Szabad Nép, 1949. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-15 / 214. szám

’ CSÜTÖRTÖK, 1949 SZEPTEMBER 15 SZABAD NÉP PÉNTEKEN NYÍLIK AZ ŐSZI VÁSÁR, a Szovjetunió, a népi demokráciák és hazánk iparának, mezőgazdaságának nagyszerű seregszemléje " Lázas munka folyik a hatalmas terület minden részén. Egyelőre még szanaszét hever mindenféle szerszám, fa és vasszerkezet. Az épületek falait most vakolják, festik, vagy aluminium­­lemezzel borítják be. A bejárattal szemben áll a szovjet kiállítási csarnok. Tetején hatalmas méretű, csillogó arany címer. Bent képek, grafikonok és a szovjet ipar tökéletes remekei kapnak majd he­lyet. A csarnok mellett felsorakozva várják már a látogatókat a nálunk még soha nem­­ látott mezőgazdasági gépkolosszusok. Ezen a részen épültek fel egymás mellett a népi demokráciák kiállítási helyiségei, amelyek a szocializmus felé haladó népi demokráciák ipari és mezőgazdasági termelésének alkotá­sait mutatják be. Most érkeznek a Nehézipari Központ hatalmas méretű, újszerűen megépített épületéhez a magyar ipar büszkeségei, a modern gépek, szerszámok, motor­­kerékpárok és varrógépek. Régi hábo­rús tankra szerelt daru szállítja a gépóriásokat helyükre. A textilipar csarnokának homlokzatára ragyogó színekkel megfestett, óriás méretű freskót helyeznek. Az Alumíniumipari Központ épületének alumíniumfalairól csillogva verődik vissza a napsugár. A kiállítási csarnokban kapnak he­lyet a nyugati államok kiállítói, akik szintén szép számmal vesznek részt a vásáron. Minden látogató, legyen az gyár­vezető, géplakatos, vagy éppen házi­asszony, megtalálja mindazt, amit keres, vagy amire szüksége van. Be­mutatja ez a kiállítás hároméves ter­vünk eredményeit és utat mutat az öt­éves terv felé. | í-'-Y A magyar nehézipar dolgozóinak legkitűnőbb alkotásait állítják majd a a nehézgépipar óriásméretű épületében. Sorra érkeznek a gépek a kiállításra A vásár büszkesége lesz „ az épülő szovjet pavilion Csillogó alumíniu­mlemezekből állítják össze az Alumíniumipari Központ csarnokát Az állami villamosművek hatalmas­­méretű távvezetéktartót állított fel. Egész falvak mód az Őszi Rendkívül tanulságos lesz Az Őszi Vásár látogatói, de külö­nösen a dolgozó parasztok számára nagy élmény a DÉFOSZ kiállítási anyaga. Rendkívül szemléltetők és ta­nulságosak már a DÉFOSZ-pavillon főfalainak freskói is. A freskó egy része a múltat, a magyar parasztmoz­galmakat mutatja be, Dózsától egé­szen a felszabadulásig. Alatta a Horthy-korszak paraszti nyomorúságá­ról látunk jellemző adatokat. A freskó előtt nagy terep­asztalon egy, a nagybirtok szorító gyűrűjében síny­lődő falu képe lesz a kor minden nyomorúságával. Ekijét mutatják be Vásáron a DÉFOSZ kiállítási anyaga A következő rész a felszabadulás utáni időket, az UFOSZ, FÉKOSZ munkáját, a földreformot, a DÉFOSZ megalakulását, termelőszövetkezetek alakulását és eredményeit és a traktorállomások munkáját szemlélteti, kidomborítva a munkás-paraszt-szö­­vetség jelentőségét. A freskó közép­pontjában két megvilágított kép is­merteti a DÉFOSZ feladatait. Az egyik a munkástagozat jelentőségét, a másik a DÉFOSZ legfontosabb fel­adatát, az őszi szántási és vetési terv versenyben való teljesítését emeli ki. Bemutatják a gyorsított vágást az újító-kiállításon A két hét múlva megnyitó újító-ki­állításra eddig több mint 700 újítás és ta­lálmány modellje, rajza vagy fény­képe érkezett be a bírálóbizottsághoz. Ez a bírálóbizott­ság választja ki a beérkezett anyagból a kiállításra kerülő újításokat. Építőiparunk fő­leg előregyártott épü­letelemekkel szerepel a kiállításon. A textilipari újítók a szálbeszívókészülé­­ket­­ kétféle változatban is bemutatják és a dolgozók maguk választhatják ki a célnak legjobban megfelelő készülé­ket. Alumíniumiparunk bemutatja az első Magyarországon készült alumi­­nium-ötvözetet, a szilikóaluminiumot. A kiállítás egyik fénypontja lesz az új szovjet fémmegmunkálási módszernek, a gyorsított vágásnak a bemutatása. Erre a célra egy új Skoda-típusú esz­­tergapadot állítanak fel a kiállításon, amelyen az ország egyik legjobb esz­tergályosa mutatja be a már néhány magyar gyárban is bevezetett gyorsí­tott vágást. A kiállítás a Műcsarnokban lesz. Az építőbrigádok reflektor mellett éj­szaka is dolgoznak, hogy helyreállít­sák a Műcsarnok háborús sérüléseit és alkalmassá tegyék az újítók nagy ki­állításának megrendezésére. Házt­artás-statisztikai adatgyűjtés Tervgazdálkodásunknak a tervezés­hez és ellenőrzéshez minél pontosabb és több számadat szükséges a gazda­sági élet minden területéről, így pél­dául hónapról-hónapra meg kell tudni állapítanunk az életszínvonal emel­kedését, amelyből­­ következtetni tu­dunk a szükségletekre is. A fogyasz­tási cikkek termelésének helyes irá­nyításához többi között ismernünk kell, hogyan oszlik meg­ a fogyasztás, milyen célra fordítják a dolgozók ke­resetüket. A Központi Statisztikai Hivatal a Népgazdasági Tanács határozata alap­ján ezeknek az adatoknak felkutatá­sára októberben háztartás-statisztikai adatgyűjtést indít meg. A háztartás­­statisztika havonta körülbelül 1200 és évenként egyszer többezer család ház­tartási naplójának adatait dolgozza fel és csoportosítja fogyasztási cikkek szerint. A feldolgozás úgynevezett „képviseleti feldolgozás“ lesz. Ez azt jelenti, hogy a háztartási naplót ve­zető családoknak összetételükben és kerületi megoszlásukban is képvisel­niük kell a magyar dolgozók összes­ségét, vagyis a napló vezetői között a dolgozók minden rétege megfelelő arányban megtalálható lesz. A háztartás-statisztikai feldolgozá­sok alapja többszáz, illetve többezer dolgozó családjának folyamatosan, pontosan vezetett naplója. A naplók rendszeres vezetését önként vállalják majd a háziasszonyok és dolgozó nők, mert tudják, hogy munkájukkal a szo­cialista tervgazdálkodást segítik. " 5 — ^ PÁRT és pártépítés ^ 1Pártoktatás termelés A Nagybudapesti Pártválasztm­ány határozata döntő feladatként állítja párttagságunk elé a munkafegyelem megszilárdítását, az új szocialista ter­melési fegyelem megteremtését. Ezzel kapcsolatban rámutat a határozat üzemi pártoktatásunk hiányosságaira, gyengeségeire. Komoly hiányosságok vannak párt­oktatásunkban. Szervezeteink nem tö­rődnek eléggé párttagságunk képzésé­vel, nem fordítanak megfelelő gondot a politikailag gyengébb és elmaradt munkások nevelésére. Számos fontos üzemünkben például a párttagságnak alig 15 százalékát vonták be­ az ok­tatásba. Pártoktatóink nagy többségé­nél az elméleti oktatás mellett elma­radt a politikai nevelés. Pedig a kom­munista oktatók kötelessége többet je­lent, mint marxista-leninista ismerete­ket közölni hallgatóikkal. Az ő fel­adatuk az is, hogy az elmélet elsajá­títása közben egész magatartásukban kommunistává nevelődjenek az embe­rek, vérükké váljanak azok a tulaj­donságok, amelyek egy elvtársat való­ban kommunistává tesznek. A szovjet bolsevikokat nemcsak az jellemzi, hogy megállás nélkül tanulnak, fej­lődnek tovább, hanem az is, hogy az elmélet vérükké válik és új embertípusokká formálja őket. A szovjet dolgozó a marxizmus­­leninizmust váltotta gyakorlattá, amikor a háborúban hősiesen védte hazáját és az egész világot a fasiz­mussal szemben, amikor büszkén vál­lalt nagy feladatokat az ország újjá­építéséért, vagy amikor Sztálin elv­­társhoz intézett levelekben munkáját, áldozatkészségét ajánlja fel a szocia­lista haza továbbfejlesztéséért. . Azért ilyen a szovjet ember, mert ilyenné nevelte a Párt. A mi elvtársainkban, munkásaink­ban is megvannak a csírái ezeknek a nagyszerű tulajdonságoknak. Csak fel kell ébreszteni azokat, tudatosí­tani kell bennük — és ez nagy mér­tékben kommunista nevelőink feladata. A Rajk-banda leleplezésének vissz­hangja világosan megmutatta: a ma­gyar munkások, magyar dolgozók sze­retik hazájukat. Válaszuk több és jobb­ termelés, több felelősségérzet­tel, nagyobb áldozatvállalással. Eze­ket a tulajdonságokat tovább kell és lehet fejleszteni. A mi pártoktatóink nem sok gondot fordítottak erre. Üzemi párttagjainkat, dolgozóinkat nem eléggé, vagy egyáltalán nem ne­velték kommunista kötelességtudásra és áldozatkészségre, nem tudatosítot­ták bennük az egyéni felelősséget munkájukért. Oktatóink között is igen kevés az élmunkás, brigádvezető, vagy olyan munkás, aki a termelésben jó példát tud mutatni társainak. Másképen dolgozik az a munkás, aki érti a mindennapi munka, a ter­melés politikai összefüggéseit. Szíve­sebben vesz részt a versenyben, töb­bet foglalkozik az egész üzem terme­lésének problémáival. Üzemi oktatá­sunk nagyban előmozdíthatná ezt a szellemet. Eddig nem tette. Nem gon­doskodott arról, hogy a pártoktatás elméleti anyagát összekapcsolják a munkaverseny és termelés helyi fel­adataival. És ha megnézzük üzemeinkben: kik, milyen oktatásban részesülnek , komoly hibákat találunk. Többsé­gükben alap- és haladófokú szeminá­rium folyik évek óta. Párttagjainkat nem emelték fel nagyszámban a kö­zépfokú oktatáshoz. Ez azt eredmé­nyezte, hogy kevés üzemi elvtársunk tanulmányozta a Bolsevik Párt tösrténetét, amelynek példamutató és formáló ereje feltétlenül segít abban, hogy kommunista embertípusok nevelőd­jenek munkásainkból. De nem törőd­tek a vállalatvezetők, művezetők, mes­terek politikai nevelésével­­sem. Az ér­telmiséget pedig szinte alig vonták be a pártoktatásba. A mi pártszervezeteink feladata, hogy minden üzemi, szakmai továbbképzést megfelelő politikai szellemmel hasson át. Üzemi oktatásunk hibája kiterjedt a szakmai oktatásra is. A szakmai tovább­képző tanfolyamokat nem támogatták megfelelően, nem adtak segítséget a szakszervezetnek, így történt, hogy sok szakmai tanfolyamon a politikai nevelő­munka csak formális volt, vagy el­nyomta azt a szakmai oktatás. A felsorolt hiányosságok, hibák igen sok üzemünkben megtalálhatók. De vannak jó tapasztalatok is, s ezek azt bizonyítják, hogy ahol komoly, szerve­zett oktatási munka folyik,­­ ott a pártoktatás növeli az üzem dolgozóinak politikai öntudatát és segíti őket a ter­melés munkájában. Nem­ véletlen, hogy a legutóbbi él­­munkáskitüntetésre felterjesztett üzemi dolgozók között a Ganz Vagongyár 28 élmunkásából 22-en, a Ganz Villany 23 élmunkásából 16-an részesültek rend­szeres pártoktatásban. A Ganz Villany nagygépműhelyében a legjobb pártmun­kásokat, brigádtagokat szemináriumi ok­tatásba kapcsolták be. Ez a szeminá­rium nyerte el az üzem oktatási ván­dorzászlaját, ennek a tagja lett az üzem legjobb termelési brigádja is. A Gold­berger vigogne üzemében a legutóbbi 1 hónap alatt 1.76 kilóról, 2.18 kilóra emelkedett egy munkásnak egyórai ter­melése és szép eredményeket értek el a megtakarítás terén is. Kiderült, hogy az üzem 160 dolgozójából, 60-an jártak pártszemináriumra, 40-en pedig szak­­szervezeti szemináriumra. A WM Cső­gyárban a termelés jelentősen emelke­dett, ez az üzem rendszeresen teljesíti a tervet. Nem véletlen: ebben az üzem­részben különös gondot fordítottak a pártoktatói munkára. Ez az általános tapasztalat, ahol a pártszervezet nagy gondot fordít a pártoktatásra és politikai­ nevelésre , ott megmutatkoznak az eredmények a termelésben is. És ma, amikor minden erőnket a termelés felé kell irányítanunk, egyetlen üzemi pártszervezetnek sem szabad figyelmen kívül hagynia az ok­tatás és nevelés jó munkáját. Súlyos hibák vannak, sürgősen javítani kell rajtuk. Pártunk megmutatta az utat, meg­jelölte a tennivalókat. Az üzemi párt­oktatás, nevelés munkáját pártbizott­ságaink, párttitkáraink fő feladatává kell tenni. A párttitkár irányító mun­kával és ellenőrzéssel segítsen az eddig mutatkozó hiányosságok felszá­molásában, a pártbizottság pedig rendszeresen foglalkozzék az egész pártoktatás munkájával. Azokban az üzemrészekben, ahol a termelés, a terv teljesítése lemaradt , meg kell erősí­teni az oktatást, nagyobb számban kell bevonni a párttagokat és párton­­kívülieket az oktatásba. El kell érnünk az új oktatási évadban, hogy üzemi párttagjaink legalább 40 százaléka ré­szesüljön szemináriumi oktatásban. A termelés ügyét a szeminárium leg­belsőbb ügyévé kell tenni. A párt­oktató maga is támogassa és ellen­őrizze a hallgatók termelési eredmé­nyeit. A szeminárium beszélje meg, ki, hogyan teljesítette normáját azon a héten és a jó eredményeket állítsa példaképpen a többiek elé. El kell érni, hogy minden üzemi dolgozót át­hasson Rákosi elvtárs megállapítása: „A kommunista öntudatának mérete elsősorban a termelés emelése.” A ter­meléshez való jó viszony politikai ön­tudat kérdése. A mi oktatóinknak olyan öntudatossá kell nevelniük üzemi dolgozóinkat, hogy lelkesen tel­jesítsék építésünk nagy feladatait.

Next