Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-05 / 103. szám
, SZERDA, 191, MÁJUS 5 SZABAD NAP Kabátzsebben elférő Európavevő-rádiókészüléket készít Winter mérnök az Egyesült Izzóban ,"A mérnök a nyár esze”. Ezt Szokták mondani azokról a zakó kabátos, komoly tekintet, emberekről, akik hosszú irodafolyosók artalma. (Jött ülnek, furcsa, ábrákkal telerajzolt papírjaikba temetkeznek. Winez Ernő az Egyesült 1r. 6 mérnöke is, ha végighalad a műhelyeken, feltűnést kelt a dolgozók között. — Ez Winter, — mondják egy. másnak. — Látod ő találta fel, amin dolgozol. Valóban a gyár legkiemelkedőbb szabadalmai az ő nevéhez fűződnek. A híres ,rém,gögös’‘ eljárás, az ,,anti. ■mikrofonokul” cső, az úgynevezett kettős vezénylésiig cső, bonyolult nevek és bonyolult feladatk, melyeket Winter annak idején ragyogóan sorra megoldott. Mindig mosolyogva beszél. A »türelmetlen'' vezetőség — A háború elej és alatt bizony elég nehéz volt dolgozni — mondja Winter memofi. — Vett ugyan a gyárben egy kutató csoportunk, ez összes gyári termékekkel kapcsolatban laboráriumi, kutatást végeztünk. Azonban a vezetőség, enyhén szólva, — türelmetlen volt. Egyre jobban kikapcsoltak bennünket a kitiltó munkából és egyre jobban a napi feladatokra kényszerültünk. — Az államosítás mi utat hozott C-Csi a téren? — Nagyon sokat. Máris nagyobb az egyéni szabadságunk a kezdeményezés terén. Rövid időn belül jól felszerelt mintalaboratóriumot kapunk a gyárban, komoly, nagylétszámú kutatócsoportot állítunk fel és nekilátunk a valóságos feltaláló-munkának. Hangversenyt hallgathatsz — kerékpáron Winter •mérnök kérésünkre megmutatja legújabb találmányát: egy emberi, Idsujjnál élig nagyobb rádiólámpát. — Amerikai mintájú hordozható zsebkészülékekbe kerül — magyarázza. Megtudjuk, hogy a Winter-féle törpe-eső felülmúlja az eddig ismert külföldi, amerikai törps-csöveket: feleannyi áramot fogyaszt és legalább annyit teljesít. Winter megmutat egy megakasztó,te hordozható rádiót: aligterjedelmesebb egy kisebb könyvnél, a masina földelés és antenna nélkül működik. Az áramot egyszerű zseblámpábon szolgáltatja. Teljesítménye igen nagy: három hullámsávon egész Európát hangerősen ve. Sír* — Drága az ilyen gép? — kér, dezsuk. — Olcsóbb, mint a hálózati készülék. Az elemfogyasztás miatt azonban üzemköltsége magasabb. Ezzel szemben bárhova vihető, kiránduláson, vonaton, csónakban, még a kerékpáron is üzemkéné?.. Most már nemcsak a nagy túraautók utasai rádiaztatóan, a kerékpáron haladó dolgozó is hallgathatja Tosca nagyáriáját, vagy az orosz nyelvoktatást. És befér egy nagyobbfajta kabátzsebbe ... Ilyen törpekészüléket is fogunk gyártani, mihelyt a gyártási előirányzat megengedi. Magasra csapott a versenyláz Röptéljük, hogy ez mihamarább megtörténik; az Egyesült Izzóban igen magasra csapott a versenyláz. — Mit tart a versenyről, mérnök úr? ■— Nagyon komoly dolognak tartom. Nagyon emeli a termelést Az alszik benne legjobban, hogy a minőség és a gelejr is nagyon szigorúan szerepel a pontozásban. Soha ilyen precíz áru, nem került ki a gyárból, mint most és ilyen nagy r.sennfiségben. A verseny köze felvisz bennünket a kísérletezési lehetőséghez. És ami legalább olyan tartos, ha, nem fontosabb: közelebb viszi találmányainkat a közönséghez (!) TELEFONRIPORTOK italó I INZULIN I n.,,a **'"?***■* !---------------------! Szót. —z Azt ugye tudják, hogy a cukorbetegek legfontosabb gyógyszere az inzulin. Külföldről hozzuk az országba— természetesen nem vagyunk bővében. Drága Valiidért vesszük, tehát a gyógyszer is drága és időnként lelkiismeretlen feketézők méginkább drágítják ... Nos, ennek az egész helyzetnek okozói: a mi gyárunk volt tőkései! Ugyanis a Chinoinitarc ez inzulngyártáshoz van berendezése is, szakemberei is vannak, csak a tőbisek,rabotlyák el az HicuUnkészítés! Most, az államosítás után következő nap már megkezdtük ez inzulinkgszitó berendezés fölszerelését, ugyanakkor a vágóhidakon megkezdtük az inzulin „nyersanyagának”, a borjakmarhái, hasnyálmirigy sínek gyűjtését. Három hónap múlva lesz inzulin! | CSAK | FORMA | — Itt Borbély Sándor beszél! A Rákóczi-úton a Ruzicska könyvkereskedés előtt nagy reklám van: „Csak 1 forintért — válogatnia! bekötött könyvek között! Másutt a liftés maga 10 forint!“ Nos én válogattam ezek között a könyvek között. Szinte valamennyi a ver. Tisztikaszinó tulajdona -volt, mind.nek belsejében a M. kir. bélyegző, és telve vannak Horthy dicsérete., vai ... Kérdem én, hogy helyes.^ ha zúzda helyett igen olcsón árusitják a fasiszta könyveket? — Egyszerű ember vagyok, elvtársak, egyszerű kérdésem van! Olvasom c~ világban, hogy egy tej saláta a vásár, csomókban 20 fillér. Hogy lehet ekkor az, hogy a vendéglőbe kis ecettel leöntött félfej saláta 1 forint 20 fillír , AMIG A SALÁTA ELJUT AZ ASZTALRA TISZTIORVOSOK — GYARAKBAN — Itt a főváros tisztiorvosa, írják meg az elvtársak, hogy Budapest tisztiorvosai havi megbeszéléseiket most már rendszeresen üzemekben tartják és ezekre a megbeszélésekre az illető üzem munkásmegbizottait is meghívják így egyrészt élet kerül bürokrácia helyett munkájukba, másrészt az illető gyárakat értekezlet után bejárják és, ami hasznos, azt más üzemeikben is igyekszenek meghonosítani, így első ilyen gyűlésünket a Polgári Sör üzemben tartották, ahol az ország legmodernebb üzemi konyhája van. | SZABAD FH1W' | ^^7 ' Hol lesznek ez idén a Dunában szabad fürdőhelyek ? — Mindenütt, ahol csak nem életveszéh/CS, megengedjük majd a fürdést hogy minél szelesebb tömegek élvezhessék a vizet, így a Római Part nagy részén és az újpesti, oldalon a Trianoni gáttól, néhányszáz méterrel az összekötő hídon alulig — azon a területen, amely a gát miatt eliszaposodott —• szabad, lesz a fürdőzés I Megjelent „Építüse a Gép orszígát“ Rákosi Mátyás Mezőhegyesen tartott nagyfelentőségű beszéde demokráciánk eredményeiről és jövőjéről* Kaphat*1) SZIKRA bizományosoknál, könyvkereskedésekben, pártszervezetekben. ÁRA: 50 FILLÉR, ifláKULmuRa kisebb*, nagyobb tételben eladó telefon 130^—150. ens y 137—250 \ K és !\ Két levelet közlünk itt. Az egyik egy nyugatos magyar levele Oberhochstattból, Bajorország amerikaizónájából egy amerikai magyarhoz, a másik a válasz. Tasnády Rudolf levele így hangzik: „Kedves Varga úr! Bocsásson meg, hogy levelemmel zavarom, de a kényszer visz rá és abban a reményben fordulok segítségéért, hogy emberbarát támogatásával azt lehetővé tenni lesz szíves. Engedje meg, hogy bemutatkozzam, mielőtt még kérésemet leírnám. Valamikor a magyar középosztály egyik rendesen dolgozó és küszködő munkása voltam. 1933 óta a budapesti rendőrségnél teljtí kifejtem szolgálatot, mint detektív. Mint exponált rendőrségi 'emberek. 1940 őszén, amikor a szovjet csapatok előretörése megkezdődött Magyarországon, számomra nem is lehetett más választás, , mint gondolkodás nélkül Nyugat felé menteni családomat és magamid. Először Ausztriába, majd onnan Némtországba menekiülünk, hogy a Nyugat felől közeledő nyugati szövetséges hatalmak megszálló katonái erejének oltalma alá kerüljünk a szovjet előretörés ,cigi. 1915 márciusa óta élünk már itt. Nős ember vagyok és két gyermkek atyja. Mindnyájan teljesen lesoványodtunk, a hatóságilag megszabott élelmiszeradagok csak az éhenhalástól mentenek meg. Már magunkkal hozott csekély magócágainkat is eladogattam. Kérésem az volna, hogy amennyiben ■ mód és lehetőség lenne, részünkre egy élelmiszercsomagot küldeni szíveskedne. Velünk, magyarokkal, sajnos, nem törődik senki. Az égésvilágon megtévesztő propagandával fasisztának, háborús bűnösöknek neveznek bennünket, akik bujdosva menekülünk az igazságszolgáltatás lesni jó keze elől. Pedig csak magyarok voltunk és a holserizmus ellen küzdők. , Varga úr kérdezhetné: miért nem.iéi vissza hazájába? Erre a kérdésre én és a velem együttélő magyaroknak 10 százaléka azt rárelszólhatná: é igen, ha a szovjet megszállás és a kommunista Uralom végetért és az alkotmányos szabadság ismét visszatér.“ Varga, Károly levele Amerikából Tasnády Rudolfinhoz: „Február 7-én irt becses levelét megkaptam, amelyben segítséget kér úgy a maga, mint kedves' c'mádja részére, fia mint ember végtelenül sajnálom önt és kedves családját, mert önnel együtt nagyon sokan becsapódtak, mégpedig azok által, akiket önök szolgáltak, a felső falosztály által. Felkapaszkodni nem tudtak a felsőosztályba, s így az úgy tekintette önöket, mint parasztgazda a tanyai kutyáját; őrizni az ő hatalmukat, ameddig csak lehetett, ők előre látták a veszélyt, kimentették vagyonukat, majd beesett személyüket külföldre, s aztán azt gondolták: ott egye meg a fene a Tasnády Rudolfokat, ahol vannak. Az én vén kálvinista kemény fejemmel az atyaúristennek sem tudom megérteni, hogy egy iskolázott ember, mint ön, ennyire be hagyja magát csapni. Most ön is láthatja, hogy olyan formában hazajutni, ahogy önök gondolják, nem lehet, mert ha önök igazi magyar emberek, akkor tudhatják, hogy a magyar nadraszt nem adja vissza többé a földet. Ha viszont nincs mitől félnie, hazaengedik, sőt szívesen látják és megszűnik családjának minden szenvedése. Én tehetség-rahez mérten eddig sok csomagot küldtem haza, de önnek én már csomagot küldeni nem tudok. Valamikor régen az úri Magyarországon szavazati jog nélküli buta, falusi csizmadiamester voltam. Itt az új hazárr.Ssn évtizedek ó a cipőjavító kis üzletem van, de most már betegeskedem és nagyon kicsi lett a bevételem. Ha ön iskolázott ember, használja ez eszét és gondolkozzon azon a bizonyos propagandán. Ha mehet, menjen haza, kedves feleségével és gyermekeivel és éljenek mint erőterek. Ezt üzeni egy magyar, földről régen elvándorolt amerikai polgár: Varga Károly’1 Visszhang „Egy orvos-statisztikus büszkén állapította meg, hogy Budapest egészségügyi viszonyai kitűnőek: jobbak, mint Londoné vagy Stockholmé, mert Budapesten 1945-ben és 1916-ban viszonylag kevesebben haltak meg, mint akár Londonban, akár Stockholmban ... Igaz ugyanis, hogy Budapesten 1945-ben és 1946-ban kevesen haltak meg. De miért, mert az 1945-ös és 1946-os halálozási kvótának igen nagy hányada, elpusztult már 1944-ben ...“ — így elmélkedik a Magyar Nemzet pénteki helyzetmagyarázója, aki túl szépnek tartja ezt a statisztikát és az „egészségügyi helyzet himnusza helyett elégiát szeretne zengeni“. A Magyar Nemzet nyakatokért bizonyítási módja még akkor is annak, ha Eötvös Károllyal igyekszik t akaródzni. Függetlenül attól, hogy önkényesen kijelenti: 1944-ben már meghaltak azok, akiknek 45—46-ban kellett volna reghalniuk, az idézett „orvos,statisztikus“ (egyébként a főváros tiszfiföorvosa) nem az 1945 és 46-os, hanem az 1947-es adatokat hasonlítja össze a külföldiekkel. A tisztifőorvos félévi jelentéséből ez derüi ki: Budapesten 1815-ben 43.3, 1948.,ban 13.9, 1947-ben pedig 3.9 ezrelék volt a halálozási arányszám. A londoni számok: 1945-ben 13.8, 1848 ban 12.5, 1947-ben 18 ezrelék. Stockholmban a statisztikai adatok végig jobbak, mint Budapesten. Ellenben a statisztika megállapítja, hogy Budapest 1947.es halálozási stilisztikája Stockholm,tól eltekintve, megelőzte Londont, Dublint, Párist és Bécset! A Magyar Nemzet cikkírója azonban nem akarja elismerni, amit csodálajtal ármer el az egész külföld: Budapest egészségügyi állapota a népi demokráciában jobb, mint a legjobb „békebeli“ esztendőben. A Magyar Nemzet kevesli halálozási arányszámunkat. (B ) , ,,Silány idealisták” című cikkében az Új Ember megtámadja az Egyetemi Nyomda működéséről közölt kritikánkat és a kritika elfogultsággal vádolja. Már a puszta cím is hazudik. Silány idealistákról, pláne idézőjelek közt . Silány idealistákról sehol nincs szó a cikkben, amely csak silány idealista, természetfilozófiai tanulmányokról beszél, nyitva, hagyva azt a lehetőséget, hogy vannak, vagy elképzelhetik, vagy létezett valaha egy kor, amelyben elképzelhetjük voltak nem-silány idealista művek is és nem-silány idealista filozófusok. A cikkecske érdemi kifogásait illetőleg aligha lehet meggyőző számunkra ugyanazoknak a neveknek tekintélyként való felsorolása, amelyek ellen mi kifogásokat emeltünk, hiszen a felsorolt szerzők említett művei elleni kifogásainkat fel is soroltuk és mindezekre érdemileg egy szóval son felelt az Új Ember. Azaz, hogy felelt. Fel van háborodva, hogy Jeans és Heisenberg műveit, akik pedig „világszerte elismert és nagyrabecsült kitűnő természettudósok”, leértékeljük. Csakhogy a kifogásolt mondatrész így hangzik: ,,kitűnő természettudósoknak silány, idealista természetfilozófiai tanulmányai, mint Jeansé és Heisenbergé.” Vagyis Jeans és Heisenberg természettudományos érdemeit előbb ismertük el, mint az Új Ember, amely, megint csak erkölcsi színvonalának megfelelőleg, a kiszakított félmondatot támadja meg, olyan vádat hangoztatval amelyre előzőleg megfeleltünk.• Az Uj Ember persze arra számít, hogy aki az Uj Embert olvassa, az nem, olvassa egyszersmind a Szabad Népet is. ♦ Ülfsis pázttslatiastoli áLszsiMiezszss Bankjaink számára is új feladatokat tűznek ki azok a változások, — a tervgazdaság, az államosítás — amelyek nemzetgazdaságunk szerkezetében végbementek. Az új feladatok megkövetelik, hogy jelenleg bankrendszerünket, amely még a kapitalizmus követelményei szerint alakult ki, megfelelően átszervezzük. Felkerestük Háy László elvtársat, a Nemzeti Bank bankosztályának vezetőjét, a magyar hitelszervezet egyik irányítóját, hogy tájékoztatást kér.jjunk ezekről az új feladatokról és az átszervezésről. ■ — Az egyik új feladat — mondotta —, olcsóbbá tenni a hitelellátást. A lehetőség megnyílt erre a profitérdekek kikapcsolásával, a bankok államosításával. De ez persze nem elég. Eljöt az ideje, hogy racionalizálják a bankszerrvezetet. A kapitalizmusban az egyes bankjok verse - öveztek egymással, szinte mindegyikük foglalkozott valamennyi űzis,ággal. Most megosztjuk a feladato, hát a bankok között, specializáljuk őket és ezzel egyszerűtjük, olcsóbbá tesszük igazgatásukat. — A kapitalista bank nem törődött azzal, mire költik az általa nyújtott hitelt, csak azt nézte, hogy jól keressen rajta. A mi bankjaink természetesen nem elégedhetnek meg ezzel-Ellenőrizniük kell a hitelek felhasználását, sőt ezeken keresztül az üzemek pénzügyi terveinek végrehajtását. Ez a másik új feladat, amíg szintén szer- [vezeti változtatásokat követel. Arra * kell törekednünk, hogy egy vállaló.4. I nak csek egy bankban legyen szám-1 rája s hogy egy üzem beruházásaira ! Szánt összegek is csak egy Számlán fussanak keresztül. — MILYEN VÁLTOZTATÁST KOS EJ! A NEMZETI BANK MUNKAKÖRÉBEN ? A Nemzeti Bank a múltban csak jegybank volt, maga közvetlenül hitelt nem nyújtott. Nem foglalkozó ezzel, mert így kívánták a bankökő érdekei. A jövőben a Nemzeti Bank közvetlenül is, egyre erőteljesebben bekapcsolódik a vállalatok forgótőke szükségletének ellátásába és ezen keresztül pénzügyi ellenőrzésükbe. A bank alapszabályait ennek megfelelően törényhozásilag is megváltoztatjuk. Szervezetét ,kijévölítjük, beolvasztjük a pénzügyi központ osztályait, emeljük a tisztviselők, látszd mát, azonkívül 10 új vidéki fiókot, 11 vidéki kirendeltséget állítunk fel. — MILYEN MUNKAKÖRT KAPNAK A JELENLEGI NAGYBANKOK? — A beruházásokat a Beruházási Bank bonyolítja le. Ez a mostani Hitelbankból épül ki, amelyet e feladatnak mr.o’f'.ie'e-m átszerveznek. Ez végzi majd a beruházások pénzügyi ellenőrzését is. A kistermelők — tehát a parasztság és a kisiparosok — valamint a kistermelők szövekezeteinek bankja, az OSzH, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet lesz. A külfölddel kapcsolatos bankszerű műveletek a Külkereskedelmi Bankban összpontosulnak. Ezt a jelenlegi Kereskedelmi Bankból fejlesztik ki, megfelelő átszervezés után — HOGYAN RENDEZIK A TAKARÉKLETÉTEK KÉRDÉSÉT? — Minden erővel szorgalmazzuk a liszítképződést. Országos takarék* hálózatot építünk ki, amelynek alapja a jól bevált, a közönség körében bizalomnak örvendő Po. takarékpénztár. Megindul a vidéki bankhálózat racionalizálása, elsősorban azáltal, hogy a nagybankok azonos helyiségben lévő Póksai közös intézetet alakítanak, amely szoros összeköt.térben a Postatakarékpénztárral együtt alkotják majd a takarékhálózatot. A benttulajdonosok számára a legnagyobb biztonságot jelenti, hogy betétjükért az állam egész vagyonával vállal felelősséget. Megjelent a PÁRTMUNKÁS“ május 1-i ünnepi száma* Számos politikai, gyakorlati, üzemi és falusi cikkében irányt mutat emíítékések közlönye Magjelenik névistenként Egyes százas áras fillér Kipható minden pártszervezetünkben.