Szabad Nép, 1950. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

VASÁRNAP, 1950 OKTÓBER | SZABAD NÉP A hős kínai nép diadalmasan halad előre Mao Ce Tung zászlaja alatt írta: Huang Csen, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Október 1. a kínai nép nagy ün­nepi napja. Ez az a nap, amelyen egy évvel ezelőtt Mao Ce Tung elv­társ, a kínai nép nagy vezére a pe­kingi Tien An térről, Kína Vörös-teréről, ünnepélyesen közölte a világgal a Kínai N­épköztársaság megalakulását. Ezzel létrejött Kí­nában az új demokrácia, a népi de­mokrácia államrendje, ami a népi demokratikus diktatúra államrend­jét jelenti, olyan államrendet, ahol a munkásosztály vezet, a munkások és parasztok szövetségére támasz­kodva, egységben az ország külön­böző demokratikus osztályaival és nemzeteivel. Példa nélkül álló hatalmas győzelem ez a kínai nép számára, egyben pe­dig világraszóló jelentőségű ese­mény. Több évezredes történelme során a kínai nép első ízben vívta ki szabadságát. 475 millió ember lett szabaddá egy 9.597.000 négy­zetkilométer kiterjedésű, országban. Ez a hatalmas győzelem ugyan­akkor az amerikai imperialisták és lakájaik, a C­sang Kai Sek-féle reakciós Kuomintang bűnös ural­mának teljes vereségét jelentette Kínában. A kínai forradalmi mozgalom si­kere végzetes csapást jelent az imperializmus táborára, egyben pe­dig hatalmasan ösztönzi a népi fel­szabadító mozgalmakat Ázsiában és az egész világon. Mindezen felül nagy hozzájárulás ez a világ béké­jéhez! A kínai népi forradalom győzel­mét hosszú és kemény küzdelmek sorozatában vívták ki. Kína népe két-háromezer éven keresztül síny­lődött feudális elnyomás alatt, az utolsó száz évben pedig olyan bi­lincseket viselt, amelyeket az idegen imperialisták kényszerítettek rá, szövetségben a hazai reakciós kor­mánnyal. A kínai nép azonban so­hasem szüntette be a harcot az el­nyomás ellen. Ellenkezőleg, elszán­tan küzdött és az elesett hősök he­lyébe mindig újak léptek. Végül is a kínai nép, élenjáró munkásosz­tálya és a Kínai Kommunista Párt vezetésével, ura lett saját sorsá­nak. A Kínai Népköztársaság meg­alakulása óta nemzetünk tagja lett a béke- és szabadságszerető népek nagy családjának. Népünk hősiesen és odaadóan munkálkodik jobb jö­vőjének kialakításán és egyidejűleg hozzájárul a béke és szabadság megvalósulásához az egész világon. Az­ elmúlt évben tovább erősödött a nép forradalmi egysége az egész országban. A munkásosztálynak és pártjának, a Kínai Kommunista Pártnak helyes vezetésével, egy­ségbe forrtak össze a különböző demokratikus pártok és csoportok, a különböző forradalmi osztályok és rétegek és a különböző nemzetisé­gek. A kínai nép hosszú küzdelmei során megtanulta, hogy az egész ország népének forradalmi egysége képes legyőzni a hatalmas ellensé­get és a győzelem kivívása után csakis az egység alapján lehetséges megszilárdítani a győzelem vív­mányait és sikeresen felépíteni az új Kínát. A földreformot, amelyet részlege­sen már végrehajtottunk, most ké­szülünk megvalósítani az egész or­szágban. A központi népi kormány ez év június 28-án elfogadta a föld­reformtörvényt, ami a legjobb biz­tosítéka annak, hogy felszámoljuk a földesúri osztály feudális kizsák­mányolásán alapuló földtulajdont és bevezetjük a paraszti földtulaj­dont, hogy felszabadítsuk a mező­­gazdasági területek termelőerőit, fellendítsük a mezőgazdasági ter­melést és megnyissuk az utat az új Kína iparosodása számára. Nyilvánvaló, hogy a régi Kína feu­dális földtulajdonának rendszerét meg kell változtatni. A földesurak és a gazdag parasztok, akik a fa­lusi lakosság nem egész 10 száza­lékát alkotják, mintegy az egész föld 70—80 százalékát birtokolják. Ezzel szemben a szegényparasztok, a középparasztok és a mezőgazda­­sági munkások kezén, akik a falusi lakosság 90 százalékát alkotják, mindössze a földterület 20—30 szá­zaléka van. Jelenleg a földreformot már végrehajtottuk egy akkora te­rületen, amelyen mintegy 145 millió falusi lakos (összesen pedig 160 millió lakos) él. A földreform végrehajtása még hátra van egy akkora területen, amelyen a falusi lakosság száma 264 millió (az összlakosságé 310 millió). Ez év te­lén és a következő év tavaszán 100 millió falusi lakost érintő terü­leten valósítjuk meg a földreformot. 1951—52 telén és tavaszán pedig egy akkora területen, amelyen mint­egy 170 millió falusi lakos él. Ez kétségtelenül világraszóló esemény s népünk katonai győzelme után a legmerészebb hadjárat a feudaliz­mus maradványai ellen. Ennek a hadjáratnak a győzelme véget vet a kínai társadalom félfeudális jelle­gének. Az elmúlt év során nagy ered­ményeket értünk el a pénzügyek te­rén, valamint a gazdasági élet más területein. Megvalósította az or­szág pénzügyi és gazdasági veze­tésének egységesítését, véget ve­tettünk az inflációnak, stabilizáltuk az árakat és megközelítőleg egyen­súlyba hoztuk a költségvetés kiadá­sait és bevételeit. Mindezeket az eredményeket gyors egymásutánban ez év júliusáig, illetőleg augusz­tusáig értük el, vagyis rövid idő alatt a Kínai Népköztársaság meg­alakulásától, 1949 október 1-től számítva. (Mindez valóban nagyon nagy eredmény és teljességgel meg­valósíthatatlan lett volna a Kuo­­mintang-klikk uralma alatt. Né­pünk emlékezetében még elevenen él, hogyan szipolyozták ki a japánok és a Kuomintang emberei, akik megtömték zsebüket a nép javaival oly módon, hogy egyre több fedezet­nélküli papírpénzt hoztak forga­lomba. Az árak 1948-ra már elér­ték a háború előttiek nyolcmillió­szorosát, néhány hónappal azután pedig, hogy a Kuomintang kibo­csátotta a hamis, úgynevezett „arany-guant”, az áraik az addi­giak tízmilliószorosára emelkedtek, így végtelenül súlyos gazdasági zűrzavar állt elő és a nép minden java feketepiacra vándorolt. A népi felszabadító hadsereg katonai győ­zelme után népünk ellenségei abba az egyetlen reményükbe kapasz­kodtak, hogy az általános össze­omlás magával rántja a népi kor­mányt is. Hogy elősegítse ezt a folyamatot, az imperialista USA Csang Kai Sek kiűzése után gazda­sági blokáddal akarta körülvenni Kínát. A tények bizonyítják, hogy ellenségeink cinikus és bűnös mes­terkedései hiábavaló erőfeszítések voltak. Mao Ce Tung elvtárs útmutatá­sainak szellemében, népünk megket­tőzött erővel munkálkodik azon, hogy három éven belül helyreál­lítsa az ország pénzügyi és gazda­sági helyzetét. Másrészt az ország gazdasági fejlődése fokozatosan a tervgazdálkodás felé irányul. Az ipar súlya állandóan növekszik, különösen . Északkelet-Kínában, ahol már teljesen helyreállt a gazdasági élet normális rendje. Ezen a területen a múlt évben az ipari termelés értéke az összterme­lés értékének 34 százaléka volt, ebben az évben pedig már 43 szá­zalékra emelkedett. Az állami üze­mek termelése idén 93 százalékkal haladja meg a tavalyit. A mező­­gazdasági termelés 37 százalékkal lesz magasabb, mint az elmúlt év­ben. A múlt évben 240.000-rel nőtt az északkeletkínai állami üzemek­ben foglalkoztatott munkások szá­ma, a munkások és alkalmazottak reálbére pedig átlagosan 27 szá­zalékkal emelkedett. Ez év első felében az ipar min­den fontosabb ága országszerte túlszárnyalta az eléje tűzött felada­tot. A hatalmas mezőgazdasági te­rületekről pedig, amelyeknek egyike­­másika alig lábalt ki a természeti csapások és az éhínség okozta sú­lyos helyzetből , rekordtermést je­lentenek, jobbat, mint az elmúlt tíz év akármelyikében. Észak-, Ke­let- és Délközép-Kína legtöbb tar­tományában a termés 80—90 szá­zalékkal felülmúlja a legjobb év eredményeit. Rekordtermést jelente­nek az ország valamennyi gyapot­termelő vidékéről is. Néhány tar­tományban, mint Santungban, Cse­­kiangban és Dél-Kiangszuban a tavalyinál kétszer-háromszor maga­sabb termést értek el a parasztok. Az idei termést 750.000 tonnára be­csülik, ami kielégíti az ország tex­tiliparának egész évi szükségletét. Mindezek mellett rohamos fejlő­dést értünk el a nép javát szolgáló szociális juttatások, valamint a köznevelés és a kultúra területén is. A köznevelés és kultúra fejlesz­tésében már messze túlszárnyaltuk mennyiségileg az azelőtti színvo­nalat és alapvetően megváltozott a tanulók osztályösszetétele is. Észak­­kelet-Kínában 60, Észak-Kínában 50 százalékkal több iskola volt már 1949-ben, mint a Kuomintang­­uralom alatt és az iskolásgyerme­kek többsége a munkások, földmun­kások, szegény- és középparasztok, valamint a városi szegények gyer­mekeiből kerül ki. Hogy minél kedvezőbben össz­pontosíthassunk minden gazdasági és pénzügyi erőt a termelésre és emelhessük a munka termelékeny­ségét minden vonalon, szigorúan végrehajtjuk a közigazgatás csök­kentését és azokat a rendszabá­lyokat, amelyek a gazdasági életet erősítik. Széles körben folyik a párttagok képzettségének és munka­stílusának megjavítását célzó el­méleti képzés is. A kínai nők széles tömegei is nagyban hozzájárulnak az új Kína megteremtéséhez. A Kínai Demo­kratikus Nőszövetségnek már több, mint 35 millió tagja van. A köz­­gazgatásban dolgozók 20 száza­léka nő. A könnyűiparban több, mint 70.000 a női munkások száma és állandóan emelkedik a nehéz­iparban foglalkoztatottaké is. Ha­sonlóképpen nagy lelkesedéssel és hatalmas kezdeményező erővel ve­szik ki részüket a parasztasszonyok széles tömegei is a mezőgazdasági termelésből. Mindezek nyilvánvalóvá teszik, hogy a hős és szorgos kínai nép, amely megszabadult az imperializ­mus, a feudalizmus és a bürokra­tikus tőke rabságából és a nemzeti újjáépítésnek szenteli magát, szé­les körben kibontakoztatja alkotó erőit és nagyszerű képességeit. A kínai nép rendíthetetlenül bízik abban, hogy felépíti független, sza­bad, boldog, gazdag és erős orszá­gát. Nem kis nehézségek vannak még előttünk, de szent meggyőző­désünk, hogy országunk népe hősies küzdelemben úrrá lesz minden ne­hézségen. Hitünk nemcsak azért oly meg­ingathatatlan, mert népünkben kimeríthetetlen erőforrások rejle­nek, hanem azért is, mert tud­juk, hogy barátaink vannak a világ minden részén. Teljesen nyilvánvaló számunkra, hogy a kí­nai nép nemzeti demokratikus for­radalma része az egész világot át­fogó szocialista forradalmi mozga­lomnak. Az imperialista kapitaliz­mus hanyatló és halálra ítélt erő­i a szocializmus és kom­munizmus az emberiség fejlő­désének általános iránya. Ezért kaphat támogatást a kínai nép for­radalmi ügye a nagy Szovjetunió­tól, a testvéri népi demokráciáktól és az egész világ antiimperialista erőitől. A kínai nép nagy szövetsé­gese, a Szovjetunió, nemcsak a fel­­szabadulásért vívott nehéz harcok idején nyújtott nekünk erkölcsi támogatást, hanem minden nehéz­ségünkben, minden térre kiterjedően segít bennünket. A Kínai Népköz­­társaság megalakulását követő na­pon a Szovjetunió azonnal elis­merte államunkat és diplomáciai kapcsolatot létesített vele. Kína szá­mára felbecsülhetetlenül nagy tá­mogatást jelent a szovjet-kínai ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés, amely nagy­mértékben elősegíti az új Kína fej­lődését, a békés újjáépítést és or­szágunk gazdasági felvirágzását. A kínai nép sohasem felejti el az igaz barátság e számos megnyilvánulá­sát. A kínai nép hatalmas csodálat­tal és tisztelettel viseltetik Sztálin elvtárs, a világ népeinek nagy ta­nítómestere iránt. Mao Ce Tung elv­társ mondotta, hogy a kínai nép az orosz nép útmutatásai nyomán is­merte fel a marxizmus általános igazságát. Lenin és Sztálin nemcsak a Nagy Októberi Forradalom példá­jával és a világ első szocialista ál­lama felépítésének gyakorlatával ta­nították a kínai népet, hanem a gyarmati népek forradalma elméle­tének kidolgozásával is. A kínai nép azért vívhatta ki ragyogó győzelmét napjainkban, mert a szovjet emberek példája nyomán felismerte az igaz­ságot és mert a kínai nép nagy ve­zére, Mao Ce Tung elvtárs Lenin és Sztálin kiváló tanítványa. A kínai népi forradalom győzelme megnyitotta az utat a két nagy nép, a szovjet és a kínai nép örökké tartó testvéri barátsága előtt. Mostantól kezdve Sztálin elvtárs útmutatása, útmutatás a kínai nép számára is. Sztálin elvtárs a kínai népnek ép­­penúgy, mint a világ többi népének vezérlő csillaga. Egyre mélyül országunk testvéri barátsága az új demokráciákkal is. Közös célokért küzdünk, velük együtt tagjai vagyunk a világ béke- és szabadságszerető népei nagy családjának, amelynek élén a Szov­jetunió áll. A magyar nép minden­kor mélységes testvéri érdeklődést tanúsított a kínai nép forradalmi harcai iránt, amiért mi hálásak is vagyunk. A kínai nép is a ma­gáénak vallja a magyar nép min­den győzelmét. Mindez bőségesen igazolja Mao Ce Tung elvtárs ragyogó útmuta­tását. „Nemzetközi viszonylatban — mondotta — szorosan együtt kell működnünk minden béke- és szabadságszerető országgal és nép­pel, elsősorban a nagy Szovjetunió­val és a népi demokráciákkal, így tehát nem állunk egyedül nagy harcunkban. Mindaddig, amíg fenn­tartjuk a népi demokrácia diktatú­ráját és amíg együtt haladunk nem­zetközi barátainkkal, legyőzhetetle­­nek leszünk.” A kínai nép mélységesen áhítja a békét. Számunkra rendkívül fon­tos, hogy békés viszonyok között or­szágunk újjáépítésén dolgozhassunk. Szilárdan állunk a béke és demo­­­­krácia Szovjetunió­ vezette táborá­ban; szilárdan támogatjuk a nem­zetközi békemozgalmat és a stock­holmi békefelhívást; eltökélten szem­­beszállunk az új háború kirobban­tására irányuló aljas imperialista merényletekkel és provokációkkal. Már eddig több mint 124 millió alá­írást gyűjtöttek Kínában a stock­holmi felhívás támogatására és a mozgalom lelkesen folyik tovább. Ez világosan bizonyítja népünk békeakaratát. A kínai népnek azonban egyre jobban fokoznia kell forradalmi éberségét. Alaposan megtanultuk, hogy az imperializmus és a belső reakció nem törődik bele vereségébe. Az amerikai imperialisták a Kuo­mintang Taivan szigetére szorult banditáinak támogatásáról áttértek Taivan nyílt megszállására. Nekünk fel kell szabadítanunk Kína egész területét. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy ki fogjuk űzni az amerikai agresszorokat Taivan­­ról és Kína egész területéről. Fel kell szabadítanunk Tibetet is. Meg kell erősítenünk és meg kell szilár­dítanunk országunk védelmi erejét, hogy megakadályozhassunk bármi­féle imperialista provokációt. Hatá­rozottan elítéljük az amerikai impe­rialistáknak Korea népe ellen in­tézett bűnös agresszióját, Japán és Nyugat-Németország újrafelfegyver­­zését és a kapitalista országokban folyó háborús készülődést. Kína népe jól tudja, hogy az im­perializmus és a háború tábora, amelynek élén az USA mono­polkapitalistái állnak, mindenkor szembe találja magát a világ né­peinek szilárd ellenállásával és hogy a béke és demokrácia Szov­jetunió vezette tábora napról napra erősödik. Ha az imperializmus egy új háború borzalmait merészelné a világra zúdítani — ez az imperia­lista rendszer teljes megsemmisü­léséhez vezetne. A kínai nép végül azért is bízik oly sziklaszilárdan jövőjében, mert nagy vezetője van: Mao Ce Tung. A forradalmi harcok hosszú évei alatt a kínai nép mélyen kitapasz­talta és megtanulta, hogy győzel­mesen előrehaladva Mao Ce Tung ragyogó zászlaja alatt, bizonyosan képes lesz megteremteni új törté­nelmét és sokat ígérő jövőjét. ________________ _ Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság megteremtésének első évfordulója alkalmából „Mao Ce Tung Elvtársnak! A magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártja nevében fogadja forró üdvözletünket a Kínai Népköztársaság megteremtésének első évfor­dulóján. A magyar dolgozó nép lelkes örömmel látta a kínai nép szabadság­­harcának győzelmét és a legnagyobb rokonszevvel kísérte azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a Kínai Népköztársaság az újjáépítés frontján az Ön vezetésével az elmúlt esztendő alatt elért. Felbecsülhetetlen az a harc is, amelyet a nagy kínai nép a béke megvédéséért, az imperialista hatalmak ázsiai gyarmatosító politikája ellen folytat. A magyar dolgozó nép nevében további sikereket kívánunk a Kínai Népköztársaságnak és Önnek a béke megvédése és az országépítés nagy munkájában. , Meleg kommunista üdvözlettel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Rákosi Mátyás, főtitkár” „Mao Ce Tungnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökéne­k, Peking. A kínai nép nagy nemzeti ünnepe, népköztársasága kikiáltásának első évfordulója alkalmából fogadja a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a magam legmelegebb üdvözletét. A magyar nép csodálattal és együttérzéssel kísérte a nagy kínai nép hősi felszabadító harcát, amelynek eredményeképpen a Kínai Kommunista Párt és az Ön vezetése alatt lerázta magáról az év­százados feudális és az imperialista elnyomás igáját. Szívből kívánjuk, hogy Kínának ma még megszállott területei is mielőbb felszabaduljanak. A kínai nép világtörténelmi győzelme és jelenlegi elszánt állásfoglalása az országa ellen törő imperialistákkal szemben, hatalmas csapás a háborús gyújtogatók tervére és nagymértékben hozzájárul a nagy Szovjetunió vezette legyőz­hetetlen béketábor további erősödéséhez. Teljes sikert kívánok országuk újjá­építéséhez és a függetlenségért és a békéért folytatott küzdelmükhöz. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke.” „Csu En Lajnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormány- külügyminiszterének, Peking. A kínai nép legnagyobb ünnepe, október 1-e alkalmából fogadja forró szerencsekívánataimat. A magyar nép, amely testvéri együttérzéssel kísérte a nagy kínai nép felszabadító harcát a külföldi imperialisták és belföldi csatló­saik ellen, most őszinte csodálattal figyeli azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket hazája újjáépítése terén ér el. A magyar és a kínai népet egyre szorosabban fűzi össze a Szovjetunió iránti barátság és a béke megvédéséért vívott harc. A magyar nép, amely felháborodással értesült az imperialista agresszorok Kína elleni legutóbbi provokációjáról, a nagy kínai népnek a békéért folytatott küzdelmét saját ügyének is tekinti. Szilárdan meg vagyok győződve, hogy a Kínai Népköztársaság harcát és építőmun­káját további nagy sikerek fogják koronázni. KÁLLAI GYULA, a A Magyar Népköztársaság külügyminisztere.*’

Next