Szabad Nép, 1953. március (11. évfolyam, 60-90. szám)

1953-03-05 / 64. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953 MÁRCIUS 5 Kenessey Jenő, az Operaház karmestere, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Anoszov és Rosztropovics kiemelkedő sikerű hangversenye a Filharmóniai Zenekarral A Filharmóniai Társaság­ hatalmas sike­rű operaházi hangversenyét Nyikolaj Ano­szov professzor, kiváló szovjet vendégkar­nagyunk vezényelte; az estén közreműkö­dött Msztyiszlav Rosztropovics, a kitűnő Sztálin-díjas gordonkaművész. Szovjet vendégművészeink sorozatos fellépései az elmúlt napokban valóságos lázba hozták hangversenylátogatóinkat, így hatalmas ér­deklődés várta a művészek újabb szereplé­sét is. . A hangverseny első számaként Kalinyi­­kov­­ szimfóniáját hallottuk. Kalinyikov a Rimszkij-Korszakov zeneszerzői iskola n­agy rahi­vatott komponistája. Művét 21 éves korában írta, de nagyszerű formai felépítése és egyéni hangja "már a teljesen kiforrott alkotóművészt mutatja be. Kali­nyikov nagy ígérete volt az új nemzeti­­irányú orosz zeneszerzőnemzedéknek. Saj­­nos, korai halála (1902-ben halt meg, 27 éves korában) véget vetett ragyogóan induló zeneszerzői pályájának. Már a szimfónia friss ütemű első tétele lebilincseli a hallgatót közvetlen népi hang­vételével, klasszikus formai felépítésével, s különösen a melléktéma bensőséges hang­jával. A mélyhegedűvel induló második té­tel nemes lírai témát szólaltat meg; igen megkapó a kísérő hárfa és a hegedűszó­lam színes díszítése. A harmadik tétel sodró iramú, táncosjellegű népi témát ren­­dít meg, amely különösen az oboa és a fu­vola párbeszédében rendkívül hatásos. A széles lendületű, hősi hangvételű negyedik tételben — a főtéma és melléktéma idé­zésével — nagyszerű formaérzékkel foglalja hatalmas egységbe a szerző a mű mondani­­valóját. A szimfóniát Anaszov professzor nagy­vonalú, világos formai tagolással, a hang­­színek mesteri keverésével, a polifonikus részek — h­allamölelkezések — helyes ki­dolgozásával a mű eszmei mondanivalóját és szépségét feltárva, szenvedélyes szeretet­tel tolmácsolta. A hangversenyen Msztyiszlav Rosztro­­povics ismét a gordonkajáték mesterének bizonyult. A megszólaltatott Dvorzsák­­versenymű próbaköve a virtuóz gordonka­­művészek technikai képességeinek. Sok művész éppen ezért csupán a mesterség­beli tudás csillogtatásáért szokta műsorára tűzni. Rosztropovics azt mutatta meg, hogy mi van a zenemű hangjegyei mögött: já­téka mindvégig a belső történést, a mű mély tartalmát fejezte ki. Nagyszerű mű­vészegyénisége különösen a második tétel előadásában ragadta meg a hallgatóságot, hangszerét rengeteg érzelmi fűtöttséggel, tisztult, nemes, hanggal, s a dallamok ívé­nek gyönyörű megformálásával szólaltatta meg. A versenymű remek előadását ven­dégkarnagyunk példás művészi alkalmazko­dással és együttérzéssel vezényelte. A hangverseny utolsó száma a nagy ma­gyar klasszikus zeneszerző, Liszt Ferenc «Les Preludes» című közkedvelt szimfo­nikus költeménye volt. Liszt e művéhez La­martine prózában írt költeménye szolgált alapul. Közönség is, muzsikusok is nagy örömmel fogadták, hogy szovjet vendégünk ezt a művet műsorára tűzte, annál is in­kább, mert régen hallottuk a «Les Pre­­ludes»-öt ilyen rokonlelkű tolmácsolásban. Karmesteri munkájának minden mozza­nata a szerző elképzeléseit hozta napvilág­ra. Mesteri vezénylése az öttételes mű­vet lenyűgöző szépséggel keltette élet­re. Különösen kiemelkedett a szabad természet idilli hangulatát festő pasztorál­­tétel bájának, derűjének tolmácsolása, s a befejező ötödik rész megszólaltatása, amelyhez Liszt ezt az ismertetést adja: «Ha megszólalnak a kürtök, rohan a hős a legveszélyesebb helyre, a harcok hevé­ben pedig a biztos győzelem tudatában adja bizonyságát erejének. Anaszov értel­mezésében a finálé a győzelem s egyúttal a béke monumentális dicsőítése volt. Vendégkarmesterünk virtuóz vezénylésé­ben ezúttal különösen feltűnt, hogy átgon­dolt, céltudatos karmesteri munkája milyen magával ragadó temperamentummal páro­sul. A Filharmóniai Társaság Zenekarának lelkes, odaadó játékán is meglátszott a ki­váló zenekar-művész szuggesztív egyénisé­gének rendkívüli hatásai Külön elismerést érdemelnek muzsikusaink a művek­ nehéz szólórészeinek pompás megszólaltatásáért. A közönség nagy ünneplésben részesí­tette szeretett szovjet vendégművészeinket. A hangverseny a zeneévad ragyogó sikerű, emlékezetes estje volt.­ Ünnepi gyűlés a nemzetközi nőnap tiszteletére A Magyar Nők Demokratikus Szövet­sége és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Nőbizottsága március 7-én, szombaton este 7 órakor műsorral egybe­kötött ünnepi gyűlést rendez a Városi Színházban a nemzetközi nőnap tisztele­tére. Előadó Vass Istvánné, az MNDSZ főtitkára- A gyűlésen felszólal­ó D Ovszjannyikova, a közgazdasági tudomá­nyok kandidátusa, a «Szovjetszkaja Zsenscsina» főszerkesztője. (M­TI) Ali Jatának, a Marokkói Kommunista Párt titkárának levele az államügyészhez Párizs, március 4. (MTI) A «l’Humanité» hírt ad arról, hogy Al Jata, a Marokkói Kommunista Párt tör­vényellenesen börtönbe zárt titkára leve­let intézett az államügyészhez. Levelében a következőket írja: «Ügyész úr! Midőn tavaly szeptember 24-én letartóztattak a­z algíri repülőtéren, aktatáskámat a rendőrség lefoglalta és sze­mem láttára lepecsételte Február 6-án a a zárakat és a pecsétet összetörték, a tás­kát kinyitották. Mielőtt az Ön kezeihez ju­tott volna ez a táska átment a Casablan­cai ügyészség, a rahati helytartóság a francia külügyminisztérium és az igazság­ügyminisztérium kezén Február 17-én tá­vollétemben megvizsgálták a táska tartal­mát Ügyész úr, ez ön kötelessége, hogy ha­zája törvényeit tiszteletben tartassa. Fel­teszem tehát a kérdést, miért adták át tás­kámat különböző kormányszerveknek, miért nyitották fel és ki felelős a pecsét feltöré­séért? A törvény súlyos megsértéséről van szó és őszintén szólva, nem lep meg az eset mert nem első ízben vagyok tanúja annak, hogy a törvényességet a törvények­­hozói és őrzői" tiporják meg. A törvény ellenére űztek el hazámból A törvény el­lenére folytatnak ellenem pert A törvény ellenére tartanak börtönben, holott a ra­­bati fellebviteli bíróság mellett működő vádhatóság kimondotta szabadonbocsátáso­­mat Kétségtelen, hogy mindezekkel az ismé­telt törvénysértésekkel meg akarnak félem­líteni Nem érhetnek el azonban eredményt. Ha az ember szereti hazáját, ha a szabad­ság, az igazságosság, a kommunizmus esz­méje hevíti, akkor nem hátrál meg soha­sem Ismeretes az is, hogy amikor e ha­talmon lévők megsértik az általuk hozott törvényeket, ez nem erejüket, hanem gyen­geségüket és hanyatlásukat mutatja. Ez történt most, és ez az oka az én bi­zakodásomnak. Meg kellett mondanom ezt önnek, ügyész úr, akkor, amikor energiku­san tiltakozom a törvény megsértése ellen, valamint az ön magatartása ellen, amely-­ivel fedezi mindezeket a törvénytelensé­geket­ — fejeződik be a levél. SZABAD NÉP A moszkvai városi szovjet első ülésszaka Moszkva, március 4. (TASZSZ) Március 3-án zajlott le a moszkvai vá­rosi szovjet első ülésszaka. A Szakszerve­zetek Házának oszlopcsarnokában 1500 kül­dött gyűlt össze. A küldötteket a február 22-i választások során választották meg. A küldöttek a szovjet főváros legkiválóbbjait termelési újítók, sztahanovisták, mérnökök, a tudomány, kultúra és művészet emberei, a párt és a szovjetek munkatársai. Az ülésszakon megválasztották a moszk­vai szovjet végrehajtó szerveit és megala­kították az állandó bizottságokat. A moszkvai szovjet­ végrehajtó bizottsá­gának elnökévé egyhangúlag Mihail Jasz­­novot választották meg. Megalakították a 14 állandó bizottságot, amelyeknek feladata, hogy szoros kapcso­latot tartsanak a széles tömegekkel, álla­pítsák meg a lakosság igényeit, ellenőriz­zék a szovjet határozatainak végrehajtá­sát. A bizottságok tevékenysége a főváros hatalmas városgazdaságának minden terü­letét felöleli Az ülésszak megerősítette a végrehajtó bizottság hivatalai és osztályai vezetőinek kinevezését Az alkotmány alapján a moszkvai szov­jet küldöttei megválasztották a moszkvai városi bíróság elnökét és tagjait is. Németország Kommunista Pártjának nagygyűlése Nürnbergben Berlin, március 4. (MTI) Németország Kommunista Pártjának ked­den Nürnbergben tartott nagygyűlésén Hugo Paul parlamenti képviselő gyújtóhatású be­szédet intézett a hatalmas tömeghez. Hugo Paul kijelentette: a nyugatnémet munkás­­osztályra most mérhetetlen felelősség hárul és ezért a végsőkig kell fokoznia harcát Németország nemzeti egyesítéséért, a bonni és párizsi­ paktumok meghiúsításáért, az Adenauer-rendszer­ megdöntéséért. Hugo Paul élesen támadta a jobboldali szociáldemokrata vezetőket, akik azzal pró­bálják megnyugtatni és a harctól eltántorí­tani a­ dolgozókat, hogy a közeljövőben megtartandó parlamenti választásokon «fi­zethetnek­ majd Adenauernak. — Bizonyos — mondta a kommunista képviselő — hogy a bonni koalíciónak a­ választásokon kudarcot kell vallania. De Adenauer addig a demokratikus jogok ma­radványainak felszámolásával kész helyze­tet akar teremteni. ,A jobboldali szociál­demokrata és szakszervezeti vezetők, aki­k ellenzik a munkásság akcióit, Adenauer há­borús politikáját támogatják Ha a nyugat­német dolgozók egységesen cselekszenek, megvan a módjuk rá, hogy Adenauert le­mondásra kényszerítsék. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság néphadseregének főparancsnoksága március 4-én közli: A néphadsereg egységei és a kínai népi önkéntesek védelmi harcokat vívnak az amerikai-angol intervenciósokkal és a Li Szín Man-féle csapatokkal. Március 4-én az ellenséges repülőgépek­re vadászó lövészek két ellenséges repülő­gépet lelőttek. Péter minisztere visszatér Bogoljub Ilics nevére már nem sokan emlékeznek. Tábornok volt­­ Péter király Jugoszláviájában, s hadügyminiszter Szi­­movics Dusán kormányában, amely az utolsó volt a királyi kormányok között. 1941 tavaszán, amikor a nácifasiszta hor­dák rátörtek Jugoszláviára, Péter királlyal az élen, Bagoljub Ilics is úgy hagyta el­ az országot, mint menekülő patkány a süly­­lyedő hajót. A háború alatt Ilics Kairóban ült, utána nyugatabbra tette át székhelyét, s amíg úgy látszott, hogy Jugoszláviában a sza­badságharcát végigküzdő nép építi fel új rendjét, esze ágában sem volt visszaté­résre gondolni. De aztán ismét fordult a «kocka»: Belgrádban a «kommunizmus el­leni harc» új csillagai tűntek fel é s Ilics (megértve az új helyzet új embereit) elha­tározta, hogy elmegy közéjük ragyogni. Sok vesztenivalója nem volt. 1945 áprilisa óta — mint ezt a belgrádi rádió riporteré­nek elmondotta — nem kapott gazdáitól semmiféle illetményt és bizony nem egy­szer megtörtént, hogy «tizenöt napon ke­resztül csak burgonyát evett]. Ezt igazán az «új Jugoszlávia» is tudja számára biztosítani Száz szónak is egy a vége: 1953 február végén Bogoljub Ilics felesé­gestül visszatért J­ugoszláviába. Természetesen: az értelmi szerző Tito. Tito, aki mostanában tömegével hozatja haza a kipróbált — náci, vagy királyi szol­­gálatban kipróbált — fasiszta «kádereket» segítőtársakal a forrongó jugoszláv nép elleni irtóhadjárathoz. Kell-e ilyen célokra alkalmasabb személy, mint Ilics tábornok, a volt hadügyminiszter, aki (ismét a belg­rádi rádiót idézzük) «a háború előtti Ju­goszláviában különböző felelős állásokat töltött be». Bogotjub segít a népelnnlo­­má­sban, cserébe rangot és némi készpénzt kap — érthető, hogy kívánatos személy ő­­li főnökeinek szemében. Lám a begyepesedett feje reakciós már érkezését is igen szolgálatkész nyilatkozat­tal kezdte. Ez pedig fontos — hiszen nem öröm mostanában külföldi vendéget fo­gadni Titónak. Még barátai is sok kínos dolgot vágnak a fejéhez. íme, mit írt a minap a római «il Messagge­ro» tudósítója Jugoszláviába való érkezésének első élmé­nyeiről: «Meglep a kocsik elhanyagolt álla­pota és az utasok szegényes öltözete, le­tört, szomorú viselkedésük... Az étkező­­kocsi régi, poros, ütött-kopott vagon, nyil­vánvalóan még az osztrák-magyar monar­chia idejéből. Itt is minden elhanyagolt». A «Continental Daily Mail» pedig így ked­veskedett: «Mindenütt az országban a fél­bemaradt építkezések kellemetlen látványá­val találkozunk». Bogoljub korántsem ilyen szigorú kri­tikus. Sőt, afölötti örömében, hogy Tito mindjárt Abbáziába küldi őt üdülni, már érkezésekor így áradozott a rádió ripor­tere előtt: «Az első benyomásaim igen kedvezőek. Látom, hogy Út minden fejlő­désnek indult és minden jó úton halad». Amiből nemcsak az látszik, milyen sajá­tos szemüveget visel a tábornok, hanem az is, hogy viszonylag rövid idő alatt si­került­ elsajátítania a titóista tolvajnyelvet. A vén róka még tovább is ment a di­cséretben. Bizalmát fejezte ki Tito iránt, akit «igen intelligens, rátermett és na­gyon ügyes ember»-nek nevezett. De az ömlengéssel együtt mindjárt meg is mondta, miben látja Tito «rátermettsé­gét». «Tito legnagyobb tette az volt — fejtette ki — hogy szakított Moszkvával». A «nagy tett» tehát Bogoljub Ilics őszinte megállapítása szerint — amely egyébként a tengerentúli gazdák véleményét is fedi —­ az, hogy Tito elkövette korunk legalja­sabb árulását. Bogoljub Ilics visszatért. Bogoljub­­lics nyilatkozott Személye és lelkendezése újabb adalék ahhoz, kik azok, akikre a titóista rendszer támaszkodik, kik azok (s mi okból) akik előtt a belgrádi hétpró­­bás gonosztevőknek még «becsületük» van. Lenin és Sztálin az ifjúság kommunista neveléséről Részletek Ny. K. Goncsarov elvtársnak az MDP pártfőiskoláján tartott előadásából Ny. K. Goncsarov elvtárs, a pedagógiai tudományok doktora, az OSZSZSZK Pe­dagógiai Tudományok Akadémiájának leve­­lezőtagja, az AMDP pártfőiskoláján «Lenin — A szocialista szovjet iskola központi feladata a tudomány alapjainak gondos és biztos elsajátításáért folyó harc. Lenin és­ Sztálin arra tanít, hogy az ifjúság harca az ismeretek, a tudomány elsajátításáért elvá­laszthatatlanul összefügg a kommunizmus építéséhez szükséges fiatal, új káderek kép­zésével Nagy tanítóink a szocialista ifjúság életét és munkáját szorosan egybekapcsol­ják azzal a harccal, amelyet a dolgozók a párt vezetése alatt a kommunizmus felépí­téséért folytatnak A képzettség azonban egyedül nem ele­gendő ahhoz, hogy valaki igazi kommu­nista legyen. «Vájjon kevés képzett ember­rel rendelkezett a régi rendszer a XVII. században Angliában a XVI1. század vé­gén Franciaországban és az Októberi For­radalom idején Oroszországban? — mon­dotta Sztálin elvtárs — A régi rendszer nagyon sok magas képzettségű embert állí­tott a maga oldalára, a saját szolgálatába, akik védték a régi rendszert és az új rend­szer ellen voltak. Hiszen nyilvánvaló, hogy a képzettség, a tudás olyan fegyver, amely­nek hatékonysága attól függ, hogy az ki­nek a kezében van, illetve ki ellen akarják azt felhasználni. Ebből következik, hogy a szovjet főiskola az oktató-nevelőmunka minőségéért, a tu­dományok alapelemeinek alapos és tartós elsajátításáért vívott harcában egyetlen pil­lanatra sem feledkezhet meg az oktatás eszmei alapjáról: a hallgatóknak a kommu­nista ideológia szellemében, a párt és a szovjet állam politikájának­ szellemében, a szovjet hazafiság és a szovjet nemzeti büszkeség szellemében, a kommunista er­­kölcs szellemében való neveléséről V. L Lenin még a szovjet iskola fejlő­désének első éveiben megfogalmazta a szovjet neveléstudomány alapelvét, ami az iskola kapcsolata a kommunista párt és a szovjetállam politikáiéval Az iskola és a politika kapcsolatának elve annak meghatározásában jut kifejezésre: mire ok­tassuk és hogyan neveljük az iskolában a felnövekvő nemzedéket, milyen ideológiát és világnézetet alakítsunk ki a tanulókban, milyen embereket neveljünk a fiatal nem­zedékből Goncsarov elvtárs ezután arról be­szélt, milyen nagy jelentőségűek e tekin­­tetben­ is Sztálin elvtárs útmutatásai, a párt és a kormány határozatai az iskolá­ról és a tanítóról. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság oktatásának eszmei tartalma külö­ és Sztálin az ifjúság kommunista nevelésé­ről* címmel előadást tartott. Az alábbiak­ban kivonatosan közöljük előadásának egy részét. nösen nagy jelentőségű a szocialista építő­­munka befejezése és a kommunizmusba való átmenet időszakában, majd így foly­tatta: — A szocialista öntudat meggyorsítja a szovjet társadalom előrehaladását a kom­munizmus felé. • A fiataloknak a kommu­nista ideológia szellemében való nevelése — a szovjetrendszer életszükséglete. Ezért hangsúlyozza az SZKP Központi Bizott­sága egyik határozatában: «A szovjetrend­szer nem tűrheti, hogy az ifjúságot a szov­jet politikával szemben tanúsított közöm­bösség szellemében, az egykedvűség és az elvtelenség szellemében­­ neveljék. Az SZKP Központi Bizottsága mindenkitől, aki csak kapcsolatban van az ifjú nemzedék nevelésével, megköveteli, hogy «... segítse az államot az ifjúság helyes nevelésében, feleljen az ifjúság kérdéseire, nevelje az új nemzedéket élénkké, éberré, ügyében bízóvá, olyanná, aki nem fél az akadá­lyoktól és kész ts minden akadály leküzdé­sére­. A fiatal nemzedéket a kommunista párt és a szovjetállam politikájénak szellemé­ben nevelni azt jelenti, hogy megtanítjuk az ifjúságot nemcsak a párt és a szovjet­állam politikájának megismerésére és meg­értésére, hanem arra is, hogy minden ere­jével harcoljon ennek a politikának meg­valósításáért azon a pályán, amelyet élet­hivatásául választott Ezért a szovjet is­kolában úgy kell megszervezni az oktatást, hogy biztosítsuk az ifjúság kommunista tu­datosságának és eszmei meggyőződésének magas színvonalát . A kommunista erkölcsre való nevelés je­lentőségéről Goncsarov elvtárs a követke­zőket mondotta: — A kommunista társadalom öntudatos építőinek nevelése elképzelhetetlen anél­kül, hogy ne alakítanánk ki az ifjúságban önkéntes fegyelmet, a munka és a szocia­lista társadalmi tulajdon iránti kommu­nista magatartást hogy ne formálnánk ki benne az akarat és a jellem, a közösségi szellem, a barátság és az elvtársiasság bolsevik vonásait Egyszóval: a fiatalok kommunista tudatosságának kialakítása el­képzelhetetlen, ha nem formáltuk ki bennük az emberi személyiségnek azokat a tulaj­donságait és vonásait amelyek a szovjet szocialista társadalom tagjainak erkölcsi alapját jellemzik. Lenin és Sztálin az ifjú nemzedék kom­munista neveléséről szóló tanításaiban rendkívül nagy figyelmet szentel a kom­munista erkölcsre való nevelésnek. A kommunista erkölcs — tanítja Lenin — teljes mértékben alá van rendelve a pro­letariátus osztályharcának, az osztálynél­küli kommunista társadalom felépítésének. A kommunista erkölcs az öntudatos kom­munista magatartásának jellemző voná­sait testesíti meg. «A mai ifjúság egész nevelésének, kiképzésének és oktatásának arra kell irányulnia — tanítja Lenin — hogy ezt az ifjúságot kommunista er­kölcsre neveljék.» Lenin és Sztálin arra tanít bennünket hogy a kommunista nevelés egyik köz­ponti kérdése a szocialista haza szereteté­­nek és a szovjet nemzeti büszkeség érzé­sének kifejlesztése az ifjúságban Ezzel kapcsolatban Lenin 1914-ben a következő­ket írta: «Idegen-e tőlünk, nagyorosz ön­tudatos proletároktól a nemzeti büszke­ség érzése? Persze hogy nem! Mi szeret­jük nyelvünket és hazánkat, mi a legtöb­bet azon munkálkodunk, hogy hazánk dol­gozó tömegeit (vagyis lakosságának ki­lenctized részét) tudatos demokrata és szocialista életre emeljük­. Lenin a hazaszereteten nem az anya­nyelvben és a hazai természetben való el­vont gyönyörködést érti, hanem azt a mé­lyebb érzést, amely szerves kapcsolatban van a szabad, erős és független szocialista hazáért folytatott harccal Sztálin elvtárs meghatározása szerint a hazafiasság a szovjet szocialista társadalom fejlődésének egyik hajtóereje. A szovjet Ka­loncsarov elvtárs e kérdésről szólva ki­fejtette: a kommunista nevelés feladatai megkövetelik, hogy e nevelés módszertani alapja elvileg különbözzék a régi iskola módszertani alapjaitól. Majd így folytatta: — Az ifjúság kommunista nevelésének módszertani alapja az iskola — a nevelés, oktatás és tanítás — kapcsolata az élettel, a szocialista építés gyakorlatával, a dolgo­zók harcával a kommunizmus felépítéséért .Nem bízhatnánk a tanításban, nevelés­ben illetve oktatásban — mondja Lenin — ha ez az élettől elszakadva csupán az is­kola padjaiban folyna Amíg a munkásokat és parasztokat elnyomják a földesuraik és tőkések, amíg az iskola a földesurak és tőkések kezében van, a fiatal nemzedék süket és vak marad. A mi iskolánknak az a feladata, hogy megismertesse a fiatalsá­got a tudás alapjaival, megtanítsa őket arra, hogy maguk munkálják ki a kommunista nézeteket, képzett embereket faragjon be­zafiasság és a szovjet nemzeti büszkeség éltető érzése lelkesíti a szovjet emberek munkáját a szocialista építőmunka minden területén; a széles dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésének kiapadhatatlan forrása ez a kommunizmus felépítéséért vívott harcban. A szovjet hazafiasság és a szov­jet nemzeti büszkeség nemcsak hogy nem zárja ki, hanem egyenesen megköveteli, hogy a szovjet szocialista társadalom tag­jai tiszteljék a külföldi országok népeinek jogait és függetlenségét és készek legye­nek békében és barátságban élni szomszé­daikkal. «A szovjet hazafiság ereje abban áll — tanítja Sztálin elvtárs — hogy nem faji vagy nacionalista előítéletekre, hanem a népeknek a szovjet haza iránti lelkes oda­­adására és hűségére, az országunkban élő valamennyi nemzet dolgozóinak baráti szövetségére támaszkodik A szovjet haza­­fiságban harmonikusan, olvadnak egybe a népek nemzeti hagyományai és a Szovjet­unió minden dolgozójának közös érdekei A szovjet hazafiság nem választja el, ha­nem ellenkezőleg, egységes testvéri család­ban tömöríti országunk valamennyi nem­zetét és népét* Ez a szovjet­­hazafiság lényegének klasz­­szikus sztátni meghatározása Azé a ha­­zafiságé, melynek szellemében a párt az egész szovjet népet neveli, melynek szel­lemében felnövekvő ifjú nemzedékünk ne­ve födik A hazafias nevelés a szovjet iskolában arra irányul, hogy az ifjú nemzedékben, a kommunizmus jövendő építőiben tevékeny szeretetet ébresszen a szocialista haza iránt, odaadást Lenin—Sztálin pártjának ügye iránt, hűséget a kommunizmus esz­méi iránt; készséget arra, hogy az ifjú nemzedék minden erejét és az iskolában kapott minden tudását szeretett hazája ere­­jének és hatalmának továbbfejlesztésére és megszilárdítására fordítsa tőlük. Az iskola feladata hogy az ott ta­nuló embereket a kizsákmányolástól való megszabadulásért folyó harc hadseregébe toborozza­. Lenin konkrét, részletes, elvi jellegű út­mutatásokat ad arra vonatkozólag, hogyan és milyen irányban kell megszervezni az iskola munkáját ahhoz, hogy eredménye­sen megvalósíthassák a fiatal nemzedék kommunista nevelését Az iskola első és legfontosabb feladata, hogy mélyrehatóan megismertesse a ta­nulókat a tudomány alapjaival Lenin el­gondolása szerint ez akkor valósítható meg eredményesen, ha az iskola a tudomány alapjainak megismertetése útján biztosítja a tanulók szellemi képességeinek fejlesz­tését illetve látókörének kibővítését, ha úgy szervezik meg a tudomány alapjainak elsajátítását. Hogy biztosítják az iskolá­ban tanult ismeretek tudatos elmélyítését, szemben a régi burzsoá iskolára jellemző értelemnélküli magolással; végül, ha az iskola biztosítja, hogy a hallgatók szilár­dak­ elsajátítsák a tudomány alapjait és így megakadályozza, hogy kommunistához nem méltó, felületes emberekké váljanak­ Az iskola második fő feladata: hozzászok­tatni a tanulókat a­hhoz, hogy ők maguk alakítsák ki magukban a kommunista né­zeteket. Ez a feladat olyan munkaszerve­zést és nevelést kíván az iskolában, amely biztosítja a komoly, alapos, önálló gondol­kodást A szovjet iskolának olyan oktatási és nevelési módszerrel kell dolgoznia, amely lehetetlenné teszi a kész megállapí­tások, képletek és jelszavak gépies beta­nulását Ha nem szervezzük meg m iskolában, hogy a tanulók önállóan dolgozzanak és gondolkodjanak, ha nem folytatunk el­szánt és kíméletlen harcot a magolás, a gépies betanulás ellen, a­kkor nem tudjuk áthidalni az elmélet és a gyakorlat, az is­kola és élet közötti régi szakadékot nem tudunk eredményesen harcolni a formaliz­mus ellen A továbbiakban Goncsarov elvtárs hang­súlyozta, hogy az önálló gondolkodásra való nevelés rendkívül megnövelt a peda­gógusok felelősségét és szerepét az okta­tásban Ezután így folytatta: " Az iskola harmadik feladata, hogy a fiatal nemzedékből művelt, képzett embe­reket formáljon, mert a kommunista neve­lés műveltség nélkül elképzelhetetlen. A negyedik feladat, hogy az iskolában tanuló fiatalokat a kommunizmus felépíté­séért vívott harc aktív részvevőivé ne­veljük Ez a feladat mintegy­­ szintézise az előzőeknek, mert ennek megoldása azt jelenti, hogy a fiatal nemzedék elsajátítja a tudomány alapjait és a pedagógusok ve­zetésével maga alakítja ki kommunista né­zeteit. Lenin, amikor célul tűzte az iskola elé: tanítsák meg a fiatal nemzedéket arra hogy a kommunizmust a gyakorlati tevé­kenység vezérfonalává tegye , egyúttal megjelölte a feladat megvalósításának gya­korlati módját is Ez elsősorban azt je­lenti hogy a nevelés, képzés, illetve ok­tatás minden részlete szoros, összefüggés­ben álljon a dolgozóknak a kommunista társadalom felépítéséért folytatott harcával, hogy segítse elő a régi társadalom csöke­­vényeinek kiirtását, a kispolgári, burzsoá pszichológia leküzdését Szükséges továbbá, hogy a fiatal nemzedék önálló tevékeny­sége a szocialista építésbe való gyakorlati bekapcsolódásra irányuljon. Lenin szükségesnek tartja, hogy az ifjú­ságot a munka szeretetére, öntudatos és fegyelmezett munkára neveljük Lenin nem véletlenül kapcsolja össze a munkára való nevelés feladatát az ifjúság öntudatos, szo­cialista fegyelemre való nevelésére! A mun­kához való szocialista viszony elképzelhe­tetlen öntudatos, szocialista fegyelem nél­kül, hiszen a szocialista fegyelem elsősor­ban az öntudatos, fegyelmezett munkában jut kifejezésre. Lenin rövid világos és pontos meghatá­­rozásban foglalta össze: hogyan kell taní­tani és nevelni a fiatal nemzedéket, ho­gyan kell a fiataloknak megtanulták a kommunizmust. «A tanulás feladatait úgy kell beállítani — tanítja — hogy az ifjú­ság naponta minden faluban vagy város­ban gyakorlatilag megoldhassa a közös munka egyik, vagy másik feladatát, bár­milyen kicsi vagy egyszerű legyen is az». Sztálin elvtárs továbbfejlesztette »lenini eszméket a nevelést, tanítást, illetve okta­tási kérdésekkel kapcsolatos útmutatásai­ban Ezeket az eszméket fejlesztette tovább az SZKP Központi Bizottsága Sztálin elv­társ Iránymutatása alapján az iskoláról és a tanítóról szóló határozataiban. A fiatal, nemzedék kommunista nevelésé­nek módszertani alapjairól szóló lenini­­sztálini útmutatások hangsúlyozzák a Kom­­szomol óriási jelentőségét az ifjúság kom­munista nevelésében A kommunista ifjú­sági szövetség feladata, hogy tanuljon, szervezkedjék, tömörüljön és harcoljon. A Komszomol-szervezet egyesíti és mozgósít­ja az egész ifjú nemzedéket arra a harcra, amely az ismeretek, a tudomány, a marx­ista-leninista elmélet elsajátítására irányul. Az iskola és a Komszomol együttes mun­kája egyik legfontosabb feltétele annak, hogy eredményesen megvalósítsuk a kom­munista nevelés, képzés, oktatás felada­tait Goncsarov elvtárs előadását a következő szavakkal fejezte be: — A szovjet szocialista iskola óriási eredményei Lenin és Sztálin nevéhez fű­ződnek A kommunista nevelésről szóló le­nini-sztálini tanítás szilárd alapot nyújt a felnövekvő nemzedék nevelése, képzése és oktatása érdekében végzett elméleti és gya­korlati tevékenységünk számára. Ez a taní­tás, amelyet a Szovjetunió iskoláiban gya­korlatilag megvalósítottak, rendkívül nagy nemzetközi jelentőségre tett szert A szovjet iskolában nevelkedett fiatal emberek a Nagy Honvédő Háború éveiben a kommunista párt Sztálin elvtárs szemé­lyes vezetésével az egész világ előtt bebi­zonyították felülmúlhatatlan bátorságukat és hősiességüket szívósságukat és kitartá­sukat nemes erkölcsi tulajdonságaikat, ma­gas kultúrájukat, továbbá képességüket a fejlett technika megteremtésére és alkal­mazására A háborúban véghezvitt ragyogó hőstettekkel és a békés szocialista munká­ban elért nagyszerű tudományos, technikai­ és művészeti eredményekkel az egész világ előtt bebizonyították a szovjet szocialista rendszerű nevelés, képzés és oktatás vitat­hatatlan fölényét A kommunista nevelésről szóló lenini­­sztálini tanítás az új iskola és a marxista pedagógia megteremtésének egyedüli tudo­­mányos elméleti alapja a szocializmus épí­tésének útján haladó népi demokratikus országokban is. A komm­u­nista nevelés eszmei alapja A kommunista rivrlzs mód­szertani alapjai Van Nguen Ziao tábornok felhívása a vietnami néphadsereghez Peking, március 4. (Új-Kína) Van Nguen Ziao tábornok, a vietnami néphadsereg főparancsnoka a Vietnami Munkapárt megalapításának második év­fordulója alkalmából március 3-án felhí­vással fordult a vietnami néphadsereghez. A vietnami néphadsereg főparancsnoka hangsúlyozta, hogy a katonai helyzetet a partizánharc erősödése jellemzi. A kezde­ményezés a legfontosa­bb hadszíntéren, azaz Észak-Vietnamban, továbbra is a vietnami néphadsereg kezében van. A vietnami néphadsereg — mondotta — eddig több,mint 250.000 főnyi veszteséget okozott az ellenségnek. A vietnami néphadsereget a munkásosz­tály vezeti — hangsúlyozta felhívásában Van Nguen Ziap tábornok. — A munkás­­osztályt viszont a párt neveli és irányítja A vietnami néphadsereg gyors ütemben fej­lődik és máris komoly sikereket ért el mind a harcban, mind a tanulásban A felhívás a továbbiakban rámutat, hogy Ho Si Minh elnök, a­ Vietnami Munkapárt központi bizottsága, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya, valamint a Vietnami, Egységes Nemzeti Arcvonal úgy döntött, hogy ebben az évben törvényes jogaikért folytatott harcra mozgósítja a parasztokat. Van Nguen Ziap tábornok felhívta a har­cosokat: mutatkozzanak méltónak ahhoz a néphadsereghez, amelynek, tagjai túlnyomó többségükben a munkásosztály vezette pa­rasztságból kerülnek ki, tanulmányozzák és hajtsák végre erélyesen ezt a határoza­tot, támogassák és vegyék ki részüket a parasztság küszöbönálló nagy mozgósítá­sából. A vietnami néphadsereget az ellenség teljes megsemmisítésére buzdítva, Van Nguen Ziap tábornok befejezésül kijelen­tette: «Célunk Vietnam teljes függetlensége és a föld felosztása a parasztok között a szocializmus felé vezető utunk biztosítása érdekében». A nemzetközi jogászszövetség követeli a Rosenberg-házaspár perének újrafelvételét A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének titkársága ülést tartott Ber­linben. Az ülésről a következő tiltakozó táviratot intézték az Egyesült Államok Legfelső Bíróságához: «A Rosenberg-per tanulmányozása a világ minden részében rendkívül sok jogászt győzött meg arról, hogy a Rosenberg-házaspár ártatlan és az ügyükben tartott eljárás során súlyos sza­bálytalanságokat követtek el. Az igazság követeli e per újra fel­vét­el­ét, mert annak első tárgyalása nem egyeztethető össze a jogászi lelkiismerettel. A távirat végül rámutat, hogy az amerikai legfelső bí­róság történelmi felelősséget visel azért, hogy megakadályozza e bűnös merényletet. Kitüntettek egy hős koreai harcost Phenjan, március 4 (TASZSZ) A koreai lapok közük a legfelső nemzet­­gyűlés elnökségének rendeletét, amely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Hőse címet adományozza Kim Szán Csinnek, az egyik egység tizedesének. Kim Szán Csín 1953 január 8-án az 565.7 számú magaslatért vívott harcok során mellével zárta el egy amerikai nehézpuska csövét, s ezzel biztosította a néphadsereg egyik egységének sikeres hadműveletét Kim Szán Csín hősies tette közben 11 sebet kapott a mellén Kórházba szállították és most gyógyulófélben van. 3 Berlin, március 4. (MTI) Joseph Wirth volt birodalmi kancellár és Wilhelm Elfes volt főpolgármester, a Né­met Tömörülés néven ismert nyugatnémet­országi békeszervezet vezetői kedden Düs­seldorfban sajtóértekezleten számoltak be azokról a megbeszélésekről, amelyeket Pá­rizsban francia közéleti személyiségekkel folytattak a francia és a német népnek a bonni és párizsi háborús­ szerződések ellen irányuló közös harcáról. Wirth és Elfes közös nyilatkozata a többi között a követ­kezőket mondja: «A nyugatnémet szövetségi köztársa­ságban a­ legutóbbi év folyamán alakult és erősödött meg a népi tömörülés, ez az ak­tív népi mozgalom, amely a szövetségi kormánnyal ellentétben, teljes mértékben elutasítja a bonni és párizsi szerződéseket. Ez a népi mozgalom mindenekelőtt arra a 15 millió nyugatnémetországi férfira és nőre támaszkodik, aki a béke­ népszavazás során Nyugat-Németország újrafelfegyver­­zése, valamint a háborús szerződések rati­fikálása ellen foglalt állást. A Német De­mokratikus Köztársaság vezetőivel folyta­tott tárgyalásainkon arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió békés megegyezése és az egész Németországban végrehajtandó szabad vá­lasztások útján helyre lehet állítani Német­ország egységét. Azért utaztunk Párizsba, hogy a Német Tömörülés tevékenységéről hírt adjunk a francia népnek és kikérjük francia barátaink véleményét küzdelmünk­ről. Alkalmunk volt eszmecserét folytatni Her­­riot-val, a nemzetgyűlés elnökével, Queuille volt francia miniszterelnökkel, Sarraut volt miniszterelnökkel, Feltin bíborosérsekkel és egész sor parlamenti képviselővel, újság­íróval, tudóssal, szakszervezeti funkcioná­riussal. A francia nép békeszeretet© mély benyomást tett ránk. Harcunk győzelmébe vetett hittel tértünk vissza Nyugat-Német­­országba, hogy tovább szolgáljuk a népek közötti barátság ügyét. Ha Franciaország és Németország népét az igaz barátság kö­telékei fűzik majd egymáshoz, a világ bé­keszerető erőinek segítségével sikerül örök­re száműznünk az európai háború rémét­. Wirth és Elfes sajtóértekezleten számolt be párizsi megbeszéléseiről Tiltakozás Brazíliában 91 Amerikai Egyesült Államokkal kötött katonai szerződés ellen Montevideo, március 4. (TASZSZ) A brazíliai Simprensa Populara közle­ménye szerint Rio de Janeiróban tiltakozó nagygyűlést tartottak a Brazília és az Amerikait Egyesült Államok között létre­ j­ött katonai egyezmény ellen. A gyűlésen felszólaltak Leonidas Car­doso és Felicsimo Cardoso tábornokok, Napolenn Beserra őrnagy, Salvador Cor­reia de Sa­ Ye Benavides ezredes, a szö­­vet­ségi kongresszus három képviselője,­ Lobo Carneiro, Campos Vergas és Roberto Morena, s még többen A szónokok elítélt­­ék az egyezmény ratifikálására szavazó képviselők áruló szerepét. Az «Imprensa Populare megjegyzi: a nagygyűlés bebizonyítja, hogy a katonai egyezmény ellen vívott harc nemcsak hogy nem fejeződött be, hanem éppen ellenke­zőleg, újabb, még nagyobb erővel folyik. A Hawaii-szigeteket az Egyesült Államok 49. államává nyilvánítják Washington, március 4. (MTI) Az amerikai képviselőház belügyi bizott­sága — mint az «AFP» jelenti — kedden jóváhagyta, hogy a Hawaii-szigeteket az Egyesült Államok 49. államává nyilvánít­sák.

Next