Szabad Nép, 1947. május (5. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-28 / 118. szám
SZERDA, 1947 MÁJUS 38 SZABAD NÉP Új textilrendszer a spekuláció megfékezésére Olcsóbb lesz a cipő A gyári termelés emelkedése és a gazdasági rendőrség erélyes fellépése gátat vetett a további áremel-kkedésnek és bizonyos cikkekben már árcsökkenés állapítható meg. Spekuláció azonban még van, a tőkések sem mondtak le árfelhajtó törekvéseikről. Ezeknek végleges felszámolásaira döntő intézkedések készülnek. Textilspekulánsok végnapjai 4 A kiskereskedő eddig teljesen ki volt szolgáltatva az árukapcsoló, gyakran felárat kérő nagykereskedőnek és gyárosnak. Június 15-től kezdve új rendszer lép életbe: kötött forgalmú áru vásárlására jogosító pontokat csak a kiskereskedő kap,aki bármelyik nagykereskedőnél leadhatja a pontjait. A nagykereskedő ettől kezdve csak annyi árut kap a gyártól amennyi pontot a kiskereskedők leadtak neki. Ez szabad versenyt alakít ki a nagykereskedők között, megszűnik a felár, a kapcsolás, de erősen csökken majd a nagykereskedők száma is. Az új rendelkezés alapján a kiskereskedők több áruhoz is jutnak. A vidékiek 20—25 százalékkal több árut kapnak majd, mint a budapesti kiskereskedők. Hogy mit termeljenek a gyárak,azt a jövőben a kiskereskedők képviselőinek bevonásával állapítják meg, de a szakszervezetek meghallagatilsával a fogyasztók kérelmeit is tekintetbe veszik. A pamuttípusáruk termelését- * és félmillióról 11 millió ■méterre, emelik havonta és revízió alá kerülnek a magasan megállapított árak. A gyárak által előszeretettel gyártott drága zefir, bútorszövet, filmnyomott karton árkalkulációját felülvizsgálják. Rendet teremtenek a műselyemkörül is. Ebből az áruból a gyárak heteken át nem szolgáltak ki, mert várták az áremelést. Müselyembélést éppen ezért csak feketén lehetett kapni. A gyárak a világpiaci ár emelkedése miatt, minden müselyemárura akartak áremelést, azonban szakkörök véleménye szerint a közszükségleti millebiemáruned (bélés, harisnya) típuscikkeket kell meghonosítani, ezeknek az árát nem szabad emelni, csupán a luxusműselyemárukat. Egyébként a hónapok óta tartó huzavona alatt a műselyemforrás világpiaci ára lezuhant. Értesülésünk szerint néhány napon belül a szakkörök akarata érvényre jut és intézkedés történik arra is, hogy 200.000 méter sőélesárut rövid időn belül legyártsanak a gyárak. Leszállítják a cipő árát Megírtuk, hogy a közvetítőkoreszkadetem százezreket keres a bőrön: a, Nyersosz 8 százalékot, a Nyersosz vidéki telepei pedig 24 százalékot csapnak hozzá a nyersbőr árához. A 8 százalékból 6-ot a telepek kapnak „fenntartásra”, viszont a telepesek és a gyűjtő nagykereskedők többnyire ugyanazok, úgyhogy 10 százalék marad a zsebükben és eszel drágul a bőr. Az illetékes közellátásügyi minisztériumot néhány hónappal ezelőtt kérték ezeknek a százalékoknak a leszállítására — eredménytelenül. Most változás történik az illetékesség terén és értesülésünk szerint nyre leszállítják a 21 százalékot 16 vagy 1S-ra, a 8 százalékot pedig 5-re. Csökkentették a gyárak részére a kiutalt bérmenynyiségeket is. Eddig ugyanis T szú. Zalákkal többet utaltak ki J-Loy pár cipőre, mint kellett. Ez is hozzájárul a cipő árának csökkenéséhez. Az anyagellátásban is változás lesz: több kiutalást kapott a cipőtermelő, aki jobb típuscipőt gyárt. A vizsgálatok szerint a gyárak és üzemek 70 százaléka gyárt jó típuscipőt, a többi rosszat. Biztosítva van a havi 210.000 pár típuscipő gyártása és körülbelül egy hét alatt megtörténik az 5—8 százalékos árleszállítás. A nyári szandálcipő ára körülbelül 15 százalékkal csökken. Kiderült ugyanis — amit a Szabad Nép néhány héttel ezelőtt megírt — hogy a cipőgyárak kalkulációja magas, ezenkívül súlyos hibák csúsztak be a nyári cipőkalkulációba: nem vették tekintetbe, hogy ez kevesebb anyagból készül és jórészt sokkal olcsóbb, úgynevezett hasítottbörből. György István Magyar Téka könyvnapi újdonságai. Sor Endre: A demokrácia öngyilkossága A weimari köztársaiárj végzetes útja Kömvnapi ára: füzve* 28, kötve :26. Könyvnap utáni ár: füzve 3-1, kötve 40. Várnai Zseni: Áldott asszonyok A kiváló írónő vorscskőtet© tc& anyai sz®r$tetről* Könyvnapi ára: füzvft 12, kötve 16. Könyvnap utni ár: füzve 16. kötve 22. Feleki László: Kő kövön ... Mi történik a viagrád, ha egy zseniális mérnök feltalálja a háború eszközének megsemmisítését — A vas izgalmas regénye. Könyvnapi ára: fűzve 18. kötve 24. Könyvnap utáni ár: fűzve 22. kötve 30. Szabadna András: Varga Péter balladája .Tanovits Iván finom r*jkaival. Könyvnapi ára: tűire 6.— forint. Köönyvnap utáni ár: fűzve 8.~~ ft. MEGJELENT: Lion Feuchtwanger: Simons, a francia lány A nérrel megszállás alatt szenvedő és forrongó Franci:for.v.á.»nairés a» tis háború Jeannie d'Arc-jáink csodája és regi.neve,' Ara fiisve 2$ kötve 36 forint. Kommunista titnksfiga vezetőséget választott a malomipari kongresszus A pünkösdi ünnepek alatt tartotta a Malomipari Munkások Szakszerve- zete országos tisztújító küldöttközgyűlését. Százharminc vidéki község és város küldötte fel megbízottait. A 110 küldöttből 80 a Szociáldemokrata és 56 a Kommunista Párt tagja volt. A régi vezetőség beszámolója után a jelölő bizottság összeállította az új vezetőség hivatalos listáját, majd szociáldemokrata részről ellenlistát terjesztettek be. A választás eredményeként a hivatalos lista óriási többséggel győzött és így a Malomipari Szakszervezet új vezetőségének tagjai kétharmadrészükben a kommunisták soraiból kerültek ki. A küldöttközgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben kijelentik, hogy a szervezett malomipari munkások támogatják a Kommunista Párt követelését a bankok államosítására. Kommunisták, szociáldemokraták együtt a nagybankok államosításáért! Budafok kommunista és szociáldemokrata üzemi bizottsági tagjai értekezletet hívtak össze és azon megtárgyalták az angyalföldi program célkitűzéseit. Az értekezletről határozati javaslatot küldtek Rákosi és Szakasits elvtársakhoz, amelyben bejelentik, hogy a követelések végrehajtásában támogatják a két párt vezetőségét. A határozatot 32 üzemi bizottsági tag írta alá. A Vigodni bőrgyár összes munkásai által aláírt határozatot juttattak a Kommunista Párt központi vezetőségéhez, amelyben, követelik a bankok államosításának sürgős megvalósítását. Határozati javaslatokban és táviratokban csatlakoztak a Kommunista Párt programmjához az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának tisztviselői, a Radiátorgyár, az Első Magyar öntött Üveggyár, a miskolci drótgyár, a tatai bányatelepek, a diósgyőri papírgyár, a győri Vagon- Syár, a Községi Élelmiszerárusító üzem, a dohánybeváltó hivatal, a Hubert és Siegmund, a Magyar Vegyi és Kohóművek, a Csepeli Magyar Posztógyár, az IBUSz, a felsőgallai méntelep, a miskolci villamosüzemek, Székesfehérvár közművei, az Elktromosművek kommunista dolgozói. Csatlakoznak a követelésekhez a Városháza XIV. ügyosztályának közmunkásai, a VI. kerületi május elsejei házdíszítő és kirakatdíszítő versenyeken kitüntetett kiskereskedők, végül a mezőcsáti népgyűlés résztvevői. Táviratban értesíti Rákosi elvtársat Perkáta község elöljárósága, hogy „Perkáta község képviseletesetülete egyhangúlag kéri a bankok államosítását és a feketepiac azonnali letörését. A házasságon kívül született gyermekek védelme A házasságon kívül született gyermekek jogállását szabályozó törvény igazságügyi vonatkozásairól már megjelen a végrehajtási utasítás. A belügyminisztérium a házasságon kívül született gyermekek gyámhatósági viszonyaira vonatkozó rendelete is elkészült és rövidesen megjelenik a hivatalos lapban. A házasságon kívül született gyermekjogi helyzete születésétől kezdve teljesen egyenlő lesz az úgynevezett ■ érvényes’* gyermekével. Az anyakönyvi kivonatból nem szabad kiderülnie annak, hogy házasságon kívül született. Ezt úgy érik el, hogy egyrészt a gyámhatóság igyekszik rábírni az apát arra, hogy az anyával utólag házasságot kössön. Másrészt a gyámhatóság megkísérli rávenni az apát arra, hogy a gyermeket magáénak ismerje el. Az apa elismerő nyilatkozata által a gyermek nemcsak nevet kap, hanem örököl is az apa után. Ha a gyermek atyja ismeretlen, úgy „képzelt” atyát keresnek számára és az anya felmenő ágon legközelebbi férfirokonát, pl. az anyai nagyapa nevét jegyzik be az anyakönyvbe. A házasságon kívül született gyermekek születésével kapcsolatos minden eljárás szigorúan bizalmas, az iratokat külön iktatják és elzártan tartják. A rendelet értelmében a gyámhatóság dönt afelől, hogy ki legyen a gyermek gondviselője. Általában leánygyermekek és hét éven aluli fiúgyermekek anyjuknál maradnak, az idősebb fiúk általában atyjukhoz kerülnek, de harmadik személyre is rábízhatják a gyermekeket. Hajdú Gyula elvtárs ünneplése Hajdú Gyula elvtárs iparügyi államtitkár politikai pályájának 40 éves jubileuma alkalmából a Magyar Kommunista Párt pécsi szervezete ünnepséget rendezett. Pünkösd vasárnapján a piecsekszabolcsi bányászok nagygyűlést rendeztek a pécsi Hősök terén, ahol 40 évvel ezelőtt Hajdú Gyula első beszédét mondta a bányászok előtt. A nagygyűlés lelkesen ünnepelte a magyar demokrácia régi harcosát. Beomlott a romház a két munkás életveszélyben Kedden délben a Rumbach Sebestyén utca 9. számú tatarozás alatt levő ház első emelete leszakadt és az alul dolgozó munkásokat maga alá temette. Két munkást életveszélyes állapotban kórházba szállítottak. A tűzoltóság megerősítette a házat, további omlások megakadályozására. Vizsgálat indult. 5 Munkában amásik pártközpont Úgy látszik, nem kezdődhet már egyetlen hét sem anélkül, hogy ne kellene beszámolnunk kisgazdapárti képviselők uszításairól a demokrácia és a koalíciós béke ellen. Az elmúlt hetek elején beszámoltunk a hírhedt Zemplén megyei gyűlésekről. Szóvátettük ezzel kapcsolatban azt, hogy a jelek szerint a Kisgazdapártban két pártközpont van. A „másik központ” — amelynek „sárga sillabuszaihoz" Acsay László képviselőnek is van valami köze — úgy látszik, pünkösdre is elkészítette képviselői számára a külön sillabuszt. De nemcsak pünkösdre, hanem a pártnapokra is. Dr. Héczey központi előadó a XI. kerületben 22-én, Farkas György képviselő a rákospalotai szerveit pártnapján 21-én felháborodottan tiltakoztak a bankok államosítása ellen. Héczey kijelentette, hogy a bankok államosítása ellen van, bár „tisztában van azzal, hogy a parasztok a bankok államosítása mellett foglalnak állást.” Ha valaki nem akarja a bankok államosítását, akkor világos, hogy nem lelkesedik túlságosan a hároméves tervért sem. Ruip Jenő képviselő kétségbe vonta a hároméves terv alapgondolatát: azt hogy az országot önerőnkkel is fel tudjuk építeni. Vocsa Ferencnek Székesfehérváron május 22-én szintén „aggodalmai voltak a hároméves terv megvalósításával szemben.“ Őry István debreceni főispán május 18-án Balmazújvároson azt hazudta a népnek, hogy a Baloldali Blokk a költségvetés 90 százalékát akarta az iparnak juttatni és ezek 10 százalékát a mezőgazdaságnak. A munkás-paraszt szövetséget Őry István mellett Borsos Elek, a Kisgazdapárt járási elnöke is elő akarta mozdítani egy másik gyűlésen, ahol kijelentette, hogy a parasztság látástól vakolásig dolgozik, hogy az újgazdákat megsegítse, míg a munkásság ezek kedvéért nem hajlandó egy félórát rádolgozni a nyolcórás munkaidőre. Beszédét azzal fejezte be, hogy a közönség ne hallgasson a munkás-paraszt e°évség hirdetőire, mert azok csak aratás után, meg szüretre látogatják meg a falut, de dolgozni és segíteni nem akarnak. Gerendai János május 7-én Németlak, 10-én Mozsgó, 11-én Hóból és 18-án Barcs és Lakocsa községekben tartott beszédet. Örömmel közölte a gyűlésen, hogy Amerikában a hivatalokból kitették a kommunistákat és a francia kormányból is ki kellett vonulniuk. Kifejezte erős reményét, hogy ez Magyarországon is így fog történni. Keresztes Tamás május 18-án Földeák községben a Szovjetunió ellen uszított, felolvasta a jóvátételi terheket, arról azonban nem beszélt, hogy Anglia és Amerika is követel jóvátételt. A Szovjetuniót rágalmazta a már említett Gerendai János is, aki gyűlésein arról szónokolt, hogy a Szovjetunió köteles hazaengedni hadifoglyainkat, holott köztudomású, hogy a Szovjetkormány a békeszerződés életbelépése előtt erre nem „köteles”. Ugyanezt a nótát fújta Nagy Sándor képviselő május 18-án Gyüre és Kopócsapáti községekben, ő még hozzátette, hogy a hadifoglyok hazahozatala nem Rákosinak köszönhető, hanem a békeszerződés ratifikálásának. „A békeszerződéseket már minden állam aláírta, csak a Szovjetunió nem” — mondotta még Nagy Sándor szemérmetlenül és hazugul. A tiszteletreméltó Révész László képviselő erről a kérdésről május 15én Kaposváron és Ferecsegesden úgy informálta a népet, hogy a kommunisták először nem akartak közbenjárni a hadifoglyok ügyében, de a végén Rákosi mégis írt Sztálinnak. A beszédekből nem maradt ki természetesen az önkéntes hitoktatás kérdése sem. Farkas György képviselő szerint Rákosi nem mondott igazat, amikor azt a kijelentést tette, hogy az önkéntes hitoktatás kérdését a Kisgazdapárt vetette fel. Borsa Mihály képviselő szintén tagadta a Kisgazdapárt felelősségét. Csorna Sándor képviselő szerint az önkéntes hitoktatást a baloldal akarta a Kisgazdapártra erőszakolni. Így beszélnek az ország fontos politikai kérdéseiről pártnapokon, és népgyűléseken a Kisgazdapárt szóvivői, így akarják minden fontos kérdésben a reakció álláspontját elfogadtatni a néppel, így ártanak, ahol csak tudnak a demokrácia bel- és külpolitikai érdekeinek. Ugyanezt a vonalat képviseli Major Róbert, a „Kis Újság” közgazdasági munkatársa, aki nemrég lezajlott romániai útja alkalmából azt tanácsolta az erdélyi magyarságnak, hogy forduljanak Maniuék felé, hiszen ezeké a jövő. Csalódnak odaát, ha azt hiszik, hogy a mi válaszunk sokáig fog késni. " Véget ért az Országos Diákkongresszus Az első Országos Diákkongreszszus vasárnap folytatta tanácskozását. A kongresszus határozatot fogadott el, amelyben leszögezte, hogy a középiskolások minden erejükkel részt kívánnak venni a hároméves terv megvalósításában. A határozat többek között követeli a népi kollégiumok fokozottabb támogatását, a tankönyvuzsora megszüntetését és a progresszív tandíj bevezetését az egyházi iskolákban. A küldöttek délután megkoszorúzták Petőfi szobrát és a Szabadság emlékművet. Hétfőn a kongresszus befejezéseképpen zajlott le a Petőfi Diákkör rendezésében a középiskolások kultúrversenyének döntője. ÚJJÁÉPÍTÉSI