Szabad Nép, 1950. november (8. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-04 / 257. szám
A szakmák legjobbjai a vasiparban A nehézipari minisztérium jelentése Nagy kitüntetés éri legjobb dolgozóinkat a dicsőséges Októberi Forradalom évfordulójának ünnepén. Ebből az alkalomból tüntetik ki minden iparágban a szakmák legjobb dolgozóit. E büszke címért folyó verseny első öt helyzettje oklevelet kap, az első helyezettet pedig pénzjutalomban is részesítik. Az okleveleket, a pénzjutalmakat november 6-án, az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett ünnepségeken osztják ki. Az alábbiakban közöljük a nehézipari minisztérium jelentését a vasipari szakmák legjobbjairól. CSÚCSESZTERGÁLYOSOK 1. Muszka Imre (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek), Kossuth-díjas esztergályos. Magyarországon eddig nem alkalmazott metszési sebességet ért el. A nehézipari minisztérium megbízásából 42 üzemet látogatott meg és 1050 dolgozó részére adta át munkamódszerét. Munkamódszerének átadása nyomán számos új sztahanovista fejlődött ki. 2. Kasztinger József (Egyesült Izzó). 3. Horváth Ede (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr). 4. Bordás András (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). 5. Gábor József (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). 6. Juhász István (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). ELŐRAJZOLÓK 1. Jászai József (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). Selejtmentesen dolgozik. Mint brigádvezető igen jó munkát végez a szocialista munkaversenyben. Dolgozó társainak állandóan átadja munkamódszereit. Már jövő évi tervét teljesíti. Az új normával átlagosan 208 százalékot teljesít. 2. Lukács János (Budapesti MÁVAG). 3. Sziklai Imre (MÁVAG Kohászati Üzemek, Diósgyőr). FOROSOK I. Takács Antal (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr). Munkafegyelmével példát mutat dolgozótársainak. Az új normával átlagosan 174 százalékot teljesít, selejtmentesen dolgozik. 1951. évi tervén dolgozik. Az üzem legjobb egyéni versenyzője. Több újítást vezetett be, munkamódszereit rendszeresen átadja. 2. Babos János (Ganz Vagongyár), 3. Gerbin László (Ganz Hajógyár). 4. Biszkó Bertalan (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). 5. Csőregi Márton (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). GÉPÉSZEK I. Poóz& László, turbinagépész (Ajkai Erőmű). Példamutató munkát végez a munka versenymozgalomban. Technikai ébersége példaképül szolgál. Saját hibájából eredő üzemzavara nem volt. 2. Radnai III. József turbinagépész (Bánhidai Erőmű). 3. Monos László, turbinagépész (Tatabányai Erőmű). 4. Titkos Ferenc, turbinagépész (Mátravidéki Erőmű). 5. Bárány Mihály, turbinagépész (Kelenföldi Erőmű). GYALUSOK 1. Ploker Ignác (Egyesült Izzó. A Munka-érdemrend bronzfokozatával tüntették ki. Munkája példamutató a versenymozgalomban. Többszörös újító és rendezett normáját átlagosan 215 százalékra teljesíti. Fiatal szaktársainak munkamódszereit átadja. 2. Földvári Antal (Fémáru- és Szerszámgépgyár). 3. Soltész Károly (Ózdi Kohászati Üzemek). 4. Strasszer József (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr). 5. Karászi Béla (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). HEGESZTŐK I. Link Béla (Ganz Hajógyár). Darabos munkán serejtmentesen dolgozik. Több újítása van. Munkamódszereit dolgozó társainak átadja, két szaktársa ezáltal 29 százalékkal tudta teljesítményét emelni. Új normáját átlagosan 148 százalékra teljesíti. 2. Kocsányi László (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek), 3. Formann Sándor (Háztartási Eszköz és Bádogárugyár), 4. Juhász János (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). 5. Hajsza Józsefné (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr). KÖNNYŰHENGERÉSZEK 1. Lengyel István (Magyar Rézhengerművek). Élenjár a munkaversenymozgalomban, hároraízben nyerte el az üzem legjobb teljesítményű dolgozójának vándorzászlóját. Újítása évente 10.000 forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak. Áfrika módszerét munkatársainak rendszeresen átadja. Rendezett normával 0,08 százalék felejt mellett átlagosan 114,4 százalékos teljesítményt ér el. 2. Kormos József (Borsodnádasdi Lemezgyár). 3. Schmidt Gáspár (Kőbányai Aluminiumhengermű). 4. Jenei Károly (MASZOVAL Székesfehérvár). NEHÉZHENGERÉSZEK 1. Komoróczki József (Ózdi Kohászati Művek), ifjúmunkás brigádvezető. A hengersorok kihozatalát nagymértékben emelte. A betét csökkenésével három hónap alatt több mint 100.000 forintot takarított meg. Selejtjét 1,6 százalékról 0,1 százalékra csökkentette. A munka jó megszervezésével biztosította a kemence állandó meleganyagellátását és így a melegítésre szánt időt lecsökkentve, ezt is hengerelésre használta ki. Munkamódszerét két munkatársának adja át. 2. Litkó Dezső (MÁVAG Kohászati Üzemek). 3. Koszip Kálmán (Ózdi Kohászati Üzemek). 4. Bódi Béla (Ózdi Kohászati Üzemek). 5. Négyesi István (MÁVAG Kohászati Üzemek). KARUSSZELESZTERGÁLYOSOK I. Pruzsinszki József (Ganz Vagongyár). Húsz év óta nagyméretű munkadarabokon dolgozik. Selejtmentes munkát végez. A gyár egyik legjobb szakembere, jelenleg két nagyméretű karusszelpadon végzi munkáját. Több észszerűsítést és újítást vezetett be. Munkamódszereivel rendszeresen megismerteti szaktársait is. A gyorsvágás kidolgozásában tevékenyen részt vesz. Átlagos teljesítménye 113,7 százalék. 2. Lugosi Ede (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). 3. Szabó János (Győri Vagongyár). 4. Fényszarusi Tibor Hofherr Traktorgyár). KAZÁNFŰTŐK 1. Csorba István (Bánhidai Erőmű). A kazánfűtők egyéni mozgalmának kezdeményezője volt és ma is élenjár. Mind a kazánkihasználás, mind a hőmérsékletet, valamint a gőznyomást a legkisebb salakégető mellett a legkedvezőbb értékben tartja s ezáltal havonta körülbelül 10 000 forint megtakarítást ér el. 2. Vízi József (Ajkai Erőmű), 3. Miskolci József (Tatabányai Erőmű), 4. Szabó II. Ferenc (Mátravidéki Erőmű), 5. Magyar József (Ajkai Erőmű). KOVÁCSOK 1. Ökrös Illés (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr). Új normáját átlagosan 145 százalékra teljesíti, munkamódszereit átadja dolgozó társainak. Selejlmentesen dolgozik. 2. Steller János (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek), 3. Miklós Lajos (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár), 4. Sági László (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr), 5. Csira Dénes (Magyar Acélárugyár). LAKATOSOK 1. Bárnai Mihály (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). Mint brigádvezető, példamutató munkát végez. A műhely vándorzászlaját többízben elnyerte. Munkamódszereit rendszeresen átadja. Normáját átlagosan 128 százalékra teljesíti. 1951. évi tervén dolgozik. 2. Szívós Pál (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek), 3. Henter Géza (MÁVAG Kohászati üzemek, Diósgyőr), 4. Vicc János (Ganz Hajógyár), E. Tóth Ferenc (Ganz Villamossági-gyár). MAGKÉSZITŐK 1. Jinosik János (Ganz Hajógyár) Új normáját átlagosan 160 százalékra teljesíti, selejtmentesen. Munkamódszereit dolgozó társaival ismerteti s ez által azok is 100 százalékon felül teljesítenek. 2. Dévai Antal (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr), 3. Andó Lászlóné (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek), 4. Fonztner Károlyné (Rákozi Mátyás Vas- és Fémművek). MAROSOK I. Sztankovics János (Egyesült Izzó). Az izzógyártáshoz szükséges, nagy automatagépek szivattyúházainak öszszes alkatrészeit marja. Selejtmentes, minőségi munkát végez. A munkaversenyben mint egyéni versenyző és mint brigádvezető szaktársainak példát mutat. Rendszeresen átadja munkamódszereit. Rendezett normájával átlagosan 165 százalékos teljesítményt ér el. 2. Mezei Simon (Telefongyár). 3. Denke Gyula (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). 4. Kovács Jenő (Budapesti MÁVAG). 5. Makrai János (Bániéri Bányagépgyár). MŰSZERÉSZEK 1. Varga Ferenc (Ganz Kapcsolók és Készülékek gyára). 1951. évi tervén dolgozik, selejtmentes munkával havi átlagban 356 százalékos teljesítményt ér el új normájával. Jó eredményt ért el az anyagmegtakarítás terén. 2. Széll Kálmán (Hegesztőkészülékek gyára). 3. Tóth Lajos (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). 4. Kádár Gyula (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). 5. Szabó Bálint (Orvosi Műszergyár). OLVASZTÁROK I. Margóczi István (MÁVAG Kohászati Üzemek főolvasztára). A sztahanovista munkamódszereket először alkalmazta a vaskohászatban. Ő vezette be elsőizben a gyorsolvasztást. Munkamódszere tette lehetővé üzemében az átlagidő nagymértékű csökkentését és a fajlagos kihozatal növelését. Az üzem elmaradó brigádjaival rendszeresen foglalkozik és munkamódszereinek átadásával az élenjárók színvonalára hozza ezeket. 2. Ördög Sándor (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek), 3. Mislóczky Mátyás (MAVAG Kohászati Művek). 4. Horváth István (MAVAG Kohászati üzemek). 5. Cs. Kalács József (Ózdi Kohászati Üzemek). FORRASZTAROK 1. Gácsi István (MAVAG Kohászati Üzemek). Selejtjét 0.46 százalékról 0.29 százalékra csökkentette. Élenjár az anyagi akarékossági mozgalomban. A második félévben 46 000 kalto gázt és 10.000 kiló olajat takarított meg. Újítása 40.000 forint évi megtakarítást jelent. 2. Turcsányi József (Ózdi Kohászati Üzemek). 3. Lukács Béla (MAVAG Kohászati üzemek). 4. Makróczi Sándor (A MAVAG Kohászati Üzemek). 5. Becsi Bereki Antal (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). ÖNTÖK 1. Beck Károly (Rákosi Mátyás Vasés Fémművek). Átlagos teljesítménye 163 százalék, amelyet a munka jó megszervezésével és a brigádmunkában való részvételel ér el. 2. Vágh Lipót (Ganz Hajógyár). 3. Eszlinger József (Újpesti Vasöntöde). 4. Kovács Mhály (Láng Gépgyár). 5. Szántó Béla (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). SZERELŐK 1. Litvin József (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). Az esztergapad Corton-szekrény szerelésének kiváló szakembere. Jövő évi tervét teljesíti, többszörös újító. Tevékenyen kiveszi részét a tanulók szakmai neveléséből. Új normáját havi átlagban 213 százalékra teljesíti. 2. Trebsz Olga (Egyesült Izzó). 3. Erős István (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr). 4. Kutrusz József (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). 5. Molnár Jenő (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). SZERSZÁMKÉSZÍTŐK ÉS IDOMSZERÉSZEK 1. Riszl Dezső (Kalibergyár) szerszámlakatos ifjúmunkás. Szakmai tudását állandóan fejleszti, három újítása van. Új normával átlagosan 200 százalékot ér el. 2. Újvári József (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr). 3. Jónás István (Orvosi Műszergyár). 4. Liener Imre (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). 5. Horváth István (Magyar Acélárugyár). VÉSOSOK 1. Gödöny György (Fémáru és Szerszámgépgyár). Sztahanovista, minőségi munkát végez. Rendszeresen átadja munkamódszerét szaktársainak, az átképzésök oktatásában is részt vesz. Új normájával átlagosan 185 százalékos inj.skinfényt ér el. 2. Frei Ottó (Roessemann és Starmatta). 3. Pataki István (Magyar Vagon- és Gépgyár, Győr). November 7-én kitüntetik a mezőgazdaság számos kiváló eredményt elért dolgozóját A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóján, november 7-én kitüntetik a mezőgazdaság kiváló eredményt elért számos dolgozóját, akik a növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása során, valamint az állattenyésztő munkában kitűntek sikeres munkájukkal. A nagy évforduló tiszteletére 88 mezőgazdaságban dolgozót tüntetnek ki, köztük a mezőgazdasági tudomány érdemes munkásait, a termelőszövetkezeti tagokat, egyénileg dolgozó parasztokat, gépállomási és állami gazdasági dolgozókat. A kitüntetettek kiváló teljesítményeik elismeréseképpen a Munkaérdemrend különböző fokozatait kapják meg. Kitüntetésben részesülnek azok a falusi dolgozók, akik növénytermelésünk fejlesztése során szorgalmas és szakszerű munkával, korszerű talajműveléssel és növényápolással, a Párt és a kormány útmutatásainak végrehajtásával magas terméseredményt értek el kenyérgabonából, kukoricából, gyapotból, vagy más egyéb növényekből. Hasonlóképpen kitüntetik az állattenyésztés különböző ágazatában kiváló eredményt elért termelőszövetkezeti tagokat, állami gazdasági dolgozókat, akik az állomány mennyiségi és minőségi fejlesztését különösen elősegítették. A gépállomások dolgozói közül elsősorban azokat tüntetik ki, akik gondos, jó minőségű talajmunkával jelentősen hozzájárultak a magasabb terméshozam eléréséhez. » Dicsőség Sztálinnak, a magyar nép kiszabadításának, a győzhetetlen békeként vezérének! Mi is felelősek vagyunk a hasa erősítéséért — nem maradhattunk el a törvénykiadászól! VALAMELYIK KAP a falvnkbeli MNDSZ nagy feladattal tisztelt meg engem. Azt mondták, hogy menjek el az esti kisgyűrlésre és beszéljek az embereknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. Hirtelenében bizony nem is tudtam, mihez fogjak. Hiszen olvastam én sokat azokról a dicsőséges napokról, amikor a nagy Lenin és Sztálin letörték a nép kezéről a bilincset és megalkották a dolgozók hazáját, a Szovjetuniót. Akkor lett ott ember az ember, mert addig a munkásnép és a dolgozó parasztság nem volt mást, mint pénzszerző eszköz az urak kezében: ameddig lehetett, kibaszni..iák, az'cn meg eldobták. Ezt mind tudom is. Csakhát mégis belémállott a félsz. Egyszerű parasztasszony létemre hogyan beszéljek a sok embernek. Nem is vagyok, tagja Pártunknak, hátha valamit nem jól mondok, talán még ki is nevetnek. Ezen gondolkoztam és egy szárcsak eszembe jutott, hogy a mi Sietünk a felszabadulás előtt éppen olyan volt, mint az oroszországi népek élete a cár idején. Merő nyomorúság, semmi más. Az én férjem is napszámba járt a fatelepre, reggel ötkor télen-nyáron elment hazulról, este 11 előtt sohasem jött meg. Mégse tudott annyit megkeresni, hogy valahogy is élhettünk volna. Nekem is napszámba kellett járni, hol mosni-vasalni, hol kapálni. Másképp még a Gyula gyerekünket se tudtuk volna jóllakatni. Sokszor elnéztem a fényes boltokat, a sok finom holmit a kirakatokban. Arra kevesen mertek gondolni, hogy odaálljanak az urak elé: én is ember vagyok, nekem is jár valami az életből, legalább a mindennapi kenyér, meg egy kis emberség. AMIRE NEM IS GONDOLHATTAM, az beteljesült. A Szovjet Hadsereg a mi népünket is felszabadította és mi is emberek lehettünk. 1945-ben hat hold földet kaptunk, van benne egy darab szőlő meg gyümölcsös is. A férjemet mintha kicserélték volna. Megjött a kedve az élethez, nekiadta magát a munkának. És nem hiába. Megélhetésünk mellé még nagy tisztesség is ért bennünket. Férjemet múlt vasárnap beválasztották a helyi tanácsba. Gyula fiam pedig, akit azelőtt olyan keservesen nevetgettünk, katona lett. Iskolán van és a jövő esztendőre tiszt lesz belőle. Az élt fiamból! Ezt úgy sorra vettem magamban és azt mondtam: Balogné, erről beszélt a kisgyűlésen. Arról, hogy a mi szabad, szép életünk, boldogulásunk, a férjem jókedve, a fiam jövője mind abból született, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomból. Köszönjük meg mindnyájan a szovjet népnek, a drága Sztálinnak, hogy ők már akkor ringatták a mi új hazánk bölcsőjét. Elmondtam a férjemnek, is, hogy mire gondoltam. Aztán úgy beszéltük meg, hogy a mi nagy hálánkat nem elég csak szóval megmondani Tennünk kell valamit, amivel meg tudjukmutatni, hogy az van a szívünkben is, ami a beszédünkben. De mi legyen az? A férjem csak mosolygott: megmondta Rákosi Mátyás, hogy mi ta falun a tennivaló. Elmaradtunk egy kicsit a terménybeadással, hát ki kell köszörülni a csorbát. Összenéztünk, ez bizony nekünk is szól. Teljesítettük már beadási kötelességünket, a kenyérgabonát több mint 200 százalékra, de a kukoricáról szépen elfeledkeztünk és készülhetnénk-e nyugodt lélekkel a nagy ünnepre, ha kötelességünket nem egészen teljesítettük? Nem. Férjemmel azon nyomban zsákokba mertük a beadásra való 180 kiló kukoricát és bevittük a földművesszövetkezet raktárába. Ezzel minden beadási kötelezetségüknek eleget tettünk MEG A VACSORA IS JOBBAN ESETT AZNAP. Hiszen nem egyszerűen 180 kiló kukoricáról volt szó, hanem a haza iránti kötelességről. Mi lenne, ha én se adnám be a terményt, más se adná be és a mi államunknak nem lennének meg a szükséges készletei. Mindnyájan felelősek vagyunk azért, én is, a férjem is, hogy a hazának mindene meglegyen. Mi nem vesszük a lelkünkre, hogy a haza ne legyen erős. Legyen erős, nagyon erős, hogy a legeszeveszettebb háborús gyújtogatónak is elmenjen a kedve attól, hogy bétánk kössön. Sokat dolgoztunk a hat holdon, nagyon sokat, hogy szépen élhessünk. Én asszony vagyok, még nem volt a kezemben fegyver, de ha az imperialista gyilkosok a hazához akarnának nyúlni, megtanulnék bánni a puskával. Ott lennék a fiam mellett, akiből nemsokára a néphadsereg tisztje tesz. Erről van szó és most már tudom, hogy mit mondok a kisgyűlésen. Azt mondom, hogy cselekedjünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére, erősítsük a béketábort, amelyet a nagy Szovjetunió vezet, és aki a mi falunkban még elmaradt a beadással, november 7 előtt pótolja a mulasztást. A kisgyűlés után férjemmel együtt házról házra megyünk, először a szomszédokat vesszük sorra, azt szeretnénk, hogy új életünk születésnapjára senki se legyen terménnyel adóm az államnak. Balog Imréné Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 10. Madarasi István 16 holdas paraszt névnevelő munkává is segíti a h£csvüitést Madarasi István középparaszt Alsószentivánon. 16 holdon dolgozik. Hogy milyen jól, azt a falubeliek tudnák megmondani. De nemcsak a földjén dolgozik; igazgatósági tagja a földművesszövetkezetnek, a feleségével együtt — az asszony az MNDSZ-nek is vezetőségi tagja. Madarasi István két dologra büszke: az egyik az, hogy 9 éves kisleánya a legjobb tanuló, nagyon jól rajzol, mérnök akar lenni. A másik az, hogy megbecsült gazda a faluban és bár pártonkívüli, szavát és tanácsát meghallgatják a Pártban is. Nagy megtiszteltetés ez, méltó is akar lenni erre. — És most látom, hogy mi a jó és hol a helyem. Énnekem ez a mai világ kell és megvédem mindenképpen, ha arra kerül a sor. Csak egy-két éve tudom még, hogy mi is november 7, hogy mi is az Októberi Forradalom. Már látom, az én életem nem az égből hullott. Annak az eredménye ez is, hogy a Szovjetuniótól megkaptuk a szabadságunkat. Madarasi István azt vállalta, hogy népnevelő munkával segíti elő a falu termelési és begyűjtési munkáját november 7 tiszteletére. Volt, aki azt mondta: be tudjuk fejezni a terménybeadást, a krumpli kivételével. Madarasinak más a véleménye. „Akkor ünneplünk november 7-én a jól végzett munka tudatában, ha a begyűjtést fokozzuk.“ Nem lehet a krumpli sem kivétel. Nem igaz az, hogy olyan rossz termésünk volt krumpliból. Itt csak arról van szó, hogy vannak, akik kényelmeskedve szeretnének a feladat elől valahogy kitérni. De nincs olyan, aki ne értené meg, hogy nem játszadozás, nem virtuskodás ez a mi részünkről, hanem arról van szó, hogy becsülettel és gyorsan kell befejezni ezt a dolgot, és az ő egyéni vállalása? — Mert ő persze, ezt magára is vállalta az őszi szántást és a terménybeadást — és teljesítette már két nappal ezelőtt. Ha elmaradunk, a mi bajunk, ha előljárunk, a mi dicsőségünk. A magunk gazdái vagyunk, ennyit meg kell tennünk és meg is teszünk. A KOHÁSZAT, VAS- ÉS GÉPIPAR KIVÁLÓ MÉRNÖKEI Mausz Péter (Diósgyőri Gépgyár): A melegüzemek helyes munkamegszervezése és irányítása nagymértékben munkájához fűződik. A melegüzemek anyagellátását kiválóan biztosította és ezáltal hozzájárult ahhoz, hogy előirányzatukat túlteljesíthessék és éves tervüket idő előtt befejezhessék. Több újítása van, amelyek közül kiemelkedik a hőkinyerési eljárás és az abroncsgyártásnál centrifugális öntés, amely utóbbi körülbelül 3 millió forintos évi megtakarítást jelent. 2. Némethi László (MÁVAG Kohászati Üzemek). 3. Tuza József (Budapesti MAVAG). 4. Demjén József (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár). 5. Komjáthy László (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). A KOHÁSZAT, VAS- ÉS GÉPIPAR KIVÁLÓ TECHNIKUSAI 1. Lengyel József (Budapesti MAVAG). Komplex brigádvezető. Több újítása és észszerűsítése van. Egyik újításával az eddigi behozatalt tette feleslegessé. Sztahanovista oklevéllel tüntették ki. 2. Erdődi Kálmán (Salgótarjáni Acélárugyár). 3. Skorba György (Kontakta Villamosszerelési Anyagok Gyára). 4. Ecker Ferenc (Magnezit Ipar). 5. Szomjas Ede (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek). A KOHÁSZAT, VAS- ÉS GÉPIPAR KIVÁLÓ MŰVEZETŐI 1. Hariss Ferenc (MÁVAG kohászati üzemek). Az üzem dolgozói részére szaktanfolyamot tart s így emeli a dolgozók szakmai tudását. Az üzem termelékenységét a múlt évhez viszonyítva 15 százalékkal emelte. Négy sztahanovista-brigád dolgozik a vezetése alatt. Többszörös újító, újításai évi 23.500 forint megtakarítást jelentenek. Jó munkát végez az önköltségcsökkentés terén is. 2. Fiele János (Hofherr Traktorgyár), 3. Márk Lázi (Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek), 4. Prisztusák István (DIMAVAG, Diósgyőri Gépgyár), 5. Derencséri Béla (Ózdi Kohászati Művek).