Szabad Nép, 1948. április (6. évfolyam, 75-100. szám)
1948-04-21 / 92. szám
mmmm s Az Oparchiázó tevékenységét a zene, kritika egy része már jóideje nem kíséri érdemszerinti tárgyilagossgal. Ugyanez , a polgári sajó most messze túlmenve a zenebírálat szokot keretein, hangzatos címekkel, feltűnő tálcásban ,,leplezi le” a dalszínház vezetősége és az üzemi bizottság között „kitört -nyílt konfliktust"’. Ezek az Indulatoktól fűtött, tudatos ferdítésektől hemzsegő riportok annyira leleplezik zavartkeltő szándékukat, hogy röviden rá kell mutatnunk néhány dologra. Az Operaházban közelmúltban zajlott le az új üzemi bizottság megválasztása. Elnöke Fodor János lett, a kiváló baritonista. Ezzel a változással kapcsolatban az új ü. b. valeban elkészített egy jelentést a színház gazdasági, szervezeti és művészeti kérdéseiről. Mindez azonban az Operaház és az illetékes fórumok ügye. (Viszont, hogy ez a belső ügy ilyen célzatos formában és illetéktelenül a nyilvánosság elé került, s arról győz meg, hogy az Operaház falai között nem vert gyökeret az egészséges építőmunka jó szelleme, s még mindig ott lappang a Komáromi-éra alatt oly veszélyesen elhatalmasodott pozícióharc. Csak így történhetett, hogy most némelyek érvényesülési vágyukban vagy vélt sérelmükben, az üzemi bizottág jóhiszeműségével visszaélve sannak mintegy védelme alatt a zavarosban próbálnak halászni, nem triadva vigera attól sem, hogy Ferenc Site nevét tűzzék az elégedetlenkedők zászlajára. (A zavarkeltők ugyanis újabban kikezdték Klemperer nagyszerű karmesteri munkáját is, hogy hatékonyabbá tegyék kártevésüket, most megpróbálják a két karmestert szembeállítani egymással.) Ferencsik János vezető karnagy a magyar zeneéletnek kimagasló egyénisége, Klemperer pedig a világ egyik legkiválóbb karmestere: minden feltétel megvan tehát ahhoz, hogy vállvetve dolgozzanak egymással. Az Operahház vezetésében történtek hibák: a Szabad Nép éPP-n a közelmúltban mutatott rá erre a Cinka. Panna kudarcával kapcsolatban. Az évad elején kitűzött program végrehajtásának tervszerűsége sem érte el azt a fokot, amely kívánatos volna. Kétségtelen azonban ,az is, hogy az utóbbi esztendőkben művészi hitelét oly súlyosan eljátszott Operaház már a múlt évben is, idén pedig még inkább sok egészen kiemelkedő teljesítménnyel lépett a közönség elé. Különösen a zene- és énekkar javult örvendetesen, de ugyanígy biztató körvonalai bontakoztak ki egyik-másik darabnál (Borisz Godunov, Peter Grimes),z ensemble-kultúránakis. Tóth Aladár igazgató zenei felkészültsége, egyénisége és nagy műveltsége biztosíték, hogy a dalszínház tovább haladjon a fejlődés útján. Ehhez természetesen az kell, hogy az együttes valamennyi szektorát áthassa az a buzgalom, építőszándék és önkéntes fegyelem, amely elengedhetetlen biztosítóka a valóban termékeny munkának. Szűnjék meg tehát a színházi torzsalkodás, tűnjenek el a kicsinyes egyéni szempontok. A sajtó pedig a bírálat tiszta szándékával álljon oda az Operaház mellé, ne pedig mesterségesen felkavart '»ügyek” kiteregetésével. Néhány megjegyzés az Operaházról szóló ,szenzációs riportokhoz" /r KLEMPERER vezényelte a Filharmóniai Társaság hétfőesti hangversenyét az Operaházban. Mozart és Beethoven muzsikájába talán senki sem olyan otthonos és annyira zseniális, mint Klemperer. Dehát a zseninek is vannak korlátai, például a műsoron levő Stravinszkij „Kártyajáték” című balettzenéje egyáltalán nem mondható kifogástalannak, ami az előadást illeti. Kétségkívül zseniális részletmegoldások voltak benne, de az összbenyomás foká, sokszor ritmikai bizonytalanságokat és helyiben szólamkiemeléseket észleltünk. Mind a partitúrát, mind a gramofonlemezfelvédét, melyet maga Stravinszkij vezényel, jól ismerjük. Ez jogosít fel kritikánkra. Mendelssohn Hebridák nyitánya nagyon szép volt. Ennek a muzsikának friss üdeségét, nemes dallamosságát Klemperer tökéletesen érti- Brahms B-dúr zongoraversenyét Fischer Annie játszotta elragadóan. Ez a terjengős zongorakoncert szinterövidnek tűnt fel Fischer Annie csodálatos játékában- Klemperer páratlan nagyszerűségét Beethoven V* szimfóniájában mutatta meg. De nem szabad megfeledkeznünk a hangversenyről-hangversenyre jobban fejlődő Filharmóniai Társaság zenekaráról, amely rövid egy év alatt nemcsak hogy elérte a felszabadulás előtti színvonalat, hanem messze felülmúlta azt. 57. E. R. R. BETTS LONDONI EGYETEM tanár hétfőn a Keleteurópai Tudományos Intézetben, kedden a Tudományegyetem bölcsészettudományi karán tartott előadást. SZOVJET MŰVÉSZEK és kiállítási szakértők érkezek Prágába, hogy előkészítsék a csehszlovák főváros májusi szláv mezőgazdasági kiállításának szovjet anyagát. A Magyar Valóság kiállítása a Fővárosi Képtárban A Fővárosi Képtár nagy kiállítása okosan bizonyítja: valóban itt volt az ideje annak, hogy képzőművészetünk ideológiai tisztázását végre elkezdjük, hogy a társadalmi valóság ábrázolását festészetünkben és szobrászatunkban vizsgálat tárgyává tegyük. Ezt célozza ez a méreteiben is nagyszabású kiállítás (több mint 400 festmény és közel 100 szobor), mely száz évre visszamenően felvonultatja a magyar művészet haladó, szellemű képviselőit, azokat, kik a természetelvűség ábrázolását feladatukul tűzték lel művész®ükben, így elevenedik meg művészetünk évszázados múltja ezekben a termekben, ahogy Orlai Petrich Somán kezdve, Munkácsy, Pál László, Szinyei, Székely Bertalan, Csók, Tornyai, Rippl- Rónsai, Rudnay, Vaszdra, Kmetty, Berény vásznai előtt haladunk el. Ez a gondosan felépített kiállítás az önnálló magyar művészet egészséges fejlődését mutatja be, megcáfolhatatlanul bizonyítva, hogy művészetünk mennyire egybeépült a magyar néppel s a magyar táj sajátos gazdagsága nem egy művészünk számára egész életre kiható tanulmányozás kimeríthetetten forrása lett: Ferenczy Károly a nagybányai tájképek mestere, Fényes Adolf, az Alföld festője, Egry József a balatoni fények mesteri ábrázolója, Koszla József az alföld, tanyavilág izzó forróságának, dolgozó parasztjainak megelevenítője, az erdélyi havasok drámai erejű költője Nagy István, aki szűkszavúan, tömör formáival a havasok ciszta levegőjét árasztja műveiben — minderről vall a nők festészetükben. De folytathatjuk, Nagy-Balogh Jánossal, az első magyar proleár-festővel, aki csiszolt ízlése, finom szín, és formaérzéke révén egyike volt legnagyobb festőinknek. Kubikosai, önarcképei egész sorát festette meg puritán egyszerűséggel, tiszta művészi eszközökkel. Mednyánszky László végigkoborolta országunkat a magyar táj egy sor remekét hagyva maga után. Példaképekben gazdagon sokrétű a közelmúlt festészete. Egyben azonban azonosak voltak, legjobb festőnk: nem szakadtak el a magyar földtől, a magyar néptől és művészetükben soha nem váltak formalistákká. A haladás eredményei hazánkban is eljutottak — gyakran elkésve —, de mindig átformálva, hagyományaink folytatásakén). Az izmusok hatása, ha nem is múlt el nyomtalanul, de józan mértéktartással hatott művészetünkre. (Triss Béla, Czigány Dezső, Remstock Károly, Márffy Ödön, Gróbel Béla, Nemes,Lampert József.) ‘ A 30-as éveik kiéleződött társadalmi ellentétei éles állásfoglalásra késztették művészeink javát a fennálló rendszerrel szemben. A legösstudatosabban Derkovits Gyula művészetében jut ez kifejezésre, ki a nemes hagyományok, a kortársak szükségszerű egymás ráhatásának szerenccsés ötvözetéről az új tartalom forradalmi szintézisét adta, így válik művészete , korszerűvé anélkül, hogy a formalizmus szélsőségei, az absztrakció, vagy a naturalizmus rabjává vált volna. Ezen az úton haladt Dési,Huber István és az őt követők egész sora: Sugár Andor, Bán Béla (régebbi műveiben), Háy Károly, Papp Gyula, Berda Ernő (Gyuriján), Nolipa Ist.Iván, Kurucz Dezső, Duray Tibor. Ebben a magatartásában egészen egyénit képviselnek Ferenczy Noémi gobleinjei, Barcsay Jenő drámai erejű vásznai régebbi alkotásai közül valók, Benedek Jenő kiforrott művészete komor hangulatú ptk.ura. Bartha László, , Domonovszky Endre, Fényi Géza, Kling György, Schubert Ernő, Kádár György, Faragó Pál, Mihaltz Pál művein is érezni ezt az erőt, mindegyikük más-más úton járva, szereágazó mondanivalóik szerint. A szobrászati rész méltó kiegészí** tője mind nívóban, mint mondanivalóban a kiállítás festészeti anyagának. A fejlődés szinte minden zökkenő nélkül jutott el mai eredményeihez, ami szobrászatunk józan, mértéktartó, a tömegektől el nem távolodó magatartásával magyarázható. Kezdve Izsó Miklós eleven mozgású terrakotta-szobraival, melyek ma sem vesztettek frissességükből, Beck ö. Fülöp, Vedres Márk, Medgyessy Ferenc, Bokros-Birmann Dezső, Ferenczy Béni mellett, a fiatalok komoly felkészültséggel méltó folytatói elődjeiknek. Ezek közül Mészáros László, Goldmann György,, Deck András, Baksa Sós György, Borsos Miklós, Korányi Jenő, Mikus Sándor, Szabó Iván, Szondai Sándor, Tar István, Witt Tibor szobrai emelkednek ki. A nagyvonalú, gazdag kiállítás tanulságosan példázza azt az igazságot, hogy korszerű, haladó művészet csak az lehet, amelynél a művész nem szakad, el a tömegektől, magatartásában, érzésében sorsközösséget vállal a társadalmat átformáló dolgozók széles rétegeivel. Ezt tették elődeink mostohább körülmények között az akkori rendszer ellenséges magatartása ellenére, ezt kell tenniök a művészetet támogató, ápoló és szerető viszonyok között a ma igaz művészeinek is. A kivételes művészi eseményszámban menő rendkívül tanulságos kiállítás Pogány Ö. Gábor, a Fővárosi Képtár igazgatójának szakavatottságát bizonyítja. A kiállítást Lukács György elvtárs nyitotta meg nagyszámú közönség előtt. Jenyfi A. Endre SZABAD NÉP SZERDA, 1943 ÁPRILIS 21 Megkezdődött a szovjet zeneszerzők kongresszusa Hétfőn megkezdődött Moszkvában a szovjet zeneszerzők kongresszusa. A Pravda cikke hangsúlyozza a kongresszus nagy kulturális jelentőségét, amelyet még fokoz a Kommunista Párt központi bizottságának egyes szovjet zeneszerzők formalisztikus irányzata ellen, a közelmúltban kiadott kemény bírálata. A szovjet zeneszerzők mostani értekezlete, — írja a Pravda — részletesen elemzi a szovjetzene 30 éves múltját, eszmei és művészeti kifejlődését, egyben ki-’ jelöli azokat a művészeti feladatokat, melyek megvalósítása a szovjet zeneszerzőre vár a Kommunista Párt központi bizottságának, történelmi jelentőségű határozata után. Remélhetőleg az értekezlet termékeny munkája segítségével — mondja Molkedró — a Szovjet emberek hamarosan olyan zenében gyönyörködhetnek, amely újabb sikerekre lelkesíti őket és regérekli a szovjet nép nagy eredményeit. Lukács György Gorkij-cikke a Forum áprilisi számában »»A maga szellemét nem értem ... De okos szive van magának .. . Igenis, okos szive. Tolsztojnak Gorkijról szóló e szép mondáját idézi Lukács Györgynek ,.A felszabadító,“ című tanulmánya* Lukács György meggyőzően mutatja be élet és alkotás egymáshoz-» forrottságot a gorkiji életműben. Megmutatja férfiasságnak és gyengédségnek, harcnak és humanizmusnak azt a harmóniáját, amely Gorkij művészetét jellemzi. Ortutay Gyula ,,Irodalom és politika" címen írt cikket a folyóiratba és amagyar hagyományokra utal, amelyek az igazi költőnek félreérthetetlen kötelességévé teszik a magyar nép valódi életében való tevékeny részvételt. Páldy Róbert érdekes riportban ad számot a fiatal tanítók közt végzett véleménykutatásáról. " Darvas József a Parasztpárt kongresszusának eredményeit foglalja össze cikkében, NémethAndor . Lukács Györgynek a polgári filozófiával foglalkozó könyvéről ír széles és sokszempontú tanulmányt. Szigeti József Sőtér Istvánt bírálja, Alexits György Vedres Márkról, Lukácsi Sándor az antirealizmusról ír, Lázár Béla Roger-Marx képzőművészeti összefoglalását ismerteti, Bajomi-Lázár Endre érdekes cikket ír az amerikai és a francia film háborújáról Verset Frisian szavatói és Darázs Endrétől, novellát Szabó Páltól közöl a lap, a bírálatok közt Háy Gyula, Káldor György, Somlyó György, Kelemen János és Erdei Sándor írásait olvashatjuk. OROSZ KLASSZIKUSOKAT mutat be több német színházban a Német-Szovjet Művelődési Társaság,,ly többi között tervezik Tolsztoj Karenina Annájának és Osztevszkij Az erdő című színművének előadását. Hazai „használatra“ kommunistaellenes filmeket gyártanak az amerikai filmdiktátorok Kommunistaellenes és szovjetellenes filmek sorozatával „kedveskednek" az amerikai filmcézárok, az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságnak és az amerikai közönségnek. A filmek „Vasfüggöny", „Kommunista férjem volt", „Kommunizmus az Egyesült Államokban" és hasonló címeket viselnek s gyártóik bevallása szerint is „hazai használatra" készülnek, mivel az európai országokban előreláthatólag nem sok sikerük lesz. A filmgyárak haladó szellemű munkásai — hogy az ötletszegény gyárosokat kisegítsék —, még a következő témákat ajánlják: „Láttam egy kommunistát, az ablakból“, vagy „Barátom beszélt egy kommunistával". Megérkezett Budapestre az „Orosz kérdés“ filmváltozata Nemrégen ismertettük azt a beszélgetést, amelyet Sztepanova elvtársnővel és a többi, Budapesten tartózkodó szovjet filmemberrel folytattunk. A szovjet filmesek azóta bejárták a "borsodi és salgótarjáni bánya- és iparvidéket, hogy anyagot gyűjtsenek Magyarországról készítendő nagy dokumentfilmjükhhöz. Vidéki tartózkodásuk alatt érte el őket az örömhír: ketten közülük megkapták az 1948. évi Sztálin-díjat. Most visszaérkeztek Budapestre és tiszteletükre baráti sajtótalálkozót rendezett kedden este aSzövexsport Film magyarországi képviseletének vezetője, Piszkariev őrnagy. Rövid üdvözlő beszédében beszámolt az idei Sztálin-díjas filmekről, amelyek közül az „Egy életen át“ már bemutatásra került és nagy sikerrel játsszák az Urániában, s megérkezett Budapestre a második is: „Az orosz kérdés“. A Szimonov híres és érdekes darabja nyomán készült filmet ezután levetítették a meghívott vendégek előtt. Megalakult a Fogaskerék Irodalmi Társaság Tiláy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében nagyszámú közönség előtt tartottameg a WM sportcsarnokában alakuló közgyűlését a Fogaskerék Irodalmi Társaság. Ortutay Gyula kultuszminiszter bevezető szavaiban hangsúlyozta a munkáskultúra alapvető fontosságát a demokrácia életében. Barabás Tibor elvtárs, az írószövetség főtitkára beszédében figyelmeztette a csepeli munkásírókat arra, hogy demokráciánk jelenlegi állapotában a munkásirodalom útja az Irodalom és a demokratikus élet egésze felé vezet és a szektás szellem idejét múlta. Harustyák József elvtárs, a Szaktanács elnöke Szakasics Árpád és a Szociáldemokrata Párt nevében üdvözölte az új irodalmi kört, végül Biró Ferenc elvtárs 22.000 csepeli dolgozó és a a W. M. Kommunista Párt szervezete nevében üdvözölte a munkásírókat. A munkásság és a magyar demokrácia elvárja, hogy a magyar irodalom a Gladkovok útján a magyar újjáépítés hatalmas és szép munkájának megörökítője és dicsőítője lesz. . A munkaosztály a magyar nemzet vezetőosztályt, tehát írója is az egész magyar nemzet vezetői róla kell, hogy legyen. Az üdvözlő szavakra a Fogaskerék nevében Gyöngyösi István elvtárs falelt. Majd imertették az alapszabályokat és megválasztották az Irodalmi Kör vezetőségét. dföttifihásmk mm 6» motsik lrM&a9s a O^cr^; Lohengrin (Közalk. B. 61 ) — Vigopsza. Nincs előadás.— Nemzeti: Tanner John házassága (DéryTiébérl_ l.% 7). -r- Nemzeti Kamara: Az onosz kérdés (7). — Víg Magányos út(fái 8). — Belvárosi: Vitézek és hősök (fái 8). — Magyar: Tavaszi hangok (fél 8). — Madách: Kit*unokám (fél 8). — Művész: Mélyek a gyűkere k (fél 8). — Pesti Liliom (fél 8). — Fővárosi Operett: Siép Heléna (fél 8). — Meillyaszay: Barbara (Ml 8). — Pódium. ..vet vagy soha!4’ ^%8). — Maschanang: Tarka zene, kurta mere (fél 4. fél 61 . — Kamira, V?4 tető; Fristyűk (fél 8). —Royal Rerö: Dalol a májsit (fél 8). — Népvarieté (Sportcsarnok); Az atom ember és a 15 artista világesám (7). Az TBUSz újra dolgozik, Kincs lesz az ócskavásból, angol kultúrfilm, Zsákba-macska, szí-nes rajzfilm. Délelőtt 9 órától d. u. 4 óráig vas. és ünn. 2-ig.— KÖRÚTI HÍRADÓ. (Tel.: 222—499). Magyar híradó. Francia világhíradó, Beszéljünk őszintén Olaszországról, rajzos híradó, Technika és tudományi híradó, színes film. Az IBUSz újra dolgozik, Kincs lesz az ócskavasból, angol kulturfilm, Zsákba-macska, színes rajzfilm. Mindennap reggel 9-től este 11-ig. — KAMARA (Tel.: 425—901): Az igazság kapitánya. 4, 6. 8, szomb., vas. 2-kor is. — KOSSUTH, (Tel.: 126—204) : Madame Curie, fél 5, fél 7, fél 9, vas. és üz.n. fél 3-kor is. — MARX, (T tel.:424—313): Hamupipőke. Bérlet érvényes! 4, negyed 7, fél 9, vas. és ünn. 2-kor is. — NAP-MOZGÓ: Szürke sátán, 3, 5, 7, 9, vas. és ünn. fél 2, fél 4, fél 6, fél 8, fél 10. •—■ OLYMPIA: Csak neked dalolok. 2, 4, 6, 8, vas. és ünn. fél 12-kor is. — OMNIA, (Tel.: 139—193): És megfordul a szél, 4. negyed 7, fél 9, szomb., vas. és ünn. 2-kor is. — OTTHON* Cserédháborító, fél 4, fél 6, fél 8, vas. és ann. fél 2-kor is. — PALACE, (T.: 222—426): Stan és Pan a tengeri kalózok, 11, 1, 3, 5, 7, 9. — PÁTRIA: Tavaszi felhők az égen, fél 5, fél 7, fél 9. — PHÖNIX: Vörös lámpás, 11, 1, 3,5, 7, 9. — ROYAL APOLLO, (Tel.: 222—656): 48 óra, 4. fél 7, 9, szomb., vas. és ünn. 2-kor is. — ROXY, (Tel.: 225—419);Picon,jilly. 11, 1, 3, 5, 7, 9. — SAVOY, (Tel.: : 138—125): Hamupipőke. Bérlet érvényes! 4, negyed 7, fél 9, vas. és ünn. 2-kor is.----STUD.0£J Szenvedély rabjai, .fél 2, háromnegyed 4, *6, 8, vas. és ünn. fél 12-kor is. — SCÁLA, (Tel.: 120—150): Párbaj a Sierrában. Fellép: Lantos Olivér és a Pinocchio jazzegyüttes, fél 5, háromnegyed 7. 9. szomb., vas. és ünn. fél 3-kor is. — SZABADSÁG. (Tel.: 259—805): Nősz ablak mögött, fél 5, háromnegyed 7.9. vas. és ünn. fél 3-kor is. — TINÓDY: Utolsó emberig, fél 5. fél 7. fél 9. vas. és ünn fél 3-kor is. — TURÁN: Férjem menyasszonya, 3. 5. 7. 9. va.. és ünn. 11 és 1-kor is. — TÁTRA: Bűnös asszony. 4. 1i, 8. — UGOCSA: A trópusi szenvedély, fél 4. fél 6. fél 8, V. fél 2-kor is. — URÁNIA: Egy életen át. 4, 6 /• — VÁROSI: Párbaj a Sierrában. Színpadon: Magyar Revütárnózenekar, fellép* Kazal László, fél fi, fél 7, fél 9, vas. 24. 11. 8. — VESTA: Oxfordi diákok és Repülő te.ize. 10. 11. 2. 4. 6. 8. — ZENEAK- POMTA KAMARATERME: Submit fél . CSÜTÖRTÖKTŐL ADY. (Tel.: 720—231): Marlinique, 6, 8, szomb., vas, 2-kor is. —■ ÁTRIUM, Tel.: 457—121). Az igazság kapitánya, 4, negyed 7, fél 9, ez. x. és n. 2-kor ifj. — BUDAI Y IGA.L’ó: Fárfi.ézenvedély (amn.) fái 5, fél 7, fái 9, vds. és ünn. fél 3-kor is. — BUDAI IFJÚSÁGI FILMSZÍNHÁZ. (Szabadság mozi Bartók Béla út (14.) Hamupipőke, hétköznap fél 3-kor, vasárnap délelőtt 11-kor. — BETHLEN: Utolsó emberig, 4, 6, 8. vas, és ünn. 2-kor is. — BODOGRÁF: Piccadilly, 4, 6, 8. vas, és ünn. 2-kor is. — CAPITOL: Martinique, fél 2. háromnegyed 4. 6. negyed 9. vas. és ünn. 11-kor is. — CITY, (Tel.: 128—129): Az igazság kapitánya, fél 4, fél 6, fél 6, szomb., vas. fél 2-kor is. — CORSO: 48 óra, 4, 6, 8, vas. és ünn. 2-kor is. — CORVIN: 48 óra, 4, 6, 8, vas. 2-kor is. — DÉCSI: Habari, 5, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is. -i- FÓRUM: Habari, fél 5, fél 7, fél 9, szomb., vas. és ünn. fél 3-kor is. — HOMÉROS: A külvárosi szálloda, fél 4, fél 6, fél 8, vis, és ünn. fél 2-kor is. — HUNNIA: Holnapért élni kell, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9, vas. és ünn. háromnegyed 12, 2, 4, 6, 8. — IFJÚSÁGI FILMSZÍNHÁZ: (Kossuth mozi, Váci út 14.) Madame Curie, hétköznap fél 3-kor. — IPOLY, (Tel.: 2010(M)2): Piccadilly. fél 5, háromnegyed 7, 9, vas. ér, üt. fél 3-kor is. JÓZSEF ATTILA: Kisiklott ékt. L fi, 8, vas. és tinn. 2-kor is. — KÁLVINTÉRI HÍRADÓSZINHÁZ, (Üllői út 4.) Magyar híradó Francia világhíradó, Beszéljünk őszintén Olaszországról, rajzos híradó, Technika és tudományi híradó, színes film. A nagy rejíéí# fi Madonna titka OIADO.V’SA’'* SECRET) ---------------------------------------' ,,A MAI MOSZKVA“ — címim«! orosz nyelvű előadást tart április 21,ám srcsabatPai este 7 órakor orosz szakos tanárok rémére Bíró Ferencré, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság székházában. IVTII,, Szentkirályi-!», 3£,) EGYETEMI NYILVÁNOS RENDKÍVÜLI TANÁRRÁ nevezte ki a köztársasági elnök Winkler Oszkár ,okleveles építészmérnököt, a műegyetem építéstani tanszékin. A szerelem vádol! hogy megölte kedvset! Vádolja a felesész hűtlen férjét! Ugyan ezekből a vádakból mi bizonyul igazaff.? érdekes történetet gomb íyitja fel ..A szerelem vádolt című film, amelynek érdekes szerepeit kiváló sínészek alakítják. A film csütörtöktől két filmszínházban kerül bemutatásra. (: A SZERELEM VÁDOL A SZERELEM VÁDOL A SZERELEM VÁDOL (TAKIc MY LiF£)