Szabad Nép, 1948. február (6. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-13 / 36. szám

PÉNTEK, 1948 FEBRUÁR IS SZABAD NÉP NÉA magyar kommunista párt­UNKÁSAKADÉMIÁJA IV. TANFOLYAMSOROZATA ElS­ÖK: KADÁR JÁNOS TANFOLYAM INDUL: FEBRUÁR 26-ÁN Történelmi materializmus TANFOLYAMVEZETŐ! RUDAS LÁSZLÓ Tür­éttetmi materialian.ua, tarttoekal idealizmus. Társadalom és társadalmi formák. Termelő erők és termelő viszonyok. Osztályok és osztályharcok. Nagy korok és nagy emberek. Társadalmi lét és társadalmi tudat. Fejlődés elve a társadalomban. Szocializmus és kommunizmus. Minden, csütörtökön 6 órakor VT., Csengery­ u. 68. Előadó: Rudas László. Közgazdaságtan TANFOLYAMVEZETŐ . NAGY TAMÁS A tőkés kizsákmányolás. Nagy Ta­más. Válságok és fcnperianzantis. Markos György. Tervgazdálkodás. Nagy Tamás. Munka­vers­en­yek a népi demokráciá­ban.. Nagy Tamás. Magyar ipar története és jövője. Mar­kos György. Magyar finánctőke, karrielek és trösz­tök Magyarországon. Markos Gy. A magyar mezőgazdaság helyzete és jövője. Mezőgazdasági szövetkeze­tek. Rubinyi Pál: Nemzeti jövedelem, és életszínvonal. Nagy Tamás: Minden hétfőn 6 órakor VI. Csen­­gery.u. 68. 100 év magyar történelem TANFOLYAMVEZETŐ: ANDICS ERZSÉBET 1848. Mód Aladár. Szabadságharc. Mód Aladár. Agrárkérdés. 1848 tól napjainkig­ Nagy Imre. Munkásság. 1848-től napjainkig. Ne­mes Dezső. Értelmiség középosztály 1848-tól napjainkig. Nemes Dezső. Nemzeti önállóság, függetlenség. An­dics Erzsébet. Ipari, gazdasági élet. „100 éve“. Mar­­kos György: 100 év nemzeti és nemzetiségi kérdés a Duna völgyében. Bellen Oszk­ár: Minden csütörtökön 6 órakor V. Arany János-u. 10. Munkásmozgalom TANFOLYAMVEZETŐ : NEMES DEZSŐ kérdései. Kossa István: Minden szerdán 6 órakor IX. Köz­­telek­ u. 8. Világtörténelem TANFOLYAMVEZETŐ: ZSIGMOND LÁSZLÓ Nagy francia forradalom. Zsigmond László. 48-as forradalmak. Kató István. Párisi kom­mün Farkas Sándor. 1905 és orosz forrad­alom. Kató István. Első világháború. Ottó István. Nagy októberi szocialista forradalom. Farkas Sándor: Német fasizmus. Zsigmond László: Második világháború. Zsigmond L. Minden szerdán 6 órakor V., Szent István körút 13. A Bolsevik Párt története TANFOLYAMVEZETŐ: NÓGRÁDI SÁNDOR A­ Párt tevékenysége 1917 előtt. Fickert Ferenc: Polgári és proletár forradalom. Szik­lai Sándor: Három év polgárháború és külföldi beavatkozás. Bíró Ferenc. A NEP.korszak. Réti László. A szocializmus építése egy ország­­ban. Nógrádi Sándor. , Megvalósított szocializmus alkotmá­nya. Kassai Géza. Honvédő Háború. Fickert Ferenc. Út a kommunizmus felé. Réti László. Minden szerdán 6 órakor Vili., Jó­­zsef­ körút 30—32. , Világpolitika TANFOLYAMVEZETŐ: MOLNÁR ERIK Kik veszélyeztetik a békét. Gömöri Endre: A Szovjetunió békepolitikája. Sebes Sándor: Európa tűzfészkei. Ádám György: Gyarmati népek szabadságharca. Ná­­gai László: Jobboldali szocialisták az imperializ­mus ügynökei. Köböl József: A vilá­­rgazdaság he­lyzete és kilátásai. Pálóczi-N­orváth György: A dunavölgyi országok helyzete. Simó Gyula: Milyen legyen a demokratikus Ma­gyarország külpolitikája. Molnár Erik: Minden pénteken 6 órakor VH., Er­zsébet­ körút 49. Nemzetközi munkásmozgalom 1914. ig. Nemes Dezső: Az 1917 es nagy októberi forradalom és a III. Internacionálé. Sebes István: Nemzetközi munkásmozgalom nap­jainkban. Orbán László: Magyar munkásmozgalom 1914-ig. Szántó Béla: Magyar munkásmozgalom 1918—19. ben. Réti László. Magyar m­u­nk­ás­m­o­zgalom 1920—41. Farkas Sándor. A magyar munkásmozgalom a II. vi­lágháború alatt. Szalai András. Magyar munkásmozgalom időszerű Természettudományok kialakulása. Faludi Béla: Atomok világa. Vermes Miklós­ Világegyetem. Detra László: Élők világa. Gálóczi György: Az ember származása. Gálócsi György A technika története. Zentai Béla.­ Az ember és az egészség. Sós József: A dialektikus materializmus és ter­mészettudomány. Mód Aladár: Minden pénteken 6 órakor V., Szt. István­ körút 13. Előadások hetenként egyszer. Bérlet ára 5 forint. A résztvevők min­den előadásról vezérfonalat kapnak. A tanfolyamokon pártkülönbség nél­kül mindenki résztvehet. Jelentkezés és részletes tájékoztatás a Magyar Kommunista Párt kerületi és üzemi pártszervezeteiben, Szikra-könyves, boltban (VIII., József,körút 5), József Attila-könyvesboltban (VI., Teréz, körút 11), Fór­um.könyvesboltban (IV., Kossuth, Lajos-u. 17), az IVSZ.ben (VI., Bajza-u. 19). T­ermészettudomány TANFOLYAMVEZETŐ: MOD ALADÁR. Tizenkét mázsáról húszra emelik a tüzelőadagot A tárcaközi szénbizottság megálla­pította, hogy a széntermelés örvende­tes emelkedése lehetővé teszi a fej­adagok emelését. Ezért elhatározta, hogy a magánháztartások május 1-ig jegyre az eddigi 12 mázsa helyett 20 mázsa szénát kaphatnak. Diósgyőriek a szociáldemokrata jobboldal ellen A Diósgyőri Vasgyár kommunista és szociáldemokrata dolgozói közös gyűlést tartottak. Elhatározták, hogy a jövőben közös vezetőségi i­léseket, pártnapokat, aktívákat és taggyű­léseket tartanak. Kimondották, hogy szükségesnek tartják a munkásosz­­tály ellenségeinek eltávolítását és kíméletlen harcot jelentettek be­ a munkásegység ellenségei ellen. A közös gyűlés felkérte a Szo­­ciáldemokrata Pártot: folytassa a jobboldaliak elleni harcot és a tisztogatást mind a pártban, mind a szakszervezetekben. Végül kérték­, hogy ezt a tisztogatást a diósgyőri gyárban kezdjék el. Kétszeresére emelik a cukoradagot Fontos kérdésekről döntött a Gazdasági Főtanács Duplájára emelik a cukorfejadagot, új rendszert vezetnek be a termén­yfel­vásárlásnál, néhány szénfajtának felszabadítják a forgalmát — ezek a legfontosabb határozatok, amelyeket a Gazdasági Főtanács csütörtöki ülésén hoztak. — Piáig már eljutottunk — álla­pította meg Vas elvtárs a csütörtöki sajtófogadáson, amikor ismertette azokat az adatokat, amelyek arról számoltak be, hogy ma már sok termékből a kínálat annyira felül­múlja a keresletet, hogy ügynökök keresik fel a vevőket. — Ez azonban még mindig csak egy lépés előrefelé — folytatta Vas Zoltán. — A hely­zet mindig jobb lesz. Kockacukrot adnak jegyre A cukorkérdéssel foglakozva ki­­mondotta a GF, hogy a Horthy­­rendszerből ittmaradt szokást, amely szerint a falusi lakosság kisebb fej­adagokat kap, mint a városiak,­­­azermel megszüntetik és ezentúl a falusi lakosság akkora fejadagokat kap majd, mint eddig a városiak. Elhatározták továbbá, hogy jegyre kockacukrot is adnak. Enyhítik a szénfogyasztási korlátozásokat A széntermelés annyira fokozódott, hogy egyes szénfajtákban már feles­leg van. A GF ezért utasította az Anyag- ég Árhivatalt, hogy ezekben a szénfajtákban a fogyasztóközönség jobb ellátásának biztosítására eny­hítse a kötöttséget. A szánterm­el­­és fokozódása ezenkívül lehetővé tette azt is, hogy enyhítsenek számos ér­­vényben lévő korlátozó rendelkezést. Ezentúl nem korlátozzák a fényrek­lámokat és a kirakatok világítását. A posta fizet a beszolgáltatóknak A MOSzK és az egyéb bizományo­sok ezentúl a beszolgáltatások alkal­mával utalványt adnak át a gazdák­nak, akik azt azonnal beválthatják bármelyik postahivatalnál készpénzre. Az új rendszert kísérletképpen egy­­előre a zsírvásárlásnál vezeti be a kor­mány április 15-től. Ha a kísérlet be­­válik, a jövő gazdasági évben az egész beszolgáltatási vonalon beveze­tik. 550 vagon vetühargonya A földművelésügyi minisztérium 550 vágón vetőburgonyát bocsát a gazdák rendelkezésére , a GF ha­tározata értelmében. A mennyiségből 400 vágón holland vetőburgonya lesz. A gazdák a belföldi vetőburgonyát mázsánkint 110, a holland vetőbur­gonyát 100 forintért kapják. A hol­land burgonyáért mázsánként 25 kiló újtermésű burgonyát kell majd a földművelésügyi minisztériumnak be­­szolgáltatni. Ezt a burgonyát a jövő évi vetési kampánynál használják fel 15 millió az árvízkárosultaknak A GF a felsőtiszai árvízkárok helyreállítására nyújtott állami tá­mogatás összegeit 15 millió forintra emelte. 5 millió forintot a helyszíni helyreállítási munkákra, 2 millió fo­rintot utakra és hidakra, 8 millió forintot szociális segélyre, vetőmag­akcióra, takarmánysegélyre fordíta­nak. A 8 millió forintból építik fel azokat a házakat is, amelyekre a magánadakozás nem járt kellő ered­­ménnyel. a tanoncvárosért A Timót­ utcai tanonctelep helyre­­állítására félmillió forintot szavazott meg a GF. Ez az összeg a legsürgő­sebb helyreállítási munkákra jut. A GF azonban elhatározta, hogy a to­vábbi építkezésekhez is segítséget nyújt. Tipostraktor Mivel a kisparaszti magyar mező­gazdaságnak más traktorokra van szüksége, mint a nagybirtokosok­nak, a Gazdasági Főtanács, a Terv­hivatal mellé bizottságot nevezett ki, amely a földművelésügyi miniszté­rium­ által bejelentett szükségletek­nek megfelelő, új, magyar traktor­típust ki fogja dolgozni. Ugyancsak a vidék érdekét szol­gálja az az intézkedés, amely a MOSzK tagszövetkezeteinek nyújt­ható áruhitelek összegét 7 millió forintról 9 millió forintra emelte fel. A közjóléti szövetkezetek átszervezése A GF mai ülésén elhatározta, hogy a közjóléti szövetkezeteket háziipari szövetkezetekké alakítja át. Az á­­szervezett szövetkezetek feladata a háziipar megszervez­ése és keres­ke­e­delmi szellemben való lebonyolítása lesz. Erre az inté­zkedésra azért volt szükség, mert az állam költségén működő eddigi szövetkezeteik nem tudtak megfelelni feladataiknak­­.?, nem segítették elő a mezőgazdasági lakosság életnívójának felemeléséhez annyira szükséges házimunka kifej­lődést­­. ’ Kisipari Szövetkezeti Központ Az IOKSz helyett Kisipari és Ipari,­munkás Szövetkezeti Központot lé­te­sít a GF. Az erről szóló törvényjavas­latról a csütörtöki ülésen tárgyaltak. Eszerint a Kisipari és Iparimunkás Szövetkezet a MOSzK-tól teljesen független lesz. A Szövetkezeti Köz­­pontnak valamennyi ilyen irányú szö­­vetkezet tagja lesz. Az új szövetke­zeti rend lehetővé teszi a kisiparosság megfelelő anyag- és hitelellátását és megkönnyíti az ellenőrzést is. Perecesi alagút A múlt évben súlyos szerencsét­lenség történt a perecesi alagútban. A további szerencsétlenségek meg­akadályozására a GF elrendelte az alagút átépítését. Gondoskodtak az ehhez szükséges hitelek azonnali rendelkezésre bocsátásáról. Az alagút átépítés költsége 3 és fél millió fo­­rint lesz. Központi fü­rdőigazgatás A GF csütörtöki ülésén ezenkívül még a fürdőügyi igazgatás közpon­­tosításával foglalkozott. A kérdést a népjóléti minisztérium hatáskörébe utalták. A széntermelés továbbfejlesztése érdekében aknamélyítő állami rész­­vénytársaságot alakítanak. A vál­lalat alaptőkéje félmillió forint lesz. Ennek háromnegyed részét a MÁSz, egynegyed részét az államkincstár jegyzi.. 5 Bevált az új textilvásárlási rendszer, csupán néhány hibát kell orvosolni Az új textilvásárlási rendszer leg­­nagyobb előnye, hogy mindenki vá­­sárolhat. De van néhány hibája is. A vevő belép az üzletbe és szeretne típusárut venni. Az a kellemetlen meglepetés éri, hogy a flanell és karton kivételével tipus­árut nem talál. Közérdekű áru vi­szont mindenütt van. Pedig a kettő között igen lényeges az árkülönbség. A tipusvászon métere például 8.50, a közérdekűé 12.60, a tipuskanavász 9.10, a közérdekű 12.12, a tipus­­freskó 8.10, a közérdekű 12.72, a tipuslepedő 16-20, a közérdekű pedig 24,72 forint. Miért nem kapni mindezekből a cikkekből típusát itt? A legtöbb kereskedő szerint azért, mert a gyárak nem gyártanak. A gyárosok elsősorban az enyhe tél miatt nyakukon maradt flane-­ól akarnak szabadulni, ezért szállíta­nak belőle túl nagy mennyiséget. A termelési program előírja részlete­sen, hogy egy-egy gyár mennyi és milyen típus, mennyi és milyen köz­­érdekű árut gyártson. A gyárosok legtöbbje azonban először a köz­­érdekű cikkeket termelteti, mert azokon több a haszna. Ide tartozik a kiskereskedőknek az a panasza is, hogy a típus árára a gyárosok előre kérik a pénzt és csak hetek múlva szállítják az anyagot. A GF textilbizottsága már foglalko­zik ezzel a kérdéssel és rövidesen hi­vatalosan is napirendre tűzi. Némi javulás a múlt hónappal szemben máris tapasztalható: akkor 5—6 hét, most már csak 2—3 hét mukik el a befizetéstől a szállításig. Tarthatatlan álla­pot, hogy a gyá­rosok a termelési programot ki­játszva, saját érdekeik szerint ter­­meljenek! A dolgozók érdeke meg­­kívánja, hogy az Anyag- és Árhivatal ■Me/ckes osztálya a legszigorúbban ellenőrizze, hogy a gyárosok a ter­­melési program előírásai szerint ará­­nyosan gyártsanak és hozzanak for­galomba különböző típus és közér­­dekű cikkeket! A vevők legtöbbje nem tudja, hogy mi a különbség a típusára és a közérdekű áru között? A kartonnál és a flanellnél ez a különbség még a laikus számára is könnyen felismerhető. A kétszínű anyag típusára, ha mintája kettőnél többszínű, akkor közérdekű. A fehér­áruknál a rendelet értelmében a kü­lönböző szélbejegyzések jelölnék meg a típus és közérdekű cikkeket. Ezek­­nek a megjelölt anyagoknak a gyár­tása csak január közepén indult meg, tehát eltart még néhány hétig, amíg forgalomba kerülnek. Az Anya­gi és Ár­hivatal megszigorított ellenőrzése mindenesetre sokat lendíthet ezen a téren is. Módot kell találni arra, hogy az üz­letbe lépő vevő pontosan tudja, me­lyik cikknek mi az ára és a minőséde. A legjobb mód erre az volna, ha ha­­ladéktalanul köt­eleznének minden kis­kereskedőt, h°gy üzleteiben táblát füg­­gesszen ki. Ennek a táblának kü­lönö­­sen vidéki vásárokon és piacokon van nagy jelentősége, mert ezeken a helyeken a vásárló parasztság a vá­rosiaknál még kevésbé tájékozott. A táblán tüntessék fel minden típus, és közérdekű cikk árát, az árak mellé pedig az üzlet tulajdonosa tűzzön a raktáron levő anyagokból mintákat, így a vevők, még mielőtt kiszolgálnák őket, a tábláról megtudhatják, hogy milyen cikkeket kaphatnak típus- és milye­neket közérdekű-minőségben és áron. A kifüggesztett mintákból pedig könnyen megállapíthatják azt is, hogy a vásárolt textiláru melyik kategóriába tartozik. Szabadon lehet vásárolni minden cikket, de , csak a normális szükségletet meg nem haladó mennyiségben Ez a normális szükséglet természe­tesen változik aszerint, hogy kis­­vagy nagycsaládról van-e szó, ágy­­neműhuzatról vagy fehérneműről. A hatóságok ellenőrzik a vásárlásokat, fokozott figyelemmel kísérik a nagy tételek vásárlóit és megvizsgálják, hogy valóban saját szükségletükre vagy pedig üzérkedési célra hasz­nálják fel a vásárolt anyagot. Az új textilvásárlási rendszer be­vált, ezt ,a maga példáján tapasz­talja minden háziasszony, aki végre hozzájut a régóta nélkülözött par­mai áruhoz. A felsorolt hibákat könnyű orvosolni. Ha ez­ az orvoslás megtörténik — és a Gazdasági Fő­tanács textilbizottsága minden bi­zonnyal rajta lesz, hogy megtörtén­­jék — elnémulnak a panaszok és végre elégedettek lesznek a vásárlók. Pongrácz Zsuzsa .-i •- ■ rifd­Ferenc József keserüwlz [..r’Ur 'dí’.í . - i-.- .A .. w. - i-.vi'av..

Next