Szabad Nép, 1948. április (6. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-25 / 96. szám

8 SZABAD NÉP VASÁR­NAP, 1998 ÁPRILIS 25 Több, olcsóbb, főbb tej, tejtermék, konzerv, gyümölcsíz, tojás, cukorka, csokoládé — ezt jelenti az élelmiszeripari államkitás „Egyétek csak meg, amit főzte­­tek" — így köszönt el az egyik ki­ebrudasi tőkés. „Nélkülünk úgysem fogtok boldogulni“. Hát megesszük! Még­pedig jó ét­vággyal — hiszen az államosított élelmiszeripari gyárak több, jobb, ol­­csőbb élelmiszert készítenek a fo­gyasztók számára. Napi 30.000 literrel több tej .,Az államosítás előtt napi 120.000 liter tej érkezett a fővárosba, most 150.000 liter. Májusra, júniusra pe­dig elérjük a 220—240.000 litert“ — jelenti a Tejipari Igazgatóság egyik veze­tje. Az eredmény titka? A magánvállalatok csak onnan hozták fel a tejet, ahol szinte kéznél volt, közel a vasútállomáshoz. Az államosított üzemek jobban megszervezik a felhozatalt. Nem sajnálnak a legeldugottabb fa­luba is u­dna menni a tejnek. Egy­­úlás után állítják majd fel az új Tap. gyűjtő állomásokat, községi fjcsar­­nokokat. A felhozott több tejet május végé­től kezdve új üzem várja a főváros­ban: az OMTK új budai üzeme 81 1 amely napi 80 000X \ Viter tejet tud fel­­!' \ " dolgozni és ezzel­­ biztosítja Buda­ffi tejellátását. Eddig nemcsak azok panaszkod­tak, akiknek nem jutott tej, hanem sokszor azok is, akik megve­tek: gyakran volt rossz­ízű. Szódázott a tej. Miért? Mert a községi tejcsarnokokban, tej­gyűjtők­ben, a na fii/ gi/iij főtelepeken nem volt mindenütt megfelelő gyűjtő­berendezés, a tej megsavanyodott — ezt a savanyúságot tompították szó­dával De a magánvállalatoknak — amelyeknek pedig jócskán volt bevéte­­lük—­a legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy korszerűsítsék a be­rendezésüket, hiszen így is megvet­ték a tejet. Ezen persze nem lehet egyik napról a másikra változtatni, időbe telik, míg minden állomást el­látnak megfelelő berendezéssel. De fokozatosan javulni fog a helyzet és egész biztos, hogy mához egy évre már lezárólag tökéletes minőségű tej kerül for­galomba. A tej és a tejtermékek minőségé­­nek másik ellensége: a hamisítás. A tejet vizezték, vagy lefölözték és a tejszínt eladták a cukrászdának. A juhtúróba sovány tehéntúrót kever­tek.­ A tejfölt lisztezték. A sajtban, a vajban kevesebb volt a zsírtartalom a szükségesnél stb. Az államosított vál­­lalatokban — amelyek az egész tej­iparnak 80 százalékát jelentik — megszűnik ez. A vállalatvezetők és az igazga­tóság megakadályoznak minden hamisítást, minőségrontást. Az ellenőrző tudományos intézetek­nek eddig harcolniuk kellett a magán­­vállalatok ellen a jobb minőségért. Ezután az államosított vállalatok szo­­rosan együttműködnek az Országos Kémiai Intézettel és a Fővárosi Vegy­vizsgálóval a kifogástalan minőségű tej érdekeiben. Gyü­mölcsíz féláron „Szívesen használnék konzervet, nem kell vesződni a befőzéssel, elle­­véssel, kényelmes — de hiába, drága és a minősége sem mindig jó.” — így vélekedett eddig sok háziasszony. Az államosított konzervipar olcsóbb és jobb konzervet fog gyártani­ Terveik? Már a közeljövőben piac­ra akarnak dobni nagy mennyiségű vegyes gyümölcsízt — az eddigi SZM-es ár feléért. Az 50 százalékos cukortartalmú, jóízű, ládázott gyü­mölcsíz eddig is népszerű volt — ez­után meg különösen az lesz. A konzerv drágaságának egyik fő oka, hogy az az iparág túlmércse­­zett, a gyárak nincsenek eléggé kihasználva. Ezért kell majd az egész konzervipart raci­onalizálni, egyes gyárakat össze­vonni, hogy így a jobban kihasznált üzemek olcsóbbban termelhessenek. A racionalizálás és a hároméves terv beruházásai biztosít­ják, hogy a Konzervipari Igazgató­­ság valóra tud­ja váltani tervét: az őszi idényben a tavalyi meny­­nyiség két-háromszorosát hozza piacra —20 százalékkal olcsóbb áron A minőség felj­a­vításához elsősor­ban jobb nyersanyag kell. Ezért az államosított konzervgyárak szorosan együttműködnek majd a szövetkeze­­tekkel, amelyek megszervezik a mi­nőségi termelést. Az ehhez szükséges minőségi magot az államosított mag­­nemesítő vállalatoktól kapják majd a gazdák. — A jó nyersanyag persze csak a kezdet — a folytatás: szigo­rítan ellenőrzik az állami üzemekből kikerülő k-sr, -,r ruck ízét, színét­, cu­­kor- és vitamintartalmát. „Még egy tervünk van” — mond­ják búcsúzóul a Konzervipari Igaz­gatóságom — „a melegüzemi munká­sok számára tápláló, ízletes, olcsó gyümölcslevet, gyümölcsszörpöt ké­­szí­ünk.” Naponta 600 láda tojás Az államosítás előtt állandóan akadozott a tojás­­ellátás. Az álla­mosítás óta? Vál­.... tojatlan áron, áb­­rap­v­­andóan kapható a ISt. A tojás, naponta öt-hatszáz láda érkezik Buda­pestre. A Barom­­fi­feldol­gozó ipari Igazgatóság már gondoskodott a téli tojás tárolásá­nak megkezdéséről: eddig 5 milió darabot tároltak. Olcsóbb test a cukorka, csokoládé Az államosítás megédesíti az éle­tünket. Az Édesipari Igazgatóság kezdeményezésére rendezik a nyers­­anyag, elsősorban a csokoládé nyers­anyaga, a kakaóipari behozatalának és elosztásának kérdését. Ez — és a gyárak kalkulációjának alapos felül­­vizsgálata — lehetővé teszi a cukorka és cso­­koládé-készítmények árának le­szállítását. A kakaóbab egy része feketepiacra került eddig. Azok a gyárak, ame­lyek feketén vá­sároltak, csak úgy voltak versenyké­­pesek, ha minden­féle selejtanyagot keverek az áru­ba. Az egyik gyár még ipari zsírt is felhasznált, a ké­szítményeihez. Az államosí­ás ennek is véget vet. Az államosított vállalatokban szigorú ellenőrzés alatt, a legjobb nyers­anyagból, valóban higiénikusan ké­szülnek majd a cukorka-, csokoládé­­áruk, amelyekből megmaradnak az egyes külön márkák. Több, jobb minőségű, olcsóbb tej, tejtermék, konzerv, tojás,, csokoládé — az egyre dúsabban megterített asztal mutatja majd meg, mit hoz az államosítás az élelmiszeriparban. K. J. ig A Horthy-sajtót szem támadták nyugaton. Boldizsár államtitkár sajtótájékoztatója Párisban Boldizsár Iván külügyi államtit­­kár Párisban tartózkodása alkalmá­ból fogadást adott a francia és kül­földi sajtó képviselőinek Tájékoztató­jában adatok egész sorával cáfolta meg a nyugati reakciós sajtó vád­jait, hogy Magyarországon nincs sajtó- és véleményszabadság. A Horthy-rendszer idejében — mondot­ta —, amikor a magyar sejtő csak azt írhatta, ami a jobboldalnak tet­szett, a nyugati úgynevezett liberalis sajtó sohasem támadta ezért Horthy Magyarországát. Ezzel szemben ma, amikor a magyar sajtó harminc szá­zaléka az ellenzék kezében van, a­ külföldi lapok és tudósítók szabadon jöhetnek be Magyarországra, sem­miféle cenzúra nem gátolja a véle­ménynyilvánítást, egyes nyugati hangok teljesen alaptalan vádakkal támadják a magyar népi demokrá­ciát Végül Boldizsár államt­ikár az újjáépítés eddigi eredményeiről tájé­koztatta a sajtó képviselőit. így kell megnyerni a munka­versenyt! A Magyar Pamutipar konfekciós f*­ műhelyének falán piros-kék pontos táblázat jelzi a munkaverseny állását. A piros a jó pont, a kék a rossz. Vége az ifik versenyének. Az­az nincs vége, csak csatlakoztak hozzá­juk a felnőttek. Most m­ár mindenki versenyez. Nekik mondja el a három ifi győztes, hogyan csinálták: — Rajt! Máténé­ végigvarrja az elejét, megy a munkaruha az útján. 35 kézen át. Forgatják, formálják, csinosítják, így jut Varga Marcellá­hoz. Ő így beszél: — Én 187 vállat és házat állítok össze 8 óra alatt. Az első héten volt egy görbe varrásom, ka­ptam egy kék pontot. Azóta egy se. Elárulom: ha rosszul csinálom, felfejtem. Nekem ne adjon rossz pontot senki. És ha a revízión átcsúsznék a hiba, annál rosszabb. Rossz munkakabátot kapna valami melós. Tálém­ éppen egyik föl­­dim, egy sashalmi.­­ fa egy a köpeny­gépről,gépre, eljut Paulovits Ilonkához. Bö, hosszúszoknyás kis para­sz lány. Ezt mondja: •— Lányok, nektek előnyötök van. Képzeljétek én Mogyoródról járok be fél 4-kor kelek reggel, 4 óra 2 perckor jön a vonatom, 6-kor kez­dek. Leülök, nem mesélem előzőleg az álmomat, se nem járkálok hiába. Nekiülök és dolgozom. Nincs ebben boszorkányság, csak kihasználom az időt. 8 óra alatt 187 munkaruhára varrok 3—3 zsebet. Az első verseny­héten volt még három hibám: egy zsebet feljebb, egyet lejjebb, egyet há­romob varrtam a kettesénél. A: '-re jobban vigyáztam, most nem kös­­­tek el hibát. Fél 3.kor végzek. Az órám mutatja, amit a versenyben miértem. Enyém a délután. Végigszaladt a 35 kézen, már va­salja is Erdei Ilonka, 17 éves. — Mikor idejöttem, 16-ot vasaltam ki egy nap — mondja. — Két napra rá 211-et. Azután 36-ot — 50-et — 75.öt. Most IQB-nél tartok. Csak egyen van gyűrődés. Ez a hibapon­tom. Azért csa­k megkapta az órát. Most a vándor zászlóért vasal. Amelyet Ratkó Annus niéni avatott fel és ame­­lyik ezentúl gépről-gépre látogat el majd ahhoz, aki a legjobban dolgozik. Még hallunk majd róla. A legújabb tiszta gyapjú HL férfiöltöny és női bosztúraszövetek dús megérkeztek Kizárólagosan kaphatók: Hornén László Rózsa Gyula 8p, VH . Erzsébet körút 52 Bp, IV , Szervita-tér 2 Vasárnapi levél egy asszonyhoz, akit a d­ak&tyík mmi u $emk. Van olyan nap, hogy tizen is felkeresnek. A legtöbben üzemnek. Néhány hete még a gyártulajdonosra, a művezetőre, vagy a jobboldali szocdem s­. b.-elnökre panaszkodtak leginkább. Mostanában azonban a munkaverseny eredméyeirül, az élmunkások teljesítményeiről számolnak be. Jönnek azután la­kásparaszokkal, rehabilitációs kérelmekkel, igazságos és igazságtalan kihagyások megvitatására. És sok minden mással. Én igyekszem is rajtuk segíteni, amennyire ez szerény erőmből telik. Most azonban megállt a tudomány. Én megígértem magának, ked­ves elv­társnő, hogy megteszem a tőlem telhetőt. Joggal ígértem ezt. Ahol értelmes, becsületes emberek vannak, meg lehet velük értetni, hogy se­gítenünk kell egymáson. Akár kommunistához, akár máshoz fordultam a múltban, elmondhatom, többnyire meg is tettek mindent, ami raj­tuk múlt. Dobos Miklós esetében azonban nincs reményem. Hozzá nem for­dulhatok, ez érthető. Dobos úr, akire elv­társnő panaszkodott, mérgezi tovább a gyerekek lelkét és akiknek le kellene inteniök őt,­ások inkább uszítják. Hogy mindenki megértse miről van szó, leírom a tényállást. Ab­­ban az iskolában, ahol az­­ elvtársnő lánya tanul, Dobos Miklós lelkipász­tor megkérdezte, milyen lelki problémái vannak a gyerekeknek? A lá­­nyok leírták, mi fáj nekik. Egyikük ezt írta: Szüleim kommunista szel­lemben nevelnek. Ezt én elfogadom és helyesnek tartom a kommunista elvet. De itt azt mondják, én a másik oldalhoz tartozom. Melyik a helyes út?“ És Dobos úr így válaszolt: „Hogy erre a kérdésre felelni tud­jak, ismertetnem kell a kommunisták elvét. A kommunisták a­ magántulaj­dont akarják megszüntetni, közös tulajdont akarnak. Ezért is történt az államosítás. Pedig mindegy, hogy a gyárat egy vagy több ember vezeti, mert az emberek gyarlók és több ember még bű­nösebben irányít“. Elvtársnő, maguk ketten-,a férjével egész életüket gyárban, munká­val töltötték. Lá­ogatásakor elmondta, hogy most, az államosítás után érzik első ízben igazán, hogy a gyár a maguké. Minden gépalkatrészre, minden törlőrongyra úgy vigyáznak, mint otthon az edényre, a székre, amit az elspórolt fillérekből vettek, vagy a kredenc tetején a kék vázára, amit az esküvőjük napján kaptak. Először akkor került közel a szívükhöz a gyár, amikor megindították és most másodszor. Minden, ami ott törté­nik, a maguk második háztartásában játszódik le már. És így érzik a többiek is, a munkatársaik. Megbeszélik együtt a termelést, a versenyt, a bevétel fokozásának lehetőségeit, a beteg munkások üdültetését. Jól mondta elvtársnő, hogy Dobos úr, mikor ez ellen, a most született szent érzés ellen agitál, a saját édesanyjával akarja a kislányt szembeállítani. De ezt tette akkor is, mikor így prédikált: „A kommunisták másik elvét, a marxi materializmust sem fogad­hatjuk el A materialisták csak az anyagot ismerik. A vallást nem fo­gadják el, sőt egyenesen lazítanak, hogy harcoljunk a vallás ellen. Bűnö­sen azt állítják­, hogy a majomtól származunk“. Elvtársnő elmondta, hogy a kommunisták vallásellenessé­gének me­­netéért már nem is neheztel. Nagyon jól tudja, hogy Dobos úrékat bántja is, hogy a kommunisták nem üldözik a vallást, ellenkezőleg, első ízben a magyar történelemben teljes vallásszabadságot harcoltak ki. Mert így Dobosék nem tudják a vallásos érzületű népet a kommunista tanok ellen és ezen keresztül a földreform ellen is fordítani, az ellen a földreform ellen, mely az ő százezer holdjaikat is elvette, és a vallásos tömegek, melyek nap-nap­j­án megköszönik az Istennek a földet, a gyárat, mely­hez a kommunisták segítették őket, csak mosolyognak azon a vádon, hogy Magyarországon ma üldözik a vallást és egyre nagyobb tömegekben állnak ők is a kommunisták mellé. A második része az állításnak az, ami fáj. Elv­társnő, aki jó kom­munista■ egyben és természetesen jó anya is. Verejtékes munkájával ne­velte fel a gyereket. Vele van jóban,rosszban. Nemcsak anyja, de barát,­nője is­ Nincs az a titka a kislánynak, amit el ne mondana Elvtárs­­nőnek és ezt, bizalommal teheti, mert megértést, szerető tanácsot kap a bizalomért. És most azt hazudják a kislánynak, hogy az édesanyja a majomtól származtatja őt. Persze Dobos úr is tudja, hogy meghamisíja a materializmus tanításait, mikor így beszél, de neki semmi sem szent akkor, ha­ a gyereket az anyja ellen fordíthatja, ha ez az anya éppen olyan, mint elvtársnő is: nem hajlong az urak előtt. A prédikáció így folytatódott: ,,Az ellen is harcolnunk kell, hogy az iskolákat államosítsák. Az államnak csak az a feladata, hogy jó állam. Polgárokat neveljen. Mit tett eddig az állam a nevelés érdekében? Sem­mit­. Mi azt nem engedhetjük, hogy kiragadják kezünkből a nevelést. A lelki nevelés a mi feladatunk“. Elvtársnő azt kérdezte tőlem, hogy jól van-e ez így: a kislány lelke jó helyen van-e Dobosoknál? Én akkor, amikor ezt a levelet meg­írtam, már válaszoltam is a kérdésre. És feleljen rá minden más is, aki szereti a gyerekét.. Máté György Épülnek sz főváros Zlid­jai A főváros hídépítési bizottsága pénteken megtekintette az újjáépülő budapesti Duna-hidakat. Korda Ist­ván műszaki tanácsos bejelentette, hogy a Lánchíd újjáépítése gyors ütemben halad. A vasszerke­zet gyártása már folyik. A hidat 1949 november 20-án, a híd felava­tásának századik évfordulóján, adják majd át rendeltetésének. A gyűjtés nagy eredménnyel halad, de még sok pénzre lesz szükség, mert a híd újjá­építése 44 millió forintba kerül. Nagy ütemben halad a Margit-híd második felének építése is. A városházán Borso­s József osz­tályvezet­ő beszámolt a 1*1 kisebb Május 1-re kir­akatversenyekhez — házdíszítésekhez, zászlórudak, dzs? Hecsk­ enyvezett lemeze* nagy választékban. TESZLEK HUGO szak­üzletében. VI., Szondy-utca 5. szám, ( Britanniáva­l­­szemben) Tel.: 124—307. Vállalatvezetői­ figyelmébe! Minden kényelmet nyújtó új magaslati üdülő (700 m) nyaral­tatási megállapodá­sokat kötne, megbízott: It&IVD Utazási Iroda V., Har­mincad­ Utca 2. Tel : 185—646. fővárosi híd állapotáról. Bár az­ os­tromban csaknem mind elpusztult, m­a már alig két-három híd vár fel­építésére. Közölte, hogy az óbudai Árpád-híd építkezése rövidesen megkezdődik. Egyelőre csak félszélességben építik meg, de félszélessségben is olyan széles lesz, mint a Szabadság­ híd. Felépítésére 4500 tonna vasércet használnak fel. A teljes híd 70 millió forintba fog kerülni, ezenkívül 8 millióba kerülnek a különféle útépí­­tések és a hídfőik rendezése. Előre, láthatólag 1950-be­n lesz kész a híd, melyen vonat is közlekedik majd. Még ebben az esztendőben újjáv­épül az úgynevezett százlábú híd és a Márvány­ utcai vasúti felüljáró is. A ferencvárosi és kelenföldi pá­­lyaudvarok közelében levő felrobban­tott és ideiglenesen helyreállított aluljárókat most hozzák végleg rendbe? . Május 1.-i munka ünnepére ajánlunk tea VIRSLIT és egyéb HENTES­ÁRUT! Kérjük a rendeléseket mielőbb hoz­zánk juttatni, mert ,csak így áll módunkban a szállításnak pontosan eleget tenni. LÁSZLÓ LAJOS és GYULA hentesárugyár. Bacsó Béla (v. Német)­u. 21-23. Tel.: 137—01­6. ANDREI LAJOS óra, mester és ékszerész ,szakü­zlete most VI­. Oktogon­ tér 3. Teresz körúti otel. Szakszerű óra­javítás. Telefon: 220—346.

Next