Szabad Nép, 1948. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-17 / 63. szám

4 gyár újjászületés motorja, az MKP felé. Ezért terjed egyre jobban az a felismerés, hogy az eddiginél szoro­sabbá kell tenni a nemzeti erők ösz­­szefogását. A munkaverseny felér egy demokrácia melletti népszavazással . Száz esztendeje Kossuth azt hir­dette: „Most a nép önmaga lett ura önsorsának”. Mű­ a magyar demokrá­cia jelszava: ,,Tiéd az ország, ma­­gadnak építed!" Ezt a jelszót váltja valóra a magyar munkás, a paraszt, a haladó értelmiségi, a kisember. Tudja, hogy minden újabb kalapács ütése, ka­pavágása, egyszerre szolgálja saját magának és hazájának fel­­emelkedését. Ez a felismerés, amely megmutatja a szürke, mindennapi élet és a nem­zet felvirágoztatása közti egyenes összefüggést, ez növeli a mu­nka­­versenyt olyan széles mozgalommá, amely bátran felér egy — a demo­krácia mellett megnyilvánuló — nép­­szavalással. — A magyar demokrácia kormá­nya — folytatta beszédét Rolb­osi elvtárs, —a meg­magújuló viharos taps és helyeslés közben — a legtisz­­tább negyvennyolcas hagyományok szellemében cselekszik, amikor Kos­­suth Lajosról nevezi el és március 15-én osztja ki az újjáépítő munka, az egyéni kezdeményezés és közös erőfeszí­tés hőseinek jutalmát. Amikor a tudósok és mű­­vészek mellett széncsaták hőseit, a hídverőket, a textilmunkásokat, a szorgalmukkal és eredményeikkel ki­­tűnő újgazdákat, kisbirtokosokat, földműves­szövet­kezeteket tüntetünk ki, ezzel is tanújelét adjuk annak, hogy helyesen alkalmazzuk nap­­jainkban a száz év előtti nagy idők szellemét. Testvériség magyar, szláv és román között — A magyar demokrácia sikeres harcai a magyar reakcióval szemben — ha kisebb mértékben is, mint száz évvel ezelőtt, — kihatottak arra a küzdelemre, amelyet a békére, ha­zájuk önállóságának megvédésére törekvő népek vívnak az amerikai, világuralomra törő imperialisták és reakciós európai csatlósaik ellen. A magyar népi demokrácia sze­rencséjére, a nemzetközi helyzet ma gyökerében más, mint 1848-ban Volt, amikor szabadságharcunkkal szemben az európai reakció is mozgósítani tud­ta ellenünk szomszédainkat. Most megvalósulhatott Kossuth legforróbb vágya: a testvériség magyar, szláv és román között. Ennek a testvériségnek jele az a kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet Moszkvában, a szovjet nép nagy vezérének, Sztálin generalisz­­szimusznak jelenlétében aláírtunk. (Tomboló taps és­ lelkesedés.) Ezt mutatják a hasonló szerződések Tito marsal hősi Jugoszláviájával s az új román népi köztársasággal. A hely­zet gyökeres megváltozását az mu­tatja legjobban, hogy ma Kossuth és Petőfi szobrai mellett hálásan tet­tük le a megemlékezés koszorúját azoknak a szovjet hősöknek az emlék­érére, akik magyar földön estek el és vérük hullásával segítették felszaba­dulásunkat. Három esztendő alatt a népi demokráciák nemzeteinek meg­becsült tagjává küzdöttük fel magunkat s amire nem kevéssé büszkék va­­gyunk: e centenáriumra nemcsak a népi demokrácia államai, köztük a hatalmas Szovjetunió küldték el hi­vatalos delegációikat, hanem itt vannak közöttünk a hősi görög sza­­badságharcosok küldöttei, olasz és francia partizánok legjobbjai is. Megvédjük demokráciánk minden eredményét A népi demokrácia abban is betel­­jesítője a negyvennyolcas forrada­­lomnak, hogy a köztársaságot válasz­totta államformájául és így építi békésen, szorgalmasan új életformá­ját, amelytől sem ígérgetés, sem fenyegetés nem tántorítja el. Az ígér­­getőknek Kossuth szavával felelünk: „Önérzetes nép nem lesz máso­dik fizsau, áld eladja atyja örök­ségét egy tál lencséért“, nem felejtjük el, hogy negyven. nyolc hőstetteit Kossuth azzal ma­­gyarázta: „megvolt népünk kebelében a nagy tettek nemzétel as önfeláldozó honszeretet, amely a törpéből is óriást csinál.” Büszkén vállaljuk és beteljesítjük 48 örökségét — A felszabadult magyar nemzet *— mondta ezután Rákosi elvtárs, — hálás szívvel rója le ma a kegyelet ég elismerés adóját" azokkal a tát-' rak­kal szemben, akik száz évvel ez­­előtt kibontották és magasra emelték a haladás ég népszabadság zászlaját. Ezt a zászlót tartjuk mi, késői uno­kák, kemény kezekkel. Ezzel mene­­telnek a­ dolgozó milliók, bizakodva, elszántan s a biztos győzelem tuda­­tában a jobb jövő felé. A magyar nép útja — egyenes­be fordult. Nekünk jutott az a történelmi fel­adat, hogy valóra váltsuk és kitel­­jesítsük mindazt, amiért 1848 hősei, Kossuthtal, Petőfivel, Táncsiccsal az élükön küzdöttek. Mi büszkén vál­laljuk ezt a történelmi feladatot és el vagyunk szánva a végrehajtására. Nem fogunk visszarettenni az aka­dályoktól, nem kíméljük a verejté­ket és áldozatot, megvalósítjuk negyvennyolc ha­gyatékát, a szabad, boldog ma­gyarok független, virágzó köz­társaságát! — fejezte be beszédét Rákosi elv­társ. A sokszázezer főnyi hallgatóság percekig tartó, viharos tapssal ünne­­pelte és lelkesen éltette nagyhatású beszéde után az MKP vezérét. Az elnöklő Szakosíts elvtárs záró­­szavai után a nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. A gellérthegyi szabadságszobor, a Petőfi- és a Kossuth-szobor megkoszorúzása A kormány március 15-én ünnep­séget rendezett a gellérthegyi Sza­­badság-szobornál. Előtte honvéd dísz­század állt díszőrséget, a lépcsőjén pedig a Szabadságharcos Szövetség tagjai a demokratikus nemzetek lo­bogóival. A honvédzenekar a Him­­nuszt játszotta, ezután Tildy Zoltán köztársasági elnök helyezte el ko­szorúját a szobor talpazatán, az or­­szággyűlés koszorúját Nagy Imre elvtárs tette le. Ezután sorra a kül­földi küldöttségek, a szovjet dele­gáció Vorosilov mar­sallal az élen, a jugoszláv, csehszlovák, román, len­gyel, bolgár és albán delegáció he­­lyezte el koszorúját. A kormány ne­­vében Dinnyés Lajos miniszterelnök koszorúzta meg az emlékművet. Ko­­szorút helyezett el ezenkívül az Or­szágos Nemzeti Bizottság, a hon­­védség, a székesfőváros és a Ma­gyar Szabadságharcos Szövetség. Megjelent az ünnepségen Rákosi, Gerő és Rajk elvtárs , a kormány több tagjai, Zamercev szovjet altá­bornagy, Pálffiy György elvtárs, al­tábornagy, a honvédség főfelügyelője és a magyar politikai élet számos kiválósága. Hatalmas közönség jelenlétében került sor a Petőfi szobor ünnepé­lyes megkoszorúzására. Kevéssel később a K­os­suth- szobor koszorúzási ünnepségét tartották meg. Küldöttségek keresték fel a Kossuth-mauzóleumot, a Batthyány, mauzóleumot, Táncsics Mihály sír­emlékét, Kossuth és Táncsics börtö­­nét, a Bem-szobrot és a Batthyány, örökmécsest. Budapest díszközgyűlése A főváros törvényhatósági bizott­sága március 15-én délután rendkí­vüli közgyűlést tartott. Szakosíts Árpád elvtárs a szabadság­ünnep al­kalmából köszönetet mondott a vá­rost felszabadító Vörös Hadseregnek és Sztálin general­isszimu­sznak Buda­pest megmentéséért. Bognár József polgármester azt hangoztatta, hogy a föláárosi dolgozók a szabadságharc centenáriumát a munkaverseny kere­tében több munkával kívánják meg­­ünnepelni. Ezután Goda Gábor elv­társ, fővárosi tanácsnok határozati javaslatot terjesztett elő, amely sze­rint Budapest hitet tesz a népi demo­­krácia mellett, eltünteti a reakciós Utcaneveket (az Eskü-tér új neve Március 15-e tér, az Eskü-út neve pedig Szabadsaijtó-út lesz), 60.000 fo­­rintos Petőfi-nagydíjat alapítanak, amelyet évenként, egy-egy munkás, tudós és művész ka­p majd. Ezenkívül a szabadság-év alkalmából 50 szor­galmas fővárosi alkalmazottat soron kívül előléptetnek. A díszközgyűlést Szén Jenő elvtárs zárta be. Több termeléssel ünnepelték a MÁV Istvántelki Főműhely dolgozói a centenáriumot A MÁV Istvántelki Főműhely dol­gozói a centenárium emlékére egy mozdonyt, egy személykocsit, egy fe­dett teherkocsit, egy esztergapadot és még több más szerszámgépet állítot­tak helyre az előírt mu­nkákon kívül. A főműhely dolgozói önkéntes telje­sítményükről táviratilag értesítették De­ró Ernő közlekedésügyi minisz­tert és a gépeket és Vasúti kocsikat szombaton délután ünnepség kereté­ben átadták rendeltetésüknek. A Petőfi-ház megnyitása, irodalmi ülések, munkásénekkari hangverseny A háború alatt súlyosan megron­gálódott és már elavult Petőfi-há­­zat néhány heti megfeszített munká­val újjáépítették. Az ereklyem­úzeu­­mot vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között adták át rendel­tetésének. Bölöni Györgyi­ beszédében hangoztatta, hogy ha van hőse a népi demokráciának, ak­kor elsősor­­­ban Petőfi az. Bognár József pol­­gármester­ ünnepi felszólalásában hangsúlyozta, ma a forradalmi munkásosztály a parasztsággal és a népből nőtt értelmiséggel biztosan tartja kezében a kormányzás esz­közeit, beteljesítve Petőfinek és tár­sainak küzdelmét. A Petőfi Társaság vasárnap dél­előtt tartotta centenáris díszülését a Fészek Klubban. Az ünnepségen megjelent és felszólalt Gosta Caret román költő, Petőfi verseinek ro­mánra fordítója.­­ A La Fontaine Irodalmi Társaság szintén megem­lékezett március idusáról: a Pilvax­­kávéházban rendezett emlékülést. ,,A Szabadság dalai" címen a Ma­gyar Dolgozók Énekkarának Orszá­­gos Szövetsége a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében tartott nagy­szabású hangversenyt. Kossa lstván elvtárs mondott ünnepi beszédet. Az újjáépítésügyi minisztérium ne­vében Lakatos Miklós államtitkár átadta a fővárosnak az újjáépített Kossuth­ mausóleumot. Az ünnepség negyvenhat munkás meg­jutalmazásá­val ért véget. A Nemzeti Színház Katona „Bánk bán“-jának felújításával ünnepelte március idusát. Az előadáson meg­jelentek a kormány tagjai, a hatósá­gok, egyesületek és testületek kép­­viselői, a honvédség, rendőrség, tá­bornoki kar és sokan a külföldi de­legációk tagjai közül. A felújítás részletes méltatására visszatérünk. A Magyar Újságírók Szövetsége kedden este rendezte centenáris sza­badság­ lakomáját, amelyen Mihály­fi Ernő mondott felköszöntőt, kezében az Újságíró Szövetség új Kossuth, serlegeivel. — A n­ap minden percé­ben, egész munkánkkal, a sajtó min­den sorával szolgáljuk 1848 szelle­­mét — mondotta. Az ünnepségen megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök és a kormány számos tagja. Üzenti bizottságrok és vállalatok figyelmébe! Munkaruháknak és köpenyeknek kol­lektív szerződés által előírt mosását szakszerűen gyorsan végzi. Kis? 31 Tű féfel SZABAD NÉP SZERDA, 1948 MÁRCIUS 17 IRODABÚTORT fa KOCSIS JÁNOS.tél­en BJ tím: V. Árpid... U Tel.­ 323—222. Az ifjúság ünnepe Vasárnap délután öt órakor a fő­város minden részéből nemzeti színű és vörös zászlók alatt vonult fel az ifjúság a Hősök terére. Innen indul­tak el este hét órak­or a Nemzeti Múzeum felé. Az ifjúság fáklyás felvonulását Tildy Zoltán kö­társasági elnök, a kormány tagjai, Vorosilov tá­bornagy, Z­amer­c­ev tábornok, a külföldi kormányküldöttek az Opera­­ház erkélyén felállított dísztribün­ről nézték végig. A hatalmas díszmenetet sokeser­­főnyi tömeg kísérte a Nemzeti Mú­zeumig, ahová ekkorra már megér­kezte­k a különböző hatóságok és testületek képviselői. A Himnusz elhangzása után fu­­tottak­ be Alsódabasról, Kossuth ap­­jáinak sírjától a fáklyás staféták. Bay Gyula népi kollégista el­­szavalta a Szózatot, majd Győri Imre­ rövid beszédben fogadalomté­telre szólította fel az ifjúságot. A fogadalom szövegét Gere Zoltán egyetemista olvasta fel. — „Fogadom, hogy amilyen hősiességgel harcoltak a már­ciusi ifjak Hazánk független­ségéért, olyan lelkesedéssel fo­gok dolgozni Magyarország új­jáépítéséért, a hároméves terv megvalósításáért, hogy végre megvalósulhasson Petőfi és a márciusi ifjak vágya: a gazdag és boldog Magyarország.“ Az ifjúság hangosan megismételte a fogadalmat, majd a MIOT, SzIT, Me­desz, Madisz, Nékosi, Úttörők, cserkészek és a többi ifjúsági szer­vezet vezetői helyezték el ko­szorúikat a Múzeum lépcsőjének ol­dalfalán levő Petőfi emléktáblához. A múzeumi ünnepség után a Vá­rosi Színházban­zabad Ifjúság Márciusi Estje­ címen nagyszabású tánc- és énekbemutatót rendeztek a Népi Kollégiumok. Az ünnepi esten Tildy Zoltán köztársasági elnök, a kormány tagjai és közéletünk szá­­mos kitűnősége megjelent, s ott vol­­tak ezenkívül a külföldi kormány­­küldöttségek tapjai is. Fogadások a külföldi vendégek tiszteletére Vasárnap déliben Tildy Zoltán köz­társasági elnök a kormány tagjainak­­ jelenlétében fogadta a külföldi kül­döttségeket, vasárnap este pedig Dinnyés miniszterelnök a Gellér­t. szálló márványtermében vacsorát adott a centenáris ünnepségek alkal­mából Budapestre érkezett külföldi kormányküldöttségek tiszteletére. Dinnyés miniszterelnök pohárkö­­szöbtöjében üdvözölte a külföldi de­legátusokat. — Nagy öröm számunkra — mondta a miniszterelnök —, hogy vendégeink között üdvözölhetjük Vo­rosilov marsalt, a magyar nép ne­mes jóbarátját, aki már a felszaba­dító harcok közepett is sokat szenvedett hazánk segít­ségére sietett és atyai szeretettel támogatta Buda­­pest és az ország újjáépítését. Fo­­gadja ezért ez után is a magyar nép legőszintébb háláját és köszö­netét. A miniszterelnök végül a magyar népi demokrácia további fejlődésére és megerősítésére, a dúnavölgyi né­pek barátságára, további elmélyülé­sére emelte poharát. A köszöntőre Vorosilov marsal válaszolt meleg szavakkal. A lelkes tapssal és él­­jenzéssel fogadott beszéd után a vendégek a késő esti órákig együtt, maradtak, baráti beszélgetés közben. ★ Hétfőn este Nagy Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke adott nagysza­bású fogadást. Ugyancsak hétfőn a Történelmi Emlékbizottság rendezett díszebédet a Park-klubban, amelyen Mihályi­ Ernő miniszter üdvözölte a megjelenteket. Jugov: Magyar-bolgár szerződés fogja m­egpecsételni a hét nép barátságát Kedden délután a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége fogadást adott a külföldi delegációk hölgytag­jai részére, Fáy Boris üdvözlő be­széde után Nyílas Ilona a román, Madelaine Braun a francia, Anna Kamenova a bolgár és Miltiadesz Porfirogénisz a görög asszonyok harcairól beszélt. Ezután Rajk Lászlóné ismertette az MNDSz-nek a felszabadulás óta végzett munkáját. A Magyar -Bolgár Társaság kedden este a Vasas Székházban rendezett ünnepi estet a bolgár kormánydele­gáció tagjainak tiszteletére. Jugov belügyminiszter szűnni nem akaró tapsvihar közben jelentette be, hogy a két nép közti szoros barátság ha­marosan méginkább kifejezésre fog jutni a küszöbön álló magyar-bolgár barátsági és kölcsönös segély­nyújtási egyezményben. Hangoztatta, hogy a magyar és a bolgár nép útja csak előre vezethet. „Az erős Magyarország erős Bulgá­riát is jelent“ — fejezte be beszé­dét. A belügyminiszter szavait Kossa látván elvtárs köszönte meg. A Magyar Írók Szövetsége kedden Leonid Leonov, a kiváló szovjet író tiszteletére rendezett fogadást és díszülést. Gergely Sándor elnöki megnyitója után határozati javasla­tot fogadtak el: Petőfi Sándor költői és politikai hagyományainak szelle­mében üdvözlik a világ minden ha­ladó, szabad és alkotó íróját. Ezután Leonid Leonov foglalkozott a mai írók erkölcsi felelősségével és hang­súlyozta, hogy ma az író népének és korának ta­nítója és doktora. A Magyar-Jugoszláv Társaság a jugoszláv kormányküldöttség tagjait látta vendégül. Froi Franc igazság­­ügyminiszter a Jugoszláv-Magyar Társaság üdvözletét tolmácsolta és kijelentette, hogy a legszorosabb együttműködést veszik fel a magyar­­országi Társasággal. A Magyarországon élő lengyelek egyesülete ma délután 6 órakor centenáriumi ünnepélyen emlékezik meg 1848 100. évfordulójáról. (Mol­nár­ utca 11). A rádió munkatársa beszélgetést folytatott a Magyarországra érkezett olasz küldöttség tagjaival. Amado Azzi tábornok, Enrico Minio és Emi­­litt Maletto beszéltek az olasz nép­­nek az imperialisták elleni harcáról és magyarországi tapasztalataikról. A magyar-román társaság kedden ünnepi estet rendezett a román kor­mányküldöttség tagjainak tisztele­­tére. Kodály Zoltán­ elnök üdvözölte a vend ereket, majd Octav Livgzeanu román tájékoztatásügyi miniszter szót­lárt fel. Vicsek Ferencné, szül. Som­lyó Zsuzsa, fájdalommal meg­­tört szívvel jelenti, hogy forrón szeretett édesapja, Somlyó Gyula 63 éves korában folyó hó 12-én elhúnyt. Egész életét a másokért való önzetlen munkában töltötte. wmmmmammmmmmmm Vorosilov marsai megtekintené a bazilikát Vorosilov marsai Szakosíts Árpád és Molnár Erik külügyminiszter tár­saságában megtekintette a Bazilikát. Félóráig a templomban tartózkodott, beszélgetett a plébánossal és Witz Béla helynökkel. A beszélgetés során elmondotta, hogy a Szovjetunióban nagyra értékelik a hitéletet, mert tudják, milyen nagy értéket jelen­tenek azok a templomok, amelyek a hívők sokaságát befogadják. Kossuth-iinnepség Alsódabason Vasárnap délután Tildy köztársa­­sági elnök, Dinnyés miniszterelnök, a kormány és a külföldi küldöttségek számos tagja jelenlétében Alsódaba­­­son ünnepélyesen megkoszorúzták Kossuth Lajos apjának, Kossuth Lászlónak sírját. Dinnyés miniszter­­elnök ünnepi beszédében elmondta, hogy a bécsi kamarája üldözése elől menekült Kossuth László Alsódabas­­ra. Itt temették el és a környék népe az édesapa sírjánál rótta le azóta is kegyeletét Kossuth Lajos és a sza­badságharc szent eszméje iránt. A Testilmunkások Sr*k*w*rette kiteli a t. szaktársaikkal, hogy a Központi Monkaközvetitő Osztály VI Vstro •r-' S r* útra 33. s*z. alól elköltözött VI., Rippi Róf­ai-utca 2 szám alá (volt Builyovasky-u., Bemczur-u. sarok. Hivat, idő 8—1-ig, szombaton 8—12*10.

Next