Szabad Nép, 1947. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

SZOMBAT, 1947 FEBRUÁR 1 SZABAD N­ÉJA A reakció elleni harc és a munkásegység jegyében ünnepi külsőségek közt nyílt meg a Szociáldemokrata Párt XXXV. kongresszusa A Szociáldemokrata Párt XXXV. kongresszusának megnyitó ünnep­sége ünnepi külsőségek között, folyt le pénteken délután az Operabálban. Az ünnepségen megjelent Tildy Zol­tán köztársasági elnök és felesége. Károlyi Mihály, a második magyar köztársaság elnöke, a miniszterelnök és a kormány tagjai, a­ pártok veze­tői, a Szövetséges Ellenőrző Bizott­ság képviseletében Beljimov vezér­őrnagy és az angol, francia, osztrák, norvég, román, holland és csehszlo­vák Szociáldemokrata Pártok­­­ül­döttei. A zenekar eljátszotta a Him­nuszt­ és a­ Mars­eillaiset, ma­jd Kas­sák- és Ady-ver­seket Szavalták, vé­gül Beethoven IX. szimfóniájának utolsó tételét hallgatták végig a meg­jelentek. Ezután került sor az ünnepi megnyitó beszédek elmondására. Szakosíts Árpád: A munkásegység megingathatatlan marad minden viharokban Szakkasits Árpád elvtárs emelkedett először szólásra. Bevezetőjében üdvö­zölte a köztársasági elnököt, Károlyi Mihályt (lelkes taps) a megjelent politikai vezetőket, az első évforduló­jához érkezett magyar köztársasá­got, majd így folytatta beszédét. ..őszinte barátsággal és szeretettel üdvözlöm Rákosi Mátyást és a Ma­gyar Kommunista Párt vezetőségé­nek itt megjelent tagjait. (Hosszan­tartó nagy taps). Mélységes szo­cialista szeretettel és együttérzéssel köszöntöm a városi és falusi küldöt­teket, valamint a Szociáldemokrata­és a Kommunista Párt harcos töme­geit. De akkor, amikor megemléke­zünk az élőkről, akik áldozatos mun­kával és megalkuvás nélküli harccal építik az új, szabad Magyarországot, meg kell emlékeznünk azokról is, akik életüket áldozták a szabad­ságért, a szocializmusért folytatott harcban. Bartók Bála ,,Sírt.tójának” hang­ai mellett hajtsuk meg' fejünket a szocializmus ismert és ismeretlen mártírjainak emléke előtt. (A hall­gatóság felállva, megs­etődött csend­ben hallgatta végig a „Siratni”.) A mi kongresszusunk olyan idők­ben ül össze, amikor fordulópontjá­hoz érkezett a magyar demokrácia, fordulóponthoz érkezett az ország, a köztársaságellenes összeesküvés le­leplezésével. Nem lehet kétséges számunkra, hogy országos párt­gyű­lésünk egységesen foglal majd állást a demokráciánkat veszélyeztető el­lenforradalmár­okkal és törekvéseik­kel szemben, de egységes lesz az ország minden nagy kérdését érintő egyéb elhatározásaiban is.“ Harc a reakció ellen ” A Szociáldemokrata Párt kö­nyörtelen harcot indít minden ellen­­­forradalmi, jobboldali szervezkedés ellen és visszaver minden olyan kí­sérletet, amely a demokrácia meg­döntésére irányul. A kongresszus félreérthetetlenül megfogalmazza pár­tunk külpolitikai álláspontját is és meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek a szociáldemokrácia erőit a tervgazdálkodás szolgálatába átír­ják. Három nagy kérdést kell a kon­gresszusnak megoldania: állást kell foglalnia a demokrácia védelme, a magyar köztársaság megszilárdítása, az, ellenforradalmi reakcióval való le­számolás mellett; (Taps) elő kell se­gítenie a dolgozó tömegek befolyásá­nak növelését a kormányzatban és a gazdasági életben, (nagy taps) vé­gül pedig intézkedéseket kell kidol­goznia gazdasági életünk tervszerű megszervezésére. Meg kell szüntetni a gazdasági életben uralkodó anar­chiát és el kell érnünk azt, hogy a munkásság és parasztság élvezhesse is munkájának gyümölcseit. Ehhez a munkához hívjuk a munkások és parasztok százezreit és a magyar ér­telmiség legjobbjait. Szorosabb szövetség az MKP-val — Az az alap, amelyre a magyar demokrácia felépült — folytatta be­szédét Szakasits elvtárs —­a a mun­­kásegység. (Felvih­arzanak az ütemes „Munkás­egység“ kiáltások.) Ez a lapnak a kongresszus munkája nyomán szélesebbnek és szilárdabb­nak kell lennie, mint valaha és ez a munkásegység megingathatatlan ma­rad minden viharokban. Szövetsé­günket a Magyar Kommunista Párt­tal még szorosabbra fűzzük, anélkül, hogy a Szociáldemokrata Párt akár egy jottányit is feladna függetlensé­géből és önállóságából. (Nagy taps.) — Pártunkat áthatja annak aka­rata, hogy így szolgáljuk népünket, országunk jövőjét és egy új, szo­cialista világ építését. Háromnegyed évszázaddal ezelőtt néhány lelkes fiatal munkás indult el azon az úton, amelyen most százezrek hömpölyög­nek. A kicsi, üldözött pártból most kormányzó párt lett. Ez mutatja, hogy a helyes úton járunk és ezen az igazi úton kell továbbhaladnunk a végső győzelem felé. Legyünk egy­ségesek önmagunkban és építsük egy akarattal, őszintén a munkás­­osztály egységét és a munkások és parasztok harcos szövetségét. Éljen a Szociáldemokrata Párt! Éljen a munkásosztály harcos egysége! Él­jen a szabad, független és demokra­tikus Magyar Köztársaság! Éljen a szocialista nemzetköziség! — fejezte be viharos tapsok között beszédét Szakasits elvtárs. Károlyi Mihály: Le kell számolnunk az összeesküvők segítőtársaival is Lelkes taps között emelkedett ez­után szólásra Károlyi Mihály. Han­goztatta: Egész Magyarország, sőt a nagy világ is figyelemmel kíséri most, hogy milyen döntéseket hoz a XXXV. Szociáldemokrata Kongresz­­szus. Súlyos feladatokat kell meg­oldania a kongresszusnak, építenie ked azt a független és demokratikus Magyarországot, amelyet mi csak szocialista alapon képzelhetünk el. ..De az építő munka e mellett szüksé­ges az is, hogy végképp leszámol­junk azokkal, akik meg akarják akadályozni, hogy Magyarország va­lóban haladó, demokratikus ország legyen — folytatta beszédét. — Nem elég, ha csak az összeesküvés részt­vevőivel számolunk le, el kell bán­nunk azokkal is, akik suttyomban, vagy nyíltan segítséget nyújtottak az összeesküvőknek. Az ellenforra­dalmároknak érezniök kell, hogy a bot nyele a munkásság kezében van, a kaszának a nyele pedig a paraszt­ságnál és sem az egyik, sem a má­sik nem fog­ja tűrni, hogy a demo­kratikus Magyarország ellen tör­jenek.“­Ezután Böhm József elvtársat él­tette és ezzel kapcsolatban kijelen­tette: mindketten tévedtek 1918-ban, de ezt a tévedést nem szabad meg­ismételni. Akkor aranyihíddal kínál­ták a magyar uralkodó osztályokat, hogy jöjjenek és segítsenek az ak­kori újjáépítésben. „Akkor az úri Magyarország nem volt hajlandó rá­lépni arra a hídra. Ma mi nem va­gyunk hajlandók aranyhidat aján­lani, legfeljebb csak a „Sóhajok Hídját". Ha nem sikerülne teljesen letörni ezt az ellenforradalmi szer­vezkedést,­ szomszédaink joggal mondhatnák ránk, hogy nem va­gyunk igazi demokrácia, mert nem tudunk leszámolni ellenségeinkkel. Meg kell mutatnunk, hogy haladó magyar demokratikus köztársaság vagyunk és az leszünk a jövőben is. De ezt csak úgy érhetjük el, ha a munkáspártok egységesen lépnek fel, egységesen indítják meg a harcot a Horthy-reakció támogatói ellen. Mel­léjük kell állania a parasztságnak is, hiszen itt elsősorban a magyar pa­rasztok földjét veszélyeztette az el­lenforradalmárok összeesküvése“ — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Károlyi Mihály. Rákosi Mátyás: Munkásegység volt és marad demokráciánk sziklaszilárd alapja Kedves Elvtársak! A Magyar Kommunista Párt forró elvtársi üdvözletét és őszinte nagyra­becsülésének nyilvánítását, horom a Szociáldemokrata Testvérpárt ‘35-ik kongresszusára“ kezdte beszédét Rákosi elvtárs, majd üdvözölte a külföldi delegátusokat, akik jelenlé­tükkel nemcsak a Szociáldemokrata Párt iránti megbecsülésüket, hanem sokat szenvedett népünk demokra­tikus törekvéseivel szemben táplált nagyrabecsülésüket is kifejezték. Megemlékezett arról, hogy hosszú esztendőkön keresztül lelkes tagja volt a magyar Szociáldemokrata Pártnak és az angol Labour Party­­nak, ide nyúlnak vissza szocialista voltának gyökerei. Ezután a két testvérpárt felszabadulás utáni har­cáról beszélt, amellyel új, demokra­tikus hazát kezdtek építeni a rész­helyébe.“ Amit a két munkáspárt vezetése alatt a magyar ipari munkások, a parasztok, a haladó értelmiség, a kis­iparosok, kis­kereskedők ezen a té­ren teljesítettek, a­ párját ritkítja Európának ezen a­ táján. Ha ma sze­rénytelenség nélkül, büszkén, hivat­kozhatunk elért eredményeinkre, úgy mindenben a két munkáspárt egysé­­gges­­,rucát illeti az eredmény orosz­lánrésze. A munkásosztály az egy­ség­bontók ellen Munkásegység volt és marad, a magyar demokrácia talpköve és szik­­laszilárd alapja. A munkásegység az, amelyen mint a múltban, a­­jö­vőben is, meg fog törni minden kí­sérlet, mely a régi úri rendet akarja újra visszahozni. A munkásegység gyakorlati megvalósítása közben mind a két pártban felmerülhetnek kisebb, nagyobb nehézségek és súr­lódások.­­de az elmúlt két esztendő tapasztalatai megmutatták, hogy fontos esetekben a két párt meg tudta találni azt a megoldást, mely­nek eredményeképpen a dolgozók összefogásán csak erőteljesebb és szorosabb lett. Ezt­ a megoldást min­denkor elősegítette Szakasits Árpád elvtársunk és barátunk működése, aki a munkásegység történelmi je­lentőségét világosan látta és követ­kezetesen alkalmazta. Ma már min­den magyar dolgozó előtt világos, hogy a munkásegység demokráciánk alapja és fejlődésünknek záloga. A munkásegység a magyar dolgozók közkincsévé vált és a magyar mun­kásosztály túlnyomó többsége fel­háborodással és kíméletlenül utasít el minden olyan kísérletet, amely ezt az egységet meg akarja zavarni. Ezt a megállapítást nem lehet eléggé élesen hangoztatni most, ami­kor a reakció mesterkedéseiről a magyar államvédelem jól működő, éber szervei lerántották a leplet. Most látjuk a maga teljes meztelen­ségében, hogy a régi népelnyomó rend hívei meg akarták fosztani az ipari munkásságot mindazoktól a jogoktól, amelyeket nyolc nehéz évtized har­­caiban kivívtak és újra­ a tőke rab­szolgáivá akarták őket alacsonyítani. Meg akarták semmisíteni a magyar demokrácia legmaradandóbb alkotá­sát: a földreformot és a földet újra a nagybirtokosok kez­ére akarták ját­szani. Meg akarták dönteni fiatal köztársaságunkat és intézményeit, vissza akartak lökni bennünket abba a rabságba, melyből a felszabdító Vörös Hadsereg mentett ki. Fegyve­res felkelést terveztek az összeeskü­vők, hogy újra gúzsbakössék a ma­gyar dolgozókat, sis, meg kell állapítani, hogy népel­lenes céljaik elérésére meg tud­ták nyergelni legnagyobb kor­mányzó pártnak, a Független Kisgazdapártnak jelentékeny ré­szét. El tudták érni, hogy mi­közben aljasul, szemforgatva a parasztság érdekeit hangoztat­ták, céltudatosan készítették elő a parasztság­­kifosztását és ki­lincbe verését. S ami még sú­lyosabb: el tudták érni, hogy a magyar nép jelentékeny részét, mely 1945-ben egyenesen és őszintén demokratikus fejlődésre vette az irányt, fu­ra a reakció felé lökjék. A leleplezett összeesküvés azt mu­tatja, amit mi, munkáspártiak, min­dig­ hirdettünk, hogy a régi rend népelle­nes hívei nem adták fel a har­cot és nem adták fel azt a reményt, hogy megdöntsék demokráciánkat, s újra járomba fogják a dolgozó ma­gyar népet. Az összeesküvők egyéb célja a munkásegység meglazítása Számításaik között természetesen ott szerepelt a két munkáspárt egy­ségének meglazítása és megbontása is. A magyar dolgozó nép ellenségei nagyon jól tudják, hogy minden fon­dorlatuk és minden kísérletük előre kudarcra van ítélve addig, amíg a munkásegység erős és megbontha­tatlan. Ebből a szempontból a­ Szo­ciáldemokrata Testvérpárt kongresz­­szusa történelmi helyzetben ül össze. Most készül a magyar demokrácia az összeesküvők kíméletlen letöré­sére és likvidálására. Most kezdődik az a küzdelem, amelynek eredménye­képpen újra a következetes népi de­mokrácia irányában akar­juk vezetni népünket. Most gyürkőzünk neki annak a hároméves gazdasági terv­nek, mely hivatva van hazánk b­á­­boni ütötte sebeit begyógyítani és egyben a dolgozók életszínvonalát olyan magasra emelni, amilyet az újjáépítés hősei joggal megérdemel­nek és megkövetelnek. Mind e nehéz feladatok sikeres megoldásának döntő előfeltétele a munkásegység megerősítése és megszilárdítása. Biz­tos vagyok benne, hogy­ a­­Szociál­demokrata Párt 35. kongresszusa, ennek a történelmi helyzetnek tuda­tában olyan határozatokat hoz, ame­lyek egyszer és mindenkorra gátat vet minden olyan törekvésnek, mely a munkásegység meglazítására vagy megbontására irányul. Ez a válasz hatalmas segítség lesz a ma­gyar reakció elleni küzdelemben és nagy lépéssel visz bennünket előre azon az úton, amely a szabad, erős, demokratikus és népi Magyarország felépítéséhez vezet. Ebben a reményben még egyszer melegen üdvözlöm a kongresszust és sok sikert kívánok munkájához. Éljen a megújhodott demokratikus Magyarország! Éljen a magyar de­mokrácia megdönthetetlen pillére: a munkásegység! .­ Magyar Színház a magyar szerzők színháza Második eredeti magyar bemutató szántó Armand — Szécsőn Mihály — de Fries Károly zenés ví­ijátéka: MIMÓZA Szombat, február 1-től ke­ze­ve minden este 7 órakor, vasár- és ünnepnapok r. délután fél 4 órakor a MA­GYAR SZ­Í­P­SZEREPLŐK: FŰTÖTT NÉZŐTÉR Kiss Manyi Pataky Ime Szigeti Jenő Ruttkay Éva Soltby György Sncár Lajos Halassy Mariska Soós Lajos Zách János MA PREMIER: 3 A Szaktanács üdvözlete A Szakszervezeti Tanács nevében másfélmillió szervezett munkás üd­vözletét tolmácsolta a kongresszus­nak Piros László elvtárs. Hangoz­tatta a munkásegység fontosságát, amely „nem taktika, hanem törté­nelmi parancs. A dolgozók nagy áldo­zatot hoztak az újjáépítésért — mondotta — most a dolgozók össze­fogásával kell biztosítani életszínvo­naluk emelését és azt, hogy a mun­kásság, parasztsᣠés haladó értel­­miség valóban magának építse az országot. A szervezett munkásság mindig maga mögött érezte harcai­ban a két munkáspárt erejét. A jövő­ben is számítunk a SzDP és MKP támogatására­. ("Nagy taps.) A külföldi vendégek felszólalása A külföldi delegátusok közül első­ként Denis Hearley, az angol mun­káspárt egyik vezetője szólalt fel. Tolmácsolta pártja és az angol nép jókívánságait. Hangoztatta, hogy a Szociáldemokrata Pártnak nagy sze­repe van az európai békéért és sza­badságért vívott harcban, valamint a nyugati nagyhatalmak és a Szovjet­unió közti együttműködés kiépítésé­ben. Kijelentette, hogy Montgomery tábornok moszkvai utazása és Sztálin legutóbbi levele erősíti ezt az együtt­működést. Sikeres munkát kívánt a Szociáldemokrata Párt XXXV. Kon­gresszusának. Salamon Rumbach, a francia szo­ciáldemokraták küldötte, örömének adott kifejezést afelett, hogy feltá­madni látja az új, demokraikus Ma­gyarországot Megemlékezett a szo­cialista mártírokról és azokról az elvtársiakról, akiknek, — mint Ká­rolyi Mihálynak, Rákosi és Böhm elvtársaknak,­­ hosszú időre távoz­niuk kellett abból a hazából, amely a haza ellenségeinek birtokában volt. Hangoztatta, hogy a három nagy­hatalom együ­ttműk­ödése az európai béke legszilárdabb alapja. .Ezért a békéért együtt dolgoznak a Hitlertől, Mussolinitól és Horthytól megtisztí­tott Európában minden ország szo­cialistái.“ Gabrielle Prost, az osztrák küldött adta át meghatott szavak kíséreté­ben Kunffy Zs­igmond hamvait a Szociáldemokrata Párt vezetőségé­nek. A kegyeletes megemlékezésért Böhm elvtárs mondott köszönetét. A Csehszlovák szociáldemokraták üd­vözletét Anna Jungwirtova tolmá­csolta. Kijelentette: mindig a kapi­talisták szították az ellenségeskedést a Szomszédos országok között. Mi­nél inkább előretör a szocializmus, annál nagyobb lesz a népek közti egyetértés és annál kisebb a háborús veszély. A román szociáldemokraták nevé­ben Ion Barca, igazságügyi állam­titkár szólalt fel. „Lehetnek a mun­káspártok között súrlódások — mondta,—, de minket a tapasztalat tanított meg arra, hogy munkásegy­ség nélkül megvalósíthatatlan a szo­cializmus. Sőt, bármelyik munkás­párt elbukása közös vereséget jelent, az egyik háttérbeszorítása a másik lemorzsolódását, majd bukását vonja maga után. Ezért kell erőnket a munkásegység megbontói ellen for­dítani.“ (Nagy taps.) A hollandiai Szociáldemokrata Párt üdvözletét Koos Vorrink, a nor­vég pártét Aaase Lions tolmácsolta. A norvég küldött, elmondta, hogy ha­zája nagy rokonszenvet érez az új Magyarország iránt és eredményes munkát kívánt a magyar testvérpárt kongresszusának. A nagysikerű megnyitóelőadás az Internacionálé eléneklésével ért vé­get. Az USD volt budapesti sajtóattaséjának rádióelőad­ása O. Riegel, az Egyesült Államok bu­dapesti követségének volt sajtóatta­séja az amerikai rádióban előadásá­ban ismertette Magyarország háborús veszteségeit és megállapította: az elszegényedett ország sok mindenből kiábrándult. A volt politikai vezetők hitüket vesztették és ezért elmozdí­tották őket vezető állásaikból. A magyar nép tehetséges, intelligens, van energiája és hatalmas benne az élniakarás. Amerikának — mondotta — segítséget kell nyújtania Ma­gyarország felé. Házi és mezei n­y­ú­l­b­ő­rt legmagasabb áron vesz FKPHFK alapgyár I­lau Blan XIV., Gizella-úhzt.

Next