Szabad Nép, 1947. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI SZABAD NÉP A a-:* **••■■■ O M M U N I S T Á K Ö V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 40 FILLÉR & 0mm/ ft WlMH .óra. -perGíj ^TVEt^^ LJoldog újévet kívánunk a Szabad Nép minden olvasójának ! SZERDA, 1947 JANUÁR 1 RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS ÚJÉVI NYILATKOZATA az elmúlt év mérlegéről én az új entendő kilátásairól Felkerestük Rákosi Mátyás elvtársat, az MKP főtitkárát, hogy a Szabad Nép hasábjain mondja el, milyen eredménnyel zárult az óév és mik a demokratikus Magyarország kilátásai az újévben? — Mielőtt az új esztendő kilátásairól véleményt mondana, szeretnők hallani az elmúlt év gazdasági és politikai értékelését — hangzott az első kérdés. *—‘ Gazdasági téren a magyar demokrácia sok olyan sikerre mutathat rá, amelyet legádázabb ellenségei sem tudnak tőle elvitatni A pénzromlást, amely demokráciánk gazdasági és politikai alapjait egyaránt elsodrással fenyegette, olyan sikerrel állítottuk meg és olyan eredményesen hoztuk létre a stabilizációt, hogy ez nemcsak itthon, de külföldön is a legnagyobb elismerést váltotta ki. Újjáépítésünk, amelynek legláthatóbb mutatója a vasutak és a hidak rendbehozása, az egész vonalon sikerrel halad. Ipari termelésünk, hála a munkásság fegyelmezettségének és öntudatának, gyorsabban fejlődik, mint ahogy ezt a nyáron előre láttuk. A falu szorgalmas népe, jóllehet két esztendőn át szárazság és rossz termés volt, 3.400.000 holdon vetett el őszi gabonát, 20 százalékkal többet, mint tavaly. Megvan minden reményünk, hogy jövőre megszűnik a gaboninség. Több, mint kétmillió holdat szántottak gondosan a tavasziak alá és ez is egyik biztosítéka a jövő évi jobb termésnek. Államháztartásunk egészségesen fejlődik. A forint most decemberben, a stabilizáció ötödik hónapjában, pompásan kiállta a tűzpróbát: a december 10- től számított két hét alatt karácsonyi segély útján és más módon 350 millió forint új vásárlóerő jelentkezett a piacokon és ezt a hatalmas pénztömeget a gazdasági élet felszívta anélkül, hogy áremelkedés, V»—egráb zavar keletkezett volna belőle. Gazdasági erősödésünket szolgálja az elhurcolt javak visszaszerzése: a műkincseken kívül 5 hónap alatt 70 millió dollár értékű aranyat, hajót, génét kaptunk vissza. — Politikai téren is nem egy maradandó sikerre tekinthet vissza a magyar demokrácia. Megvalósítottuk a köztársaságot, a szabad népekhez egyedül méltó államformát. Megszilárdult a szétzilált közigazgatás, megjavult a demokratikus rendőrség. Az államosítás terén is történt haladás. A magyar politikusok moszkvai, Washingtoni, londoni, párisi utazásával kezd megszűnni az az elszigeteltség, amelbe a Horthyrendszer örökségeképpen kerültünk. A békeárnyalásokon sikerült kivédeni a szlovákiai magyarság kitelepítésének veszélyét. Egyre több demokratikus országgal vesszük fel a normális diplomáciai viszonyt. Egyszóval a bélés külpolitika terén is maradandó eredményekre tekinthet vissza a magyar demokrácia. — Mivel magyarázható, hogy a kétségtelen gazdasági és politikai sikerek ellenére az egyik belpolitikai válság a másikat követi és jelenleg is olyan krízisben Vagyunk,Amelyet hosszú hetek pártközi értekezletei sem tudtak eddig megnyugtatóan lezárni? — A válság oka, az, hogy a „régi úri világ“ képviselői, köztük azok, akik befurakodtak a Kisgazdapártba, nem nyugodtak bele, hogy az ország felszabadulásával elveszítsék évtizedek, sőt évszázadok óta gyakorolt politikai hatalmukat és gazdasági befolyásukat. Az a nagybirtokos osztály, amely annyi poétikai földindulást átvészelt és 1945-ig nyeregben tudott maradni, sokkal szívósabb és öntudatosabb, semmint belenyugodjon vereségébe és késhegyig menő harc nélkül engedje át a terepet a demokratikus népi újjászületésnek. Ezt annál inkább megteheti, mert társadalmi és politikai befolyásának jelentékeny részét, azonkívül házait, értékpapírjait, városi palotáit, képgyűjteményeit, elrejtett kincseit stb. megőrizte. — Segítségére van gazdasági és politikai téren a magyar nagytőke, amelynek képviseői többségükben politikailag a Horthyreakció entsé u nőttek fel és most nem akarunk megbékélni a demokrácia berendezkedésével, a szakszervezetekkel, az üzemi bizottságokkal ?? a Kommunista Párttal. Támogatja őket az egyházak hivatalos képviselőinek többsége. Ezek nem törődnek vele, hogy a demokrácia a földreformmal csorbította gazdasági és ezzel politikai befolyásukat. Támogatja őket a zsíros parasztság jelentékeny része, melyet részben a földreform érintett, részben visszakívánja azt az időt amikor a mezőgazdasági munkásság — szervezet és önvédelem híján — olcsó napszámért volt kénytelen dolgozni. Támogatja őket az az állami bürokrácia, amely 1944 március 19. és október 15. e ott és után legnagyobb többségében minden népellenes irányzatnak rendelkezésére állott. Ez a bürokrácia meg tudta akadályozni, hogy a B-listázással lényegesen megritkítsuk sorait, így a magyar demokrácia közigazgatásában ma is ott vannak azok, akiket Gaál Gaszton, a Kisgazdapárt alapítója, a trösztök mellett, a nép legnagyobb csapásaként emlegetett. — A régi, úri rend helyreállítására milyen módszereket alkalmaz ma a reakciót — Ma a régi rend helyreállítása szívós, kitartó, apró munkával történik. Helyenkint, mint a közoktatás terén, nincs is szükség restaurálásra, mert itt mind a mai napig érintetlenül áll, sőt erősödik az a szellem, amely Klebelsberg és Hóman öröksége. A sajó terén a restaurálást olyan módszerek jelzik, mint a Hírlap megjelenése, amely munkatársaiban, szellemében, sőt betűiben is igyekszik pontosan folytatni a Légrádiak Pesti Kalapjának Horthyt támogató és 1944 március 19-et oly sikerrel előkészítő hagyományait. A stabilizáció maga megnöveli a régi kapitalisták gazdaság' erejét a k^zig-'Z^atäs meg z’’"r ^ptépával a rekeás tikztv'slek bmák, stb. bef ivása és tek'n'élve 's nő. A de^orácia és a reakció here a legtöbbször nem világosan felismerhető kérdések körül folyik, hanem álcázva, apró kis ütközetekben, amelyeknek összefüggése a nagy küzdelemmel az egyszerű ember számára nem szembeötlő. A napokban láttunk például egy kísérletet, amely a parasztság védelmének ürügyével a szövetkezeteket a fasiszta Wünschen Frigyes megmaradt helytartói kezére szeretné átjátsani. A régi Horthy-tisztviselőknek, mint „szakembereknek" szívós és céltudatos visszaállítása ugyanebbe a vonalba vág. A demokrácia intézményeinek szakadatlan és rosszindulatú kritizálása, az eredmények lekicsinylése, a bajok és panaszok felnagyítása, mind részei ennek a demokrácia elleni hadjáratnak. — Közrejátszanak természetesen ebben a harcban a nemzetközi hatások is. Ugyanazok az erők, melyek világszerte igyekeznek a népi demokráciát szorítani és amelyek működésénél legtipikusabb formája az, országban folyik, ter ■zerűleg nálunk is éreztetik hatásaikat. És a demokrácia ellen vívott szívó , és szakadatlan harc tartalékául készen állanak a volt csendőrtisztek, nyugatosok, fasiszták tíz- és tízezrei, akik ma még inkább csak a föld alatt nyüzsögnek, de csak megfelelő pillanatot, békekötést, a Szovjet Hadsereg kivonulását várják, hogy szükség esetén fegyveres vagy terrorisztikus fellépéssel is megindíthassák a harcot demokráciánk ellen. — A magyar reakció haditervének első szakasza a Nemzeti Függetlenségi Front koalíciójának széttörése, utána a munkásegység és a Baloldali Blokk meglazítása és felbomlasztása volna. Ha ez sikerülne, ha a Kommunista Pártot el tudnák szigetelni a többi demokratikus erőktől, utána jöhetne a következő lépés. — Szívós kísérletek folynak, hogy megbontsák a munkásegységet és a Baloldali Blokkot. Peyer és társainak fellépése a Szociáldemokrata Pártban, a Parasztpártban mutatkozó ingadozások és válságok ennek a kísérletnek az eredményei és mutatói. — A reakció gazdasági és politikai ellentámadásait az 1946-os esztendőben nagyban és egészében a demokrácia ki tudta védeni Ebben a kivédésben nem egyszer a mozgósított tömegek erejére támaszkodott a demokrácia, mint márciusban. Eredménnyel jártak a decemberi küldöttségek és tüntetések is, amelyek a reakció okozta drágulással szemben léptek fel. Elsősorban a dolgozó tömegek megmozdulásának volt köszönhető, ha a spekuláció okozta drágulást nemcsak megállítottuk, hanem kissé vissza is szorítottuk. Újra bebizonyult, hogy a demokrácia érdekeinek megvédésére elengedhetetlenül szükséges a dolgozó tömegek aktív fellépése. — Mit tart az új esztendő legfontosabb gazdasági kérdésének? — Az 1947-es év feladatai szervesen következnek a demokrácia elmúlt két esztendejének fejlődéséből. Az idén meg kell kezdenünk Pártunk hároméves gazdasági tervének megvalósítását, amely meggyorsítja és hatványozza újjáépítésünket és talpraállításunkat, amely három év alatt önerőnkből, ha szükséges, minden külföldi segítség nélkül, nemcsak begyógyítja a háború ütötte gazdasági sebeket, hanem a békebelinél lényegesen magasabb színvonalra emeli a dolgozók életét. Ezt a tervet tartom az 1947-es esztendő legfontosabb kérdésének. A hároméves terv döntő része az igazi közteherviselés megvalósítása. Az elmúlt két esztendőben elsősorban a dolgozó tömegek viselték a terhek zömét. Ez így volt a pénzromlás idején és sokszor így maradt a stabilizációban is. A mi feladatunk most az, hogy a terhek jelentékeny részét átrakjuk a tehetősebbek, a gazdaságilag erősebbek vattaira és központi kérdésül a dolgozó tömegek életszínvonalának megnövelését vessük fel. A munkásság, amely két esztendő óta eléggé nem dicsérhető önmegtartóztatással és gelommal dolgozott, árusi fogva elvárja, hogy sor kerüjön gazdasági helyzetének gyors és alapos megjavítására. Ezt követeli tőlünk a dolgozó parasztság és ezt követeli parancsolólag az értelmiség, a köztisztviselői réteg, benne a közoktatás munkásai, akiknek helyzetén különösen gyorsan és gyökeresen javítani kell . Az 1947-es esztendő elsősorban azt tűzi ki elengehetetlen feladatul, hogy több kenyeret, ruhát, cipőt, kultúrát adjunk a magyar demokrácia legfőbb támogatóinak, a dolgozóknak. Emellett a demokrácia követelményeinek megfelelően a köéletben, a gazdasági és politikai kulcspozíciókban az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell kapnia az igazi munkásoknak és az igazi parasztoknak. Eddig ezen a téren lényegében még csak az méreteknél tartunk. Valóban kérgestenyerű, kétkezi munkás vagy paraszt ma a demokrácia két esztendeje után is, nagyon ritka jelenség a gyárak igazgatóságaiban vagy közéletünk vezető ügljein. Ezen változtatni kell. Ha demokráciánk valóban a munkások, a parasztok, a haladó értelmiség rendje akar lenni, úgy ennek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy e rétegek képviselői az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb mértékben jutnak vezető helyekre. A reakció előretörésének egyik jelensége pélául az, hogy a paraszti demokrácia 101, a parasztság igazi képviselőinek megfelelő szerephez juttatásáról ftinyre kevesebb szó esik. Az 1947-es esztendőnek itt is változást kell hoznia. Minden gazdasági és politikai tervünk csődöt fog mondani, ha nem tudunk bátran és bőven meríteni a magyar nép legértékesebb rétegeiből. Az 1947-es esztendő demokratikus sze: első sorban azon múlnak, hogy munkásokat és parasztokat s azét életének első vonalába Ijuk-e állítani? ♦ — Milyenek ldtja « politikai helyzet °.tt — A gazdasági kilátások elsőrendűek a magyar demokrácia ■ számára. M:: Itézete megvan annak, hogy gazdasági terem a háború rombolásai után soha nem látott felvirágzásnak induljon hazánk. A nehézségek nem gazdasági, hanem politikai téren vannak. A régi úri világ híveinek, s magyar reakciónak nem kell olyan virágzó ország és boldog nemzet, amely egyúttal demokratikus és népi erőkön nyugszik, ők nagyon jól tudják, hogy minél gombban ver gyökeret az újgazda és minél hamarabb alakítja, át földjét virágzó, boldoguló gazdasággá, annál nagyobb híve lesz a demokráciának, amely a nincstelenségből kiemelte. A reakció nem akar jómódú, a demokráciával megelégedett kisiparosságot és még kevésbé öntudatban, szervezettségben és főleg gazdasági erőben megnőtt munkásságot. A magyar reakció semmitől nem fél annyira, mint a demokrácia nyugodt, békés, virágzó fejlődésétől. Ez az oka annak, hogy ma a nyugalom és a béke hívei a demokraták, elsősorban a kommunisták. Ez az oka annak, hogy a reakció az, amely a nyugalmat zavarja, álhíreket terjeszt, a föld alatt szervezkedik, amely új háborúban reménykedik, amelynek tervei csak úgy sikerülhetnek, ha a békés, nyugodt fejlődést meg tudja zavarni. A magyar reakció az, amely szakadatlanul újabb válságokat okoz, amely fondorkodik, á^ál, nem akar belenyugodni abba, hogy elvesztette a csatát és hajlandó újra minden szerencsétlenséget rázúdítani hazánkra, ha ezzel elvesztett uralmának egy töredékét is visszaszerezhetné. A reakció legveszedelmesebb része az, amely elsősorban a Kisgazdapártba befurakodva, a kormányzáson, a koalíción belül folytatja harcát a demokrácia ellen. Ha ez a reakció milyen befolyásos és milyen mélyen bele van ágyazva a Kisgazdapártba, azt s Vértessy-Vidovics-botránynál láttuk. Ezt a két hétmóbás reakcióst a Kisgazdapárt jórésze szinte az utolsó lehetőségig védte. A maggyar demokrácia válságának elhúzódását elsősorban az okozza, hogy a Kisgazdapárt nem akar szakítani a soraban garázdálkodó reakciósokkal. Ez»'Vr,irjoetig minden koalíciós m?oreorvezés csak a papíron marad. Hiába határozzuk el a legszebb gazdasági terveket, ha a koalíción belül is tevékenykedőeakciósok meg tudják fűrni a képzös megllapodásokat. A gazdasági megegyezések értéktelenek, ha hiányzik hozzátok végrehajtásuk politikai btosítéka. Ez a biztosíték következetes, szívós harc, elvi és szervezeti síkon a koalícóhoz befurakodott reakció élten. A Kisgazdapárt hajlandó ugyan e téren elvi nyilatkozatokra, de nem hajlandó is vomi he’kwk az elkerül«hetetlenül szükséges rendszabályokat. Ezek nékül pedig a legradikálisabb nyilatkozat is csak írott mai ászt marad és a reakciót inkább felb's+ortja, min- visszaveti. Ez az oka annak, hoarv a nárikSz! -"delek a döntő politikai ,’-ő"őipten. » re-'r.", eleni harc kérdésében nem vezettek eredményre. Es ez az oka annak, hogy a jő gazdasági kilátások ©*«