Szabad Nép, 1950. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-07 / 6. szám

SZOMBAT, 1950 JANUAR 7___________________________________________SZABAD NÉP A PÁRT ÉS A NÉP GYŐZELME: AZ ÉJ, SZOCIALISTA VARSÓ Varsó, 1950 január „Romok Budapesten is vannak, de ne gondoljon senki Budapestre, ha a varsói romokról hall. Budapesten sú­lyos sebeket ejtett a háború. Varsót­­megsemmisítette." Másfél évvel ezelőtt írta ezt a Szabad Nép s azóta Varsó csodálatos tempóban épült „Most nem egy feudális­ burzsoá Varsó épül fel — írta róla a Pravda —, nem olyan Varsó, amelynek központjában a pén­zen vásárolható ragyogást látni, míg a külvárosokban sötét nyomorúság hú­zódik. Az új, szocialista Varsó csupa fény, csupa világosság, csupa szép­ség.“ A fasiszták háromszor pusztítottak végig ezen a nagymúltú városon. De Hitler banditái­ csak a gyilkos kéz szerepét játszották. Churchillnek és társainak agyéban fogamzott meg az aljas terv, azelynek következménye a varsói nép tízezreinek hősi halála és a főváros csaknem teljes megsemmisülése szűt. Az amerikai és angol tőke gyalázatos, többé-kevésbbé burkolt másik háborúja, amely a Hitler ellen vívott harccal párhuzamosan, azzal egyidőben, a Szovjetunió ellen folyt, ez a háború okozta Varsó szörnyű sorsát. Az első alkalommal, 1939-ben a nácibombázók — a varsói pusztulás arányaihoz viszonyítva — nem okoz­tak nagy kárt. Másodszor, 1943-ban a gettóba zárt zsidók fegyveres felkelé­sének leverése után földig lerombol­ták ezt a városrészt a fasiszták. Kilo­métereken keresztül csak téglasivata­got látni itt ma is, sehol egy kiemel­kedő rom. És 60 ezer legyilkolt em­ber testének maradványai hevernek ma is ott a törmelék alatt. Szörnyű pusztulás ez. Egy városrész pusztu­lt mégis é­s nem egy egész vá­rosé, a lengyel iparban végzett kártevő munkájukkal akadályozták Varsó fel­építését is. Így épült s épül ma is, s harcban a technikai nehézségekkel és a belső ellenséggel Varsó, amely több mint főváros, az új Lengyelország jelképévé lett. Nemcsak azért­, mert kibontakozó szépségével és növekedésével a Párt győzelmét hirdeti. Azért is, mert kezdetben a roppant sebek látványa, a begyógyí­­tásukra irányuló elszánt akarat é s később az újjáépítés nagyszerű len­dülete összeforrasztotta a varsói nép minden dolgozó rétegét a kommunis­tákkal. Az egység erejét kommunista len­dület és tervszerűség irányítja. A már legendássá vált „varsói munkatempó­ban" épülnek itt Muranowban, Moko­­towban, a volt villanegyed helyén, s számos más körzetben az új munkás­telepek, az új gyárak, hatalmas szín­ház- és kultúrtermekkel. A Lengyel Szó Háza, ez a gigantikus építmény, amely helyet fog adni Varsó csaknem valamennyi nyomdájának, újság- és folyóiratkiadóhivatalának. Eredeti for­májukban állítják helyre a régi piac­tér szép, színes falburkolatú ódon házait Ezek a hatalmas eredmények a Párt, a lengyel munkásosztály és a mű­szaki értelmiség közös erőfeszítésének gyümölcse. Végignézni a muranowi munkáslakások, az előregyártott épület­elemekből készülő modern „villám­­házak" építését — felejthetetlen él­mény. Csak ebben a negyedben, 1949 május 15. óta 30 háztömböt építettek fel, átlag 90 lakással, 200 szobával. Az utolsó 14 szeptember óta készült el, közülük az elsőt 28 nap alatt épí­tették. (Nyersen, a vakolás és a sze­relés részben párhuzamosan halad, részben tovább tart még néhány napig.) Az utolsó házat­ hat nap alatt építették­­fel, az alaptól a tetőig. Szczelecky elvtárs, az építkezés ve­zetője így mondja el ennek a törté­netét: „A minisztérium, az én javasla­tomra 10 napot engedélyezett, de­ a munkások valósággal veszekedtek ve­lünk, azt mondták , ez sok. Na­gyon bosszantotta őket, hogy egy mérnök nagy reklámot csapott magá­nak, mert 12 nap alatt felépített egy ilyen blokkot. Összeálltak a legjobb brigádok. A munkások megvitatták a mérnökökkel a „harmonogrammot“ (így hívják az építkezés előre elké­szített, részletes gyakorlati tervét). Kiváló gépi felszerelést kaptak, 11 gyors liftet használtak anyagszállí­táshoz. Az új, rendkívüli nagyságú téglákat használták, a mennyezetek építésénél pedig a peremes vasbeton gerendákat, a közéjük illeszthető tégla­­törmelékből és cementből készült, üre­­ges, „rom­beton” téglákat. Két kom­munista mester, Malchrowsky és Klutkowicz vezették a brigádokat. A mester semmi nem-szak­munkát nem végzett. Falazásnál csak a sarkokat rakja, esetleg, eleinte, a külső tégla­sort. A többit a segédmunkások vég­zik —­ a szovjet sztahanovistáktól ta­nultuk így. Nem boszorkányság. Szív kell hozzá, szeretni kell a munkát, gondolkozni kell a legapróbb részle­tein is és — a Párt kell, természete­sen. Mindennap — a pártszervezet harcolta ki ezt — megvitatták munka­idő után a napi munka tapasztalatait. Ez most már általánossá vált ná­lunk." " Varsó 22.000 építőmtukásából 19.600 szocialista versenyben é­l Az építkezés költségeit 15 százalék­kal leszállították s a hat nap alatt ké­szült „villám­ház” második lett a var­sói minőségi versenyben! Igy épül s garapodik erőben Varsó, é­g az új­engyelország. A lengyelek emlékeznek a varsói felkelés tanulságaira és tud­ják, hol vannak szabadságuk és bol­dogságuk ellenségei. S az­ épülő, új fővárosban gyönyörködve, látják, mi­lyen jövő felé vezeti győztesen a len­gyel népet a kommunisták pártja. Patkó Imre A még semmiérte csapás 1944 végén, a varsói felkelés véres leverése után érte a lengyel fővárost. Bor­ Komorowski tábornok, az an­golszász imperialistáknak ez a tömeg­­gyilkos zsoldosvezére, londoni pa­rancsra, akkor robbantotta ki­­ a kommunisták­ vezette lengyel szabad­­ságharcosok tiltakozása ellenére — a varsói felkelést, amikor a Szovjet Hadsereg nem jöhetett segítségükre. A Rokoszovszkij marsall parancsnoksága alatt harcoló I. Lengyel Hadsereg ka­tonái megkísérelték átkelni a Visztu­lán, segítséget vinni a felkelőknek, de Bor­ Komorowski kivonta arról a te­rületről a partizáncsapatokat. A fel­kelést leverték — sikerült az imperia­listák terve —, s így vált lehetővé a nácibosszú, amely Varsó 85 százalé­kát megsemmisítette. Nem folyt már a harc, mikor a „megsemmisítő­ oszta­gok“ kegyetlen vadállatiassággal tö­rölték el egyik városrészt a másik után. A felszabadulás után sokan mondták: nem is érdemes hozzákezdeni Varsó újjáépítéséhez. A Párt állott ki érte, a lengyel kommunisták voltak azok, akik a lengyel nép nevében kijelentet­ték: „Felépítjük Varsót ”” És megkezdődött a gigászi munka. Se víz, se gáz, se villany, se közleke­dés — mégis tízezerszámra jöttek vissza a varsóiak. Az asszonyok — ki tudja honnan — virágot kerítettek, a hajukba tűzték, s úgy indultak törme­léket hordani. A lengyel kommunisták éppúgy élen jártak az építésben, mint annak idején a harcban. Nem elszige­telt eset: jelkép a kommunista kőmű­vesnek, majd partizánnak, a felszaba­dító hadsereg őrnagyának, Krajewsky bvtársnak sorsa, aki a háború után újra kiszibe vette a vakolókanalat és a lengyel építőmunkások első sztahano­­jistája lett. Ma az építésügyi miniszté­­riumban az újító és racionalizáló mun­kát vezeti. .... De nemcsak a romokkal, a techni­kai nehézségekkel kellett megküzde­­niök a lengyel elvtársaknak. Bor­ Ko­­morowskinak, az angolszász imperi­alistáknak táborában volt egy, a Nyi­­laskeresztes Párthoz hasonló csoport, a „Narodowa Demokrácia”. Tele gestapo-spiclikkel és hivatásos ellen­­forradalmárokkal.. Ennek a csoportnak emberei a felszabadulás után föld­alatti szervezetet létesítettek. Amikor még Gomulka burzsoá­ nacionalista politikája érvényesült a Lengyel Mun­káspártban, s amikor társai, Szpi­chalsky és Kliszko, a Párt káderosztá­lyának akkori vezetője intézték az ügyeket — e földalatti szervezet ge­­stapo-spicliből angolszász ügynökké vedlett tagjai a hadsereg és az állam­­apparátus fontos posztjaira kerültek, s jelentősen megnöveked­ett az egyéni versenyzó ifjúmunkások száma­ ­ paraszt- és tanulóifjúság eredményei az elmúlt évben Az elmúlt év során ifjúsági szerve­zeteink munkája megjavult, a VIT-tel kapcsolatos hatalmas feladatok nagy­mértékben gyarapították ifjúságunk mozgalmi tapasztalatait. A SZIT-be tömörült ifjúmunkások mind nagyobb számban csatlakoztak a szocialista munkaversenyhez.. A múlt év elején még csak 279 ifi brigád volt az or­szág területén, az év végére ez a szám 550-re, az­ élmunkás-fiataloké pedig 1500-ra emelkedett. A Párt bí­rálata után sokhelyütt javulás mutat­kozott az üzemi SZIT-szervezetek munkájában, így az egyéni versenyzők száma je­lentősen emelkedett. Jelenleg körülbelül 30—35.000 ifjú­munkás van egyéni versenyben. A parasztfiatalok szervezetében az EPOSZ-ban, a mozgalmi munka ja­vulása visszatükröződött a termelés területén elért eredményekben. Az aratási és betakarítási munkákban 830 ifi-brigád és 450 cséplő-brigád vett részt. Eredményes munkát végeztek az EPOSZ-fiatalok az őszi termény­­begyűjtés és a mélyszántás munkái során is. A fiatalok mezőgazdasági szakismereteik bővítésére az elmúlt év során 280 Micsurin-kertet létesítet­tek. Egyre növekvő számban kapcso­lódtak be a parasztfiatalok a szö­vetkezeti mozgalomba is. Míg 1948 végén még csak 3317 pa­rasztfiatal vett részt az általános fa­lusi szövetkezetek munkájában, ez a szám 1949 decemberére 110.000-re emelkedett. Hasonlóképpen megnőtt a termelőszövetkezeti csoportokban részt­­vevő fiatalok száma is. A tanulóifjúság munkájában is döntő fordulat állt be az elmúlt év során. A Diákszövetség és a MEFESZ mun­kájának központi kérdésévé vált a ta­nulmányi eredmények javítása. Je­lenleg a középiskolai ifjúság 80 száza­léka, az egyetemi ifjúságnak pedig 50 százaléka vesz részt a tanuló­­körök munkájában. A MINSZ a nyáron hét üdülőtábort rendezett. Az ország legszebb üdülő­helyein orvosi felügyelet mellett pihen­tek a fiatalok. A MINSZ ezenkívül 22 nyaralótábort szervezett, amelyek a dolgozó és tanulóifjúság számára nyújtottak szórakozással és tanulással összekötött üdülési lehetőséget. Az elmúlt évben politikai körökben 35.000, rádiószemináriumokon 8000, oktató­táborozáson 14.000, a MINSZ- iskolákban 3700 és a VIT-tanfolyamo­­kon 80.000 fiatal részesült oktatásban. Megjavult az ifjúság sportélete is: többezer fiatal vett részt a röplapda, futball, sakk és asztalitenisz sportok­ban. Szakmai balesetelhárítási óvórendszabá­lok A népjóléti minisztérium sorra ál­lítja össze és ..bocsátja ki a különböző ipari balesetelhárítási óvórendszabályo­kat. A múltban csak általános óvó­­rendszabályt adtak ki. A hároméves terv keretében jelent meg az erőgépek és közlőművek balesetelhárítási rend­szabálya, ezt a közeljövőben követi a vas- és gépipari, majd a bőr-, fa- és textilipari részletes balesetelhárítási óvórendszabály is. Úfjabb népi ülnököket iktattak Ide 1950 január 1-én lépett életbe a népnek a büntetőbíráskodásban való részvételéről szóló törvény az egész budapesti felsőbíróság területén. Ja­nuár első napjaiban, Balassagyarmat, Kalocsa, Kecskemét, Szolnok, Székes­­fehérvár megyei bírósága és a hozzá­juk tartozó járásbíróságok ünnepélye­sen iktatták be a népi ülnököket, a bí­rói székbe Az ülnöki bíráskodásnak ez újabb területeken való bevezetése biztosítja, hogy a nép a maga igazságérzetével a népi demokrácia követelményeinek megfelelő színvonalra emeli a büntető igazságszolgáltatást. I­d­ő­j­á­r­a » A NAPPALI HOMOPLEKSF­T AZ OLVADÁSPONT FELETT A Meteorológiai Intézet jelenti: Bu­­dapesten pénteken délben a hőmérséklet 5 fok Várható időjárás: Mérsékelt dél­nyugati-nyugati szél, változó felhőzet többfelé kisebb havazás, havaseső, eső Éjszakai fagy, reggel helyenként köd, a nappali hőmérséklet az olvadáspont felett. ­ A dolgozó parasztok országszerte nagy érdeklődéssel fordulnak a ter­melési szerződések felé. A termelési szerződések jelentőségéről és a szer­ződéskötések állásáról Keresztes Mi­hály elvtárs, földművelésügyi állam­titkár a következő tájékoztatást­ adta: " A szerződéses termelés növény­­termelésünk tervszerűbbé tételének egyik fontos­­eszköze. Nemcsak a dol­gozó parasztság érdekeit szolgálja, hanem népgazdaságunknak is fontos érdeke, hogy dolgozó parasztságunk minél szélesebb rétegeit vonjuk be a szerződéses termelésbe. A szerződé­ses növények termelése önmagában is szép jövedelmet biztosít a dolgozó pa­rasztságnak, emellett új prémium­­rendszert is vezetünk be, amelynek alapján azok, akik többet és jobbat termelnek, vagy akik korábban adják be terményeiket, külön jutalomban ré­szesülnek. A múlt esztendővel szem­ben lényegesen növeltük a termelési szerződésekben lekötött területek nagy­ságát. Ezeken a népgazdasági szem­pontból a legfontosabb növényeket termeljük.­­ E növények nagy részét az állami gazdaságok termelik, a fennmaradó rész termelését pedig a termelőszövet­kezeti csoportokkal és az egyéni gaz­dálkodást folytató dolgozó parasztokkal kötött termelési szerződésekkel bizto­sítjuk. Kulákkal nem kötünk termelési szerződést, sőt nagyon vigyázunk arra, hogy kulák egyáltalán ne kerül­hessen a szerződéses alapon termelők táborába.­­­ Az 1949/50-es gazdasági évben körülbelül egymillió katasztrális holdra kötünk termelési szerződést. Ennek a területnek 30 százalékán minőségi vető­magot termelünk, legfontosabb ezek közül a gabona- és takarmánymagvak, borsó­, bab-, lencsevetőmag és konyha­kerti aprómagvak termesztése. A terü­let 70 százalékán ipari növényeket termelünk. — Az elmúlt évben — folytatta Keresztes elvtárs — az állam vette kezébe a szerződéses termelés irányí­tását és gyakorlati lebonyolítását Államosítottuk a magtermeltető válla­latokat és létrehoztuk a termeltető nem­zeti vállalatokat. Ezekben a vállalatok­ban azonban az államosítás után is maradtak ellenséges elemek is. Ennek volt tulajdonítható, hogy a múlt gaz­dasági évben a termelők néhol nem teljesen megfelelő, nem kellő gonddal tisztított vetőmagot kaptak és a ter­més minősítése sem mindig megfelelően történt. A földművelésügyi kormány­zat ezeket az eseteket felülvizsgálta és kárpótlásban részesítette mindazokat a termelőket, akik károsodást szenved­tek. Ez is bizonyítja, milyen nagy gon­dot fordít a dolgozók állama arra, hogy a dolgozó parasztságot ne érhesse ká­rosodás. Ezen túlmenően gondoskodás történt arról, hogy a múltban elkövetett hibák a jövőben meg ne ismétlődhes­senek.­­ A termeltető vállalatokat átszer­veztük, eltávolítottuk azokból az el­lenséget s így a szerződéses termelés megkötésének munkáját most olyan szervezet irányítja, amely teljes mér­tékben a dolgozók államát szolgálja. — A szerződéses termelések kötés® december 20 óta folyik — fejezte be nyilatkozatát Keresztes elvtárs -*­ és az ütemterv szerint január 5-ig kel­lett befejezni a termelőszövetkezeti csoportokkal a termeléses szerződések kötését. Az ütemtervnek ezt a részét teljes mértékben megvalósítottuk. Ja­nuár 5-ig valamennyi termelőszövet­kezeti csoport megkötötte a termelési szerződést, sokan közülük már jóval előbb leszerződtek. Az egyéni gazdál­kodást folytató dolgozó parasztokkal a szerződések kötése január 5-én kezdődött és 31-ig tart. Dolgozó pa­rasztságunk mindjárt az első napok­­ban már az előirányzat 15—20 szá­zalékára megkötötte a termelési szer­ződést Egymillió holdra kötünk termelési szerződést tier­rents Mihelly fölmarmtmtAgyi a Hamuithaf n­ej Unita­tszufts a szerződéses termelésről SZOCIALISTA TERMELÉS Dolgozók műszaki oktatása a Szovjetunióban A moszkvai esti Gépipari Műszaki Főiskola most ünnepli fennállásának 20. év­fordulóját. E húsz év alatt 2500 munkás és munkásnő kapott főiskolai kikép­zést anélkül, hogy egy pillanatra is elszakadt volna a termeléstől. P. Grudov mérnök, tanárjelölt, a fémvágás tanszékének vezetője, konzultációt tart a fő­iskola­­hallgatóinak. Tizenegy hónap alatt 283 millió forintot takarítottak meg újítóink A sztálini munkaverseny során dolgozóink munkarendü­lete az újító moz­galomban is megnyilvánult. A novemberi újítási eredmények híven tükrözik vissza ezt a fejlődést:a 10.852 újítási javaslat közül 4573-at fogadtak el. A vár­ható gazdasági eredmény: 41,1 millió forint megtakarítás. A nehézipari válla­latok 20,6 millió forintot takarítanak meg újításaikkal. A könnyűipari vállalatok­nál is nagy fejlődés mutatkozik. Október hónaphoz viszonyítva 34,5 százalékkal emelkedett az újítási javaslatok száma, 8,8 millió forint várható megtakarítást értek el. Az építőiparban is emelkedett a benyújtott újítások száma. Az elmúlt év 11 hónapjának újításairól készített kimutatás szerint 283,7 millió forintot takarítottak meg újítóink népgazdaságunk számára. Ez idő alatt az újítókat csaknem 10 millió forinttal jutalmazta népi demokráciánk 6000 hálószoba , 4500 kombinált szoba berendezést gyártunk ebben az évben Bútoriparunk hatalmas fejlődésen ment keresztül a hároméves tervben. Megtörtént a bútoripar profilírozása melynek eredményeként a Lingel Bú­torgyár csak típusbútort, a Cardo Bútorgyár csak hálószobát, az Újpesti Bútorgyár 1. számú telepe csak két­ajtós szekrényt, a 2. számú telep pe­dig csak orvosi kezelőasztalt gyárt. Az ötéves tervben típusbútor-gyártá­sunk felhasználja a már szerzett ta­pasztalatokat. A Szovjetunió példáját követve, rátérünk a szerelő­asztalos­ságra, amely a minőség fokozott ja­vításának fontos előfeltétele. Az egyes üzemek megkezdik a típuskonyha gyártása mellett a kombinált­ szobák készítését, valamint a hétszemélyes rekamiék gyártását is. 1950-ben a típusbútoron kívül mintegy 6000 háló­szoba és 4500 komb­inált szoba be­rendezését­ készíti el a magyar bútor• Ipar Az első évben új bútorgyár te épül, melyre több mint tízmillió forin­tot ruházunk be és mintegy 7500 típus­szoba gyártására lesz képes. 80 százalékkal több utas a trolibuszon, mint a 10-esen Az élenjáró ipar kitűnő alkotásait, a Szovjetunióból érkezett trolibuszokat igen megkedvelte fővárosunk utazó­­közönsége. A Kossuth Lajos-teret Zuglóval összekötő trolibuszjáratokon a napokban tartottak­­ utasszámlálást. Ezen a napon 35.067 utast számoltak meg. A régi 10-es villamoson tartott legutolsó utasszámlálások eredménye: 19.367 utas volt A trolibuszokon tehát 80 százalékkal több az utas, mint a 10-es villamosokon volt.

Next