Szabad Nép, 1948. október (6. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-19 / 241. szám
6 nem veszik észre, ao folyik kgifilettünk nekik azt hiszik, hogy mindenki jó ember. Vannak olyanok, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy az ellenség közöttünk dolgozik és ezért bűnös könnyelműséggel, az államtitkok hanyag k±f vesetésével egyenesen ellenség kezére dolgoznak. Vannak, akik a hibákat, melyek mögött nem egyszer tudatos szabotázs húzódik meg, elkenik mert a bürokratikus kasztszolidaritá a kéz-kezet mos alapján túlteng bennök a kölcsönös amnesztia szelleme. k Dadejszal a rothadt liberalizmussal, a keménygerincű munkásosztályhoz nem méltó puhasággal és osztályvaksággal le kell A bürokrácia ellen . Van nálunk még egy elég elterjedt betegség, amelyet a népi demokrácia szintén a régi magyar dzsentri államapparátustól örökölt, ez a bürokratiemtis betegsége. Sokszor ez ellen a bürokratikus betegségbben nincsenek beoltva saját elvtársaink sem, akiket a felszabadulás óta küldött be a nép az államapparátusba. Sokan közülük a® államapparátusiban még mindig létező úri kasztszellem és bürokratizmus befolyása alá kerülnek és dwtft kapcsolatukat a néppel. Etesse !», akarva-akaratlanul, a reakció malmára hajtják a vizet, akadályozzák, hogy az állam valóban a dolgozó nép államává legyen. Szakszervezeti mozgalmunk alapvető feladatai gazdasági, politikai és szervezeti téren A szakszervezeti mozgolom, hiányosságairól szólva hibaként említette meg, hogy eddig csak a tagság kis ré®zéj vonták be az aktív munkába, hogy nem sikerült kellő mértékben biztosítani a dolgozó tömegek nevelését, hogy a szakszervezetek elkét éve fordultak a termelés kérdései felé, nem vesznek részt alulról a termelési tervek kidolgozásában, nem tettek meg mindent új szakszervezeti funkcionáriusok felkutatására. Kijelentette, hogy a Szaktanács sem biztosította mindig irányító befolyását az egyes szövet.ségekre, végül rámutatott, hogy sem a szakszervezetek, sem a Szaktanács nem volt mentes az elfeurotantizálódástól. — Az elmondottakből kívil&gok ►— folytatta Apró elvtájra, — melyek szakszervezeti mozgalmunk alapvető feladatai, gazdasági, politikai és szervezeti térén! 3. Minden rendelkezésre állógrsközzel elősegíteni a szocializmus gazdasági alapjának megteremtését, az ország iparosítását, különösen a nehézipar és a gépgyártás fejlesztését, a nehézipar és a gépipar férjitesztése útján elősegíteni a mezőgazdaság gépesítéseit, a könnyűipar kifejlődését. 2. Még fokozottabban és határozottabban a termelés felé fordítani a szakszervezeteket, s biztosítani a szakszervezetek cselekvő közreműködését a hároméves terv és az azt követő ötéves terv, a tízéves villamosítási terv és a tízéves öntözési terv megvalósításánál és erre mozgósítani a dolgozó tömegeket. 3. Az állami érdekek szembett tartásával védeni a munkásosztály, a dolgozók érdekeit, összeegyeztetve a nép államának érdekeit a nép érdekeivel. 4. A Magyar Dolgozók Pártjának szezetésével következetesen harcolni a reakciónak minden válfaja, a szabotáló elemek, a bürokratizmus és korrupció ellen. Felkeltani a munkásság, a szakszervezeti tagság éberségét. 5. A nemzetközi proletárszolidaritás szellemében nevelni a munkásosztályt, megszilárdítani a szakszervezeti világmozgalom egységét. Szakszervezeti mozgalmunk legfontosabb feladatai a közvetlen szakszervezeti területen: 1. A szakmai szervezetek helyett az ipari szakszervezetek megszervezése, ezzel együtt az üzemi bizottságok átváltoztatása a szakszervezetek alapfokú üzemi vezető szerveivé. 2. Az önkéntes szakszervezeti tagság megvalósítása ott, ahol ez még nem történt meg és széleskörű belső szakszervezeti demokrácia kifejlesztése az összes vezető szervek titkos szavazás útján történő válaszásával, kezdve alulról, a műhely és üzemi bizottságoktól, egészen a szak-adervezeti teövetségee vezetőségéig ás a Szakszervezeti Tanácsig. 3. A társadalombiztosítás egységesítése és ennek első lépéseként 1948 végéig az OTI és a MABI egységesítése. A társadalombiztosítás fokozatos átvétele a szakkszervezetek által. A szociálpolitikai gondoskodási,nak, mint alapjában szakszervezeti feladatnak, tervszerű kifejlesztése. 4. A *«aksz szvezeti oktatási és nevelőmunka, valamint új szakszervezeti funkcionáriusok felkutatásának és kiválasztásának helyes megszervezése a szakszervezeti mozgalomra háruló új, nagy feladatoknak megfelelően. 5. Az ipeml és sznkszümeneti sportmozgalom lészéresítésre, különös tekintettel a dolgozó ifjúságra és arra, hogy a sportmozgalom, amelynek feladata egészséges, életerős nép létrehozása, egyszersmind a honvédelem érdekeit is szolgálja. 6. A szakszervezeti egység, a munkásegység védelme minden esetleges aknamunkával szemben, amely akár belülről, akár jövőről az imperialisták érdekében a szakszervezetek egysége, tehát a magyar népi demokrácia ehen irányul. ■— Ima, elvtársak, ezeknek a feladatoknak megoldása áll előttünk. Két főfeltelességet kell a magyar szakszervezeti mozgalomnak teljesítenie. Az egyik a szocializmus alapjainak lerakásában való segédkezés. A másik: hozzájárulni a nemzetközi demokratikus és szocialista tábor megszilárdításához, a béke megvédéséhez. Minél erősebbek, egységesebbek és szilárdabbak vagyunk mi itthon, annál erősebb és szilárdabb a nemzetközi békefront is. A magyar szakszervezeti mozgalom e döntő feladatait a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép a Magyar Dolgozók Pártjának irányításával és vezetésével akarja megoldani. É Tisztába® vagyunk vel, hogy feladatainkat megoldani, harcainkat megvívni csak akkor tudjuk, ha egész munkánkat áthatja a nagy szocialista Szovjetunióval való szolidaritásnak, a Szovjetunió iránti hűségnek szelleme. Rajta voltunk a múltban és rajta leszünk a jövőben, hogy ez így legyen. A szolidaritás a Szovjetunióval egyszersmind azt jelenti, hogy hűek vagyunk és hűek leszünk ahhoz a férfiúhoz, akinek neve jelkép, program, akinek munkája a világ munkásosztályának, a nemzetközi szocializmus megvalósításának ügyét szolgálja, aki az egész dolgozó emberiség vezetője. — •mi szeretett Sztálin elvtársunkhoz! Munkaversenyben többet, jobbat a magyar dolgozóknak. A VEGYICIKKEK GYÁRA BEHES VINCE R.-T. BUDAPEST. X. , KADI UTCA 118. DOLGOZOK SZASÁD NÉP Munkásénekkarok, népi tánccsoportok díszelőadását nézték végig a Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusának résztvevői: a külföldi vendégek és kiküldöttek vasárnap este a Fővárosi Operett Színházban a Szaktanács Kulturális Osztályának rendezésében. A másfélórás, szivet lelket gyönyörködtető bemutató pompás ízelítőt adott a magyar munkásművelődés két virágzó tevékenységéről: a kóruséneklésről és a népi táncról. A zsúfolásig megtelt nézőtér előtt elsőnek a zagyvapálfalvai öt, vérét ágú úttörő-fúvószenekar jelent meg: a köztársasági indulót és a „Kossuth ábrándak ot szólaltatták meg lelkes lendülettel. Horváth Ferenc, a Nemzeti Színház művésze József Attila ,Szocialistáim' című versét mondta el, utána tárccsoportok és férfikarok váltották egymást. A Szaktanács nemrég alakult népi tánccsoportja a ,Robottól a munkaversenyig” — című kifejező táncjátékkal mutatta meg az üzemi táncmozgalom helyes útját; a Vasutas Szakszervezet szegedi csoportjának kitűnő hangú kórusa Kertész Lajos vezényletével Kodály ,„Karádi nótáit” énekelte, majd a Ruggyantagyár tánccsoportja került sorra. Kiemelkedett a műsorból az ózdi vasgyár gyermekcsoportja népi táncok és játékok elragadóan kedves, üdítően ízes előadásával. (Képünk az ózdi ifjúság párnaítáncálról készült.) A MÁVAG remek „Acélhangú férfikara Vásárhelyi úrA munka harang szavai" című kórusát énekelte a szerző vezényletével, utána pedig afartizda induldat s a közönség kívánságára a ,idadridot. A rendkívül nagysikerű bemutatót az Internacionálé zárta le. Jslegalaindta Sportszerkereskedelmi Nemzeti Vállalat Andrássy-út 21. Telefon: 226 021 cAruhákunk írélkezése alatt az. összes sportcikkek árusítása ideig lesztst Andrásssy-út 21. sz. elosztóban KEDD, 1948 OKTÓBER 1. VÉGET ÉRT A BARTÓK-VERSENY Az egy hete folyó Bartók nemzetközi zeneverseny vasárnap befejeződött. A szombat délután lefolyt vonósnégyes-döntő után vasárnap délelőtt a hegedű-, este pedig a zongora-tagozatban is eldőlt a® elsőség. Izgalmas döntők Mint mindenfajta verseny, ez sem volt mentes a különböző izgalmaktól A hegedű döntőjébe például 15 versenyző közül csak két művész került (a harmadik esélyes 0.02 ponttal maradt a helyezettek mögött). A vonósnégyesek versenyében még furább helyzet adódott: a középdöntőbe került három együttes közül a 155-ös (Jancsin-vonósnégyes) csellástáj® súlyosan megbetegedett, úgyhogy kénytelenek voltak visszalépni a további versenyzéstől, a 157-es négyes pedig nem érte el a döntőbejutáshoz megkövetelt pontszámot. A döntőben ezért egyetlen kamaratársaság, a kitűnő Thiraj vonósnégyes versenyzett önmagával az első, kisebb pontszám esetén — esetleg a második helyezésért. A vonósnégyes, és a hegedűdöntő is igen nagy érdeklődést keltett, a zongoraversenyre meg valósággal tódult a közönség. Mire a zsűri bevonult az emelvényre, a Zeneművészeti Főiskola, nagytermének 1100 Személyes nézőterén mintegy mállfélezer „drukker” szorongott. Fél 9 is jóval elmúlt, amikor az első versenyző a Méhen elfüggönyzött dobogóra lépett, s felcsendült a versmy során ezúttal negyvenhetedszer Bach B-dúr partitája. (A döntőben minden versenyző az ülóversenyben kötelező műként játszott Babhis Bartók-darabot, s a középdöntőben előadott művet szólaltatta meg.) Ígyegy versenyző mintegy 25 percig jótszott, mire a tizedik is gólra került, hajnali 1 órára járt az idő. Verseny — hajnalig A dönti így nemcsak a korukra váró szereplőknek jelentett komoly erőpróbát, hanem próbára tepte a bírálóbizottságot és a közönséget is. A verseny nagyszerű szellemét, a zsűri hivatáséraetét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a külföldi tagjai, élükön a 80 éves, nagytekintélyű Lázáré Lévyvel, épp úgy hajnalig végezték munkájukat, mint a hazai zsűrstagok: az elnöklő Kodály Zoltán, Fischer Annie, Kadosa, Ungdi, Hernádi és a többiek. A közönség szintén jól vizsgázott. Igen sokan az eredménykihirdetésig kitartottak, sőt voltak, akik még a filmhíradó reggel fél 6.ig tartó felvételeit is megvárták. A verseny állandó látogatói az előversenyek során épp úgy „pontoztak“, mint a bírálóbizottság. A vasárnapi döntőre már mindenkinek megvolt a maga „favorit“-ja. Legtöbben a selejtezőben 13. számmal induló és rendkívüli tehetségű zongoristának elsőségét várták. Az eredményhirdetés igazolta ezt a ,,papírformát“: a győztes a 23 éves Peter Wallfisch (Izrael) lett. A döntőben a Bachmavön kívül különösen a Bartók Szvitet (Op. 14.) játszotta megragadóan. Egy kis statisztika a versenyről. A 184 résztvevő szakok szerint a következőképpen oszlik meg: zongora 46, hegedű 15, kamarazenei együtes, zeneszerzés 103 mű. Középdöntőbe jutott: 24 zongorista, 6 hegedűs, és 3 vonósnégyes. A döntőbe jutott zongoristák nemzetiségi megoszlása: belga 1, francia 2, lengyel 1, olasz 1, osztrák 1, palesztin , magyar 3. A végeredmény A verseny végeredménye a következő: A zongoristák versenyében Budapest főváros tízezer forintos díját Peter Wallfisch, az Oron-gyár felajánlotta ötezer forintos díjat Paul Bodura-Skoda (Ausztria) nyerte. Harmadik lett Bánhalmi György. A hegedűversenyben a kultuszminisztérium tízezer forintos díját Sirio Piovesami kapta, a közoktatásügyi minisztérium ötezer forintos második díját Myriam Quersin (Belgium). A Jehudi Menuhin felajánlotta 3000 forintos harmadik díjat a bírálóbizottságban Belgiumot képviselő Gertler Endre 1000 forinttal megtoldotta, s azt két,kétezer forintos harmadik díjként megosztva Franco Antonioni nak és Deák Ágnesnek juttatták. A vonósnégyes csoport 12 000 forintos díját a Magyar Rádió ajánlotta fel, ezt a Tátrai-vonósnégyes nyerte. (Tagjai: Tátrai Vilmos, Rényi Albert, Iválnyi József, Dénes Veri. A vonósnégyesver-senyre kitűzött 6000 forintos második díjat, két 3000 forintos (Éjként a zongoraversenyben harmadik helyen végzett Bánhalmi Györgynek, és a középdöntőben eredményesen szerepelt Bíró-vonósnégyesnek ítélték. A zeneszerzés, verseny tízezer forintos díját, mint már megírtuk, Járdányi Pál és Tardos Bélai az ötezer forintos díjat pedig egyenlő arányban megosztva Jean Martinnon (Franciaország) és Otto Ferenczy (Bratislava) szerezte meg. A győztesek és helyezettek, illetve a díjnyertes művek szerdán, csütörtökön és szombaton a Városi Színházban, a a Zeneakadémián rendezendő hangversenyen kerülnek a közönség elé. Wallfisch Mozart C-dúr zongoraversenyével, Badura-Skoda Beethoven ELsz.dúr zongoraversenyével, Piovesan Bartók Hegedűversenyével, Myriam Quersin Absil Hegedűversenyével szerepel. A Tátrai vonósnégyes a díjnyertes quartetteket fogja bernni, tatai. A díjkiosztás Az ünnepélyes eredményhirdetés hétfőn, délutn volt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az emelvényen felsorakoztak az eredményesen szerepelt versenyzők, s megjelent a bíráló bizottságok valamennyi tagja. Ortutay Gyula közoktatásügyi miniszter méltatta Bartók Béla zeneszerzőt és emberi nagyságát, Kodály Zoltán francia nyelven a külföldi zsűritagokat és versenyzőket üdvözölte, a vendégek nevében Edward Dent professzor beszélt. Ezután került sor a közönség lelkes tűnte és e mellett a versenydíjak kiosztására. Meg kell még emlékeznünk a Bartók Béla-eméktábla vasárnap déli leleplezéséről. A Bartók Béla út 51. számú ház falán elhelyezett domborművet Bognár József polgármester avatta fel. Emlékbeszédet Kodály Zoltán mondott. Bukarestbe érkezett a magyar kulturális védettség A román hivatalos hírszolgálat jelentése szerint Nógrádi Sándor elvtárs vezetésével Bukarestbe érkezett a román népköztársaság és a magyar köztársaság közötti kulturális egyezmény végrehajtásának megtárgyalására kijelölt magyar bizottság. A magyar és román bizottságok szombaton délután tartották meg első velgyes értekezletüket. Is szerdán megnyíló Magyar Színház valamennyi bérlete elfogyott A Nemzeti Színház testvérszínházaként szerdán nyitja meg kapuit a Magyar Színház. Ebből az alkalomból Major Tamás elvtárs ismertette az új állami színház évadját. Elmondotta, hogy a® eddigi kis befogadó, képességű Kamilla Színház helyett azért volt szükségük a Magyar Színház nagyobb épületére, mert a délgőzök egyre nagyobb tömegekben látogatják a Nemzeti Színház előadásasait. Erre az érdeklődésre a legjellemzőbb, hogy a némiképp felemelt helyiárak mellett is elkelt 3500 bérlet, a bérleti előadások valamennyi jegye. Utána Somlyó György, a színház dramaturgja beszélt az új magyar drámairodalom és a kritika kérdéseiről. Megváltozott a „Tűz“ bemutatójának időpontja A „Tűz” című magyar film díszbemutatója az eredeti időponttól eltérően október 12-én, pénteken este 9 órakor lesz a Royal Apollóban. A csepeli Táncsics és az újpesti Corsó filmszínházakban változatlanul október 20-án este 9 órakor tartják a díszbemutatót. Csepelen Drahoe Lajos nemzetgyűlési képviselő, a WM-gyár üzemi bizottságának elnöke és Básti Lajos, a film főszereplője mond ünnepi beszédet. Az újpesti bemutató szónoka Ladányi Ferenc, a film egyik főszereplője lesz. MOSZKVA FILMSZÍNHÁZAIBAN bemutatták Fagyejev ,,Az ifjú gárda“ című regényéből készült filmet. A film a Komszomol 60 éves jubileumira készült el és a szovjet ifjak példaképeinek, a krasznodoni Ifjú Gárdái késeinek életét és hőstetteit örökíti meg. TŰZ TOLNAY, VÁRKONYI, BÁSTI, RAJNAY, FÖLDÉNYI, LADÁNYI