Szabad Nép, 1947. szeptember (5. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-26 / 218. szám

a FfÉsásira érkezel! nagybudapesti MA RÁDIÓMŰSOR M­MtW -XVI V. ÉVFOLYAM, 218. sSZÁM­ARA 4-9 FILLÉR PÉNTEK: 1347 SZEPTEMBER V* jft k­fsorál léim és utódai (Lg) Jiny Gusetáv, a voronye­zsi hóhér a bíróság elé állott. Fe­lelnie kell a háború legfragyosobb magyar tömegkatasztrófájáért, a voronyezsi vészért, amelynek pok­lában 150 ezer magyar honvéd pusztult el. A tárgyaláson a voro­nyezsi katasztrófa részletein túl napfényre kerülnek majd azok a személyes kapcsolatok is, amelyek Jány és a hitleri hadvezetés kö­zött fennállottak. Más szóval: Jány zsoldos viszonya hitlerista uraihoz. Cáfolhatatlan tények és bizo­­­nyítékok kerülnek a nyilvánosság elé ez alkalommal ki tudja már, hányadszor — arról, hogy Magyarország ezt a rettenetes katasztrófát idegen érdekekért szenvedte el, mivel az idegen im­perialistáknak akadtak olyan em­berei, mint lány, akik hajlandók voltak a magyarság színe-világát feláldozni megbízóik kedvéért.­­— „Az oroszok elleni háborúra nem volt a lélek felkészülve — írta Jány Horthyhoz intézett jelenté­sében a voronyezsi katasztrófa után. A német Ukrajna gazdag földjét akarta gazdasági erőgya­­rapodásként hatalma alá haj­tani... Rontotta a hangulatot, hogy miközben az egyik kint küzd a háborúban, a másik etb­en gaz­dagodik.“ Jány tehát nagyon jól látta, hogy a „magyar lélek“ nem volt felkészülve a hitlerista érde­kekért viselt háborúra. Nem látta át, mi keresnivalója van több­ezer kilométernyire a Kárpátoktól: amikor otthon a régi világ járja, most, amíg ők odakint harcolnak, ugyanúgy gazdagodnak a kivált­ságos egyesek, mint azelőtt, ami­kor odahaza dolgoztak és veríté­­lyeztek. Jány, bár jól látta azt s tudta azt is, hogy a szovjet sere­gek erőbeni fölényben vannak, embertelenül és kíméletlenül haj­szolta a magyar honvédek százez­reit a pusztulásba. Ma, amikor statáriális bíróság elé állítanak bűnözőket egy vagy két ember meggyilkolása miatt, nem lehet kétséges, hogy 150 ezer ember lemészároltatása miatt mi­lyen büntetést kaphat Hitlernek ez a­­magyarországi tábornoka. El kell vennie büntetését, hogy ezzel is valami elégtételt kapjanak a vo­ronyezsi áldozatok. De a százezer­nyi pusztulásba hajtott magyar honvéd emléke főként azt követeli meg, hogy soha többé nem enged­jük a nemzetet idegen érdekek rabszíjára fűzni és­­ csirájában ti­porjunk szét minden olyan kísérle­tet, amely a nemzetet újra erre a végzetes útra akarná kényszerí­teni. Tudjuk jól, hogy vannak ha­zánkban olyan sötét politikai erők, amelyek a megváltozott körülmé­nyek között szeretnék ismét el­játszani az ötödik hadoszlop gya­lázatos szerepét. Nem­ uszítanak még nyíltan háborúra, egyelőre csak puccsokat szerveznek. Hitle­rék példáját követve, föl akarják használni a demokrácia alkotmá­nyos lehetőségeit — főleg a par­lamentet —, hogy azután, ha ter­veik sikerülnek, egy irtózatos há­borúban­­ végezzenek a néppel —­­ismét Hitler példájára. Rajtunk múlik, hogy fáik meddig nőhetnek. Az ő fáikat öntözik azok, akik a demokratikus erők kapcsolatainak meglazításán dolgoznak. De fej­szét vetnek fáik gyökerére azok, akik a demokratikus egység meg­szilárdításán fáradoznak. Ne en­gedjük sorainkat megbontani azok által, akik a magyar függetlenség jelszavával próbálják elleplezni, hogyan építik kapcsolataikat a világháború után­ feltűnt új impe­rialista erőkkel. Az a szerep, amelyre vállalkoz­tak, p. hazaérniük és a belső ellen­­ség szerepe. Ugyanez volt Jány szerepe is. De míg Jány legalább arra hivatkozhat, hogy a demo­kratikus erők sorozatos veresége után áldozta fel­ Hitlernek a ma­gyar százezreket, addig az orszá­gunkban ma jelentkező idegen ügynökségek erre sem tudnak hi­vatkozni. A demokratikus erők ma világszerte erősebbek a reak­­ciós-impteriam­ta , erőknél. Arra sem hivatkozhatnak, hogy politi­káink becstelen ugyan, de reál­­politika. A reálpolitika nm a béke és a függetlenség politikája. Azért kell könyörtelenül fellépni azok­kal az erőkkel szemben, amelyek állandóan fúrnák a demokratikus egységet és a nemzetet ismét bele­vinnék egy lelkiismeretlen és őrült kalandba. Pfeiffer­­ékről van szó. J­ az Ili veszélyes útra lépett — írja a Pravda A Pravda csütörtöki számában az Egyesült Nemzetek ülésszakával fog­­lalkozva­ rámutat arra a veszélyes útra, amelyre az UNO bemut ant­a­­, hogy az ügyrendi bizottságban a mechanikus szavazási módszer alkal­mazása következtében többséget ka­­pott minden amerikai indítvány. Ezek többsége — állapítja meg a Cik­k — nyílt megsértése az UNO alap­szabályai­nak, vagy a háború után keletkezett nemzetközi szerződéseknek. A alapszabályok 26. szakaszával ellenkezik az a javaslat, mely­ a Biz­tonsági Tanács, egyhangú határoza­­tára vonatkozó elv eltörlését kívánja. Az ideiglenes béke­ és biztonsági bi­­zo­ttág felállítására vonatkozó javas­­lat a Biztonsági Tanács megkerülő­­sére és a nagyhatalmak egyhangú határozatát előíró elv megdöntésére irányul. Az olasz békeszerződés felül,­vizsgálatáról szóló javaslat és a koreai kérdés napirendre tűzése egyenes megsértése az UNO alapszabályain­ak. Végül napirendre kerül a görög kér­­dés amely — hangsúlyozza a cikk —, jelenlegi fogalmazásában durva hamisítás és olyan államok békéje és bizton­­sága ellen irányul, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezeté­­nek tagjai. Ilyenformán az UNO politikai bizott­­ságának napirendjére kerülő k­érdé­­sek többsége szöges ellentétben van azokkal az elvekkel, amelyek ezt a szervezetet életre hívták. Csökken az amerikai k­­sbonikivitel ? Trum­m­ elnök sajtóértekezletén a világ súlyos élelmezési helyzetéről beszélt. F­elhívta az amerikaiakat, hogy csatlakozzanak a takarékossági hadjárathoz. Bejelentet­te, hogy pol­­gári élelmezési bizottságot állítanak fel, amely tervet dolgoz ki az élelmi­­szerrel való takarékoskodás kérdésé, mű­ megoldására.­­-han­gsúlyozta az élelminiserezpon szükségességét és kijelentette: ha Amerika többet szál­lítana külföldre a belső kereslet csök­­kenése nélkül, az súlyosbítaná az ár­­helyzetet. 2 millió tonnával kell előre­­láthatóan csökkenteni a gabonakivi­­telt. Megemlítette, hogy a rossz ame­rikai kukoricatermés miatt vagy a kísértés az állatok búzával való elem­­lésére. Ä Szovjetunió (avcisollcr, ■ az angolszászok ellenezték Magyarország felvételét sí Egyesült Nemzetek IsOTssetéb­e­zSütess hétfőn A Biztonsági Tanács csütörtök esti ülésén Németország volt szövetsége, skinek felvételi kérelmét tárgyalták. Olaszország kérelmének szószólója Johnson amerikai kiküldött volt. Geomilco Szovjet delegátus kijelen­tette: a szovjet kormány nem ellenzi Olaszország felvételét, de ugyan­akkor követeli azt is, hogy ve­­gyék fel a­­ Egyesült Nemzetek sorába Magyarországot, Romá­­niát, Bulgáriát és Finnországot. Modselswisk­i lengyel­­külügyminisz­­ter, miként már Svédország­­ kikül­dötte is javasolta, azt ajánlotta, hogy Olaszországot, Magyarországot, Poor­mániát, Bulgáriát és Finnországot együttesen vegyék f­­el az Egyesült Nemzeteik szervezetébe. Johnson ame­rikai kiküldött csupán Olaszország felvételét támogatta és ehhez csatla­­k­ozott a brit, az ausztráliai, a kana­dai és belga kiküldött is. Az angol delegátus, Cadogan, állásfoglalása annál is feltűnőbb, mert beszédében kénytelen volt magá­t­ beismerni: Potsdamban a nagyhatalmak va­lóban megyeztek abban, hogy a három nagyhatalom támogatni fogja a volt csatlósállamok fel­­vételi kérelmét, ha p­ velük kö­­tött békeszerződések tető alá kerültek. PrnocH, Franciaország képviselője tá­­­mogatta Mag­yarország, Olaszország, Románia és Finnország tagságát, csak Bulgária felvételét ellenezte. A vita után az ülést elnapolták és a felvételek ügyében csak hétfőn fog­nak s­afelleni. Pakisztán és Yemen felvétele Az Egyesült Nemzetek politikai bizottsága megkezdte tárgyalásait. A többi között Pakisztán és Yemen felvételei kérdésének sürgőssége ke­­rü­lt szóba. A politikai bizottság egy­­hangokig ajánlotta, hogy a két orszé­­get vegyék fel az UNO-ba. Az Egye­­sült Nemzetek közgyűlésén a Bizton­­sági Tanács tagjainak megválasztó, jóval kapcsolatban újabb nehézség vetődött fel. Lengyelország, Brazília és Ausztrália mandátuma lejárt. A két utóbbi utódjának kérdésében nincs vita, de amíg a Szovjetunió Lengyel­­ország helyébe Ukrajnát vagy Jugoszláviát ajánlja, addig az Egyesült Államok Csehszlová­kia megbízatása mellett foglalt állást. A Pravo Lidu című lap ezzel a kér­­déssel "kapcsolatban kijelenti, hogy Csehszlovákia nem óhajt a Bizton­­sági Tanács tagja lenni. Mint kis állam — írja a lap — nem akarunk a nemzetközi politikába beavatkozni. Csehszlovákia népe jól tudja, hogy a Biztonsági Tanácsban betöltött tisztsége nemzetközi vita tárgya lenne és ez ellenkeznék a csehszlo­­vák nép kívánságával. Pieck­ és Grot vívok­­ a német Szocialista Külség­párt elnökei A német Szocialista Egységpárt, amely a szovjet­­megszállási övezet­­ben a szocialisták és kommunisták részvételév­el alakult meg, második pártkongresszusán újra Wilhelm Piecket és Ot­to Groterpohlt válasz­­totta elnökeivé. A saarvidéki Kommunista Párt lapjában népszavazást követel a saarvidéki alkotmány kérdésében. A Saarvidák jelenleg francia meg­­szállási zóna. A Kommunista Párt azt kívánja, hogy a területet csatol­ják vissza Németországhoz. A nép­­szavazás azt célozná, hogy Francia­­ország ebben a kérdésben ne kerülje meg a potsdami egyezményt és a nép megkérdezésével döntsön a Saar­ Vidék sorsáról. f­rancia tiltakozó jegyzék a Hahr-ü­gyben A külügyminisztériumból szerzett értesülés szerint Franciaország „megdöbbenését“ fejezte ki a brit és amerikai kormánynál a ruhr­ vidéki szénbányák igazgatására vo­­natkozó brit,amerikai megállapodás miatt. René Massigli londoni francia nagykövet szerdán ebben az ügyben jegyzéket nyújtott át Bevin külügy­­mi­n­­­s­z­ter­nek. Iirzalmatlansággi javaslat De Gasperi ellen Az olasz Kommunista és a Szo­­cialista Párt parlamenti csoportjai bizalmatlansági indítványt terjesztet­­tek az alkotmányozó nemzetgyűlés elé a De Gasperi kormány ellen, amely politikájával a tönk szélére juttatta Olaszországot. Saragat sza­­kadár szocialista pártja is határo­­zati javaslatot nyújtott be a kor­­mány ellen. Magyar küldöttsé­g J­ugo­szláviá­ban Péntek délután kezdődik a jugo­szláv népfront második kongresz­­szusa. A kongresszus iránt nagy az érdeklődés külföldön is. Számos kül­­földi küldöttség érkezett Belgrádi­a, tagjait: Kállai Gyula elvtársat, Filó Sámuelt, Faragó Györgyöt és Ná­­nási Lászlót a népfront vezetősége és a kormány tagjai messzemenő kedvességgel fogadták. Éjfélkor érkezett. Meghiúsultak az angol-amerikai vámtarifa tárgyalások Crip­.és brit kereskedelemügyi mi­­niszter csütörtökön este hosszasan tanácskozott Clayton amerikai kül­ügyi államtitkárral, a genfi kereske­­delemügyi értekezleten holt­pontra jutott brit-amerikai Vámtarifameg­­állapodás ügyében. A londoni rádió jelentése szerint a csütörtöki Clayton­ Cripps megbeszélések is eredmény nélkül végződtek. Bukareati tudósítónk jelentése: Tisztulás a román Szociáldemokrata Pártban A romániai Szociáldemokrata Párt tömegei a legutóbbi válság során tanúságot tettek politikai érettségük­­­ről. Városról-városra, üzemről, üzemre terjedt a tömegeknek az a követelése, hogy a Szociáldemokrata Párt egyes vezetők befolyására ne tolódjék jobbra. Ezek a tömegakciók kényszerítették a pártvezetőséget ar­­ra: tartsa be azt a régebbi határoza­­to­t, hogy a párt soraiban nem tűr meg jobboldali áramlatokat. A pártot a felszabadulás után elözönlötték a megbízhatatlan elemek s ezek okozták a Szo­ciáldemokrata Párt időleges válságát. A Kommunista Párt lendületes politikáját csak döcögve tudták kö­vetni­­ és ezért az­­együttműködésben gyakran törések mutatkoztak. Külö­­nösen a választások során mutatkoz­tak meg a Szociáldemokrata­ Párt gyenge oldalai. A párt új vezetői azonban, akik felváltották II. Ká­roly király diktatúrája idején ki­­rályi tanácsosi címet kapott régi vezetőiket, sikeresen kiküszöbölték a mutatkozó bajokat. A­ párt régi el­nöke, Petrescu­ ellenezte, hogy a párt a Baloldali Blokkal együtt vegyen részt a választásokon. Ezzel a Maniu-féle demokráciaellenes cso­­portnak­­ akart szolgálatot tenni. Ionescu miniszter azonban a párt­­kongresszuson leleplezte Petrescu szándékait és a kongresszus Petrescut és a többi árulót kizárta a pártból. Nemcsak a román, hanem a ma­gyar nemzetiségű reakciósok is igye­­keztek megbújni a Szociáldemokrata ■Párt szárnyai alatt. A Szo­ciáldemokrata Párton belül önálló magyar tagozatot szerveztek s ennek visszahatásaként a románok is kü­­lön csoportosultak. Az összecsapások a párt román és magyar szárnyai kö­zött már mindennaposak voltak, amikor a vezetőség ráébredt arra, hogy milyen veszély fenyeget, ha a soviniszta­­törekvéseknek teret enged. A tagozatokat feloszlatták és csak mint kulturális irányítók működhet­nek. A két munkáspárt szorosát jűlti, működése lehetővé tette, hogy na­gyobb figyelmet fordítsanak az or­­­szág újjáépítésére. A nyugati események azonban újabb válsághoz vezettek. A Tru­­man­­elv és ,a Marshall terv hatására Mániáéi­ elérkezettnek­ látják az időt arra, hogy összeesküvést szőjenek a demokratikus rend ellen. Az összeesküvés leleplezésekor számos, a Szociáldemokrata Pártban megbújt politikust is­­ őrizetbe vették. Esélyes tisztogatási akció a Szociál­demokrata Párt további jobboldali elemeinek leleplezéséhez vezetett, meg kellett mondani Ion Burchi­nak, az ismert • munkásegy­­ség­ ellenes államtit'kárnak. Ezek' a tömegakciók igazolták a Kommu­­nista Párt egységfront_politiká­inak helyességét. A Kommunista Párt kö­­telezővé tette tagjai számára,­ hogy scocmbd­emokrata elv­rea.-kkel ál. In.ndó kapcsolatban legyenek, a szo­­ciáldemokrata tömegek pedig hnlan­­dóan követelik a kommu­i­st­ákkal való teljes együttmű­ködést. K. T. tanzszprjovi reform Romániában A román kormányt alkotó koalí­ciós pártok értékelte: p­óztoga­tta a román Kommunista Párt tervezetét az igazságszolgáltat­ás átszerv­ezésé­­ről. A tervezet főbb pontjai: olcsóbbá teszik az igazságszolgáltatást; mozgó járás bír­óságok­a­t, állítanak fel, ame­­lyek­ a peres felek lakhelyén működ­­nek; végleges jelleggel megszervezik a népi­íróságokat és népi elemeket visznek be a bírói karba; a bíróságok mellé népbírákat küldenek ki A tér. Vezet új és demokrata Szellemet ki­­ván bevinni rá, rom­án bírósági szerve­­zetekbe és ki aka­rja domborítani népi jellegüket.

Next