Szabad Nép, 1947. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-27 / 143. szám
PÉÉNTEK: 13*7 JANUUS 77 ( SZABAD KÍP) A bőségesen termett szabolcsi burgonya nyomában, amelyet nagykereskedők spekulációja tart vissza A Szabad Nép kiküldött munkatárainak telefon jelentése: Az elmúlt napokban a nagyvásártelepi burgonyafelhozatal egyik napról a másikra tizenötödére esett. Alig volt felhozatal Szabolcs vármegyéből, a burgonyatermelés központ- Seoton, ahol pedig megindult a burgonyának a földből való kiszedése. A nyilvánvaló spekuláció megvizsgálására Gara Dezső elvtárs, a MKP törvényhatósági bizottsági tagj azonnal bizottságot szervezett, amely elindult Szabolcs vármegyébe. A bizottság tagja volt Tasnádi Sándor elvtárs, vásárcsarnoki igazgató, a gazdasági rendőrség néhánynyomozó tisztje és résztvett a kirúton a Szabad Nép, munkatársa. A községi vásárok a legdrágábbak Sorra vesszük a, vármegye " úgynevezett rakodóállomásait, Mándokon és a kisvárdai járásban a parasztok szerint rekord burgonyatermés várható, a többi helyen a közepesnél jobb, Téglás az első állomás, ahová érünk. A budapesti nagykereskedők arra hivatkoztak az első napokban, amikor nem érkezett szállítmány, hogy Tégláson és környékén esett az eső, nem lehetett rakodni. Megtudjuk, hogy néhány nap óta nem, esett az eső. Egyetlen helyen rakodnak most: a községi 60 mázsa burgonyáját teszik a vagonba. Kiderül, hogy 1,30 forintért vásárolta Sándor nagykállói kiskereskedőtől, ez pedig Kálmánés Pellesz nagykereskedőtől, ez pedig a gyűjtőkereskedőtől. A községi tehát, amelynek két és fél év alatt bőven lett volna ideje hálósétát megszerveznie, veszi a legdrágfában a burgonyát; eddig mindössze két vágón újburgonyát küldött Budtdapestre. 60 százalékos drágítás Bököny. Most indul egyetlen vágón burgonyával-- megrakva: Fehér nagykereskedőé, aki szándékosan három napig hagyta állni dr..állomáson a burgonyát, hogy ezzel is áruszűkét idézzen elő Budapesten. A nagykereskedőknél ugyanis — s ezt minden nagykereskedő hangoztatja : nem tetszett a budapesti árlemoresoláciás, ez ellen indították most meg a harcot. Xijfehértó, Járó Pál burgonyanagykereskedő könyvéből kiderül, hogy egy forintért vásárolta a burgonyát, amelyet bizományba küldött Klein Andor budapesti nagykereskedőnek 1,60 forintért. Az újfehértói nagykereskedő fittyet hány a 15 százalékban megállapított haszonkulcsra és 60 százalékkal drágít. Raktárában nagymennyiségű rejtett burgonyakészletet találunk, azeljárás megindult ellene. Három nagykereskedő a láncban Távolabb, Geszteréden és Balsán másfajta spekulációval, szabotázzsal találkozunk. Itt két nagykereskedő tartja hatalmában a burgonyapiacot. Klein Ernő és Kilédi Zoltán nyíregyházi nagykereskedők percen kint verik fel az árakat 80 fillérről 1,20 forintig. Céljuk az, hogy más ne vásárolhasson, ne legyen túlkínálat Pesten. Még az éjszaka beidézik a rendőrségre, ahol kiderül, hogy Klein Ernőnek nincs 13 nagykereskedői iparigazolványa, 1.33-ért vásárolta a burgonyát, amelyet Budapesten 1.60-ért adott tovább. „Ha olcsóbban venném— mondja— nem adhatnám el Pesten 1.60-ért, az árakat tartani akarjuk.’’ Elsorolja, hogy egy forintért nem volt hajlandó vásárolni, mert így nem lehetett volna az 1.60-as árat tartani. Jellemző ügyébként, hogy sem sem a többi nagykereskedő néni vásárol közvetlenül a termelőtől, szándékosan közbeiktatnak még egy nagykereskedőt, hogy így „kijöjjön“ az 160-as „tartott“ budapesti ár. Tehát, nem kevesebb, mint három nagykereskedő kezén megy át a burgonya a kiskereskedőig. , fényes-Sitkén Kertész Ferenc nagykereskedő szemüink láttára vásárolja egy forintért a termelőtől a burgonyát, amelyet pillanatok alatt 1.20-éiig.d . tovább egy másik nagyi kereskedőnek, ez tovább egy harmadiknak és így indul el a burgonya — ha elindul — a nagyvásártelep felé. Az MSzK a spekuláció élén Az MSzK kirendeltségei rendelkeznek köztudomás szerint a legkiépítettebb hálózattal. Mégis — megállapítja a bizottság —, hogy az MSzK az elúlt napokban csak egy-egy vagon burgonyát indított útnak Budapest felé. Kiderül, hogy az MSzK 1—1,05 forintért vásárolta a burgonyát — kereskedőtől! Húsz vagont is tudnánk felvásárolni és szállítani — mondja a kirendeltség vezetője — de: táviratok kerülnek elénk, amelyeket dr. Hodobai, Horthy volt miskolci polgármestere és Heines István, a fasiszta Metisz volt vezetője — jelenleg MSzK vezetők — küldtek a nyíregyházai kirendeltségnek, azzal az utasítással, hogy burgonyát 13 fillérért vásárolhatnak, de legfeljebb 300 mázsát. A cél tehát az volt, hogyha tudna is vásárolni ezen az áron a nyíregyházai MSzK, akkor se vásároljon sokat, hogy a kínálat ne legyen nagy Budapesten. A kirendeltség vezetője el is árulja, hogy az MSzK vezetői „joggal" féltek a nagy kínálattól és az esetleges árcsökkenéstől. Kiderült tehát, hogy az MSzK átlagosan egy forintért vásárolta a burgonyát, amelyet 150 ért adott tovább a, nagyvásártelepi nagykereskedőjének, 1.20—1.25 ár helyett. Az MSzK működése súlyosan sérti a közellátás érdekeit. A gazdasági rendőrség nyomozó tisztjei lefoglalták a szatvótázst bizonyító táviratokat és a vásárlásról szóló jelentéseket. Egyébként is több letartóztatás történt és az egész sor vidéki láncoló nagykereskedők ellen indult eljárás, akok ellen, akiknek nem tetszett a budapesti burgonyaár lemorzsolódása és akik minden esztközzel ,szabotálni igyekeztek a felhozatalt hogy meggátolják a további árlemorzsolódást. Lánckereskedelem Gara Dezső elvtárs a körút eddigi tapasztalatairól így nyilatkozik: — Véleményem szerint a lánckereskedelmet azonnal meg kell szüntetni Szabolcsban. Lehetetlen állapot az, hogy a termelő egy forintot kapjon a nagykereskedőtől és mire az áru a vagonba kerül, ez már 1 50 forintnál tartson helyben. Budapestre érkezésünk után azonnal javaslatot teszünk az illetékes kormmánytekvezőknek a lánckereskedelem azonnali megszüntetésére, a termelőnek meg kell kapnia, az árat ás a fogyasztónak olcsón kell áruhoz jutni. Hogy miért nem érkezett Budapestre az elmúlt nagyokban megfelelő mennyiségű áru, erre jó példa az MSzK szabotázsnak minősíthető manipulációja. Trisnády Sándor elvtárs: — Szabolcsban a termés jó és megfelelő burgonyakészletek vannak Az itt tapasztalt visszaélések a radikális intézkedések nyomán meg fognak szűnni és a budapesti dolgozók nyugodtak lehetnek, hogy a tisztes kereskedelem útján a megfelelő mennyiségű burgonya hamarosan Budapestre kerül. György István Verseny tárgyalási hirdetmény A Székesfővárosi Földigyigaztaztóság az. V. ker. Klotild utca 1., Markó u. 2., Személyr.Ök-u. 6. és a Széchenyi-rakpart 11—11. szám alatt fekvő beépítele,teleti (85/ 10/100 rt-es) bérletére nyilvános verseny tárgyalást hirdet. A pályázati feltételek megtudhat 6k V., Szalay u. 10—14., IX. 02. sz. alatt Az ajánlatok zárt borítékban legkésőbb folyó évi július hó 10-ig adandók be. Budapest, 1947. június hó 23. Az erélyes beavatkozás eredménye: Csütörtökön 42 végén burgonya érkezett Budapestre 170 forintra esett az ára A Szabad Nép legutóbbi számában Fodor elvtár,3, Budapest alpolgármestere már bejelentette, hogy a burgonyahiány megszüntetése érdekében a szükséges lépéseket a Községi Élelmiszer üzem útján a főváros a maga hatáskörében, is megtette. Meg,nagyobbrészt e gyors intézkedés eredménye, hogy csütörtökön 42 vagon burgonya érkezett a budapesti nagyvásár,telepre. Ára a nagyvásártelepen 1,60 Ft-ban alakult ki. De a", egyéb idénycikkkelyből is megfelelő mennyiségű áru érkezett a piacra. . A fejeskáposztát 80-tól 100 fillérig, a kelkáposztát 70—100 fillérig, a zöldbabot 140 fillértől 180fillérig, az uborkát 100 fillértől 200 fillérig, az üvegmeggyet 100 fillértől 240 fillérig árusították a nagykereskedők. Ehhez a kiskereskedők a maguk elárusítóhelyén 30% hasznot számíthattak. A nagykereskedők a burgonya eltűnését a vidéki esőzésekkel és a hiányos begyűjtéssel magyarázták. Tény viszont, hogy a kommunisták erőteljes fellépésére Csütörtökön reggel a Községi Élelmiszerüzemés az ÁFOSz a nagyvásártelepi árnál olcsóbban nagyobb mennyiségű burgonyát osztott ki. A Központi vásárcsarnokban 170 fillérért árusították a burgonyát. A szállítás szervezetlensége miatt a külső kerületekbe még nem jutott kellő mennyiségű áru, előreláthatóan ez a hiányosság azonban hamarosan megszűnik A főváros vezetőségének gondoskodnia kell arról, hogy a külterületi piacokon is megfelelő menynyiségben legyen burgonya, egyre több burgonyát piacra hoznak i gtemtércsata siuti iiüizais Amíg holnapi kenyerünk gabonája ideér — A kenyércsatát megnyertük! — jelentette ki Gámenczy tanácsnok, a főváros közellátásának vezetője. — Az a gabona, amely Triesztből úton van a főváros felé, Nagy-Budapest teljes egy handi kenyérszükségletét fedezi: az új termésig nincsen kenyérgondunk. Zsírból dollár, dollárból gabona Kővágó polgármester és néhány hírlap márciusban rázendítettek a vészkürtre: „Nem lesz gabona, nem lesz elegendő kenyér, azonnal le kell szállítani a fejadagokat, de még így is nyáron éhség lesz!" A Gazdasági Főtanács nem egyezett bele semmiféle fejadatcsökkentésbe, hanem létrehívta a Kenyérellátás Országos Miniszteri Biztosát, amely erélyesen dolgozott; azon, hogy az országban levő gabonakészletek eljussanak a fogyasztókhoz és ugyan,akkor megnyugtatta a közönséget: nem lesz éhség! Nem üres, ígéret volt ez. Már több mint negyedéve dolgoztak külföldi gabona behozatalán. Még decemberben a kormánymegbízásából magyar küldöttség kereste fel a Uashingtoban székelő Nemzetközi Élelmezési Tanácsot, az Egyesült Nemzetek egyik alszervezetét és engedélyt szerzett 4 ezer vágón gabona vásárlására. Ebből a mennyiségből a feltétlenül szükségesnek ítélt 230 vágón gabona vásárlására a Főtanács utasítást is adott és az anyagi eszközöket is rendelkezésre bocsátotta. Ez nagy anyagi megterhelést jelentett a magas amerikai árak miatt, de az ország ellátása ezt az áldozatot szükségessé tette. A gabona egy részét az TMRRA fizette ki, amelynek egyrészt volt még Magyarországgal szemben egy szállítási ígérete, másrészt jelentős összegekkel tartozott a MÁV-nak a más országokba irányított, UNRRA-küldeményeit országunk területén való átszállításáért. A gabonahartyások része azonban „zsírból lett‘‘. 1946-ban Argentínában ugyanis többezer vagon zsírt vásároltunk, ennek nagyobb részét azonban a szállítási nehézségek miatt csak akkor tudtuk volna behozni, amikor az ország zsírellátását már biztosították, ezért a zsírt eladtuk dollárért és ezzel a dollárral fizettük a gabonát. A magyar és jugoszláv vasutak rohammunkája A vásárolt gabona három tételben érkezett. Az első 9,00 vagon idejében megérkezett, a második 600 vagonos szállítmánnyal azonban baj volt. Ennek szállítási engedélyét Magyarország számára a Nemzetközi, Vöröskereszt kapta, meg és ez csak teljesen lehetetlen feltételek mellett lett volna hajlandó szállítani (így például nem engedte volna a gabonát jegyre kiosztani). Csak hosszas tárgyalás után tudtunk megegyezni a Vöröskereszttel Növelte a késést az is, hogy a Vöröskereszt követelésének megfelelően a gabona a távoleső Antwerpen kikötőjébe érkezett, ahonnan nagy szállítási nehézségek vannak. A második szállik,lánynak most is csak egy harmada érkezett meg. A legnagyobb erőfeszítéseket a harmadik szállítmányért, kellett megtenni, mert most már valóban Budapes ellátásáról volt szó. A közlekedésügyi minisztérium megbízottai elintézték az Amerikából szállító svájci céggel, hogy a mi búzánkat szállító hajót soron kívül, néhány várakozó másik hajó előtt megrakják és útnak, indítsák. És valóban, június 23-án, déli . 12 órakor megjött az örömhír: itt a hajó a várt 873 vagon gabonával. A hajót a MÁV már teljes felkészültséggel várta. 175 vagonunk ott állt berakásra készen. A jugoszláv vapuak — noha maguk is vagonhiánnyal küzdenek — előzékenyen felajánlották: ha ottlévő vagonjainkat berakták, 200 jugoszláv kocsit bocsátanak rendelkezésünkre. Triesztben a kirakodás hallatlanul gyorsan megy, naponta 100 vagont raknak meg. Június 24-én már 30, 23-én újabb 57 vágon indult el Triesztből a magyar határ felé. Valószínű, hogy mire e sorokat olvassák, az első gabonavonat már átlépte a murakeresztúri jugoszláv—magyar határt és a közlekedésügyi minisztérium intézkedésére megállás nélkül robog a főváros felé és megérkezésével biztosítja, hogy a jövő héten már minden dolgozó fennakadás nélkül megkapja a jegyre járó jóminőségű kenyeret. G. P. Figyelem! Mindenki az Angolparkban Június 21-től Szabadtéri Színpadig mindennap nagy hangverseny. Műsoron van: ének, tánc, cirkuszi snmok, női és férfi pankridés birkózás, amelyben résztvesznek Magyaromasz, Ausztria, Románia, Finnország és más államok legjobb birkózói. Kerete: hétköznap V/8-kor, vasárnap 1/*7-kor. MÉRSÉKELT HELYÁRAK. Park belépd 50 fillér TELJEFON» RIPORTOK Halló... ESTE IS LEGYENEK NYITVA A STRANDOK -Itt a Szabad Nép beszél. Munkán olvasóink azt kívánják, hogy munka után este elmehessenek úszni, strandolni ebben a melegben. Lehet valamit tenni azért, hogy később zárjanak . — Mi, a Gellért-fürdő részéről feltétlenül gondolkozunk a dolgon. Annyit máris mondhatok, hogy jó. Ints 15-től augusztus 15ig órával meghosszabbítjuk a nyitvatartás idejét. ~~ A Császárfürdő, sajnos, nem tehet semmit. Kevés az alkalmazottunk, kérem, Így is sokat dolgoznak. Hogy vehetnénk fel több alkalmazottat • Kérem, ez nem olyan egy szent... Hogy a Gellért később fog zárni? Majd utánanézek, talán meg is tudunk tenni valamit.... — örülünk, hogy a Szabad Nép felveti az ötletet. Már ma este a csehönyvfürdő a következőket fogja csinálni: a jegykiadást meghosz ssabítjuk 7-ig. Hét órakor csak a gyermekmedencéből kezdjük kiengedni a vizet, a nagy medencéből csak 8 óra után, úgyhogy, fél kilencig még lehet úszkálni. 9 órakkor ztírunk csak, ú úgyhogy rövid ideig, amíg még világos van, pihenhetnek a hozzánk üdülni későn betérő munka,son is. Rendben lesz így? — Rendben. I EGYSZERűSITBS I —*tt ake-AZ IPAR JOGOSÍT- reskedelem- | ’VÁNYOKNÁL ügyi minié*. —----------------------------1 tériumMKP szervezete beszél. Kezdeményezésümkre az Iparigazolványok kiadásánál egyszerűbb, kevésbé bürokra. 1*US rendszert életbe lépteni, nem kell majd az ország legtávolabbi részéről is pe3£re utazni és itt kilincselni hetekig az iparjogosítványokért, hanem három csoportot létesítünk. Az első csoportba tartozik a legtöbb ipar, így az élelmiszerüzletek, a mezőgazdasági takarmányvásárlók, stb. — ezeknek az elsőfokú iparhatóság ad majd ad iparengedélyt... Igen, kérem fellebbezni az elutasító végzésellen azért lehet a minisztériufsot. A második csoportba az exponáltabb iparok, így textilkereskedések, építőanyagüzletek tartoznak, — ezekről a belkereskedelmi igazgatóság dönt. Végül a minisztérium ügykörébe tartozik továbbra is az ékszer- és óraüzletek, a bankok és pénzváltók, a szövöttáru- és cipőkereskedések és még néhány szakma iparengedélyének kiadása. A GAZ ... I ~ /ft ------------------1 beszél, került az, Mezei Mária ---- 150 kemény forintomba igerült az, hogy a gázt bevezették a lakásomba. Ebből csak 53 forint volt a felszerelési költség, a többit 100 köbméter gázra előlegként kellett kifizetni, de ezt az dö. 'r' t még csak le sem vonhatom a rögtöni fogyasztásból, hanem csak egy év múlva. Ez igen súlyos teher. .. Igen, kérem, az önök olvasója, igazat mondott, valóban mi, a Gázművek, 100 köbméterért előleget követelünk. Erre azért van szükség, mert gyakran előfordul, hogy az új fogyasztók nem fizetnek rendesen. Körülbelül egy év múlva, ha a fogyasztó rendesen fizet, leírjuk az előleget... Ezenkívül egyetlen gázóra 280—300 forintbakerül nekünk, ezekből az összegekből részben fedezzük a beszerzési költségeket is... Sajnos, ma még nem tudunk a bajon az említett okokból segíteni... Ma kereste fel a százhetvenötezredik látogató a Közlekedési Kiállítást. Magyar Ignác irodafőtiszt értékes kőbevésett női aktot kapott ajándékba. A 200 ezredik látogató nagymértékű ezüst gyümölcstálat kap. A Vendéglátóipar Sunakásnfc Országtra és Szabad Szakszervezetének italmérőiCRpi fenapcvai szakosztálya felhívja a budapesti bi’partá (pesti oldal) rsszes italmérősegédek /csaposok) figyelmét, hogy folyó hó 29-én, vasárnap délelőtt S—3óra között A0., Erzsébet-körút 9—10. földszint 1. szám alatt tartandó szakmai igazoláson feltétlenüljelenjenek meg. Munkaikönyvüket és egyéb a szakmát igfizáló bizonyítványukat, valamint a szakszervezeti tagsági könyvet tartoznak magukkal hozni. Szakoskályvezetőgért-