Szabad Nép, 1947. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-01 / 74. szám

VIlÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZA­BAD 1­ 400 vonat jár május 1-től — A két munkáspárt össze­egyeztette hároméves tervét — Szombaton általános munkaszünet Könnyebbé tesszük a bányász munkáját és növeljük keresetét Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter rádióelőadása G­e­r­ő Ernő elvtárs, közlekedés­ügyi miniszter „A hároméves terv és a széntermelés” címmel előadást tartott a rádióban. — Gazdasági talpraállításunk biz­tosítása, az ország újjáépítése, a délt­gőzök életszínvonalának emelése több és mindig több szenet követel — mondotta. . — A Magyar Koramu­­rist­a Párt amelyhez 1943 december 20-án a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is csatlakozott, kel­lőképpen figyelembe vette azt a döntő szerepet, amelyet a szén nem­zetgazdaságunkban és egész éle­­tünkben játszik. . . Hála a derék bányászaink ál­dozatkészségének, szaktudásának és szorgalmának, hála a forint megte­remtésének és nem utolsó­­sorban szénbányászatunk államosításának, széntermelésünk gyors ütemben emelkedett. , Márciusban az egy munkanapra eső széntermelés már megha­­ladta a 2800 vágóét, a békebeli széntermelés 85% -át. Ez azt jelenti, hogy a szénbánya, ezek élén járnak iparunk újjáépíté­sében. Szénbányászatunk gyorsabban áll helyre, mint általában az ország ipari termelése. Ez rendkívül örven­detes.­­ Az eddig elért igen komoly eredmények azonban még nem oldják meg a nemzetgazdaság által paran­­csolólag felv­etett kérdéseket. Tovább kell fokoznunk a széntermelést és el kell kerülnünk, hogy a lovászi és nyári hónapokban bekövetkezzék a Széntermelés időleges csökkenése. Az. Időleges csökkenésnek az volt a fő­oka, hogy a bányákból jelentékeny­­számú munkás ment el tavasszal és nyáron mezőgazdasági munkára. Bármennyire is fontos azonban a mezőgazdasági munka, mégsem en­gedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy a mezőgazdasági munkákat a széntermelés rovására végezzük el. Ez annál kevésbé jogo­sult, mert a mezőgazdaságban nincs mukaerőhiány. Szervezzük meg a termelést, hogy ne csökkenjen az ország rendelkezésére álló szénmennyi­­ség, hanem hónapról­ hónapra emelkedjék. — Miért írsz az országnak e­bben az évben t­öbb szénre szüksége, mint az elmúlt télen? Mindenekelőtt azért, m­ert vasúti forgalmunk lényegesen meg fog növekedni. Sok új személy-, gyors- és tehervo­­natpárt kell indítanunk az új nyári menetrendnek megfelelően. Továbbá azért, mert a vasút csak akkor tud takarékosan bánni a szénnel, ha tar­talékjai vannak és megfelelően tudja keverni a különféle szeneket.­­ Most tavasszal megindul a ma­gyar hajó­zás és ehhez sok szén kell, iparunk is fejlődik. Vas­ és kohó­iparunk a múlt év óta nagy lépést tett előre, textiliparunk is mind töb­bet és többet képes termelni és ha­sonló a helyzet a legtöbb más ipar­ban is. A közlekedés és az ipar fejlő­dése több villamosenergiát követel. Az ipar és a közlekedés jobb mun­kája a fogyasztó rendelkezésére álló áruk és szolgáltatások szaporodásá­ban fog kifejeződni, tehát a dolgozók életszínvonalának emelésében. Az idén jóval nagyobb termésre számítunk, mint a múlt eszten­­dőben, ezért a szükséges szén­­mennyiség is nagyobb lesz. Az a széntöbblet, amelyet a mező­gazdaság kap, szintén a nép életszín­vonalát fogja javítani. Figyelembe kell venni, hogy tavasszal erőteljes ütemben kell meg­indítani az építke­zéseket s az építkezéseik megindulása az építőanyagok fokozottabb ütemű gyártását teszi szükségessé, tehát ide is több szenet kell juttatni.­­ Mindezekre tekintettel, már a hároméves terv első évére el kell érni, hogy az egy munka, napra eső termelés 3380 vagon legyen. A második évben el kell érni a 3460 vagonos napi átla­got, a harmadik évben pedig el kell jutnunk a napi 3800 vago­­nos termelésig. A hároméves terv által kitűzött fel­adatokat a szénbányászat terén csak úgy­ tudjuk végrehajtani, ha köny­­nyebbé tesszük a bányász munkáját és növeljük a keresetét. A terv több mint 115 millió fo­­rintot irányoz elő a gépesítésre. Automatikus fúrók és fúj­­óka­lapá­csok beszerzésére, szállítóberendezé­sek, rázócsüzdeik, osztályozók létesí­tésére, csillék, kötelek és egyéb fel­szerelés beszerzésére. Új bányászko­­lóniák építésére 90 millió forintot kell befektetni. Nagy gondot fordít a terv fürdők létesítésére, kórházak újjáépítésére. A bányászok keresete a terme­lés emelkedésével együtt évről­­évre növekedni fog. A demokratikus Magyarország min­­den tőle telhetőt meg fog tenni a bányászokért. Tegyenek meg a bá­nyászok is mindent a demokratikus Magyarországért. Ki hazudott ? Sulyok a pártvezér vagy Sulyok a főransáros A nemzetgyűlés költségvetési vitá­jának első szónoka — mint emléke­zetes — Sulyok Dezső volt, aki ak­kor mindenki előtt bebizonyította, hogy számmemóriája valóban első­rangú. Hódmezővásárhelyen ez a képes­sége teljesen cserbenhagyta. Itt Su­lyok azt mondotta, hogy amíg az ipari munkásság bére a békebelinek 18 százaléka, addig a közalkalma­zottaké 21 százaléka. Mialatt Sulyok Hódmezővásárhe­lyen beszélt, küldötte szét a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának jelen­tését az elmúlt év üzletviteléről. En­nek a gazdasági tanulmánynak a 23. oldalán „Munkabérek és fizetések” cím alatt ez olvasható: „A háború előtthöz viszonyítva a legmagasabb az átlagos munka­bér a konzerviparban, a legalacso­­nyabb a vasiparban, de itt is eléri az 1938. évi reálbér 51,5 százalé­kát. Általában nem változtak a stabilizáció idején megállapított tisztviselői fizetések sem. A tiszt­­viselői fizetések minden csoport­­ban, de különösen a magasabb csoportokban, az 1938. évihez vi­szonyítva alacsonyabbak­­a munka­­béreknél.” • Szóval a Nemzeti Bank Főtanácsa a hódmezővá­sárhelyi beszéddel szem­ben azt szögezi le, hogy a munká­sok bére nem 18%, hanem a legala­csonyabb kategóriában is eléri az 1938. évi reálbér 54,3%-át, a tiszt­viselői fizetések pedig alacsonyab­bak a munkabéreknél. A Nemzeti Bank Főtanácsának ezt a jelentését d. Sulyok főtanácsos írta alá, ugyanaz a számbűvész,, aki havi 8000 forintos fizetéssel elnöke a Pénzintézeti Központnak és aki mint pártvezér, nyilván Budapest és Hód­mezővásárhely között elveszítette csodálatos számemlékező képességét. ★ Utóirat: Ha netalán Sulyok, a pártvezér kitartana amellett, amit Hódmezővásárhelyen állított, akkor n­yilván dr Sulyok, a főtanácsos hazudott az általa aláírt és ki­nyomtatott jelentésben. Havi 1000 forintért hazudni is szabad ? B. A." M­oszkva: Az USA és Anglia a magyar makáót támogatják A moszkvai rádió szemlaírója közli: Egyes angol és amerikai rádióállo­mások utóbbi­­ időben elhangzott adá­sai s az angolszász sajtóban­ meg­jelent egyes cikkek kirohanásokat tart­alma­znak a magyar demokrácia ellen. A Newyork Times például azt írta, hogy Magyarország példáján jól látható, mi történnék Görögország­ban, ha az eseményeknek szabad fo­lyást engednének. Ez — mondja a szemleíró — hamiskártyás mesterfo­gás, mert világos, hogy ha a Horthy- rendszer visszaállítására törekvők szabad kezet nyernének, ez a magyar demokratikus reformok felszámolá­sát jelentené. Bail, az amerikai balkáni straté­giai iroda volt képviselője a napok­ban megállapította: az amerikai és angol politika ,,a balkáni reakciót támogatja“. Az igazság az, hogy az Egyesült Államok és Anglia nem­esek a balkáni országokban, hanem az új demokratikus Magyarországon is mindent megtesznek a demokrácia ellen törő erők támogatására. Ami­kor az USA támogatást nyújt az egyes országoknak, tulajdonképen terjeszkedési politikáját valósítja meg a népek függetlenségének a ro­vására. Az ilyen kísérletek azonban már eleve kudarcra vannak ítélve. ..A nácitlanítás paródiája“ Koralk­ov „Nácitlanítás a nyugati övezetekben” című cikkét így kezdi a Pravdában: „A napokban levelet kaptam egy némettől, akit Hitler egyik internálótáborából szabadítot­­tak ki. Az illető a következőket írja Saarbrückenből: „Félek bevallani, hogy még sohasem, voltam náci. A volt­ nácik minden vezető pozícióban befészkelték magukat és megakadá­lyozzák, hogy munkához jussak.” A Pravda cikkírója szerint, nem lehet azt állítani, hogy a nyugati övezetekben egyáltalán nem folyik nácitlanítás, de ez gyakran paródiává válik: maguk a nácik nácitlaníta­­nak. Milyen érdekek akadályozzák a német jóvátétel végrehaj­tását ? A Pravda egy másik cikke foglal­kozik a külügyminiszterhelyettesek szombati ülésével, amelyen Rucff, a szövetségközi jóvátételi hivatal el­nöke 18 szövetséges állam, nevében élesen bírálta az angol, amerikai és francia övezetek hatóságait. Rucff megállapította, hogy a jóvátételi cé­­lokra kijelölt gyárakat újra üzembe helyezték és e gyárak körül „külön­­leges érdekek hálózata szövődik, amely megakadályozza a gyár­felsze­relések elszállítását Németország­­ból.” A Pravda a következő adatokat közli a németországi szövetséges el­lenőrző tanács jelentése alapján: A brit övezetben lévő 2811 hadiipari gyárból eddig csak 2-et számoltak fel. E gyárak közül 236- ot jóvátétel címén kellett volna leszerelni, de ed­dig még hozzájuk sem nyúltak. Az amerikai övezetben ugyanez a hely­zet. A kijelölt 117 gyár közül eddig egyetlenegyet sem szereltek le. 400.­100 amerikai bányász sztrájkja Április elsején 400.000 amerikai bá­­nyász beszünteti a munkát, hogy együttérzését fejezze ki a legutóbbi bányászszerencsétlenség 110 áldoza­tának hozzátartozói iránt és tiltakoz­zék a kormányhatóságok kezén lévő bányák elégtelen műszaki berende­­zése miatt. Az amerikai képviselőház különbi­zottsága az amerikai Kommunista Párt betiltása ellen foglalt állást. A főnkként nem azt jelölte meg, hogy a javaslat sérti a legelemibb demo­kratikus alapjogokat, hanem­ a Kom­munista Párt titkos szervezkedésre kényszerülne, amelyet neh­éz volna ellenőrizni. Tovább folynn­ak a magyar-csehszlovák tárgyalások A pozsonyi rádió jelentése szerint Masaryk külügyminiszter pénteken beszámolt a kormány előtt a Po­zsonyban folyó csehszlovák-magyar lakosságcsere tárgyalások eddigi eredményeiről-Sebestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vasárnap délután Budapestre érkezett. Gyön­gyösi János külügyminiszternek be­számolt a pozsonyi tárgyalások me­netéről és azokról a gazdasági ter­mészetű nehézségekről, amelyek a tárgyalások befejezését hátráltatják. Hétfőn délelőtt rendkívüli minisz­tertanács foglalkozott az átköltözésre kerülők vagyonjogi viszonyainak pro­­blémával. A tárgyalások folytatására Sebestyén Pál, Heltai György, a külügyminisztérium politikai osztá­lyának vezetője kíséretében a­ mi­­nisztertanács után azonnal visszain­dult Pozsonyba. A szállításügyi bizottság kidol­gozta hétnapos tervét. A terv sze­rint április 8-ától kezdve naponta két vonat indu­l Cseh­szlo­vákiából ma­gyarokkal és ugyanígy két vonatot indítanak Magyarországról szlová­kokkal. Jövő héten az összes bi­zottságok folytatják munkájukat. TITO: Csak a Szovjetunió küzd őszintén a világb­éke megszilárdításáért A jugoszláv nemzetgyűlés mindkét tanácsának hétfői ülésén Tito tábor­­nagy, Jugoszlávia miniszterelnöke külpolitikai expozét terjesztett a nemzetgyűlés elé. Megállapította, hogy Jugoszlávia, amely valamennyi európai ország között a legtöbbet szenvedett, jogos követeléseinek igen nagy részét nem­ érte el. Tito a továbbiakban meg­állapította, hogy Isztriában, Trieszt­­ben és a szlovén tengerparton az or­szág határain kívül maradtak azok a jugoszlávok, akik a háború alatt igen nagy véráldozatot hoztak a s­zö­­vetségesekkel együtt, folytatott harc­­ban a közös győzelemért és Szabad­ságért. A jugoszláv kormány azon­ban következetes marad a béke kivívásának és megszilárdításának harcában — folytatta Ti­o — és ezért úgy határozott, hogy aláírja a békeszerződést Olasz­­országgal abban a szilárd meg­győződésben, hogy ezt nem csak Jugoszlávia népei helyeslik, ha­nem a határokon kívül maradt testvérek is, akikről soha sem feledkeznek meg. Tito ezután arról beszélt, hogy a Szlovén-Karintiában élő szlovének voltak az egyed­ü­liek, akik Ausztriá­ban a szövetségesek mellett harcol­tak mind a német, mind az osztrák fasizmus ellen, Ausztria köteles jóvá­tételt fizetni. Anglia, Amerika és Franciaország képviselői mentesíteni akarják Ausztriát azoktól a kötele­zettségeitől, amelyek a Hitler és Mussolini oldaléra vívott háborúból erednek. „Ez nem az igazságérzetük­­ből, hanem másféle számításból ered, amit nem nehéz kitalálni” — mon­dotta Tito. — Együtt haladunk a Szovjetunió­val a háború után is — mondotta a­ továbbiakban —, mert meg va­gyunk győződve arról, hogy, a nagyhatalmak közül csak a Szovjetunió érti meg országun­kat és értékeli a nagy feshzaba­­dít­ó háborúban hozott áldoza­tainkat. Meggyőződtünk arról is, hogy csupán a Szovjetunió küzd őszintén a világbéke megszilár­dításáért. Látjuk, hogy Anglia és Amerika mi­ként fészkelődnek be Görögországba, Indonéziába és más ország­okba. Amerikai imperialisták nyíltan hábo­rúval fenyegetik azokat az országo­kat, amelyek nem akarnak megha­jolni pénzügyi és imperialista diktá­tum­aik előtt. Tito végül kijelentette, hogy az imperialista, a rekációs és háborús uszítók kisszámú frontjával szemben ma a békeszeretők nagy tábora áll. Ez utóbbiban van a Szovjet­unió, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Albánia, a görög nép demokratikus rétege és Magyarország. Ebbe a táborba tartoznak Amerika, Anglia, Franciaország, Olaszország és a többi ország nagy népi töme­gei is. A jugoszláv kormá­ny a jövőben is azon fáradozik, hogy a politikai és kulturális együttműködésen kívül szoros gazdasági együttműködést lé­tesítsen mindazokkal az országokkal, amelyek azt óhajtják és amelyek ba­­rátilag viseltetnek Jugoszlávia iránt. Ez elsősorban a szomszédos orszá­gokra vonatkozik— fejezte be beszé­dét Tito tábornagy. Gottwald: Keleteurópa felé kell fordulnunk Gottwald csehszlovák miniszterel­­­nök beszámolt az Auszt­riával és­­Ma­gyarországgal folyó tárgyalásokról. Kijelentette, Csehszlovákia be akarja fejezni a lakosságcsere-egyezmény végrehajtását, ami után további la­kosságcsere intézkedéseket vitatnak, meg Magyarországgal. Gazdasági kérdésekre áttérve hang­­súlyozta, hogy a nyugati országokat gazdasági válság fenyegeti, ezért lé­­péseket kell tenniök, hogy "ez ne ve­szélyeztesse a csehszlovák külkeres­kedelmet és gazdaságot. Ez azt je­lenti, hogy a keleteurópai államok felé kell orientálódni­ok, amelyeket új gazdasági viszonyaik következté­ben nem érint válság. Világpolitikai hírek Nagyvilág ! A politikai internál­­___hl____áll­tak é,s elhurcoltak párisi nemzetközi nagygyűlése hatá­rozatban követelte, hogy Jugoszlá­viához csatolják Karinkia­ szlovák­lakta részét, ahol több mint 200.000 szlovén él elnyomás alatt.­­ A berlini szakszervezeti válasz­tásokon a Szocialista Egységpárt (amely a kommunisták és szociál­demokraták egyesüléséből keletke­­zett) hatalmas győzelmet aratott a polgári pártok­ és a nyugati övezetek szociáldemokrata pártja fölött. Angol birodalom I c.h­fprs ,ker.e*m ---------------------------|­kedelemügyi miniszter bejelentette, hogy Angild talán kénytelen lesz újabb — mint­egy 150 millió font összegű — köl­csönt igénybe venni. Közölte, hogy előre láthatólag csökkentik a jegyekre adott ruhaneműk mennyiségét.­­ Wilson angol külkereskedelmi államtitkár előreláthatólag rövidesen Moszkvába utazik, hogy fát, gya­potot, jutát, élelmiszereket és olaj­­pogácsát vásároljon Anglia számára. Éjfélkor érkezett­ Marshall: Az ellentéteket ki kell küszöbölni A külügyminiszterek hétfő dél­utáni ülésén Marshall amerikai kül­ügyminiszter kijelentette: az, hogy az Egyesült Államok küldöttsége nem fogad el minden javaslatot, nem jelenti azt, hogy nem hajlandók min­den javaslattal megértő szellemben foglalkozni. Azért vannak Moszkvá­ban, hogy az ellentéteket, kiküszöböl­jék, nem pedig, hogy kiélezzék őket.

Next