Szabad Nép, 1952. október (10. évfolyam, 238-268. szám)

1952-10-01 / 238. szám

SZERDA, 1932 OKTÓBER 1 AZ ÚJ KÍNA HÁR­OM ÉVE Írta: Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Október elsején ünnepli a Kínai Népköz­­társaság megteremtésének harmadik évfor­dulóját a kínai nép. Három évvel ezelőtt a kínai forradalom győzelme véget vetett az imperialista, feudális és bürokratikus-kapi­talista uralomnak Kínában, s utat nyitott az új, népi demokratikus Kína fejlődésé­nek, amely a szocializmushoz és a kommu­nizmushoz vezet. Három év alatt a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és szeretett vezérünk, Mao Ce-tung elnök vezetésével óriási eredményeket ért el az élet különböző te­rületein hazánk építésében. Szerte a kínai szárazföld egész területén kialakult a nép — eddigi történelmünkben példa nélkül álló — egysége. A külföldi imperialista erőket kikergették és az orszá­gunkban maradt ellenforradalmi erőket nagyrészt már felszámolták. A helyes nem­zetiségi politika eredményeként nagymér­tékben fokozódott az egység és az együtt­működés az ország különböző nemzetiségei között. A népi demokratikus egységfront kiszélesedett és megszilárdult. Népi demo­kratikus diktatúránk tovább erősödött. A bírálat és önbírálat segítségével az elmúlt években ideológiai átnevelő mozgalom in­dult az ország népe, mindenekelőtt az ér­telmiség különböző csoportjai körében. Az egész kínai nép hazafias mozgalma eddig ismeretlen méreteket öltött. Jelentősen meg­­növekedett az egész nép nemzeti önérzete és önbizalma. Az ország minden részében fellendült a marxizmus-leninizmus tanulmá­nyozása. Mindezek felmérhetetlenül meg­­erősítették hazánk és népünk erkölcsi és politikai egységét. Nagy győzelmeket értünk el hazánk leg­­dicsőségesebb küzdelmében, az amerikai agresszióval szemben tanúsított ellenállás­ban és Korea megsegítésében. A kínai népi önkéntesek, akik 1950 októbere óta hősiesen harcolnak, a koreai néphadsereg oldalán ha­­marosan visszaverték az amerikai agresz­­sziós csapatokat a Jalu-folyó partjától a 38 szélességi kör közelébe, döntő győzelmek­kel a fegyverszüneti tárgyalások felvételére kényszentették az ellenséget, amely máris rendkívül nehéz helyzetben van. Az 1950 októberétől 1952 júliusáig megsemmisített ellenséges katoná­k száma meghaladja az 570 ezer főt, beleértve több mint 250.000 ame­rikai katonát. A koreai csatatéren elszenve­dett vereségük ellensúlyozására az ameri­kai agresszorok január óta barbár, ember­telen baktériumháborút folytatnak a kínai és a koreai nép ellen. De mi a baktérium­­támadásokat is elfojtottak. A kínai és a ko­­reai nagy győzelmei súlyos csapást menek az amerikai imperialisták eszeveszett terveire, meghiúsították a Korea elözönlé­­sére és a Kínába­ történő behatolásra i­rá­­­nyuló vakmerő céljaikat és eredményesen megvédték a Távol-Kelet és az egész világ békéjét.­­ A koreai csatatéren folyó küzdelemmel szorosan egybehangoltan izzó hangulatú, rendkívül széleskörű és nagyarányú tömeg­­mozgalom indult meg az ország minden részében az amerikai agresszióval szembeni ellenállás és Korea megsegítése céljából. Ez a tömegmozgalom jelentősen emelte az egész nép öntudatát és szervezettségét, len­dületet adott a különböző reformoknak és az országépítő munkának hazánkban. A nép által adományozott pénz összege egy­maga több mint 3710 repülőgép megvásár­lására elegendő. E­zzel egyidejűleg megdöntöttük a feudá­lis kizsákmányolás földbirtok-rendszerét. Hazánkban a földreform most már 420 mil­lió főnyi mezőgazdasági népességet fel­ölelő területen fejeződött be. Megközelítően 700 millió ma kiterjedésű földet osztottunk fel, csaknem 300 millió paraszt jutott föld­höz. Ez kedvező körülményeket teremtett a tervszerű, nagyarányú építőmunkához és hazánk fokozatos iparosításához. 1951 decembere és 1952 májusa között két nagy mozgalom bontakozott ki az ország minden részében, nevezetesen a korrupció, a pazarlás és a bürokratizmus kiküszöbölé­sére irányuló mozgalom, és az a másik moz­­galom, amely a magán-nagyiparosok és nagykereskedők alábbi öt fő illegális cse­lekedete ellen irányult­: 1. megvesztegetés; 2. adókijátszás; 3. állami tulajdon ello­pása; 4. csalás a kormányzattal kötött szerződések teljesítése során; 5. gazdasági természetű értesülések szerzése kormány­zati forrásokból a magán­spekuláció cél­jaira. E két mozgalom győzelme következ­tében méginkább megerősödött az állami fegyelem és a pénzügyi és gazdasági ügyek­ben, élesen kitűnt a munkásosztály ideoló­giája és a burzsoá ideológia közötti vá­laszvonal, növekedett a munka hatékony­­sága, megváltozott a társadalmi légkör, biz­tosítottuk a nemzetgazdaság helyes, zökke­nőmentes fejlődését. Ezzel alapvető javulás következett be pénzügyi és gazdasági hely­zetünkben. Kína gazdasági életének félgyarmati és félfeudális jellege gyökeresen megváltozott. A feudális kizsákmányolás földbirtokrend­szere megszűnt. A bürokratikus tőkét lefog­laltuk és szocialista jellegű állam­i vállalko­zásokká alakítottuk át. Az állami gazdál­kodás vezető szerepe még jobban megszilár­dult. A gazdasági élet minden más része is fejlődött az állami gazdálkodás vezetése alatt. Az, hogy az ország pénzügyi és gaz­dasági helyzetében a kitűzött idő előtt be­következett az alapvető javulás, népünk ki­magasló, ragyogó győzelme a haza épí­tésében. Ez további győzelmek útját nyitja meg, további győzelmekét, amelyeket hazánk nagyarányú építése során vívunk majd ki. Kína az iparban és a mezőgazdaságban, is elérte, sőt túl is haladta a háború előtti termelés színvonalát. Az ipari termelés aláí­ya a nemzetgazdaságban rohamosan nőtt: tíz százalékról csaknem harminc szá­zalékra. Az idén az ország 35 legfőbb ipari termékének termelése a háború előtti legmagasabb évi termelési szint 126 szá­zalékát fogja elérni. Köztük a nyersacél termelése 155 százalékot ér maj­d el, az acél­fajtáké 167 százalékot, a villamosenergia­termelés 115 százalékot, a pamutszövet­­termelés pedig 161 százalékot. A Szovjet­unió önzetlen segítsége és a szovjet szak­emberek gazdag tapasztalatai jelentős sze­repet játszanak iparunk helyreállításában és fejlesztésében. Ami a mezőgazdaságot illeti, az 1952-es termelés teljes értéke előreláthatóan 50,5 százalékkal fogja meg­haladni az 1949. évit. Eltekintve a földre­formtól és a kormány hathatós segítségé­től, a mezőgazdasági termelés gyors hely­reállítása és fejlődése szoros összefüggés­ben van a kölcsönös segély­mozgalom és a szövetkezeti mozgalom térhódításával, nem­különben a megvalósított folyamszabályo­zó tervekkel. A parasztcsaládok több mint 40 százaléka csatlakozott a kölcsönös se­gélycsoportokhoz. Ez a szám a régebben felszabadított­­ területeken eléri a 70—80 százalékot is. Óriási folyamszabályozó terveket valósí­tottunk meg olyan gyorsasággal és olyan mértékben, amilyenre Kína történetében ed­dig még sohasem volt példa. A legfonto­sabb eredmény a Huai-folyó vízierejének kihasználására irányuló munkálatok első és második szakaszának, továbbá a Csin­­folyó menti árvízgátló medence építésének befejezése. Az elmúlt három év alatt a vízszabályozó építkezések során végzett földmunkálatok térfogata meghaladta az 1700 millió köbmétert, vagyis tízszer annyi földet mozgattak meg, mint a Panama­csatorna megépítésénél és 23-szor annyit, mint a Szuezi-csatorna megépítésénél. A vízszabályozó építkezésekre csupán 1952- ben 52-szer annyit fordítottak, mint az a legmagasabb feljegyzett összeg, amelyet a reakciós Kuomintang-rendszer idején köl­töttek ugyanilyen célra egy év alatt. A vízszabályozó építkezések előrehaladásának köszönhető, hogy az árvíz sújtotta mező­­gazdasági területek nagysága évről évre csökken. Nagy a fejlődés a közlekedési létesítmé­nyek építésében is. A helyreállított és az újonnan épített közlekedési útvonalakat egyaránt figyelembe véve, a forgalomba ál­lított vasútvonalak hossza 23.785 kilomé­ter, az országutaké 107.438 kilométer és a posta­utaké 1.395.899 kilométer. Az országban a kereskedelmi forgalom egyre növekszik. Nagymértékben kifejlődtek a külkereskedelmi kapcsolatok, elsősorban a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Ez a kereskedelem jelenti a kínai behozatal és kivitel összértékének mintegy 70 százalékát. Hazánk pénzügyeiben teljes költségvetési egyensúlyt értünk el, a fogyasztási cikkek árát teljesen megszilárdítottuk. Az 1951. évi állami költségvetésben nemcsak sike­rült egyensúlyba hozni a bevételeket és a kiadásokat, hanem még költségvetési több­let is mutatkozott. 1952-ben a gazdasági és kulturális jellegű építkezésekre fordított kiadások az összes kiadás közül az első helyen vannak, az összkiadás több mint 50 százalékát alkotják. Az ország gazdasági erejének jelentős növekedése következtében állandóan javul a nép megélhetése is. Az átlagbérek szintje 1952-ben 60—120 száza­lékkal haladja meg az 1949. évit. Az orsszágban a *ne'k­luiert Ach révr­óltátti idői­ben mintegy­ 25 százalékkal haladta meg az előző évit. Északkelet-Kínában például a becslések szerint az idén 13.600.000 vég­szövetet adnak el, vagyis több mint tíz­szer annyit, mint 1949-ben. A gazdasági építésben elért rohamos és óriási előrehaladás mellett Kína lelkesítő eredményeket ért el a kultúra és az okta­tás megreformálása és fejlesztése terén is. Az oktatási reform eredményeként, először is gyors ütemben növekedett a felsőfokú, a közép- és az elemi iskolák tanulóinak száma. Az év második felében — becslé­sek szerint — csaknem 220 ezer hallgató jár a főiskolákba és más felsőfokú okta­tási intézetekbe, a középiskolák diákjainak a száma 2.878.000, az elemi iskolák ta­nulóinak a száma pedig 49.000 000 lesz. 1952 augusztusáig több mint 3.020.000 mun­kás iratkozott be a munkások és alkalma­zottak iskoláiba, több mint 42 millió pa­raszt jelentkezett a téli iskolákba és meg­haladja a 14 milliót azoknak a hallgatók­nak a száma, akik a parasztok szabad ide­jében rendezett iskolai előadásokra iratkoz­tak be. A sajtó- és a könyvkiadás ugyan­nak fejlődik. 1952-ben eléri a 880 milliót az első kiadásban és újranyomtatásban ki­adott könyvek száma. A nyomtatott újsá­gok száma 766. A filmek egyre népszerűb­bek. Az év első felében máris több mint 1­3 millió főnyi nézőközönsége volt a filmeknek. Ugyanakkor az egészségügyi munka is előrehalad, különösen annak a hazafias egészségügyi hadjáratnak a kere­­ében, amelyet a kínai nép azért folytat, hogy teljesen meghiúsítsa az amerikai im­­perialisták baktériumháborúját. A népi tö­megek körében végzett egészségügyi munka elentősen fokozódott, a gyógyászati eljá­­ás hazánk különböző részeiben megjavult ■s a népegészségügy színvonala nagymér­­ékben emelkedett. Általánosságban szólva, Kína alapvető helyzete jelenleg a következő: a hadihely­­zet Koreában megszilárdult, nemzetvédelmi íróink megerősödtek, nagy győzelmeket ér­ünk e­­ az állam politika-­ átalakítása te­­■én, a gazdasági talpraállás és reform eladatait lényegében teljesítettük, a pénz­­ügyi és a gazdasági helyzetben alapvető avulást értünk el. Ennek következtében megvannak a feltételei a nagyarányú épí­­ésnek és hazánk rövidesen belép az orszá­gos méretű gazdasági é­s kulturális építés is szakaszába. Mindezek egyben határozat­ai bizonyítják népi demokratikus diktatúr­­áink rendszerének nagy fölényét a rothadt kapitalista rendszer fölött. A népi demo­kratikus rendszer alapján népünk kimerít­hetetlen erőt fejthet ki, olyan erőt, amelyet semilyen ellenség sem győzhet le. _A­ kínai nép, amely sok nehézség és nél­külözés leküzdése után a Kínai Kommu­nista­ Párt és Mao Ce-tung elvtárs vezetésé­vel kivívta a forradalom győzelmét, nagyon jól tudja, hogy azért ért el nagy sikere­ket a munka különböző területein, mert támaszkodott minda­z­okra az erőkre, ame­lyeket egységbe lehetett tömöríteni velünk. Mao Ce-tung elvtárs ezeket mondotta: «.A győzelmeket annak eredményeként értü­k el, hogy támaszkodtunk mindazokra az erőkre, amelyeket egységbe lehetett tömöríteni. Az országon belül támaszkodtunk a különböző nemzetiségek, demokratikus osztályok és pártok, a népi szervezetek és az összes hazafias demokraták megszilárdult egysé­gére, amely a munkásosztály és a kommu­nista párt vezetésével jött létre. Nemzet­közi vonatkozásban támaszkodtunk a béké­nek és a demokráciának a Szovjetunió ve­zette táborán belül megszilárdult egysé­gére, valamint a világ békeszerető népei­nek mélységes rokonszenvére­. Népünk, miközben örömteli szívvel és lelkesen ünnepli a Kínai Népköztársaság megteremtésének harmadik évfordulóját, egyben teljes bizalommal tekint a ragyogó és jobb jövő felé. A jelen helyzetben a kínai nép legfőbb feladatai a nemzetvéde­lem további megszilárdítása, a Távol-Ke­let és a világ békéjének oltalmazása, továbbá mindent felölelő, tervszerű és nagyarányú gazdasági és kulturális épí­tés. Az építés irányvonala most az, hogy megvessük hazánk iparosításának alap­jait, tovább emeljük a nép anyagi és kulturális életének színvonalát és nagy tömegekben kiképezzük a nemzeti építő­­munkához szükséges kádereket, mindezt azért, hogy Kína fokozatosan továbbha­ladhasson előre a szocializmus jövője felé. Az amerikai imperialisták fokozzák erő­feszítéseiket a militarizmus felélesztésére Japánban és Nyugat-Németországban, foly­tatják a koreai fegyverszüneti tárgyalások halogatását és aláásását, folytatják Korea elözönlését és továbbra is megszállva­ tart­ják a mi Tajvan-szigetünket, szakadatlanul katonai provokációkat hajtanak végre Kína ellen és az agressziós háború kiterjesztését tervezik. Ilyen körülmények között a kínai népnek eltökélt szándéka, hogy a legna­gyobb erővel fokozza a­z ellenállást az ame­rikai agresszióval szemben és fokozza Ko­rea megsegítését, hogy megvédje a Távol- Kelet és a világ békéjét. A Kína és a Szov­jetunió között a közelmúltban lezajlott jegyzékváltás, arról, hogy elhalasztják a szovjet csapatok kivonását Port Arthurból, jelentős lépés az Távol-Kelet békéjének meg­ol­talmazására. Az ázsiai és a csendesóceáni országoknak a napokban Pekingbe­n megtartandó békeér­tekezlete ugyancsak nagyjelentőségű ese­mény. Ez a békeértekezlet kétségtelenül egyesíteni és mozgósítani fogja az ázsiai és a csendesóceáni országok 1.600 milliós bé­keszerető népeinek nagy tömegeit, hogy hatékony akciókat hajtsanak végre, oltal­mazzák a békét, szálljanak szembe a há­borúval, Japán remilitarizálásával és fasi­­zálásával. Az elmúlt három év alatt minden tekin­tetben nagymértékben fejlődött és szélese­dett a barátság és az együttműködés Kína - Mísv,Írország között .A­ kereskedeé­­gi egyezmény, valamint a kulturális együtt­működési egyezmény megkötése és ér­vénybe léptetése útján erősödnek és ered­ményesen fejlődnek a gazdasági kapcsola­tok és a kulturális érintkezés formái a két ország között. Különböző kiállítások rende­zése, valamint művészegyüttesek egymás országában tett körútját és ott tartott elő­adásai sikeresen hozzájárultak ahhoz, hogy megismertessék egymással a két ország eredményeit az építőmunka különböző te­rületein és mindkét ország népét jó barát­ság kialakítására lelkesítették. A kínai nép nemcsak nagyra értékeli a testvéri magyar nép őszinte barátságát, hanem érdeklő­­déssel és csodálattal is figyeli azokat a nagy eredményeket, amelyeket a magyar nép a­ Magyar Dolgozók Pártja és szere­tett vezére, Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmus építésében és a béke megvédé­sében elért. A kínai nép mélységesen át­érzi, hogy nagy jelentősége van a kínai és a magyar nép közötti, egyre fejlődő és erő­södő bensőséges testvéri barátságnak és an­nak, hogy kéz a kézben haladnak előre a békés építőmunka és a béke megvédése ut­án. A mostani általános helyzet még ked­vezőbb táborunk, a béke és a demokrácia tábora számára. A világbéke erős támasza,­­ nagy Szovjetunió, óriási léptekkel halad a kommunizmus felé, az összes testvéri országban nagy győzelmek születnek a szoc­ialista építésben, a világ népeinek a béke megvédésére irányuló mozgalma még az eddigieknél is nagyobb előrehaladást ért :­; ugyanakkor az imperialisták agress­­szív tábora egyre rothad és bomlik, belső elentmondásaik és válságaik mindjobban­­éleződnek és mind­­nyilvánvalóbbakká válnak. A békeszerető népek szorosan fel­­zárkóznak a nagy Szovjetunió körül. Lét­esítsen bennünket Sztálin el­vtársnak, a béke hatalmas zászlóvivőjének ragyogó lánymutatása: «A béke fennmarad és tar­os lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette­, és haladjunk tovább előre abban a küzdelemben, amelynek az a célja, hogy a béke és a demokrácia az egész világon diadalra jusson! Éljen a kínai és a magyar nép törhetet­­en barátsága és egysége! Éljen a magyar nép vezére, Rákos t elv­­árs! Éljen a kínai nép vezére, Mao Ce-tung évtárs! Éljen a világ dolgozó népeinek vezére és anitója, a nagy Sztálin! A „Pravda" megemlékezése Zoláról Moszkva, szeptember 30. V. Nyikolajev írja a «Pravda»-ban: Zo­lát ma is élesen támadják és mocskol­ják a reakciósok. A csirkefogók és meg­vesztegethetők, a becstelen zsarolók és erő­­szakoskodók nem tudják megbocsátani a nagy írónak azokat a hű képeket, amelye­ket műveiben rajzolt róluk. Mindaz, amit Zola a császárság züllöttségének nevezett, még nagyobb mértékben van meg a mai francia köztársaságban, ahol a korrupció és a kalandorszellem, a hitszegés és hazaáru­lás rendkívüli méreteket őrzött. A nép árulói szégyenérzetüket és­­ lelkiismeretüket elveszítve azt­ tűzték ki célul, hogy saját aljasságuk rekordját is túlszárnyalják és újból háborúba és fasizmusba taszítják az országot. A fékevesztett francia reakció az amerikai imperialisták parancsára letartóz­tatja a munkásosztály vezéreit, az ország legnagyobb politikai pártjának vezetőit, ítélet és vizsgálat nélkül börtönbe zárja őket. A szovjet olvasók nagyon szeretik Zolát — állapítja meg Nyikolajev. — Ékes­szólóan tesz tanúbizonyságot erről művei­nek óriási példányszáma. A szovjet olvasó Zola regényeiben különösen azt értékeli, hogy a munkásosztály nem a szerencsét­len emberek elnyomott tömegeként szerepel nála, hanem mint félelmetes erő, amely nem óhajt kibékülni­­ szörnyű kizsákmá­nyolással. SZABAD NÉP Átnyújtották az 1951. évi irodalmi és művészeti Sztálin-díjak jelvényeit és díszokleveleit Moszkva, szeptember 30. (TASZSZ) Alekszandr Fagyejev, a művészeti és iro­dalmi Sztál­in-díj bizottság elnöke szep­tember 29-én átnyújtotta a szovjet­ kultu­rális élet több képviselőjének az 1951 évi Sztálin-díjak jelvényeit és a kitüntetések­kel járó díszokleveleket. A kitüntetettek között van Sztyepan Zlobin író, aki «Sztyepan Razin» című re­gényéért a Sztálin-dí­j első fokozatát kapta, továbbá Lev Nyikulin író, Atanasz Venc­­lova író, Dmitrij Sosztakovics zeneszerző, Vera Muhina szobrász, Nyikolaj Tomszkij szobrász, Igor Mojszejev, a Mojszejev­­együttes vezetője és mások. Alekszandr Fagyejev üdvözölte a kitünte­tetteket és újabb sikereket kívánt további munkájukhoz. Október 2-án nyílik meg az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet — Az előkészítő bizottság közleménye — Peking, szeptember 30 (Új-Kína) Az ázsiai és csendesóceáni békeértekez­let előkészítő bizottsága a következő köz­leményt hozta nyilvánosságra: «Az ázsiai és csendesóceáni békeérte­kezlet előkészítő bizottsága szeptember 29-én Pekingben ülést tartott. Az ülésen Eta Ning-i, az előkészítő bizott­ság főtitkára beszámolt az ázsiai és csen­­desóceáni békeértekezlet előkészületeiről. Bejelentette, hogy a különböző országok küldötteinek, valamint a meghívott képvise­lőknek és a megfigyelőknek többsége már megérkezett Pekingbe, a többiek pedig úton vannak­ .Az előkészítő bizottság egyhangúlag el­határozta, hogy 1952 október 2-án, csütör­tökön kerül sor az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet megnyitó ülésére. Az előkészítő bizottság ezután megvitatta és egyhangúlag elfogadta a békeértekezlet javasolt napirendtervezetét. Megvitatta és elfogadta továbbá azokat a javas­atokat, amelyek a békeértekezlet programumterveze­­tével,­­szervezetével és ügyrendi szabályza­tával kapcsolatban beérkeztek. Az előké­szítő bizottság elhatározta, hogy mindeze­ket a javaslatokat megvitatás és végleges döntés céljából a békeértekezlet plenáris ülése elé terjeszti. Liu Ning-i — a békeértekezlet előkészül­teiről szóló beszámolója előtt — bejelentette a japán küldöttek megérkezését, akik sike­resen legyőzték a Josida-kormány által támasztott rendkívüli nehézségeket és út­jukba gördített akadályokat. Az ülés rész­vevői meleg tapssal üdvözölték a terembe lépő japán küldötteket. Liu Ning-i a japán­­küldöttek üdvözlé­sére mondott beszédében rámutatott: a Josida-kormány — amikor megtagadta a japán békeküldöttek útlevelének kiállítását és fasiszta banditákat uszított a békekül­döttekre — elárulta, hogy fél a békétől és a béke aláa­knázásán mesterkedik.­­A japán népnek ■— folytatta Liu Ning-i — vala­mint Ázsia és a Csendes-óceán térsége népeinek békevágyát nem lehet elfojtani. Melegen üdvözöljük a Japánból érkezett b­ékekül­dött­eket­. Liu Ning-i, az előkészítő bizottság főtit­kára végül bejelentette, hogy az előkészítő bizottság két főtitkárhelyettesének egyike a Japánból nemrég érkezett Togo Kameda. Az előkészítő bizottság szeptember 29-i ülésén Kanemon Nakamura, Hirosi Mi­­nami és Kenia Kaneko japán küldöttek vettek résztt. A Szakszervezeti Világszövetség táviratban üdvözölte az ázsiai és csendesóceáni országok békeértekezletét Pécs, szeptember 30. (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség üdvözlő táviratot intézett az ázsiai és csendesóceáni országok békeértekezletének pekingi előké­szítő bizottságához. A távirat rámutat, hogy a Szakszervezeti Világszövetség teljes mértékben szolidáris az ázsiai és csendesóceáni népekkel, ame­lyeknek békeharca elszakíthatatlan kapcso­latban áll a világ dolgozóinak a független­ségért és az életkörülmények javításáért re­­horgárai. A Szakszervezeti Világszövetség kije­lenti, hogy a siker biztosítéka a reakciós és a háborús gyújtogatók elleni harcban a néptömegek akcióegysége. A távirat hang­súlyozza: a Szakszervezeti Világszövetség meggyőződése, hogy a pekingi értekezlet lényeges mértékben járul hozzá a béke erőinek tömörítéséhez. Lemondott a délkoreai bábállam miniszterelnöke Az «AFP» beszámol arról, hogy a délko­reai bábállam miniszterelnöke, Csan Tsak Szon kedden benyújtotta lemondását. Amerikai repülőgépek görög csapatokat bombáztak Koreában A «Reuter» hírügynökség jelentése beszá­mol arról, hogy a koreai intervenciós csa­patok egyik görög egysége kénytelen volt visszavonulni egy magaslatról, mivel az amerikai repülőgépek a görögök állásait bombázták. A jelentés szerint a bombázás­nak «alig volt halálos áldozata» és a gö­rögök nem szenvedtek «túlságosan sok veszteséget». A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság néphadseregének főparancsnoksága szeptember 30-án közli: Az elmúlt nap a koreai néphadsereg egységei a kínai népi önkéntesekkel együtt egyes arcvonalszakaszokon helyi je­lentőségű harcokat vívtak. Szeptember 30-án az ellenséges repülő­gépekre vadászó lövészek három ellensé­ges repülőgépet lelőttek és négyet megron­­gáltak. Amerikai katonák garázdálkodása Japánban Tokió, szeptember 30. (TASZSZ) A japán sajtó közli, hogy szeptember 27-én Kumamoto városban egy amerikai katona megtámadott egy fiatal japán lányt és késsel támadt a leány védelmére siető rendőrre. Ugyanaznap este Tokióban negy­ven amerikai katona tokiói lakosokat tám­a­­dott meg és verekedést provokált. Kínai fénykép- és mű­vészeti kiállítás nyílik meg az Állami Népi Együttes székházában Az Állami Népi Együttes székházában október 1-én «Kínai fénykép- és művészeti kiállítás» nyílik. A kiállításon bemutatják azokat az ajándéktárgyakat, amelyeket az Állami Népi Együttes kínai útjáról hozott magával. Ezeket a kínai dolgozók ajándé­kozták az együttesnek, ezzel is kifejezve a magyar nép iránt érzett szeretetüket. A ki­állításon, számos értékes művészeti tárgy szerepel: porcelánok, hímzett és festett selymeik, elefántcsont-szobrocskáik, faragvá­­nyok és más emléktárgyak. Bemutatnak több kínai népi hangszert is. A kiállítás anyagát számos fénykép egészíti ki, ame­lyek a felszabadult kínai nép békés alkotó munkáját ábrázolják. A kiállítás október 15-ig naponta 10—20 óra között tekinthető meg az Állami Népi Együttes Corvin-tér 8. szám alatti szék­házában. (MTI) Díszünnepség a Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság megalakulásá­nak harmadik évfordulója alkalmából kedden este díszelőadást rendeztek az Uránia filmdínházban. A díszelőadáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Részt vett az ünnepségen Hidas István, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Házi Árpád belügyminiszter. Molnár Erik igazságügyminiszter. Nógrádi, Sándor ,al­tábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Piros László vezérőrnagy, Bo­ros Andor, a külügyminiszter első helyet­tese, Jánosi Ferenc, a népművelési minisz­ter első helyettese, Mihályfi Ernő és Er­dei Sándor népművelési­­miniszterhelyet­tesek, valamint a magyar politikai, kultu­rális és gazdasági élet számos más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen V. Sz. Azovcev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetség­­ének ideiglenes ügyvivője és a többi ba­ráti állam budapesti diplomásai képviselői. A magyar, a kínai és a szovjet himnusz elhangzása alatt Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettes nyitotta meg az ünnepsé­get. Az ünnepi beszédet Apró Antal elvtárs, építőanyagipari miniszter, a Magyar Dol­gozók F­ártja Politikai Bizottságának tagja mondotta. — Október elsején ünnepli a nagy kínai néppel együtt az egész haladó és béke­szerető emberiség a Kínai Kommunista Párt által vezetett népi forradalom több évtize­des harcának eredményeképpen létrejött Kí­nai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóját — kezdte beszédét. — A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom óta, a Szovjetuniónak a német és a ja­pán fasizmus felett aratott győzelme után a Kínai Népköztársaság megalakulása volt a legsúlyosabb csapás, amely az im­perialista rendszert érte. A kínai népi for­radalom győzelmével, az ötszázmilliós kínai nép felszabadulásával a világ, lakosságá­nak egyötöde szakadt ki az imperializmus láncolatából és ez azt eredményezte, hogy a két tábor közötti erőviszony óriási mér­tékben eltolódott a Szovjetunió vezette bé­ketábor javára. Apró el­vtárs ezután arról beszélt, hogyan növekedett az elmúlt három évben a Kínai Népköztársaság nemzetközi súlya, tekinté­lye. A Kínai Népköztársaság világtörté­nelmi szerepet tölt be azáltal, hogy a béke­front egyik legdöntőbb szakaszán, Ázsiában szilárdan szembeszáll az amerikait impe­rialisták vezette agresszorokkal, a Korea és ugyanakkor Kína ellen irányuló aljas tá­madásokkal. .— A kínai nép jól tudja — folytatta — hogy az amerikai imperialisták esztelen támadásainak célja nemcsak Korea, hanem az is, hogy kiterjesszék a háborút Kínára. Az amerikai imperialisták galád tervei azért nem sikerültek, mert a koreai és a kínai nép s a Szovjetunió vezette béke­tábor, a világméretekben kibontakozó béke­mozgalom meghiúsította e tervüket. Apró elvtárs beszámolt a Kínai Nép­­köztársaság hatalmas politikai és gazda­sági sikereiről, a kínai nép rohamosan ki­bontakozó kultúrforradalmáról. A hatalmas eredmények a Kínai Kommunista Párt, a munkásosz ." vezette szilárd népi egy­ségfront segítségével valósulnak meg. — A Kínai Népköztársaság fennállá­sa óta elért nagyszerű eredményeit a Szovjetunió önzetlen és minden vona­lon nyújtott segítsége és a nagy Sztálin tanácsai, útmutatásai segítették elérni. — A Kínai Népköztársasággal létesített politikai, gazdasági és kulturális kapcsola­tok állandó kiszélesítése és elmélyítése — hangsúlyozta — nagyjelentőségű a Magyar Népköztársaság számára. Kína és Ma­gyarország között egyre fejlődnek, erősöd­nek a gazdasági és kulturális kapcsolatok. A magyar nép lelkesedéssel és csodálattal figyeli a Mao Ce-tung elvtárs vezetésével folyó hatalmas építőmunkát. Népünk nap­ról napra megismeri a kínai nép hősies erőfeszítéseit, életét, harcait és eredményeit. Ezek a kapcsolatok egyben elősegítik or­szágaink között a mindjobban növekedő árucsereforgalmat. Elmondotta, hogy a magyar dolgozók­, akik a múltban alig ismerhették a kínai nép kultúráját, ma százezrével nézik meg a kínai filmeket, lelkesedéssel fogadták a Kínai Ifjúsági Művészegyüttest, a Kínáról szóló könyveket, ismeretterjesztő előadá­sokat. Ugyanilyen örömmel és vendégsze­retettel fogadták Kína városaiban a Ma­gyar Állami Népi Együttest. — Bár országaink között sokezer kilo­méter a távolság — mondotta befejezésül Apró Antal elvtárs — a testvéri együttműködés a közös cél érdekében, a népi demokrácia eprésé­ért, a béke védelméért folytatódó har­cunk mindjobban összeforrasztja, erő­síti barátságunkat. Egész dolgozó népünk nevében forró testvéri üdvözletünket küldtük a nagy kí­nai népnek, bölcs vezérének, Mao Ce-tung elvtársnak a Kínai Népköztársaság kikiál­tásának harmadik évfordulója alkalmából. Ezután hatalmas taps közepette Huan Cen elvtárs, a Kínai Népköztársaság buda­pesti nagykövete emelkedett szólásra.­­ H­árom évvel ezelőtt a kínai forrada­lom győzelme­­véget, vetett Kínában az imperialista, feudális és bürokratikus kapi­talista uralomnak és megnyitotta a népi demokratikus új Kína útját a szocializmus­hoz és kommunizmushoz.­­-— E három esztendő folyamán a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce­­tung elnök vezetésével óriási eredményeket ért el hazánk felépítésének legkülönbözőbb területein. — Eredményeink elválaszthatatlanok a ha­talmas Szovjetunió önzetlen segítségétől, a testvéri országokkal való baráti együttmű­ködéstől, valamint a világ minden táján élő barátaink együttérzésétől és barátságá­tól. — Az építés győzelmeivel egyidőben meg­erősítettük nemzetvédelmünk erőit és ki­bontottuk annak a hatalmas mozgalomnak zászlaját, amely az ország megvédésével segítséget nyújt Koreának s diadalmasan szembeszáll az amerikai agresszióval. A koreai néphadsereggel karöltve dicsősége­sen küzdő kínai népi önkéntesek nagy győ­zelmeket arattak. Legyőz­­ik azt a barbár és embertelen baktériumtámadást is, ame­lyet az amerikai agresszorok indítottak veszteségeik kiegyensúlyozására. Az ame­rikai imperialisták jelenleg arra töreksze­nek, hogy tovább nyújtsák és aláássák a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat, hogy folytassák Korea elözönlését és a mi tulaj­donunkat képező Tajvan-sziget megszállá­sát, s szüntelenül katonai provokációkat hajtsanak végre országunk ellen az agresz­­szív háború kiterjesztésének szándékával. Éppen ezért a kínai nép teljes erővel folytatja nem­zetvédelmének megszilárdítását, fo­kozza az amerikai agresszió elleni har­cát és támogatja Koreát, hogy meg­védje a Távol-Kelet és a világ békéjét.­­ Az elmúlt három esztendő folyamán Kína és Magyarország között a barátság és együttműködés kapcsolatai nagy mér­tékben kifejlődtek — folytatta Huan Cen. — A kereskedelmi egyezmény és a kul­turális együttműködési egyezmény révén az országaink közötti gazdasági és kultu­rális kapcsolatok mind szélesebb körűvé válnak. Mialatt a kínai nép diadalmasan építi saját hazáját, egyben figyelemmel és csodálattal fordul a magyar nép hatal­mas eredményei felé, amelyeket a Ma­gyar Dolgozók Pártja és Rákosi elv­­társ vezetésével vívott ki a Szocializ-­­mus építésében és a béke megvédésé­ben. A kínai nép tudja, hogy milyen rendkívül jelentős a kínai és a magyar nép közötti állandóan növekvő bensőséges barátság és az a tény, hogy a két nép testvéri össze­fogásban együtt halad a békés építés és a béke megóvásának útján Huan Cen nagy tapssal fogadott beszé­dét a kínai és a magyar nép barátságá­nak. Rákosi, elvtárs, Mao Ce-tung elvtárs és a világ dolgozó népeinek vezetője és tanítója, a nagy Sztálin éltetésével fe­jezte be. Az ünnepség részvevői hosszú percek­ig éltették nagy lelkesedéssel a kínai és a ma­gyar nép testvéri barátságát, a kínai nép nagy vezérét, Mao Ce-tungot, a magyar dolgozó nép szeretett vezetőjét, Rákosi Má­tyást és a békeharc első zászlóvivőjét, a nagy Sztálint. Ezután levetítették az idei május elsejei pekingi ünnepségekről készült filmet és a «Fehérhajú lány» című kínai játékfilmet. Mao Ce-tung elvtárs fogadta Cedenbalt, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökét Peking, szeptember 30. (TASZSZ) Az «Új-Kína» hírügynökség jelenti: Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke szep­tember 30-án fogadta J. Cedenbalt, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökét. A miniszterelnök kíséretében volt Lhamasz­­szurun miniszterelnökhelyettes és külügy­miniszter, Sirendib közoktatásügyi minisz­ter és Zsargalsza­thau, a Mongol Népköz­társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Kínai Népköztársaságban. " A fogadáson j­elen volt még Lin Po­­csu, a központi népi kormány főtitkára. Csou En-laj, a népi közigazgatási tanács elnöke, a Kínai Népköztársaság külügy­minisztere. A szovjet szakszervezeti küldöttség átadta a szovjet dolgozók pénzajándékát India éhező lakossága számára Delhi, szeptember 30. (TASZSZ) Szeptember 29-én este az Indiai Vörös­­kereszt Társaság fogadást rendezett a Szov­jetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa küldöttségének tiszteletére. A kü­ldöttség azért érkezett Indiába, hogy átadja azt az élelmiszer- és pénzajándékot, amelyet a Szovjetunió dolgozói küldtek India éhező lakosságának. Cserednyicsenko, a küldöttség vezetője a fogadáson átnyújtotta az egészségügyi mi­niszternek és Radzskumari Amrit Káui­nak, az Indiai Vöröskereszt Társaság el­nökének a 250.000 rúpiáról szóló utalványt. Radzskumari Amrit Kaur szívből jövő há­láját fejezte ki a Szovjetunió szakszerveze­teinek az éhező indiai lakosságnak nyúj­tott önzetlen segítségért Hangsúlyozta, hogy ez a segítség a Szovjetunió jóindu­latának ragyogó tanúbizonysága. Szeptember 30-án reggel a szovjet kül­döttség India fővárosából Madraszba uta­zott. Ide érkeznek az élelmiszerrel meg­rakott szovjet hajók. líszebb barbár féggitámadások a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen Phenjan, szeptember 30. (TASZSZ) Az amerikai agresszorok továbbra is bar­bár légitámadásokat intéznek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mögöttes területei ellen. Az utóbbi időben fokozódnak az amerikai légierők bombatámadásai Dél-Hamgen tar­tomány békés városai, falvai és parasztföld­­jei ellen. A jelentés szerint a szeptember 5-re virradó éjjel 10 amerikai bombavető mintegy 270 bombát dobott Hamhin lakó­negyedeire. A támadás következtében sok nő és gyermek elpusztult és megsebesült. Szeptember 7-re virradó éjjel amerikai csa­ta­gépek heves támadást intéztek Bukcshon körzet falvai ellen. Többszáz békés lakos meghalt, vagy megsebesült, sok parasztház elpusztult és leégett Szeptember 10-én több mint 20 amerikai bombavető ismét támadta Bukcshon körzetét. A támadó gépek 670 különböző űrméretű bombát dobtak le. Szep­tember 19-én amerikai bom­bavetők több mint 1600 gyújtó- és napalm­bombát dobtak Hancszsu kerület Empho körzetére Több mint 200 parasztház elpusztult vagy le­égett, nagy területen elpusztultak a vetések. Amerikai bombavetők szeptember 23-án Dzsanihen kerület Szinszan körzete ellen támadtak, több mint 200 különböző űrmé­retű bombát dobtak le A körzet békés la­kosai köréből sok az áldozat. Szeptember utolsó napjaiban az amerikai légikal­ózok újból barbár módon bombázták Dél -Ham­­gén tartomány békés helységeit. A lakos­ság körében igen sok áldozat­ van.

Next