Szabad Nép, 1948. augusztus (6. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-01 / 175. szám
AZ UJJAÍPOSÓ — CORVIN NYÁRI VASARA SOK FONTOS KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKKET NYÚJT MELLEPŐ OLCSÓ ÁRON. KIJ IDEJÉBEN JÖN NAGYOBB VÁLASZTÉKOT TALÁL! A JÓ MINŐSÉGEK ÁRUHÁZ* Háromnegyed évszázada, hogy „záros kapcsát ereszték mesteri" a Duna két partja között a hídnak, amely Margit nevét nyerte- Az egykori Margit hidat , az öngyilkosok hídját, ahogy azt Arany János megénekelte, amelyet francia mérnök tervezett, s amelynek alkatrészeit francia gyár készítette a német gyilkosok semmisítették meg. 1944 november 4-én a fasiszta romboló banditizmus omlasztotta a Dunába széles pillérjeit, rozsdás vasalkatrészeit, s az a robbanás, amely a Margit híd életének végetvetett, majdnem egész Magyarország halálba hullását is jelképezte-S most, hogy egykori ódon híd megújulva, teljes szélességében újjáépülve újra összeköti Pestet és Budát, most, hogy a magyar demokrácia építőakarata az első tervév végére egy ilyen csodálatos műszaki alkotással ajándékozta meg Budapest népét, ebben is egy kis jelkép van. Mindazt jelképezi az újjászületett Margithíd, ami az építő, feladatát megoldó demokráciára jellemző: a magyar demokrácia dolgozói bármilyen tervet, tett légyen hat a legnehezebb és a legnagyobb áldozatot igénylő, végrehajtanak. Az utolsó éjszaka az új hidat bevilágító két sor lámpafényében teherpróbát tartottak a mérnökök és a munkások. Egymás mellett álltak a megterhelt vagonok és autóbuszok, a munkások mérőléceket állítottak fel, mérnökök távcsövek és műszerek fölé hajoltak és megállapították, hogy az új Margit híd erős, teherbíró — készen áll az avatásra. És ez az avatás, ez a hídavatás 1948-ban a magyar demokrácia komoly ünnepe. Az új híd építésének története beszámol arról a hallatlan erőfeszítésről, munkaszeretetről, versenyszellemről, amely végül is elvezetett a mai ünnepnaphoz. Az új Margit híd valóban a Terv gyermeke, igazi tervszerű munkával ítészült. Az építés minden mozzanatának megszabták a határidejét , és nem is valami bőven szabták meg. Tizenkét évvel ezelőtt, amikor kiszélesítették a hidat, csupán ez a munka 22 hónapig tartott, most pedig a réginél több, mint 3 méterrel szélesebb híd építése mindössze 15 hónap alatt fejeződött be. Ezt a munkát nem lehetett volna ilyen rendkívül gyorsan elvégezni, ha a híd építkezésnek irányítói nem nyúlnak bátran új munkamódszerekhez. Azelőtt például télen soha nem építettek hidat, mert a jégzajlás megakadályozta a cölöpözési munkákat Most új munkamódszert választottak és a téli hónapokban a parton szerelték össze a híd fél főtartóit, ezeket a hatalmas vasíveket, amelyeket azután az uszodárak egyszerre emeltek helyükre. A híd építői megmutatták, hogy nem kell félni az új munkamódszerektől, mert ezek a biztosítékai a nagyobb eredményeknek. Az új híd is egy láncszem az új ország, a szocializmus építésében és ennek építése igazolta Gerő elvtárs szavait, amelyek szerint: „A népi demokrácia útján szocializmust építeni mindenekelőtt azt jelenti, hogy a munka termelékenységét a régi színvonal fölé kell emelnünk". S várjon sikerül-e új munkamódszerekkel a Margit híd munkáját javítani? Jobb, gyorsabb, eredményesebb lett-e a hídmunka? A válasz az, hogy a hídépítő munka minden vonalán alkalmazott új munkamódszer eredménye végül is a rövid határidőben megszabott munka hibátlan teljesítése. 1936-ban, amikor a Margithidat szélesítették, az egy mázsa hídszerkezet beszerelésének átlagos ideje 16 óra volt. Az új Margithíd első felének szerelésénél — elsősorban az új munkamódszerek alkalmazása eredményeként — már háromnegyedére, 12 órára csökkent az egy mázsa hídszerkezet beszerelésére fordított idő. A munkát termelékenységét azonban nemcsak, sőt nem is elsősorban az új munkamódszer növelte meg, hanem az új szocialista munkaerkölcs A híd másik felét ugyanolyan módszerrel készítették, mint az elsőt, mégis ahhoz képest 29 százalék időmegtakarítással készült el. Ez azt jelenti, hogy az egy mázsára fordított szerelési idő a békebelinek "majdnem a felére, előző esztendeinek majdnem kétharmadára, 8,4 órára csökkent.. Ezt az eredményt a munkaversenyt elindító új munkaerkölcsnek köszönhetjük. Ezek az eredmények egyszersmind azt is mutatják, hogy a „békebeli” teljesítmény a népi demokrácia dolgozói számára nem ideális határt jelent, hanem olyan átmeneti pontot, amelynél a magyar dőlgőzök jobbat is el akarnak és el is tudnak érni. Az új Margithíd igazi hőse az új munkaerdőölés legkiválóbb hordozói: a magyar hídmunkások A Margithíd munkásai nem riadtak meg azoktól a viszonylag rövid határidőktől, amelyeket a híd tervezői szabtak meg a munkára. A Margithíd dolgozói versenyeztek abban, hogy a megszabottnál is előbbre hozzák a részmunkák határidejét és túlteljesítsék az előírásokat. A híd első fele a múlt esztendőben 44 nappal előbb készült el, mint ahogy előírták. Jóllehet a híd második felét már ilyen megrövidített határidővel tervezték, a híd dolgozói e határidőt is közelebb hozták, rádupláztak múlt évi eredményükre: tavaly három hónap és három nap alatt, az idén két hónapis tizenkét nap alatt szerelték össze a hidat. De nemcsak a Margit hídon közvetlen dolgozó munkások mutattak példát az ország többi dolgozójának. A híd maga nemcsak az összeszereléssel készült, hanem a munkaverseny lázában égő ország gyáraiban is. Rudabánya ércbányászai, Diósgyőr és Ózd kohászai, a MÁVAG, a Ganz, a Győri Vágón és még 5 kisebb vasszerkezeti gyár dolgozói, akik a híd 4.640 tonnányi vasanyagát adták, mind-mind előbb végezték el a rájuk kirótt munkát, mint ahogy vállalták. Ma, a híd átadásának napján, 1948 augusztus elsején, a hároméves terv megkezdésének első évfordulóján, amikor az új hídon „zászlók lengenek“, ma, amikor — Arany János szavaival szólva — „fölszenteli a komoly hit“ — mindenki érzi, hogy az Új Margithid nem csupán híd, nem egyszerűen műszaki alkotás, hanem annak a „komoly hitnek” a bizonysága, amely már negyedfél éve egyre erősebben él a magyar dolgozókban, annak a komoly hitnek, hogy a Margithid után felépítjük a többi hidat is, új gyárakat építünk, új országot építünk, magunknak építünk, szocializmust építünk. De hát honnan ez a változás? Ha a hídról van szó, erre a kérdésre mindenki az ország első élmunkása a „hídverő’’ Gerő Ernőnek nevével felel. És méltán, mert ő hordozója, ideálja és elterjesztője egyszerre az új munkastílusnak. A munkát Gerő elvtárs vezette és szervezte: a legnagyobb budapesti Duna-híd is a szeretett „hídverő miniszter” nevéhez fűződik. De aki Gerő Ernőt mond, egyúttal kommunista munkás írást is mond. Gerő elvtársat a Kommunista Párt nevelte, ott sajátította el a kommunista erényeket, a népben való bizalmat, a fáradhatatlanságot, a megfontoltságot és a merészséget. Gerő Ernő munkásait, a hídmunkásokat is pártunk nevelte és edzette, amint szerte az országban a dolgozókat a kommunisták töltötték meg az újjáépítéshez szükséges bizalommal és lendülettel. Ha a katasztrófáról-katasztrófára bukdácsoló magyar múlt bizakodó, diadalokkal telt jelenné változott, ha ma rekordidő alatt épült új Margithidat ünnepel a nép, ha, ma új, lelkes, magabízó, munkájának értelmát látó dolgozók típusának kialakulásáról beszélhetünk — akkor a hála szavai szálljanak a dolgozó magyar nép felé s pártunk felé, amely sikerrőlsikerre vezeti a dolgozóikat a szocializmus útján. G. P. HIDAVATAS 1948-BAN SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1948 AUGUSZTUS 1 Kitüntették a Margithíd és az Úttöröző Vasút építőit Szombaton reggel Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter kitüntette azokat, akik a Margitt híd és az Úttörő Vasút épíésénél kimagasló munkát végeztek. Széchy Károly Kossuth-díjas minisztériumi hídosztályvezető ebből az alkalomból kapta , meg miniszteri osztályfőnöki kinevezését. Most adta át Gerő miniszter a Kossuth érdemrend harmadik osztályát Kolozsvári Lajos szegecsesének, Sáros Károly miniszteri osztálytanácsosnak és Kozma Antal főszereiőnek. Először került kiosztásra a Munka Érdemérem, melyet a legjobb munkások kaptak meg. Az Úttörő Vasút építésénél végzett jó munkájáért számos tanonc és úttörő díszes úttörő-kitüntetést kapott. A kitüntetett úttörők és ifjúmunkások a Szabadság-szobor kicsinyített mását és úttörő-érmet nyújottak át Gerő Ernőnek. Gerő Ernő rámutatott arra, hogy a szellemi és fizikai dolgozók előtt ma olyan távlatok nyíltak meg, amilyenekről a múlt rendszerben álmodni sem mertek. Az országépítés iramára jellemző, hogy az első tervév alatt 13 hónap előírását teljesítettük. A most következő öt hónap alatt majdnem másfél milliárd forintot, vagyis több, mint 126 millió dollárt fogunk a terv beruházásaira fordítani, anélkül, hogy eladtuk volna magunkat a Marshall-terv rabszolgaságának Vasárnap is nyítva tartanak az üdülőhelyeken lévő üzletek A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter elrendelte — a hétvégi pihenőre utazó dolgozók bevásárlásának megkönnyítése érdekében —, hogy az üdülőhelyeken (gyógyhelyeken) levő élelmiszer, és bezárt üzleteket szeptember 30-ig az ország egész területén — Budapest kivételével — vasárnapokon és Szent István napján reggel 8 órától déli 12 óráig nyitva kell tartani. Ez üzletek dolgozóinak az ünnepnapi munka ellenében egyik hétköznapon teljes pihenőnapot kell adni. Angol Park Szabadtéri Színpad Vasárnap, a lipén, d. n. 4 órakor Aléilatabár és M. Utassy Gizi táncetúdió nemzetközi gyermekzene bemutatója 30 gyermekszereplő. 30 különböző tánc! Filléres helyárak 200 forintig, parkbelépővel együtt. AWajSfyar Közlöny hírei Az 1948 július 31-i, 172. számú Magyar Közlönyben a következő rendeletek jelentek meg: A 20 forintos bankjegyek kibocsátásáról szóló hirdetmény. — Az életbiztosítási szerződésekből származó igények felértékeléséről szóló 640—1946. M. E. rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról — A hagyma forgalmának és beszolgáltatásának szabályozásáról. — A tej és tejtermékek beszolgáltatásának újabb szabályozásáról. — A kötelező ipari szabványokról szóló rendeletek. artusum. Visseang a Nyugat európa édető népeinek megsegítésére a „Chicago Trubane” kiadója, Mac Cormick ezredes azt javasolta, hogy a mexikói vadkutyák húsával táplálják ezeket a népeket. „Középamerika megszabadul a járványok terjesztőitől és a pestistől, — írja Mac Cormick — ugyanakkor az európaiak millióit ez a kutyahús megmenti az éhhaláltól. Ami pedig a kutyahús minőségét illeti, hivatkozom Amundsenre, aki azt állította, hogy a kutyahúsból készült bécsiszelet ízletesebb, mint a disznó vagy borjúhúsból készült." Minő önzetlenség. Nemcsak az éhező Európát akarja a kiváló amerikai megsegíteni, hanem előzékenyen átengedi az európaiaknak a jobb kutyahúst és saját népét , silányabb borjú- és disznóhúsra akarja szorítani. • Ki a ,,sillák" ? — erre a kérdésre akar választ adni a Hazánk. Cikkének hangja „tárgyilagos", látszólag csak adatokat ismertet. De Barankovicsék jól megtanulták azt a meseterséget, hogyan lehet ilyen sorok közé — jónéhány reakciós érvet becsempészni. Először is bebizonyítják azt: kulük olyan kevés van, hogy szinte a tíz ujjunkon meg lehet számolni — tehát nem is jelenthetnek komoly veszedelmet. Másodszor bebizonyítják azt, hogy még annál is kevesebben vannak, hiszen a 80 holdas gazdát semmiképp sem lehet annak számítani, csak azok tartoznak ebbe a csoportba, akiknek 50 holdnál nagyobb a földjük. Harmadszor „finoman" célzást tesznek arra, hogy állami birtok több van, mint amennyi a kulákok földje, tehát— ezt a következtetést is le lehet vonni a Hazánk soraiból — ez jelent igázi veszedelmet a kisparasztság számára. Mindebből világosan látszik a cikk igazi szándéka: elbagatellizálni az egész „kulák-kérdés" jelentőségét, elkendőzni azt a veszedelmet, amelyet a falusi kizsákmányolok jelentenek a dolgozó parasztság számára. A célja tehát: a kulákok védelmezése. Azt, hogy valóban, ez a cél, bizonyítja a cikk egy másik mondata is, amely így kezdődik: „egyelőre nem tekinthető kuláknak.. ." Egyelőre ? Tehát, ha most nem is, de később feltétlenül ,,sor kerül“ azokra is, akiket ma még dolgozó parasztnak nevez a népi demokrácia? Mi a céljuk ezzel a hazug váddal Barankovicséknak? Nem lehet más a cél, mint az, hogy a dolgozó parasztokat is— azokat, akikre sem „egyelőre“, sem később nem „kerül sor" — a kulákok oldalára vonja A dolgozó parasztság azonban átlát a szitán. Barankovicsék magyarázata nélkül is — sőt annak ellenére is — jól tudják, hogy ki a kulák. Aszerint harcolnak is ellene. ★ Cyenseelméjűek-e a svájciak ! Azt hisszük, hogy általában nem. De akkor mit gondolhatnak a Neue Zürcher Zeitung magyarországi tudósításáról, amely egyrészt megírja, hogy Magyarország meglepőengyorsan magához tért háború okozta sebeiből. Budapest a jólét képét mutatja, a város minden részében szorgalmasan építenek, az egyéni munkateljesítmény magas színvonalat ér el, másrészt azt írja: „csak kevesen keresnek annyit, hogy a puszta életüket fenntartsák". A magyar lakosság többsége ezek szerint éhenhal. Méghozzá szorgalmas építés, magas színvonalú munkateljesítmény közepett hal éhen. Szinte elképzeljük, amint a derék svájci olvasók azon töprengenek, hogyan lehet az éhhalál küszöbén hidakat verni, intenzívebben dolgozni. De a Neue Zürcher Zeitung tudósításában nem ez az egyetlen humoros rész. Megírja a lap, hogy az életszínvonal romlása az államosítás óta fokozódott és ennek egyik jele: Budapesten a fürdők üresek A szóbanforgó cikk július 16-án jelent meg. Budapesten épp felhőszakadás volt és az előző hetekben is hűvös, esős volt az idő. De a svájci olvasó, aki a pesti Meteorológiai Intézet jelentését aligha olvassa és aki a cikkből azt is megtudja, hogy az elmaradt rétegek bérét felemelik, most azon törheti a fejét, hogyan lehetséges, hogy több termelés és magasabb bérek mellett Magyarország elszegényedik. Hogyan tőlt a köztársaság megválasztása. A törvény értelmében a köztársasági elnök csak az országgyűléshez intézett nyilatkozatában mondhat le és lemondásának megerősítéséhez az országgyűlés hozzájárulása szükséges. Az országgyűlés 15 napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök lemondását fenntartja, az országgyűlés nem tagadhatja meg annak tudomásulvételét- A köztársasági elnök lemondásával az államfői jogkört az új elnökválasztásig az országgyűlés elnöke gyakorolja. Ugyanakkor az országgyűlés öklökének kötelessége gondoskodni, hogy az új köztársasági elnök megválasztása végett az országgyűlés 30 napon belül összeüljön. A törvény további rendelkezései szerint minden 35-ik életévét betöltött magyar állampolgár, akinek választójoga van, köztársasági elnökké válaszható. Az elnökválasztást jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlés legalább 50 tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Az így megejtett jelölést még a szavazás (filérást előtt be kell nyújtani elnökéhez. Ha a szó csak egy jelölt kapta viselők legalább kéthar, jelenlétében a jelölt közt választható elnökké. Ha több jelölt van, az eliasztás titkos szavazással ténik. Első szavazás alapján köztársági elnökké az választhatóak, az országgyűlés összes tagjai legalább kétharmad részének szavazatát megkapta Ha az első szavazáson egyetlen jelölt sem kapott többséget, új ajánlás alapján meg kell ismételni a szavazást. Ha ez másodszor sem vezetne eredményre, akkor harmadszor is szavazást rendelnek el, ezen azonban csak arra a két jelöltre lehet szavazni, aki az előző szavazásnál a legtöbb szavazatot kapta A harmadik szavazás alapján a köztársasági elnököt egyszerű szótöbbséggel választják meg- A szavazási eljárást legfeljebb három egymást követő nap alatt be kell fejezni. Egymásután két ízben köztársasági elnökké senki sem választható- V. Ke*vményes társasutazás "tilív útlevéllel -vezeti tagok számára . 'Tátrába KERL (i. 'RIANSKE LAZNE-ba (Marienbad) az ,,1814 (Budapest, V. Akadói főirodájában (BIBUSz' egyéb b, 3 Szeptem. 'ntkezés a,. Vfeásita* 'vánál 10, rv. em.) . Vigadó.utca 1- vidéki menetjegy. és Viga. ‘at az