Szabad Nép, 1951. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1951-02-01 / 26. szám

4 lyan vizsgálja meg, tárgyalja meg és döntsön, milyen lehetőségek vannak arra, hogy megvalósítsuk minden né­ —------------------g -" T". - m •••'w - mhmmmaBmmKmm SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1951 FEBRUÁR 1 met leghőb­b óhaját, hazánk egységé­nek helyreállítását és a béke meg­őrzésének biztosítását — mondotta be­ fejezésül Grotewohl elvtárs. Beszédét a jelenlévők nagy lelkesedéssel fo­gadták. A népi kamara felhívása a bonni köztársaság parlamentjéhez 8.Grotewohl elvtárs beszédét egy órás szünet követte, amelynek végén Dieckmann, a népi kamara­ elnöke be­jelentette: a parlament pártjai meg­­egyeztek egy közös felhívásban bonni Német Szövetségi Köztársaság parlamentjéhez. A felhívás szövegét Straux professzor, a Német Tudomá­nyos Akadémia elnöke ismertette. A felhívás többi között ezeket mondja: ,,A német népnek a békére, az egy­ségre és a nemzeti függetlenségre irányuló félreérthetetlen akaratát fi­gyelmen kívül hagyva, Adenauer szö­vetségi kancellár úr halogatta a vá­laszt Otto Grotewohl miniszterelnök úr megegyezésre irányuló indítvá­nyára azért, hogy időközben fontos intézkedéseket hajtson végre a német Wehrmacht újrafelállítása és a né­met hadiipar feltámasztása érdekében. Dr. Adenauer 1951 január 15-i sajtó­­értekezletén tett nyilatkozatában visz­sz­autasított­a a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatát. Ezzel bebizonyította, hogy a revans és a militarizmus politikáját folytatja, amely elkerülhetetlenül katasztrófába vezeti a német népet. Ezzel a revans-politikával és Nyu­­gat-Németország militarizálásával azt bizonyítja, hogy nem tudja megvédeni a német nép nemzeti érdekeit, mert szorosan kapcsolat­ban áll a külföldi imperialista há­borús gyújtogatókkal. A német férfiak és nők tudatában vannak annak a nagy veszélynek, amely a remilitarizálás és a háborús készülődések révén fenyegeti őket. A ném­et­ nép a béke megtartását és Né­metország egységének­ helyreállítását kívánja. Ezért követeli népünk minden erő megfeszítését, hogy létérdekeinek figyelembevételével megvalósuljon a németek egyesítése. A Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája tehát a német nép akaratának megfelelően azzal a javas­lattal fordul a Német Szövetségi Köz­társaság parlamentjéhez, hívjanak egybe közösen egy össznémet alkot­­mányozó testületet, hogy megegyez­zenek minden olyan kérdésben, ame­lyet meg kell oldani a béke biztosítása és Németország egységének helyre­­állítása érdekében. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája késznek nyilatkozik­ a becsületes egyetértés szellemében foly­tatni a tárgyalásokat azokról , a kér­désekről, amelyek összefüg­gésben áll­nak az össznémet alkotmányozó tes­tület megteremtésével és feladataival. Késznek nyilatkozik olyan kérdések megvitatására is, amelyekre Adenauer január 15-i nyilatkozatában utalt, mégpedig:­­ a Német Demokratikus Köz- J­s társaság képviselői az össz­német alkotmányozó testületben jogo­sultak arra, hogy konkrétan tárgyal­janak a Németország, egyesítésének feltételeire vonatkozó javaslatokról, kü­lönösen azokról, amelyeket Adenauer úr nyilatkozatában megemlített és ame­lyek az államjogi rend­ megteremté­sére, az egész Németországra vonat­kozó szabad­­kormányforma megterem­tésének kérdésére, valamint az em­beri jogok védelmére és a béke meg­tartására vonatkoznak. A a­­ Német Demokratikus Köztár­­­­­­saság képviselői az össznémet alkotmányozó testületben jogosultak arra, hogy Nyugat-Németország képvi­selőivel a „békevédelmi törvény" meg­változtatásáról tárgyaljanak abból a célból, hogy az új törvény érvényes­ségét egész Németországra kiterjesz­­szék. 3 a Német Demokratikus Köztársa­­ság képviselői jogosultak arra, hogy az össznémet­ alkotmányozó tes­tület első ülései során tár­gyaljanak egész Németország rendőrségének — így a Német Demokratikus Köztársa­ság népi rendőrségének is­ — szám­szerű erejéről, felfegyverzéséről, és ál­lomáshelyenkénti elosztásáról. A Német Demokratikus Köztársaság kész még a német egység helyreálítása előtt csökkenteni rendőrségének lét­számát, közösen megállapított, Nyu­­gat-Németországra is kötelező mér­tékben­ rá vonatkozó egységes, szabad, általá­nos és titkos választások feltételeit megállapítani; a tárgyalások során mind a bonni kormány, mind a Né­met Demokratikus Köztársaság képvi­selői tehetnek javaslatokat, amelyeket figyelembe kell venni.­­ a Német Demokratikus Köztár­s­­r­saság képviselői jogosultak az össznémet alkotmányozó testület ülé­sein konkrétan megtárgyalni azokat az intézkedéseket, amelyeket Németország­nak foganatosítania kell ahhoz, hogy a megszálló hatalmakkal a lehető leg­gyorsabban létrejöjjön a békekötés és lehetővé váljék a megszálló csapatok kivonása egész Németország területé­ről, s a Német Demokratikus Köztár­­s­­­saság képviselői jogosultak az össznémet alkotmányozó testület ülé­sein közös intézkedéseket tenni a né­met belkereskedelem kiterjesztésére és arra, hogy szabaddá tegyék az utat a német ipar termékei számára a világ­piacra. Emellett a Német Demokra­tikus Köztársaság képviselői mindent elkövetnek, hogy a nyugatnémetországi ipar számára elérhetővé tegyék a ke­leti és­ délkeleteurópai országok pia­cait is, hogy ezzel az egész német ipart fellendítsék. A Német Demokra­tikus Köztársaság képviselői minden­ben odahatnak, hogy a német keres­kedelemnek ez a fejlődése elsősorban a békeszerető országokkal egyetértés­ben történjék. Őt­­hivatkozva Adenauer úr nyilat- 0 kazalékra, amely szerint a szö­vetségi kormány eddig tartózkodó, minden hálónás intézkedéssel és hogy a béke biztosítására törekszik Német­országban — a Német Demokratikus Köztársaság képviselői az össznémet alkotmányozó testületben jogosultak arra, hogy a Szövetségi Köztársaság képviselőivel együtt az egész német nép nevében közös nyilatkozatot te­gyenek, amely Németország rém­nit­a­­rizálásának és a bármilyen formában álcázott német katonai alakulatoknak a betiltását célozza.­­ a Német Demokratikus Köztár­­saság képviselői jogosultak a Német Szövetségi Köztársaság képvi­selőivel együtt az egész Németország-­ a Német Demokratikus Köztár­saság képviselői jogosultak arra, hogy az össznémet­ alkotmányozó ta­nács ülésein más javaslatokról is ta­nácskozzanak, amelyek Németország egyesítését mozdítják elő békés és demokratikus alapon. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának képviselői elvárják a Szövetségi Köztársaság parlament­jének képviselőitől, hogy az össznémet alkotmányozó testület egybehívására vonatkozó javaslat megvitatása során a német nép félreérthetetlenül kifeje­zésre juttatott akarata fogja őket ve­zetni, amely nép követeli a keleten és nyugaton élő németek egyetértését a nemzet, létkérdéseivel kapcsolatban A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája azt javasolja a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjé­nek, hogy mindkét parlament nevezzen ki egyenlő számban képviselőket .az össznémet alkotmányozó testület egybe­hívása gyakorlati kérdéseinek megvita­tására, akik a lehető leghamarabb meg­kezdhetik tárgyalásaikat Berlinben. A képviselők összejövetelének időpontjá­ban a két parlament elnöke egyezzen meg.” A vita befejezése után Dieckmann elnök szavazásra bocsátotta a nyilat­kozatot. Valamennyi képviselő felemel­kedett helyéről, míg Dieckmann elnök a képviselők éljenzése mellett bejelen­tette­: „A népi kamara képviselői egy­hangúlag elfogadták a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamará­jának felhívását a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjéhez.” A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság néphadseregének főparancsnok­sága január­­30-án közli: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesekkel együtt minden frontszaka­szon hadműveleteket folytattak. A koreai parasztok inkább meghaltak, de nem ereszkedtek az ellenség előtt térdre .Kansze megye (Dél-Phenjan tarto­mány) sokat szenvedett az amerikai és liszi­mnáni­sta csapatok szörnyű gaztetteitől. A csaknem 40 napos megszállás alatt a megyének csupán egyetlen közigazgatási kerületében, Szindenben, 2650 embert öltek meg. Közöttük 270 asszonyt — a koreai hazafiak családtagjait —, 490 gyer­mekét és­ csecsemőt. A lakosságban, am­ely ezeknek a szörnyű gaztetteknek tanúja volt, forr a gyűlölet. Kim Ik Tu paraszt asszony kijelen­tette: az amerikaiak azt mondták, hogy boldogságot hoznak a koreaiaknak, de megölték fiamat és beteg férjemet. Elrabolták és felégették mindenünket, amit öt év alatt szereztünk. Elhatá­roztam, hogy bosszút állok a gazem­bereken férjemért és fiamért... Em­lékeznünk kell vezérünk, Kim Ir Szen szavaira, hogy a mezőgazdasági ter­melés emeléséért vívott­­harc, harc a hazáért. Vállalom, hogy több élelmet adok a frontnak és a hátországnak. Lim In Ku paraszt elmondta, hogy a Uszinmanisták, mikor megérkeztek a faluba, minden parasztot kiraboltak. Keményen elhatároztuk, hogy bosszút állunk az ellenségen gaztetteiért. A mi bosszúnk az lesz, hogy idejében felké­szülünk a tavaszi vetéskampányra és gyorsan újjáépítjük a lerombolt mező­­gazdaságot. Kan In Bja elmondotta­: a parasz­­tok­­ inkább meghaltak az ellenség kajájától, de nem ereszkedtek térdre előtte. A haldoklók így kiáltottak: „Él­jen a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság!” „Harcoljatok a hazáért!” Testvéreinknek ezek a szavai azt kö­vetelik tőlünk, hogy bosszút álljunk az ellenségen. Harminchárom jenjani hős Jenjan körzet egy kis falvában tör­tént. A lakosság minden eszközzel igye­kezett segítséget nyújtani a környék partizánegységének. Sokan mentek fel a faluból a hegyekbe, hogy mint parti­zánok harcoljanak az amerikai beavat­kozók ellen. Az ellenség is tudomást szerzett er­ről a veszélyes faluról és büntető­­expedíciót küldött oda. Körülvették a falut és összeterelték egész lakosságát. Egy h­szinmanista tiszt maga elé szó­lított egy parasztot. Halántékához nyomta revolverét és eltorzult arccal rákiáltott: — Hol vannak a többiek? Hova tűn­tek a faluból? Mondd meg a partizá­nok rejtekhelyét, különben agyonlő­lek! A paraszt hallgatott. A tiszt egy pár pillanatig várt, aztán revolverdörrenés hasított a levegőbe. Az ember élette­lenül zuhant végig a földön. A tiszt most egy másik parasztot hurcoltatott maga elé. Rámutatott a lábainál heverő hullára és ismét fel­tette az előbbi kérdést. A válasz me­gint csak hallgatás volt. Újabb holttest rogyott a földre. A h­szinmanista tiszt sorra szólította ki a sorból a harmadik, negyedik és ötödik embert , de kérdésére választ egyiktől, sem kapott. A parasztok kö­vették társaik példáját. Egy szót sem ejtett ki egyik sem Harminchárman haltak hősi halált... A büntetőosztag eredmény nélkül hagyta el a falut. Dühükben felgyúj­tották a­ házakat. A partizánok hamarosan meghallot­ták a vérengzés hírét és meglátták a hegyekből az égő falu füstjét.. Méltó választ adtak a h­szinmanista hóhérok­nak. .Egyre összébb szorul a gyűlölet tüzes gyűrűje az amerikai gyilkosok körül" Az Izvesztija a Koreából nemrégen visszatért Alekszandr Csakovszkij szovjet író cikkét közli az amerikai beavatkozók hallatlan gaztetteiről. Csakovszkij megrendítő tényeket so­rol fel, amelyek azt bizonyítják, hogy az amerikaiak határt nem ismerő ko­reai kegyetlenkedései, semmiben sem­ különböznek a fasiszta Gestapo-legé­­nyek vadállat­iass­ágénál és elmondja, hogy a Koreában megölt és megkínzott emberek száma eléri az ötszáz­ezret. Koreában elátkozzák az amerikaia­kat és életre-halálra harcolnak ellenük. Elátkozzák az amerikaiakat Kínában is. Gyűlölik őket Ázsia minden orszá­gában. Egyre összébb szorul a gyűlölet tüzes gyűrűje az amerikai gyilko­sok körül. A A hóhérok százszorosan megfizetnek minden gaztettükért! — írja Csakov­­szkij. ­ Kínában élő nemzetiségek tömegtüntetésen tiltakoztak Japán felfegyverzése ellen Pekingben kedden hatvanezer em­ber részvételével hatalmas tömeggyű­­lést tartottak a Kínaiban élő tizenöt nemzetiség — mongolok, tibetiek, uj­­gurok és más nemzetiségek — kép­viselői. A gyűlés részvevői kifejezték elhatározásukat, hogy ellenállást fej­tenek ki az amerikai agresszióval és Japán fel­fegyverzésé­vel szemben. Az ENSZ politikai bizottságának ülése Az ENSZ politikai bizottságának ja­nuár 30-i délelőtti ülésén folytatták a vitát a koreai kérdéssel kapcsolatban. Katz-Suchy, Lengyelország képvi­selője javasolta, hogy az ülést január 31-én délelőttre napolják el, mivel még nem kapott kormányától utasítá­sokat a tizenkét ország csoportjának felülvizsgált tervezetével kapcsolat­ban, amit csak január 29-én terjesz­tettek megvitatás céljából a politikai bizottság elé. Carapkun, a Szovjetunió képviselője és Nősek, Csehszlovákia képviselője támogatta ezt a javaslatot. A többség azonban az amerikai kül­döttség utasítását követve, elutasította és leszavazta a javaslatot. Katz-Suchy, a szavazás után el­hangzott felszólalásában elítélte az amerikai határozattervezetet. Elmagaz­hatta, hogy Austin január 27-i felszó­lalása a politikai bizottságban is csak megerősíti, hogy az amerikai ter­vezet célja a háború kiterjesztése. Katz-Luchy rámutatott, hogy január 29-én a vita során rendkívül helyt­álló kérdést vetettek fel, nevezetesen azt a kérdést, ha az USA valóban a békés ren­dezésre törekszik, miért tartja szükségesnek, hogy előbb a Kínai Népköztársaságot ítéljük el „ag­­resszorként­’? Katz-Suchy befejezésül felhívással fordult a politikai bizottság tagjaihoz: lépjenek fel bátran az amerikai terve­zet ellen. Ezzel az ülés véget­­ért. Amerikai kp leleplezi az USA zsaroló mesterkedését Indiával szemben A Daily Compass szerkesztőségi cikkben ítéli el az USA -kormánynak azt a politikáját, hogy megtagadja az élelmiszerszállítást Indiába, ha India nem rendeli alá magát, az ENSZ-ben az amerikai diktátumnak. A cikk hangoztatja, hogy az ameri­kai szenátus külügyi bizottságának ha­tározata, amellyel elnapolta az indiai élelmiszerszállításról szóló törvény­­javaslat megvitatását, „rosszabbat je­lent a zsarolásnál, mert azt indítvá­nyozzák, hogy az éhező indiaiaknak csak abban az esetben adjunk élelmi­szert, ha ezzel megvásárolhatjuk az indiai kormány függetlenségét“ — írja az amerikai lap. „Szégyen, gyalázat, miért nem hozzátok Viharos béketüntetés Vouinger angol miniszter választókerületi beszéde közipén Kenneth Younger angol államim­­niszter választókerületében beszédet mondott. Beszédét ismételten viharos béketüntetések zavarták meg. Rzidőn a miniszter azt mondta: „Aggodalom uralkodik Európában és­­ válságos a helyzet Távol-Keleten, ahol haderőink elkeseredett harcokat vívnak.” — A hallgatóságból felkiáltottak: „Szégyen, gyalázat, miért nem hozzátok haza fiainkat Koreából?’­ Egy őszhajú nő így szólt a minisz­terhez: „Mint anya szólalok fel. Mit parancsoltok nekünk? Hogy nemcsak egész nap, hanem egész éjszaka is dolgozzunk? Miért? Hogy még­ több fegyvert és tömeggyilkos szerszámot gyártsunk? Mi anyák békét, lakóhá­zakat és kenyeret akarunk. Ha ezt nem tudjátok megadni, nem kerüt ne­künk a kormány.’1 // hm Koreából? A hallgatóság nagy része nyilatko­zatot­ írt alá, amely tiltakozik a had­viselt tartalékosok behívása és a nyu­gatnémet felfegyverzés ellen. Az Angol Nőszövetség felhívása Attleehez Kína agresszorrá nyilvánítása ellen Az Angol Nőszövetség Központi Bizottsága a Szövetség hatvanezer tagja nevében Attlee miniszterelnökön keresztül felhívást intézett az angol kormányhoz. A felhívás tiltakozik Kína agresszorrá nyilvánítása ellen és követeli, hogy az angol kormány vi­lágosan és szilárdan jelentse ki: nem támogatja az atombomba használatát sem Koreában, sem Kínában. „Nem akarjuk, hogy tönkretegyék jövőnket..." Amerikai ifjúsági küldöttség követelése az USA kongresszusában Az USA kongresszusát ifjúsági kül­döttség kereste fel, hogy követelje a békét és az amerikai ifjúság militari­­zálásának megszüntetését. A küldött­­ség így nyilatkozott: „Nem akarjuk, hogy jövőnket tönkretegyék és orszá­gunkat katonai táborrá változtassák.” A fehér és néger ifjakból álló tizen­­egytagú küldöttség vallásos, diák- és más ifjúsági szervezetek képviseletei­ben kereste fel az amerikai kongres­szust és nyi­l­at­koz­a­tot adott át Sr­­­oson­nak, a fegyveres erők ügyeivel foglal­kozó bizottság elnökének. A küldöttség ta­gjai elhatározták, hogy országszerte gyűléseket tartanak és beszámolnak a fiatalságnak kon­gresszusi látogatásuk eredményéről. Öt nap alatt négy ellenséges zászlóaljat zúztak szét a vietnami néphadsereg csapatai A vietnami néphadsereg csapatai öt nap alatt, január 17-é­g négy ellen­séges zászlóaljat zúztak szét — je­lenti a vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának hivatalos jelentése. Harcok folytak Baocsuban, Vinhien­­ben, Phucsenben, valamint Bacgang és Bacninh tartományokban. A harcok folyamán a francia tüzér­ség és légierő tevékenysége ellenére a néphadsereg csapatai több megerő­sített állást szétromboltak. Az ellenség vesztesége emberben: 1930 halott és 750 fogoly. Az USA utasítására Thaiföldön hadsereget szerveznek a Kuomitang-bandák szétszórt maradványaiból A Makacson című thaiföldi lap be­számol arról, hogy a­ thaiföldi kor­mány az Egyesült Államok kormá­nyának utasítására, megegyezést kö­tött a Kuomintang-klikk képviselőivel. Ennek értelmében a thaiföldi kormány Csang Kai Sek szétvert és Thaiföldre menekült bandáinak maradványaiból hadsereget alakít. Meszai térségében létrehozták a vezérkart, amely rádió­­összeköttetésben áll Csang Kai Sek aivani klikkjével. A thaiföldi rendőr­ség főnöke, Koszol tábornok — mint azt a Daily Trade News című lap céli — hivatalosan beismerte, hogy thaiföldi kormány engedélyezte a Kuom­intang-csapatok thaiföldi tartóz­kodását és hogy a „Kuomintang-ka­­tonák ugyanazt a feladatot teljesítik Thaiföldön, mint az amerikai csapa­tok”. A haladó sajtó rámutat: az Egyesült Államok azt indítvá­nyozza, hogy a­ Kuomintang-csa­­patok maradványait használják fel a vietnami népi felszabadító moz­galom ellen és betörésre Kínába. A thaiföldi Kuomintang-hadseregnek három hadosztályból kell állania, me­­lyeket amerikai fegyverekkel szerelnek fel. A thaiföldi lapok beszámolnak arról, hogy Stanton, az Egyesült Államok thaiföldi nagykövete kijelentette, az­­Egyesült Államok fokozták a Thaiföld­nek nyújtott katonai ,, támogatást"­. Az Egyesült Államok az elmúlt három hónap alatt nagy mennyiségben szál­lított Thaiföldnek parókákat, géppuska- o­kat, pisztolyokat, aknavetőket, rakéta­berendezéseket haditengerészeti, tü­zérségi és egyéb fegyvereket. Az USA behatolása Nepálba A Reuter hírügynökség delhi jelen­tése szerint január 23-án Delhiben megegyezést írtak alá az USA és Ne­páli között. A tudósító szavai szerint a megegyezés alapja a Truman-terv úgynevezett negyedik pontja. Mint is­meretes, a negyedik pont formálisan a gyengén fejlett országok gazdasági­­megsegítését” írja elő, valójában pe­dig ezeknek az országoknak leigázá­sára irányul. Az egyezményt Henderson, az USA nullás követe és Szin­ha, Nepál indiai követe írták alá. ~ EL­SŐ KÍNAI TRAKTOR kansztban, az ipari kiállításon kiállítot­­tak. :!21f'jC. fe­,ktőrt, amelyet Kínában gyártották 1 mai hernyótalpas trak­­tor a sang .fejj­­ár dolgozóinak és mérnökeinek nagy termelési győzelmei

Next