Szabad Nép, 1948. november (6. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-13 / 262. szám
SZOMBAT, ms NOVEMBER IS SZALAD Ml® IKMP megalakulásának 30 ik évfontalján nagyszabású kiállítással kezdi meg működését a Magyar Munkásmozgalmi Intézet November 21-én, a magyar Kommunist® Párt megalakulásának 30-ik évfordulóján kezdi meg működését a Magyar Munkásmozgalmi Intézet. Az intézet elsősorban a magyar, de a nemzetközi munkásmozgalom történelmére és jelenére vonatkozó anyagokat is rendszeresen gyűjti majd, rendezi azokat Feladatai közé tartozik a magyar munkásmozgalom történetének megírása, hogy a történet tanulságai, a jelen gyakorlatában is felhasználhatók legyenek. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet ezenkívül gyűjti a marxizmus-feninizmus klaszszikus kiadványait és előmozdítja ezeknek magyar fordítását Három osztálya lesz az Intézetnek: az archívum,, amely munkásmozgalmi vonatkozású iratokat, levéltári anyagokat, nyomtatványokat, emlékiratokat, plakánokat, fényképeket, filmeket, újságkivágásokat, muzeális tárgyakat gyűjt. A tudományos osztály feladata ezeknek az anyagoknak tanulmányozása, feldolgozása és az intéztet kiadványainak szerkesztése. Az intézet könyvtára munkásmozgalmi vonatkozású könyveken kívül tudományos gyűjteményt, folyóiratokat ás újságokat is gyűjt. Az Intézet megnyitásának napján mutatják be a Kommunista Párt harmincéves jubileumi kiállítását. A kiállítás számos olyan anyagot mutat be, amely még soha nem szerepelt a nyilvánosság előtt. A magyar mozgalom kezdetei Négy korszakra bontja a kiállítás a magyar munkásmozgalom történetét. Az első teremben a 48-as forradalom előtti Magyarországot, a szabadságharcot, a kialakuló kopita, Hamist látjuk. Okiratokban, újságkivágásokban, könyvekben felvonulnak az első szocialista körök, a magyar munkásmozgalom első vezetői. Gazdag anyag mutatja a megalakuló Szociáldemokrata Pártot, amely hatalmas munkát fejt ki a szétszórt mozgalmi csoportok összefogására, szervezésére. De az ellenforradalom is akcióba lép: vaskos könyv mutatja be azoknak a szocialistáknak arcképét, akiket 1898-ban a Bánffy- Perczell kormány kitoloncoltatott a fővárosból. Jelentkezik az opportunizmus is: a munkásarisztokrácia elhanyagolja a parasztok szervezését , az imperialisták mellé áll az első világháborúban. Rákosi-brigádján át a Népszava híres karácsonyi számáig,a Történelmi Emlékbizottságig látjuk a kommunisták megalkuvás nélküli küzdelmét a hazaáruló Horthy -rendszer ellen. Különös érdeklődésre számíthat a Szabad Nép nemrégen megtalált, 1942-ben készült első négy száma. Vértanúink: Rózsa Ferenc, Schönhorst Zoltán írták vezércikkeit. A délvidéki vérengzések megdöbbentő dokumentumainak élén egy újvidéki plakát, amely 90 kommunistának agyonlő vetését jelenti be és további megtorlásokkal fenyegetőzik. Érdekes Keresztes-Fischer Ferenc „belügyminiszter” felhívása is, aki elrendeli a délvidéki vérengzésekre vonatkozó minden fénykép és irat megsemmisítését. A szabadság évei A negyedik csoportban már a felszabadító Vörös Hadsereg csapatait látjuk, az MKP konferenciáit, kongresszusait, a harcot az újjáépítésért, az államosításért, a reakció megsemmisítéséért, a munkásegységért. Látjuk az egyesülési kongresszust, az MDP vezéreit, a megtisztult, erős egységes marxista-leninista párt akcióit. A kiállítás a Magyar Munkásmozgalmi Intézet Fő utca 1 szám alatti helyiségében nyílik meg. A proletárforradalom A második terem első képei a nagy októberi szocialista forradalom jeleneteit ábrázolják. Látjuk a nagy magyar sztrájkokat, a Károlyi-forradalmat, Korvin Ottó diákcsoportjának és a baloldali szociáldemokratáknak a szervezkedését. A megalakuló Kommunisták Magyarországi Pártja a Vörös Újságon keresztül szól a magyar néphez. A kiállítás bemutatja a KMP 1919-es tagsági könyveit, belépési nyilatkozatokat, plakátokat, röpcédulákat. A KMP tevékenysége a fehér terror korszakában sem szűnt meg. A kiállítás bemutatja Hero és Andres elvtársak illegális sajtóját, de itt látjuk a fehérterror áldozatait is. Megrázó dokumentum a Lenin-fiúk siralomházban írt búcsúleveleinek gyűjteménye. Az 1942-es Szabad Nép A kiállítás harmadik része az illegalitás éveit mutatja. Az egyre erősödő terror, majd a fasizmus sem rettenti el a nép szabadságáért küzdő kommunistákat. Forradalmi jeleneteket láthatunk az 1930 szeptember 1-i tüntetésről készült fényképsorozaton. Sallai Imre, Fürst Sándor kivégzésén, a második Rákosperen, a spanyol polgárháború A legjobban tájékozott, harcos, színes, szórakoztató a Világosság Bflffiaffl IBII ■l«l|Wm«i|lffl»»'UtWlin|irnWIIWO a legnagyobb déli lap AI ELSŐ TERVÍV EREDMÉNYEI. Kivitelünk nagyrészt a készáru, behozatalunk főként nyersanyag Mindannyian emlékezhetünk még a fényképezőgépek, szájharmonikák áradatára, amelyet Németország zúdított reánk ipari és mezőgazdasági nyersanyagaink ellenértékeképen. Az érem másik oldala pedig az volt, hogy külföldről drága pénzen kellett megvásárolnunk a kész iparcikkeket amelyeket néha éppen magyar nyersanyagból állítottak elő. Magyarország ugyanis „a német nagy tárrendszerben” a segédnép szerepét töltötte be. De hasonlóan kezelt bennünket a többi imperialista ország is. Ma ezen a téren is gyökeres változás következett be. Az első tervévben már jobbára — 68,5 százalékban — kész iparcikkeket exportáltunk. Kivitelünk nagyrészt készáru, behozatalunk főként nyersanyag, 1938-ban ezzel szemben az egész exportnak csak 44 százaléka volt a külföldre szállított iparcikk. Ebben az esztendőben a behozatalból 77 százalék volt a magyar ipar által feldolgozható nyersanyag, vagy félkész áru, 1938-ban ezzel szemben a behozott nyersanyag az egész importnak mindössze 69,5 százaléka volt. Nemzetgazdaságunkban végbement szerkezeti változások tehát — mint látjuk — ezen a vonalon is éreztetik kedvező hatásukat. i ^—i..—-j-—f •HSUnommmmmmmmmmmammdtmmmmmmmmmmmmmmmm Vasárnap felavatják az újjáépítést debreceni gázgyárat Nyolc helyett öt hónap alatt készült el A háború alatt teljesen elpuszíított debreceni gázgyár építését ezév júniusában indították meg és a kitűzött nyolc hónap helyett öt hónap alatt építették fel Az építkezéshez 43.000 kiló tűzálló falazóanyagot, 182.500 kiló somot, tot és szigetelőanyagot, valamint 76.000 kiló vasanyagot használtak fel. A gáztartály űrtartalma 8000 köbméter. Az új gázgyár egész Debrecent ellátja majd elegendő mennyiségű gázzal. Eddig mindössze 2000 fogyasztó juthatott gázhoz, de csak a nap bizonyos szakában. Az új gázgyár nemzetgazdasági szempontból is igen jelentős. Gázgyáraink ugyanis eddig a kokszosütéshöz nagyrészt külföldi szenet használtak, mert ennek nagyobb a gáztartalma, mint a hazainak. Az iparügyi minisztérium hosszas kísérletek után rájön arra, hogy néhány borsodi Szénfajtát— amelyen tüzelésre nem lehetett felhasználni nagy hamu- és víztartalma miatt — igen alkalmas S tekrondil Rácén koksz gyártására és emellett még n sol értékes vegyipari mellékterméket is nyerhetünk belőle, így a debreceni gázgyár már olyan szempontok szerint épült, hogy ott a borsodi szénből állíthatják elő a kokszot és a gázt. Szakszasztalokat veszünk Ajánlatokat az Állami Hirdető Sajtóosztályára, Apponyi tér 1. ,,Konfekció“ jeligére kérjük. 40 feketéző ellen indult ügyészségi eljárás A Közellátási Hivatal országszerte erélyes küzdemet folytat a feketevágások megakadályozására és megtorlására. A napokban megindították az eljárást Rosta Szabó József székesfehérvári, Mértei György apostol, györki, Tóth Ferenc makói, Béta Béla hódmezővásárhelyi, Baron Hetrik szombathelyi Szárad Mihály, M. Szabó István, Mikó Sándor átányi keretesek ellen, akik engedély nélkül vágtak le sertéseket. Ugyancsak eljárás indult Tóth József derecskéi, Abonyi József, Fos József abauszántói és több nyíregyházi hentes ellen fekete marhavágás miatt. Beke László budaörsi lakos ellen engedély nélküli sertésszállítás miatt indult eljárás. Ivádi József pétervásári kisiparos négy juhot vágott utalvány nélkül, 15 darab borjú után elmulasztotta befizetni az árkülönbözeti díjat, valamint nem Szolgáltatott be 7 darab, közfogyasztásra levágott sertés után zsírdézsmát Az ügyészség ellene is megindította az eljárást, programjába szlovákokat Békéscsaba én Még MA IS annak a gyűlésnek lelke® hangulata melegít, amelyet a magyar pedagógusok és a szlovák szülők számára rendezett a közoktatásügyi kormányzat Békéscsabán. A régi Magyarországon elképzelhetetlen volt ilyesmi: olyan tömeg várta a magyar kultuszminisztert a csabai színház előtt, hogy csak a kéknyakkendős úttörők szigorú kordonja biztosította az utat az utcatorkolattól a színházbejáróig. A falakon kétnyelvű plakát hirdette a gyűlést s a lelkes tömeg is két nyelven zsongott, csakúgy, mint a gyűlés maga, ahol magyarok szlovákul, szlovákok magyarul szólva hányták-vetették meg közös dolgainkat. Nincs erről sok beszélnivaló, a sajtó bőségesen beszámolt róla (úgy hírlik, nemcsak a magyar, hanem a csehszlovák is). Nem erről a gyűlésről szeretnék szólni, hanem arról, hogy mi teszi feledhetetlenné. A békéscsabai iskolaügyi értekezlet előzményeiről volna néhány szavam. Két esztendeje, 1946 tavaszán Rákosi elvtárs tartott nagygyűlést Békéscsabán. Hatalmas beszédében először nyúlt az akkor még kényes kérdésnek számító szlovák kérdéshez s napjainkig elhangzik szava. Kommunista nyíltsággal mondta el, hogy demokráciánk „kezdetben nem akart hallani semmiféle népcseréről,és csak áldozatként vállalta, Bene®ék kívánságára, ezt a terhes kötelezettséget. Megmondta, hogy senkit sem akarunk meggyőződése ellenére Magyarországon tartani, de hozzátette, hogy az önként ittmaradó szlovákok felé a magyar demokrácia változatlan szeretettel fordul. „Az a szlovák, aki Magyarországon marad — mondotta — természetesen nyugodt lehet, hogy soha semmi bántódása sem esik". Az idő nemcsak ezt az állítását igazolta. Megállapította, hogy nem mindenki engedett az áttelepítési propagandának s kiemelte az öntudatos, demokratikus szlovákok, elsősorban a szlovák kommunisták bizalmát a magyar demokrácia iránt, „ők meg vannak győződve róla—mondotta Rákosi elvtárs — ,hogy a fiatal magyar demokrácia mély gyökeret vert és valóban felépíti itt azt az országot, amelyben nem lesznek nemzetiségi, felekezeti, faji különbségek“. Marosi ELVTÁRS azonban azt is látta jól, hogy a kérdés rendezésének milyen akadályai vannak. Magyarország miniszterelnöke a már akkor is ingadozó Nagy Ferenc volt s Csehszlovákiában még nem dőlt el véglegesen a harc az imperialisták barátságát keresők, a polgári, liberális demokrácia és a szocializmus diadalútját járó népi demokrácia között. Ám ő elsősorban itthon kereste a hibát s pontosan megmondta, hogy a nemzetiségi iskolakérdésben fennálló hibák é® hiányosságok oka „részben államapparátusunk gyöngesége". Megállapítását fény-bűen igazolja az a kis könyvecske, amelyet ugyancsak 1946-ban ,Mai magyar művelődéspolitika" címen adott ki a közoktatás,ügyi minisztérium. Micsoda, fellengző semmimondás ebben a kérdésben! Fölényeskedve „a legmesszebbmenő előzékenység"-ről beszél, mintha ennek a kérdések elintézése a szalon nyájaskodások körébe tartoznék. Hivalkodik azzal a rendelettel, amely módot ad a szlovák szülőknek még arra is, hogy a „saját költségükön nyilvános jogú társulati népiskolát" létesítsenek. Fellengve s nagy kegyesen megengedi, persze csak feltételes módban, hogy a szabadművelődés területén a miniszter „a nemzetiségi szabadművelődés terén dolgozó szakembereket is kinevezie“ A nemzetiségi iskolaügy „újjászervezéséről“ beszél, mint befejezett, sikeres tényről. Mai szemmel olvasva, Sztálin szavai jutnak eszünkbe azokról a nemzeti kérdésben szónokló „öblöshangú deklarációkról", amelyeket „üres és hazug deklarációknak" nevez. Mert a fellengző semmi tipor,dást egyszerű semmittevés követte- Ugyan hogy állíthatott volna saját költségén iskolát gyerekének a szegény kommunista szlovák szülő, viszont az állam állított ugyan iskolát, de nem gondoskodott népi kollégium felállításával arról, hogy a szegény, demokráciánkban bízó szlovák munkás, szlovák szegényparaszt is iskoláztathassa gyerekét. A miniszternek jogában állott volna szabadművelődést is beállítani, de persze nem állított, fis * nemzetiségi iskolaügy egy semmiféle iskolaüggyel nem foglalkozó, a békeszerződéseik körül felvetődött, ügyeiket likvidáló ügyosztály poros zugolyában intéződött, a bürokrácia álmatag munkamódszerével. Ezek voltak az előzmények. A FORDULAT ÉVÉNEK kellett eljönnie, hogy ezek az ügyek megváltozzanak. Nemcsak Csehszlovákia politikája változott meg, bár ez a változás, a csehszlovákok határozott állásfoglalása a népi demokrácia, a Szovjetunió mellé sorakozó békefront, a nemzeti kérdések sztálini rendezése mellett döntő jelentőségű volt. Számunkra azonban az volt a döntő elsősorban, ami itthon történt. A munkáspártok egyesülési kongresszusán beterjesztett programnyilatkozat kimondta, hogy a nemzetiségek számára a párt „a teljes állampolgári egyenjogúság biztosítása mellett, haladó nemzeti kultúrájuk szerbad fejlesztéséért, anyanyelvükön történő oktizedeáért, demokratikus, kulturális, társadalmi és politikai szervezkedésük teljes szabadságáért, a szomszéd országokban élő anyanemzeteikkel való kultúrcsere és érintkezés szabadságáért száll síkra” és lekötötte magát a „lenini-sztálini nemzetiségi politika" mellett. A Magyar Dolgozók Pártja elfogadta ezt a programot s amit a párt elfogad magáénak, azt megvalósítja, minden nehézség, minden akadály ellenére. A lenini-sztálini útmutatást követő külpolitikánk a csehszlovák fordulat kedvező légkörét kihasználva megteremtette a kívánatos rendezés lehetőségét, Révai elvtára irányszabó cikke és a csehszlovák minisztertanács döntése nyomán megindult a munka: kultúrpolitikánk követte azt az irányt, amelyet az ország vezető pártja szabott elé. Így jött létre a békéscsabai találkozó, amelyen a kormány álláspontját a közoktatásügyi miniszter ismertette , amelyhez az összes szlovák és magyar demokratikus szervek,hozzászóltak, a közös munka szellemében. A sivár előzmények után ez a gyűlés önmagában is vigasztaló jelenség volt s reménykeltő ígérete a jövendőnek. De nem maradtunk meg a reménynél és az ígéretnél. A MUNKA első pozitív lépéseként a nemzetiségi iskolaügy megszervezése céljából a közoktatásügyi minisztérium külön ügyosztályt telesített a legnagyobb iskolaügyi főosztály, az általános iskolákkal foglalkozó főosztály keretében, annak jeléül, hogy a kérdést nem tekintjük külpolitikai kérdésnek s nem különítjük el a magyar iskolaügytől, hanem annak szerves részeként, azzal párhuzamban kívánjuk megoldani. Második lépésként az újonnan megszervezett Kollégiumi Hivatal máris szervezi az első szlovák népi kollégiumot Békéscsabán, hogy a szegény szlovák munkások és parasztok gyerekei legyenek az elsők, akik az anyanyelvükön való iskolázás lehetőségében részesülnek. A szlovák tannyelvű iskolák színvonalának emelése érdekében már az idén kiadandó külföldi ösztöndíjak elosztása során gondoskodunk arról, hogy pedagógusok kellő számban mehessenek Csehszlovákiába is folyik a magyar tankönyvekkel egyenes tékű szlovák tankönyvek kimunkálása. A szabadművelődés terén sem állunk meg a lehetőségeknél, a szlováklakta vidékeken szlovák szabadművelődési felügyelőségeket szervezünk, ezek fognak gondoskodni a szlovák nyelvű népkönyvtárak, falukönyvtárak felállításáról is. A budapesti Pedagógiai Főiskola egy szlovák nyelvű tanszék szervezésével foglalkozik, a szlovák nevelőképzés tágabb távlatát nyitva meg. Ez nem minden, ezúttal nem távoli tervekről, hanem olyan eseményekről kívántam csak beszámolni, amelyek már megvalósultak, vagy megvalósulóban vannak. Bóka László S Kifogástalan, 200 liter űrtartalmú használt 220 voltos spektrimas kitiszelvényt vennék. Telefon: 200—840.