Szabad Nép, 1947. július (5. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-01 / 146. szám

KEDD, 1947 J­UL IT'S­­ SZABAD NÉP Rekord-burgonyafelhozatal Lassú olcsóbbodás a nagykereskedők spekulációja ellenére is Rekordfelh­ozatal volt az el­múlt két nap. Szombaton 132, hétfőn 323 vágón élelem érke­zett a nagyvásártelepre. Ebből 108 vágón burgonya. Szomba­­ ton 50 vágón volt. Ennek ellenére hétfőn is 1­50 ma­radt a nagykereskedői ár és így jól­lehet az AFDSz 160-ért és egyes kis­kereskedők 1.70-ért adták a burgo­nyát — ennek fogyasztói ára a leg­több helyen reggel meghaladta a 2 forintot. A magas árakat az okozza, h­ogy a burgonyavétel láncszerűen történik a vásárba a vidéki nagykereskedő, gyűjtőkereskedő és bizományos kap­csolódik be és mindegyik hozzácsapja a maga hasznát. Mindnyájan kilónkint 5—10 fil­lért keresnek, ez azt jelenti, hogy percek alatt megkeresik a napi 5—600 forintos hasznukat Ezt fizetik a fogyasztók. Hétfőn délután a nagy kínálat megindította az árak lemorzsolódását. A kiskereskedőknél halomba állt az eladatlan burgonya, mire ezek törvé­nyes hasznukat is csökkentve 1,80-ra szállították az eladói árat. A nagy felhozatal ellenére alig változott a hagyma ára, a fejes­­káposztáé csökkent, a kalalábé felment, a karfiol változatlan volt. Csökkent a tök, vajbab, sárgabarack ára, emelkedett a zöldborsóé, sárgarépáé, zelleté. Sok alma érkezett, amelynek nagy­­vásártelepi ára változatlanul 10 fil­lértől 2 forintig volt, de a nagyvá­­sártelepi árak megállapítása után eltűn­tek a minőségbeli különbségek, minden alma egyszerre a „legprí­mább” lett, úgyhogy a fogyasztóhoz már csak 2,60-as alma került. (2 fo­rint plu­t­z 30 százalék.) Jellemző egyébként, hogy hétfőn délután a kalalála ára is annyira csökkent a Rákóczi téri csarnokban, hogy alig volt néhány fillérrel magasabb, mint a reggeli nagyvásártelepi ár. A kiskereskedők önként leszállítot­ták 20 fillérrel a kelkáposzta árát, a hagymáét és most kíváncsian vár­­ják, hogyan „irányítják” kedden reggel a nagykereskedők a nagyvá­sártelepi árakat. K­özös frontot az új fasizmus ellen! Farkas Mihály elv­társ a Szikra-nyomda dolgozói között A ,,Szikr­a”-nyomda József­ körúti üzemének hatalmas expedíciós ter­me­­hétfőn délelőtt szokatlan fülpet nyújtott. A vörössel letakart hosszú asz­tal mellett Farkas Mihály elvtárs, az MKP helyettes főtitkára foglal helyet, mellette az ü. b. részéről Mestyán és Sohiff, a két munkás, párt üzemi szervezetei részéről Jakubecz és Kormanik, az­ igaz­gatóság részéről Elek és Willert elvtársak, valamint a bizalmi tes­­tület és a tisztviselői kar megbízot­tai. Hangszóró közvetítette a be­szédet üzemben munkájukat végző dolgozók számára. Mestyán János a. b. elnök üdvözlő szavai után­ kezdte meg beszédét Farkas Mihály elvtárs: — Én is nyomdász vagyok, ezért külön öröm a számomra, hogy nyom­­dászokhoz beszélhetek, így tudják va­lamennyien, hogy az 1915 november­e-i választásokban a reakció győ­zött és ennek tulajdonítható az, hogy azóta az egyik válság a másikat kö­vette Magyarországon.­­ A népi demokráciáért vívott h­arcban döntő állomást jelentenek az új választások. A demokrácia erőinek el kell vennie a választásokon a parasz­­ti tömegeket a reakciótól. A Kisgazdapártban most B. Szabó István vezetésével egy ötös alkot­­mányvédő bizottság alakult, amely­nek szellemi irányítója tulajdonké­pen Sulyok és Pfeiffer. Az a cél, hogy a demokratikus velőket, Do­bit és Dinnyést elszigeteljék és újra a reakció kezébe juttassák a Kis­gazdapártot. Ez csak arra figyelmez­tet bennünket, hogy a jelenlegi parlament nem alkal­mas feladatának betöltésére. Új választásokat kell tehát kiírni­ , amelyeken azonban a demokratikus erőket nem pártérdek, hanem az egész magyar demokrácia érdeke kell, hogy vezesse- Farkas elvtárs ezután a tömeg helyeslése közben ismertette az MKP-nak a többi demokratikus párt­­hoz írott levelét. Ebben közös frontot javasol az új fasizmus, Pfeifferék, Sulyokék ellen a hároméves terv megvaló­sításáért. Az új Magyar Nemzeti Független­­ségi Fronton belül senki nem adná fel önállóságát, mindegyik pártra külön-külön lehetne szavazni, csak a választási program lenne közös- Nem közös listáról, hanem vár Az értelmiségi munkabérek és a teljesítménybér kidolgozására bizottságot küldött ki a Szaktanács A Szakszervezeti Tanács hétfőn foglalkozott az elnökség által elő­terjesztett kollektív szerződéster­vezettel. A tervezetet az elnökség kisebb változtatásokkal egyhangúlag el­fogadta. Az értelmiségi munka­bérek és a teljesítményi bér pon­tos kidolgozására szőkebb bizott­ságot küldött ki, hogy még az e héten tartandó szakszervezeti vá­lasztmány a végleges tervezetet tárgyalhassa. Áss­zlszö­vetkezet­ek feloszlatását követelik a kiskereskedők Hétfőn délután zsúfolásig meg­telt a Sportcsarnok, ahol a KISOSz, a kiskereskedők érdekképviseleté­nek rendezésében a kiskereskedők gyűlést tartottak. A megnyitó beszédek után Kom.­mienov Pál elvtárs, a KISOSz elnöke szólt az egybegyűltekhez. Rámuta­tott arra, hogy a kiskereskedők nem kérnek kiváltságokat és nem ellen­­sé­get az igazi szövetkezeteknek. De követelik, hogy az álszövtkezetek ne jussanak állami kivételezések révén magasabb hasznúhoz. Ezek az álszö­­vetkezetek konjunkturális vállalatok, amelyek szövetkezeti cégéi alatt nem a kisemberekért, hanem k­isembe­­rek ellen alakultak. Végül a gyűlés viharos tapsai között bejelentette, hogy a kiskereskedők kedden 11 óra­kor tízperces tiltakozó sztrájkot tar­­tanak követeléseikért. Ezután felöl, vágták a gyűlés határozati javasla­tát, amely a szövetkezeteknek a ke­­reskedői érdekképviseletek bevonásá­­val való haladéktalan felülvizsgálását az cd szövetkezetek feloszlatását kö­­veteli. Az egyes érdekképviseletek fel­szólalásai utá­n Vas Zoltán elvtárs emelkedett szólásra. Bevezetőben mél­tatta a kiskereskedők jelentős mun­káját az ország újjáépítésében, majd elmondotta, hogy a demokratikus kormányzat eddig is sokat tett a ke­reskedőkért. „Európában szinte min­denütt kötött gazdálkodás van. Ma­gyar­országon nem vezették be, mert bí­zunk a kereskedőkben.“ Féltétt­lenül bizosítani kell a kereskedelem és a, szövetkezetek* egyenlő Verseny­-­­ feltételeit. 1.Bejelenthetem a nagy­gyűlésnek — mondotta Vas elvtárs,­ — hogy már a szerdai Gazdasági Fő­tanács el­é javaslat kerül, amely min­den Magyarországon működő szövet­kezetét, beleértve a Szövetkezeti Köz­pontot is, adókötelessé tesz. Ezzel a kerekedelem egyik legfájóbb kérdése nyer kielégítő megoldást. Ezután az áruházak kérdésére tért rá Vas elvtárs. Az államháztartás szempontjából is helytelen, hogy az áruházak kettős, nagy, és kiskeres­kedői haszonkulcsot számítanak, anélkül, hogy az állam a kétszeres adóösszeget megkapná. Ezért ren­dezni fogják az áruházak adózásának kérdését is. „A kereskedelmi politi­kába be kel vonni a kereskedők szervezeteit, is. Helyes, ha a keres­kedő tiltakozik, de csak akkor, ha ezt a demokrácia érdekelt szem előtt, tartva teszi” — fejezte be be­szédét Vas elvtárs A textilkiskereskedők küldötté­nek felszólalásával ért véget a vi­haros, izzóhangulatú gyűlés. SZABÓ ÉS ATÉFFI VILLAMOSIPA­RI ÉS GÉPGYÁR RT. BUDAPEST X. KŐBÁNYALUT 41.c Transzformátorok, nagyfesz­ültségű készülékek, kapcsoló berendezések, távvezetékek, hegesztő transzformátorok TELEFONSZÁM: 137-064* ■................Ha­lasztási szövetségről lenne tehát szó. — Mi eleven összefogást akarunk és ak­i ez ellen van, Sulyokék és a külföldi reakció malmára hajtja a vizet. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után" Simon Gergely gépszedő adta át Farkas Milhály elvtársnak a dol­­gozók ajándékát, bársony tokban egy szedést, amelynek nyomata a Szikra dolgozóinak szeretetéről biz­tosítja Farkas Mihályt. Címváltozás! LOVAS TIBOR órásmester műhelyét VI., Nagyv­ az,0-u­tca 8. nz ő! VI., Király-utca 6’1. alá helyezte át. Precíz órája­vitások. Elsőrendű svájci órák raktáron. Rákóczi-út és Barnás-tér között 33-an­ irattárcámat elvesztettem Mikora Gábor névre Meg­alálója magas jutalom el­lenében adja le Újpesti-rakpart St. Altmann. Meghívó A Budapesti Svoresmárusok Ipartár­­sulata 1917. július hó 13-6n. kedden délután 3 órakor VII­. Dohány­ utca IIi. szám alatt, a földszinti nagyteremben rendkívüli közgyűlést tart, melyré t. Kartársat tisztelettel meghívjuk. Tárgy­sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Alp­­szabálym­ódosítás. Budapest, 1947. jú­nius 25-én. Sándor Ferenc s. k., elnök. Újabb hadifogoly-szállítmány érkezett Debrecenbe A Hakissi—Sztálin levélváltás óta 23.641 hadifogoly jött haza Hétfőn este Máramarossziget felől újabb hadifogoly-szerelvény érkezett 1205 személlyel, köztük 80 tiszttel. A június 3-án meg­indult hazaszállítás keretében jú­nius hó végéig összesen 23.641 hadifogoly tért vissza ottho­nába. Kiterjesztik a mezőgazdasági dolgozók biztosítását és intézményesen segítik meg a hadifoglyokat Molnár Erik elvtárs fontos bejelentései Molnár Erik elvtárs népjóléti mi­niszter vasárnap ünnepélyesen fel­avatta Szőny községben a 80 ágyas állami kórházat. A kórházavatás után az MKP helyi szervezete nagy­gyűlést rendezett, amelyen Molnár elvtárs beszédet mondott. Bejelen­tette, hogy a legközelebbi miniszter­tanácson javasolni fogja a betegségbiztosítás haladékta­lan kiterjesztését az 1,5 hold földbirtokkal rendelkező törpe­­birtokosokra is. A hadifoglyokról szólva kijelentette: — Nem elég, hogy hazahoztuk a hadifoglyokat, be kell őket állítani a termelőmunkába is. Arra az átmeneti időre, amíg munkába nem állanak, párszáz forintos segélyt kell nyújtani az arra rászorulóknak. Azokat pe­dig, akik önálló egzisztenciát akarnak alapítani, legalább 1000 forint, de szükség esetén ennél nagyobb pénzösszeg folyósításá­val kell segíteni. Az ehhez szükséges hitel biztosításá­ra haladéktalanul javaslatot fogni tenni a minisztertanácsnak. Szeptember 1-ig 65 forint a beszolgáltatott gabona ára Vasárnap délelőtt felavatták a nógrád megyei Palotás község új is­koláját, amelynek famunkáját a Ganz Villamossági Rt. falujáró cso­o­portja kérítette el. Az iskola, amely­nek három tanterme, külön kultúr­­háza és modern tanítólakása van, a környék legnagyobb­­ és legszebb iskolája. A felavatás után jól sikerült gyűlést rendeztek, ahol Vas Zoltán elvtárs a következőket jelentette ki: Bizonyságául annak, hogy a dem­­okrácia mennyire szívén viseli a parasztság sorsát, az MKB­ kez­deményezésére a napokban rende­let jelenik meg, amely kimondja, hogy a beszolgáltatásra kerülő búzáért, ha azt szeptember 1-ig beadják, 65 forintot fizetünk 60 helyett. Az ünnepség befejezése után ez­eked volt, amelyen a község háláját fejezte ki Bedő Gábor, a Kommu­nista Párt volt járási titkárának, akié a legnagyobb­ érdem az iskola felépítésében s a Ganz falujáró cso­port néhány vezetőjének, Győri Ist­­vánnek és öt asztalostársának, Hor­váth János és három bádogostársá­­n­ak, a Ganz üzemi bizottság tagjai­nak, Borsos Pál falujáró felelősnek és a II- kerület 4. körzete kommu­nista csoportjának. podasiens naissons a SpeFissifienian Háromezer nevelő gyűlt össze szom­baton a budapesti pedagógusok nagy­gyűlésére a Sportcsarnokban. Dr. Stolmár László, a Pedagógus Szak­­szervezet budapesti csoportja elnöké­­nek megnyitója után Ortutay Gyula közoktatásügyi miniszter üdvözölte a Magyar Kommunista Pá­rt bátor, nagyjelentőségű kezdeményezését, amellyel harcot indított a pedagógu­sok életszínvonalának emeléséért. Béki Ernő, a szakszervezet főtit­kára a nevelők rendkívül súlyos helyzetéről beszélt. Az ország sze­génysége határt szabott annak, amit eddig a pedagógusokért tenni lehetett, de a hároméves terv meg­nyitja végre a nevelők számára is a felemelkedés útját. Kossa István elvtárs követelte a legalacsonyabb tanítói fizetések 300 ,­320 forintban való megállapítását. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a pedagógusok többletmunkáját, a túlórákat megfelelően díjazzák. Be­szélt a státusrendezés fontosságáról és különös nyoma­t­ékkal mutatott rá arra, hogy sürgősen helyre kell állí­tani a megsérült iskolákat és a taní­­tói lakásokat. „A Magyar Kommu­nista Párt mindeit el fog követni —­ fejezte be hatalmas lelkesedéssel foga­dott beszédét Kossa elvtárs —, hogy ezek a követelések minél előbb való­sággá váljanak”­ Megalakult Debrecenben a Magyar-Jugoszláv Társaság Debrecenben vasárnap délután Ün­­nepélyes külsőségek között megala­kult a Magyar-Jugoszláv Társa­­ság. Az avató ünnepségen megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök, Karlo Mrazovics budapesti jugoszláv követ és a kormány több tagja is. Szabó Kálmán polgármester beve­zető szavai után Tildy Zoltán mon­dott ünnepi beszédet. Karlo Mrazovics jugoszláv követ, magyar nyelvű beszédben köszönte meg Jugoszlávia magyar barátainak a két ország közötti barátság érde­kében kifejtett munkájukat. Hang­súlyozta, hogy Jugoszlávia őszintén kívánja a Magyarországgal való ba­ráti kapcsolatok fejlesztését. „Hi­szem, hogy tovább tudjuk fejlesz­teni kapcsolatainkat — mondta —­és ebben a munkában számíthatunk a szabadság és igazság nagy barát­jának, Tito marsainak támogatására is.” A hallgatóság hosszasan ünnepelte Tito marsall és a baráti Jugoszlá­viát. Ezután megválasztották a Tár­saság tisztikarát. 3 Keddtől Royal Apolló Az orvos bűne Lusy Prim Jules Berry Jean Ussier

Next