Szabad Nép, 1946. december (4. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-08 / 279. szám

2 tán túlságosan sötét színekben lát­­ják a Németország felől fenyegető veszélyeket. Az angolszász hatalmak­nak a német kérdés­ben tett nyugta­lanító lépéseit bizonyos mértékben ellensúlyozza a newyorki tanácsko­zások sikere. Csak a német kérdés­ben most kezdődő nagyhatalmi ta­nácskozások fogják kellő megvilá­gításba helyezni a Schumacher­­ü­gyet és az amerikai manővereket. Felvetődött a kérdés, hogy London és Washington éppen a francia kor­mányválság napjaiban, midőn kom­munista vezetés alatt álló kormány­­alakításáról van szó, jóakaratot nyilvánít-e a vegyes elemektől még meg sem tisztított Németország irá­nyában. Rosszul számítana, ha ezzel nyomást vélne gyakorolni a francia belpolitika alakulására. A német veszély felidézése meg­erősíti a franciákat abban az egyre általánosabb meggyőződé­sükben, hogy Franciaország jö­vőjének biztosítására erős de­mokrácia kell, melynek érdekében külpolitikáját az eddiginél határozottabban a Szovjet­unióra és az új keleteurópai demo­kráciára irányítja. Szekeres György SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1946 DECEMBER . A békealkotás első fejezete iei m­últ Február elején aláírják a magyar békét A külügyminiszterek tanácsában is szombati hajnali órákban befejez­tek 0,3 Olaszországijal és Németor­szág volt csatlósaival kötendő béke­­szerződések tárgyalását —– szól a hi­vatalos kommüniké. A szerződéster­vezeteket megszövegezés céljából ki­adták a külügyminiszterhelyettesek­nek, a békeszerződések aláírásának helyét és időpontját még n­em döntöt­ték el véglegesen. A Reuter értesü­lése szerint erre valószínűleg vázisban­ kerül sor február első­ felében. Minden békeszerződést az érdekelt volt támadó ország és a vele harcban álló szövet­ségesek írják alá. A kész szerződések áttanulmányozá­sára körülbelül egy hónap áll majd rendelkezésre. Fegyverszünettől békekötésig Mindaz azonban, ami december 7. után­ történik a magyar, bolgár, román, finn, olasz béke ügyében, már csak formalitás. A nagy munka, az európai béke felépítésének első fejezete lezárult. A hat volt európai támadó ország közül öt most egy­szerre írja alá békeszerződését. A békekötés" felé vezető kezdő­lépést, a fegyverszünet meg­kötését, elsőnek Olaszország tette meg 1943 szeptember 3-án, Románia, és Finnország egy év­vel később, 1944 szeptemberében, Bulgária októberben és végül Magyarország 1945 január 20-án, kötötte meg­­ a fegyverszünetet. Még folyt a Németország elleni háború, amikor 1945. februárjában a jaltai konferencián a nagyha-al­­mak elhatározták, hogy Olaszor­szággal és a volt csatlósállamokkal a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni a békét. Az augusztusi potsdami konferencián már határo­zottan utasították a külügyminiszte­reket: lássanak hozzá az öt béke­szerződés előkészítéséhez. December 16.án Moszkvában tíz nap alatt a külügyminiszterek m­egállapodtak az öt békeszerződés elvi alapjaiban és ezután a külügyminiszterhelyettesek bevonásával megkezdődött a béke­­tervezetek kidolgozása. 1946. nyará­ra Trieszt, a dunai hajózás és a gaz­dasági kérdések kivételével sikerült minden más kérdésben megegyezésre jutni és ekkor július 29-re össze­­hívták Pakisban mindazon szövetsé­ges országoknak a konferenciáját, amelyek az öt ország bármelyikével háborúban állottak. 21 nemzet gyűlt így össze. Ezek a konferencia kez­detén 210 pótindítványt terjesztettek be a külügyminiszterek béketerveze­­te­hez, de végül is lényegében el­fogadták azokat, viszont azokban a kérdésekben, amelye­ket a négy nagyhatalom nem tudott eldönteni, a párisi konfe­rencia nem­ haladt előre. Most ezek is megoldódtak Newyork­­ban az általános nemzetközi meg­egyezés légkörében. Jaltától a békeszerződések aláírá­sáig két esztendő telt el. A világ közvéleménye ma osztatlan örömmel és megkönnyebbüléssel üdvözli a külügyminiszterek szombat hajnali kommünikéjét. A két esztendő alatt vezető nyugati államférfiak és ko­moly nyugati sajtótermékek nem egyszer kételkedtek benne, sikerül-e ezt az első nagy lépést megtenni. Minden egyes konferencián, így le­utóbb Párisban és Newyorkban is szép számmal akadtak, akik elkese­redve, vagy alig leplezett­­ káröröm­mel állapították meg: nem lehet bé­két kötni. Csak a Szovjetunió haladt kez­dettől fogva következetesen és tántoríthatatlanu­­ útján. Az el­­krridhetetlen nehézségek, hosz­szára nyúló tárgyalások és az egyes köröktől kiinduló háborús fenyegetődzés nem kedvetlení­tették el. Az eredmény nemcsak a szovjet diplomácia tekintélyét növeli, hanem igazolja a Szovjetunió békepolitiká­jának realitását és helyességjét. 1947-ben Magyarországot fel­veszik az UNO-ba A jövő év elején tehát Magyaror­szág is aláírja békeszerződését Szö­vetséges részről a Szovjetunió, An­glia, USA, Bielorusszia Ukrajna, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztrál­­ia, India, Kanada, Újzéland és Dél­­afrika lesznek az aláíró felek. Az aláírás a magyar békeszerző­dés bevezető szövegének intézkedései szerint „lehetővé teszi a szövetséges országoknak, hogy támogassák Ma­­gyarorzág felvételi kérelmét az Egye­sült Nemzetek szervezetébe és hogy az ország csatlakozhasson az Egye­sült Nemzetek minden eddigi elhatá­rozásához”. Az UNO következő ülésszakán, előreláthatólag 1947 tavaszán a napirenden már ott fog szere­pelni Magyarország felvételi ké­relme is. és ezzel több évtizedes külpolitikai elszigetelődés, ötéves szörnyű világ­háború után­­ a magyar nép mint egyenjogú tag beléphet a szabadság­­i verető nemzetek nagy családjába. Ki "kell küszöbölni minden tö­megpusztítoíra alvarhikis fegy­vert A békeszerződések kérdése lekerült a nemzetközi politika napirendjéről. A külügyminiszterek tanácsának kö­vetkező feladata a ném­et béke elő­készítése. Az UNO ban pedig a béke másik nagy kérdéséről, a leszerelés­ről és ezzel kapcsolatban az atom­­erőről tárgyalnak. A leszerelési bizottság Molotov in­dítványára határozatot fogadott el ebben a kérdésben, amely a többi kö­zött azt mondja: „A hadseregből ki kell küszö­bölni az atomfegyvereket és mindazokat a fegyvereket, ame­lyek tömeges pusztítást okoz­hatnak, továbbá: nemzetközi szervezetet kell létesíteni az atomerő ellenőrzésére és ennek gondjaira kell bízni, hogy ezt csupán békés célokra használják fel” Az UNO gyámsági albizottsága el­fogadta az angol,­­balga és ausztráliai gyámsági tervezetet, egyes volt ja­pán és német gyarmatok fölött. A Szovjetunió a tervezetet nem fogadta­ el, mert nem biztosítja megfelelően a gyarmati népek fejlődését és füg­getlenségük kivívását. Paris a Tiso-perről... A szombati francia sajtó hasábjai­nak jelentős részét a német ügy és a kormányválság foglalja le, de fi­gyelmet szentel Tiso pozsonyi peré­nek is, a Moncos azt írja: Tisonak ma is ezerszámra vannak­ hívei. Az egész papság a vádlott híve ma­radt és több­­petícióban követelte Tiso azonnali,szábafi­lmra helyezését! A Szlovák hatóságok a Monde sze­rint nemrégiben levettek a műsorról egy" Tiso-ellenes filmet, hogy elejét vegyék a­ teremben lejátszódó botrá­nyos jeleneteknek. Meteor csillár­r** i h*üiség, In­c a nagy választék Po­d­n­i­st­i­­­i vzky,u 27 József_körút 44. DEMOKRÁCIA Az elmúlt két évben a legtöbbször leírt, a legtöbbször ki­­mondott szó kétségtelenül ez volt: „demokrácia“. Mint az ifjú anya most szült, magzatját, úgy dédelgettük, ajnároztuk­, becézve szólít­gat­tuk a friss jövevényt. Hogyne! Hiszen emésztőn hosszú, meddő kor után jött a világra. Mi magunk nem is tudtuk, milyen, apáink a 28 év előtti két forradalom röpke pár hónapja után korán­­halt kisdedet ismertek csupán, nagyapáinknak és dédapáinknak még ez sem jutott s csak ükapáink — Petőfi kortársai — tudtak belőle valamit. Hogyne volna hát számunkra olyan ritka kincs, amellyel betelni, amelyről szakadatlan beszélni eleget nem lehet soha! Nagy szó az, barátaim, ha papok, polgárok, katonák után a nép akarja önmagát irányítani. Hányszor akarta és hányszor hiába! Hogy gyűrkösött földesúrral, számtartóval, püspökkel, tő­késsel, hivatalnokial, fiskálissal — és mindig alulmaradt. Magyar földön a demokrácia, a nép uralma sokkal több, sokkal merészebb történelmi fordulat, mint talán Európában bárhol. Ma is vannak, akik n­em akarják elhinni, hogy ez lehetséges, hogy munkások és parasztok beleszólhatnak sorsuk irányításába. Ezek sokalják, hogy tollunkon annyiszor cirkalinázódik ki, ajkunkon annyiszor ■ pendíti meg ez a szó: demokrácia. Ezek — ha már muszáj — kényszere­detten belenyugosznak a demokrácia, olyan kényelmes értelmezésébe, hogy a nép válassza meg képviselőit országházába, törvényható­ságba, testületbe, bizottságba és többé oda se sandítson a maga dolgára: ezek a választottak majd elintézik helyette. A paraszt szántson, a munkás kezelje a gépeket, az értelmiségi gürcöljön é­ az urak majd politizálnak. Ezek számolták ki, hány munkaóra vész el egy felvonulással vagy tüntetéssel. Ezek hápogtak ijedten a májusi tömegdemonstrációk, a márciusi nagy felvonulás láttán és ezek beszélnek most szervezett akcióról, amikor a város pereméről betóduló tömegeket elkeseredésük a parlament gótikus ívei alá so­dorja. Ezek nem tudják elképzelni, hogy a nép már nem hajlandó magába fojtani bánatát, renyhén ülni urak-nem­ látta kültelki vac­kában, nem tudják elképzelni, hogy két év alatt nyitottszemű, ér­telmes, bátor, öntudatos és magabiztos férfiak meg asszonyok tíz­es százezrei nevelődtek. Férfiak és asszonyok, akik már nem kalap­forgatva, hajadonfőtt, zavartan dadogva állnak a bricseszes ispán úr előtt, nem illetődnek meg, ha valami nagy potentát — miniszter vagy efféle — elé kerülnek, nem bíznak mindent a nagyságos kép­viselő úrra és csak látszólag merészen, egyébként egészen termé­szetesen rálépnek az országházi folyosó piros szőnyegére. Ha a nép felvonul és szavát hallatja, ez még nem forradalom, barátaim.. Forradalomnak csak Magyarországon tűnik, mert itt még ma is sokan vannak, akik félnek a néptől. Pedig aki a néptől fél, az nem szereti a népet, nem szereti tehát a demokráciát sem. Ezért kell annyit írni és beszélni a demokráciáról, hogy egyszer megszeressék akkor megszeretik a népet is és akkor nem félnek többé tőle. Mert higgyétek el, nem kell egyetlen igaznak sem félnie attól, aki az igazságot szereti. A nép pedig­ azt keresi, ösztönösen és tudato­san. És hogy meg is találja, magának kell érte mennie. Vannak alkalmak, amikor nem várhat és nem bízhat mindent másra. Ez a demokrácia, azaz: csak ez. _____________________ Nemes György Februárban Moszkvában ülnek össze a külügyminiszterek ? A külügyminiszterek szombati ér­tekezletén Molotov azt javasolta, hogy a tárgyalásokat február második fe­lében Moszkvában folytassák. Döntés még nem tört­ént. Megkezdték a né­met kérdés megvitatását, egyelőre azonban csak arról tárgyaltak, hogy az érdekelt államokat milyen módon hallgassák meg. A következő ülést hétfő este tartják.★ — Az amerikai szénbányászok újra megkezdték a munkát — je­lenti a Reuter iroda. A sztrájk be­fejezésének körülményeiről nem­ ér­kezett híradás. — John Lewis a bányászszakszer­vezet főtitkára sajtóértekezleten je­lentette be, hogy a szénbányászok március 31-ig hajlandók a jelenlegi kollektív szerződés megtartása mel­lett dolgozni. ... és a magyarok deportálásáról A félhivatalosnak tekintett Le Monde szombati számában hosszabb jelentést közöl a délszlovákiai ma­gyarok deportálásáról. A lap, amely a csehszlovák viszonyokról általában tárgyilagos, sőt barátságos hangon szokott írni, sajnálkozását fejezi ki aziránt, hogy a prágai kormány a magyar ügyekben semmibe sem veszi az érdekelt személyek érzelmeit és alapvető szabadságjogait. A leg­utóbbi délszlovákiai magyarellenes intézkedések után a lap a követke­zőket írja: ..Az önmagukban is sú­lyos tények, amelyeket a propaganda valószínűleg még sötétebbnek tüntet fel, nagy izgalmat keltett Magyar­­országon. A magyar kormány em­lékiratot intézett a Newyorkban ülé­sező külügyminiszterekhez és kéri a nagyhatalmak beavatkozását, a pá­risi konferencia döntésével ellentét­­ben álló intézkedések megakadályo­zására.” A magyar-román barátfiékért A kolozsvári „Igazság“ a Magyar Népi Szövetség képviselőcsoportjá­nak feladatát elsősorban abban látja, hogy „az erdélyi román és magyar képviselők az első népi parlament­ben tovább dolgozzanak a nemzeti gyűlölködés teljes felszámolásán, a magyar és román demokratikus erők együttműködésének megszilárdulásán és az együttélő nemzetiségek teljes jogegyenlőségének megvalósításán". A bukaresti magyar követség épületében Gyöngyösi követségi tanár esos vacsorát adott az MNSz parla­menti csoportja tiszteletére, amelyen megjelent Luca, az Országos Demo­­kra­ta Arevonat főtitkára és a román demokratikus pártok több vezető egyénisége. Pohárköszöntőjében Gyöngyösi azt mondotta: „Szimbo­likus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy körünkben üdvözölhetünk sokat azok közül, akik román részről a két nép baráti megbékélésének élő­­harcosai. A román demokrácia meg­érti azt a testvéri érdeklődést, amellyel a magyar köztársaság a romániai magyarság iránt viselke­dik.” A magyar és román kormány megállapodott abban, hogy delegá­cióikat kölcsönösen politikai misz­­szióknak ismerik el és tagjaiknak az összes diplomáciai előjogokat bizto­­sítják. Hány éves ? „A tízéves Szovjetunió Alkot­mány­­ünnepe.“ (Világ, dec. 6.) Mit is mond a közmondás az ön­dícséretről? „A Magyar Nemzet jó újság (Magyar Nemzet, dec .5.) Ez brastán olcsó Az ország mai szükséglete mint­­egy hat-hét vagon kreozol, melyet ma 6­ 50 forintért lehet megkapni. (Közgazdaság, december 1.) Van rossz­ szándékú is? Szükség van a ... jószándékú egyházak támogatására is. (Hir­­lap, december 1.) Ilhes disznó ... Három év múlva a germán biro­dalom ismét financiális és ipari hatalom lesz és ez állapotából dialektikusan és önkénytelenül a politikai hatalom is adódik. (Hír­lap, december 5.1 ! • „ (. --•MtIii.? „Másfél éve fizet, tagdíjat a szak­szervezetnek, mégis hiába kilin­csel állásért egy nyugalmazott ■ százados.“ (Igazság, dec. 6.1 Békebeli fizetési feltételekkel 0 és 9 havi részletre, garanciával kapható a gyári út 6 és 9 havi részletre — garanciával Kristály rádióh­áz Király-utca 59 b /■♦*n('akadémiával szemben Slarnitz vill., József körút 37. B­­ahn IV., Váci-utca 27. Vétel, eladás, részlet. Hattonne és J­annet V., Koháry­ utca 19m V, Szt. István-krt 19.

Next