Szikra.) Magyar írók, régebbiek és fiatalok, versei és prózai írásai a Szovjetunióról, a szovjet népről, orosz emberekkel való találkozásról, vagy egyszerűen csak a szabadabb és emberibb életről, amely valami,képen mindig a Szovjetunióval volt kapcsolatos az elmúlt három évtizedben. A könyv újabb bizonyítéka annak, amit azelőtt is tudtunk ugyan, de amit nem kár újra bizonyítani, hogy a magyar szellemi élet legjobbjai sohasem veszítették el kapcsolataikat a haladó emberiség élén normül.