Szabad Nép, 1948. június (6. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-02 / 124. szám
6 BEFELLEGZIK M&Hdoktorak és a karnis Az avult Btk legkirívóbb hézagait pótolja az új büntetőnovella — Minek örül úgy ügyvéd úr? — Ja, kérem, elmebajos a védencem. — ez olyan jó magának? Az ügyvéd közel hajol hozzám és megmagyarázza a látszólagos „káröröm“ okát: az elmebeteget beszimithatatlanság miatt felmenti a bíróság. A következő állomás az elmegyógyintézet. Innen a beteget másnap kieresztik.... — Még aznap! — vág most közbe egy másik szakértő a törvényesen hülyének nyílvánított Szentgyöngyi Lajosra, a voi horfcyrta államtitkár fiára utalva. Mikor a Ludovikára kellett bejuttatni az államtitkár úr csemetéjét, egy hang sem volt persze arról, hogy a fiú abnormális. Most? Majdnem az Árpáddal bejött ősökig visszamenőleg bizonyítja megannyi hiteles orvosi igazolvánnyal az exállamtitkár papa, hogy — ha jól emlékszem talán csak az ő kivételével — a családban mindenki menthetetlenül degenerált. Mindez a sok prókátori igyekezet hamarosan veszendőbe megy: az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán most készülő új büntetőnovella gondoskodik arról, hogy az elmebeteg bűnözőt a bíróság a felmentő ítélettel egyidejűleg különleges intézetbe utalja, ahol az elmebeteget a társadalomit ártalmatlaná teszik és gyógykezelik. A beutalás egy évre fog szólni, de mindaddig meghosszabbítható, míg az illető közveszélyes állapota meg nem szűnik. Ez az üdvös rendelkezés az eddig hamis orvosi bizonyítványokkal előálló szimulánsokat bizonyára elriasztja egy kissé az ilyen csalárd eszközök alkalmazásától. A hamis tanúzás köztudomásúan ma is büntetendő cselekmény. De csak akkor, ha a tanútól esküt vesz ki a hamis vallomásra. — Figyelmeztetem a tanút, hogy csak az igazat mondja, mert vallomására esetleg esküt is kell tennie és a törvény a hamis tanuzást öt évig terjedhető börtönnel bünteti! — Hányszor mormolja el gépiesen egy nap a tanácsvezető elnök. S nem egyszer fordul elő, hogy az ügyésznek félbe kell szakítania a tárgyalást: — Hamis tanuzás gyanúja miatt vádat emelek X. Y. tanú ellen és kérem előzetes letartóztatásba helyezését ! A harmadik büntetőnovella szerint a hamis tanuzás akkor is büntetendő lesz, ha nem tettek rá esküt. Hamis tanuzásért azt is megbüntetik, aki nem a bíróság, hanem az ügyészség vagy a rendőri hatóság előtt tett hamis vallomást. „Kérem, részeg voltam! —- kezdi számtalan tárgyaláson vallomását a vádlott, semmire sem emlékszik, csak egyre, — de erre aztán az ügyvédi kioktatás után annál inkább, hogy mennyi rengeteg alkoholt fogyasztott el, mennyire beszámíthatatlan volt a bűncselekmény elkövetése idején. Az eddigi bírói gyakorlat szerint az ilyen védekezés legtöbbször felmentést vagy enyhe ítéletet hozott. — Aki nem* bírja, ne igya! — ez a most készülő büntetőnovella álláspontja a részeg bűnözőkről s biztosítja, hogy az ilyeneket ne csak felelősségre vonják, hanem meg is büntessék. Becsületsértés, gondatlan emberölés büntetését is megszigorítja a most készülő büntetőnovella. A rágalmazás legsúlyosabb esetében pedig fegyházbüntetést ír elő. A sajtórágalmazás és becsületsértés a népbíróság hatáskörébe kerül és a tanácsban az írók, illetve újságírók érdekképviseletének egy kiküldöttje is részt vesz. A gondatlanságból okozat, ember, éles és testi sértés büntetését az új büntetőnovella szintén megszigorítja. Munkásegészségvédelmi szempontból rendkívül nagy jelentőségű az az újítás, hogy aki valamely hivatásában előírt védőberendezést nem alkalmaz, büntetésben részesüljön akkor is, ha mulasztása nem okozott halált vagy sérülést. Ha azonban halált okozó mulasztásról van szó, a büntetés még súlyosabb lesz. Autógázolásokról hányszor olvassuk az újságban, hogy „a gázoló autó továbbrobogott“. A múlt rendszer antiszociális és embert ellen magatartására jellemző, hogy az elgázolt személy felvétele, kór-házba szállítása nem volt kötelezző s ennek a legelemibb kötelességnek az elmulasztását a Horthy jogrend nem büntette. A most készülő büntetőnovella gondoskodik arról, hogy a gázoló autóvezetők ne hagyhassák büntetlenül gondatlanságuknak áldozatát az úttesten. A hét-nyolc évtizedes avult Btk. legkirívóbb hézagait pótló s hamarosan törvénnyé váló büntetőnovella már új, demokratikus szellemű jogászi alkotás lesz. Remélhetőleg hamarosan elkészül a teljes Btk. is s ezzel rend — a dolgozó nép rendje — teremtődik jogi életünknek ebben, a dzsungeljében. Újlaki László vér, a könny és a fájdalom országa Tegnap késő este jöttem haza a Magyar Dolgozók Pártjának egyik budai körzetéből. Hazajövet elgondolkoztam az ott hallottakon, az elvtársak, elvtársnők lelkességén, önzetlen munkavállalásán. Mélyen fájlaltam magamban, hogy nagyon előrehaladott korom, halaszthatatlan sok ügyem-bajom miatt (s be kell vallanom: gyakorlati szociális „iskolázatlanságom” okából is) nem lehetek méltó versenyző társak. Köztük nagyon áthatottan éreztem, hogy épül fel itt egy új, egy a kulturális dekadencia minden átkával, gazságával megvert réginél, szebb, igazabb, emberibb világ, éreztem, hogy hívők között vagyok olyan hívők között, akik nemcsak hisznek, de buzgalommal akarnak hatni-tenni is az eszméért. Nem vagyok „hitetlen” a szó régi értelmében sem. Mégis azt vallom, hogy nincs ma és nem lehet sokáig „istenesebb” dolog, mint a marxizmus-leninizmus s a „történelmi materializmus” után igazodni. Ez a föld az anyagi javak, értékek világa is. S ebben a világban a kevesek annyira lefoglalták maguknak az anyagi javakat és értékeket, hogy a sokaknak csak a földi nyomorúság és a mennyei üdvösség maradt. Higgye kiki azt, amire életkörülményei rárs vélték és rágyőzték, de az emberiség mai kulturális fejlődési fokán már mindenki megkövetelheti, hogy el ne vétessék tőle az élet-javak leírásának a jussa. Hosszú életet éltem át, mint vidéki születésű, kiterjedt rokonságú ember sok tájékán jártam országunknak. Láttam az alföldi falvakban vesztükbe rohanó nagyurak gonoszsága, oktalansága miatt kivándorlásra kényszerűen ráutalt magyar parasztot; bányavárosokban a sok évszázados nyomorúsága miatt elgyakortalanodott, ősi foglalkozásához, a bányaaknázáshoz kötött nép kiuzsorázottságát a magyar gazdagodás fénykorában (áldott klímájú vidékeken ötven évnél tovább aligalig bírták a bányamunkások az életet); mikor Pestre kerültem, a múlt század vége felé, volt alkalmam megismerkedni a gyalázatos munkabérű, földszint alatti vackokban lakó, embertelenül kihasznált, de már öntudatosodni kezdő munkássággal is. Ez a kevesek földi mennyországainak korszaka pokla volt a sokaknak. A „vér, a könny, a fájdalom országa”. Hogy is mondja Ady az ő Történelmi leckéjében: „Csak a gazdag, csak a zsarnok Élt föl minden földi jókat. Megláncolták, butították A dolgozó milliókat.” Váradi jogász koromban a püspöki „uradalmi főtiszti hivatalban” írnokoskodtam. Én másoltam a püspökség gazdasági ügyeire vonatkozó iratokat és elszámolásokat. A váradi katolikus püspökségnek volt 198.000 hold földje. Ebből — emlékezésem szerint — 33.000 hold volt csak szántóföld, a többi — erdőség. Micsoda nemzeti vagyon forrása lehetett volna ez a nagybirtok, főkép az erdők ősrengetegei. A püspökök erdőgazdasága csaknem a nullával volt egyenlő; hogy fatermelést űzzenek, fafeldolgozó gyárakat alapítsanak, errenem szántak pénzt a püspök urak, az ország „főrendjei”, egy sem volt köztük olyan bolond, hogy püspök-utóda számára csinál, jón befektetéseket; nekik elegendő volt az a párszázezer nettó forint (békeforint), amivel minden év megtöltötte a zsebüket. S a földi javakban búslakodva hirdették és hirdettették a mennyországot a nélkülöző népnek, melynek a kivándorláson kívül nem is maradt más álom. lehetősége a boldogulásra.Ez a Magyarország valóban a „vér, a könny és fájdalom országa" volt. Tessék olvasni a Csokonai, a Fazekas Mihály, a Petőfi, az Ady költeményeit. Vagy akár a „konzervatív” Arany Jánoséit, vagy az Eötvös József, Tolnai Lajos és Móricz Zsigmond regényeit. Bőséges tudomásaink vannak róla, hogy főpapjaink nem nagyon eresztették sóhajaikat az Egek Ura felé, mikor az első és második világháborúban pusztult és vérzett a magyarság és könnyeulátástól nedvesednek a magyar parasztházak. Egy sem volt köztük, aki habittsbban emelte volna fel a hangját. Butították a népet a szovjetre, szórt rágni, makkal és keresztes hadjáratot hirdettek ellene és olyanok is akadtak közöttük, akik a fene vadak.Ír ne vadjának politikáját dicsőítették. Józanul és becsületesen nem, csak eszeveszetten és lelkiismeretlenül lehet ma azt hangoztatni, hogy a földhöz, emberibb ellátáshoz, emberjogokhoz juttatott néni és munkásosztályok sorsa: ,,vér, könny és fájdalom“ volna, ami miatt az esztergomi főpap az Égre" kiált. A sokak könnyét felszárította az új magyar állami,gazdasági rend s csak a belátás nélküli, értetien, konok, önző keveseknek fáj a ma. Föl kell lépni határozottan azok ellen, akik a legnemesebb irányzatú kormány munkáját el akarják gáncsolni és nyomorult önzésükben vagy vakságukban valóban rá akarnák zúdítani a magyar népre, a sokakra a „vér, a könny, a fájdalom“ tengerét, a háborút — a gonosz vagy ostoba kevesek jóvoltából. Földessy Gyula SZABAD NÉP SZERDA 1948 JÚNIUS 1 Három jugoszláv kultúresemény júniusban A Magyar. Jugoszláv Társaság kedd esti sajtófogadásán beszámoltak a magyar-jugoszláv szellemi együttműködés három fontos júniusi eseményéről. Június 5-én délben Ortutczy kultuszminiszter a Fővárosi Képtár termeiben megnyitja a 19. és 20. századbeli jugoszláv képzőművészetet bemutató reprezentatív kiállítást; június 10-én a Zeneakadémián föllép Antonio Janigra, kiváló jugoszláv csellóművész, aki 13-án Szegeden, l0-én a budapesti rádióban, koncertezik, június 26-án este Szentendrén emlékünnepélyt fedez a Történelmi Emlékbizottság és a Magyar- Jugoszláv Társaság. Ekkor helyezik el a nagy szerb író, Ignjatovics Jakon emléktábláját a szentendrei szülőházán. Korszerű műveltséget és alapos zenei kiképzést ad az újtípusú iskola, a Zenei Gimnázium A Nemzeti Zenede Semmelweis utcai épületének patinás falai között immáron harmadik éve dolgozik a magyar pedagógia egészen újszerű intézménye, az Állami Zenei Gimnázium. A közvélemény alig tud valamit az iskola létezéséről, de még a szakemberek közül is csak kevesen ismerik a tevékenységét, jóllehet munkájának eredményei megérdemlik a legteljesebb nyilvánosságot. Ez a szempont vezette Szelényi István elvtársat, a neves zeneszerzőt és zongoraművészt, amikor az intézet igazgatójává történt kinevezése alkalmából ankéton ismertette az iskola programját. Magyarországon az első ilyenfajta kezdeményezés. Legfőbb célja megkönnyíteni a zenei pályára készülők tanulását oly módon, hogy az alapos műveltségi kérdés mellett megfelelő időt biztosít a zenei szakképzésre és a hangszergyakorlásra. A gimnázium és zenei tagozat órarendjét úgy állították öszsze, hogy a 4X40 perces gimnáziumi órákhoz közvetlenül kapcsolódnak a zenei órák. Mind a gimnáziumi, mind a zenei tanári kar kiváló haladó pedagógusokból áll. Jelenleg 100 tanulója van a gimnáziumi tagozatnak (V—VIII-ig), a Nemzeti Zenede, a Zeneművészeti Főiskola és a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola növendékei közül. Az intézet f falai között a legkorszerűbb pedagógiai munka folyik. A napokban fejezték be a növendékek időbeosztási statisztikája alapján a tanrendegyeztetést és a gyakorlási lehetőségek racionalizálását. Elhatározta az igazgatóság, hogy az idei tanév befejeztével ingyenes tehetségvizsgálatot tartanak az üzemi bizottságok és a párt kultúrszerveinek javaslatára a dolgozók gyermekei számára. A zenegimnazisták és a dolgozók között a kapcsolat elmélyítésére a növendékek vonószenekara június elején megkezdi üzemi, és gyári hangversenyeit. Egy-egy felvetődő zenekérdést az ifjúsági önképzőkör nyilvános vita keretében készül meg. jövőre még kibővül, megszervezik a népdal főtanszakot és annak keretében a gimnázium valamennyi növendékét kiképzik népi kórusvezetővé; az ifjúsági könyvtár anyagát havonta kiegészítik a megjelenő új, értékes művekkel (szakkönyvekkel és kótaanyaggal). Igen figyelemre, méltó újítás pedagógiai hanglemeztár létesítése és annak keretében a növendékek játékának lemezre rögzítése és visszajátszása. Korszerűsítik a vizsga feltételeit is és szemben a régi gyakorlattal, a vizsgákat közelebb viszik a hangversenyek és zenei versenyek tornáihozA Zerei Gimnáziumi tanterv KULTÚRHÍRADÓ AZ OPERAHÁZ SZTÁLINGRÁDÉRT. Az évadvégi ,,hajrá“-ban azOperaház vasárnap újítja fel Borodin „Igor herceg“-ét. A nagy érdeklődéssel várt bemutató díszelőadás-jellegű lesz, de ellentétben a szökött gyakorlattal, valamennyi jegyét a pénztár fogja árusítani. A teljes bevételt ugyanis felajánlották Sztálingrád újjáépítéseré. A JÁSZAI MARI SZIXESZOTTHON berendezése egyre teljesebbé válik. Gobbi Hilda fáradhatatlan buzgalma nyomán ismét több közület intézmény és magánszemély járult hozzá jelentős mértékben a ház felszereléséhez. Gobbi elvtársnő egyébkém még a nyár folyamán hozzáfog a második színészotthon megszervezéséhez is- NÉGY KIS BALETT: két Debussy-mű, Dvorák és Hacsaturján egy-egy táncdarabja szerepel a Vígopera legközelebbi bemutatójának műsorán. Színrehozzák ezenkívül Poldini egykor sok sikert elért bájos kisoperáját, a ...Csavargó és királyleányt. Vendégként fellép Szeltsy Karola, az Operaház prímaballerinája. A táncokat Berczik Sári tanította be. Vezényel Endre Béla. IFJÚSÁGI KULTURVERSENYT rendezett a Hunyadi-tetten nyolc ifjúsági kultúrcsoport bevonásával a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság VI. kerületi szervezete a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége kerületi megalakulása alkalmából. Holtversenyben első helyre a Varga Katalin népi kollégium és a Zalka Máté tanoncotthon kultúrcsoportjai került. TILDY ZOLTÁN köztársasági elnök a könyvnap megnyitása után meglátogatta, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság könyvkiadójának, az Új Magyar Könyvkiadónak könyv,napi sátrát, ahol több értékes szovjet könyvet vásárolt. KULTUR VERSENYT TARTOTTAK a tanonciskolák a SZÍT rendezésében. Vasárnap tartották a döntőt a Honvédség Házában. A döntőbe jutott iskolák pompás készültségben adtak elő jeleneteket, kis színdarabokat, csoportos népi táncot, kórus számokat. A ZENESZERZŐK ÉS ZENEKRITIKUSOK prágai nemzetközi kongresszusán befejeződtek a tanácskozások. Az elnöklő külföldi vendégek között helyet foglalt Bartha Dénes dr. elvtárs, a Zeneművészeti Főiskola tanára és előadást tartott a magyar népzene és műzene viszonyáról. £mmkém*h mm *5 ~£« mot$ik lv*&*m*n Opera: Márta (K.Sz. B. 77). — Vigopera: X»nc3 előadás. — Nemzeti: Lear király (Ifjs. 6). — Nemzeti Kamara: Méla Tempefői (Hevesi béri. n. fél 8). — Víg: Warrenné mestersége (7). — Belvárosi Vittek és hősök (fél 8). — Madách: Nincs előadás. — Magyar: Hazudik a nő (fél 8). — Művész: Kis rókák (fél 3) — Pesti: Nincs előadás. — Fővárosi Operett: Én év a kisöcsém (fél 8). Medgyaszay: Nincs előadás. — Pódium: Tihamér* 4 5 * 5 * 7' és a kabaréműsor (fél 9). — Mesebarlang (Bábszínház ). Nyári meseműsor (3, 5). — Kamar* Varieté: Bolond Liom (8). — Royal Revü: Nincs elötorlás. _ Főváros,* Nagycirkusz: Ilennycirkusz vendégjátéka (fél 4, fél 8). ADMIRAL- Ballerina szerelmei, fél 5, fél 7, fél 9. __ADY. (Tel.: 220—230): A félvilági szűz, 4. 6, 8. szomb., vas. 2_kor is. — ÁTRIUM. (Tel 457—121): Jön a kanyar, 4. negyed 7. fél 9. Mindennap. — BUDAI IFJÚSÁGI FILMSZÍNHÁZ, (Szabadság-mozi, Bartók B.út 64 ) Veszélyes őrjárat, hétköznap fél 3-kor, vas. d. e. 11-kor. — BETHLEN: Korzikai Testvérek. 4, 6. 8. — BUDAI VIGADÓ: Boszorkányt vettem feleségül, fél 5. fél 7. fél 9. — BELVÁROSI, (Tel.: 184— 099): Forgószél, 4. 6, 8. — BODOGRAF Utolsó emberig, 4. 6, 8, vas. és ünn. 2-kor is. — CAPITOL: Dalol a vadnyugat, 4. negyed 7, fél 9, vas. és ünn. 2-kor is. — CITY (Tel.: 128—129): Boszorkánykonyha, fél 4, fél 6. S. szomb., vas. és ünn. fél 2-kor is. — CORSO: Jön a kanyar, 4. 6. 8. — CORVIN: Garbancito, 4, 6, 8. — DÉCSI: Garbancito, 5, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is. — ELIT, (Tel.: 128—993): Korzikai testvérek, fél 5, fél 7, fél 9, vas. és ünn. fél 3-kor is. — FÓRUM: Boszorkánykonyha, fél 5, háromnegyed 7, 9, vas. és ünn. fél 3-kor is. — HOMÉROS: Lángol a Préri, Stan és Pan rendet csinál, 5, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is. 9-től a Kertben. — HUNNIA, Marita, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. — IFJÚSÁGI FILMSZÍNHÁZ: (Kossuth-mozi, Váci út 1-i ) Híradó műsor, hétköznap fél 3-kor. •— IPOLY, (T.: 2001-002): Botrány a túlvilágon. ^ fél 5. háromnegyed 7, 9, vas. és ünn. fél 3—kor is. — JÓZSEF ATTILA: Cigány. 4. 6. 8. vár, és ünn. 2—kor is. — KÖRÚTI HÍRADÓ, (Tel. 222—499). Magyar filmhíradó. MAFIRT nemzetközi híradó. Tudomány és technika, színes híradó. Szovjet sporthíradó, Hekus Réka nyomozása, amerikai rajzfilm. Nászút a Colorádon, francia kultúrfilm. A munka akrobatái, magyar riportfilm. Reggel 9-től este 11-ig. — KAMARA, (Tel.: 428— 901): Gabancito, 4, 6, 8, szomb., vas 2-kor is. — KOSSUTH, (Tel.: 126—204): V. Henrik, fél 5, fél 7, fél 9, vas. és ünn. fél 3-kor is — LLOYD, (Tel.: 123—043): Mr. Alibi, 5, 7, 9, szomb., vas. és ünn. 3-kor is. — MARX, (Tel.: 424—313): Szépség diadala, Moszkva, a Szovjetunió fővárosa. Bérletár, vényes! fél 5. háromnegyed 7. 9, vas. és v. fél 3-kor is. — OMNIA (Tel.: 139-693): Jön a kanyar! 4. negyed 7, fél 9. szomb., vas. és ünn. 2-kor is. — OLYMPIA: Szenvedély rabjai, 2, 4, 6,8. — OTTHON: Csodaparipa. fél 4. fél 6. fél 8. vas. és ünn. fél 2-kor is. — PALACE, (Tel : 222—426): Halálosjáték, 11. 1. 3. 5, 7, 9. — NAPMOZGÓ: Dél muzsikája, 3. 5, 7. 9. vas. és ünn fél 2. fél4. fél 6. fél 8. fél 10. — PÁTRIA- Korzikai testvérek. fél 5. fél 7. fél 9. szomb., vas. fél 3-kor is. — PETŐFI: Pepita kabát Tavasz ébredése, fél 4, fél 6, fél 8. — PHÖNIX: Chaplin a kékszakáll, Stan és Pán a fenegyerekek. 11, 1. 3. 5, 7- 9. — ROYAL APOLLO. (Tel.: 222—656). Boszorkánykonyha, 4, fél 7, 9. szomb., vas. és ann. 2-kor is — ROXY. (Tel.: 225-419). A gyilkosok köztünk vannak.Bérlet érvényes! 11. 1, 3. 5, 7, 9. — SAVOY, (Telefon: 138—125). Korzikai testvérek, 4, negyed 7. fél 9. vas. és ünn. 2-kor ,is — STÚDIÓ. Hetedik fátyol, 2. 4, negyed 7. fél 9. — SCÁLA, (Tel.: 120—’50) : Jön a kanyar! fél 5. háromnegyed 7, 9. szomb.. vas. és ünn. fél 3-kor is. — SZABADSÁG: Botrány a súlyilágon. fél 5. háromnegyed 7, 9. vas. ,és ünn. fél 3-kor is. — TINÓDY: Korzikai testvérek, 5, 7, 9. — TURÁN: Marita, 3, 5, 7, 9, vas. és ünn. 11 és 1-kor is..—TÁTRA: Utolsó kaland, 4, 6, 8, vas, és ünn. 3, fél 5, fél 7, fél 9. — UGOCSA: Forgószél, fél 4, fél 6, fél 8. — URÁNIA: Valahol a Volga mentén, 4, 6.. 8. — VÁROSI: Skorpió jegyében, fél 5, fél 7, fél 9-kor. Ciskó győz. színpadon: Alfonsó és a Magyar Swing zenekar. — VESTA: Gyilkos dallam és Sárga kalózok, 10, 12, 2, 4, 6, 8. Az ifjúsági irodalom új útjai címmel az MSzMT ifjúsági csoportja június 4-én fél 6-kor a Zeneművészeti Főiskolán ankétot rendez. Előadók: Darvas József miniszter, dr. Szobosslay Ferenc tanácsnok, dr. Hegedűs Géza főiskolai tanár és Mikiss József, a Vasas Szakszervezet főtitkára. Belépés díjtalan- Az ifjúság képviselői hozzászólnak.