Szabad Nép, 1949. december (7. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-15 / 291. szám
0 NÉMAFILMTŐL A LEGÚJABB REMEKMŰVEKIG A szovjet filmművészet 30. évfordulójának ünnepi műsora A Szovjetunióban december utolsó hetében ünnepiek a szovjet film harmincéves évfordulóját. Harminc esztendeje annak, hogy ez a legszélesebb tömegekhez szóló művészet valóban az emberi, haladás szolgálatában áll, segítője, útmutatója a dolgozók harcának, példaképe a szabadságszerető népek filmművészetének. Népi demokráciánk a moszkvai ünnepségekkel egyidőben, december 25- től 30-ig a Magyar Szovjet Társaság rendezésében tartja meg a harmincéves szovjet film ünnepét. Tíz nagybudapesti mozi naponta változó műsorral, öt szebbnél-szebb szovjet filmet mutat be. Ezekből más és más oldaláról ismerjük meg a szovjet nép életét és azt az új, szocialista embertípust, amelynek kialakítására mi is törekszünk. Egyetlen napig tesz műsoron a téma moziban a „Postamester" című némafilm. A szovjet filmüvészet nagy némafilmjeiről igen keveset tudtunk annak idején. Nálunk nem kerülhettek a közönség elé azok a némafilmek, amelyek meghódították az egész világot, így például a „Patyomkin páncélos", az „Anya" stb. A „Postamester"-t a szovjet filmművészet első éveinek egyik kiemelkedő alkotását természetesen feliratozva láthatja majd a közönség. Vera Mareckájának, a Szovjetunió népművésznőjének felejthetetlen alakításában elevenedik meg annak az egyszerű parasztasszonynak az élettörténete, akit a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába is beválasztottak — a „Kormány tagja’’ című filmben. Valódi történetet dolgoz fel ez a film, Alexandra Szokolova képviselőnő harcos, eredményekben gazdag életét. Konstantin Zaszlonov, a bielorussz partizánok vezetője a főhőse az „Orsch csomópontnak”. A bielorussz nép hős partizánját, a nálunk már jól ismert, Vladimír Druzsnyikov — a „Szibériai rapszódia" főszereplője — személyesíti meg. A lett nemzetiségi filmgyártás alkotása Jan Ramisszal, a forradalmár költővel ismertet meg bennünket. Az ebben az évben elkészült „Becsületbíróság" a szovjet filmművészet egyik legkiemelkedőbb alkotása. Alapvetően fontos politikai kérdést világít meg a szocialista realizmus művészi eszközeivel: a szovjet tudósoknak a kozmopolitizmus elleni harcát. Vidám, zenés, táncos film az „Új ház". Belorusszia kolhozainak háborúutáni újjáépítéséről szól. Az orosz népdalok legszebbjei, táncos ünnepségek, szerelem és humor szövik át az „új házak" felépítésének mozzanatait.«« «« «« «« ««›`·» »» »·■§»» »» »»»»»»§·»» »» »» »»»»»»»» »» »» ». F. NAGY LÁSZLÓi 1 KOSZOD TO x V v X X y Néked is nem sütött a nap akár mások gyermekének, X X és nem hirdette jöttödet lakomázó népség. X X de munkádról megismertek elnyomott és szabad népek, s nagyságodról zeng most a vas, termőföld, s a kék ég, X v Lenin végső akaratát színacél szívedbe zártad, X szabad proletárok élén esküdtél Leninnek. 5 És ha néped újra győzött, jármát törte rab hazámnak. 5 igazán csak ekkor tudtuk, mint szeretsz Te minket. $ Hőseid kiömlött vére új életet adott nekünk, X J újszülött hazámé az ő szívük dobogása, X ! győzni mi is megtanultunk, mindig csak előre lépünk, x 2 nem is lépünk, úgy repülünk mi a boldogságba. ^ Hatalmunk nagy: halált osztunk, bitót alias árulóknak. X jövőnket már megterveztük, kezünk újat alkot. X át puszta vidékre gyárakat és magunknak nyaralókat. $ Úgy érezzük köztünk vagy és mindezt számon tartod . Roncosfejűi őszirózsák napkelet felé fordulnak, 5 2 és bor csordul ma millió kristályszín pohárba, itt magyarok köszöntenek, Sztálin, kantátát dalolnak. X $ mint Grúziának cédrusfa-termetű lánya. X • Mint a sarki jégtörő és Kína ifjú tábornoka, X L akit már az üllő mellett vassá edzett a Párt, bor nélkül és kenyér nélkül köszönt a sztrájkolok hada, de bíznak benned s elsöprik a kizsákmányolást, grumanok, háborút szítók ellen küzdő embereknek X 2 a Te nyugodt beszéded is győzhetetlen fegyver, X $ őrizd békében s mi munkával felelünk ezeknek X 2 s ha kell, puskát markol nálunk minden épkéz ember. v g Megvédjük azt, amit adtál: munkánk, szabad otthonunkat. $ $ hogy a föld színéről minden gaz kivesszék! X 5 Vezess előre Sztálin! Nevedre most poharat fogunk. X g Éltessen nekünk sokáig erő és egészség! X Könyvkiállítás a nagyüzemekben Sztálin elvtárs születésnapján Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából Budapest és az ország nagyüzemeiben december 19—24-ig könyvkiállításokat rendez a Szikra könyvkiadó* és a Könyvterjesztő NV. Ezek a kiállítások könyvekben mutatják be Sztálin elvtárs harcos életét, Sztálin magyar nyelven megjelent műveit, valamint azokat a tudományos műveket, melyek Sztálin elvtárs munkásságát ismertetik. Kiegészítik a kiállítást azok a szépirodalmi művek, melyeknek központjában Sztálin alakja áll és mindazon könyvek, amelyek Sztálin elvtárs 70. születésnapjára jelennek meg magyar nyelven. A Szikra könyvkiadó a Csepeli WM- ben, MÁVAG-ban, Ganz Vagon, Ganz Villany, Ganz hajógyárban, a Győri Vagongyárban a Pécsi MESZHART bányáiban, valamint az ország többmás üzemében rendezi meg a kiállítást Az építőmunkásság részére a Gyárépítő NV és a Vasbetongyár NV központjában állítja fel a kiállítást. Ezenkívül tervbe vették mozgó kiállítás formájában a fontosabb építkezések meglátogatását. TIZENNYOLC NAP ALATT TIZENHAT SZEREPLÉS... Nagyszabású fogadás az Oszipov-zenekar tiszteletére A dolgozó magyar nép kedves vendége, az Oszipov-együttes, az Orosz Szövetségi Szocialista Szovjetköztársaság állami népi zenekara alig egyhetes magyarországi tartózkodása óta hatalmas programot bonyolított le. Óriási sikerű operaházi és nemzetiszínházi szereplései után elsőnek a Vörös Csepel doöntői előtt mutatkozott be, milyen G Tőrött, utána Pécsett, majd Szegeden hangversenyezett. Hétfőn délben érkezett vissza Budapestre és délután már a Magyar Fonó dolgozóit ragadtatja el mű""'szetével szerdán ismét útrakelt, hogy este Debrecent látogassa meg, csütörtökön pedig Diósgyőr Vasgyár munkásai előtt lépjen fel. A mindenütt megnyilvánuló hatalmas érdeklődésre jellemző, hogy Diósgyőrött a mozgószínház 1200 személyes nézőterét át kellett rendezni, úgyhogy az ülőhelyeken kívül további 1200 személynek tudtak helyet biztosítani. Még így is sokan kívül rekedtek. Az együttes egynapi budapesti pihenőjét a Magyar-Szovjet Társaság és a Művészeti Szövetségek Háza felhasználta arra, hogy nagyszabású fogadást rejtezzen az Oszipov-együttes tiszteletére a Park-klubban. A fogadóin megjelent a magyar politikai és művészeti élet sok kiválósága, Szmirnov elvtárssal, a budapesti szovjet nagykövetség ügyvivőjével az élen a diplomáciai kar számos tagja, s a Budapesten tartózkodó Vladislav Novomesky elvtárs, szlovák kulturális és tudományos megbízott A kiváló szovjet művészeket Szabó Ferenc elvtárs, főiskolai tanár, a Zeneművészek Szövetségének elnöke üdvözölte. Hangsúlyozta: a szovjet zeneművészek szereplésükkel minden alkalommal példát mutatnak, s mindig újra és újra bebizonyítják: a szovjet zenekultúra a világ leghaladottabb zenekultúrája. Ezután gazdag és értékes művészi program szórakoztatta a vendégeket Az Oszipov-együttes további programja egyébként a következő: Pénteken a honvédség és rendőrség tagjai számára tart előadást a Sportcsarnokban, szombaton az Egyesült Izzó dolgozói előtt szerepel, vasárnap délután 2-kor Dorogon a bányászoknak rendez hangversenyt, este pedig a Zeneakadémián lép a közönség elé. Hétfőn a Városi Színházban, kedden pedig újra a Zeneakadémián hangversenyez, ezúttal a szakszervezetek rendezésében. Másnap, december 21-én az együttes közreműködik a Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából rendezendő operaházi díszelőadáson. SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1949 DECEMBER 15 Sztálin elvtárs születésnapját szovjet művek bemutatójával ünnepli a Vasas Kórus Sztálin elvtárs 70. születésnapját nagyszabású hangversennyel ünnepli a Vasas Központi Kultúregyüttes vasárnap az újjáépített Városi Színházban. Az ünnepi szovjet esten kilenc újdonságot mutat be az együttes, így a többi között Prokofjev: „Köszöntő Sztálinhoz" című népi szövegekre írt kantátáját, Kraszev „Moszkva-kantátá"-ját, ezenkívül Novikov, Lirov, Makarov és Vlagyimirov műveit. A Központi Kultúregyütes férfi és női énekkarán kívül szerepel a csoport tánckara, balalajka-zenekara és a Székesfővárosi Zenekar. Vezényel: András Béla. Közreműködik Pécsi Lakatos Ilona, Fehér Pál, Kraudl Elemér (ének) Donáth Lili és Katyori Dénes (szavalat). Az előadás este 7 órakor kezdődik. Ünnepi műsort sugároz a rádió Sztálin elvtárs születésnapjára A magyar rádió péntektől kezdve a jövő szerdai nagy évfordulóig minden nap sugároz Sztálin elvtárssal kapcsolatos műsort. Pénteken a Petőfirádión 21.15-kor „Sztálin, az író" címmel tanulmány hangzik el a rádió színészeinek közreműködésével. Szombaton a Kossuth-rádión 16.00 órakor az Úttörők ünnepi műsorában grúz meséből készült hangjáték szólal meg, a címe: „A szegényember és a sas". 19.00- kor részletek hangzanak el Georij Leonidze Sztálin-díjas eposzából, címe: „Eposz Sztálinról". A Petőfirádión 21.20-kor „Téged köszöntsön az ének!" címmel magyar költők és írók szólnak Sztálinról. Vasárnap a Petőfi Rádión 15.00-kor Fjodorov elbeszélése, „A legenda születése" kerül mikrofon elé. 16.00-kor Mesék, dalok, versek csendülnek fel Sztálinról. 17.00-kor összeállítás szerepel a műsoron: „Ki új világunk felépítette"— Sztálin alakja a szovjet regényekben. Hétfőn, a Kossuth Rádió ,16.00-kor a Jakovlev elbeszélése nyomán írt hangjátékot: ,A nagy ember"-t adják elő. 19.15-kor grúz versek és népdalok hangzanak fel: „Sztálin szülőföldjén". 21.00-kor Kossuthdíjas művészek: Fischer Annie, Osváth Júlia, Palló Imre, Rácz Aladár és Ungár Imre hangversenyeznek. A Petőfi Rádión 20.00 órakor ,A két sólyom" címmel versek, dalok szerepelnek. 21.20-kor elbeszélést olvasnak fel, címe: „Az első fecske". Kedden a Kossuth Rádión 21.00-kor magyar énekkarok ünnepi hangversenye hangzik el: „Téged köszöntsön az ének." 22.20-kor a világ ifjúsága üdvözli Sztálint, összeállítás a VIT alkalmával készített hangfelvételekből. A Petőfi Rádión 15.40-kor a Gyermekrádió ünnepi műsort ad: „Igaz mese az igazságról" címmel. 18.15-kor a Könyvszemle Sztálin elvtárs műveinek magyarul megjelent II. kötetét ismerteti. 18.55-kor hanglemez-műsor következik Sztálin-díjas zeneszerzők műveiből. 22.00-kor az Oszipov népi zenekar hangversenyez. Szerdán a Kossuth Rádió reggel 5-kor zenés ébresztővel köszönti a világ dolgozóinak nagy ünnepét. 11.30- kor mozgatói kórusok csendülnek fel a sztálini műszak versenyzői számára. 20.00- kor a rádió dolgozóinak ünnepi műsora Sztálin generalisszimusz 70. születésnapja alkalmából: „Boldog az ember, ki Róla dalol...!" 21.30-kor ünnepi díszelőadás közvetítése az Állami Operaházból. A Petőfi Rádión 19.00- kor „Sztálin alakja a költészetben" címmel szovjet versek hangzanak el, 22 00-kor ,,,4 magyar vidék ünnepli Sztálint"-összeillest következik. AMERIKA HANGJA A Huszadik Század című folyóirat az utóbbi időben egyre kevésbbé leplezett módon képviseli az amerikai imperializmus álláspontját és szellemét a politika és kultúra kérdéseiben. Ő 's büszkén viseli címlapján régi szerkesztőjének, Jászi Oszkárnak nevét, aki Amerika Hangján keresztül uszít népi demokráciánk ellen. A Huszadik Század ezelőtt 50 évvel a Társadalomtudományi Társaság megalakításával induló polgári radikalizmus politikai programját képviselte. Programja burzsoá-demokratikus programvolt Minthogy’ azonban nem ismerte fel, hogy a burzsoá demokratikus forradalmi átalakulás az imperializmus és proletárforradalmak korában csak a munkásosztály vezetésével mehet végbe, vonalának haladó elemei elkerülhetetlenül reakciós elemekkel keveredtek. Lényegében hasonló volt a helyzet a Huszadik Századnak a horthyzmus alatt megjelent utódlapjával, a Századunkkal. A felszabadulás után az újjászülető Huszadik Század válaszút elé került. A helyes út az lett volna, ha felismeri, hogy a demokratikus program egyetlen örököse és forradalmi továbbfejlesztője nem a haladó hagyományait hitványul eláruló burzsoázia, hanem nemzeti méretekben a munkásosztály, világméretekben pedig a Szovjetunió; maga is elindul az úton a munkásosztály és a szocialista ideológia felé, megkönnyítve ugyanennek az útnak a megjárását a kispolgárság és értelmiség bizonyos rétegei számára. Ekkor hű maradt volna saját hagyományainak progresszív elemeihez, de szembe kellett volna fordulnia a reakcióssá vált burzsoáziával. Ezt az utat tanácsolták a kommunisták. Ezt az utat követte az egykori radikális értelmiség jórésze. Maga a folyóirat azonban Csécsyék kezén maradt, akik — amerikai hazaáruló barátaik utasítására — hűek maradtak burzsoá gazdáikhoz és elárulták a Huszadik Század demokratikus hagyományait. Ideológiájuk reakciós részét bővítették ki és tették uralkodóvá újjászületett lapjukban. Vizsgáljuk meg, hogyan viszonyul a folyóirat a magyar népi demokrácia és a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseihez. Mi a véleménye a Huszadik Századnak népi demokráciánk fejlődésének szocialista jellegéről? Szerinte Magyarországon nem állnak fenn a szocialista átalakulás feltételei, mert Magyarország „félipari ország". Véleménye szerint tehát „távol vagyunk attól a ponttól, ahol a kapitalizmus túltengéséről lehetne beszélni, ahol az a veszedelem fenyegetne, hogy a túlságos tőkeakkumuláció válságokat okozhat". (H. Sz. 1948. 114-115. o.). Élesen tiltakozik a „középipar" államosítása ellen. A burzsoá szektori „közgazdaságunk súlyos kára nélkül" nem lehet „teljesen kiiktatni■.. A magángazdasági elv korrektív és ellenőrző szerepére a szocialista gazdálkodás mellett is szükség van" (u. o. 123—24. o.) Sőt, szerinte „mindenki” bízott abban, hogy „a szocialista világrendben ... mindenki megtalálja majd otthonát. Nemcsak a munkás, a paraszt és a dolgozó intellektuel, de a produktív tőkés polgár is (H. Sz. 1947. 28. o.) És igy tovább... Világos ebből minden további kommentár nélkül is, hogy a Huszadik Század szembenáll a szocialista átalakulással, harcol ellene, „korainak“ tartja még Magyarországon a tőkés kizsákmányolás teljes felszámolását Népi demokráciánk államának vezető osztálya a munkásosztály. A munkásosztály vezető szerepéhez való viszony a haladás és reakció biztos próbaköve. A Huszadik Század veszett dühvel rágalmazza a munkásosztályt Szerinte „a legújabb korszak történelme mutatja, hogy ez az osztály mily könnyen jut nem megfelelő vezérkar befolyása alá, mily hamar elveszti erkölcsi önfegyelmét, mily kényelmesen azonosítja szűk osztályérdekeit az emberiség egyetemes érdekeivel és hajlandó diktatúrát teremteni minden más réteg és osztály rovására, mily hamar roppan meg bátorsága a hatalommal szemben". (H. Sz. 1947. 373. o.) így értékeli a Huszadik Század az új, szocialista társadalmat építő munkásosztályt. A Szovjetunió a békéért ésszocializmusért küzdő népek hatalmas támasza s ragyogó reménysége. A hozzá való viszony egyértelmű vízválasztó a haladás hívei és ellenségei között. A Huszadik Század szerint a Szovjetunió által megteremtett proletárdiktatúra „kifejezetten és tudatosan antidemokratikus". A Huszadik Század „nem ért egyet azzal a „nyugati" felfogással, hogy a kollektív demokrácia egyáltalán nem demokrácia. De nem ért egyet azzal a ,,keleti" felfogással sem, hogy ez a demokráciának egyetlen igazi, beteljesült, tökéletes formája". Azt írja, hogy „az egypártrendszer természetesen nem demokratikus", hanem egy csoport „korlátlan, ellenőrizhetetlen és felválthatatlan" uralma, mely csoport „a politikát kizárólagos magántulajdonasnak tekinti". (H Sz. 1947. 258, 274. o.) A fasizmus ellenforradalmi diktatúrája és a munkásosztály forradalmi diktatúrája a Huszadik Század számára egyaránt elítélendő, antidemokratikus. A Huszadik Század „objektív“, „egyaránt kritikus“ álláspontja a békéért küzdő szocialista Szovjetunióval és a háborús uszító imperializmussal szemben reakciós álláspont, a béketábor gyengítését — vagyis az imperializmus, a háború ügyét — szolgálja. A Huszadik Század, akkor, amikor a szocialista átalakulást, a szocialista társadalmi rendet antidemokratikusnak ráalmazza, egyenesen az amerikai báorús uszító propaganda szócsövévé szegődik. Népi demokráciánk fejlődését óriási mértékben meggyorsítja a Szovjetunió diadalmas proletárdiktatúrája tapasztalatainak és eredményeink felhasználása. A Huszadik Század ez ellen minden erővel kapálódzik. Szerinte nem szabad „egyoldalúan” a szovjet példát követni. „Szintézist” kell létrehoznunk az amerikai és a szovjet út között. A keltil példa nem lehet számunkra iránymutató a polgári demokrácia tagadásában — írja. — Nem szabad „túlságos fölénnyel" tekinteni le a „magasból” ,az elmaradt nyugati ,polgári demokráciára’’.........A Kelet kollektív demokráciája mai formájában ép annyira befejezetlen, mint a Nyugat individuális demokráciája". Mi tehát a kiút? „Ha a nácik tudtak csinálni egy ilyen fordított értelmű, rosszhiszemű és káros szintézist (nevezetesen a szocializmus és kapitalizmus között), miért ne lehetne ugyanezt jó értelemben, helyes formában is megteremteni? úgy, hogy átvesszük mind a kettőből azt, ami jó és kihagyjuk azt, ami túlhaladott, vagy amire még nem ért meg az idő." (H. Sz. 1947. 362. o.) Csak nem a titóizmust gondolja a Huszadik Század e „szintézis” megvalósulásának? Ennek a követelt szintézisnek egyik előfeltétele a népi demokrácia adott viszonyai között az amerikai ideológia országunkba való békés behatolása kell, hogy legyen. „Kölcsönös békés szellemű behatolásról” beszél. Ez különösképp nem jutott eszébe addig, amíg a szovjet kultúra el volt zárva hazánktól. „Világnézeti türelmet" követel az imperialista méreggel szemben. (H. Sz. 1948, 254. o.) A világ népeinek központi kérdése ma a béke vagy háború kérdése. A Szovjetunió vezetésével a 800 milliónyi béketábor minden erejével a békéért küzd, az imperialista háborús kalandorok megfékezéséért. Hogyan foglal állást ebben a soha nem látott méretű és élességi harcban a Huszadik Század? A béke táborának harcához csatlakozik-e, vagy pedig a háború elkerülhetetlenségének kuvikolásával bénítja az emberek öntudatát? A Huszadik Század idei szeptemberi számából kiderül, hogy amíg politikusok irányítják az emberiséget, addig a béke ügye teljesen reménytelen. Csécsy szerint a Szovjetunió éppúgy készül a háborúra, mint Amerika. A megegyezés elmaradásában egyaránt felelősek Amerika és a Szovjetunió. A szembenálló felekben egyformán „az értelem és türelem hajlama még annyira sem fejlődött ki, mint Rousseau vadembereiben’’ (H. Sz. 1949, 251. o.) A Huszadik Század tehát megtagadja a béketábor harcát, elárulja az emberiség történetének legragyogóbb küzdelmét, beáll a háborús uszítók szolgálatába. Ami a lap ideológiai vonalvezetését illeti, az nyilvánvalóan azt a célt tűzte maga elé, hogy az amerikai szellem „békés behatolását" segítse elő. Erre szolgálnak közvetlenül a bő amerikai folyóiratszemléi. De nyilvánosságot kap a lapban sok más illegalitásba szorult ellenforadalmi ideológia is, egyebek között a társadalmi jelenségek pszichoanalitikus magyarázata. Megjelenik a vallásos propaganda is, mely váratlanul, de az előzőek alapján egyáltalán nem érthetetlenül, váltja fel a változott helyzetben a Huszadik Század hagyományos antiklerikalizmusát így árulja el az új Huszadik Század haladó hagyományait ideológiai téren is. Természetesen hiba volna eltúlozni a Huszadik Század ellenforradalmi hatását A lap valójában — folyóiratolvasók nélkül. De mi szükség van arra, hogy 1940-ben Budapesten megjelenjék — még ha a nyilvánosság kizárásával is — a burzsoá ellenforradalom és az imperializmus legális folyóirata? i. e.