Szabad Nép, 1949. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-22 / 168. szám

PÉNTEK, 1919 JULIUS 22 SZABAD NÉP L­­i­á­tÜrAltL Hogyan szedi össze egy üzem az erejét az utolsó versenyszakaszra Az üze­m­ • olyan . Hatalmas szervezet, hogy ott semmi „magától” nem me­het. Nem lehet a tervet teljesíteni „csak úgy”. Nem lehet a versenyben résztvenni ,„félvállról". A hároméves terv két évét és öt hónapját szaka­szokra bontottuk, az üzemek dolgozói az egyes tervszakaszok idejére munka­versenyt­ hirdettek. Most ért véget egy ilyen tervszakasz, most kapják meg jutalmukat a versenyzők. Új szakasz, új verseny kezdődik, mint ahogyan át­vizsgálják, kijavítják, átszerelik, meg­olajozzák és újra bejáratják a sokat futott gépkocsit, úgy kell most az üzemnek, az üzem minden szervének felülvizsgálnia eddigi munkáját és fel­térképeznie az utat, amelyen járni akar. A motor: a pártszervezet. Hogyan segít a szakszervezetnek a verseny megszervezésében? Nézzük meg az Egyesült Izzó pártszervezetének mun­káját:-"Jól dolgozott. Begyűjtötte a gyárban tartott 19 tervismertető érte­kezlet­ je­gyzőkönyvét, összeült a mű­helyvezetőkkel és alapszervi titkárok­kal, majd a vállalatvezetőséggel, az üzemi bizottsággal. Egyetlen kérdés forgott szőnyegen: hogyan szervezzük meg még jobban az új tervszakaszra a versenyt. A pártbizottság jelentős reformokat határozott­­el saját munkájában és ál­talában a pártszervezet munkájában. A vállalatvezetőségnek is jócskán ki­jut az új feladatokból. Tekintsük meg az Egyesült Izzó üzemi bizottságának, ennek a­ nagy üzemi szakszervezeti szervnek a verseny idejére vonatkozó munkatervét. Il munkaterv is! Középpontjába nagyon helyesen a há­roméves- szerv sikeres, befejezését he­lyezték: a termelési, minőségi és ön­­költségcsökkentési kérdéseket. Ennek érdekében az ÜB mozgósítja tagjait, a­ 1 szakszervezeti tagságot és a gyár dolgozóit i­.Hogyan? Álljon itt a mun­katerv néhány pontja szószerinti idé­zetben: • ■ Gyárunk és azon belül az osz­tályok szűk keresztmetszetét augusztus 15-ig megállapítjuk. Felelős S­te­fel János."-r(A határidő­­kissé­­hosszúnak, t.­juh étik,, de tudnunk kell, hogy a „szí­k keresztmetszetét" nem valami szögmérővel állapítják meg, hanem a pártszervezettel, az üzemvezetőséggel ös­szeülve nehéz és aprólékos számolás és következtetés útján.) „II. A­­ szűk keresztmetszet meg­szűntetelére mozgósítjuk brigádjain­kat, élmunkásainkat, fizikai és már­szaki ,értelmiségi dolgozóinkat, augusz­tus 20-ig. Felelős: Farmer Árpád." (Ebből, a­ pontból már kiérzik az igazi verseny­ütem! Öt nap alatt — láthat­juk szinte — a gyár legjobbjai egy emberként áradnak majd a veszélyez­tetett pontra.) Részletesen megvizs­gálják, hogy a terv milyen részletei­ben maradtak el és gondoskodnak róla, hogy az év végére a terv min­den pontját valósítsák meg. A többi pontot jóformán hozzáfűzés nélkül közölhetjük. A brigád- és újítómozga­­lom további fejlesztéséért Kopper elvtárs felel. Az élmunkás és újítókor munkájának tervszerű ki­építését augusztus 10-ig be kell fe­jezni. Felelős Somlai elvtárs. Az ön­költségcsökkentési terv gyakorlati ered­ményeinek érdekében tudatosító mun­kát vállalnak és kimutatják az ebből eredő konkrét eredményt szeptember 1-ig. Felelős: Ermer Árpád. Minden határidőre megy és minden feladatnak megvan a maga felelőse. A Telefongyárral való páros­­versen­y­ első három hónapja eredmé­nyeinek és tapasztalatainak megbeszé­lésére ünnepélyes ülést rendeznek szeptember 15-ig. A termelés megjaví­tása érdekében megszervezik a mű­hely-háromszög üléseket és a műhely­ben felmerülő termelési kérdéseket itt tárgyalják meg. A több mint 20 hír­adástechnikai üzemrész számára egész­­napos­ konferenciát tart a gyár szep­tember, 30-ig. A konferencia után he­­tenkint más-más híradástechnikai üzem dolgozóit látja vendégül az Egyesült Izzó élm­nkásköre. Sok más mozgalom indul. A munka­­módszer megjavítása érdekében ál­landó­­ mozgalmat fejlesztenek ki: augusztusban 30 dolgozó, szeptember­­ben 50 és októberben 300 dolgozó ré­szére. Kiépítik és feltérképezik augusztus hírig a termelési re­szortokat. Mozgalmat indítanak a munkafegyelem további javítása, a munkaidő még­ pontosabb be­tartása érdekében... Több más pont szerepel még a tervben. És mind­ez csupán a szakszervezeti csoport általános munkaterve! Hol vannak még a reszortbizottságok? Teljes sűrűn gépelt oldalt tölt meg az Ifj­ók és Élm­unkások Körének négyhavi m­unkaterve. Majd minden négy napban összeülnek, szinte előre­látni, hogyan izmosodik, terebélyese­dik majd négy hónap alatt a látoga­tások,, szakelőadások, ismeretterjesztő filmek és viták során ez a szervezet. Úl Szakszervezeti Propaganda Bizottságnak is hatalmas az előirányzata! Szoros kapcsolatban a Párt propagandájával, tucatnyi reformot valósít majd meg — a szigorúan rendszeres értekezle­tektől kezdve egészen a műhelyekben felállítandó versenytáblákig. Az üzemi szakszervezeti Oktatási Bizottság munka­terve még nagyobb. Gyártástervező tanfolyamra, közgazda­­sági egyetemre, műegyetemre, szak­­érettségire, műszaki középiskolára küldi a dolgozókat. Hatalmas méretű tömegszemináriumokat rend­ez, átképző és továbbképző tanfolyamokat, ter­mészettudományi és egészségügyi elő­adásokat. Megszervezi a falujárást, a kultúroktatást, magát a kultúrmunkát. S külön fejezetet kellene arról írnunk, hogyan áll a kultúrcsoport a maga rendezvényeivel, színjátszásával, könyvtárával, bábjáték, képzőművé­szeti, irodalmi, zene, ének- és tánc­csoportjával a termelés szolgálatába! S hogy ez­ utóbbit szolgálja a szociál­politikai munkaterv is, a napközi ott­hon, az üzemi OTI-rendelő és a többi vívmányok létesítésével, — az csak természetes. Meg a sportfelelős terve is — aki a műhelyek közötti labda­rúgó- és sakkversenyek programba vett határidejét szigorúan be fogja tar­tani!... ★ Itt van az Egyesült Izzó szakszer­vezeti bizottságának előirányzata az új hathónapos versenyszakasz alkal­mából. A pártszervezet útmutatását megszívlelve ,javítanak munkájukon. A vállalat vezetősége, mint a navigá­ciós tisztek a hajón, látcsővel, körző­vel, matematikával térképezi fel az útvonalat. A szakszervezetek: áttételi szint az élcsapattól a tömegekhez. Az Egyesült Izzó „áttételi szijját" kitűnő bőrből, újonnan metszették a nagy feladatra: erős fonállal varrták össze és a legfinomabb zsírban avatták. Ki kell, hogy tartson — előre kell lendítenie a versenyt. T. T. BanSEE&­ Hatalom uralom Jhnijijelniszátj A második világháború előtt Len­gyelország tipikusan mezőgazdasági ország volt. Jellemző az akkori időkre, hogy az 1939. évi költségvetésben az ipar csak 5.7 milliárd zlotyval szere­pelt, míg a mezőgazdaságra 6.9 mil­liárd zlotyt fordítottak. A felszabadulás után a lengyel népi demokrácia a tervgazdálkodás útjára lépett. A hatalom a munkásosztály ke­zébe került és a lengyel dolgozók ha­talmas lendülettel láttak hozzá a fa­siszta náci hadak pusztításainak el­tüntetéséhez. A munkaverseny-mozga­­lom eredményeként három hónappal az előirányzott idő előtt, tehát már ez év szeptemberében befejezik a há­­rom­jéges tervet. Az idén 285 száza­lékkal több mezőgazdasági gépet ké­szítenek, mint a háború előtt, 76 szá­zalékkal emelkedett az acélgyártás, 97 százalékkal a bányászat termelése, 76 százalékkal több gyapotszövet ké­szül a dolgozóknak, mint az utolsó békeévben. A lengyel dolgozók tudják, hogy a szocializmus felé vezető út a fokozott iparosításon keresztül vezet és a Szovjetunió segítségével saját erejük­ből, munkaversenyben építik orszá­gukat. ­nif­ranc­iaor szórt. Kilencvenmilliárd frank: ennyit ka­pott a Marshall-tervből a francia ipar,­­ legalábbis a Rotschild-bank­­ház kimutatásai szerint. Tévednénk azonban, ha azt hinnék, hogy ezt a kilencvenmilliárd frankot a francia ipar korszerűsítésére és beruházá­sokra használták fel! Nem, a francia bányászok ma is éppen olyan nehéz körülmények között dolgoznak, mint azelőtt, a gyapotipar továbbra is áll a nyersanyaghiány miatt és hétről­­hétre újabb és újabb gyárak bezárá­sáról érkeznek hírek. Hová tűnt vár­jon a hatalmas összegű Marshall­­segély? Nos, a „Production Franqaise" a francia trösztök szócsöve megadja erre a választ. Franciaország első­sorban nylonharisnyát, dohányt, tej­port és sajtöt kap Amerikából és csak elenyészően kevés bányafelszerelést és acélipari gépet. De ez még nem minden! A francia ipari termelés további visszaesésére lehet számítani, mert a Wall Street úgy találja helyesnek, hogy Francia­­ország elsősorban mezőgazdaságát fejlessze, é­s így Nyugat-Német­­ország éléskamrája legyen. így teszi a Marshall-segély Ame­rika gyarmatává Franciaországot. Augusztus elején megkezdődik a munkaversenyben kitűnt dolgozók jutalmazása Most tartják az üzemekben a jutal­mazási értekezleteket, amelyeken a dol­gozók döntik el, hogy kik érdemlik meg a jutalmat. A dolgozók felelőssé­gük teljes tudatában bírálják: ki érde­mes erre az erkölcsi és anyagi jutal­mazásra. A Braun likőrgyárban például elve­tették egy olyan dolgozó jutalmaztatási javaslatát, aki egy alkalommal vigyá­zatlanságból nagymennyiségű málna­szörpöt folyatott el. A javaslat elveté­sének indoka: nem érdemes díjazásra az, aki nem kezeli elég óvatosan a köz vagyonát. A munkások csak azt fogad­ják el jutalmazásra, akit a szocialista munkában, munkafegyelemben példa­képnek tekintenek. Az Utasellátó NV Kerepesi­ úti üzemének dolgozói példa­képüknek tekintik a jutalomra javasolt Suli Mihályt, aki állandóan oktatja munkatársait és munkamódszerét igyekszik átadni a gyengébbeknek. Az értekezletek a kis és középüze­mekben befejeződtek, most a nagyüze­mek vannak soron. A jutalmak kiosz­tása augusztus elején kezdődik. A pénzjutalmon kívül többek között 200 Orion nagy rádió, 100 konyhabútor be­rendezés, 500 néprádió, 560 tűzhely, többszáz paplan, ezer kerékpár, edény­­sorozatok, evőeszközök, többszáz irha­bunda kerül kiosztásra. Ezzel egyide­jűleg a munkaverseny győztes üzeme megkapja­ a Szaktanács Vándorzászló­ját, amely most a Hofherr-gyárnál van. A legjobb brigádot a Köztársasági El­nök Vándorzászlajával jutalmazzák meg. A forgóalap forgási sebességének meggyo­rsításáért­ A Richter Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár NV dolgozói megtárgyalták az EMAG dolgozóinak felhívását a forgó­alap csökkentésére és forgási sebessé­gének meggyorsítására s elhatározták­ a hároméves terv sikeres befejezése érdekében, csatlakoznak a 46 üzem kezdeményezéséhez. Határozatukban vállalják: értékesítik azt a körülbelül 500 ezer forint értékű nyersanyagot, amely a jelenlegi gyártási menet mel­lett felesleges. Ugyancsak értékesítik azokat a csomagoló­anyagokat, ame­lyek már megszüntetett cikkek csoma­golására szolgáltak. A gyártási mód­szerek és a szűk keresztmetszetek rendszeres felülvizsgálását végző ku­tatóbrigádok munkája már eddig is tekintélyes megtakarítást eredménye­zett. Munkájukat fokozottan folytatják tovább. Kiszélesítik a munkamódszer­átadási mozgalmat és szakoktatás megszervezésével teszik eredménye­sebbé brigádjaik munkáját a forgó­alap forgási sebességének meggyorsí­tása érdekében. Csatlakozott a mozgalomhoz a Gyürkeménny- és Kazánépítő NV is. Dolgozói kimondották: ezentúl a mun­kákat határidő előtt fejezik be. Ezen­kívül vállalták, hogy az anyagokat a leggazdaságosabb módon és leg­gyorsabban juttatják el az építkezés­hez legközelebb eső tárolási helyre és a selejtet anyagtakarékossági felelősök beállításával a minimumra csökkentik. Társadalombiztosításunk eredményei és feladatai Társadalombiztosításunk a felszaba­dulás óta hatalmas változáson ment át. A népi demokrácia fejlődése meg­változtatta magát a társadalombizto­sítás lényegét. Az OTI a régi, munkás­ellenes intézményből a dolgozók egész­ségének védelmezőjé lett. Az ország lakosságának több mint egyharmada tartozik ma már az Or­szágos Társadalombiztosító Intézethez. Önkormányzatában Apró, Harustyák, Mekis, Ratkó, Zguerka, Köves, Vincze elvtársak gondoskodnak arról, hogy a társadalombiztosításban minél döntőbb szerephez jussanak a szakszervezetek. Az OTI elnöke és vezérigazgatója is fizikai munkás. Nézzük meg először, hogy mik­ a még megoldásra váró legsürgősebb kérdések. Át kell szerveznünk a körzet­orvosi hálózatot, még­pedig úgy, hogy az el­hanyagolt külvárosok, peremvárosok, falvak betegellátásának megjavítása érdekében az orvosi állásokat a külte­rületeken és a falvakban szaporítjuk. Meg kell oldanunk a szakrendelések nehéz kérdését is. Decentralizált szak­rendelésekkel csak az OTI rendelke­zett. A MABI-nak egy intézete volt a Péterffy Sándor­ utcában, az OTBA- nak a Trefort­ utcában. A hároméves terv adta meg először a lehetőséget a szakrendelői hálózat fejlesztésére. A csepeli, budafoki, debreceni, kecske­méti, újnest­i, Fehérvári­ úti, mátészal­kai építkezések, a hódmezővásárhelyi, ceglédi, nyíregyházi bővítések az el­múlt évek munkájának eredményei. A különböző intézetek egymástól függetlenül működő betegellátó szer­vezetének egyesítése után a betegellá­tás egységesítése felé haladunk. Az átmenet a leggondosabb előkészítést igényli. Vigyáznunk kell arra, hogy a munkásság egészségügyi ellátásá­nak színvonala ne csökkenjen. Meg kell határoznunk az új szervezet összefüggéseit a társadalombiztosítás­ipari és háztartási 1938. év táppénz 12,743.000 P szülési segély 2,320.000 P öregségi, rokkantsági, öz­vegyi, árvasági stb. Járadék 2,465.000 . Ez a kimutatás mindennél ékeseb­ben beszél. De a segélyezés ter­én is vannak még feladataink. Le kell lep­leznünk azokat,­­ akik indokolatlanul, munkástársaikat megkárosítva veszik igénybe a táppénzeket. Le kell vinnünk a segélyezést az üzemekbe. Egyelőre öt nagyüzemben ez már meg is tör­tént, de folynak az előkészítés mun­kai, különösen a táppénz vonalán. A társadalombiztosítás további fej­lődését a Párt programja határozza meg: „Szükséges, hogy az ipari és bányamunkások egészségvédelmi in­tézményeit egyre inkább az üzemek­hez kapcsolják." Ma már körülbelül 400 üzemnek van orvosa. Az üzemorvosok a dol­gozók gyógyításán kívül mindinkább üzemegészségügyi kérdésekkel foglal­koznak, a foglalkozási betegségek megelőzésével, a munkaártalmak el­leni védekezés kérdéseivel és munká­jukat mindinkább elősegíti az üzemek megbízottainak, szociálpolitikai felelő­seinek bekapcsolódása az egészségvé­delem kifejlesztését célzó munkába. Itt kapcsolódik a társadalombiztosítás betegellátó feladatkörébe a szolgálta­tások, táppénz, szülés, halálozás ese­tén fizetett juttatások megszervezésé­nek kérdése. Amilyen mértékben erősödött népi demokráciánk gazdasági ereje, olyan mértékben emelkedtek az OTI segélyei is. A családtagok kórházi ápolási ide­jét például évi­­42 napról 60 napra, a tüdőbeteg munkások ápolási idejét egy évről két évre, a családtagokét 42 napról 6 hónapra emeltük fel. Az igényjogosult családtagok­ fél táppénz helyett 75 százalékos táppénzben ré­szesülnek, ha a családtagok száma legalább kettő. Bevezette az OTI a családtagok részére, is a temetkezési segélyt, amiben azelőtt családtagok nem részesültek. Lényegesen emelked­tek az öregségi járadékok is. 1946 augusztusában az öregségi járadéko­sok havi 20—30 forintot kaptak. 1948 november 1-től, amióta a magyar munkásság önként hozzájárult­ a já­rulékok felemeléséhez, az öregségi járadékok összege 60—65 éves élet­korig 75 forinttól 130 forintig, 65 éves életkor után pedig 115 forinttól 200 forintig terjed. Hasonlítsuk össze az OTI szolgál­tatásait az 1938-as évi vel­­kálatai további üzemek bekapcsolá­sára is. Az OTI a munkásoké! Minél erőseb­ben átérzik, ezt jelszót a munkások és minél jobban segítik az OTI-t mun­kája elvégzésében, a final inkább válik valóra — és lesz az OTI valóban a munkásoké. Németh János az Ott vezírigazgatója. 1947. év 73.285.000 Ft 8.259.000 Ft 45.439.000 Ft 1948. év 114.030.000 Ft 24.491.000 Ft 87.177.000 Ft lengyel munkás­ újítók Új munkásvezetők a könnyűipari minisztériumban A könnyűipari miniszter Ladányi Lajos asztalost az üzemgazdasági és tervfőosztály, Földi László nyomdászt, a tervosztály vezetésével bízta meg. Ladányi Lajos 1904-ben Mezőtúron született. Szülei munkások voltak, ő maga 1919 óta vesz részt a munkás­­mozgalomban. 1948 augusztusában a Párt a munkapad mellől a Bútoripari Központ üzemgazdasági osztálynak élére iíl­totta, majd a Bútorértékesítő NV vezérigazgatója lett, innen a TÜKF­R élére került. Földi László apja bádogos volt, ő a nyomdászmestersé­get tanulta ki. 1932-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1935 óta párt­tag. Illegális tevékenysége miatt két­szer ült börtönben. A felszabadulás után a Szikra Nyomda párttitkára, igen szép eredményeket jelent a lengyel iparnak a munkásújító mozgalom. Az értelmiségi és fizikai dolgozók testvéri­ együttműködésének gyümölcse az az újítás, amelyet Marian Janowicz brigádban dolgozó szézelőmunkás és Lukasz Terczynski mérnök vezetett be nemrég a wroclawi Állami Műszaki Berendezése­ket Gyártó Üzemben. Az újítás eredményeként a termelés tizenötszörösére emel­kedik. Az új gép a réginél lényegesen könnyebben kezelhető, még képzetlen munkás is ,el tudja látni. Képünkön a munkás és a mérnök éppen összeállítja az új találmányt. majd 1948-ban a Nyomdász Szakszer­vezet titkára lett. Innen került a Nyomdaipari Igazgatóság vezérigaz­gatói tisztségébe. Szeptember 15-re elkészül a szegedi textilkombinát A szegedi textilkombinát építésének szeptember 15-re kell elkészülnie. Hogy az üzem a kitűzött időben való­ban megkezdheti munkáját, azt elsősor­ban a Szovjetuniónak köszönetjük. A Szovjetunióból ugyanis megérkeztek az első gépszállító vonatok és így azonnal megkezdhetjük a gépek szerelését. A konfekcióipar fejlesztésére ebben az évben új nagy gyár épül Kispesten, a Férfiruhaipari NV, amely július 24-én megkezdi működését. Ünnepélyes at­adá­sa augusztus 1-én történik. Augusztus 20-án kezdi meg működé­sét Szombathelyen az újonnan épült, korszerűen felszerelt szövőterem. Száz­méteres új szövőtermet kapott a győri Linum Lenfonó-gyár is, hogy a fokozódó lentermelést hazai textilgyártásunk hiánytalanul fel tudja dolgozni.

Next