Szabad Nép, 1947. augusztus (5. évfolyam, 173-197. szám)
1947-08-01 / 173. szám
4 A CIPÉSZ_______ ötvennyolc éve dolgozik a szakmában , és nem tud megélni a bőrnagykereskedők miatt . Négy pár cipő hever a földön, ez az összes megrendelés. A négy közül egy se talpalás: egyikre folt kell, kettőre patkóvá, a negyediket meg kell ragasztani. Egy segéddel dolgozik a mester, két óra alatt komótosan végeznek az egész munkával és aztán akár legyet foghatnak. — Az adót fizetni kell, az OTI-t fizetni kell, a házbért fizetni *kell, a villanyt is fizetni kell, de enni nem muszáj — ezt mondta Pállfi Ferenc cipészmester. —■ Augusztusban leszek hetvenesztendős, tizenkét éves korom óta dolgozom cipészműhelyében. Aztán annyim sincs, hogy vénségemre egy kis nyugtom legyen. A ruhám csupa, rongy, vitbenfölt krumplit ebédelek. Ünnepnap, ha vehetek hozzá itt a sarkon egy cső kukoricát.• Nem hiszi ! Hát idefigyeljen. Persze, hogy kopik most is az emberek cipője, persze, hogy szeretnék megcsináltatni. De nincs rá pénzük. Harminc forint a talpalás jegyre. Van magának harminc forintja. Hát másnak sincs. • Aztán kinek van jegyet Kervésnek. Anélkül a talpalás még drágább. Aztán leghamarább éppen a típuscipő szakad el. — Igazán ! Persze, hogy a típuscipőre uiálják ki a legjobb és legolcsóbb bőrt, ezt én is tudom. De azt is tudom, hogy utána egy nappal a gyáros meg a nagykereskedő már árulja is feketén a típus anyagot. Abból készül a luxuscipő. A szemétjét meg összevásárolják és bedolgozták a tipuscipőbe. Jay aztán annak, aki drága luxuscipőt vesz, ritkán szakad el a lábbelije, a szegény nép cipője men hiába lyukas, — nincs pénze, hogy megtalpaltassa. — Sokszor gondolkozom, abbahagyom az egészet. Dehát hetven, éves fejjel menjek mást tanulni ! Amikor gyerek voltam, nem volt más választásom. Bányász volt az apám, én míg gyenge gyerek voltam, alkalmatlan a nehéz munkára. Megkérdezte az apám, mi akarok lenni: szabó, asztalos vagy suszter. Nem is a szakma csúnya. Csak a nyomorúság. Hogy az ember így marad öregségire. A lakása, — nézze meg — itt a függöny mögött ez a vaságy. — Mit várok a jövőtől? Tudja, hetvenéves korában az ember már nem sokat vár. Inkább a fiam miatt mondom, mert ő is cipész — egy kicsit olcsóbb világot, hogy a szegény nép jöjjön cipőt talpaltatni. Aztán pár méter kötelet. A feketéző fivárosoknak meg nagykereskedőknek. tk. ANGLIAI TANULSÁGOK Az angliai verseny munkásdalos győztesei olyan tanulságot mutattak a magyar dolgozóknak, amelyet tudatosítani hasznos is, kötelességünk is. Ha rövidesen visszatekintünk a magyar munkásdalosok történetére, megállapíthatjuk: míg az elnyomatás idejében hivatásuk a.-/, volt, hogy a reménységet, a hitet táplálják a dolgozókban, addig ma kettős a feladatuk. Egyrészt továbbra is művészi kifejezői a munkásság hitének, másrészt hordozói a nemzeti kultúrának. Munkásdalosaink Angliában a legnagyobb sikert Kodály „Karádi nótái”-val érték el. Kodály művészete a magyar parasztság muzsikájának és a nemzeti zenekultúrának szintézise. Zenekultúránk fejlődésének útja kétségkívül a paraszti hagyományok egyesítése a nemzeti kultúra eredményeivel és éppen a munkásság feladata, a haladást ezen a téren is szolgálni. Rákosi elvtárs egyik cikkéből idézünk: „A népi kulúrhagyományok megbecsülése és felújítása a velük való foglalkozás kiszélesíti a dolgozó tömegek kulturális tehetségét, érzékét és lehetővé teszi, hogy a kultúra klasszikus értékeit, is elsajátítsák és magukévá tegyék”. Természetesen ez a világraszóló angliai győzelem további erőfeszítésekre és művelődésre serkenti a munkásdalosokat. A győztes énekkar kitűnő vezetője, Vásárhelyi Zoltán biztosíték arra, hogy a munkásénekkari művelődés helyes utakon jár. A győztes énekkart, amelyet eredetileg csak erre a versenyre szerveztek meg, továbbra is együtt kell tartani, hogy a jövőben is a munkászenei művelődés reprezentatív kultúrtényezője legyen. Reméljük, hogy az illetékes tényezők ezt elő is fogják segíteni. Szervánszky Endre SZABAD NÉP PÉNTEK, 1947 AUGUSZTUS 1 ! Kultúrbotrány vagy okvetetlenkedés A Népszava szerdai számában cikk jelent meg, amely szerint a Márkus Emilia parkszínházat a MAPI RT nyári mozinak bérelte ki s ezáltal megfosztotta a magyar színészeket attól a lehetőségtől, hogy egy ott létesítendő szabadtéri színházban szrződéshez jussanak s ugyanakkor megakadályozta, hogy a Nemzeti Színház új épületét ott építsék fel. A valóság a következő: A szóbanforgó telep több mint egy éve üresen és kihasználatlanul áll s noha már túl vagyunk a nyár derezkán, senkinek sem jutott eszébe, hogy ott színházi vállalkozásba kezdjen s színészeket alkalmazzon. Ezzel szemben a létesítendő moziban az alkalmazottak egész sora jut kenyérhez. Ami az új Nemzeti Színház felépítését illeti: a kultuszminisztérium felügyelete alatt álló közalapítványi ügyigazgatóság a Márkus Emíliával kötött megál lapodásban határozottan kikötte, hogy ha a telep a Nemzeti Színház felépítésére felhasználható, a bérleti jogviszony azonnali hatállyal megszűnik. Eszerint a nyári mozi a Nemzeti Színház felépítését semmiképen sem akadályozhatja meg. Érthetetlen a Népszava cikkírójának hangja is, amely a MAFIRT eljárását kulturbotránynak minősíti. Ha a cikkíró nem tudná, a film a kultúra nem lebecsülendő eszköze s éppen a magyar filmgyártás küszöbén — amely a színészek százainak futtat kenyeret ■— nem időszerű s éppen a magyar színésztársadalom ellen irányul az effajta okvetetlenkedés. n Steinbeck Moszkvában. John Steinbeck, az ismert amerikai író a szovjet Írószövetség meghívására Moszkvába érkezett. A locarnói filmcsatáról Nem filmben ábrázolt csatáról szól ez a jelentés, hanem filmek egymással vívott harrcáról, a locarnói nemzetközi filmversenyről. A locarnói Grand Hotel meseparkjában, emeletes magnoliafák fehéren derengő, óriás virágai alatt, a legritkább az,alcák tornyorsodó bozótjai között, kétezerötszáz nézőre szánt szabadtéri mozi roppant vásznán, (amelyre mint nehéz boltozat borul a sűrű délszaki illat), bombák robbantak, városok égtek, emberek vergődtek, hajokatomeg, ínség, gyilok és gyötrelem, lázadás és halál viharzott. A mozivászon négyszögén a képek úgy zuhogtak be, mint egy óriási luxushajó nagy lékjén a veszedelmes ár. A film volt a valóság és a drága svájci hotel elegáns nyugalma volt az illúzió. Nem első ütközete folyt itt annak a nagyszabású üzleti- és kulturhad- járatnak, amelynek első nagy összecsapása az emlékezetes cannesi filmverseny volt, amelyben az oroszok komoly sikereket, arattak. Azóta londonban és Brüsszelben voltak nagy filmmérkőzések. Most zajlott le a locarnoi és Inár készül a világ ,— valóban az egész világ — a velencei „biennáléra“. Mit jelentenek •«* » Szinte akadatlan sorban egymást követő filmversenyek? Bizonyos, hogy nemcsak szórakozást, nemcsak művészi sportot. Ahhoz túlságosan sok pénzébe kerül a rendező államnak, túl sok pénzébe és idejébe a filmvállalatoknak. Nem sereglene ide az egész világ válogatott sajtótudósító gárdája. Nem gyülekeznének filmkölcsönző vállalatok képviselői, a filmgyárak igazgatói, a rendezők az egész világból és nem utaztatnák ide legszebb és leghíresebb sztárjaikat, nem interjúvoltatnák, fényképezhetnék, báloztatnák és flörtöltet. Sok őket és nem közvetített volna Irta: Balázs Béla minden másodnap a párisi és római rádió helyszíni beszélgetéseket Locarnoból, ha ott csak szórakoznának. Cannesban, Londonban, Brüsszelben és nemsokára Velencében nagy nemzetközi filmvásárok zajlanak le. A legújabb slágerek bemutatói. Itt történnek az első nagy kötések. Innen indul az első nagy világreklám. Mivel a filmipar a világ iparai között a benne forgó tőkét tekintve, második helyen áll, érthető, mért jár ilyen kongresszus annyi ünnepélyes fogadással, bankettel, bállal és kirándulással Üzleti jelentőségénegy ideológiai ipar, ízlést, világszemléletet, kultúrát ,gyárt”. Ezeken a versenyeken nemcsak ipari termékek konkurrenciája harcol, hanem kultúrák konkurrenciája is. Sőt utóbbi öntudatosabban és kevesebb propaganda-eszközökkel. Mindenki tudja, hogy ma Európában a film terén döntő kultúrharc indult el. A felszabadult demokratikus európai szellem harca, művészi felkelése, kultúrlázadása az amerikai trivialitás üzleti hegemónája ellen. Mert Hollywood teremtette ugyan meg, de le is ráillesztette a filmművészetet. A film fejlődésének további útját Európa akarja átvenni-Nemcsak esztétikai harcról van Itt szó. Mindebben szociális eszmék, politikai áramlatok ütköznek össze. A legnagyobb tömeghatású művészetben rejlő propagandisztikus erőkért folyik Itt a harc. Boldogító látvány állít a fiataldemokratikus európai filmprodukciók diadalmas előnyomulása. Amerika valamenynyi filmversenyen megbukik! Cannesbem még ért el sikereket, mert európai erőket mozgósított Európa ellen. Mert még azokat a filmeket mutatta be, melyeket Hitler elöl odamenekült európai rendezők forgattak. René Claire csak legfranciább szellemű filmjeivel győzhette le az otthoni nyomorúságban ellenálló francia filmprodukciót, Locarrnóban most René Claire már mint franciaországi francia verte Amerikát. De élen az olasz filmek hakulnak. Nem véletlen, hogy ezek a lenyűgöző olasz filmek realisztikus, antifasiszta, k öt osztályharcos, forradalmi filmek. Még a locarnói fürdőközönséget is sokkal jobban izgatták és érdekelték, mint az angolszász detektívslágerek. Még valamit: tudnunk kell, hogy Amerika egyenruhába bújtatott ágensei az első csapatokkal nyomultak be a hitleristáktól felszabadított városokba. Elsőknek vitték be filmjeiket és hosszú időre szóló monopol szerződéseket erőszakoltak rá a gyámságuk alá került mozikra. A prágai filmgyártás például állami kézben van. A mozik nyolcvan százaléka mégis amerikai filmeket játszik. Szerződés köti őket még ennek az esztendőnek végéig. De a közben lefolyt filmversenyek eredménye, hogy a jövő esztendőben alig lesz amerikai film látható Prágában. A bécsi, sőt a svájci mozik nagy része amerikai filmgyárak tulajdonában van, így kényszerítik Európára szellemi árujukat, amely nemcsak alantasabb, értéktelenebb, mint a hajdani amerikai produkció, hanem olyan fasiszta és háborút előkészítő rejtett propagandával van tele, hogy senkinek nem lehet kétsége afelől, voltakép a Truman-elv megváltása körül zajlik a harc a filmversenyek csataterein, csakúgy, mint a görög polgárháborúban! RÓZSASZÍNŰ KÖTÉL Az úri betyár, a nemzetközi és pesti alvilág körülrajongott császára, ez az izmos, munkaképes here, aki fennállása alatt még egy szalmaszál arrébbtolásával sem mutatott készséget a hasznos munkára, ez a link pesti vagány, aki a maga társasági körében olyan mérhetetlen hiúsággal vágyott a népszerűségre, most megnyalhatja mind a tíz véres ujját: olyan sajtót kapott, amilyenről éjszakai dorbézolásai és rablásai utáni délelőtti pihenőjében sem álmodhatott. Némelyik újság olyan buzgó erőlködéssel népszerűsíti a hétpróbás rablógyilkost, hogy sok helyen már hisztériás tyúkok kotkodácsolásától hangosak a lefüggönyözött lakások. Ha az ember hinne a tudósításoknak, azt gondolhatná, hogy egy érdekes és értékes színfolttal lesz szegényebb Magyarország, amikor e gyilkos elnyeri büntetését. Hiszen úgy festik le a banditát, mint a halhatatlan Villon kései utódát, aki az éjszaka romlott tündéreivel, részegekkel, zsebmetszőkkel, az al- és félvilág egész piszkával barátkozott ugyan, de jótét lélek volt, aki könnyű kézzel szórta a rablott pénzt, szerette a szép szavakat s maga is versek írásával áldozott az örökkévalóságnak. Az egyik újság közöl is egy Sánta-verset, amely még egy divatos slow szövegének is rossz volna. Villon, igaz, vagány volt, kövér kéjnők, rablók és tolvajok barátja s maga is egy pap gyilkosa, de nevét nem bűnei, hanem versei őrzik. Ebből a közönséges rablógyilkosból azonban még az ügyes pesti zsurnalisztika is bajosan csinál új Villont, bár a legtöbb riporter kezét-lábát töri annak érdekében, hogy költői léleknek, romantikus hősnek, kivételes figurának tüntesse fel azt, aki egyszerűen egy lecsúszott úrigyerek, a munkától undorodó szépfiú, a vasalt ruhákért, selyem ingekért, tarka nyakkendőkért rajongó pesti jampec, gátlástalan gonosztevő volt, amilyenből jó néhány ülcsörög még unottan éjszakánkint a mulatók magas bárszékein. Azok a közlések, amelyek arról számoltak be, hogy a genszter vörös szekfüket kért sírjára barátnőjétől, szerelmes leveleit felvágott ereiből csöpögő vérével irta s utolsó kívánságaként azt rebegte el, hogy akasztásán rózsaszínű kötelet használjanak: — azt bizonyítják, hogy nemcsak a gyilkosnak, némely újságnak sincsenek gátlásai. Az a szerény véleményem, hogy a gyilkos iránt mutatkozó buzgó szánalomkeltés sokkal megokoltabb lett volna az áldozat iránt, aki nem írt ugyan giccses verseket, de amíg élt, demokratikus rendünk egyik őre volt s amikor a bandita golyójától hősi halált halt, sem özvegyen maradt feleségének, sem elárvult két gyermekének nem tudott végrendelkezni, sem arról nem tudott beszélni, hogy sírjára milyen színű szekfüket szórjanak, sem arról, hogy gyilkosát milyen színű kötéllel akasszák fel... A legújabban Foksáriba érkezett budapesti hadifoglyok névsora Bónó Pál, Bánfalvy Ferenc, Bricht Lajos, dr. Bakó Dénes, Csatár Richárd, Erdődi Károly, dr. Farkas Mihály, Forró János Budafok, Garbay Sándor, Gálffy Kálmán, Gecao Pál, Gábor István, Horváth Gábor, Hiig Nándor, Maras Sándor, dr. Illényi Kálmán, Jambrik Lajos, Jakabffy Gyula, Jankó László Pestszentlőrinc, Jáki Zoltán, Jakab József, Kruchló László, dr. Kenessy Béla, ifj. Kiss János, I Ohr György, Lévár Ferenc, László Nándor Kispest, Leheti Antal Nagytétény, Molnár Ferenc, Magyar Ferenc, Martos Sándor, Marosi István Vecsés, Monostori Elek, Miklós Ferenc, Nagy József Pesterzsébet, Némethi László, Nagy Ferenc, Oláh Ferenc, Okolicsányi Gyula, dr. Pethes Pál, Pogáts Ferenc, Regus Pál, Resch László, Répánszky Tibor Pestújhely, Somorjai Miklós, Szabó János Rákosliget, Szentkuthy János, Szilvai Fürpó Csillaghegy, Sóskúti Eené, Tópercei Gyula, Török Antal Kispest. Tóth Elemér, dr. Várady Andor Rákospaota, Vaj Frigyes. FICM Anna és a sziámi király, avagy hogyan védi meg egy angol nevelőnő tanácsaival, felvilágosultságával Sziám függetlenségét, illetve a sziámi uralkodócsalád hatalmát. Nagy film szeretne lenni, de naiv,ságával, kezdetleges jellemrajzával burleszkké torzul. A félig barbár, félig haladó király figurája túlzásaival csak nevettetni tud, megragadni nem, Irene Dunne nevelőnője halvány, erőltetett. (Mopex-film, Corso, Décsi.) Mexikó hfrese. Ifjú korunk barátja, a rettenthetetlen Szabadsághőg, Pancho Villa száguld fel,alá a fűmen, felcsendül a La Cucaracha dallama is, de mindez nem menti meg a ínházah mm ! «A mexik Ifi,—Mora Vígoperta (Károlyi kert): Don Pasquale (f.19). _ Víg:* Nincs előadás. — Belvárosi- Nincsenek véletlenek,fél 8). — Művé»*: Csók-* aasaony (fél 8). — Fővárosi Operett: Kihajolni veszélye* (7). — Ifya»**y. ..D“ sincs fából (fél 8). — Pódium (Angolpark): Két évvel a szabadba (%6). — Kamara Variete. Náma is lehet (fél A). — Fővárosi Nagycirkusz: Augrus^tufi rmVSm (4, 7). — Gazdag Cirkusz (Újpest): világattrakciók (8). ADY: Az idegen nő, 4, 6, 8, szomb., vág. ós ünn. 2-kor is. — ALFA, Kőbánya: Nagy kaland, 0, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is. — ASTORIA, Kőbánya: Falu rossza, fél (, fél 5, vas. és Ünn. 4. fi, 8. — BETHLEN: Álhatatos tündér, Vip, *47, V49. — BLIDAI VILLAIXI: Arab éjszakák, fél fi, fél 7, fél 9, vas. és ünn. fél 6-kor is. — KODOGRÁF: Stan és Pan, a két bűvészinas, 4, 6. 8, vas. és ünn. 2-kor is. — CITY: A titokzatos lakó, fél 4, fél 6, fél 6, szomb., vas. és ünn. fél 2-kor is. — CORSO: Anna és a sziámi király. 4, 6. 8. — CORVIN: Tuskólábú. 4, 6. 8. — DÉCSI: Anna és a sziámi király, tüfi. fél 8, fél 10, szomb., vas. és ünn. fél 4-kor is. — DÓZSA: Aloma. 5, 7, 9, vss. és ünn. 3-kor is. — ÉVA: Alvilág alkonya, 5, 7. 9, vas. és ünn. 3-kor is. — HOMÉROS (Kertmozi): Sárga rózsa, 5, 7. 9, vas. és ünn. 3-kor is. — HUNNIA: Szépek szépe, 4, fi, 8, vas. és ünn. 2-kor is. — IPOLY (Telefon: 201—002): Richmond rejtély, B, 7, D, vas. és ünn 3-kor is. — JÓZSEF ATTILA: Végre egy jó házasság. 4, C. 8. — KAMARA: A titokzatos lakó, 4, 6, 8, szomb., vasár- és ünnepnap 2-kor is. KÖRÚTI HÍRADÓ (Tel.: 222-499). Felszabadult Magyarország írmorifilm napjainkból. Tudományos és technikai hírek. MAFIRT krónika, francia világhíradó, amerikai hírek. Folytatólagos előadás reggel 9-től este 11-ig. KOSSUTH (Tel.: 126—204): Kétarcú nő, 5, 7. 9, szomb., vas. és ünn. 3- kor is. — MARX: Két férfiasszonya, 5, 7. 9, vas. és ünn. 3-kor is. — OMNIA (Tel.: 139—693): Kína, 5, 7. 9, szomb., vas. és ünn. 3-kor is. — OTTHON: Halálóra, fél 4, fél 6, fél 8. — PALACE: Csak neked dalolok. 11. 1. 3. B. 7. 9. — PARTIZÁN: Hová lettél drága völgyünk, 8. 7. 9, vas. és ünn. 3-kor is. — PATRTA: Álhatatos tündér, 4. 6. 8, vas. és ünn. 2-kor is. — PHÖNIX: Stan és Pan, a hát. bűvészinas, 11. L 8- 5. 7. 9 — ROYAL APOLLO (Tel.: 228—419): Randevu a hálón, 5. 7. 9, szomb., vés és ünn. 3-kor is. - ROXY (Tel.: 225—419): Nagy kaland. 2, 4, 6, 8. — SAVOY (Tel.: 138—125): Álhatatos tündér, 5, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is. — SCALA (Tel.: 120—150): Kína, 5, 7, 9, szomb., vas. ás ünn. 3-kor is. - SZABADSÁG (Tel.: 259-505): Végre együtt. 5, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is — TINÓDI: Elvesztett boldogság, fél 5, fél 7, fél 9 — TURAN: Bagdadi tolvaj. 4. 6. 8, vas. és ünn. 2-kor is. — TÁTRA: Újvilág asszonya. 4. 6. 8, vas. és ünn. 2-kor is — ÚJLAKT: Csitri. 5. 7. 9, vas. és ünn. 3-kor is. - URÁNIA: Nyári szünet. - VÁROST: Mexikó Irése és Televiziós készülék. 4. 6. 8. — ZUGLÓI: Lehull az álarr. 5. 7. 9. vas. és ünn. 3-kor is. — SZABADSÁG, Umn^t (Tel.: 292—167): Varsoravendég. 6. 8. vas. és ünn. 4-kor is. — TÜNDÉR. Újpest: Mdent érted, fél fi. fél 8, vas és ünn. fél 4- kor is. — BÉKE. Rákospalota: Szellemn ok áll a világ, fi. 8, vas. és ünn. 4-kor is — TAVASZ, Rákospalota: Emlékek szeren fi. 8. vas. és ünn. 4-kor is. — SZÉCHENYI Pestújhely: Egész évben farsang, fél T. f 9. vas. és ünn. fél 5-kor is — ROYAT Kispest (Tel.: 183—739): Egy balerina szerelmes, fi. 8, vas. és ünn 4-kor is. — MTÓ. PestMentlőrinc:árom fantom 6. 8, vas. és ünn. 4-kor is. — FÓRUM. Pestszentlőrinc: Lowoodi árva. 6. 8. vas ás finn. 4-kor is — KOSSUTH. Pestsz.enter®Fébe1 H'el • 144—478): örök vissz átérés, fi, 8. vas» és ünn. 4-kor is. _ TÁNCSICS. Csenek 31-én: Áruló asszony. 1—8-ig: préri törvénye &»*8. vas. ás ünn. 8, 7, 9. „Mexikó hősét” a bukástól. Hiányzik a sikerhez a régi Villa filmnek főszereplője, Wallace Berry és a technikai fejlettség. Kár. (Városi Színház.) Lampionos csónakfelvonulás a Dunán A Válci út üzemeinek részvételével nagyszabású dunai csónakfelvonulást rendez a Vasas szakszervezet és a Munkás Kulturszövetség a három,éves terv megindulása alkalmából. A munkásevezősök kivilágított csónakjai szombaton fél 9.kor indulnak a népszigeti Illik csárdától. Az üzemek eddig 60 csónak indulását jelentették be, de szombatig előreláthatólag ez a szám még jelentősen emelkedik.