Szabad Nép, 1951. június (9. évfolyam, 126-151. szám)

1951-06-07 / 131. szám

B SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1951. JÚNIUS 7 ......................................................-------------- — A magyar régészeti kutatás újabb értékes eredményei A magyar régészet nem szű­kölködik haladó hagyományokban. A múlt század legismertebb kutatói: Rö­mer Flóris, Pulszky Ferenc és Hampel József Európaszerte becsült nevet sze­reztek a magyar régészek munkájának. A későbbi időkben és főleg Horthyék negyedszázados uralma alatt azonban ez a tudomány, nemcsak hogy nem fejlődött, de valósággal elkorcsosult. Fontos ágazatait — mint például a hazánk területén a honfoglalás idején élt szláv lakosság emlékanyagának ku­tatását — szándékosan elhanyagolták; nem foglalkoztak a honfoglalás korá­nak régészeti feltárásával — hiszen ez könnyen felboríthatta volna a ,,hi­vatalos” történetírás által népünk ere­detére, vándorlására és letelepedésére kidolgozott hamis nacionalista „elmé­letet”. 1945 után a megújhodott magyar régészeti kutatás felismerte ezeket a hibákat és a szovjet tapasztalatok fel­­használásával nagy lendülettel látott hozzá elmaradottságának­­felszámolá­sához. Mai régészetünk elvileg más alapokon dolgozik, mint a régi. A ré­gészetet a történeti kutatás segédtu­dományának tekintik, az előkerülő em­lékanyagot történetileg szemlélik. Megkezdődött a kutatások tervszerű irányítása is és ez hatalmas eredmé­nyeket hozott. A magyar régészet alig két-három év alatt túlszárnyalta az elmúlt negyedszázad eredményeit. Az utolsó egy-másfél­ év során végzett ku­tatások különösen gazdag eredménye­ket hoztak. Hadd említsük meg a leg­fontosabbakat. Az ősember jégkorszak alatti és utáni életmódjára vet fényt a Bükk­­hegységben, az istállóskői barlangban feltárt szálláshely. A gazdag lelet­anyag (50 kő-, 80 csonteszköz, 7 bar­­langimedve-koponya) nemcsak a kor­szak embereinek életéről, hanem ál­lat- és növényvilágáról is fontos ada­tokat nyújt. Tápé határában, a lebői halmon foly­tatott ásatások eredményei a kőkor­szak végét és­­a’fémek felfedezésének hajnalát mutatják be. Az itt feltárt, időszámításunk előtti 2500—3000 év körüli időből­ való telephelyen világo­san láthatók a tűzhelyek nyomai,­­sőt a háztartások felszerelései is. Igen sok a halászeszköz (horog, szigony, stb.), halcsont; ezek és az előkerült vaddisznó-, szarvas- és tulokcsontok arra mutatnak, hogy a telep lakói ha­lászattal, vadászattal foglalkoztak. A nagyszámú kőeszköz e kőben szegény vidéken a más vidékek lakóival foly­tatott cserekereskedelmet bizonyítja. A kialakulóban levő osztálytársa­­­dalom érdekes dokumentumait mutatja a Történeti Múzeum kutatói által Nagybátonyban feltárt bronzkori te­mető. Itt már a gazdag, sok edény­­nyel teli sírok területileg élesen elkü­lönülnek a szegényebb síroktól. Az elmúlt év legnagyobb ása­tási eredménye a kimmer nép Szentes határában megtalált lótemető­jének gazdag leletanyaga. Ez a lovas­nép az időszámításunk előtti 1. évez­red elején a Kaukázus vidékéről ván­dorolt ide. Lovaikat díszesen felszer­­számozva, az egyik sír tanúsága sze­rint kocsival együtt temették el. Meg­találták a lócsontváz mellett a kocsi­kerék abroncsait, szögeit, kerékagyait. A világraszóló leletet a Történeti Mú­zeumban a látogatóközönség nemso­kára eredetiben is megtekintheti. A le­let bizonnyal értékes adatokat nyújt majd a szovjet régészeknek is, az egy­kori kaukázusi népről. Albertfalván a Fővárosi Régészeti Intézet kutatói az eraviszkusz-törzs telepének nyomaira bukkantak. A törzs — amelynek eredeti, telephelye a Gel­­lért-hegy volt — fegyvert fogott a római hódítók ellen és büntetésből ke­rült e sík vidékre, ahol földbevájt kunyhókban lakott. E lelet legérdeke­sebb része, az a négy méter mély kút, amelynek dongabélését az iszapos ta­laj kitűnően konzerválta. Fővárosunk ókori történetének meg­ismerése szempontjából nagyjelentő­ségű az az aquincumi katonai kőtábor, amelynek nyomait több évtizeden át hiába keresték, s amelynek falait most az ottani múzeum kutatói az Ék-utca 9., Kerék-utca 18. és 33. számú tel­keken fedezték fel. A múltévi aquin­cumi ásatások másik érdekessége a Kiscelli­ út 10—12. számú telken fel­tárt gazdag polgári lakóház. A vízve­zetékrendszerrel, fürdőmedencékkel, központi fűtéssel ellátott épület falait borító színes falfestményeket is sikerült összeállítani. Ezek a falfestmények íját feszítő vadászt, rohanó vadálla­tokat, fákat, színes madarakat ábrá­zolnak. A magyar nép történetére vo­natkozó ismereteinket gyarapít­ják a tiszalöki duzzasztómű építési helyén végzett­ ásatások. A kutatók előtt feltárult a XIII. századbeli Raazon-földjének élete (a nevet a Ti­szafák határában fekvő Rázom-major máig is megőrizte) — a földbeásott putrilakások és az itt élt jobbágyla­kosság szegényes házi felszerelése. Kevés gazdasági szerszám került elő; ez arra mutat, hogy­ a telep lakói in­kább halászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak, mint földműveléssel. A közeli temetőben talált pénzek alapján a telep keletkezési ideje a XI—XII. századra tehető; a falut valószínűleg a tatárjárás pusztította el. A ranzoni jobbágyok szegényes életmódjával merőben ellentétes képet nyújtanak a Visegrádon feltárt kirá­lyi palota leletei. Mátyás király egy­kori 350 szobás palotájából a múlt­­évi ásatások egy teljes emeletsort tár­tak fel, az udvaron álló, vörösmár­vényből készült csodálatos kútta­ együtt. Még ebben az évben rekon­struálják az egyik függőkertet tartó oszlopos folyosót is. A feltárási mun­kák során kibontakozó palota egyik értékes műemlékünk lesz. E néhány példa is szemléltetően mutatja, hogy a leletek feldolgozása mennyi fontos történeti adatot szol­gáltat. Ötéves tervünk hatalmas épít­kezései régészeti kutatóinkra is igen nagy feladatokat rónak, s ugyanak­kor az egész tudományágnak hatal­mas lendületet adnak, hiszen egymás után, váratlanul kerülnek elő újabb és újabb telephelyek, leletanyagok. Állami szerveink, hatóságaink szá­mos jelét adják annak, mennyire meg­értik e leletek megmentésének fontos­ságát. A Dunai Vasmű építkezésénél és az Óbudai Hajógyárban mind a­kár több mint fél esztendő telt el azóta, hogy a dolgozók­­bizal­mából a fővárosi tanács tagja lettem. A múltban soha még választójogom sem volt. Megválasztásom óta minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy megfeleljek a dolgozók, a Párt bizal­mának. Most, a félév elmúltával — hasonlóan a többi tanácstaghoz — be­számoltam ennek az időszaknak a munkájáról. Beszámolómat figyelemmel hallgat­ták. Elmondottam, hogy a Fővárosi T­a­­nács azzal bízott meg, hogy az állan­dó bizottságokkal foglalkozzam. Be­széltem arról, hogyan épülnek ki a tanács állandó bizottságai, az állandó bizottságok mellett az albizottságok; hogyan nőtt, szélesedett az üzemi dol­gozókból, MNDSZ-asszonyokból, béke­bizottsági tagokból, fiatalokból­ álló aktívahálózat." Beszámoltam munkájuk­ról: kerületünkben a nyolc állandó bi­zottság mellett ma már 18 albizottság és 418 állandó aktivista működik. Az ezekben a bizottságokban dolgozók — a tanácsnak, az államhatalom helyi szervének érhálózata. Ők látogatják a kerület intézményeit, közvetítik , a kerület dolgozóinak kívánságait, pa­naszait, javaslatait. Ahol az állandó bizottság nem dolgozik, ott a tanács — csak hivatal. Elmondtam, hogy a pénzügyi bizott­ság tagjai meglátogatták a kerület in­tézményeit és megállapították, hogy egyes helyeken nem gazdálkodnak tervszerűen, pazarolnak. A miniszter­­tanács takarékossági határozatának szellemében javaslatot tettek és ennek eredményeként több mint 4 ezer má­zsa szenet takarítottunk meg a kerü­leti intézményeknél. A kereskedelmi ál­landó bizottság tagjai nem egyszer leplezték le az áruhalmozó, feketéző ellenséget. Ennek a bizottságnak tag­jai közvetítették a tanácshoz a dolgo­zók javaslatait, melyek alapján a legutolsó negyedévben hét új KÖZÉRT, több ruházati bolt, TEJÉRT, I­IUSÉRT és egyéb üzlet nyílt a kerületben. A dolgozók kér­ték, hogy a kerület egyes részeit par­kírozzuk, fákat ültessünk. Ezért az építési állandó bizottság javaslatára az építési osztály még ebben az év­ben három új parkot létesít. Ennek a bizottságnak a kezdeményezésére ké­szítik most a kerület lakói a virágos, utcai kiskerteket is. A közlekedési ál­landó bizottság megállapította, hogy a kerület villamosközlekedése nem kielé­gítő, villamosai túlzsúfoltak, a 9-es és a 42-es autóbusz pedig nem a legfor­galmasabb útvonalakon közlekedik. Javaslatukra a fővárosi tanács intéz­kedett és a szűk Práter­ utca helyett már a József­ utcában és a Mátyás­ téren közlekedik a 9-es autóbusz. Az egész­ségügyi állandó bizottság három új körzeti orvosi rendelő létesítésére tett javaslatot. Az oktatási állandó bizott­ság javaslatai nyomán már építik a Bacsó Béla­ utcai iskola tornatermét. Itt és a köztársaság téri iskolában körterraszt is építenek, hogy jó időben a szűk udvar helyett itt tornászhassa­nak a gyerekek. A tisztasági mozga­lomba a kerület csaknem valamennyi dolgozóját bevonta a tanács és a ke­rület rövid idő alatt 70 ezer köbmé­ter törmeléktől, szeméttől szabadult meg. Igen sok választó szólalt fel a gyűlésen. Szavaik bizonyítják, hogy a dolgozók figyelemmel kísérik a ta­nács munkáját. Jóváhagyták és he­lyeselték mindazt, amit érdekük­kormány, mind az építkezések vezetőségei messzemenően támo­gatja a régészek munkáját. Saj­nos, kivételek is akadnak. A Zalaegerszegi Útkarbantartó Vállalat munkálatai során például, figyelmez­tetés ellenére is elpusztították egyik értékes középkori temetőnk egy ré­szét. Maguk a dolgozók is segítsé­gükre vannak tudósainknak a műér­tékeket feltáró és megőrző munkában. A dunapentelei építkezés dolgozóihoz intézett, a leletek megőrzését és be­jelentését kérő felhívás után, számos bejelentés érkezett az ország külön­böző részein előkerült leletekről. Egy jelenleg Budapesten dolgozó, Tatár­­szentgyörgyről való építőmunkásleány hívta fel például kutatóink figyelmét a falu határában elterülő és pusztuló avar temetőre. Újra és­ újra bebizo­nyosodik: régészeink csak akkor vé­gezhetnek eredményes munkát, ha eb­ben — az illetékes hatóságok mellett — maguk a színhelyeken dolgozók támogatják őket, ha a párt- és a tö­megszervezetek felvilágosító munkájuk­kal fogékonnyá teszik dolgozóinkat a hazánk földjéből előkerülő, felbecsül­hetetlen tudományos értékű leletek meg­mentése iránt s ha a tudósok fel­figyelnek a dolgozóktól érkező beje­lentésekre, ha munkájuk összeforr né­pünk építőmunkájával. Fülep Ferenc­ ben elvégeztünk,, de élesen meg­bírálták a még meglévő bürokratikus ügyintézést. Gyetvainé például elmon­dotta, hogy vidékről jött Budapestre dolgozni és a tanács bürokratikus ügyintézése miatt két hét óta nem tudja bejelenteni magát. Javasolta, hogy vizsgálják felül a tanács ezzel kapcsolatos intézkedéseit. A kerület egy másik lakója felhívta a tanács fi­gyelmét, hogy a Farkas István­ utcá­­ban és az Orczy-úton nappal­ is égnek a villanyok. — A tanács jobban ügyeljen a mi értékeinkre és ne tűrje a pazarlást sehol — mondta. Mások kérték: gondoskodjék a tanács a tej­­­elosztás jó megszervezéséről. A ke­rületben kevés a TEJÉRT-fiók, sor­­banállás nélkül nem jutnak tejhez az asszonyok. A kerület lakói megbírál­ták az egyik körzeti orvos munkáját, aki felületesen, gondatlanul kezeli a betegeket. A hozzászólók szavaiban kezdeményezőkészség, segíteni akarás nyilvánult meg. Sokan személyes ké­réseiket mondták el bizalommal. A közérdekű kéréseket, ja­­vaslatokat nyomban továbbítottam. Be­széltem a kerületi­ tanács elnökével, aki ígéretet tett arra, hogy a kereske­delmi osztály állandó bizottsága még­­egyszer a helyszínen megállapítja, hol van legnagyobb szükség új TEJÉRT- fiókra s, ha a dolgozók kérése indo­kolt, rövidesen teljesítik. A gyűlésen feltárt bürokratikus huza­vonát a pa­nasz után nyomban meg is szüntet­tük. A magam munkájában érzem, mi­lyen segítséget jelentett számomra ez a találkozás. Az én feladatom az, hogy az állandó bizottságokon keresz­tül is még élőbbé, még közvetlenebbé váljék a tanács és a dolgozók kapcso­lata. Még több asszonyt, még több fia­talt, még több békebizottsági tagot kell bekapcsolni , a munkánkba, hogy még inkább eleget tehessünk mindan­nak, amit a dolgozók tőlünk várnak: tovább fejlesszük, építsük fővárosun­kat, országunkat s ennek az építésnek erős fegyverévé tegyük a tanácsot. Rubka Gézáné, a fővárosi tanács tagja. VÁLASZTÓIM ELŐTT A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL PÉNTEK: KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30: Hírek. Lapszemle. — 5.40: Női szemmel ... — 6.45: Hírek. — 7.05: Kórusok. — 7.45: Lapszemle. Műsor­ismertetés. — 11.30: Részlet Veres Péter ..Pályamunkások“ c. művéből. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: A Rákosi Művek Ének- és Zenekara játszik. — 14.10: Úttörő-hiradó. — 14.25: Szórakoztató zene. — 15.30: Beethoven: Tavaszi szonáta. — 15.50: Műsorismertetés. — 15.55: Zenekari művek. Hangi. — 16.20: Iskolások rádiója Orosz nyelvlecke. — 17.00: Hírek — 17.10: Dolgozók zeneiskolája: A szimfónia. — 17.40: így építjük a budapesti földalatti vasutat. Széchi Károly előadása. — 18.00: Alapfokú politikai iskola. (Területi.) Rákosi Mátyás kongresszusi beszédének feldolgozása. III. rész. A Párt fejlődése. — 18.30: Liszt: VI. magyar rapszódia. Hangi. — 20.00: Hangos Újság. — 20.40: Versenyben az ország ke­nyeréért. — 20.45: Szovjet népek dalai. — 21.00: Rádiózenekar — 22.00: Hírek. Sport. — 22.25: Magyar népzene. — 23.10: Szóra­koztató műsor a Lengyel Rádió hallgatói­nak * PETŐFI-RÁDIÓ: 5.30: Szovjet muzsika. — 6.05: üzemi la­pok szemléje. — 7.00: Három román népdal. — 7.10: Az orosz birodalom megalakulása. Előadás. — 7.35: Dalok. — 9.20: Iskolások rádiója. — 10.00: Hírek. — 10.10: Debussy: Három nocturne. Hangi — 10.35: Chopin: h-moll szonáta. — 15.00: Népdalok. — 15.40: Román és bolgár zene. — 17.30: Hírek. — 17.40: Operarészletek. Hangi. — 18.00: Ifjú­sági rádió: Gárdisták, előre! — 18.40: Honvéd Művészegyüttes férfikara. — 19.00: Végvári Vitézek. El­őadás. — 19.15: Sport­negyedóra. — 19.30: Egy falu — egy nóta. — 19.50: Szovjet dalok. Hangi. Országszerte folyik a toborzás: rendőrségünk soraiba állnak azok a fiatal fér­fiak és nők, akik szocialista államunk rendjének, a szocialista tulajdonnak védelmét választották hivatásukul. A laktanya kapujában Király Emma rendőrhadnagy, a tanosztály parancsnokság nevében üdvözli az újonnan bevonultakat: Mónusz Ilonát (Esztergom), Borkász Margitot (Mezőgyán), Pásztor Máriát (Pátroha, Szabolcs megye), Laurinyecz Jánost (Békés) és társait. A toborzás folyik to­vább június közepéig: minden becsületes 18 és 30 év közötti férfi vagy nő felöltheti rendőrségünk szép egyenruháját, ha elhivatottságot érez erre. A labdarúgóbajnokság első szakasza után... Mit mutat a tavaszi forduló mérlege? Az új rendszerű tavaszi-őszi labda­rúgóbajnokság első szakasza lezárult. A legkiválóbb labdarúgók izgalmas, váratlan fordulatokban bővelkedő mér­kőzésein kitűnt, hogy a csapatok sike­resen térnek át­ arra a stílusra, ame­lyet a 90 percig tartó szakadatlan mozgás jellemez, úgyszólván vala­mennyi együttesnél megfigyelhető volt, hogy ebben az idényben már sokkal alaposabban, tervszerűbben ké­szültek az egyes mérkőzésekre, tovább tökéletesítették a labdarúgósport tak­tikáját és technikáját. Több egyesület­ben nagy gondot fordítottak arra, hogy a játékosok sportszerű életmódot folytassanak és megfelelő erőben ve­hessék fel a küzdelmet a sokszor ne­héz, fárasztó mérkőzéseken. A céltu­datos munka eredménye jelentkezett abban, hogy sok játékos olyan eré­nyeket sajátított el, mint a váratlan helycserés támadások végrehajtása, a helyzetek gyors felismerése, mindkét láb egyformán jó használata, a labda­kezelés biztonsága. Az eddig lezajlott 13 bajnoki forduló kézzelfoghatóan bizonyította a magyar labdarúgósport színvonalának növekedését. A tavaszi idényben a legnagyobb sikert a Bp. Bástya és a Bp. Honvéd csapata érte el. Különösen szépen fejlődik Államvé­delmi Hatóságunk népszerű együttese, a Bp. Bástya, amely most a rangsor élén áll. A Bp. Bástya játékosai egyen­letesen, nyugodtan és egymás kölcsö­nös segítése szellemében játszanak. A nagyszerű eredményekben igen nagy része van Bukovi Márton edzőnek, aki kialakította a csapat stílusát és min­dig gondot fordít arra, hogy egyen­ként is foglalkozzék a játékosokkal. A Bp. Bástya kifogástalanul sportszerű magatartásával is példát mutat a többi csapat számára. A tavalyi bajnok, a­­ Bp. Honvéd egy ponttal többet vesz­tett, mint az első helyezett. Ennek az a magyarázata, hogy nem volt mindig megfelelő a csapatmunka, néha hiány­zott a kellő energia, támadóerő és győzniakarás. Előfordult, hogy két olyan kitűnő játékos, mint Kocsis és Budai, több mérkőzésen megközelítőleg sem nyújtotta azt a teljesítményt, amelyet joggal várni lehet tőlük. A harmadik helyezett Dózsa, nagyon jól kezdett, de azután váratlanul visszaesett. Eb­ben része volt annak, hogy Henni, Nagymarosi és Deák megsérült és a fiatalok még nem tudták pótolni őket. A budapesti, győri, csepeli és­­ diós­győri Vasas-csapatok váltakozó játé­kot mutatták A Bp. Vasas ugyan már igen sokat javult küzdőszellemben, de még mindig voltak olyan mérkőzései, amikor fásultan játszott. A Gy. Vasas otthonában mindig igen veszélyes volt, idegenben viszont elvesztette nyugodt­ságát. Így történt a Bp. Bástya elleni mérkőzésen is, amikor a csapat „sa­ját magát győzte le” azzal, hogy,hely­telenül, már a második­­félidő elején védekezésbe ment át. A Vasas-csapa­tok edzőinek jobban kellene élniök az­zal a lehetőséggel, hogy ugyanazon nagy, szakszervezeti sportegyesülethez tartoznak, kicseréljék tapasztalataikat, s hasznosítsák őket saját sportköreik együtteseinél. Sok szép sikert ért el a tavaszi for­dulóban a fiatalokból álló Bp. Kinizsi, a lendületes Salgótarjáni Bányász, a stílusos Dorogi Bányász, és az I. osz­tályban újonc Sz. Honvéd és Sortex is. Mindössze két csapat van, amely­nek játéka nem érte el a megfelelő színvonalat. Az egyik a Szombathelyi Lokomotiv, amelynél az­­ edző állan­dóan csereberélte a játékosokat. A Szegedi Petőfinél sem az edző, sem a csapat nem végzett olyan lelkiisme­retes munkát, hogy sikerrel vehette volna fel a harcot a többi csapat ellen. A tavaszi forduló mérkőzései során számos csapatban bátran előtérbe állították a fiatalokat, akik közül többen szilárdan biztosították helyüket a legjobbak között, így az élvonalba került a Bp. Dózsából Gu­lyás, Sólyom, Samus, a Bp. Kinizsi­ből Csoknyai, Guba, a Csepeli Va­sasból Kóczián II., a Győri Vasasból Kalmár, Kárpáti, a Dorogi Bányász­ból Varga. A vezető csapatok edzői­nek a jövőben arra kell törekedniük, hogy oktató és nevelő munkájukat még jobban kiszélesítsék és minden csapatnál gondoskodjanak arról, hogy a második vonalban teljes értékű tar­talékok legyenek. Az idén először alkalmazták az elő­zetes játékvezető-küldést. A futball­­bírók már az idény kezdete előtt tud­ták, hogy melyek azok a mérkőzések, amelyeket vezetni fognak és így meg­felelően készülhettek a felelősségtel­jes feladatra. Számos fiatal futball­­bíró (Zsolt, Bihari stb.) jól megállta a helyét, egyeseknél azonban látszott, hogy elhanyagolták az edzéseket. Olyan régi bírók, mint Major II., Pósa és Dorogi több ízben is, határo­zatlanok voltak és hibát követtek el. Általában a bajnoki mérkőzések iránt igen nagy mértékben megnöve­kedett az érdeklődés. Hétről hétre tízezrek keresték fel a­­sporttelepeket, hogy a legjobb labdarúgók játékában gyönyörködjenek. A sporttelepek ve­zetőinek munkájában, azonban voltak hiányosságok. A legritkább esetben fordult elő, hogy­ a megafonon közöl­ték volna a pályára lépő csapatok összeállítását és sokszor megtörtént az is, hogy a mérkőzéseket félórás késésekkel kezdték, úgyhogy sötét­ben fejezték be őket. Most a játékosok nyári pihenőre térnek, azután felkészülnek, hogy fo­kozzák tudásukat és továbbfejlesszék a labdarúgást, azt a sportágat, amely valamennyi között a legnépszerűbb. 1 - L. M derürtím SOKFELÉ ESŐ A Meteorológiai Intézet, jelenti: Hazánk­ban kedden, változó felhőzettel sokfelé volt zivataros eső. Különösen a Dunántúlról je­lentettek nagyobb mennyiségű csapadéko­kat: Farkasgyepün 26, Siófokon 27, Misina­­tetőn 30 millimétert mértek. Napközben a hőmérséklet a nyugati határszélen 20, egyébként 21—24 a keleti megyékben 25 fokig emelkedett. Hajnalban általában 13— 15, a keleti megyékben még 16 fok alá ,sóra hűlt le a levegő. Budapesten szerdán déli 12 órakor a hőmérséklet 18 fok. Várható időjárás ma estig. Felhős idő, sokfelé újabb esővel, esetleg zivatarral. Mérsékelt, időnként megélénkült szél. A hőmérséklet alig változik.­­ Az Épületfuvarozó Vállalat állandó budapesti , munkára rakodómunkásokat ke­res. Jelentkezés naponta reggel 8-tól dél­után 4 óráig. Paulay fide-u. 56. Munkaerő­­gazdálkodás. SZ­A­B­A­D N­É­P a Magyar Dolgozók Pártja központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság I Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII Blaha L.-tér 3. Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti Posta Központi Hírlapirodája, Budapest V. József-te: 1—3. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. Előfizetés: üzemi tel.: 189—644 189—653, 189—307. Egyéni tel.: 189—786, 189— 766, 119—787. Expedíció telefon: 137—551 . Előfizetési díj: havi 11 Pt. SZIKRA Lapnyomda.

Next