Szabad Nép, 1946. december (4. évfolyam, 273-296. szám)
1946-12-08 / 279. szám
2 tán túlságosan sötét színekben látják a Németország felől fenyegető veszélyeket. Az angolszász hatalmaknak a német kérdésben tett nyugtalanító lépéseit bizonyos mértékben ellensúlyozza a newyorki tanácskozások sikere. Csak a német kérdésben most kezdődő nagyhatalmi tanácskozások fogják kellő megvilágításba helyezni a Schumacherügyet és az amerikai manővereket. Felvetődött a kérdés, hogy London és Washington éppen a francia kormányválság napjaiban, midőn kommunista vezetés alatt álló kormányalakításáról van szó, jóakaratot nyilvánít-e a vegyes elemektől még meg sem tisztított Németország irányában. Rosszul számítana, ha ezzel nyomást vélne gyakorolni a francia belpolitika alakulására. A német veszély felidézése megerősíti a franciákat abban az egyre általánosabb meggyőződésükben, hogy Franciaország jövőjének biztosítására erős demokrácia kell, melynek érdekében külpolitikáját az eddiginél határozottabban a Szovjetunióra és az új keleteurópai demokráciára irányítja. Szekeres György SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1946 DECEMBER . A békealkotás első fejezete iei múlt Február elején aláírják a magyar békét A külügyminiszterek tanácsában is szombati hajnali órákban befejeztek 0,3 Olaszországijal és Németország volt csatlósaival kötendő békeszerződések tárgyalását —– szól a hivatalos kommüniké. A szerződéstervezeteket megszövegezés céljából kiadták a külügyminiszterhelyetteseknek, a békeszerződések aláírásának helyét és időpontját még nem döntötték el véglegesen. A Reuter értesülése szerint erre valószínűleg vázisban kerül sor február első felében. Minden békeszerződést az érdekelt volt támadó ország és a vele harcban álló szövetségesek írják alá. A kész szerződések áttanulmányozására körülbelül egy hónap áll majd rendelkezésre. Fegyverszünettől békekötésig Mindaz azonban, ami december 7. után történik a magyar, bolgár, román, finn, olasz béke ügyében, már csak formalitás. A nagy munka, az európai béke felépítésének első fejezete lezárult. A hat volt európai támadó ország közül öt most egyszerre írja alá békeszerződését. A békekötés" felé vezető kezdőlépést, a fegyverszünet megkötését, elsőnek Olaszország tette meg 1943 szeptember 3-án, Románia, és Finnország egy évvel később, 1944 szeptemberében, Bulgária októberben és végül Magyarország 1945 január 20-án, kötötte meg a fegyverszünetet. Még folyt a Németország elleni háború, amikor 1945. februárjában a jaltai konferencián a nagyha-almak elhatározták, hogy Olaszországgal és a volt csatlósállamokkal a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni a békét. Az augusztusi potsdami konferencián már határozottan utasították a külügyminisztereket: lássanak hozzá az öt békeszerződés előkészítéséhez. December 16.án Moszkvában tíz nap alatt a külügyminiszterek megállapodtak az öt békeszerződés elvi alapjaiban és ezután a külügyminiszterhelyettesek bevonásával megkezdődött a béketervezetek kidolgozása. 1946. nyarára Trieszt, a dunai hajózás és a gazdasági kérdések kivételével sikerült minden más kérdésben megegyezésre jutni és ekkor július 29-re összehívták Pakisban mindazon szövetséges országoknak a konferenciáját, amelyek az öt ország bármelyikével háborúban állottak. 21 nemzet gyűlt így össze. Ezek a konferencia kezdetén 210 pótindítványt terjesztettek be a külügyminiszterek béketervezetehez, de végül is lényegében elfogadták azokat, viszont azokban a kérdésekben, amelyeket a négy nagyhatalom nem tudott eldönteni, a párisi konferencia nem haladt előre. Most ezek is megoldódtak Newyorkban az általános nemzetközi megegyezés légkörében. Jaltától a békeszerződések aláírásáig két esztendő telt el. A világ közvéleménye ma osztatlan örömmel és megkönnyebbüléssel üdvözli a külügyminiszterek szombat hajnali kommünikéjét. A két esztendő alatt vezető nyugati államférfiak és komoly nyugati sajtótermékek nem egyszer kételkedtek benne, sikerül-e ezt az első nagy lépést megtenni. Minden egyes konferencián, így leutóbb Párisban és Newyorkban is szép számmal akadtak, akik elkeseredve, vagy alig leplezett kárörömmel állapították meg: nem lehet békét kötni. Csak a Szovjetunió haladt kezdettől fogva következetesen és tántoríthatatlanu útján. Az elkrridhetetlen nehézségek, hoszszára nyúló tárgyalások és az egyes köröktől kiinduló háborús fenyegetődzés nem kedvetlenítették el. Az eredmény nemcsak a szovjet diplomácia tekintélyét növeli, hanem igazolja a Szovjetunió békepolitikájának realitását és helyességjét. 1947-ben Magyarországot felveszik az UNO-ba A jövő év elején tehát Magyarország is aláírja békeszerződését Szövetséges részről a Szovjetunió, Anglia, USA, Bielorusszia Ukrajna, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztrália, India, Kanada, Újzéland és Délafrika lesznek az aláíró felek. Az aláírás a magyar békeszerződés bevezető szövegének intézkedései szerint „lehetővé teszi a szövetséges országoknak, hogy támogassák Magyarorzág felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek szervezetébe és hogy az ország csatlakozhasson az Egyesült Nemzetek minden eddigi elhatározásához”. Az UNO következő ülésszakán, előreláthatólag 1947 tavaszán a napirenden már ott fog szerepelni Magyarország felvételi kérelme is. és ezzel több évtizedes külpolitikai elszigetelődés, ötéves szörnyű világháború után a magyar nép mint egyenjogú tag beléphet a szabadsági verető nemzetek nagy családjába. Ki "kell küszöbölni minden tömegpusztítoíra alvarhikis fegyvert A békeszerződések kérdése lekerült a nemzetközi politika napirendjéről. A külügyminiszterek tanácsának következő feladata a német béke előkészítése. Az UNO ban pedig a béke másik nagy kérdéséről, a leszerelésről és ezzel kapcsolatban az atomerőről tárgyalnak. A leszerelési bizottság Molotov indítványára határozatot fogadott el ebben a kérdésben, amely a többi között azt mondja: „A hadseregből ki kell küszöbölni az atomfegyvereket és mindazokat a fegyvereket, amelyek tömeges pusztítást okozhatnak, továbbá: nemzetközi szervezetet kell létesíteni az atomerő ellenőrzésére és ennek gondjaira kell bízni, hogy ezt csupán békés célokra használják fel” Az UNO gyámsági albizottsága elfogadta az angol,balga és ausztráliai gyámsági tervezetet, egyes volt japán és német gyarmatok fölött. A Szovjetunió a tervezetet nem fogadta el, mert nem biztosítja megfelelően a gyarmati népek fejlődését és függetlenségük kivívását. Paris a Tiso-perről... A szombati francia sajtó hasábjainak jelentős részét a német ügy és a kormányválság foglalja le, de figyelmet szentel Tiso pozsonyi perének is, a Moncos azt írja: Tisonak ma is ezerszámra vannak hívei. Az egész papság a vádlott híve maradt és többpetícióban követelte Tiso azonnali,szábafilmra helyezését! A Szlovák hatóságok a Monde szerint nemrégiben levettek a műsorról egy" Tiso-ellenes filmet, hogy elejét vegyék a teremben lejátszódó botrányos jeleneteknek. Meteor csillárr** i h*üiség, Inc a nagy választék Podnistii vzky,u 27 József_körút 44. DEMOKRÁCIA Az elmúlt két évben a legtöbbször leírt, a legtöbbször kimondott szó kétségtelenül ez volt: „demokrácia“. Mint az ifjú anya most szült, magzatját, úgy dédelgettük, ajnároztuk, becézve szólítgattuk a friss jövevényt. Hogyne! Hiszen emésztőn hosszú, meddő kor után jött a világra. Mi magunk nem is tudtuk, milyen, apáink a 28 év előtti két forradalom röpke pár hónapja után koránhalt kisdedet ismertek csupán, nagyapáinknak és dédapáinknak még ez sem jutott s csak ükapáink — Petőfi kortársai — tudtak belőle valamit. Hogyne volna hát számunkra olyan ritka kincs, amellyel betelni, amelyről szakadatlan beszélni eleget nem lehet soha! Nagy szó az, barátaim, ha papok, polgárok, katonák után a nép akarja önmagát irányítani. Hányszor akarta és hányszor hiába! Hogy gyűrkösött földesúrral, számtartóval, püspökkel, tőkéssel, hivatalnokial, fiskálissal — és mindig alulmaradt. Magyar földön a demokrácia, a nép uralma sokkal több, sokkal merészebb történelmi fordulat, mint talán Európában bárhol. Ma is vannak, akik nem akarják elhinni, hogy ez lehetséges, hogy munkások és parasztok beleszólhatnak sorsuk irányításába. Ezek sokalják, hogy tollunkon annyiszor cirkalinázódik ki, ajkunkon annyiszor ■ pendíti meg ez a szó: demokrácia. Ezek — ha már muszáj — kényszeredetten belenyugosznak a demokrácia, olyan kényelmes értelmezésébe, hogy a nép válassza meg képviselőit országházába, törvényhatóságba, testületbe, bizottságba és többé oda se sandítson a maga dolgára: ezek a választottak majd elintézik helyette. A paraszt szántson, a munkás kezelje a gépeket, az értelmiségi gürcöljön é az urak majd politizálnak. Ezek számolták ki, hány munkaóra vész el egy felvonulással vagy tüntetéssel. Ezek hápogtak ijedten a májusi tömegdemonstrációk, a márciusi nagy felvonulás láttán és ezek beszélnek most szervezett akcióról, amikor a város pereméről betóduló tömegeket elkeseredésük a parlament gótikus ívei alá sodorja. Ezek nem tudják elképzelni, hogy a nép már nem hajlandó magába fojtani bánatát, renyhén ülni urak-nem látta kültelki vackában, nem tudják elképzelni, hogy két év alatt nyitottszemű, értelmes, bátor, öntudatos és magabiztos férfiak meg asszonyok tízes százezrei nevelődtek. Férfiak és asszonyok, akik már nem kalapforgatva, hajadonfőtt, zavartan dadogva állnak a bricseszes ispán úr előtt, nem illetődnek meg, ha valami nagy potentát — miniszter vagy efféle — elé kerülnek, nem bíznak mindent a nagyságos képviselő úrra és csak látszólag merészen, egyébként egészen természetesen rálépnek az országházi folyosó piros szőnyegére. Ha a nép felvonul és szavát hallatja, ez még nem forradalom, barátaim.. Forradalomnak csak Magyarországon tűnik, mert itt még ma is sokan vannak, akik félnek a néptől. Pedig aki a néptől fél, az nem szereti a népet, nem szereti tehát a demokráciát sem. Ezért kell annyit írni és beszélni a demokráciáról, hogy egyszer megszeressék akkor megszeretik a népet is és akkor nem félnek többé tőle. Mert higgyétek el, nem kell egyetlen igaznak sem félnie attól, aki az igazságot szereti. A nép pedig azt keresi, ösztönösen és tudatosan. És hogy meg is találja, magának kell érte mennie. Vannak alkalmak, amikor nem várhat és nem bízhat mindent másra. Ez a demokrácia, azaz: csak ez. _____________________ Nemes György Februárban Moszkvában ülnek össze a külügyminiszterek ? A külügyminiszterek szombati értekezletén Molotov azt javasolta, hogy a tárgyalásokat február második felében Moszkvában folytassák. Döntés még nem történt. Megkezdték a német kérdés megvitatását, egyelőre azonban csak arról tárgyaltak, hogy az érdekelt államokat milyen módon hallgassák meg. A következő ülést hétfő este tartják.★ — Az amerikai szénbányászok újra megkezdték a munkát — jelenti a Reuter iroda. A sztrájk befejezésének körülményeiről nem érkezett híradás. — John Lewis a bányászszakszervezet főtitkára sajtóértekezleten jelentette be, hogy a szénbányászok március 31-ig hajlandók a jelenlegi kollektív szerződés megtartása mellett dolgozni. ... és a magyarok deportálásáról A félhivatalosnak tekintett Le Monde szombati számában hosszabb jelentést közöl a délszlovákiai magyarok deportálásáról. A lap, amely a csehszlovák viszonyokról általában tárgyilagos, sőt barátságos hangon szokott írni, sajnálkozását fejezi ki aziránt, hogy a prágai kormány a magyar ügyekben semmibe sem veszi az érdekelt személyek érzelmeit és alapvető szabadságjogait. A legutóbbi délszlovákiai magyarellenes intézkedések után a lap a következőket írja: ..Az önmagukban is súlyos tények, amelyeket a propaganda valószínűleg még sötétebbnek tüntet fel, nagy izgalmat keltett Magyarországon. A magyar kormány emlékiratot intézett a Newyorkban ülésező külügyminiszterekhez és kéri a nagyhatalmak beavatkozását, a párisi konferencia döntésével ellentétben álló intézkedések megakadályozására.” A magyar-román barátfiékért A kolozsvári „Igazság“ a Magyar Népi Szövetség képviselőcsoportjának feladatát elsősorban abban látja, hogy „az erdélyi román és magyar képviselők az első népi parlamentben tovább dolgozzanak a nemzeti gyűlölködés teljes felszámolásán, a magyar és román demokratikus erők együttműködésének megszilárdulásán és az együttélő nemzetiségek teljes jogegyenlőségének megvalósításán". A bukaresti magyar követség épületében Gyöngyösi követségi tanár esos vacsorát adott az MNSz parlamenti csoportja tiszteletére, amelyen megjelent Luca, az Országos Demokrata Arevonat főtitkára és a román demokratikus pártok több vezető egyénisége. Pohárköszöntőjében Gyöngyösi azt mondotta: „Szimbolikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy körünkben üdvözölhetünk sokat azok közül, akik román részről a két nép baráti megbékélésének élőharcosai. A román demokrácia megérti azt a testvéri érdeklődést, amellyel a magyar köztársaság a romániai magyarság iránt viselkedik.” A magyar és román kormány megállapodott abban, hogy delegációikat kölcsönösen politikai miszszióknak ismerik el és tagjaiknak az összes diplomáciai előjogokat biztosítják. Hány éves ? „A tízéves Szovjetunió Alkotmányünnepe.“ (Világ, dec. 6.) Mit is mond a közmondás az öndícséretről? „A Magyar Nemzet jó újság (Magyar Nemzet, dec .5.) Ez brastán olcsó Az ország mai szükséglete mintegy hat-hét vagon kreozol, melyet ma 6 50 forintért lehet megkapni. (Közgazdaság, december 1.) Van rossz szándékú is? Szükség van a ... jószándékú egyházak támogatására is. (Hirlap, december 1.) Ilhes disznó ... Három év múlva a germán birodalom ismét financiális és ipari hatalom lesz és ez állapotából dialektikusan és önkénytelenül a politikai hatalom is adódik. (Hírlap, december 5.1 ! • „ (. --•MtIii.? „Másfél éve fizet, tagdíjat a szakszervezetnek, mégis hiába kilincsel állásért egy nyugalmazott ■ százados.“ (Igazság, dec. 6.1 Békebeli fizetési feltételekkel 0 és 9 havi részletre, garanciával kapható a gyári út 6 és 9 havi részletre — garanciával Kristály rádióház Király-utca 59 b /■♦*n('akadémiával szemben Slarnitz vill., József körút 37. Bahn IV., Váci-utca 27. Vétel, eladás, részlet. Hattonne és Jannet V., Koháry utca 19m V, Szt. István-krt 19.