Szabad Nép, 1949. december (7. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-15 / 291. szám

0 NÉMAFILMTŐL A LEGÚJABB REMEKMŰVEKIG A szovjet filmművészet 30. évfordulójának ünnepi műsora A Szovjetunióban december utolsó hetében ünnepiek a szovjet film har­mincéves évfordulóját. Harminc esz­tendeje annak, hogy ez a legszélesebb tömegekhez szóló művészet valóban az emberi, haladás szolgálatában áll, segítője, útmutatója a dolgozók har­cának, példaképe a szabadságszerető népek filmművészetének. Népi demokráciánk a moszkvai ün­nepségekkel egyidőben, december 25- től 30-ig a Magyar Szovjet Társaság rendezésében tartja meg a harminc­éves szovjet film ünnepét. Tíz nagy­budapesti mozi naponta változó mű­sorral, öt szebbnél-szebb szovjet fil­met mutat be. Ezekből más és más oldaláról ismerjük meg a szovjet nép életét és azt az új, szocialista ember­típust, amelynek kialakítására mi is törekszünk. Egyetlen napig tesz műsoron a téma moziban a „Postamester" című némafilm. A szovjet filmüvészet nagy némafilmjeiről igen keveset tudtunk annak idején. Nálunk nem kerülhettek a közönség elé azok a némafilmek, amelyek meghódították az egész vilá­got, így például a „Patyomkin pán­célos", az „Anya" stb. A „Postames­ter"-t a szovjet filmművészet első évei­nek egyik kiemelkedő alkotását termé­szetesen feliratozva láthatja majd a közönség. Vera Mareckájának, a Szovjetunió népmű­vésznőjének felejthetetlen ala­kításában elevenedik meg annak az egyszerű parasztasszonynak az élet­­története, akit a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsába is beválasztottak — a „Kormány tagja’’ című filmben. Valódi történetet dolgoz fel ez a film, Alexandra Szokolova képviselőnő har­cos, eredményekben gazdag életét. Konstantin Zaszlonov, a bielorussz partizánok vezetője a főhőse az „Orsch csomópontnak”. A bielorussz nép hős partizánját, a nálunk már jól ism­ert, Vladimír Druzsnyikov — a „Szibériai rapszódia" főszereplője — személyesíti meg.­­ A lett nemzetiségi filmgyártás alko­tása Jan Ramisszal, a forradalmár költővel ismertet meg bennünket. Az ebben az évben elkészült „Becsületbíróság" a szovjet filmművé­szet egyik legkiemelkedőbb alkotása. Alapvetően fontos politikai kérdést világít meg a szocialista realizmus művészi eszközeivel: a szovjet tudó­soknak a kozmopolitizmus elleni harcát. Vidám, zenés, táncos film az „Új ház". B­elorusszia kolhozainak háború­utáni újjáépítéséről szól. Az orosz népdalok legszebbjei, táncos ünnep­ségek, szerelem és humor szövik át az „új házak" felépítésének mozzana­tait.­­«« «« «« «« ««›`·» »» »·■§»» »» »»»»»»§·»» »» »» »»»»»»»» »» »» »­. F. NAGY LÁSZLÓi 1 KOSZOD TO x V v X X y Néked is nem sütött a nap akár mások gyermekének, X X és nem hirdette jöttödet lakomázó népség. X X de munkádról megismertek elnyomott és szabad népek, s nagyságodról zeng most a vas, termőföld, s a kék ég, X v Lenin végső akaratát színacél szívedbe zártad, X szabad proletárok élén esküdtél Leninnek. 5 És ha néped újra győzött, jármát törte rab hazámnak. 5 igazán csak ekkor tudtuk, mint szeretsz Te minket. $ Hőseid kiömlött vére új életet adott nekünk, X J újszülött hazámé az ő szívük dobogása, X ! győzni mi is megtanultunk, mindig csak előre lépünk, x 2 nem is lépünk, úgy repülünk mi a boldogságba. ^ Hatalmunk nagy: halált osztunk, bitót alias árulóknak. X jövőnket már megterveztük, kezünk újat alkot. X át puszta vidékre gyárakat és magunknak nyaralókat. $ Úgy érezzük köztünk vagy és mindezt számon tartod . Roncosfejűi őszirózsák napkelet felé fordulnak, 5 2 és bor csordul ma millió kristályszín pohárba,­­ itt magyarok köszöntenek, Sztálin, kantátát dalolnak. X $ mint Grúziának cédrusfa-termetű lánya. X • Mint a sarki jégtörő és Kína ifjú tábornoka, X L akit már az üllő mellett vassá edzett a Párt, bor nélkül és kenyér nélkül köszönt a sztrájkolok hada,­­ de bíznak benned s elsöprik a kizsákmányolást, g­­rumanok, háborút szítók ellen küzdő embereknek X 2 a Te nyugodt beszéded is győzhetetlen fegyver, X $ őrizd békében s mi munkával felelünk ezeknek X 2 s ha kell, puskát markol nálunk minden épkéz ember. v g Megvédjük azt, amit adtál: munkánk, szabad otthonunkat. $ $ hogy a föld színéről minden gaz kivesszék! X 5 Vezess előre Sztálin! Nevedre most poharat fogunk. X g Éltessen nekünk sokáig erő és egészség! X Könyvkiállítás a nagyüzemekben Sztálin elvtárs születésnapján Sztálin elvtárs 70. születésnapja al­kalmából Budapest és az ország nagyüzemeiben december 19—24-ig könyvkiállításokat rendez a Szikra könyvkiadó* és a Könyvterjesztő NV. Ezek a kiállítások könyvekben mutat­ják be Sztálin elvtárs harcos életét, Sztálin magyar nyelven megjelent műveit, valamint azokat a tudomá­nyos műveket, melyek Sztálin elvtárs munkásságát ismertetik. Kiegészítik a kiállítást azok a szépirodalmi művek, melyeknek központjában Sztálin alakja áll és mindazon könyvek, amelyek Sztálin elvtárs 70. születésnapjára jelennek meg magyar nyelven. A Szikra könyvkiadó a Csepeli WM- ben, MÁVAG-ban, Ganz Vagon, Ganz Villany, Ganz hajógyárban, a Győri Vagongyárban a Pécsi MESZHART bányáiban, valamint az ország több­­más üzemében rendezi meg a ki­állítást Az építőmunkásság részére a Gyárépítő NV és a Vasbetongyár NV központjában állítja fel a kiállítást. Ezenkívül tervbe vették mozgó kiállí­tás formájában a fontosabb építkezé­sek meglátogatását. TIZENNYOLC NAP ALATT TIZENHAT SZEREPLÉS... Nagyszabású fogadás az Oszipov-zenek­ar tiszteletére A dolgozó magyar nép kedves ven­dége, az Oszipov-együttes, az Orosz Szövetségi Szocialista Szovjetköztár­saság állami népi zenekara alig egy­hetes magyarországi tartózkodása óta hatalmas programot bonyolított le. Óriási sikerű operaházi és nemzeti­­színházi szereplései után elsőnek a Vörös Csepel do­­öntői előtt mutatko­zott be, m­ilyen G­ Tőrött, utána Pé­csett, majd Szegeden hangversenyezett. Hétfőn délben érkezett vissza Budapestre és délután már a Magyar Fonó dolgozóit ragadtatja el mű­""'sze­­tével szerdán ismét útrakelt, hogy este Debrecent látogassa meg, csütör­tökön pedig Diósgyőr Vasgyár munká­sai előtt lépjen fel. A mindenütt meg­nyilvánuló hatalmas érdeklődésre jel­lemző, hogy Diósgyőrött a mozgószín­ház 1200 személyes nézőterét át kellett rendezni, úgyhogy az ülőhelyeken kí­vül további 1200 személynek tudtak helyet biztosítani. Még így is sokan kívül rekedtek. Az együttes egynapi budapesti pihe­nőjét a Magyar-Szovjet Társaság és a Művészeti Szövetségek Háza felhasz­nálta arra, hogy nagyszabású foga­dást rejtezzen az Oszipov-együttes tiszteletére a Park-klubban. A fogadó­in megjelent a magyar politikai és művészeti élet sok kiválósága, Szmir­nov elvtárssal, a budapesti szovjet nagykövetség ügyvivőjével az élen a diplomáciai kar számos tagja, s a Budapesten tartózkodó Vladislav No­­vomesky elvtárs, szlovák kulturális és tudományos megbízott A kiváló szovjet művészeket Szabó Ferenc elvtárs, főiskolai tanár, a Zene­művészek Szövetségének elnöke üdvö­zölte. Hangsúlyozta: a szovjet zene­művészek szereplésükkel minden alka­lommal példát mutatnak, s mindig újra és újra bebizonyítják: a szovjet zenekultúra a világ leghaladottabb zenekultúrája. Ezután gazdag és értékes művészi program szórakoztatta a vendégeket Az Oszipov-együttes további pro­gramja egyébként a következő: Pénte­ken a honvédség és rendőrség tagjai számára tart előadást a Sportcsarnok­ban, szombaton az Egyesült Izzó dol­gozói előtt szerepel, vasárnap délután 2-kor Dorogon a bányászoknak rendez hangversenyt, este pedig a Zene­­akadémián lép a közönség elé. Hétfőn a Városi Színházban, kedden pedig újra a Zeneakadémián hangversenyez, ezúttal a szakszervezetek rendezésé­ben. Másnap, december 21-én az együttes közreműködik a Sztálin elv­társ 70. születésnapja alkalmából ren­dezendő operaházi díszelőadáson. SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1949 DECEMBER 15 Sztálin elvtárs születésnapját szovjet művek bemutatójával ünnepli a Vasas Kórus Sztálin elvtárs 70. születésnapját nagyszabású hangversennyel ünnepli a Vasas Központi Kultúregyüttes va­sárnap az újjáépített Városi Színház­ban. Az ünnepi szovjet esten kilenc újdonságot mutat be az együttes, így a többi között Prokofjev: „Köszöntő Sztálinhoz" című népi szövegekre írt kantátáját, Kraszev „Moszkva-kantá­­tá"-ját, ezenkívül Novikov, Lirov, Ma­karov és Vlagyimirov műveit. A Köz­ponti Kultúregyütes férfi és női ének­karán kívül szerepel a csoport tánc­kara, balalajka-zenekara és a Székes­fővárosi Zenekar. Vezényel: András Béla. Közreműködik Pécsi Lakatos Ilona, Fehér Pál, Kraudl Elemér (ének) Donáth Lili és Katyori Dénes (szava­lat). Az előadás este 7 órakor kez­dődik. Ünnepi műsort sugároz a rádió Sztálin elvtárs születésnapjára A magyar rádió péntektől kezdve a jövő szerdai nagy évfordulóig minden nap sugároz Sztálin elvtárssal kap­­csolatos műsort. Pénteken a Petőfi­­rádión 21.15-kor „Sztálin, az író" cím­mel tanulmány hangzik el a rádió színészeinek közreműködésével. Szom­baton a Kossuth-rá­dión 16.00 órakor az Úttörők ünnepi műsorában grúz meséből készült hangjáték szólal meg, a címe: „A szegényember és a sas". 19.00- kor részletek hangzanak el Geor­ij Leonidze Sztálin-díjas eposzából, címe: „Eposz Sztálinról". A Petőfi­­rádión 21.20-kor „Téged köszöntsön az ének!" címmel magyar költők és írók szólnak Sztálinról. Vasárnap a Petőfi Rádión 15.00-kor Fjodorov elbeszélése, „A legenda szü­letése" kerül mikrofon elé. 16.00-kor Mesék, dalok, versek csendülnek fel Sztálinról. 17.00-kor összeállítás sze­repel a műsoron: „Ki új világunk fel­építette"— Sztálin alakja a szovjet regényekben. Hétfőn, a Kossuth Rádió ,16.00-kor a Jakovlev elbeszélése nyo­mán írt hangjátékot: ,A nagy em­ber"-t adják elő. 19.15-kor grúz ver­sek és népdalok hangzanak fel: „Sztá­lin szülőföldjén". 21.00-kor Kossuth­­díjas művészek: Fischer Annie, Osváth Júlia, Palló Imre, Rácz Aladár és Ungár Imre hangversenyeznek. A Petőfi Rádión 20.00 órakor ,A két sólyom" címmel versek, dalok szerepel­nek. 21.20-kor elbeszélést olvasnak fel, címe: „Az első fecske". Kedden a Kossuth Rádión 21.00-kor magyar énekkarok ünnepi hangver­senye hangzik el: „Téged köszöntsön az ének." 22.20-kor a világ ifjúsága üdvözli Sztálint, összeállítás a VIT alkalmával készített hangfelvételekből. A Petőfi Rádión 15.40-kor a Gyermek­­rádió ünnepi műsort ad: „Igaz mese az igazságról" címmel. 18.15-kor a Könyvszemle Sztálin elvtárs műveinek magyarul megjelent II. kötetét ismer­teti. 18.55-kor hanglemez-műsor követ­kezik Sztálin-díjas zeneszerzők művei­ből. 22.00-kor az Oszipov népi zenekar hangversenyez. Szerdán a Kossuth Rádió reggel 5-kor zenés ébresztővel köszönti a vi­lág dolgozóinak nagy ünnepét. 11.30- kor mozgatói kórusok csendülnek fel a sztálini műszak versenyzői számára. 20.00- kor a rádió dolgozóinak ünnepi műsora Sztálin generalisszimusz 70. születésnapja alkalmából: „Boldog az ember, ki Róla dalol...!" 21.30-kor ünnepi díszelőadás közvetítése az Állami Operaházból. A Petőfi Rádión 19.00- kor „Sztálin alakja a költészet­ben" címmel szovjet versek hangzanak el, 22 00-k­or ,,,4 magyar vidék ünnepli Sztálint"-összeillest következik. AMERIKA HANGJA A Huszadik Század című folyóirat az utóbbi időben egyre kevésbbé leplezett módon képviseli az amerikai imperializmus álláspontját és szellemét a politika és kultúra kérdéseiben. Ő­ 's büszkén viseli címlapján régi szer­­kesztőjének, Jászi Oszkárnak nevét, aki Amerika Hangján keresztül uszít népi demokráciánk ellen. A Huszadik Század ezelőtt 50 évvel a Társadalomtudományi Társaság meg­alakításával induló polgári radikalizmus politikai programját képviselte. Pro­gramja burzsoá-demokratikus program­­volt­ Minthogy’ azonban nem ismerte fel, hogy a burzsoá­ demokratikus for­radalmi átalakulás az imperializmus és proletárforradalmak korában csak a munkásosztály vezetésével mehet végbe, vonalának haladó elemei elkerül­hetetlenül reakciós elemekkel kevered­tek. Lényegében hasonló volt a hely­zet a Huszadik Századnak a horthyz­­mus alatt megjelent utódlapjával, a Századunkkal. A felszabadulás után az újjászü­lető Huszadik Század válaszút elé került. A helyes út az lett volna, ha felismeri, hogy a demokratikus program egyetlen örököse és forra­dalmi továbbfejlesztője nem a haladó hagyományait hitványul eláruló bur­zsoázia, hanem nemzeti méretekben a munkásosztály, világméretekben pedig a Szovjetunió; maga is elindul az úton a munkásosztály és a szocialista ideológia felé, megkönnyítve ugyan­ennek az útnak a megjárását a kis­polgárság és értelmiség bizonyos ré­tegei számára. Ekkor hű maradt volna saját hagyományainak progresszív ele­meihez, de szembe kellett volna for­dulnia a rea­kcióssá vált burzsoáziával. Ezt az utat tanácsolták a kommunis­­ták. Ezt az utat követte az egykori radikális értelmiség jórésze. Maga a folyóirat azonban Csécsyék kezén ma­radt, akik — amerikai hazaáruló ba­rátaik utasítására — hűek maradtak burzsoá gazdáikhoz és elárulták a Huszadik Század demokratikus hagyo­mányait. Ideológiájuk reakciós részét bővítették ki és tették uralkodóvá újjá­született lapjukban. Vizsgáljuk meg, hogyan viszonyul a folyóirat a magyar népi demokrácia és a nemzetközi helyzet alapvető kér­déseihez. Mi a véleménye a Huszadik Szá­zadnak népi demokráciánk fejlődé­sének szocialista jellegéről? Szerinte Magyarországon nem állnak fenn a szocialista átalakulás feltételei, mert Magyarország „fél­ipari ország". Vé­leménye szerint tehát „távol vagyunk attól a ponttól, ahol a kapitalizmus túltengéséről lehetne beszélni, ahol az a veszedelem fenyegetne, hogy a túl­ságos tőkeakkumuláció válságokat okozhat". (H. Sz. 1948. 114­-115. o.). Élesen tiltakozik a „középipar" álla­mosítása ellen. A burzsoá szektori „közgazdaságunk súlyos kára nélkül" nem lehet „teljesen kiiktatni■.. A ma­gángazdasági elv korrektív és ellen­őrző szerepére a szocialista gazdálko­dás mellett is szükség van" (u. o. 123—24. o.) Sőt, szerinte „mindenki” bízott abban, hogy „a szocialista vi­lágrendben ... mindenki megtalálja majd otthonát. Nemcsak a munkás, a paraszt és a dolgozó intellektuel, de a produktív tőkés polgár is­ (H. Sz. 1947. 28. o.) És igy tovább... Vilá­gos ebből minden további kommentár nélkül is, hogy a Huszadik Század szembenáll a szocialista átalakulás­sal, harcol ellene, „korainak“ tartja még Magyarországon a tőkés kizsák­mányolás teljes felszámolását Népi demokráciánk államának ve­zető osztálya a munkásosz­tály. A munkásosztály vezető sze­repéhez való viszony a haladás és reakció biztos próbaköve. A Huszadik Század veszett dühvel rágalmazza a munkásosztályt Szerinte „a legújabb korszak történelme mutatja, hogy ez az osztály mily könnyen jut nem meg­felelő vezérkar befolyása alá, mily hamar elveszti erkölcsi önfegyelmét, mily kényelmesen azonosítja szűk osztályérdekeit az emberiség egye­te­mes érdekeivel és hajlandó diktatúrát teremteni minden más réteg és osztály rovására, mily hamar roppan meg bá­torsága a hatalommal szemben". (H. Sz. 1947. 373. o.) így értékeli a Hu­szadik Század az új, szocialista tár­sadalmat építő munkásosztályt. A Szovjetunió a békéért és­­szocia­lizmusért küzdő népek hatalmas tá­masza s ragyogó reménysége. A hozzá való viszony egyértelmű víz­választó a haladás hívei és ellenségei között. A Huszadik Század szerint a Szovjetunió által megteremtett pro­letárdiktatúra „kifejezetten és tudato­san antidemokratikus". A Huszadik Század „nem ért egyet azzal a „nyu­gati" felfogással, hogy a kollektív demokrácia egyáltalán nem demokrá­cia. De nem ért egyet azzal a ,,keleti" felfogással sem, hogy ez a demokrá­ciának egyetlen igazi, beteljesült, töké­­letes formája". Azt írja, hogy „az egypártrendszer természetesen nem demokratikus", hanem egy csoport „korlátlan, ellenőrizhetetlen és felvált­hatatlan" uralma, mely csoport „a po­litikát kizárólagos magántulaj­donasnak tekinti". (H Sz. 1947. 258, 274. o.) A fasizmus ellenforradalmi diktatúrája és a munkásosztály forradalmi dikta­túrája a Huszadik Század számára egy­aránt elítélendő, antidemokratikus. A Huszadik Század „objektív“, „egyaránt kritikus“ álláspontja a békéért küzdő szocialista Szovjetunióval és a hábo­rús uszító imperializmussal szemben reakciós álláspont, a béketábor gyen­gítését — vagyis az imperializmus, a háború ügyét — szolgálja. A Husza­dik Század, akkor, amikor a szocia­lista átalakulást, a szocialista társa­dalmi rendet antidemokratikusnak rá­­almazza, egyenesen az amerikai bá­­orús uszító propaganda szócsövévé szegődik. Népi demokráciánk fejlődését óriási mértékben meggyorsítja a Szov­jetunió diadalmas proletárdiktatúrája tapasztalatainak és eredményeink felhasználása. A Huszadik Század ez ellen minden erővel kapálódzik. Szerinte nem sza­bad „egyoldalúan” a szovjet példát követni. „Szintézist” kell létrehoznunk az amerikai és a szovjet út között. A keltil példa nem lehet számunkra iránymutató a polgári demokrácia ta­gadásában —­ írja. — Nem szabad „túlságos fölénnyel" tekinteni le a „magasból” ,az elmaradt nyugati ,polgári demokráciára’’.........A Kelet kollektív demokráciája mai formájá­ban ép annyira befejezetlen, mint a Nyugat individuális demokráciája". Mi tehát a kiút? „Ha a nácik tudtak csinálni egy ilyen fordított értelmű, rosszhiszemű és káros szintézist (ne­vezetesen a szocializmus és kapitaliz­mus között), miért ne lehetne ugyan­ezt jó értelemben, helyes formában is megteremteni? úgy, hogy átvesszük mind a kettőből azt, ami jó és kihagy­juk azt, ami túlhaladott, vagy amire még nem ért meg az idő." (H. Sz. 1947. 362. o.) Csak nem a titóizmust gondolja a Huszadik Század e „szin­tézis” megvalósulásának? Ennek a követelt szintézisnek­ egyik előfeltétele a népi demokrácia adott viszonyai között az amerikai ideológia országunkba való békés be­hatolása kell, hogy legyen. „Kölcsönös békés szellem­ű behatolásról” beszél. Ez különösképp nem jutott eszébe addig, amíg a szovjet kultúra el volt zárva hazánktól. „Világnézeti türel­met" követel az imperialista méreggel szemben. (H. Sz. 1948, 254. o.) A világ népeinek központi kérdése ma a béke vagy háború kérdése. A Szovjetunió vezetésével a 800 milliónyi béketábor minden erejével a békéért küzd, az imperialista háborús kalan­dorok megfékezéséért. Hogyan foglal állást ebben a soha nem látott méretű és élesség­i harcban a Huszadik Szá­zad? A béke táborának harcához csat­lakozik-e, vagy pedig a háború elke­rülhetetlenségének kuvikolásával bé­nítja az emberek öntudatát? A Husza­dik Század idei szeptemberi számából kiderül, hogy amíg politikusok irá­nyítják az emberiséget, addig a béke ügye teljesen reménytelen. Csécsy sze­rint a Szovjetunió éppúgy készül a háborúra, mint Amerika. A megegyezés elmaradásában egyaránt felelősek Ame­rika és a Szovjetunió. A szembenálló felekben egyformán „az értelem és türelem hajlama még annyira sem fejlődött ki, mint Rousseau vadembe­reiben’’­ (H. Sz. 1949, 251. o.) A Hu­szadik Század tehát megtagadja a béketábor­ harcát, elárulja az emberi­ség történetének legragyogóbb küzdel­mét, beáll a háborús uszítók szolgá­latába. Ami a lap ideológiai vonalvezeté­sét illeti, az nyilvánvalóan azt a célt tűzte maga elé, hogy az amerikai szellem „békés behatolását" segítse elő. Erre szolgálnak közvetlenül a bő amerikai folyóiratszemléi. De nyilvá­nosságot kap a lapban sok más ille­galitásba szorult ellenforadalmi ideo­lógia is, egyebek között a társadalmi jelenségek pszichoanalitikus magya­rázata. Megjelenik a vallásos propa­ganda is, mely váratlanul, de az elő­zőek alapján egyáltalán nem érthetet­lenül, váltja fel a változott helyzetben a Huszadik Század hagyományos antiklerikalizmusát így árulja el az új Huszadik Század haladó hagyomá­nyait ideológiai téren is. Természetesen hiba volna eltúlozni a Huszadik Század ellenforradalmi hatását A lap valójában — folyóirat­­olvasók nélkül. De mi szükség van arra, hogy 1940-ben Budapesten meg­jelenjék — még ha a nyilvánosság kizárásával is — a burzsoá ellen­forradalom és az imperializmus legá­lis folyóirata? i. e.

Next